Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
Mennyit ér a női munka ELSŐ SZOCIALISTA alkotmányunk csaknem 20 évve] ezelőtt hivatalosan is deklarálta a férfiak és a nők egyenjogúságát a munkában, a magán- és a közéletben. Ma, 1970-ben sem beszélhetünk azonban teljes egyenlőségről. Vizsgáljuk meg közelebbről a nők helyzetét, szerepét a legfőbb társadalmi tevékenységben, a munkában. Hendkívül gyorsan növekedett a dolgozd nők aránya. Jelenleg körülbelül kétmillió asszony és lány dolgozik hazánkban, kétszer annyi, mint 1949-ben. A nők nagyarányú foglalkoztatása a társadalmi átalakulás és felemelkedés egyik legfontosabb eredménye és feltétele. A szocialista iparosítás, a munkahelyek számának gyors növekedése lehetővé és szükségessé tette a nők fokozott munkavállalását, új szakmák elsajátítását, új munkakörök betöltését. Ezzel gazdaságilag biztonságosabbá vált a nők helyzete, lényegesen növekedett a családok életszínvonala. Igen sok dolgozó nő ma már el sem tudja képzelni életét munka nélkül. A nők gazdasági aktivitásának rendkívül gyors növekedését érthető módon bizonyos ellentmondások kísérték. A háztartásbeliek többsége vállalatokhoz kerülve általában csak szakmai képzettséget nem igénylő fizikai munkát vállalhatott. Az ipar igénye és a munkavállalók lehetősége egyaránt ezen az alacsony szinten találkozott. Ám később is többnyire hiába bátorították a nőket továbbtanulásra, a háztartási munka, az anyai hivatás nem tette lehetővé az előbbre jutást, így jelenleg is a betanított munkások 56 százaléka, a segédmunkások 41,4 százaléka nő, a szakmunkások között pedig mindössze 17 százalékos a nők aránya. (A nők aránya egyébként az iparban dolgozók 41,4, az építőiparban 13,7, a mezőgazdaságban dolgozók 38,8 százaléka). TÜLZÄS NÉLKÜL állíthatjuk, hogy jelenleg is a nők végzik a legnehezebb munkák tömegét az iparban, a kereskedelemben, a mező- gazdaságban, az egészségügyi ellátásban. (Bár mostanában már nem várjuk el tőlük, hogy hányásaik, kohászokt kőművesek, traktorosok legyenek). Meglepő módon viszont 1949-hez képest 3 százalékkal csökkent a nők aránya az adminisztrátori, alkalmazotti, igazgatási munkakörökben, holott ezek sokkal inkább megfelelnek a nők fizikai adottságainak. Holott az iménti alkalmazotti munkakörök közé sorolják az utóbbi időben „elnőiesedett” betegápolói, pedagógusi állásokat is. A női munkaerő aránya általában azokban a munkakörökben magas, amelyekben alacsony színvonalú a társadalmi és az anyagi megbecsülés. Levonhatunk-e ebből olyan következtetést, hogy a női munka kevesebbet ér, mint a férfi-? Aligha. Sokkal indokoltabb következtetés: a női emancipáció társadalmi és gazdasági feltételei még nem teljesek. Az anya minden családban jelenleg még lényegesen többet vállal magára a gyermeknevelés, a házi munka terheiből, mint az apa. A nők társadalmi felemelkedésének fontos feltétele a gyermekintézmények, a szolgáltatások, a háztartási munka gépesítésének fejlesztése. Társadalmunk sokat tett már ezért. Elég, ha a világszerte egyedülálló gyermekgondozási segély bevezetésére utalunk. De a nők társadalmi fel- emelkedése csupán részben gazdasági fejlődésünk függvénye, részben szemléletbeli változást is igényel a „teremtés koronáitól”. Több segítséget otthon a családban és nagyobb megértést, jóindulatot a munkahelyen. Sok vállalatnál, intézménynél s nők ugyanezért a munkáért kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. Visszaélnek például azzal, hogy a nők kevésbé követelőznek és nehezebben cseréinek munkahelyet. Főként a nők által végzett betanított gépmunkáknál feledkeznek el a bérfejlesztésekről. Az alkalmazotti munkát végző nők bérezésénél, előléptetésénél, az elbíráláskor gyakori az a megalapozottnak látszó, de valójában hamis érv, hogy nem ők a családfenntartók. S ha az egyenlőtlen bérért nyújtott teljesítmények is eltérőek, mindjárt van rá kész ideológia: lám, ennyit ér a női munka. GYAKRAN ELHANGZIK, hogy a nők alkotó energiáinak nagy részét leköti a magánélet, felemészti a gyerek- nevelés, a házi munka. Sok igazság van ebben, s tegyük hozzá, nem is lenne jó, ha az anyák családdal szembeni felelősségérzetét is a férfiak nagyvonalúsága jellemezné. Mégis fontos feladat a nők munkahelyi gátlásának, az ambíciók esetleges hiányának'' felszámolása. Az anyagi gyarapodás öröme, s a házi munka gondja sem feledtetheti a kulturáltabb, az emberibb. a teljesebb élet iránti vágyat. Hogy valójában mennyit ér a női munka? — erről csak az előítéletektől mentes, felvilágosult vezetők győződhetnek meg. Kellő bizalom esetén sokszor bebizonyosodott már, hogy a nők a vezetésben, a kutató-fejlesztő munkában, a termelésben, a közéleti tevékenységben egyaránt a férfiak azonos értékű partnerei. A nők közismerten lelkiismeretesek, megbízhatóaki hűségesek a munkában, a béremelésre, az előléptetésre, a bizalomra utólag hs méltónak bizonyulnak. Érdemes erről előítéletek nélkül széles körben meggyőződni Kovács József Automata irányítja a gőzmozdonyt Megbízható segítőtársa lesz az útvonalhoz mérten leggaz- a teherkocsi-szerelvényeket daságosabb üzemeltetési mód- vontató mozdonyok vezetői- Jekatyerima Gakkelj profesznek a leningrádi tudósok álltai szorasszony, a rendszr ter- kidoigozott programvezérlésű viezési munkálatainak vezető- gőzmozdonyirányító-rendszer, je elmondta, hogy ezek után 40 kilométeres kísérleti úton a mozdonyvezetőnek nem lesz próbálták ki az e berendezés- más dolga, minthogy ellenősei ellátott gőzmozdonyt. A rizze a rendszer működését, szakemberek állítása szerint A találmányt az teszi külöm- az új automatikus rendszer leges gazdasági jelentőségűvé, különböző súlyú tehenszerel- hogy alkalmazásával fokozha- vémyek irányítására alkalmas tó a teherszállítások volume- és segítségével kiválasztható ne és gyorsasága. F enn a Mátra lábánál kinyílott az akác. A napokban hideg eső áztatta az erdőt és szél zörgette az ágakat. De jött a meleg és kibomlott a virág. A levegő megsűrűsödött az akác illatától. A dinnyeföld is nevet a napfényben. Ott terül el az akácos erdő alján. Illés Miklós, a hasznosi tsz elnöke biztos benne, hogy a dinnye termesztésére ez a talaj a legalkalmasabb. Védi az erdő a széltől. Jól meg is művelték. A lisztet sem szitálják finomabbra, mint ezt a földet megdolgozták. Most az eső után lóka- pázzák. Kovalcsik Lacit küldték ki a két lóval. Nyugodt állatok, nem lépnek ki a barázdából. Kovalcsik azért mellettük ballag, fogja a kantárt, az öreg Mulicza János pedig a lókapa szarvát. így járkálnak reggeltől estig le-föL Érdekes ember ez a Kovalcsik Laci. Alig van mögötte még a két évtized, de teljesen elhagyta a gyerekes szokásokat. Vígasság után sem kívánkozik túlzottan. Mielőtt szól, felnéz a messzeségbe, rendezi gondolatait és azután beszél. De csak keveset. Itt a dinnyeföldön is akkor szólal meg, amikor az egyik szélétől a másikig haladva visszanéz az eke szarvát tartó Muliczára és látja, hogy az öreg nehezebben emelgeti a lábét. — Pihenjünk égy kicsit? hu az Elég, ha Mulicza bólint egyet, Kovalcsikot ott, ahol a kertekkel határos a tábla, megáll egy szusszantásra. A hegyeket nézi és hallgatja a legelőről csak az ő fülének érthető kolompot. — Esteledik, már nem áll a gulya — mondja az öregnek. Kovalcsik érti miről beszél, ott kezdte az életét a tehenek mellett. Gulyás volt a nagyapja, az apja Is és ő is. Neki ez az igazi élet. Kiállni a magasra és nézni, hogyan legelnek az állatok. Azt mondja az a szép, mert csend van, nyugalom. Ha nem áll a jószág, ott a kutya, rendbeszedi őket. Jó kutyája van. Bozslk Jankótól vette egy kolompárt. Akkor nagyon hamis volt, de mellette megszelídült és szófogadó lett. Büszke rá, hogy megtanította a rendre. — Jó kutya, tíz embernél is többet ér. Messziről, már két kilométerről is visszatereli a csavargó tehenet... A tehenekről többet tud, mint sok korba fordult ember. Tavasszal, amikor először hajtanak ki, az állat nem áll. Szokatlan neki a legelő, tele eszi magát, megduzzad a tő- gye és sietne a borjához. Azúton... tán ilyenkor, csipkerózsa-virágzáskor betegségre hajlamos, ügyelni kell, mikor mutatja ennek a jelét. De ott a másik ellenség, a fáját vesztő tőke, belelép, felsebzi lábát. — Ilyenkor elő kell keríteni az orvost. Régebben a gulyás dolga volt gyógyítani. Dehát az régen volt. Már az apám Is az orvost keresi, ha betegséget tapasztal az állaton... Senki sem tudja jobban, mint Tóth József főagronó- mus, hogy Kovalcsik László mennyire szereti a szarvasmarhát. Most mégis lovak mellé Irányította. Tudta, hogy miért. Megbeszélte az elnökkel is és a gyerekkel Is. Mikor megegyeztek és közölte Lacival az elhatározását, Laci csak annyit mondott: — Jó, ha kell, akkor oda megyek dolgozni. így a jobb, mert Kovalcsik- nak nézeteltérése támadt a majorban az idősebb gondozókkal. Csipkelődtek vele, mert szépen fejlődtek a kezére bízott állatok. Azt mondták, lopja nekik a takarmányt. Nem lopta, a porciójukat vetette eléjük, de az több volt, mert a hizlalásra fogott állatokat kezelte. Somoskőújfalui g-ondok Kezdetnek nem rossz Aat állam magára vállalta — Még mindig nyugtalanító jelek — Bizalmat, türelmet kérnek Az eset tavaly egyedülálló volt Nógrád megye mezőgazdaságában, de a Somoskőújfalui termelőszövetkezet mégsem büszkélkedhet vele. Ugyanis arról van szó, hogy a gazdaságok közül csupán a Salgóhegyvidéke Tsz zárta veszteséggel az 1969-es esztendőt. A különböző alapok hiánya és a gazdálkodási veszteség együttes összege megközelítette a hárommillió forintot. Sikertelen évek A zárszámadáskor, a tervtárgyaló közgyűlésen is egyetértettek abban a szövetkezet vezetői és a tagok, hogy a sikertelenség nem tavaly szegődött társul a tsz mellé. Az eléggé bizonytalan gazdasági alapokon nyugvó, a munkaerő- és fizetési .gondokkal küz_ dő szövetkezetnek már az 1968-as zárszámadáskor egymillió hatszázezer forint vesztesége volt. A múlt év elején Somoskőújfaluban szanálási eljárást folytattak, amelynek tapasztalatait közgyűlésen vitatták meg. Megállapították, hogy a 3200 holdas szövetkezet rendkívül mostoha viszonyok között gazdálkodik. A gondok forrását azonban elsősorban az adottságoknak meg nem felelő munkaszervezésben, a meggondolatlan és rész- lehajló vezetésben kell keresni. A vizsgáló bizottság — járási és megyei szakemberek vizsgálódtak a szövetkezetben — az állami támogatás ajánlása mellett javaslatokat tett a gazdálkodás megjavítására, a vezetés erősítésére, a termelési szerkezet ésszerű megváltoztatására. Hiába határozta meg azonban a megyei tanács vb a dotáció feltételeit, amelyek egyébként az eredményesebb gazdálkodás feltételeit is jelentették, a határozat megvalósításáért vajmi keveset tettek a termelő- szövetkezetben, és erre bizony nem figyelt, nem ügyelt eléggé a járási tanács sem. Az elnököt, a főagronómust, a főkönyvelőt senki nem vonta felelősségre a hanyag gazdálkodásért. A tanácsolt személyi változásokat későn, és csak részben hajtották végre Somoskőújfaluban. Nem készült terv a termelési szerkezet átalakítására,, a kőbánya és a salgótarjáni pecsenyesütő nyereséges üzemeltetésére. Az Irányításban, a közös munkában súlyos mulasztások történtek, a kifizetett munkadíj összege egyre emelkedett. Ilyen körülmények között az Tulajdonképpen az van e- mögött, hogy Lacit egy időben meglegyintette a város szele és elment Pestre dolgozni. Nem sokáig bírta. Hiányzott neki a Mátra, a kolompszó, lába mellől a kutyája. Hazajött. Az elnök is, a főagronó- mus is szívesen fogadta. A tehenészetbe irányították, mert jó néhányan az idősebbek közül nyugdíj előtt állnak. De éppen ezek nem fogadták szívesen. Hiába dolgozott szorgalmasan, mindent ráfogtak. Emiatt Laci nyugtalan lett, ez feltűnt az elnöknek. Megkérdezte. — Nem jól érzed magad itt? — Jól érezném, ha nem bántanának. .. Kiderült minden és az elnök, hogy az Idősebbeket se bántsa meg, de a gyereket is megtartsa, áthelyeztette fogatos- nak. Még az idén ott marad, azután Iskolába küldik. Tehenész szakmunkást nevelnek belőle. Laci azért olyan türelmes, mert tudja ezt.-i- Elmegyek szívesen az iskolába, csak küldenék már az értesítést, hogy mikor menjek... O tt él a hangjában, hogy az iskolától azt reméli, mielőbb visszatérhet a tehenészetbe. Mert szereti a lovat, türelmes is hozzá, de a tehenészet mégis csak más. Szebb az neki mindennél. Tud róla egyet-mást, de sokat szeretne még tanulni hozzá... Bobál Gyula 1969-es esztendő nem hozhatott mást, csak még a korábbinál is súlyosabb veszteséget. Változások a vezetésben Az állam a többségében becsületesen dolgozó tagok érdekében ismételten közbelépett. A veszteség egy részét magára vállalta. A másik részét három év alatt kell visz- szafizetnie a szövetkezetnek. A törlesztés első esztendeje 1971. A követelmények — a vezetés megerősítése, a kötött munkabér-gazdálkodás, a termelési szerkezet megváltoztatása — most már sokkal szigorúbban esnek latba. Tavaly szeptemberben Rózsa Ferenc, a járási pártbizottság munkatársának személyében új elnök került a szövetkezet élére. Közben főkönyvelővel, állattenyésztővel is erősödött a szakvezetés. A tervtárgyaló közgyűlésen újjáválasztották a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot. Ahogy Szabó József (daró- czi) a jelölő bizottság elnöke elmondotta, Földi Ferencnét, Patakfalvi Gézát, Csirke Gel- lértet, Földi Istvánt (bozsa) azért ajánlották a vezetőségbe, Illetve az ellenőrző bizottságba, mert ők a nehéz körülmények között is helytálltak. Dankó Károlyné és Szabó József fogamazta mega közgyűlésen: az új vezetőség képes arra, hogy kivezesse a szövetkezetét szorult, nehéz helyzetéből. Az első lépések valóban biztatóak. A testületi munka, a hatékony kollektív vezetés kialakítása jó úton halad. A vezetőségi üléseket rendszeresen megtartják. Hiszen a szövetkezet sorsának jobbra- fordulása nem csupán az elnökön vagy a főkönyvelőn múlik. A veszteség fokozatos csökkentése, a tervszerű, az adottságoknak megfelelő gazdálkodás kialakítása csakis a vezetők és a tagok közös erőfeszítésének eredménye lehet. A területi pártbizottság segítségével munkához látott az új ellenőrző bizottság is. Első ülésén megvitatta további tevékenységének rendjét. A vezetőségi bizottság, eleget téve a megyei tanács vb és a közgyűlés határozatának, megkezdte a vizsgálatot a veszteségért. a károkért elsősorban felelős, volt Vezetők ügyében is. Tervek és valóság A gazdasági helyzet megjavítása ugyancsak a végrehajtó bizottság határozata szerint kezdődött el. Űj vonás a szövetkezet életében, hogy a korábbi üzemegység! rendszert ágazati rendszerrel cserélték fel. Alaposabban áttekinthető, jobban irányítható így a munka, s nem sikkad el a felelősség sem. A Somoskőújfalui Salgóhegyvidéke Termelőszövetkezet egész gazdálkodása a Gödöllői Agrártudományi Intézet által készített üzemfejlesztési tervre épül. A termelésfejlesztési osztály kutatóinak munkája évekre visszamenő elemzésen alapszik, és lényegében átfogja az egész gazdálkodást. Rózsa Ferenc, az elnök friss intézkedések egész soráról adott számot a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a kőbányában is. A növény- termesztés mindenekelőtt az erőteljesen fejlődő állattenyésztést szolgálja. A kőbánya másfél—kétmilliós beruhá zása, a gépesítés a korszerű, jövedelmező termelés érdekében történik. A könyvelésben, Szarvas Ferenc főkönyvelő Irányításával kalkulálnak. költséget számolnak, és a béreket összhangba hozzák a teljesítménnyel. A munkát valósan értékelő bérszabályzatra a gazdálkodás minden ágazatában szükség van. Csak Így lehet biztonságossá tenni a 280 szövetkezeti tag és alkalmazott fizetését A rendcsinálás roppant nehéz és sajnos, nem Is megy egészen zavartalanul Somoskőújfaluban. Alapos, átfogó számvetés csak az év második felében várható, de nyugtalanító jelek máris vannak. Szakemberek hiányoznak, jóformán alig van használható erő- és munkagép. Már a múlt ősszel gondot okozott a vetés, a tavaszi tenniválókkal is késtek. Félő, hogy a szervezetlen, gyors munkának a nyári és az őszi betakarítások idején mutatkozik meg majd a következménye. S ezt bizony már az új vezetők számlájára írják. Éppúgy, mint most szóvá teszik, hogy a párt- és a gazdasági vezetők bátrabban, határozottabban, gyorsabban intézkedjenek olyan kérdésekben, amelyeket mindenképpen meg kell tenni az eredményes munka érdekében. Persze az igazsághoz tartozik az is, hogy nem irigylésre méltó a szövetkezetben az első számú vezetők helyzete, A rendbontók szigorú felelősségre vonása, a jogtalan bérek, fizetések korlátozása soha nem tartozott a népszerű feladatok közé. Somoskőújfaluban is háborognak, aláírásokat gyűjtögettek, rágalmakat szórtak a vezetőkre azok, akik korábban annyit kerestek, mint az italboltban, vagy az utcán ki tudtak alkudni. Zavarja a vezetőket az is, hogy tevékenységükre esetenként a járási, a megyei szervek bizalmatlansága, türelmetlensége vetődik. A becsületes dolgozótagok, akik leginkább érezték a felelőtlenség káros következményeit, egyetértenek a vezetőkkel, támogatják őket nehéz munkájukban. Világosan látják, hogy mindezek a szigorítások a szövetkezet helyzetének javítását, végső soron a tagság érdekeit szolgálják. Ezért kell a felsőbb szerveknek is nagyobb bizalmat, türelmet előlegezniük Somoskőújfalunak. Támogatni kell az új vezetőket, hiszen csak így képesek elvégezni azt a bonyolult, nehéz munkát, amelyet magukra vállaltak. Kezdeti erőfeszítésük nem mondható rossznak. Segíteni kell őket, hogy a jó indulást egyre eredményesebb folytatás kövesse. Vincze Istvánná Korrózióálló bevonat A munkás szerszámtáskájában is elfér az az új készülék, amelynek segítségével néhány perc Matt korrózióálló. műanyagbevonattal borítható be bármilyen alakú és méretű munkadarab. Az új megoldás egy külön műhely munkáját teszi feleslegessé és megbízható védelmet biztosít a fémnek a korrózió ellen. A műanyagbevonatot sűrített levegővel juttatják a munkadarab felületére. Először a tárgyat üveggyapotszeletekkel fedik be, majd bitumenlatex emulziót fecskendeznek rá. A kísérletek tanúsága szerint az így kialakított bevonat igen tartós. A Kalinyinban kidolgozott berendezést sikerrel próbálták ki háztetők és csővezetékek bevonására. NÖGRÁD — 1970. június 14., vasárnap S
