Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
Se film, se vendéglátás? Testvérek, csaladok egymásra találnak Ha máskor nem is. keddi napokon általában megtelik vendégekkel a salgótarjáni Tarján-vendéglő. Az étterem az esti órákban filmszínházzá alakul át, vagy ahogyan ezt jó „magyaros” kifejezéssel emlegetni szokták: mopresszó- vá. E hét keddjén különösen sokan gyűltek össze (s talán még többen rekedtek kívül) az étteremben, mert az Egy férfi és egy nő című nagysikerű filmet tűzték műsorra. A nézők meleg perceknek néztek elébe. Nemcsak azért, mert a helyiség szellőztetése nem kielégítő, ventillátor, vagy elszívó berendezés nincsen, a füstben és a hőségben szinte mindenkit a fulladás és a hőguta kerülgetett, hanem azért is, mert ez a film magában is képes lehet arra, hogy meggyorsítsa a szívdobogást. Hogy mennyire filmszínházzá alakult át az étterem, mi se bizonyítja jobban, mint az a néhány furcsa epizód, ami ezen az estén megesett. Fél nyolckor már elfogyott a narancslé, bár kevesen sajnálták, mert amúgy is langyos volt. Egy idő után csak birslét ikínálgattak a pincérek, ami feltehetően szintén langyos volt, arról nem is beszélve, hogy ezt a rostos, sűrű italt kevesen kedvelik. Volt azonban palackozott bor, és vagy kétféle vermuth, természetesen a legdrágábbak. Nem állítom, hogy ezzel kimerült volna a választék, de annyi bizonyos, a készlet meglehetősen szegényes volt. Ezzel szemben — bár hétre hirdették az előadást — fél nyolckor még csak a „próbaüzemelés” történt meg. Hadd legyen egy kis öröme a kedves nézővendégnek! S hogyan járt, aki unalmában, hogy a várakozás perceit agyonüsse és izgalmát palástolja, éhségét kívánta csillapítani? A „nin- csek” zuhataga zúdult a fejére. Nincs szendvics és vagdalt hús, se pogácsa, se virsli. S ki merne néhány perccel a filmvetítés kezdete előtt nagyszabású vacsorát rendelni? — Akkor hozzon talán egy adag fagylaltot — kérte megtörtén az egyik porig sújtott vengéd. A pincér tehetetlenül tárta szét a karját: — Sajncw, elfogyott. .. Nagy lód gondok Lászlók Frigyessel, a Nagylóci községi Tanács elnökével, a község gondjairól, problémáiról beszélgettünk. — Nehogy azt gondolja, hogy nekünk csak gondjaink- és problémáink vannak. Van egy csomó eredményünk. Csak hat úgy van ezzel az ember, hogy nem az eredmé, nyeiről beszél, dicsekszik, inkább a gondok, problémák ■megoldásához kér segítséget. Lászlók Frigyesnek az egyik legnagyobb gondja az iskola. Mégpedig az, amelyik egyelőre nincs. __ Iskolánk régi uradalmi épületben működik. Bizony e rre a legjobb indulattal sem lehet ráfogni, hogy a községben a tudomány fellegvára. Nagylóc körzeti központ. Hozzátartozik Zsunypuszta, s a közelben fekszik Hollókő is. Bizony körzetesíteni a meglevő épületben rendkívül bajos dolog lenne. De nemhogy a körzet, de a nagylóci szülők és gyermekek igényét sem elégíti ki jelenlegi állapotában. Korszerű oktatás vajmi nehezen képzelhető el a jelenlegi körülmények között. — Aztán az orvos! — itt megáll és elgondolkodik. — Valahogy kezdem azt hinni, hogy a szerencse végleg elpártolt tőlünk. Van egy korszerű orvosi rendelőnk orvosi lakással. de orvost csak akkor lát a falu népe, ha elutazik Sziécsénybc. Nagylóoon közel háromezer lelket számlálnak. A körzethez tartozik Zsunypuszta és Hollókő is, orvos azonban nincs a községben. Bizony megjerta az ember a tanácselnök aggodalmait. Mi lenne, ha az illetékesek legalább olyan problémát csinálnak az ügyből, mint a község vezetője. Az egészen biztos, hogy a község már nem lenne orvos nélkül. A tanácselnök gondjai közül nem maradhat ki a legáltalánosabb: a község fejlesztése, rendezése sem. — Égető probléma a Bajcsy-Zsilinszky, a Petőfi és a Felszabadulás út korszerűsítése. Tavaly több mint egymillió forintos költségvetéssel korszerűsítettünk három utcát, de még mindig vannak gondjaink velük. Az említett három utcában nincs járda, egy kis eső után már nem lehet behajtani. Az anyagi lehetőségeink azonban szűkek. Mit tehet a tanácselnök ilyenkor? A posta épülete iránt már én érdeklődöm. Egy helyiség. korszerűtlen épület, a vakolat pereg a falról, az eső bevág a folyosóra. Olyan kicsi a helyiség, hogy egy személynek ki kell jönni, hogy a harmadik bemehessen — Vétek lenne rákölteni — mondotta Lászlók Frigyes. — A posta-vezérigazgatóságot négy éve sürgetjük, hogy építtessenek egy új épületet, de eddig minden kérésünk süket fülekre talált. Ha egyszer újra Nagylócon járok, remélem, hogy a tanácselnök a jelenlegi gondokról úgy fog nyilatkozni, hogy csak voltak, és újabb gondokról, problémákról beszél, mert ahogy ő mondotta: „Nekünk sohasem szabad beletörődni és megelégedni azzal, ami van, mindig új és új feladatokat kell megoldani.” így Nagylócon is mindig lesznek gondok. Szenográdi Ferenc Cikkünk nyomán késedelmeken, de elkéssül Egyik korábbi írásunkban szóvá tettük, hogy vontatottan halad Salgótarjánban a Dimitrov utca útburkolatának felújítása, pedig ennek befejezésétől függ, mikor tudja az Autóközlekedési Vállalat ezt a városrészt is bekapcsolni a városi közlekedésbe. Mi ennek az oka? A feltett kérdésre Gellérthegyi Gyula, a városi tanács építési és közlekedési osztá4 NÓGRÁD - 1970. lyanak vezetője válaszolt. F,l- mondta, hogy számos probléma nehezítette az (előrehaladást. Az árvíz következményei még tovább súlyosbították a helyzetet. Ennek ellenére — ha a tervezettnél lassabban is — folytatódik az út. javítás és legkésőbb a tél be- köszöntéig ezt az útszakaszt is birtokba vehetik a környék lakossága által régóta hiányolt menetrendszerű autó- buszjáratok. 17., péntek Állítólag az sem járt jobban, aki szabályszerű vacsorát próbált rendelni. Négy — az étlapon feltüntetett — ételig sorolta mihez lenne gusztusa, de amikor egyikkel sem tudtak szolgálni, könyör- gőre fogva a dolgot, esdeklő hangon kérdezte: legalább azt mondják meg, mi van? De nemcsak az étel és az ital körül hibázott valami, még gyufát sem lehetett kapni... Ezek után már sokan nem is lepődtek meg, amikor a beharangozott nagysikerű film, az Egy férfi és egy nő helyett, (aminek kedvéért annyian kisereglettek a Tar- ján-vendéglőbe), váratlanul és előzetes bejelentés nélkül egy egészen más filmet kezdtek vetíteni. Hozzáértők és gyakori mozilátogatók szerint (bár erre nem esküszöm meg), ezt is a második filmszalag elejétől. Magam annyira bosz- szús voltam, hogy a filmnek még a címét sem jegyeztem meg. Néhányan pár perc elteltével zúgolódni kezdtek. Mi ez? Ezt fogják játszani? Minket ne akarjanak becsapni, mi nem erre fizettünk be. . . A gépkezelő. aki feltehetően nem tehetett semmiről, csendesen mentegetőzött. „Másik tekercset küldtek. Talán, vé- leltenül összecserélték a dobozokat ... Én csak azt tudom lejátszani, amit küldtek”. A jegyszedő bácsi is tördelte a kezét. Mit csináljon? Neki a jegytömbbel el kell számolni... Néhány vendégnek, akik távozni akartak, titkon mégis visszafizette a belépődíjat. A vendégek többsége maradt. Ha már befizettek, nem akarták veszni hagyni forintjaikat. Armyd azonban bizonyos, hogy szinte valameny- nylen rossz szájízzel távoztak az étteremből. Vajon legközelebb elmermek-e majd egy kis mozinézésre a Tarján- vendéglőbe? Nem szeretnénk elvenni a kisvendéglő gazdájának. a szövetkezetnek a kedvét a sikeresnek induló, ügyes vállalkozástól. De be kell látni — tulajdonképpen az anyagi érdekeltségnek is erre kellene ösztönözni, nem értjük, miért tévesztik ezt is szem elől —, hogy rendes vendéglátás, bőséges választék, gyors, pontos és udvarias kiszolgálás nélkül, kiszámíthatatlan kezdési időpontokkal, és a meghirdetettől eltérő filmekkel ez nem megy... Kiss Sándor A VÖRÖSKERESZT hosszú idő óta a segítőkészség, a humanizmus szimbóluma. Há- borúik, természeti csapások, árvíz, földrengés sújtotta családok felkarolása a mindenki által ismert tevékenysége. Jóval kevesebben tudnak azonban egy ugyancsak sok-sok embert érintő működési területéről: a szétszakított, egymástól távol került családtagok egymásra találását segítő Keresőszolgálatról. Levélben, személyesen, telefonon sokan érdeklődnek a Vöröskereszt keresőszolgálatánál. „Kérem, segítsenek 20 éve Kanadába költözött húgom felkutatásálbain.” ^Gyermekotthonban nevelkedtem, ha jói emlékszem, Veszprémben. Anyámról, apámról nem tudok semmit, örülnék, ha a Vöröskereszt segítségével megtalálnám őket.” Vannak egészen különös esetek is. Két ikertestvért pici korukban örökbe fogadott két család. A gyerekek, mint barátnők összejártaík. Az egyik házaspár és kislány Ausztráliába vándorolt. Egy ideig leveleztek, azután abbahagyták. Az itthon maradt kislány most — hogyan, hogyan, nem — megtudta, hogy neki ikertestvére van. Az örökbefogadó szülők, a gyerekek nyugalma érdekében tagadják. A kislány levelet írt a Vöröskeresztnek. A tények — tények. De vajon jót tesznek-e, ha közük a kislánnyal — töprengenek a keresőszolgálat munkatársai. Levél Üzbegisztánból G. V. Nyifcolaj magyar nemzetiségű fiatalember Uz- begisztánból írt. Apja a második világháborúban eltűnt, talán Magyarországon él. A keresőszolgálat meghirdette a vöröskeresztes Családi Lapban. Jelentkezett a keresett apa — sőt miég egy rokonnak vélt nagynéni is. AZ ANGOL Vöröskereszt közreműködésével találták meg dr. G. József Angliába 30 éve (kivándorolt testvérét, aki időközben férjhezment, s most örömmel fogadta testvére jelentkezését. Külföldre szakadt magyarokat, itthon elkeveredett családtagokat, háborúiban eltűnt, férjeket, apáikat keresnek a hozzátartozók. Nem mindig öröm a megtalálás. Sok az olyan fiú, lány, akikkel szülei nem törődnek, pici korukban gyermekotthoniba adnak, aztán többet feléjük se néznek. A gyerekek felnőve anyjuk, apjuk után kutatnak. A keresőszolgálat legtöbbször meg is találja az anyát, aki már új házasságban él. Nem akarja feldúlni rendezett életét a váratlanul felbukkanó gyerekkel. Nem akar kapcsolatba lépni fiával, lányéival. Ilyenkor nem köny- nyű a válaszadás. A Vöröskereszt segítségével gyakran lelnek egymásra felnőtt korukban testvérek, akik különböző gyermekotthonokban nevelkedtek. A kérésé» módszerei Negyvenötezer karton, negyvenötezer keresett személy. Tizennégy év óta gyűlik a levelek, bejelentések halmaza. Sokszor csak minimális adatot tud közölni a kereső, máskor részleteket, utolsó címet, pontos dátumokat. A keresőszód^ gáláit változatos módszerekkel dolgozik. Leveleket írnak, egy-egy ügyben húszat, harmincat is. Az itthon eltűntek megkeresésében segítség a lafcbejelentő ív, a helyi tanácsok információja. Máskor újsághirdetéssel pórbálkoz- nak. Vagy vöröskereszites aktívák indulnak el a nyomon, amiit támpontul a kereső családtag meg tudott adni. KülIUI fi I HU9 KOSSUT RADIO: 8.00: Hírek. — 8.20: A pásztói szövetkezet népi zenekara játszik. — 8.50: Fúvóspolkák. — 9.00: Nemesítés Rádiházán. — 9.10: Zenekari muzsika. — 19.59: Lottóeredmények. — lil.oo: Édes anyanyelvűnk. — 11.05: Részletek Huszka Jenő operettjeiből. — 11.27: Éneklő világ. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Zentai Anna és Svéd Sándor énekel. — 13.45: Új lap indul. . . Látogatás a Nagyító szerkesztőségében. — 14.00: Róka Móka bábszínháza. — 14.30: Kamarazene. — 15.10: Kóruspódium. — 15.20: Zenekari muzsika. — 15.44: Dalok a fekete Afrikából. — 15.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Miért halt meg Erzsébet? Dokumentumjáték. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Egy zongorakísérő emlékeiből. — 18.11: Mik- rofórum. 18.26: Budai Ilona népdalokat énekel. — 18.47: Sena Ju- rinac Mozart: Figaro házassága c. „operájából énekel. — 19.25: Rádiószínház. Kaliforniai ballada. — — 20.55: Végvári: Inaktelki muzsika. — 21.07: Az évszázad nagy Beethoven-előadói. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Ritmusturmix. — 23.43—0.25: A varázshegedű. Operarészletek. PETŐFI RADIO: 8.05: Román művészek' operafelvételeiből. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. — 9.00—10.00: Ezeregy délAjeJZo — Soty*** 1 *» a*. Az „is” szócskát külön megnyomta, ezzel jelezve, hogy Ribbembrop nem szándékozik teljesen átengedni az ügyet... Wagner a továbbiakban elmondta, hogy von Papén, a német birodalom ankarai nagykövete rejtjelezett táviratot küldött a külügyminiszternek, amelyben közölte: az ankarai angol nagykövet, sir Kmatshbull Hughessen inasa telajánlkozott a német nagy- követség egyik attaséjánál, s közölte, hajlandó a német hírszerzés részére dolgozni. .. Schellenberg mosolygott mia- gáhan, s egy szót sem szólt arról, hogy von Papén rejtjeil- zett távirata néhány árával Berlinbe érkezése után már ott feküdt az ő íróasztalán is. Természetesen most sem volt szándékában elárulni, hogy a Sicherheitsdienst ugyanúgy megfejti a kü 1 ügym i.n isztéri u- mi táviratokat, mint Ribbent- rop emberei, sőt olykor talán még gyorsabban, s előbb kerülnek elemzésre mint odaát, a néhány épülettel arrébb levő Aussenministeriumban. A náci kémszervezet ugyanis nemcsak szerre a világon építette ki hatalmas és jól pénzelt apparátusát, hanem benn, a harmadik birodalomban is. így aztán nem vollt nehéz hozzájutni a külüigyimini&zté- riumii códokhoz, amelyekkel az összes külföldi német követségről érkező rejitjelzett táviratokat, jelentéseket megfejthették. Schellenlberg tehát tudta, hogy miről akar vele beszélni Wagner, s milyen üzenetet hozott Ribbentroptóű, de nem szólt semmit. Ügy tett, mint aki figyelmesen hallgatja a követség! tanácsost. — A távirat szerint az inas fantasztikus összegért hajlandó az angol nagykövet páncélszekrényéből megszerzői és átadni számunkra különböző nagy jelentőségű okmányokat. Azt állítja, hogy már eddig is több okmány fotómásolata van a birtokában, s ezekért 20 000 fontot kért. Minden további filmtekercsért 15 000 fontot várna tőlünk... — Ez valóban érdekes — szólalt meg Schellenberg, s szürke szemét az ablakra függesztette^ mintha erősen gondolkodna. — ön miit gondol, megéri ez nekünk? — Én nem tudom eldönteni. mindenesetre a külügyminiszter úr rendkívül érdekesnek tartja az ajánlatot, de annak elfogadását az ön véleményétől teszi függővé. Egyben szoros egyttttiműlködést kér az ügy további bonyolításában, — önnél van a távirat szövege? — Igen. természetesen... — felelte Wagner készségesen, és gondosan lezárt aktatáskájából elővette a meigfejitett távirati szöveget. — Tessék — nyújtotta át Schéllenbergnek. — Igen... igen.. . — mormolta az SD főnöke, mint akinek naponta kerül a kezébe valami hasonló, s már semmi sem tudja felcsigázni az érdeklődését. — Kérem, közölje a külügyminiszter úrral, akivel majd magam is beszélni fogok, hogy szakértőimmel megtanácskozom, elfogadjuk-e az ajánlatot. Elsietni nem szabod, de arra is vigyázni kell, nehogy lekéssünk. . . Schelienibérg felállt, jelezve, hogy a maga részéről befejezettnek tekinti a megbeszélést. Wagner a szokásos Hitler köszöntésre lendítette karját, s eltávozott. Néhány perc múlva már négyein ültek Schellenberg szobájában: egyikőjük a török ügyek szakértője, a másik az angol vonal referense, a húrföldi vöröskereszt*« szervekkel gyakran veszik fel a kapcsolatot. Olykor a keresőszolgálat válasza derít fényt, hogy a „karriert csinált”, irigyelt külföldi rokon — idegenlégiós volt, s néhány éve meghalt Hanoiiban, A keresőszolgálat mindem esetben megkísérli a közvetlen családtagok felkutatását, még akkor is, ha eleve re- mény+eleinnek látszúlk aiz ügy. Ha az első, vagy a második világháborúban eltűnt katona sorsát kutatják. L. Gizella is csak azt tudta, hogy a háború előtt a Szovjetunióban éltek, apja katonatisztként jött Magyar- országra, itt fogságba esett és talán Becsbe vitték. Néhány levélváltás és máris közölhették L. Gizellával édesapja kárpátukrajnai címét. A LEGKÜLÖNÖSEBB levelet egy tizenöt éves kislány írta. öccsével együtt tavaly kerülitek Kanadába, ott élő édesapjukhoz. Szívesen mentek, ajbban a reményben, hogy végre megkapják a családi otthon szeretetét. Mostohaanyjuk jól is bánt velük, de apjuk nem sokat törődött a gyerekekkel. A kislány azt írja, nem tudnak beilleszkedni aiz. ottani környezetbe, haza vágjalak Magyarországra, még akkor is, ha itt intézetbe kell élniük. Kádár Márta előtt. — 10.00—12.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.00: Zenekari muzsika. — 12.48: Őserdőben, sivatagban. — 13.03: Esthajnal. Emlékezés Pákozdi Ferenc költőre. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. —< 18.10: Wolf- és Richard Straussdalok. — 18.36: Mi közöm hozzá? 19.06: Mesélő hangszerek. — 19.34: Vendégségben Ratkó József költőnél. — 19.54: Jó estét, gyerekek. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Skóciai zenés képeskönyv. — 21.35 Nótacsokor. — 22.00: Kórusok magyar költők verseire. — 22.18: Részletek Abrahám Pál operettjéből. — 23.15: Magyarországon először. . , — 23.43: A Harmónia- és a Deák-együttes műsorából. TELEVÍZIÓ: 17.00: Szolnoki Dózsa— OSC vízilabda-mérkőzés közvetítése. — 18.05: Jubileumi arcképcsarnok. — 18.25: A zeneművészeti szakközépiskolák díszhangversenye. — 19.00: Reklám. — 19.05: Esti mese. — 19.15: Hat nap. . . — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Vízszintes—függőleges. —: 21.55: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22.05— 22.55: Péntek esti bemutató. Gőz. BESZTERCEBÁNYA: 17.30: Csehszlovák tudósok a Déli-sarkon. —» 19.00 és 21.30: Tv-híradó. — 21.50: Orvosság a szerelemre. (Lengyel filmvígjáték.) mad'iik Schellenberg egyik közvetlen tanácsadója. — Gondolkodtam tegnap óta ... — mondta az SD nagyhatalmú főnöke, amikor valamennyien helyet foglaltak a tanácsikozóaszrtalnál. — Van egy érzésem, amely azt súgja. hogy valami nem stimmel az ajánlatban... Túlságosan kézenfekvő, hogy pénzért akarná eladni a megszerzett inatokat ez az inas... * — Én is többször végigolvastam a távirat szövegét, s jó néhány zavaró körülményre lettem figyelmes, továbbá egy sói- logikus kérdés merült. fel bennem — szólalt meg a török ügyek referense, miután engedélyt kért véleményének kifejtésére. — Bennem a következők merültek fel: ki ez az inas; őszinte lehet-e felajánlkozása; nincs-e mögötte valamelyik titkosszolgálat? Különösen az angol- ■. — Szerintem túl sokat nem veszíthetünk, az ajánlatot gyarsan el kell fogadni, mert esetleg más valaki is jelentkezik, s megelőz bennünket — tett ellenvetést az angol szakértő. — Különben is mindössze három nap áll a rendelkezésünkre. hogy el fogad - iuk-e. Mivel az első filmtekercs már most átvehető, abból úgyis meg tudjuk állapítani. hogy megéri-e a további pénzt. . . — Mi lenne, ha abból a fontból adnánk? — kérdezte a többieket Schellenberg, s egy félreérthetetlen mozdulatot tett a fejével, amelyből mindhárman ’üdítők. hogy főnökük a tömegméretekben hamisított fontokra utal... (Folytatjuk)
