Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-05 / 130. szám
Ml valósult meg-, mit vár a megye ? Az idő süraet TaflÄn egy év sincs még bátra ahhoz, hogy megyénk országgyűlési képviselői, a megyei, városi és községi tanácstagok újra a választók elé állítanak, s számot adnak egy válás zitáisri ciklus alatt végzett munkájukról. Ezeken a beszélgetéseken legtöbb s<zó bizonyára arról esik majd: a választott testületek tagjai hogyan teljesítették azokat a kéréseket, melyeket a vá- lasztópolgárok az 1967-es választásokat megelőző jelölő- gyűléseken kértek képviselő- ítetől, tanácstagjaiktól. Ismeretes, hogy az 1967-es választásokat megelőző jeilö- tőgyűléseken a választásra jogosultok mintegy 80 százaléka vetít részt megyénkben. A gyűléseken több mint tízezer választópolgár tett különböző javaslatot, közérdekű bejelentést. Az elhangzott javaslatok többsége — mint eddig is több fórumon megállapították — jogos, olyan reális közös« ségi igényeket tükrözött, amelyeknek kielégítése az anyagi lehetőségeken belül indokolt A jelölőgyűléseken elhangzott 9726 javaslat mintegy háromezer feUádátot jelentett a tanácsok száméira. A feldolgozást a járási és városi tanácsok által létrehozott szakbizottságok végezték és fontossági sorrendét állapítottak meg. A választások óta eltelt három. óv után az állapítható mag, hoigy a jelölőgyűlési javaslatok, a város- és község- politikai munka a tanácsok gazdasági, kulturális és szociális célkitűzéseinek középpontjába kerültek. A párt- és Lömeigszervezetek segítségével nagy erőfeszítéseket tettek megvalósításukra, ennek során jelentős tömegeket sikerült bevonni a város- és köz- ségifejlesztési célok teljesítésének munkájába. Az anyagi eredmények mellett figyelemre méltó hatást gyakoroltak a szocialista demokratizmus fejlesztésére Is. A javaslatok megvalósításában tanácsaink eddig is értékes eredményeket értek eh A megyei tanács végrehajtó bizottsága például a rendelkezésére álló anyagi eszközök elosztásánál is figyelembe vette a jelölőgyűlési hozzászólásokban kifejeződő lakossági igényeket. A pénz elosztásánál például terven felül 13,5 millió forintot utak, hidak felújítására, később 17,5 millió forintot a kommunális ellátás javítására, elsősorban. vízrendezési és belső vízelvezetési feladatokra juttatott a járási és városi tanácsok részére. A választások óta eltelt idő alatt tanácsaink nagy eredményeket értek el a jelöiő- gyiűJésii javaslatok megvalósításában. Az anyagi ráfordítást igénylő javaslatoknak csaknem fele valósult meg, több mint 200 millió forint költséggel. Ebben közrejátszott az is, hogy a javaslatok egy része megegyezett a mór jóváhagyott tanácsi tervekkel. Elkészült 80 kilométer út építésé, illetve felújítása, 35 000 négyzetméternyi parkosítás, több mint 100 kilométer járda, bővítették a villanyhálózatot, szaporították a közvilágítási lámpákat, orvosi lakásokat és rendelőket, általános iskolai tantermeket és peda.góguslaikáisok.ait, óvodákat, boltokat építettek. Ezzel számos község régen húzódó problémáját sikerült megoldani. A többi között új iskola épült Rútságon, Szurdok- püspökin és Dejtáron. Óvodát kapott Drógelypalánk és Cered. Művelődési otthon épült Pásatón és Szügyben. Törpe vízmű létesült Pásztó, Szécsény és Sómsomháoa községben. Közismertek és elismerésre méltóak, a városaink fejlesztésében elért eredmények is, Több alkatommal megálla- pfltást nyert azonban az is, hogy a helyi erőforrások — lakossági hozzájárulás, társadalmi munka — növelésének még számos tartaléka van. A lakosság és a termel őszövet- kezetek hozzájárulásának szervezésében is csak kezdeti eredmények vannak. Ezek jobb igénybevétele további javaslatok megvalósítását tenné lehetővé. Ma miár megállapítható, hogy tanácsaink elsősorban a kisebb költséget igénylő, de a lakosság széles körét érintő javaslatok megvalósítására törekedtek. Továbbra is sok gondot okoz az utak és hidak állapota, a vízműves ivóvízellátásban mutatkozó elmaradás, a szolgáltatások, a kereskedelmi hálózatfejlesztés, az egészségügyi és művelődésügyi intézmények terén jelentkező hiányok pótlása. Az anyagi eszközök felhasználásánál, a tervek kidolgozásánál az elkövetkező hónapokban ezekre a területekre különös fiigyeimet kell fordítani. Az idő sürget. A választópolgárok számon kérik javaslataiknak sorsát. Éppen ezért az új választást megelőző időszakban még lehet számvetést készíteni, s pótolni mindazt — az anyagi erőforrásokat figyelembe véve, — ami jogos a választópolgárok szempontjából és reális kérést, igényt elégíthet ki. Ezért az szükséges, hogy a jelölő- gyűlési javaslatok végrehajtásának szervezését a tanácsok továbbra is egyik legfontosabb feladatuknak tekintsék. A helyi, főleg a községi és városi tanácsok és a létrehozott szakbizottságok továbbra is alaposan foglalkozzanak a javaslatok megvalósításával. Az éves költségvetés és fejlesztési terv, még inkább a negyedik ötéves terv készítésénél a jelölőgyűlések javaslatait mint fontos politikai tényezőt vegyék figyelembe. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket úgy kell felhasználni, hogy biztosítsák a javaslatok miinél nagyobb arányú megvalósítását. Az eddiginél sízélesebb körben kell keresni annak módját, hogy a különböző létesítményeket közös fedezeti forrásból hozzák létre. A jelölőgyűlési javaslatok összegezése, feldolgozása és órtékelése az elkövetkező választások előkészítésében rendkívül fontos feliadat. Ezért végrehajtásukra az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani. Ki kell használni mindazt a lehetőséget, melyet a közéleti demokratizmus fejlesztéséhez, a városi- és községpolifikai tervek teljesítéséhez a jelölőgyűlési javaslatok megvalósítása nyújt Somogyvári László Döntött a Legfelsőbb Bíróság Nemcsak az elnök köthet üzletet Egy építőipari vállalat elfekvő készletének eladását újságban hirdette. Az újságközleményre felfigyelt egy mezőgazdasági termelőszövetkezet anyagbeszerzője és a vállalat telepén 35 000 forint értékű villanyszerelési anyagot rendelt. Az eladási lapra a tsz cégbélyegzőjét is ráütötte. Az árut a vállalat leszállította, egy részüket azonban a tsz építési csoportvezetője nem találta megfelelőnek, és vissza akarta küldeni, de ezt a vállalat nem volt hajlandó tudomásul venni. A tsz nem fizetett, mire per indult ellene. A járásbíróság megállapította: az adásvételi ügylet érvénytelen. mert a szerződéshez a termelőszövetkezet elnökének aláírása, és főkönyvelőjének ellenjegyzése is szükséges. — Ez a megállapítás téves — mondta lei a Legfelsőbb Bíróság, ahová az ügy a legfőbb ügyész fellebbezési óvására került. Az elnök, vagy a tsz képviseletére jogosult két más személy együttes aláírása csak írásbeli kötelezettségvállaláshoz szükséges. Ingók adásvétele nincs írásbeliséghez kötve, ezért az ilyen szerződéshez az elnök aláírására nincs szükség. A termelőszövetkezet főkönyvelőjének, vagy helyettesének ellenjegyzése pedig csak a bank- és hitelügyletek körében történt kötelezettségvállaláshoz szükséges. A vezetőség a tsz bármely tagjának, vagy alkalmazottjának megbízást adhat, hogy képviseletében eljárjon, és őket meghatározott kötelezettség vállalására is felhatalmazhatja. Az anyagbeszerző — állítása szerint — a tsz alkalmazottja volt és munkakörében bonyolította le a szó- banforgó ügyletet, mégpedig a tsz által rendelkezésére bocsátott bélyegző felhasználósával. Hasonlóképpen járt el más alkalmaikkor Is. s ilyenkor a tsz sohasem kifogásolta tevékenységét. Mindezekből következik, hogy ha az anyag- beszerző akár a vezetőség írásbeli megbízása, akár a munkakörére vonatkozó írásbeli megállapodás alapján járt el, az általa kötött adásvételi szerződés — mivel írásbeliséghez nincs kötve — érvényesen jött létre. A járás- bíróság állásfoglalása csak akkor lenne helytálló, ha a tsz alkalmazottja írásbeli meghatalmazás nélkül járt volna el. Tekintettel arra, hogy a járásbíróság nem vizsgálta, vajon az anyagbeszerző állítása megfelel-e a valóságnak, vagyis hogy a tsz alkalmazottja, ezzel a munkával megbízták és az a megbízatás az írásbeli alakszerűségi követelményeknek megfelelően történt Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bíróságot újabb tárgyalásra, illetve újabb határozat hozatalára utasította. A vagyon fele az asszonyé Szívből kacagnak Egy falusi házaspár elvált. A vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatban a járásbíróság megállapította: a közös vagyon 36 000 forintot tesz ki. amely részben különböző berendezési tárgyakból, részben a férjnél levő taka- rékbetétkönyben elhelyezett összegből áll. Tehát mindegyiküket 28 000 forint illeti meg. Ennek alapján a volt férjet kötelezte: a nála levő 12 000 forint értékű ingóságokat vagy adja ki, vagy ellenértékűket készpénzben egyenlítse ki, ezenkívül még 16 000 forintot fizessen. A férfi azonban az ítéletnek nem tett eleget, sőt amikor az asszony végrehajtást kért ellene, a végrehajtót nem engedte be a lakásba. Ezek után az asszony kérelmére a járás- bíróság kötelezte az exférjet. hogy a 28 000 forintot készpénzben fizesse ki és utasítást adott a férfi bárhol található vagyonánaik, munkabérének lefoglalására. A járásbíróság végzése ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság elutasította, kimondva: a volt férj a legdurvább módon igyekezett magakadályozni, hogy az asszony a rá eső vagyonrészhez jusson. Ilyen körülmények között a járásbíróság indokoltan kötelezte a 28 000 forint készpénzben történő' kifizetésére és indokolt volt a végrehajtás elrendelése is. H. E Fekete tej Egyik, ismerősöm felkeresett szerkesztőségi szobámban és megajándékozott egy félliteres üvegnyi fekete tejjel. Ügy mondta, hogy az élelmiszergazdaság újabb vívmányaihoz hozzátartozik ez a szokatlan termék, bizonyára értékesíteni tudom a lakosság hasznára. Kért, hogy csapjak jó propagandát neki. Az üveg tejet szekrényembe tette és elment. Titokban újból kezembe vettem az üveget és arra a megállapításra jutottam, hogy ez a tej nem U fekete, legfeljebb szürke. S nem is a tej a hibás, hanem az üveg, amely belülről olyan maszaiosan, sárosán fekete mint seprés előtt a pápai utca. Az is lehet, hogy ezt az üveget vasporral „pucolták’. mint régen a palóc tűzhelyet. De ha az üveg piszkos is. tetején a kupak fényesen, tisz- tán, káprázatosán kéklik. Még az is tisztán kiolvasható rajta, hogy „Gyöngyösi tejüzem.’’ I. gy* Piramisok föld’én Éjszakák és nappalok fi) Mielőtt elindultam, többször láttam a MALÉV csábító fürdetését. Az Ezeregyéjszaka csodáit ígérte, hallatlan rövid idő alatt. Mindössze néhány órai repülés után. Amikor Ferihegyen beszállni készültem, olvastam a kurta hírt: az izraeli légierő vadászbombázói végrehajtották első légitámadásukat a Szuezi- csatorna déli részén. Az Ezeregyéjszaka csodái földjén sokan nem érték meg a következő éjszakát. És Kairó földjén már nem az Ezeregyéjszaka csodáit vártam. Annál is kevésbé, mert a gép landolásának időpontjában a csatorna mentén újból dörögtek a fegyverek, a vadászbombázók szórták a százszoros halált. Az Ezeregvéjs'aka csodáit Kairóban elfedik, eltakarják az ember szeme és fantáziája elől a házak kapuja elé épített mellvédek. S azok az arabok sem a régi mesék visszaidézgetésével foglalkoznak, akik a mellvédek mellett a padokon ülnek az est hűvösében. A vendég számára meglepő, hogy Kairó szinte sohasem alszik. Ennek az állandó ébrenlétnek szimbóluma a boáb (a mi fogalmaink szerint ház- felügyelő, csak munkaköre, feladata egészen más). Éjjel ő az utolsó, akivel találkozik az ember, s reggel ő az első, aki fogadja a köszönést. Napnyugtakor még ott ül a ház előtt a pádon, napkeltekor viszont már ott ül. Éjjel a kapu alatt, alszik egy priccsen, őrzi a házat. Kairóban nem ismerik a kapuzárást. Liftkezelésből sem kell vizsgát, tenni senkinek. Ha valaki bizonytalan kezelésében. azt a boáb szívesen felviszi, egyébként zavartalanul tölti napját a kapu előtt a lócán. Mellette táskarádiója. Mindig szól. Minderről még fogalmam sem volt, amikor először köszöntem Kairónak jó reggelt. A szállodai szobám erkélyerői — tiszta időben — majd’ a Nílus deltájáig lehet látni a házak felett. Ébredés után — ha tehettem — első utam az erkélyre vezetett. összesen nem volt sok ilyen alkalmam, de ez a kevés is mindig rejtegetett valami meglepőt. Például azt, hogy a város, mint ahogy valójában nem aludt, nem is ébredt — csak folytatta életét, de már a Nap fényénél. Nálunk reggelenként mindenki siet. Mindenki aggódik, hogy lemarad a villamosról vagy autóbuszról. Kairóban senki sem aggódik emiatt. Az emberek nem sietnek. Mintha az idő az örökkévalóságig tartana mindenki számára. Már az első nap meglátogat tam a piramisokat. A modern Egyiptom megtartotta jelképének e nagyszerű alkotásokat, a szfinxszel együtt... Persze, ha valaki európai ritmusban akar Kairóban élni, közlekedni, egyáltalán létezni, az tulajdonképpen öngyilkosjelölt. Még a téli hónapok „hideg”, -)- 30 fokos — napjai is nehezen elviselhetők; még a hivatalos, napi hatórás munkaidő mellett is. A nyár melege pedig — amelyhez még a 70—80 százalékos páratartalom is csatlakozik — egyenesen elviselhetetlen, s nemcsak a jövevény számára. mégis könnyen rásüti a bélyeget az egyiptomi emberre: lusta. Az állítólagos „lu6ta” arab azonban minden reggel azzal kezdi napját, hogy végiglocsolja féltve Őrzött és gondozott virágait erkélyén, vagy az utcán. Azt is megteszi, hogy két vödör vízzel kilométeresei a 40 fokos melegben. Egyszerűen azért, mert másnap harmadnap is akar még vize: hozni. Valóban nem gyorsaság ez, de kitartás kell hozzá a végsőkig és mélységes türelem. Türelem a gondok elviseléséhez, és megoldásának kivárásához. Türelem egymáshoz. Persze számunkra furcsa világ ez. És nehezen megszokható. Itt sokkalta , fontosabb az emberekhez „aklimatizálód- ni”, mint másutt. Ha valakinek nem sikerül gondolkodásmódjukhoz, életszemléletükhöz aí- kalmazkodni, az nemcsak idegen marad mindvégig, hanem boldogtalan is. Megértettem ezt, s ez egyben azt jelentette számomra, "alami csodával határos módón egyetlen alkalommal sem voltam türelmetlen, ha valamit nem tudtam azonnal é- ntézni Habozás nélkül hai- lamos voltam arra, hogy valóban elhiggyem: Allah nem akarta, ezért nem sikerült. Allah nem akarta, hogy fényképész nehány óra ala'■ elkészítse a megrendelt igazolványképeket. S tudtam, hogv ő a maga részéről mindent elkövetett a kérésem teljesítéséért,. dehát. . Szőllösy Tibor Következik: A háborús Kairó NÖGRÁD - 1970. június 5„ péntek Építészeti csodák Viszont a jövevény, a ven- két gyalogol a sivatag szélé- dég, a látogató, a turista, aki re —. ami a város végét is szintén csak vonszolja magát jelenti — hogy az oda ültetett Kairó utcáin, s egyetlen alka- fákat megmentse az enyészetlommal sem képes sietni —„ tői. Nyilván, nem szalad a víz-
