Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

Pályakezdő fiatalok Kertészeti egyetem. Vizsga­időszak, vizsgaláz. A kollégiu­mi szobákban késő estig ég­nek a villanyok. Könyvekbe, jegyzetekbe mélyedő fiúk, lá­nyok. Vitatkozó csoportokban tanácskozó diákok. Az egyik társaságban arról folyik a szó, milyen fogadtatás vár rájuk, ha tényleges szakterületükre kerülnek. Arról, hogy milyen reményekkel indulnak útjuk­ra, hová kerülnek, ha elvé­gezték az egyetemet. — Az elhelyezkedés nem gond — mondják szinte egy­öntetűen —, mindig több a munkahely, a meghirdetett ál­lás, mint a végzett hallgató. Gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt termelő gazdaságok, kertészke­dő szövetkezetek igénylik a fiatal szakembereket. Körülbelül mindenki tudja már — harmad-, negyedéves korára — hová készül, hol fog dolgozni. Ki szülőfalujába, ki távolabbra, van akit szerződés köt egy gazdasághoz. — Egy kis szorongás azért mindegyikünkben van mondja a negyedéves Kulka Gábor. — Milyen feladatokat bíznak ránk. mit várnak tő­lünk. túl sokat-e vagy túl ke­veset? — Valóságos diplomatának kell lennünk, hogy megtalál­juk a magunk elsősorban el­méleti képzettsége és a gaz­daságok szakembereinek gya­korlata között az összhangot — vélekedik Bagoly László — A fogadtatás attól is függ, hogy elődeink, a környéken dolgozó fiatal diplomások hogy állták meg helyüket. Milyen vélemény alakult ki a fiata­lokról. Ahol nem váltak be, ott érthetően idegenkedve né­zik az új jövevényt. -<■ Nekem ilyen szempontból szerencsém van — fűzi hozzá a mindszen­ti Szép István. — A Szentes környéki termelőszövetkeze­tekben rangot ad a felsőfokú növény szakos. És mit csinál- szakképzettség. jón mondjuk a zöldségtermelő — Könnyű nektek, fiúknak szövetkezet, ha gyümölcsker- — veszi át a szót Székely tészt kap. Aztán a szerződést Tünde. A pályázható állások az üzem bármikor felbont hat­legtöbbje mellett ott a záró- ía- A végzett hallgatónak pe­jeibe tett megjegyzés, csak dig olyan fizetést adnak, ami- férfiak pályázhatnak. Disznó- ^ vet akarnak. Arról nem is vény, technológia, esetleg haj- szólva, hogy sokunknak a leg- tató zöldségtermesztő szakon nagyob problémát okozzák, végzett lányokat még csak ke- amikor hónapokig „elfelejtik” résnek, de gyümölcskertészt, az ösztöndíjat elküldeni. vagy szőlészt egyáltalán nem. Így aztán a lányok nem azon a szakon szerződnek, amelyen tanultak, ezek a megkötöttségek, mert az évfolyamonként a hallga­tók 30—90 százaléka lány. — Én se tudom mi lesz ve­Egy másik társadalmi ösz­töndíjas mesélte; a szövetkezet vezetői nyári gyakorlata ide­Meggondolandók :r , , '„ , “ íén közölték vele, nem tarta­nak igényt munkájára, a tsz nem kíván szőlőt termelni. A fiatalember- leérte a járási ta­nácsot, jelöljön ki számára — Pabar Irén mondja: lem magyarázza Link Te- másik szövetkezeteit, ahol dől- réz. — Növényvédelmi szakra gozhat majd. Amilknr a járás járok, de mire elvégzem az illetékesei érdeklődtek a szer­egyetemet, nálunk mar meg is zödöt t tsz-től, merőben mást szűnik ez a szak. Mert az új választ kaptak. Nagy szüksé- rendelkezés szerint a tsz-ek guk lesz a szőlészre, alig vár- növényvédelmi szakemberei ják, hogy befejezze az egyete- csak az agráregyetemen vég- met. Nem csoda, hogy a fia- zett növényvédő szakmérnök talember szorongva néz leendő lehet. főnökére, munkahelyére. A régi és az új harcáról, összeütközéséről könyveket ír­— Érdekes, hogy a világvi- tak. Könyvtárnyi az irodalma szonylatban elismert kertésze- az idős és az ifjú generáció ti egyetem itthon nem elég konfliktusának is. Olykor tra- népszerű. (Külföldön a mi gédiákban torkollik a tegnap diplománkat elfogadják, a gö- és a ma ellentéte. Máskor csak döllőiekét nem.) A következő összezördülésre ad okot. Egy- tanévre is mindössze kétszeres szer a fiatalok védelmére a túljelentkezés. kényszerül az ember, máskor az öregekére. A legtöbbször Mityók Ferenc társadalmi mindkét félnek van igazsága, ösztöndíjas. Egy Vés/prém me­gyei termelőszövetkezettel Az idős szakemberek évti- szerződött — mivel jeles ren- zedes gyakorlata, tapasztalata dű, havonta ezer forintot kap. olykor kétkedve fogadja az egyetemekről, főiskolákról ki­— A társadalmi ösztöndíjnak kerülő, korszerűbben képzett előnyei mellett (az állami ősz- ifjakat. Ha valahol, hát éppen tandíjnál magasabb) egy eső- a mezőgazdaságban még min­mó hátránya Is van. hogy a szerződést a Például. dig sok fiatal szakembernek elsőéves korában köti. Akkor még nem tisztázott az érdek­lődési területe. Csak harmad­éves korukban szakosodnak, hogy szőlész lesz-e vagy dísz­hallgató kell küzdenie a bizalmatlan fogadtatással. És többszörösen — generációjuk védelmében is — bizonyítaniuk. . Kádár Márta Idegen nyelvet tanulni csak síorgalommal és sok gyakorlással lehet, a Ruhr Egyetem ügy akarja a választott nyelvet közelebb hozni a fiatalokhoz, hogy programozott oktatást szerveznek és ezt a tele­vízió sugározza. Mit Jelent a programozott tv-nyelvoktatás? Otthonunkban kényelmesen szembe dilink az illető ország egyik „beszélgető partnerével” és a technika segítségével tanulunk, gyakorol­juk az Idegen nyelvet Munkások az iskoláért Emlékezés a falu járókra Fefozabadiuláwuiiik évében voltak. Volt tulajdonosaik ke­az enes Kormány a volt vés gondot fordítottak hábo­uratknd'ó osztály műveltségi! monopóliumának felszámolá­sa érdekében létrehozta a kö­telező. ingyenes és mindéin gyerek számára egységes alapműveltséget adó általá­nos iskoláit. Az áilitialiámos is­kolák megszervezése a népis­kolák fenntartóinak nagymér­vű megosztottsága miatt von­tatottan haladt. Az átszerve­zés legfőbb akadálya az isko­láik 1948. június 16-i államo­sításával megszűnt. | A volt felekezeti népisko­dolgozók Cserhátsurányban két tantermet felépítettek. rüs káraiknak kijavítására, másik kettőt pedig rendbehoz- tatarozására. Több helyen tak. Iskolapadokat készítették üvegezetlenek voltak az abla­a cserhátsurányi és a herén csényi iskoláknak. A MÁV istváníelki főműhelyének fa­lujáról Érsekvadkerten 20 000 forint értékben isikolabútoro Itat adtak át. A falvak lakói vasárnapon­Leváltják a gőzösöket Salgótarján fis Hatvan Között A televízió közkedvelt „Fó­rum” című műsorénak egyik korábbi adása a közlekedés­sel foglalkozott. Horváth Gy. Orbán salgótarjáni olvasónk es a televízió nézője azt kérdezte, hogy miikor váltják fel a levegőit szennyező gőz- mozdonyokat a korszerű Die­sel-mozdonyok a Salgótarján —hatvani vasiűtvonaiion. A választ — miivel a műsoridő­be nem fért bele — írásban küldte meg a Magyar Állam­vasutak Igazgatósága, „A korszerűsitésii folyamat­tal egyidőben — olvashatjuk a levélben — a fokozatosain növekvő szállítási igényeket is ki kell elégítenünk. E két fel­adatot párhuzamosan csak úgy tudjuk megoldani, ha a MÁV résziére szállított kor­szerű járműveket elsősorban azokon a vonalakon üzemel­tetjük, amelyeken legnagyobb a vonatsűrűség és emellett nagy terhelésű szerelvényeket kell közlekedtetnünk. Az idén a tervek szerint befejeződik a Szolnok—Deb­recen—Nyíregyháza vasútvo­nal vfflamosításia. E vonalsza­kaszról így fokozatosan tekin­télyes számú Diesel-mozdonyt vonhatunk ki, amelyeket más — köztük a salgótarjáni — vasútvona,lakom tervezünk üzembe állítani. Előrelátha­tóan már a jövő év elejétől nagyobb résziben teljesíteni tudjuk a salgótarjáni lakosok indokolt kéréséit.” Eddig a válasz, amihez Kommentár sem szükséges. A levélben foglaltaiknak mi. Nógrád megyeiek valamennyi­en szívből örülünk és bízunk abban, hogy a vasútvonal olyan régóta várt korszerűsí­tésének az elhangzott ígéret­hez híven mihamarabb sze­rét ejtik. F ár adhatatlan pedagógus „Honfoglalása” tizennégy nult gyermekkorában és hogy évvel ezelőtt történt Patakon, szívesen énekelt, s talán egy A nemrégiben megyei tanács- k; ezért L3 íratkozott be elnöki dicséretben részesült. Végh Imre ennyi ideje tanít ebben a Nógrád megyei köz­ségben. A gyarmati tanítókép­ző elvégzése után itt töltötte gyakorlóévét is. Bevallja: mos­toha körülmények között. Az­óta persze nagyot lendült a vi­lág kereke. Végh Imre azt mondja: — Látom a fejlődést Azt is látom, hogyan lehet ered­ményeket elérni. Tizennégy esztendős „hon­foglalásának” lényegéhez ak­kor érkezünk, amikor kide­rül, hogy beiratkozott az egri pedagógiai főiskolára, az ének­zene szakra. Most kezdte, s ra. Tizennégy évvel ezelőtt ak­kori igazgatója megkérdezte: volna-e kedve énekkart vezet­ni. Ö bólintott, hozzáfogott, s azóta működik a kórus. Sokan azt tartják — még néha tanárok is: az ének ki­Miskolcra jár konzultációkra, vajha ideje ^ engedné, hogy mellette kémiát és történelmet megvaxósíthassa elképzeléseit. tanít. De tanított már szám­tant hetedikben és nyolcadik­ban, tanított magyart és fizi­kát és élővilágot is. kok, hiányoztak az iskolapa­dok és a falitáblák. A leg­több államosított iskolára jel­lemző a Szabad Nógrád 1948. augusztus 12-i számának írá­sa: „A sámsonházi iskola egyetlen tanteremből áll. Bor- ként várták a teherautókon zalmas szenny fogadja a be_ érkező falujárókat, s legtöbb lépőt A fehér falak talán helyen közösen dolgoztak a csak az építéskor láttak me- városi munkásokkal. Régi szét, azóta pedig már jó né- épületek átalakításával, kija­hány esztendő eltelt. Nincse- vitásával új iskolákat létesí ­Iák a legtöbb községben nek ajtók, az ablakok rosszak, tették Szátokon, Tereskén, egy-, a nagyobb községekben a falak kívül-belül leverve, a Kotyházán. Új óvodákat épí­legfeljebb két,tantermesek wC-be pedig életveszélyes be- tettek Mátraverebélyen, Vizs­menni.” láson, Bánkon, Szornspatakon Mátraszőllőeön az iskolába és Homokterenyén. A vizslá­és a tanítói lakásba a tetőn si bányászök négy havi ke- folyt be a víz. Rosszak voltak resetük egy százalékát aján- a csatornák és az ajtók. Ha- lották fel az óvoda építéséhez, sonló állapotban voltak a volt a parasztok fuvarral segítet- községi tulajdonú iskolák is. ték a munkát. Több község­ilyen körülmények között a ben a helybeli ifjúsági szer­tanév szeptember eleji kezdé- vezet tagjai szedték rendbe az se sok helyen nem volt biz- iskolákat. (Somoskőújfalun tosítva. Sóshartyánban, Bereden, Kis­2 Az államosítást követő terenyén, Szúpatakon és még “~1“ nyári hónapokban a nagyon sok helyen.) ,,Dolgozók az iskoláért” moz- A kor közhangulatát hűen galom keretében széles körű kifejezi a megyei lap egyik mozgalom bontakozott ki az szeptemberi számának meg- iskolák helyreállításáért. Az állapítása: „Mindenki úgy egyesült munkáspárt falujá- érezte, kötelessége az iskolák rói elhatározták, hogy az új kijavításánál részt venni, hogy tanév kezdetéig minden köz- az elmúlt társadalmi rend ségben használhatóvá teszik több évtizedes vétkes mulasz- az iskolákat. A bányászok és fásait rövid időn belül hdy- az acélgyári munkások fizeté- rehozzuk”. Kojnok Gyula, az síik egy százalékát ajánlották MDP falujáró csoportjának fel az iskolák javára, az vezetője a következőket írta MNDSZ tagjai pénzt gyűjtőt- cikkében; „Hogy ezek a mun- tek, a vöröskeresztes aktívák kálatok olyan szépen és gyor- ,,téglajegyet” árultak. Az így San haladnak annak is kö- összegyűjtött pénzből anyagot szönhető, hogy nincs bürok- vásároltak az építkezésekhez, rácia, nincs aktatologatás és Az üzemek dolgozói vasárnapi nem kell egy iskola megjaví- pihenőnapjukat feláldozva, fásáért fél esztendeig egyik önzetlenül, minden ellenszol- hivatalból a másikba járni, gáltatás nélkül javították az Csupán egy kérelmet adnak iskolaépületeket, óvodákat, be, hogy szeretnék az isko- szolgálati lakásokat. A falu- lát rendbehozni és a falujá- járók szedték rendbe a dü- iedező falusi iskolákat Bár- nán, Litkén, Somoskőn, Dej- táron. Csitáron, Sámsonhá- zán, Ipolytarnócon. Magvar- gécen. Nógrádmegyeren. Bu­jákon. A hollókői iskolát há ahogyan a matematikát ten­né. — Be kell tartani a logikai , . . ., „ sorrendet — mondja —. s ak­kicsit ezert is iratkozott be kor neni fórdul el6> hogy a tizennégy .év után, családi és gyerekek nem akarnak éne­mennyi egyéb elfoglaltság kelni mellett a pedagógiai főiskolá­— Lemezeket hallgatunk. Másfél évtizeddel ezelőtt ez lehetetlen volt. S a gyerekek Patakon Mozartot szeretnek hallgatni ismétlésként, holott tíz évvel ezelőtt azt sem tud­ták sokan, hogy eszik-e vagy isszák. Elvégezte a hároméves esti egyetemet. Tagja a járási ta­nács vb-nek, egyben ÁFÉSZ egészítő tantárgy, csupán azért igazgatósági tag is. Mindezt szerepel, hogy „több jegy le- csak azért sorolom fel, hogy gyen” a bizonyítványban. Végh fm®nnyi‘ é[ egy Pedagógus, ha „ , . felfigyelnek munkájára. Igaz­Itnre nem ezek közé tartozik, gatóhelyettes is, akinek gya- Megszállottja a zenének, s korlatilag meghatározatlan a munkaideje. Ha kell, este ti­zenegykor megy haza, s aztán otthon is folytatja. Az iskolában helyettes igaz­gató. Arról faggatom, számá­ra mi a legfontosabb a pedagó­Sok-sok terve van. A KISZ keretén belül kamarakórust „ , , rejtőzködve. kezében tollat Mondom a tantárgyakat, he- forgatva_ leszegett fejjel, mint giában, s ő az íróasztal mögé szeretne alakítani. A tervet még nem sikerült megvalósí­lyesebben sorolom őket egy­más után, s rájövök, így bizony nagyon nehéz a vidéki pedagó­gussors. Dehát vannak Végh Imrék, akik elvégzik a napi penzumot, s nemcsak azt csi­nálják, ami kell, hanem még többletet is vállalnak. A tanítóképzőről beszélget­tünk, ahol Réti Zoltán taní­totta az éneket, s ki tudja, aki szégyenli, vallja: — Egyénileg kell az embe­reket nevelni, hogy a későb­biekben is megállják helyüket, ha majd elhagyják az iskolát. Bárhova kerülnek — legyenek ipari tanulók, középiskolások, segédmunkások, tsz-fiatalok —, úgy beszéljenek a nálunk végzett gyerekekről, hogy szá­mukra nem volt hiábavaló az Iskolában eltöltött nyolc év. . , . , ,, ,, Ismét az énektanításra Né­hány pedagógussal szerettette rünk vissza mim szíves té_ meg. Beszél az énekkarról és mára. Végh Imre ugyanúgy arról, hogy hegedülni is ta- szervez és vezet egy énekórát, tania, sok elfoglaltsága miatt. A tantestület 11 tagú, de egy- harmad részük hiányzik, kö­zülük hárman tanulnak. Patakon 189 gyermek jár iskolába. Tavaly kétszázan voltak. Az 1500 lakosnak egy- harmada eljár dolgozni. Az iskolán, óvodán kívül más nincs Patakon, csak italbolt és presszó. Ezért arra gondolok: hány Végh Imrére lenne itt még szükség! Molnár Zsolt rólt elkezdik a munkát”. Hasz­nos tanácsok ezek napjaink­ban is. A A falujárók lendületes 1 * munkájának eredmé­nyeként 1948 szeptember ele­jén a megye állami általá­rom vasárnap ötven falujáró nos iskoláiban megkezdődhe­építette. Lucfalván két vasár­nap dolgoztak. Az iskola ja­vításán kívül itt az evangé­tett a tanítás. A községek is­kolaigazgatói meleg hangú le­velekben köszönték meg a likus lelkész kérésére még a falu járók segítségét. templom hiányzó ablaküvege­it is pótolták. Kivették részüket a mun­kából az ifjúmunkások falu­A vidéki iskolák továbbra is érezték a városi munkások támogatását. A gyerekeket tankönyv- és tanszersegély­járói is. A zagyvapálfalvi ben részesítették. Fejlesztet- táblaüveggyár fiataljai beüve- ték az iskolák berendezését, gezték a legnagyobb balassa- gyarapították szemléltetőesz- gyarmati iskola ablakait. A közeit. A műszaki ismeretek salgótarjáni üveggyár fiataljai és gyakorlatok tanításának pedig tintatartókat, poharakat, bevezetésekor sok munkás vál- a gépgyáriak kályhákat és latkozott e tárgy tanítására, ruhafogasokat készítettek a Napjainkban a" munkások falusi iskoláknak. több százezer forint értékű Q A salgótarjáni üzemek tv-készülék juttatásával segi- * mellett segítséget adtak tették főleg a megye falusi a nógrádi iskoláknak a buda- iskoláiban folyó munkát, pesti üzemek is. A csepeli Kun András NÓGRÁD — 1970. június 5., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom