Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
Pillantás a ruhásszekrényekbe * Geológus űrhajós JZaOsó nélkül járhat, nadrág nélkül nem.” Állítja a hirdetés, amely az etaiúilt hetekben sűrűn, volt látható a lapok hasábjain. Van benne valami, bár... Hiszen lífööEgyesült Államok Japán NSZK Franciaország Olaszország Anglia Magyarország ben mindössze 384 000 férffi- nad'ia.got gyártott a hazai ipar. Nadrág nélkül jártunk volna? Aligha. Csak éppen más gondunk vollt. mint ruhatárunk bővítése. Elég volt egy nadrág. Jobb esetiben kettő. Egy hétköznapi, meg egy ünneplő. Több lenne a férfi, vágj- már nem elégszünk megy az egy-ikét nadrággal ? Az ipar ugyanis 1960-ban. 1400 000, tavaly pedig 2 700 000 nadrágot, gyártott, s akikor még hol van a szabóságok termelése!? Ügy látszik, egy ruhásszekrénybe való bepillantás is sokat mondhat húsz év változásairól. Matuzsálem az ifjak seregében: a textilipar. A legrégibb gyáripar. Angliában kezdtek elősizör csattogni a mechanikai szövőszékek, hogy azután meg jelenj einek a világ minden táján. Hazáníkfban 1890-ben 4669 munkást foglalkoztatott a textilipar. Az ipari munkások húsz százaléka dolgozott ebiben az ágazatban, 1938-lbam. Három évitized múlva, 1968- bam e részesedés tíz százalék alá csökkent. A matuzsálemnek fejére nőttek az ifjak, az új iparágak. Az öreg azért így is 150 000 embernek ad kenyeret. S persze, val amennyi- ünknek szövetet, fonalait, szőnyeget, függönyt, alsó- és felsőruhát A páncélingtöl a perionig Az ember ősidők óta rengeteg dolgot fölhasznál öltözetéhez. Állat bőrökkel kezdte, folytatta a füvek, pálmairos- tok fonatával, hogy azután eljusson a lén, kender, gyapot, juta, selyem, gyapjú hasznosításáig.. Ám textilipari anyag az azbesztszál is, — tűzálló ruhák készülnek belőle — az arany meg ezüst fonál, a kókusz rostja. A ,,textilipar” készített valaha páncélinget, s kétszít ma, már-már alig látható vékony szálakból per- lomharistnyált... A textilipar, s ifjabb öccse, a ruházati ipar világszerte elsősorban nem fejlődési dinamizmusával tűnik ki, hanem azzal, hogy a vásárlói igény és kritika hatására megpróbálja az újjászületést. öreg ipar, nem megy könnyen, de: elkerülhetetlen. Egy rövidke táblázat áttekintése talán nem terheli túlságosain az olvasóit. Nézzük csak1, miként nőtt az ipari termelés, s ezen belül a textilipar produktuma néhány országban 1967-iig, 1950-hez mérten (Százalékban. 1950= 100.) ipar Textilipar 311 149 999 506 318 323 249 125 395 140 160 89 448 384 A textilipar tehát a példaként említett, de más országokban is, lassabban növelte termelését, mint amiilyen ütemben az ipar egészének produktuma emelkedett. Igaz, hazánk esetében ez a „lassabban” sem kicsiség. Hiszen 1930—1940 között, éves átlagban 156 000 000 m pamut- és 22 000 000 m2 gyapjúszövetet termeltek, 1969-ben pamiut- saövetből 311 000 000, gyapjúszövetből 34 500 000 m3 készük. Automaták és diszkrét ruhadarabok Napjaink embere egészen másként öltözik, mint elődei, harminc, ötven esztendeje. A vastag — kórt olt — szövetfajíták veszítettek népszerűségükből, előtérbe kerülitek a fésűs gyapjú- kelmék, a műszálaik, a kötött textíliák. A hazai textiliparban 1960-foan mindössze 1.8 százalékot képviselitek a műszálak az anyagfelhasználásban. Arányuk ma már megközelíti a nyolc százalékot, igaz, a nemzetközi átlag 16— 17 százaléknál tant... A hölgyek diszkrét fehérneműinek termelése 1950 és 1969 között 2 350 000 darabról 18 837 000 darabra nőtt, s ehhez nemcsak a vásárlók bugyélláiisá- nak köiviéredése kellett:, de — például — az is, hogy az automata gépek aránya 30 százalékra növekedjék a gépállományom belül, mert csak azok birkóznak meg a hajszálnál is vékonyabb műszálakkal. A fésült, gyapjú típusú fonál mesterséges szálból — amelyet a hölgyek jól ismernek, például kasmilon néven — még ismeretlen volt két évtizede, sőt, 1966-faam. is mindössze 17 tormáira futotta, kísérteti gyártásként. Ma egyike a legközönségesebb árunak a boltokban, s az ipar évente 1500 tonnáit termel belőle. Ahogy a hatvanas évek elején ismeretlen volt a nem szövött textília, a laminált keime, nem folyt szintetikus selyemgyártás, nem készültek műszálból nagyobb mennyiségben női és férfi- kötöttáruk. A , jó cuccok” külföldet járt turisták bőröndjében kerültek haza, ismerősök, barátok puMaasztiái- sára. Mígnem azután gyorsan leáldozott napjuk, hiszen a hazai ipar is termelni kezdte... Míg új anyagok karriert futottak be, mások eltűntek a porondrol. Ki venne fel a mai tizenéves bakfisok közül fllónhairisnyát? 1950-ben még 21000 000 pár pamultharisnyát termelt az ipar, napjainkban már mdndössze hétmilliót, s ennek nagyobb része is exportra kerül... Viszont á műszálból készült harisnyák előláMátáisa tizenöt év alatt megkilencvenszereződöitt — nem tévedés: a kilencvemsze- rese lett —, évente 28 000 000 pár kerül tasakoikba. Vagy: ki gondolt volna a „lódenkorszakban” arra, hogy az ipar hatalmas tömegben állít majd elő gyermekkabá- tokait és bundákat? Tömegesen? Igen, hiszen egyetlen, évben 1 600 000 darabot készít az ipar. A sor folytatható. Húsz éve 455 000 m3 lakás- textília került ki összesen a giyáraklból, ma a tizennyolcszorosa, s mégis, a vevő panaszkodik. Kévék, s szegényes a választék, többet, modernebbet követel, A szőnyegek termelése hússzorosa az 1950. évinek, mégis: nagy mennyiségű importra is szükség van. Száz forintból 18,30-ai össizfciadásainik minden száz forintjából 18,30 jut ruházkodásnál. Kiadott forintjaink fejében, több férfi- és női konfekcionált felsőruhát, kötött felsőruházatot, alsóruházatot, fénfi- és fiúinget vásárolunk, s kevesebb pamuftszövetet, len- és ken.derszövetet, ágyneműt, Azaz: értékesebb, s egyre kevésbé nélkülözhetetlen dolgokat. Évente 583 000 m3 gyapjúszövet, 800 000 nőd kabát, 1 900 000 fiúnuha, s közel tízmillió férfi- és fiúing talál vevőre a kiskereskedelem üzleteiben. (Az árakról, mélyek 1969-ben, s most is szép csöndben emelkednek, kivételesen ne ejtsünk szóit, bár érdemes lenne...) A munlkáshózíartások minden tagjára évente 1940 forint ruházkodási kiadás jut. Ugyanez az adat az alkalmazotti háztartások esetében 2556, a paraszti háztartásokban 1515, a kettős jövedelmű háztartásokban pedig 1923 forint. A ruházati cikkek forgalma 11950-ben nyolc, 1960-ban 16,6, 1965-ben 17,4, s 1969-iben 22,2 milliard forintra rúgott. Igen, úgy látszik a bepillantás a ruhásszekrényekbe is sokait elmond a százalékok mögötti élét változásairól... Mészáros Ottó Az amerikai Űrkutatási Hivatal nemrégiben jelölte ki az Apollo 16 űrhajó legénységét. Amennyiben az Apollo-programban nem tör-, téni'k időrendbeli változás, erre a Hold-expedícióra 1971- ben kerül majd sor. A három kijelölt űrhajós: V. Brand, H. Schmitt és R. Gordon. Első ízben történt, hogy a NASA diplomás kutatót jelölt ki az expedícióhoz- A geológus Schmitt 1965. óta részesül űrhajós kiképzésben. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az űrhajósokat képezték ki „kutatóvá”. Kiképzésük során csillagászati, geológiai, meteorológiai stb. oktatásban is részesülte^. Érdekesnek ígérkezik az a terv is, amelyet az Apollo —16 és az Apollo—18 (1973) expedíció során kívánnak megvalósítani. Mindkét űrhajó a visszaindulás előtt egy kis méretű, 9 kg súlyú mesterséges holdat bocsát Hold körüli keringési pályára. A mesterséges hold a Hold mágneses és gravitációs terét fogja mérni. Tíz kilométer magasságban kering majd a szomszédos bolygó felett 1 éven keresztül. A prizma alakú mesterséges hold mérete: 600x350 mm. Fedélzeti áramforrásul napelemék szolgálnak. Szemüvegek műanyagból A Carl-Zeiss Művek laboratóriumaiban most műanyagból készült szemüvegeket készítettek el. A műanyagot egy vékony üvegréteg borítja, ami által egy rendkívül előnyös tulajdonságokkal rendelkező terméket sikerült előállítani. A szemüveg „üvege” egyesíti a műanyag és az üveg jó tulajdonságait. A szemüvegeken kívül a vállalatnak több új klinikai műszert is sikerült fci- kisérleteznie, így többek között egy sebészeti mikroszkópot. A készüléket fényképező és televíziós berendezésekkel is fel lehet szerelni. Egy további optikai műszer — kimondottan szemorvosok részére — a fénylkoagu!átor, ami elősegíti az erős fénysugarak összpontosítását. Ezzel az új orvosi műszerrel a szem hátsó felében végrehajtandó operációkat „vérmentesen”, azaz fényhegesztés útján lehet elvégezni. vív állandó sal^ótarfüni ü H I Ri KOSSUTH RADIO: 8.30: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Huszonöt év novellaterméséből. — 9.20: Zenekari muzsika. — 10.05: Egyszer már tetszett. . . — 10.42: Hovanscsina. — U.30: A Szabó család. (Ism.) — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Katonadalok, csárdások. — 13.40: Vita a falusi fiatalokról. — 14.00: Borodin: I. szimfónia. — 14.34: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.49: Kóruspódium. — 15.10: Kamarazene. — 15.38: Rádióreklám. 15.40: Életutam. — 16.05: Muzsikáról — fiataloknak. — 16.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Carlo Maria Giulini vezényel. — 18.04: A Lengyel Nép- köztársaság nemzeti ünnepén. —■ 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.25: Puccini: Manón Lescaut. — 21.27: Gondolat. Kb.: 22.15: Sporthírek, — 22.20: Mozsár Imre nótákat énekel. — 22.40: A modern történetírás problémáiról. — 23.00: Tánczene éjfélig. — 0.10—0.25: Éji zene. PETŐFI RADIO: 8.05: Giulietta Simionato és Leonard Warren énekel. — 8.45: Tallózás a világsajtóban. (ism.) — 9.00: Nótacsokor. — 9.40: A mikrofon előtt a köz- egészségügy őrei. — 10.00—12.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.00: Könnyűzenei Híradó. (Ism.) — 12.30: Paganini: D-dúr hegedűverseny _ 13.03: Barokk muzsika. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 14.00— 18.00: Kettőtől hatig — az aktualitások jegyében. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Lady Hamilton. — 18.40: Atlasz. — 18.55: Oson Hanglemezgyűjtők húszperce. — 19.15: Tardos Péter táncdalaiból. — 19.25: A lengyel kultúra hete. A hét dúvad. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Egy zenemű több élete. 20.51: „Csazmu isten pörölyös papjai.” — 21.11: Közvetítés a Nyugati pályaudvar étterméből. — 21.40: A lengyel kultúra hete. Bemutatjuk a lengyel Muza Hanglemezgyár Chopin-összkiadását. t—: 22.42: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 23.15: A IV. országos kamarakórus-fesztivál záróhangversenye a pécsi Liszt Ferenc-teremben. — 23.49: Daróczi Bárdos Tamás: Csángó lakodalmas. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: A fekete bikinis lány. Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat. III. rész. (Ism.) — 10.20: Delta. — 10.45—11.15: Kisfil- mek. — 16.53: Műsorismertetés. — 16.55: „Életet az éveknek. . .** — 17.40: Hírek. — 17.45: A gyáva. Lengyel kisfilm. — 18.05: Szerkesztik a nézők. . . — 18.35: Fiataloknak! — 19.05: Napilapok, hetilapok. . . — 19.20: Esti mese. — 19.30: Radar. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: A novellairodalom gyöngyszemei tévéfilmen. — 21.35: Tévébérlet. — 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.00: ÜSZÓ- verseny Szlovákia nagydíjáért. -- 19.00 és 22.35: Tv-híradó. — 20.00: A lengyel televízió estje. Krakkóiak. — 20.10: Lengyelország. (Üti- film.) — 20.30: Zenés film. — 20.50: A hivatal. (Tv-film.) kirendeltségünkön technológiai és hálózatszerelési munkákat, szabad árforma esetén is maximált árakon VAt.BAE.UNK. Szerelési tevékenységünk i épületszerelés, kábelszerelés. Ipari és mezőgazdasági, technológiai, villamos berendezések, automatikák, világítási berendezések, villámvédelmi berendezések, transzformátor-állomások, daraszerelés, kapcsolóberendezések gyártása. Gyors lebonyolítás. Tervezés, kivitelezés, üzembe helyezés komplex vállalással. Kiváló minőség, meghosszabbított garanciaidő Vállalunk beruházási és felújítási munkára 1970—71 évi kivitelezést Szükség esetén azon nali kezdést biztosítunk! 6 VILLA NYSZERELÖIP ARI VALLALAT 4. sz szerelőipari üzem Budapest VII.. Sip u 23. SALGÓTARJÁN. VÍV kirendeltség ZIM Rákóczi a 105 Orvostudomány A rák gyógyításának esélyei Újból és újból halkam tehet, hogy a rákos daganatok kellő időben való felismerése, és az időben elkezdett orvosi kezelése aránylag komoly gyógyulási esélyekkel jár. Ezzel a témával foglalkoztak nemrégiben a német orvosi napok résztvevői Stuttgartban. K. Morgenroth professzor egyik orvositársának. Rupprecht professzor által kidolgozott statisztikájának az alapján ismertette a jelenlevőkkel a rák gyógyulási esélyeit. A gyógyulás esélye a méhrák esetében például, időben felismerés és kezelés mellett 80 százalékos, míg a későn elkezdett kezeléseknél mindössze 12 százalékos. A bőrrák gyógyulási esélye 96 százalék (későn elkezdett kezelés esetén 40 százalék). További adatakt meönú- rigyrák 80 százalék (33 százalék), gyomorrák 20 százalék (3,3 százalék), szájüregrák 63 százalék (13 százalék) és tüdőrák 26 százalék (3 százalék). Ezeknek a számoknak a tártokában kétség kívül el lehet mondani, hogy a rákos jellegű daganatok időbeli felismerése és korszerű gyógyszerekkel és gyógymódokkal folytatott kezelése életmentéssel egyenlő. A hatásos statisztika alapján érthetővé válik, hogy miért igyekeznek az orvosok felhívni a lakosság figyelmét a megelőző rákszűrővizsgálatok jelentőségére. Ez különösképpen vonatkozik a nőkre, akiknél a méh- és mellmirigyrák aránylag gyakoribb fellépese vezethet végzetes következményekhez. Kijózanítóból a börtönbe Jól kezdődött a hétfő Mát- ranovakon Stokker Jenő. 26 éves mátranováki lakosnak. Három féldeci után megreggelizett, majd sógorával bo- rozgatni kezdett., A két férfi a délelőtt folyamán három hétdeciliteres palackot bontott fel és itta meg tartalmát. Az ivászat az italboltban folyt és mindketten meglehetősen részegek voltak, úgy hogy közbeszólt az asz- szony és a két férfit az URH Salgótarjánba, a kijózanító állomásra hozta. Mint ahogy lenni szokott, kórházi ruhát kaptak Stok- kerék. ruháikat, értéktárgyaikat leltározták és befektették őket egy kórterembe. Egy órán át nem is volt semmi baj, ám egy óra elteltével Stokker éhes lett, ételt követelt. Tejet, teát kínáltak az ápolók, Stokker azonban szalonnát, rántott húst követelt. Természetes, hogy nem teljesítették a kérését, mire útszéli szavaikkal szidalmazta az ápolókat, s most már emeltebb hangon követelődzött. Nem - kapott választ, mire a börtönviselt fenegyerek nekifeszítette vállát az ajtónak. Erejére jellemző, hogy az ajtófélfa zárpántja meggörbült a nyomástól. A kijózanító állomáson egy rendőr főtörzsőrmester teljesített szolgálatot, aki kinyitotta az ajtót és Stokkert megpróbálta csillapítani. No, több sem kellett az ittas férfinak, megtámadta a rendőrt, majd dulakodás közben el • akarta venni gumibotját. Végül két ápoló segítségével sikerült Stokker Jenőt megfékezni. Stokker Jenő fiatal kora ellenére jó néhány évet töltött már börtönben. Elítélték garázdaságért, izgatásért, hivatalos személy elleni erőszakért, s utoljára tulajdon elleni bűntett miatt kapott hat hónap szigorított börtönt. Ez év júius 2-án szabadult és 13-án már újabb bűncselekményt követett el. A Salgótarjáni Járásbíróság gyorsított eljárásban tárgyalta ügyét. Hivatalos személy elleni erőszakban mondta ki bűnösnek és ezért egy év hat hónap szigorított börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős, Stokker enyhítésért fellebbezett. — ács — IEHEIS6O 60 liter űrtartalmú adszorpciós, villamos háztartási hűtőszekrény — teljesen zajtalan üzem — minimális áramfogyasztás — megbízható működés — hosszú élettartam. 5 Ara: 2750 Ft,— eves garancia Gyártja a hűtőgépgyár b NÖGRÁD — 1970. július 22., szerda
