Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

*r Gondolatok az új telekrendeletről Á jogszabályok és rendele­tek ismerete nagy mértékben megkönnyíti a lakosság állás­foglalását, illetve az állam- igazgatási szervek munkáját. Különösképp, ha olyan közér­dekű problémáról van szó, amely állandóan napirenden szerepel. A telekgazdálkodás­sal kapcsolatos rendeletel$ nemismerése vagy késői meg­ismerése eddig is sok gondot és bosszúságot okozott. Két éve jelent meg a Nép- szabadságban egy cikk, mely­ben egy zöldségtermelő kis­iparos „mellékfoglalkozás­ként” telekfelvásárlással és -értékesítéssel foglalkozott. Az eredmény — rövid idő alaitt többszörös milliomos lett. Az ilyen és ehhez hasonló jelen­ségek elkerülése és megelőzé­se végett vált szükségszerűvé az ÉVM—IM—PM együttes rendeletének megjelenése, amely korlátozza a személyi telektulajdon mértékét, to­vábbá megállapítja az adókö­telezettséget is. E rendelet két­féle telket különböztet meg. Lakótelekként az állandó tar­tózkodás céljára szolgáló épü­lettel, üdülőtelekként az idény­jellegű tartózkodás céljára üdülőépülettel már beépített, illetőleg azzal az építésügyi szabályok szerint magánerőből beépíthető minden bel- és külterületi földrészlet. A rendelet rögzíti, hogy egy személy, illetve család (nagy­korú gyermek külön számít­va) legfeljebb egy lakó és egy üdülőtelekkel rendelkezhet. A nagykorú gyermek telekvá­sárlása nem tartozik a család telektulajdonába. Vannak olyan esetek, ami­kor egy személy az építési te­rület mértékének többszörösé­vel rendelkezik. Ilyenkor a földrészt annyi telekként kell számításba venni, ahány épí­tési telekre a rávonatkozó épí­tési előírások szerint az fel­osztható. Ha a tulajdonostárs­nak több beépítetlen telken van olyan tulajdoni hányada, amelyet építési telekként nem lehet számításba venni, a tu­lajdoni hányadnak megfelelő telekrészeket össze kell adni és lakótelkeken fennálló tu­lajdoni hányadok esetén min­den 300 négyszögölet, üdülő­telkeken pedig minden 80 négyszögölet egy-egy építési telekként kell számításba ven­ni. A személyi telektulajdonra vonatkozó rendelet megakadá­lyozza a telekértékesítés üz­letszerű lebonyolítását, a nem termelőszövetkezeti tagok ház­táji földszerzésének egyik módját, elősegíti az építke­zés és a telekfelhasználás tervszerű lebonyolítását és a jelenleg több építési telekkel rendelkezőket ösztönzi arra, hogy megszabaduljanak feles­leges telkeiktől, mert az ezek után fizetendő adó esetenként elérheti az évi tíz — húszezer forintot is. Telekadó-kötele­zettség akkor áll fenn, ha a személy tulajdonában egynél több beépítetlen építési telek van, vagy valamelyik telkére építési kötelezettséget írt elő az illetékes építésügyi ható­ság. Rengeteg olyan kérdés van, amelyet nem lehet ilyen rövid formában megtárgyalni. Azok a személyek, akiket ez konk­rétan érint, a községi, városi tanácsokon megkapnak min­den felvilágosítást a felvetett kérdésekre és problémákra. Sz. Gy. Szécsény Emberségből kitűnő Befejeződitek az érettségi vizsgáik a gimnáziumok és szakközépiskolák nappali, es­ti és levelező tagozatain. Jú­nius 23-án volt a balassagyar­mati Balassi Bálint Gimná­zium esti tagozatos hallgatói­nak a szóbeli érettségi vizsgá­ja. Tizenkét „öreg” diák iz­gulta végig a vizsgák idegté­pő izgalmait, és 12 diók nézte — kissé felliéiegiezve — azt a jól ismert 17x32 em-es kis papírlapot, a négy év sok­sok fáradalmainak jól megér­demelt gyümölcséit. Csodála­tosan szép ez a kis papírlap! Az tudijia csak igazán mennyit ér, aki maga is végigélte azt a sók lemondást, fáradságot, ami e mögött a kis papírlap mögött van. Eddig a történet, ha nem is mindennapi, de nincs benne semmi rendkívüli. Van azon- ba a 12 diák között egy, aki nem a megszokott módon járt el az órákra, hanem tolóko­csin. Én vagyok az a diáik, és hogy most tollat fogtam, ez nem öncélú irogatás. Ahhoz, hogy 23-án könnybelábadt szemmel csodálhattam én is az érettségi bizonyítványomat, nagyon sok embernek az ösz- szefogására, együttérzésére, és segítségére volt szükség. Ezeknek az embereknek sze­retnék most köszönetét mon­dani. Először a városi szociális otthon vezetőjének Aradi Ist- vánnénak szeretném megkö­szönni, hogy olyan körülmé­nyeket teremtett számomra az otthonon belül, hogy za­vartalanul tanulhattam. És ezenkívül is bármilyen prob­lémával fordultam hozzá, mindig a legmesszebbmenőkig segített. Pedig sokszor nem is volt ez olyan könnyű. Ki­mondhatatlan hálával gondo­lok az otthon valamennyi nő­vérkéjére. Nem lehet azt szavakkal kifejezni, mennyi munkájuk, fáradságuk van az én bizonyítványomban. És túl a kötelességen, mi mindent megtettek azért, hogy feled­tessék velem betegségem, hogy ne érezzem magam egye­dül a sok idős ember között. Szeretnék köszönetét mon­dani a KISZ Nógrád megyei bizottságának és a balassa­gyarmati városi KISZ bizott­ságinak. Ök patronáltak: meg­vették a szükséges tanszere­ket. több alkalommal segítet­tek abban is. hogy szüléimhez látogassak. Ugyanis Szurdok­püspökiről kerültem a balas­sagyarmati szociális otthonba. Ugyancsak szeretnék köszö­netét mondani a Pásztói já^ rási Tanács volt és jelenlegi elnökének, akik szintén több alkalommal hazavitettek az iskolai szünetekben. Sok-sok szeretettél gondo­lok kedves tanáraimra. Ök minden tőlük telhetőt megtet­tek, hogy a vizsgákon a le­hető legjobban megfeleljek. Ennek eredménye; 4,7-es át­laggal érettségiztem. Közülük egyet szeretnék kiemelni: dr. Szabó Károlynét, valamennyi­ünk szeretett osztályfőnökét. Csodálom azt a mély humani­tást, amit benne fedeztem fel. Bámulom lelikierejét! Utoljára, de nem utolsó sorban szeretnék szólni osz­tálytársaimról. Olyan sokszor vádolják a mai fiatalokat közömbösséggel. Nos, íme az ellenpélda. Nem tudok meg- hatódás nélkül írni ezekről a lányokról és fiúkról. Enged­jék meg nekem, hogy ide ír­jam a nevüket; CSsáki Julian­na, Kanyó Jolán, Klebniczki Anna, Kocsis Erzsébet, Moha­ros Viktória és a fiúk: Fé­nyes Balázs, Kanyó István, Legény Imre, Nagy Imre, Sándor Mihály és Tóth AntaL Ezek a „gyerekek” négy éven át másnaponként vittek fel, s le a lépcsőn. De nem akár­hogy ám! Tolókocsival együtt. Segítettek levetkőzni, felöltöz­ni, mintha okleveles betQg- ápolók lettek volna. Nem szá­mított, hogy jégeső esik, vagy szakiad a hó, ők változatlan lelkesedéssel toltak haza este 9 után. Emlékezetes a nyírj esi osztálykirándulás. Hallani sem akartak róla, hogy én ne legyek ott. Pedig milyen vi­szontagságos út után jutot­tunk ki oda! Jóságukkal mim dennap letörölték arcomról a sorstól kapott könnyeimet. És minden olyan természetes volt, olyan magától értetődő! Ez alatt a négy év alatt em­bernek éreztem magam. Tel­jes jogú embernek. Kedves Gyerekek! Nehéz főietek elválnom. A szívem egy darabját vittétek maga­tokkal és hagytátok itt a tié­teket. S bár a kezem béna, mégis most mindnyájatokat szeretnélek magamhoz ölel­ni. Nos, ezek az emberek se­gítettek engem az érettségi bizonyítvány megszerzésében. Ezek az emberek emberség­ből valamennyien kitűnőre vizsgáztak. Válaszol az illetékes: Szigorú megrovásban részesült Eltűnt az autóbusz c. cikk nyo­mán megvizsgáltam a kérdéses kü­lönjárati megrendelés teljesítésé­nek elmulasztása körülményeit. A vizsgálat során megállapítottam, hogy mulasztás következett be az utasítást továbbító Oláh Erzsébet kalauznőnél, aki a forgalmi szol­gálattevőtől átvett különjárati menetokmányt nem adta át a kü­lönjáratra kiírt autóbusz vezetőjé­nek. Jóllehet az autóbusz vezető­je tudott a feladatról, de mivel szabad szombat miatt szolgálat­mentessége volt, a menetokmányt nem kapta meg a nevezett kalauz­nő mulasztásából, így a járat vég­zésére nem indulhatott el csupán saját felelősségére. Az elkövetett mulasztásért Oláh Erzsébet az Mt. 55. 8 1. bek. b. pontjában meg­határozott „szigorú megrovás” fe­gyelmi büntetésben részesült. A különjárat-elmaradásért ez­úton kérem a megrendelő fél szíves elnézését, remélem a spor­tolók jövőbeni utaztatásában ha­sonló kellemetlenség nem fog elő­fordulni. Józsa Mihály, a 2. SZ. AKÖV szem. forg. oszt. vez. A hangját bizonnyal ismeri minden magyar állampolgár Szuhay Balázs volt a népszerű Foxi Maxi televíziós rajzfilm Kandúr Bandija. Amikor fel­hangzott elnyújtott, vésztjósló kiáltása; „Resszkessetek ege­rek, itt van Kandúr Ban- diiii. . .”, senki nem „úszta meg” hangos nevetés nélkül. A közvélemény komikus színésznek könyvelte el. öt évig volt tagja a Vidám Szín­padnak, szerepelt Kecskemé­ten, Békéscsabán. Játszott operettben, vígjátékban, ko moly darabban, ahogy éppen a sors, illetve a színházak mű­sorpolitikája hozta. Szuhay Balázs a közelmúlt­ban Pásztón lépett fel, a Do­bos Attila—Mary Zsuzsa há­zaspár, népdalénekesek és ze­nészek társaságában. A műsor előtti percekben rajta a sötét ruha, vakító ing. Vállalkozó szellem, máris pe­regnek a gyors kérdések. Azonnal kezdődik a műsor, és Szuhay Balázst várja a közön­ség. — Hogyan lett színész? A kérdésre kérdés a válasz. — Elcsépeltnek hat, ha azt mondom, ho>gy soha életem­ben nem akartam más lenni, mint színész? Szerettem, ha nevettek körülöttem az em­Juhász László Balassagyarmat 4 NÓGRÁD - 1970. július 2., csütörtök Tisztelt r • Kérem, hogy lapjukban az alábbi köszönő sorokat meg­jelentetni szíveskedjenek; Kömörő községet 1970. má­jus 16-án elöntötte az árvíz. Nógrád megye vezetői és dol­gozói elsőként siettek a segít­ségünkre. Szeretnénk ezúton köszönetét mondani a MSZMP Nógrád megyei Bizottságának, a megyei tanácsnak, a me­gyei Vöröskeresztnek, minden vezetőnek és dolgozónak, aki ebben a segítségnyújtásban valamilyen formában részt vett, együttéreztek községünk lakosságával. Kömörő község dolgozói és vezetői nevében: Baku László vb-elnök Marakodi- pusztai kérelem Sok olyan vállalat, intéz­mény van Salgótarjánban, ahol vasár- és ünnepnapokon is dolgozni kell. Akik Pöstény —Litke—Salgótarján vonalról szeretnének ünnepeken mun­kába utazni, különösen a dél­utáni műszakban, lassan már rendszeressé válik, hogy vala­melyik faluban mindig ma­radnak le utasok az autóbusz­ról, mivel az már az előző fal­vakban megtelt. Ugyanis a 2. sz. AKÖV ezen a vonalon egyetlen 40 személyes buszt üzemeltet ünnepeken, az úgy­nevezett inspekciós járatot, ez pedig képtelen mintegy 10 fa­lu utasát elszállítani. Akik mégis felférnek, embertelen körülmények között kénytele­nek utazni a zsúfoltság miatt. Ez az autóbusz megfelelt akkor, amikor csak a munká­ba utazókat vette fel. Amióta az AKÖV bevezette a munkás­buszok polgárosítását, a gép­kocsivezető nem tudhatja, hogy ki megy munkába és ki nem. így fordul elő, hogy a mun­kába igyekvők nagyon sokszor lemaradnak. Azt hiszem nem kell külön magyarázni, hogy milyen probléma adódik ab­ból, ha valaki nem jelenik meg munkahelyén. Elkelne ezen a vonalon és napokon egy 80 személyes kocsit beállítani, vagy még egy járatot indítani! És ha már az utazási költsége­ket megfizetjük, azt hiszem ennek ellenében elvárhatjuk az AKÖV-től, hogy az utazási fel­tételeket részünkre biztosítsa. Kicsiny László Marakodipuszta Élenjáró brigádok A kettős jubileum tisztele­tére indult szocialista mun­kaverseny helyzetéről tár­gyalt legutóbbi ülésén a kis- terenyei vegyesüzem szak- szervezeti bizottsága. Ennél a fiatal üzemnél az idén év elején már 28 brigád kapcso­lódott be a szocialista brigád­mozgalomba. Az üzem előtt álló legfontosabb feladatokra vállalkoztak és azt azóta ál­talában tejesítik is. Különösen jó eredményt ér­tek el a kisterenyei fűrész­üzemben dolgozó gatteros bri­gádok. Patvaros Amdrásék 139, Nagy Imréék 124, Lábadi Józsefék pedig 104 százalék­ra v teljesítették tervüket, őket követte Kis6 M. József, Futó Ernő és Batta Lajos szélező brigádjai, amelyek ugyancsak 125 százalék fölött teljesítet­ték tervüket. Münczberg Lász­ló osztályozó KISZ-brigádja még ennél is jobb eredményt, 140 százalékot teljesített. Sándor János iparosbrigádja nemcsak a rá kiszabott mun­kát végezte, hanem eddig már hét újítási javaslatot is ki­dolgozott. A fűrészüzemek brigádjai közül nyolc brigád már módosította is felajánlá­sát a közelgő pártkongresszus tiszteletére. Az üzem legrégibb szocia­lista hrigádjai a salgótarjáni fuvarozási részlegnél dolgoz­nak. Itt Asbóth József 25 ta­gú tehergépkocsis brigádja 50 fillérrel csökkentette az egy kilométerre eső költséget. Jed- licska Sándor Gagarin-bri- gádja arra tett ígéretet, hogy az idén 70 ezer forint értékű új anyag helyett felújított al­katrészeket építenek be. Eb­ből az elmúlt negyedév alatt már több mint 32 ezer forint értékűt beépítettek. Pál Béla szerelőbrigádja pedig csak­nem 30 ezer forint értékű fel­újított anyaggal járult hozzá az önköltségcsökkentéshez. A salgótarjáni ládaüzem is szép eredményekkel büszkél­kedhet. Itt három brigád küzd a Szocialista címért. Különö­sen az utóbbi hónapokban ér­tek el kiváló eredményt és pótolták a korábbi elmaradást is, amit egyrészt a létszámhi­ány, / másrészt az eredetileg tervezettnél kisebb értékű anyagok gyártása okozott szá­mukra. A kisterenyei vegyesüzem szocialista brigádjai szinte ki­vétel nélkül jelentős társadal­mi munkát végeztek az el­múlt időszakban. Győri Lász­ló 12 tagú KISZ-brigádja többek között 5 vagon ócs­ka vasat is összegyűjtött. Újabb brigádok vannak most is alakulóban ennél a fiatal üzemnél. A nagybátonyi anyagraktárnál egy daraboló brigád, a salgótarjáni láda- üzemnél pedig egy újabb hat­tagú brigád készül bekapcso­lódni a szocialista verseny­mozgalomba. Nem véletlen, hogy a szocialista verseny­mozgalom jelentős termelé­kenység-növekedéshez vezetett Az egy főre eső termelési ér­téket a legutóbbi felmérések szerint mintegy 16 százalék­kal teljesítették túl, ugyanak­kor az üzem költséaszintjét 93,5 százalékra teljesítették. Barátsági hét Nógrádi fiatalok Finnországban Mint ismeretes, a ma­gyar—finn baráti kapcsola­tok továbbfejlesztése érde­kében július 3—10. között baráti hetet rendez a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa. A gazdag program­ban többek között finn, il­letve magyar delegációk cse­réjére is sor kerül: a há­romszáz főnyi magyar kül­döttséget Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke vezeti. A KISZ központi bizottságá­nak javaslatára az országból összesen 25 kiváló KISZ-ve- zető és -aktíva vehet részt az egyhetes finnországi utazá­son. Nógrádból öt fiatal uta­zott ma reggel Budapestre, az indulást megelőző talál­kozóra, amelyet a tudo­mányegyetem aulájában tartanak. A háromszáz tagú magyar delegáció különre- pülőgépekkel utazik Finnor­szágba. Megyénket a KISZ megyei bizottságának javas­lata alapján: Takács László (öblösüveggyár), Mátrai Jó­zsef (síküveggyár), Zsidai Imre (Bányagépgyártó Vál­lalat) Fiikor Balázs (Nógrá­di Szénbányák Vállalat) és Plachy György (ZIM) kép­viseli. Az ifjúsági vezetők utazási költségét — szemé­lyenként négyezer forintot — a jó munka elismerése­ként a vállalatok fizetik. Nógrád vendége volt — Mit játszik legszíveseb­bén? 'üzuhcnj föaíázs berek. Persze ez nem olyan könnyű, mert el sem jutottam a főiskola felvételi bizottságá­ig. De ez nem Lehet akadály, mint a mellékelt ábra mutat­ja. Mert aki nagyon akar, ab­ból színész lesz. Itt vagyok élő példaként. Akadnak más fur­csaságok is. Például a nevem. Amikor kezdtem a pályát, az volt a divat, hogy a színész­nek magyaros neve legyen. Így választottam az eredeti he­lyett a Szuhay nevet. Az iga­zolványomban i-vel szerepel, én ipszilonnal használom. Van választék, nem panaszkodha- tom. — Gyakran járja az orszá­got? rülbelül tíz éve voltam elő­ször. Ha az elmúlt években nem láttam volna, és most jönnék másodszor, nem hi­szem, hogy ráismernék. — Szereti a televíziót? — Időnként meghívnak egy- egy szerepre, de nem annyit mint szeretném. Emellett rendkívül hűséges tévénéző is vagyok. Amikor időm van, odaülök a képernyő elé. Min­den műsort szeretek. Ha gyen­ge a darab azzal szórakozom, milyen rosszak benne a kollé­gáim. Ha jó, akkor egyszerű­en élvezem. — Van kocsija? — Igen. Állítom, hogy Ma­gyarországnak nincs olyan megyéje, városa, amelyet ne ismernék. Most már a falukat „térképezem”. — Tetszik Palócország? — Nagyon. A megye, a táj gyönyörű. Salgótarjánban kö­— Kocsim nincs Csak egy kis ötszázas Fiattal közleke­dem ... — Sokat keres? — Mit mondjak erre? Fele annyit, mint a közönség gon­dolja és kétszer annyit, minta feleségem tudja. — Természetesen kabarét Egy jól megírt magánszám, ha jól adják elő, mindig nyújt va­lamit a közönségnek. Mert a tréfára is szükség van. — Végezetül hallhatnánk egy sztorit? — Első kézből. Nemrégiben esett meg, hogy egy kis vá­rosban szerepeltünk. Odajött hozzám egy kislány. A kezét tördelgetve, nagy izgatottan mondta: „Kedves művész úr! Nagyon örülök, hogy itt sze­repel nálunk, mert nekem ma­ga a kedvenc színészem. Na­gyon jól ismerem a tévéből, meg a képeslapokból, most is meghallgatom. Tessék nekem autogramot adni Elhoztam a füzetemet, ide tessék aláírni. Igazán olyan boldog vagyok...” Odakanyarítottam a nevemet Már éppen el akartam menni, amikor a kislány utánam sza­ladt: „Csak egy kicsit még! Tessék ideírni a nevét nyom­tatott betűkkel is, hogy tud­jam kiről van szó ...” — Végül egy utolsó kérdés. Mikor látjuk újra Nógrádban? — Ha meghívnak, szívesen jövök. Csata! Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom