Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
ismertük \zt a tfousó ve- fcií. i nmeién erejével azon fáradozik, hogy rászól gaijon a .jófiú’ szerepeit*. Ez olyan mint a szélkakas. •>.< r.es mindig csak ..I* ikar” Ha béremelésről van szó. mrrtóenktnek adna függetlenül attól, hogy si. milyen ertiékű. minőségű munkát végzett, megérdemelte. vagy sem. Ha pedig watiakit detain figyeimeztet- m. vagy teleié :■> ... . en»* voTini hanyag műnké iáért, rnúiasztásáér: — megpróbál olyan érveket és kifogásokat összeállitaim. amelyekről az etoó percben mar kikerül. hogy nincs valós aiep.jia. Ezek után érthető. ha mostanában a szokottnál többet szólunk a munkafegyelem megszi! árdí tusának szükségességéről. Az e téren bekövetkezett lazulást egyesek mindinkább a demokratizálódó közélet vadhajtásainak tüntetik fel. Ez azonban csalt ürügy a cselekvésképtelenségre. Mások szerint a szabad munkavállalás bevezetése az oka annak, bogy az emberek felelősségérzete meglazult munkájuk iránt. Szerintem így ez sem igaz. A munkások, alkalmazottak, műszakiak nagy többsége becsületesein elvégzi a reá bízott munkát, a felkínált 10—20 fillér többletórabérét, esetleg a havi két- vagy háromszáz forint többletjövedelemért nem hajlandók ván- darbötoít venni a kezükbe. Hát akkor hol keli keresni a megoldást? Ott, ahol a jogok és kötelezettségek összhangjának megteremtéséhez minden fettétel megvan, ahol széles körű, határozott intézkedéseket lehet tenni. Aiz üzemeidben, a gyárakban, a uáMgü altoknál. Abból helyes kündulmi, hogy a szilárd munkafegyelem szerves része az életszínvonal aranyalapját biztosító termelékenységnek. Aki ez ellen vét, az saját maga és társad helyzetét nehezíti meg. Akárcsak a Nógrád megyei Állami Építői,pari Váfllailat- nái Lukács János hegesztő és IMiés Gábor lakatos, akik munkaidő alatt a MÁV iital- boiitrjóíban iszogattak. Mindkettőjüket azonnali batály- lyai elbocsátották. Ilyen értelmű intézkedést kivárnak a becsületes dod- íozók a/ egy evve. ,-/.,:lf>lli termelési tanácskozáson. Hangsúlyozták: szabadítsák meg őket a fegyelmezetlenektől. Ha kevesebben lesznek is. többet termeinek, mert mindenki dolgozni fog. azt az időt is a termelésre fordítják, amin az ilyen fegyelmezetlen emberek nevelésére áldoznak. Akkor sem egyszeri botlásról. kisebb vétségről hanem durva, illetve többszöri súlyos miun- - rtegy elem-sértésről volt sző. Sajnos, az előbbihez hasonló példákat hosszú ideig lehetne sorolni. A munka- fegyelemben bekövetkezett elnéző magatartásnak fci- sebb-n,agyobb része van abban, hogy megyénk gazdálkodó egységeiben igen lassan, illetve az előírt ütemtől eltérően alakult a termelékenység. néhány helyen pedig vissza is esett. Ezt a társadalmi problémát nem ilyen összefüggésben vizsgálják gyárainkban, emiatt késnek a szükséges intézkedések. Am ennek aiz ellenkezőjére is van példa. Éppen azok kezdik ki a rendied és fegyelmet megkövetelő brigád-, mű-, vagy üzemvezetőt, akikkel baj van, S bizony néha ők, a vélt sérelmüket kiabálók kerülnek előtérbe a becsületes, csendes, miunkaszereitő emberekkel szentben. Mindez fékezőleg hat a remdszereitő vezetőkre, zavarja a nyugodt, kiegyensúlyozott, célratörő termelőmunkát. Ezért társadalmi és mozgalmi szerveinknek bátorítani, ösztönözni és támogatni kell az egészséges közgondolkodást kedvezően befolyásoló, munkájukat példásain elvégző, munkahelyükéit szerető vezetőket. Fékezd még a munkafegyelem szányonáláirtak emelését az olyan eljárás, amikor a feisőhb vezetők alsóbb poszton tevékenykedő társaiknak csak a fegyelmi jogikört ad ják le, a jutalmazás és előléptetés jogát viszont saját maguknak tartják fenn. Ez a felemás helyzet jellemezte korábban a Nógrád megyei Építőipari Vállalat vezetését. Annak- idlején az építésvezetők, főművezetők és művezetők úgy vélek ed.i e-k ■ ha nem ju- iMiuia/Mf,» Arikor nem is büntetnek. Ennek következményekén« megnőtt áz igazolt munkanapok száma, emelkedett a dolgozóktól függő veszteségidő. Ma már nyílt titok, hogy a munkafegyelem lazulását az átlagbér-gazdálkodás megkötöttségei is elősegítették. Majdnem mindenütt belső munkanélküliséget teremtettek. Ez azért veszélyes, mert egyesekben olyan felfogást is kialakíthat, hogy elégséges a fizetésért a munkahelyre csak bemenni. Más a helyzet azonban azokon a munkaterületeken, ahol a végzett munkát teljesítménybérben mérik. Ha a gazdasági életünk bármelyik területén bekövetkezett fejlődés okait vizsgáljuk, hamar rájövünk, hogy ott értünk el tartós eredményt, ahol a giaadia- sógpolítikai céloknak megfelelően. határozottan és következetesen hajtottuk végre elképzeléseinket. Ahoi bátran átvetettük a fejlődést akadályozó megkötöttségeket. idejétmúlt intézkedéseket, rendelkezéseket. Ez vonatkozik a munkafegyelem megszilárdítására is. Itt is csak akkor remélhetünk előnyös változást, ha azok, akikre a fegyelmezés tartozik, nem arra várnak, hogy más végezze el helyettük ezt a munkát. Amikor a renddel és a fegyelemmel kapcsolatos előírásokat betartják és betartatják, nem tesznek szívességet, csupán azokból a vállalt kötelezettségeikből teljesítenek egyet, aminek elvégzését kinevezésükkor^ előléptetésükkor vállalták. Ha így fogják fel küldetésüket, akkor nem lesz probléma, hogy ki mondja meg a kellemetlent, adőtt esetben ki adja ki a munkakönyvét a fegyéLmezeitien, a hanyag, a közhangulatot rontó dolgozónak. Párt- és szakszervezeteink akkor cselekszenek igazán a közösség érdekében, ha a fegyelem betartását nyűgnek érző „jó fiúkat” rászorítják az egyenes, határozott véleményalkotásra, számonkérésre és az ezzel járó intézkedésekre. Venesz Károly A Vinca-feltépőtől a HAKO-pótkocsiig... Világ találmányok a páastói Gépjavító Vállalatnál A gyakori látogató is meglepődik, ha betoppan a Nógrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat pásztói központjába, ahol portás és sorompó őrzi a telepet az avatatlan látogatótól. Ki ismerne rá az egykori gépállomásra, amelyen csak néhány traktor pöfékelt a térdig érő sárban, hiszen ma már a korszerű munkagépek, sőt a kombájnok is eltűntek udvaráról. Tréfából azt szokták mondani, pedig csaknem ez a valóság is: ez már nem gépjavító állomás, hanem gyár. Amikor ez a nagy változás szóba kerül, Sarkadi Ernő, a vállalat főkönyvelője és Órszágh Gábor, a műszaki fejlesztési osztály vezetője sejtelmesen mosolyog. Nem helyeselnek, de nem is tiltakoznak. Málnaszedő és paraj kaszáló Rövid beszélgetés után azonban kiderül, hogy a vállalat kerítése és tágas műhelyépületei mögött valóban számos olyan munka folyik, ami dicséretére válna bármely gyárnak vagy üzemnek. A gépjavító vállalat központi telepe vakmerő és értékes kísérletek színhelye. A közeljövőben próbálnak ki két málnaszedő gépet, amelyek tulaj donképpen egy korábban kikísérletezett példány kétféle továbbfejlesztései. A kísérleti példányok kipróbálására Vámosmikolán kaptak egy öthoidas málnatáblát, ahol háromféle sorköztávol- ságra (240, 220 és 180 centiméter) és sövényszerűen, tehát nem bokrosán termesztik a málnát. Az első kísérleti gép azért szorult némi változtatásra, mert még 30 százalékos veszteséggel dolgozott, ezért olyan prototípus előállítását tűzték ki célul, amely a veszteséget 15 százalékra csökkenti. (Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban olyan málnaszedőgép dolgozik ma is, amelynek a vesztesége eléri a negyven százalékot.) Joggal mondják tehát, ha sikerül a találmány, ez világra szóló eredmény lesz. Nem véletlen, hogy már az első prototípust is 16 országban kötötték le szabadalomként A gép rázástechnikával gyűjti össze a mainabogyókat. Az ötlet dr. Lammel Kálmán, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanárától származik és az első kísérleti példányt a Mezőgép- fejlesztési Intézet tervezte meg. A pásztói kivitelezők reménykednek, hogy a két új prototípus valamelyike megfelel a kívánalmaknak. Más érdekes gépek is készültek már a pásztói üzemben. Ilyen többek között a parajkaszáló gép, amelyből a null-széria is elkészült. Fájsz, Miske. Decs, Sióagárd és Baja termelőszövetkezeteiben, illetve állami gazdaságaiban már kilenc gép végez sikeres kísérletet. A parajkaszáló gép, amely mindössze 18 ezer forintba kerül itthon, talajkopí- rozó rendszerével szinte borotválja a földet és egy tíz» órás műszakban öt hold spenótot szed le. összehasonlításul csak annyit, hogy az NSZK gyártmányú Diadém típusú parajkaszáló gép 23 006 francia frankba kerül és a teljesítménye sem különb. Spárga- és levendulakombájn Készülnek azonban itt még sajátosabb gépek prototípusai is. A spárgabetakarítás komplex gépesítésére például a MEFI most készíti a tanulmánytervet, s a pásztói kivitelezők mór felkészültek egy hosszabb lélegzetű, érdekes kísérletre. A Gyógynövénykuitató Intézettel együttműködve készül már a levendulakombájn és a pirétrum (olyasféle növény, mint a margaréta) betakarító gép, amilyen a készítők tudomása szerint jelenleg csak az Egyesült Államokban található. Bizonyára sokan tudják, hogy a temetővirág, a Vinca, a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egyik alapanyaga, amiből jelentős mennyiség jut exportra Japánba. A pásztói telepen már készül a vincaA kirándulók örömére Zugliget és a Jánoshegyi Kilátó között épül az ország első személyszállító kötélpályája. A budapesti siklópálya 1040 méteres távolságot és 263 méteres szintkülönbséget fog áthidalni. A kétszemélyes függőkosarsk óránként 400 személyt tudnak majd szállítani. (MTI fotó — Kovács Sándor felv.) Építési részlégből önällö üzem Sürgősen gépekre van szükség A nógrádi szénbányáknál már régóta működött egy szűk kapacitású épíitörészileg, amelyet elsősorban ezért hoztak létre, hogy a vállalatsa- jáit beruházású építőjellegű munkáit és a szükséges javításokat, tatarozásokat is elvégezze. Ez a részleg már többszörösen elnyerte a Szocialista címet. Kiváló szocialista brigádjai vannak, amelyek már sok szép eredményt értek eL A foglalkoztatási gondok és a megyei építőipari kapacitás szűkössége miatt szükségessé vált, hogy a részfélté pő gép is, amely felfésüli a növényt, és lehetővé teszi, hogy fűkaszával lenyírják. Ilyen nagyvonalú találmányok gyártmányfejlesztésével foglalkoznak szerényen és titokban a pásztói gépjavító vállalatnál, de egyidejűleg a gyártásfejlesztést sem hanyagolják el. így többek között készítik már a technológiát 2800 új hűtő, és az IKARUS ülésvázak gyártásához. Eddig a gépjavító vállalatnál csak a hűtők javítását végezték, most viszont technológiai korszerűsítéssel 3,6 millió forintos beruházással olyan átalakításokat hajtanak végre, amelyek lehetővé teszik új hűtők gyártását is. Az NSZK-ból importáljuk és a hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat hozza forgalomba a HAKO típusú kis- traktorokat, amelyekhez az idén a pásztói telepen 200 pótkocsit gyártanak. Felkészült az üzem mintegy tízmillió foript értékű kombájnalkatrész gyártására is. Bátran kockáztatnak Számos példát lehetne még felsorolni arra, hogy a Nógrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat milyen merészen és ötletesen oldja meg fölösleges kapacitásának kihasználását, mennyire bátran és mégis megfontoltan kockáztat az üzem állandó fejlődése és fejlesztése érdekében. Ha valaki arra kíváncsi, hogy a gazdasági mechanizmus reformja milyen lehetőséget nyújt a hasznos ötletek megvalósítására, annak bátran ajánlhatjuk: tanulmányozza a gépjavító vállalat életét, munkáját. Lakos György leget külön önelszámoló épí- kozsaitosam a mélyépítésire tészeti üzemmé fejlesszék. Ez akar áttérni. Ehhez azonban márciusban meg is történt. elsősorban és sürgősen gépekAz üzem tevékenysége, ha ma még nem is, die a jövőben egyre inkább mélyépítő jellegű lesz. Ebben van megyénkben legnagyobb hiány, éppen ezért ez a törekvés csak üdvözölhető. A terv szerint a 140 főiből álló kezdőlétszámot az idén 250 főre kellett volna növel- nijiik és 20 000 000 forintos árbevételi tervet teljesíteniük. Ma már csaknem 300 embert foglalkoztatnak, közülük 270 fizikai dolgozót, míg a műszaki, adminisztratív, illetve alkalmazotti létszám alig változott. A fejlesztést elsősorban a bezárt bányákból biztosították. Az idehelyezetf dolgozók jól érzik magukat az új környezetben, megszokják az új építési munkát és nem utolsósorban: megtalálják számításukat. Természetesen rajtuk kívül építőipari munkára vettek fel még másokat is. Az eredetileg tervezett húszmillió helyett az idén harmincmillió értékű építőipari munka elvégzését várják az új üzemitől. A fejlődés évről- évre növekszik. 1971- ben már ötvenmillió, 1972- ben hetvenötmillió, a következő évben pedig százmillió forint árbevételre számítanak az új építőüzemtőd, amely főre van szükség. Saját erőből máris megrendeltek néhányat, de szeretnék, ha megyei keretből biztosítanának számukra pénzt a gépek beszerzéséhez. Ebben még nincs döntés. Az elmúlt negyedéviben nyereséggel dolgozott az építészeti üzem és már több mint ötmillió forint értékű munkáit végzett eL Idei tervükben sízerepel például a Gamz- MÁVAG mátnanováki telepe számára mániteg tízmillió forint értékű, a harisnyagyáir- nak kétmillió, a FÜTÖBEít jelenlegi nagybáitonyi telepének egymillió, a Nógrádköves- di Kőbánya részére csaknem egymillió forint értékű munka elvégzését vállalták. A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek pedig 1 300 000 forint értékben végeznek munkáik A jövő évre a tervezett ötvenmillió forint árbevétel elérésére már most lekötötték a megrendelést, ami azt jeleníti, hagy kapacitásukat már kimerítették. Az építőüzem végleges szervezéséhez még szükség lenne műszakiakra, ezért várják a sízakembereket. Építési területüknek Nógrád megyét tartják. B. J. „Nagyüzem” a rárósi táborban Nagy látogatottságra, sok vendégre készült fel Nógrád megye népszerű táborhelye, a rárósi tábor, az Ipoly .partján. A büfé már üzemben van, annál is inkább, mert a tábor első KlSZ-csotpartjának vendégei számára szükség volt munkájára. Mint a büfé vezetője, Czina Béláné elmondotta, június 16-tól folyamatos lesz a nyaralás és naponta 120 embernek biztosítanak ellátást. A tábori „nagyüzem” megindult, most már csak a jó idő hiányzik a kellemes nyaraláshoz. Ankét tanácstitkároknak A megyei tanács a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei Bizottsága, valamint a Magyar Jogásszövet- ség megyei szervezete június 18-án ankéntot rendez, amelyen a szabálysértési törvények alkalmazásénak elméleti és gyakorlati problémáit vitatják meg. Az ankétna meghívják Nógirád megye valamennyi községi tanácstitkárát, valamint a járási és városi szabálysértési hatóságok képviselőit. A tanácskozáson a résztvevők rögtön választ is kapnak a fei- merült kérdésekre. Az ankét előadója dr. Bar tus Imre, a Legfőbb Ügyészség csoportvezető ügyésze lesz. NÖGRÁD — 1970. június 14., vasárnap 3 >
