Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

ismertük \zt a tfousó ve- fcií. i nmeién erejével azon fáradozik, hogy rászól gaijon a .jófiú’ szerepeit*. Ez olyan mint a szélkakas. •>.< r.es mindig csak ..I* ikar” Ha béremelésről van szó. mrrtóenktnek adna függetlenül attól, hogy si. milyen ertiékű. minőségű munkát végzett, megérde­melte. vagy sem. Ha pedig watiakit detain figyeimeztet- m. vagy teleié :■> ... . en»* voTini hanyag műnké iáért, rnúiasztásáér: — megpróbál olyan érveket és kifogáso­kat összeállitaim. amelyek­ről az etoó percben mar ki­kerül. hogy nincs valós aiep.jia. Ezek után érthető. ha mostanában a szokottnál többet szólunk a munkafe­gyelem megszi! árdí tusának szükségességéről. Az e téren bekövetkezett lazulást egye­sek mindinkább a demokrati­zálódó közélet vadhajtásai­nak tüntetik fel. Ez azon­ban csalt ürügy a cselekvés­képtelenségre. Mások sze­rint a szabad munkaválla­lás bevezetése az oka an­nak, bogy az emberek fele­lősségérzete meglazult munkájuk iránt. Szerintem így ez sem igaz. A munká­sok, alkalmazottak, műsza­kiak nagy többsége becsü­letesein elvégzi a reá bízott munkát, a felkínált 10—20 fillér többletórabérét, eset­leg a havi két- vagy három­száz forint többletjövede­lemért nem hajlandók ván- darbötoít venni a kezükbe. Hát akkor hol keli keresni a megoldást? Ott, ahol a jogok és köte­lezettségek összhangjának megteremtéséhez minden fettétel megvan, ahol széles körű, határozott intézkedé­seket lehet tenni. Aiz üze­meidben, a gyárakban, a uáMgü altoknál. Abból helyes kündulmi, hogy a szilárd munkafegyelem szerves ré­sze az életszínvonal arany­alapját biztosító termelé­kenységnek. Aki ez ellen vét, az saját maga és társad helyzetét nehezíti meg. Akárcsak a Nógrád megyei Állami Építői,pari Váfllailat- nái Lukács János hegesztő és IMiés Gábor lakatos, akik munkaidő alatt a MÁV iital- boiitrjóíban iszogattak. Mind­kettőjüket azonnali batály- lyai elbocsátották. Ilyen értelmű intézkedést kivárnak a becsületes dod- íozók a/ egy evve. ,-/.,:lf>lli termelési tanácskozáson. Hangsúlyozták: szabadítsák meg őket a fegyelmezetle­nektől. Ha kevesebben lesz­nek is. többet termeinek, mert mindenki dolgozni fog. azt az időt is a termelésre fordítják, amin az ilyen fe­gyelmezetlen emberek neve­lésére áldoznak. Akkor sem egyszeri botlásról. kisebb vétségről hanem durva, il­letve többszöri súlyos miun- - rtegy elem-sértésről volt sző. Sajnos, az előbbihez ha­sonló példákat hosszú ideig lehetne sorolni. A munka- fegyelemben bekövetkezett elnéző magatartásnak fci- sebb-n,agyobb része van ab­ban, hogy megyénk gazdál­kodó egységeiben igen las­san, illetve az előírt ütem­től eltérően alakult a ter­melékenység. néhány helyen pedig vissza is esett. Ezt a társadalmi problémát nem ilyen összefüggésben vizs­gálják gyárainkban, emiatt késnek a szükséges intézke­dések. Am ennek aiz ellenkező­jére is van példa. Éppen azok kezdik ki a rendied és fegyelmet megkövetelő bri­gád-, mű-, vagy üzemveze­tőt, akikkel baj van, S bi­zony néha ők, a vélt sérel­müket kiabálók kerülnek előtérbe a becsületes, csen­des, miunkaszereitő emberek­kel szentben. Mindez féke­zőleg hat a remdszereitő ve­zetőkre, zavarja a nyugodt, kiegyensúlyozott, célratörő termelőmunkát. Ezért társa­dalmi és mozgalmi szerve­inknek bátorítani, ösztönöz­ni és támogatni kell az egészséges közgondolkodást kedvezően befolyásoló, munkájukat példásain el­végző, munkahelyükéit sze­rető vezetőket. Fékezd még a munkafe­gyelem szányonáláirtak eme­lését az olyan eljárás, ami­kor a feisőhb vezetők al­sóbb poszton tevékenykedő társaiknak csak a fegyelmi jogikört ad ják le, a jutalma­zás és előléptetés jogát vi­szont saját maguknak tart­ják fenn. Ez a felemás hely­zet jellemezte korábban a Nógrád megyei Építőipari Vállalat vezetését. Annak- idlején az építésvezetők, fő­művezetők és művezetők úgy vélek ed.i e-k ■ ha nem ju- iMiuia/Mf,» Arikor nem is büntetnek. Ennek következ­ményekén« megnőtt áz iga­zolt munkanapok száma, emelkedett a dolgozóktól függő veszteségidő. Ma már nyílt titok, hogy a munkafegyelem lazulását az átlagbér-gazdálkodás megkötöttségei is elősegítették. Majdnem mindenütt belső munkanélküliséget terem­tettek. Ez azért veszélyes, mert egyesekben olyan fel­fogást is kialakíthat, hogy elégséges a fizetésért a munkahelyre csak bemenni. Más a helyzet azonban azo­kon a munkaterületeken, ahol a végzett munkát tel­jesítménybérben mérik. Ha a gazdasági életünk bármelyik területén bekö­vetkezett fejlődés okait vizs­gáljuk, hamar rájövünk, hogy ott értünk el tartós eredményt, ahol a giaadia- sógpolítikai céloknak meg­felelően. határozottan és kö­vetkezetesen hajtottuk vég­re elképzeléseinket. Ahoi bátran átvetettük a fejlő­dést akadályozó megkötött­ségeket. idejétmúlt intéz­kedéseket, rendelkezéseket. Ez vonatkozik a munkafe­gyelem megszilárdítására is. Itt is csak akkor remélhe­tünk előnyös változást, ha azok, akikre a fegyelmezés tartozik, nem arra várnak, hogy más végezze el he­lyettük ezt a munkát. Ami­kor a renddel és a fegye­lemmel kapcsolatos előírá­sokat betartják és betartat­ják, nem tesznek szívessé­get, csupán azokból a vál­lalt kötelezettségeikből tel­jesítenek egyet, aminek el­végzését kinevezésükkor^ előléptetésükkor vállalták. Ha így fogják fel külde­tésüket, akkor nem lesz probléma, hogy ki mondja meg a kellemetlent, adőtt esetben ki adja ki a munka­könyvét a fegyéLmezeitien, a hanyag, a közhangulatot rontó dolgozónak. Párt- és szakszervezeteink akkor cselekszenek igazán a közösség érdekében, ha a fegyelem betartását nyűg­nek érző „jó fiúkat” rászo­rítják az egyenes, határo­zott véleményalkotásra, számonkérésre és az ezzel járó intézkedésekre. Venesz Károly A Vinca-feltépőtől a HAKO-pótkocsiig... Világ találmányok a páastói Gépjavító Vállalatnál A gyakori látogató is meg­lepődik, ha betoppan a Nóg­rád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat pásztói központjába, ahol portás és sorompó őrzi a telepet az ava­tatlan látogatótól. Ki ismer­ne rá az egykori gépállomás­ra, amelyen csak néhány trak­tor pöfékelt a térdig érő sár­ban, hiszen ma már a korsze­rű munkagépek, sőt a kom­bájnok is eltűntek udvaráról. Tréfából azt szokták monda­ni, pedig csaknem ez a való­ság is: ez már nem gépjavító állomás, hanem gyár. Amikor ez a nagy változás szóba ke­rül, Sarkadi Ernő, a vállalat főkönyvelője és Órszágh Gá­bor, a műszaki fejlesztési osz­tály vezetője sejtelmesen mo­solyog. Nem helyeselnek, de nem is tiltakoznak. Málnaszedő és paraj kaszáló Rövid beszélgetés után azon­ban kiderül, hogy a vállalat kerítése és tágas műhelyépü­letei mögött valóban számos olyan munka folyik, ami di­cséretére válna bármely gyár­nak vagy üzemnek. A gépja­vító vállalat központi telepe vakmerő és értékes kísérle­tek színhelye. A közeljövőben próbálnak ki két málnaszedő gépet, ame­lyek tulaj donképpen egy ko­rábban kikísérletezett példány kétféle továbbfejlesztései. A kísérleti példányok kipróbálá­sára Vámosmikolán kaptak egy öthoidas málnatáblát, ahol háromféle sorköztávol- ságra (240, 220 és 180 centi­méter) és sövényszerűen, te­hát nem bokrosán termesztik a málnát. Az első kísérleti gép azért szorult némi változ­tatásra, mert még 30 százalé­kos veszteséggel dolgozott, ezért olyan prototípus előállí­tását tűzték ki célul, amely a veszteséget 15 százalékra csök­kenti. (Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban olyan málnaszedőgép dolgozik ma is, amelynek a vesztesége eléri a negyven százalékot.) Joggal mondják tehát, ha sikerül a találmány, ez világra szóló eredmény lesz. Nem véletlen, hogy már az első prototípust is 16 országban kötötték le szabadalomként A gép rázás­technikával gyűjti össze a mainabogyókat. Az ötlet dr. Lammel Kálmán, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető taná­rától származik és az első kísérleti példányt a Mezőgép- fejlesztési Intézet tervezte meg. A pásztói kivitelezők re­ménykednek, hogy a két új prototípus valamelyike megfe­lel a kívánalmaknak. Más érdekes gépek is ké­szültek már a pásztói üzem­ben. Ilyen többek között a pa­rajkaszáló gép, amelyből a null-széria is elkészült. Fájsz, Miske. Decs, Sióagárd és Ba­ja termelőszövetkezeteiben, il­letve állami gazdaságaiban már kilenc gép végez sikeres kísérletet. A parajkaszáló gép, amely mindössze 18 ezer fo­rintba kerül itthon, talajkopí- rozó rendszerével szinte bo­rotválja a földet és egy tíz» órás műszakban öt hold spe­nótot szed le. összehasonlítá­sul csak annyit, hogy az NSZK gyártmányú Diadém tí­pusú parajkaszáló gép 23 006 francia frankba kerül és a tel­jesítménye sem különb. Spárga- és levendula­kombájn Készülnek azonban itt még sajátosabb gépek prototípusai is. A spárgabetakarítás komp­lex gépesítésére például a MEFI most készíti a tanul­mánytervet, s a pásztói kivi­telezők mór felkészültek egy hosszabb lélegzetű, érdekes kísérletre. A Gyógynövénykuitató Inté­zettel együttműködve készül már a levendulakombájn és a pirétrum (olyasféle növény, mint a margaréta) betakarító gép, amilyen a készítők tudo­mása szerint jelenleg csak az Egyesült Államokban találha­tó. Bizonyára sokan tudják, hogy a temetővirág, a Vinca, a vérnyomáscsökkentő gyógy­szerek egyik alapanyaga, ami­ből jelentős mennyiség jut exportra Japánba. A pásztói telepen már készül a vinca­A kirándulók örömére Zugliget és a Jánoshegyi Kilátó között épül az ország első sze­mélyszállító kötélpályája. A budapesti siklópálya 1040 méteres távolságot és 263 méte­res szintkülönbséget fog áthidalni. A kétszemélyes függőkosarsk óránként 400 személyt tudnak majd szállítani. (MTI fotó — Kovács Sándor felv.) Építési részlégből önällö üzem Sürgősen gépekre van szükség A nógrádi szénbányáknál már régóta működött egy szűk kapacitású épíitörészileg, amelyet elsősorban ezért hoz­tak létre, hogy a vállalatsa- jáit beruházású építőjellegű munkáit és a szükséges javí­tásokat, tatarozásokat is el­végezze. Ez a részleg már többszörösen elnyerte a Szo­cialista címet. Kiváló szocia­lista brigádjai vannak, ame­lyek már sok szép eredményt értek eL A foglalkoztatási gondok és a megyei építőipa­ri kapacitás szűkössége miatt szükségessé vált, hogy a rész­félté pő gép is, amely felfésüli a növényt, és lehetővé teszi, hogy fűkaszával lenyírják. Ilyen nagyvonalú találmá­nyok gyártmányfejlesztésével foglalkoznak szerényen és ti­tokban a pásztói gépjavító vállalatnál, de egyidejűleg a gyártásfejlesztést sem hanya­golják el. így többek között készítik már a technológiát 2800 új hűtő, és az IKARUS ülésvázak gyártásához. Eddig a gépjavító vállalat­nál csak a hűtők javítását vé­gezték, most viszont techno­lógiai korszerűsítéssel 3,6 mil­lió forintos beruházással olyan átalakításokat hajtanak végre, amelyek lehetővé teszik új hűtők gyártását is. Az NSZK-ból importáljuk és a hódmezővásárhelyi Gép­javító Vállalat hozza forga­lomba a HAKO típusú kis- traktorokat, amelyekhez az idén a pásztói telepen 200 pót­kocsit gyártanak. Felkészült az üzem mintegy tízmillió foript értékű kombájnalkatrész gyár­tására is. Bátran kockáztatnak Számos példát lehetne még felsorolni arra, hogy a Nóg­rád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat milyen me­részen és ötletesen oldja meg fölösleges kapacitásának ki­használását, mennyire bátran és mégis megfontoltan koc­káztat az üzem állandó fejlő­dése és fejlesztése érdekében. Ha valaki arra kíváncsi, hogy a gazdasági mechanizmus re­formja milyen lehetőséget nyújt a hasznos ötletek meg­valósítására, annak bátran ajánlhatjuk: tanulmányozza a gépjavító vállalat életét, mun­káját. Lakos György leget külön önelszámoló épí- kozsaitosam a mélyépítésire tészeti üzemmé fejlesszék. Ez akar áttérni. Ehhez azonban márciusban meg is történt. elsősorban és sürgősen gépek­Az üzem tevékenysége, ha ma még nem is, die a jövő­ben egyre inkább mélyépítő jellegű lesz. Ebben van me­gyénkben legnagyobb hiány, éppen ezért ez a törekvés csak üdvözölhető. A terv szerint a 140 főiből álló kezdőlétszámot az idén 250 főre kellett volna növel- nijiik és 20 000 000 forintos ár­bevételi tervet teljesíteniük. Ma már csaknem 300 embert foglalkoztatnak, közülük 270 fizikai dolgozót, míg a mű­szaki, adminisztratív, illetve alkalmazotti létszám alig vál­tozott. A fejlesztést elsősor­ban a bezárt bányákból biz­tosították. Az idehelyezetf dolgozók jól érzik magukat az új környezetben, megszok­ják az új építési munkát és nem utolsósorban: megtalál­ják számításukat. Természe­tesen rajtuk kívül építőipari munkára vettek fel még má­sokat is. Az eredetileg tervezett húszmillió helyett az idén harmincmillió értékű építő­ipari munka elvégzését vár­ják az új üzemitől. A fejlődés évről- évre növekszik. 1971- ben már ötvenmillió, 1972- ben hetvenötmillió, a követ­kező évben pedig százmillió forint árbevételre számítanak az új építőüzemtőd, amely fő­re van szükség. Saját erőből máris megrendeltek néhá­nyat, de szeretnék, ha me­gyei keretből biztosítanának számukra pénzt a gépek be­szerzéséhez. Ebben még nincs döntés. Az elmúlt negyedéviben nyereséggel dolgozott az építé­szeti üzem és már több mint ötmillió forint értékű mun­káit végzett eL Idei tervük­ben sízerepel például a Gamz- MÁVAG mátnanováki telepe számára mániteg tízmillió fo­rint értékű, a harisnyagyáir- nak kétmillió, a FÜTÖBEít jelenlegi nagybáitonyi telepé­nek egymillió, a Nógrádköves- di Kőbánya részére csaknem egymillió forint értékű mun­ka elvégzését vállalták. A Salgótarjáni Kohászati Üze­meknek pedig 1 300 000 forint értékben végeznek munkáik A jövő évre a tervezett ötvenmil­lió forint árbevétel elérésére már most lekötötték a meg­rendelést, ami azt jeleníti, hagy kapacitásukat már ki­merítették. Az építőüzem végleges szervezéséhez még szükség lenne műszakiakra, ezért vár­ják a sízakembereket. Építé­si területüknek Nógrád me­gyét tartják. B. J. „Nagyüzem” a rárósi táborban Nagy látogatottságra, sok vendégre készült fel Nógrád megye népszerű táborhelye, a rárósi tábor, az Ipoly .partján. A büfé már üzemben van, an­nál is inkább, mert a tábor első KlSZ-csotpartjának ven­dégei számára szükség volt munkájára. Mint a büfé veze­tője, Czina Béláné elmondot­ta, június 16-tól folyamatos lesz a nyaralás és naponta 120 embernek biztosítanak el­látást. A tábori „nagyüzem” megindult, most már csak a jó idő hiányzik a kellemes nyaraláshoz. Ankét tanácstitkároknak A megyei tanács a Közalkalmazottak Szakszervezeté­nek megyei Bizottsága, valamint a Magyar Jogásszövet- ség megyei szervezete június 18-án ankéntot rendez, ame­lyen a szabálysértési törvények alkalmazásénak elméleti és gyakorlati problémáit vitatják meg. Az ankétna meghívják Nógirád megye valamennyi községi tanácstitkárát, valamint a járási és városi szabálysértési hatóságok képviselőit. A tanácskozáson a résztvevők rögtön választ is kapnak a fei- merült kérdésekre. Az ankét előadója dr. Bar tus Imre, a Legfőbb Ügyészség csoportvezető ügyésze lesz. NÖGRÁD — 1970. június 14., vasárnap 3 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom