Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

A CÍIUZP^ :»'# AKÖT Újabb panaszok a közlekedésre Májusban, nemcsak az idő­járás tréfáit meg bennünket, hanem a 2-es számú Autó- közlekedési Vállalat is. Sem az egyiknek, sem a másiknak nem tudtunk örülni. Az idő­járás változékonysága éppen úgy igénybe vette idegrend­szerünket, mint az autóbusz- közlekedésben mutatkozó sok zökkenő. Egymás után kaptuk a panaszos jelzéseket. hogy sorozatosan ki mar adóznak a járatok, késnek az autóbu­szok. Mi az oka, hogy a múlt év végi, s ez év eleji válságos napok után ismét nehéz hely­zetbe került az autóközleke­dési vállalat? A kérdésre — elismerve a panaszok jogos­ságát — Józsa Mihály, a vál­lalat személyforgalmi osztá­lyának vezetője válaszol!: — A múlt hónap első nap­jával életbe topéit a megyé­ben az új menetrend. Ebbe négy új járatot — kettőt Ba­lassagyarmat térségében, egyet-egyet Luciáivá—Tar és Héhalom—Apc vonalon — il­lesztettünk be. A járatok megindításához szükséges új autóbuszok azonban nem ér­keztek meg időben. Az IKA­RUS késett a szánkással. Így csak a tartalékállomány terhére tudtuk a járatokat be­állítani. .— Ilyen nagy problémát okozhat már néhány autóbusz hianya is a vállalatnál? — Ez magában még nem okozott volna fennakadást. Valójában az okok láncolatá­ról kell beszélni. A hónap vegén a műszaki szemle al­kalmával jó néhány régebbi, elavult kocsinkról a felülvizs­gáló bizottság levette a rend­számtáblát. Az egyik autóbusz pedig karambolozott. Ekkor már tizenegy kocsit kellett a tamtaiékáillamányból pótolni, pedig ez a lehetőség sem ki­meríthetetlen, hiszen mind­össze negyven tartaléloko- c&ink van. Ráadásul ezen kí­vül tizennégy autóbuszt küld­tünk el főjavításra, amit ne­hezen nélkülözünk. — A főjavításokkal előre nem számoltak? — De igen. Csakhogy idő­közben az éves tervek változ­tak. Ebben az évben negyven­nyolc kórsait kell főjavításra elküldeni. Nemrégen olyan határozat született, hogy en­nek a lebonyolítását megkell gyorsítani. A tervezett idő­pontnál korábban, már szep­tember végéig be kell fe­jezni a főjavításokat. Ebből következik, hogy egyidejűleg több jármű esik ki a forga­lomból, mint amennyi normá­lis körülmények között vár­ható volt. Arról már nem is beszélek, hogy kevés a szere­lő szakember, a gépkocsive­zető, s ez is gondot okoz. összefoglalva az egészet: nö­vekvő járathálózaton kell a szükségesnél kisebb állo­mánnyal eleget tenni a köve­telményeknek, figyelemmel lenni az utazóközönség igé­nyeire. Azt hiszem, az egyszerű utasok vajmi kevés megértés­sel közelednek a vállalat gondjaihoz. Nekik az a fon­tos. hogy a pénzükért eljussa­nak oda, ahova utazni akar­nak. Ezért a legfontosabb kérdési mit tett és mit kíván tenni a vállalat, hogy az újabb jogos panaszoknak ele- jé‘ vegye? Józsa Mihály így válaszolt: — Az utazóközönség már ezekben a napokban tapasz­talhatja a javulást. A várva várt autóbuszokból az első szállítmány ;— öt kocsi —, már megérkezett. Kettőt Ba­lassagyarmat. hármat Nagy- bátonv körzetében állítottunk forgalomba.Az igazgatóság megértéssel fogadta, amikor jeleztük, hogy a késedelem problémát okoz, és kérésün­ket soron • kívül, az első szál­lítmányból 'teljesítette. Rövi­desen hét újabb kocsit ka­punk, • ami . ismét könnyít a helyzetünkön. — Ezzel végérvényesen si­kerül megszüntetni a zökke­nőket az autóbusz-közlekedés­ből? — Reméljük, hogy igen, Az új kocsik révén " lehetővé vá­lik, hogy a helyközi járatok­ról visszahívjuk az odairá­nyított kocsikat a városba és a megcsappant tartalékállo­mányt is feltöltsük. Ez két szempontból is jó lesz; több kocsit tudunk beállítani a vá­rosi közlekedésbe, a tartalék- állományból pedig a kimara­dó járművet bármikor pótol­ni tudjuk. S ez még nem min­den : az év végéig további autóbuszokat várunk. — Mennyit és mikor? — Eddig huszonnégy új autóbuszt kaptunk és az el­következő hónapokban még harmincnál több érkezik. Az első szállítmány szeptember végéig, a többi november és december hónapban. Közben a főjavításról hathetenként fo­lyamatosan jönnek vissza az autóbuszok. Ezekkel és az új kocsikkal megoldhatóvá válik a városban és a megyében a zavartalan autóbusz-közleke­dés Ennek ellenére változat­lanul háttérbe szorítjuk a különjárati igényeket és to­vábbra is előnybe részesítjük a munká.sjáratokat. a városi közlekedést, a személyszállí­tást K. S. Közepes volt a könyvheti forgalom Közepes volt az idei ünnepi könyvhét forgalma orszá­gosan; a salgótarjáni eredmények sem mutatnak kedve­zőbbet Ennek legfőbb oka, hogy ez alkalomra az idén jó­val kevesebb „izgalmas”, eleve érdeklődéssel várt kiadvány jelent, meg a szokottnál. — A salgótarjáni bolt — mondja Simkó Jenő boltveze­tő — az üzemi és az iskolai terjesztőkkel mintegy hetven helyen , árusított A végleges eredményeket most összegez­zük és hozzávetőlegesen 200 000 forintra számítunk. Ez a forgalom a múlrt évivel azonos. — Mik voltak a hét legkeresettebb kötetei? — Nálunk is — minit országosan — K. Grandpíerre Emil: Nők apróban című szatirikus műve, aztán, A második világháború képei című gyűjtemény. Zsukov: Emlékek és gondótertofc című memoárja. Berkesi: Alkonydomb című re­génye, valamint a Szép versek és a Körkép című antológia. Sajnos, éppen a legkeresettebbekből nem kaptunk megfelelő példányszámbam és nem tudtunk minden igényt kielégíte­ni. Az ünnepi könyvhét keretében egyébkét három vendég: Jókai Anna, Balázs Anna és Nitolai Adám közreműködésé­vel rendeztünk író-olvasó találkozót Salgótarjánban. Emberek a Mátrában Szuhutul eg.y ideig még fel­fele visz az út szürke sza­lagja es úgy éri el Mátraal- masl. h leiepures kicsi, 2t>0— 270 ember szorult ki a hegy­re. A hétköznapok, az ünne­pek eseményei ott zajlanak a vegyesbolt előtti téren. Tu­domást szerez róluk azonnal a uiiu. Egyeokent is ismerik egy­mást az emberek jól. A 77 esztendős Stork Ferencről is tudják, hogy egész életében nehéz munkán volt. Aratott, tát döntött az erdőn és hi­hetetlen ügyességgel faragta fából a szerszámokat, a vil­lát, a gereblyét. — Tizenkét esztendős le­hettem, amiko-r munkába fo­gott az apám — emlékezik. — Minden hiába volt, mert nyugdíjam nincs — legyint lemondóan az öreg ember. — Ha a tanács nem segítene, nem is tudom, hogyan élnék? Gembiczki József, a tanács­elnök maga is erdei munkás volt. ö magyarázza, hogy sem Solymosi bárónak, sem az egri érseknek nem volt fontos, hogyan élnek majd később a cselédei. Egyszerű­en „elfelejtették” bejelenteni őket, hogy léteznek, dolgoz­nak. Az idős erdei munká­soknak most bizony alig-alig akad nyugdíjra jogosult évük. Sajnos, a tanács nem sokat tehet értük. Legfeliebb annyit, hogy néhány száz forinttal enyhítik gondjaikat. — Most 210 forint segélyt kapok minden hónapban — mondja Stork Ferenc. — Fát gyűjtök az erdőn, meg gom­bát. Most valahogy hideg van. Nehezen él meg a gom­ba is... * Vajat, zöldhagymát vásárol a boltban Stork Ottóné és ahogy beszél, szép fekete sze­me csupa tűz. — A nyáron házat épí­tünk. Eddig az apáméknál laktunk.. A követ már hord­juk. De ott van a két nagy­lány is... Jaj, elveszítem ma­gam, annyi a gondom! Maga is mosolyog a tette­tett sopánkodáson, hiszen biztos benne, hogy a házuk mindenképpen felépül. Mond ja is; — A:férjein most jól keres, majd ezer forinttal többet, mint korábban.. Erdész volt, de már hatodik éve motor­fűrészéé. .. Most megint azt mondják, menjen erdésznek, mert a motorfűrész egy idő után rontja az egészséget. De- hát nem mindegy az, hogy fizetéskor 1500, vagy két és fél ezer forintot hoz-e haza Bizony, hogy nem! De mindenképpen jó dolog, hogv az ember végre fontosabb lett a fánál, az erdőnél. — Szerettem volna, ha a kislány tovább tanul — mond­ja Storkné. A boltban népes hallgatóság figyeli szavait. — De ő csak makacskodott, hogy varrónő lesz. Most Já- nosaknán tanul a fehérnemű- üzemben. Jól halad, nem mondom... Jutalmul Siófokra viszik üdülni. Az már biztos, ha Stork Éva végez, jó helye lesz Ja­tt osaknán. — Nemigen maradnak fenn a hegyen a fiatalok — Gembiczki József sok éves ta­pasztalat birtokában mondja ezt —. Jánosaiméra 10—11 lány jár, de az üzem még mindig munkásokat keres... A fiúkat meg elviszi a vá­rosi üzem, a bánya vagy va­lamelyik iskola. Bizony, ma­holnap csak az idős embe­rek települése lesz Mátraal- más. Gembiczki Ferenc, a KISZ- szervezet titkára Salgótarján­ban, az SZTK-alközpontban dolgozik. Most azért hábo- rog, mert a salgótarjáni AKÖV egyik napról a má­sikra megszüntette a kis fa­lut a megyeszékhellyel ösz- szekötő járatot. Az autóbusz nem jött Salgótarjánba, de elszállította az utasokat a mátramindszenti vasútállo­másra. ahonnan tovább foly­tathatták útjukat. — Most nincs autóbuszjá­rat? — Dehogy nincs — siet a Tudományos kutatás — korszerű termelés Nógrád megye 244 000 lakosa közül a foglalkoztatottak 45 százaléka az iparban, 40,5 szá­zaléka a mezőgazdaságban, il­letve az élelmiszer-gazdaság­ban dolgozik. A mezőgazdaság termelésének értéke évente 1,5 milliárd forint. Az utóbbi években az árutermelés az or­szágos átlagnál gyorsabban fej­lődött, a közösből származó paraszti jövedelem megközelí­tette az évi 15 000 forintot. A vitathatatlan eredmények mellett egyre nagyobb gondot okoz, hogy mezőgazdasági ter­melésünk természeti és köz- gazdasági viszonyait tekintve, az ország legkedvezőtlenebb adottságú megyéje. Földjeink felszíne lekopott, törések szab­dalják. A szántó 25,4 százalé­ka 17 fokon felüli lejtésű és ennek közel egy tizede a 25 fo­kot is meghaladja. A kedve­zőbb lejtésű területeken sok a savanyú talaj, a hőmérséklet erősen ingadozik, a sok csa­padék jelentős eróziókárt és időszakonként vízborítást okoz. Megyénk mezőgazdasága az átlagosnál nagyobb költsé­gekkel termel, de kevesebb és nagyon változó a hozam. Ép­pen ezért az országos átlagnál több mezőgazdasági üzemet és a többinél nagyobb mértékben kell állami támogatásban ré­szesíteni. VI« (p*s n sorsa 2őúO hektárnak? Mit lehet és mit kell tenni, hogy csökkenjen az állami do­táció, de a mostohább adottsá­gok mellett is megéljen a la­kosság és mezőgazdaságunk a jövőben is kielégítse az ösz- szetételében változó és minősé­gileg fokozódó ellátási igénye­ket? Főleg a gyenge minőségű, lejtős talajok okoznak gon­dot. Hogyan lehet gazdaságo­san művelni a lejtős területe­ket? Ha ez 'nem sikerül, mi lesz ezekkel a gazdaságokkal? Legelő- vagy erdőgazdálko­dást folytassanak? A szakem­berek becslése szerint a me­gyében 2500 hektárnyi terület sorsáról van szó, sőt hosszabb távon jóval többről. Az élet, népgazdasági helyzetünk sür­geti a kedvezőtlen adottságú területek gazdálkodási mód­jának megoldását. Mi lesz a Somoskőújfalui, garábi, szé- csényfelíalui és sámsonházi, valamint a salgótarjáni rossz adottságú területekkel és a rétsági járás több termelőszö­vetkezetével? A termelési válasszal a fiatalember. — Reggel öt óra előtt indul a bényászjárat, mehetnek, aki­ket a dolguk hajt. Csakhogy jó egy kilométert gyalogolni kell az állomásig és bizony ez fagyban, sárban egy csep­pet sem lelkesíti az embert. A másik dolog az, hogy így az utazó Ívnak jó órát kell várniuk, amíg jön a vonat. Gembiczki Anna és Gembicz­ki Hilda is csatlakozik a pa­naszosok táborához. Az autó­busz egyébként őket is érin­ti. Mátramindszentre, a fa­telepre járnak dolgozni. Most, hogy nincs meg a polgári já­rat, sok idejüket viszi el az ide-oda utazás. Jó hangosan mondják véleményüket. Re­mélve, hogy az AKÖV ille­tékesei meghallják és vissza­adják az autóbuszt. Aztán a kevés szabad idő­ről esik szó. Arról, hogyan töltik szabad estéiket a fia­talok? — Hát ahogyan itt a he­gyen lehet — nevet Gem­biczki Anna —, KISZ-klubunk van. Előadásokat hallgatunk, társasjátékokat vásároltunk és néha táncolunk. Van te­levíziónk is... Rádió már minden lakás­ban szól és 20 televíziótu­lajdonost számol össze hirte­len a két, kislány. Mert a kis hegyi településen is sokat vál­tozott az élet. Kitágult az emberek látóköre, amióta megérkezett hozzájuk a fény, bevezették a villanyt. Vincze Istvánná szerkezet átalakítását, vagy éppen a szántóföldi termelés megszüntetését nem szabad ösztönösségre bízni, a helyes sorrend és módszer kiválasz­tásához tudományos felmérés­re, szakszerű vizsgálatokra van szükség — állapította meg leg­utóbb a párt-vb. De Nógrád megyében nincs egyetlen tudo­mányos intézet, s éppen a leg­rosszabb adottságú területe­ken nem dolgoznak kutatók. 'I udományosan megalapozott tervek A gödöllői egyetem tanárai és szakemberei sok segítséget adtak már Nógrádnak, de úgy tűnik, hogy többre van szük­ség. Salgótarjántól 70 kilomé­terre, Kompolton (Heves me­gye) dolgozik az Északkelet- magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Félévszáza­dos múltra tekinthetnek visz- sza. Alapítójukat, Fleischmann Rudolfot a legeredményesebb magyar nemesítőként tisztel­ték Európa szakemberei, dr. Bocsa Iván újabb kutatásainak eredményeit a KGST-orszá- gokban standard fajtaként is­merik el. Kompolt tájintézet­ként működik, alapítólevelük és a legutóbbi miniszteri ren­delkezés szerint kutatási, kí­sérletei területük Borsod, He­ves. Nógrád és Pest megyére terjed ki. Éppen ezért felkeres, tem dr. Szalai Györgyöt, az intézet igazgatóját, hogy a tu­dományos kutatás és a korsze­rű mezőgazdasági termelés kapcsolatairól eszmecserét folytassunk. Vajon Nógrádban a tanácsok és a tsz-ek vezetői közül há­nyán tudják, hogy a kompolti intézet három országos téma kutatására kapott megbízást: a talajvédelem komplex rend­szerének kutatására, a. lucerna, vöröshere és baltacím nemesí­tésére, valamint a kender és rostlen nemesítésére és ter­mesztésének kutatására. Nyil­vánvaló, hogy a talajvédelem és a pillangós takarmánynövé­nyek termesztése a nógrádi gazdaságokat rendkívül érdek­li, másrészt kutatásai eredmé­nyeivel Kompolt Nógrádban bizonyíthatna legjobban. Szaktanácsadást termelés A kutatók milyen segítséget adhatnak a mezőgazdaság irá­nyítóinak és a gazdaságoknak? Hazánkban több helyen meg­vizsgálták — különböző meny- nyiségű csapadék- és lejtési viszonyok mellett — a lehor­dott talajmennyiséget. Meg­állapították, hogy melyek a jó és melyek a rossz talajvé­Balassagyarmafon. a strand mellett levő teniszpályák épí­tése immár lassan három éve folyik, folydogái. Három év. ahhoz képest, hogy már idő­számításunk előtt is fejlett kultúrával rendelkező népek éltek ezen a táijon, igazán nem nagy idő. Így hát nem is tennénk szóvá az építkezés egy-, két- hároméves elhúzó­dását. ha „nem forogna fenn” egy érdekes körülmény, mely sajnos, „fennforog”: a munka befejezéséhez az eddig elvég­zett munkának miár csak tíz százaléka szükséges. A város teniszezni vágyó sportemberei — főként a Balassi Bálint Gimnázium diákjai — ugyan­is társadalmi munkában már elvégezték a munka java ré­szét. A vizet bevezették, a pálya jó részét feltöltötték salakkal, s tartóoszlopok föld­ben vannak már, s a diákok dő kultúrák. Ismerik a lejtős területek gazdaságossági mu­tatóit, valamint a jelenlegi piaci lehetőségeket és árviszo­nyokat és mindezek együttes vizsgálata alapján a kutatók választ tudnak adni, hogy a dombvidéken a különböző ágazatokat miképpen lehet a legeredményesebben társítani Tudományos módszerekké! megállapíthatják a leggazda­ságosabb üzemi arányokat, és azt, hogy ezeknek milyen ve­tésszerkezet felel meg. A szarvasmarha-tenyésztés, il­letve -hizlalás célkitűzéseinek milyen arányban kell szálas ta­karmányt termelni és hogyan társítható ez jó jövedelmet ho­zó, egyéb növénytermesztésseL Dombos területen hogyan lehel több tömegtakarmányt termel­ni, hogyan lehet javítani a le­gelőt? Műtrágyázási szakta­nácsadással közvetlenül segít­hetik a termelést. Ha a terme­lőszövetkezetnek négy évnél nem régebbi talajvizsgálat: eredménye van, megmondják az adagolandó műtrágya fajtá­ját és mennyiségét. Ha nincs megfelelő talajvizsgálat, a kompolti intézet elvállalja a talaj laboratóriumi elemzését és négy évre előre meghatá­rozza az adagolandó műtrá­gyát. Nógrádban hogyan haszno­sították a kutatás eredmé­nyeit? A palotási, illetve a bu- jáki tsz-nek korábban javas­latokat adtak a cukorrépa vegyszeres gyomirtására. A megyei tanácsnak megküldték a több éves putnoki kísérlet összefoglaló jelentését, amely­ben leírták, hogy a savanyú erőtalajon hogyan lehet gazda­ságosan lucernát termelni. Mi lett a 6-os számú időszerű ter­melési tanácsadó sorsa? Kik hasznosítják, milyen ered­ménnyel? Erre a kérdésre nem kaptam választ. Milyen konkrét javaslato­kat tudna adni a kutatás Nóg- nád megyének? Az élelmiszer­gazdálkodás fejlesztéséhez, fő­leg a hegyvidéki gazdálkodás­hoz, az ágazati, a területfej­lesztési közép, esetleg hosz- szú távú tervek elkészítéséhez agrotechnikai tanácsokat, il­letve komplex üzemfejlesztési tervekhez gazdasági számítá­sokat. Jobb volna, ha a megyében is lenne kísérleti intézet, meri akkor könnyebben lehetne közvetlen kapcsolatot teremte­ni a kutatás és termelés között. De ma már aá élelmiszer-gaz­dálkodás fejlesztését nem köz- igazgatási határokhoz, hanem tájegységekhez kell szabni. A termelőeszközöket és még in­kább a tudomány eredménye.'. nem a szűk helyi érdekek, ha­nem a népgazdaság szolgálatá­ba kell állítani. Dr. Fazekas László a pálya szélére. Arra viszont már ltom telt erejükből, hogy a játéktér sa­lakját. talpukkal egyenesre is döngöljék — ők. eléggé el nem ítélhető módon, egy pá- iyahengert reklamálnak. Kérdésiünk ezek utáin ki máshoz szólhatna, mimt a diá­kokhoz. Hogyan képzelik azt. hogy az arra illetékes, felelős beosztású, komoly emberek olyan pitiáner ügyekkel fog­lalkozzanak. mint egy salak- henger beszerzése; hogyan gondolják azt, hogy holmd te­niszpályák ügyében valaki is megmozdítja a kisujjárt;? Vár­janak még három évig, aztán újra és újra háromig — ak­kor majd újra beszélhetünk a temi&zesésrőil. B. L. NÓGRÁD — 1970. június 13., szombat 01 H8€9C5*tAO ■was licÄrdÄs«« Még* hányszor három> év? még fenyőfákat is telepítettek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom