Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

Köszöntő As évek múlását év a pe­dagógusnapon mérem. A tan­évzáró előtti utolsó nagy tár­sadalmi rendezvényen, amikor ők kerülnek előtérbe a mik­roszkopikus világból, s egy­szerre — egy napra — reflek­torfény árasztja el őket. Lemérhetem a pedagógus­napot a kerti ollók csattogásá­val, ahogy nyomukban szá­mukra majd csokorrá rende­ződnek a gondosan művelt vi­rágfejek. Lemérhetem az első osztályosok nyílt tekintetével, akik a megismert betűk ké­peivel okosodtak előttük, s né­ha dadogva is. de olvasmány- mjá és élménnyé sűrűsödik előttük a teremtő, alkotó vi­lág. Évente egyszer pedagogus- napon meqérezzük a nevelés fontosságát, rájövünk arra, hogy egyszer mi is jártunk is­kolába. egyszer minket is el­láttak megfelelő és őszinte szóval, hogy majdan mi is folytassuk — de most már sa­ját erővel — ezt az őszinte és jelenné okosodott világot. A virágvágó ollók csattogá­sa közben azon tűnődöm: mit köszönhetünk mi a társadal­mat, nemzetet, tudatot és egyént formáló pedagógusnak. Hiszen vannak egy páran, akik mindannyian formáltak, nyestek, és bekapcsolódtak a tanulás, a munka, a minden­napi, tenniakarás megrészegí­tő áramába. Kezdjem az óvó néniken, a bölcsődék és az óvodák dolgozóival? A totyo­gó gyermekkor sajátos ho­mály emlékképei az üveg­ablak színpompájával jelent­keznek, s átnyúlnak, a könyv­táblák, füzetek, atlaszok hatal­mas papírpiramisán a Tudás birodalmába, megnyugtatják a kezet és a koponyát a gép, az íróasztal mellett. Mindannyian gondolkodó embernek születtünk. Jogunk van tanulni. S éppen ezért jo­gunk van fokozottabban felfi­gyelni a pedagógus munkájá­ra. Jogunk van nemcsak bírál­ni, hanem dicsérni őt. Ez az egy nap a háromszázhatvan- őtből megtelik az együttérzés tiszteletével. Arra a pedagó­gusra gondolunk, aki ott áll előttünk a gondolat teljes magvasságával, a szavak konstruktiv erejével. Ma ün­nepelünk, s bizony az év ma­radék háromszázhatvannégy napján sokszor megfeledke­zünk róla. Gyermekeink vélt igazát az ő nevelő szándékuk elé helyezzük. Hányszor hall­juk a végeláthatatlan vitát, szánakozva mosolygunk a né- hanapi meg nem értettségen, s csak egyszer-kétszer döbbe­nünk rá: egy-egy kérdés meg vitatásával helyes mederbe te­relik a nevelés ügyes-bajos té­teleit, amelyek soha nem rög­höz kötöttek, hanem egyénisé­genként változók és gyümöl­csözőek. Ahogy minden tanítvány egyéniség, úgy annál jobban ülik az egyéniség szó ereje és hatalma a pedagógusra. Ármái inkább, mivel ö plántálja, ala­kítja azt a személyiséget — a szülővel egyetértőén, közös akarattal —, amely gerince le­het és gerince is először a ta­nulói társadalomnak. Később — kiléptre a mankóval megtá­masztott . lépések köréből — átörökített cselekvő és alkotó- gondolkodó képességérrel és képzettségével már a pedagó­gus mindennapi volt gyerme­keként gazdagítja társadalmát és egyéni életét. Munka és munka, alkotás, emberformálás nap mint nap. S egyszer megünnepeljük őket. Látszólag semmiség ez a nap — de tudom — többet jelent számunkra minden ünneplés­nél egy-egy fáradságot nyugta­tó, jóleső gyermeki mosoly, egy-egy minden részletre ki­terjedő felelet, egy-egy önál ló gondolat a lépcső bármely fokán. Én úgy érzem, nemcsak egy napon ünnepeljük őket. Csak virágaink hervadnak el, az ünnep emléke lesz fakóbb. Mi nem tudunk vetekedni gyermekeink örömöket okozó feleleteivel. Mi csak pótlólag tudunk meggyőzni, ahogy kerti olló csattogása helyett kimegyünk a rétre s össze­gyűjtjük a természet legszebb virágait és letesszük minden óvónő, tanító, tanár elébe: a katedrára. —r — t Közigazgatási változások 1970 júniusában A Népköztársaság elnöki Ta­nácsa elrendelte tíz kis terület­tel és lakossággal rendelkező járás megszüntetését. Az át­csatolás következtében a meg­szüntetett járások községei vagy városi, vagy intenzíven városiasodé járási központot kapnak. Az átszervezést 1970. június 30-ig végrehajtják. Bács-Kiskun megye: a meg­szűnő dtínavecsei járásból a kalocsai járáshoz Apostag, Du- naegyháza, Dunatetétlen. Du- navecse, Harta, Solt, Szalk- szentmárton, Tass, Űjsolt, a kecskeméti járáshoz Kunszent, miklós, Junadacs. Kunpeszér, Szabadszállás, a megszűnő kiskunfélegyházi járásból a kecskeméti járáshoz Alpár, Tiszaújfalu, a kiskunhalasi já­ráshoz Kiskunsnajsa, Csólyos- pálos, Jászszentlászfó, Köm- pöc, Szánk, a Kiskunfélegy­háza járási jogú városi Tanács irányítása alá Gátér, Kunszál­lás, Páimonostora, Petőfíszál- lás. Hajdú-Bihar megye: a meg­szűnő biharkeresztesi járás a berettyóújfalui járáshoz, a megszűnő polgári járás a deb­receni járáshoz, a berettyóúj­falui járásból a püspökladá­nyi járáshoz Bihardancsháza, Bihartorda, Nagyrábé. Sáp. Pest megye: a megszűnő szobi járás a váci járáshoz. Somogy megye: a megszűnő csurgói járás a nagyatádi já­ráshoz. Szabolcs-Szaumár megye: a megszűnő baktalórántházi já­rásból a kisvárdai járáshoz Laskod, Petneháza, a máté­szalkai járáshoz Ör, Rohod, Vaja, a nyíregyházi járáshoz Baktalórántháza (Nyírjákó, Nyirkécs), Apagy, Besenyőd, Levelek, Magy, Nyíritorony, Nyírtét, Ramocsaháza, Székely, a nyírbátori járásihoz Öfehér- tó, a vásárosnaményi járáshoz Nyírmada, Pusztadobos, a megszűnő tiszalöki járás a nyíregyházi járáshoz. Veszprém megye: a meg­szűnő zirci járásiból a pá­pai járáshoz Rómánd (Ba- konygyirót. Bakonypéterd, (Gic), Veszprémvarsány (Lázi. Sikátor), a veszprémi járáshoz Zirc, Bakonynána, Csetény. Dudar. Jásd, Lőkút, Nagyesz- tergár. Olaszfalu. Szápár. Tés, Bakonybél (Pénzesgyőr), Ba- konyszentkirály (Bakonyosz- lop, Csesznek), Bakonyszent- lászló (Fenyőfő), Borzavár (Porva). Zala megye: a megszűnt le- tenyei járásból a lenti járás­hoz Bázakerettye, Dobri, Kis­csehi, Lasztonya, Lispeszent- adorján, Lovászi, Maróc, Tor- nyiszentmiklós, Muraszeme- nye (Csömyeföld, Kerkaszent- király, Murarátka, Szentmar- gitfalva), a nagykanizsai já­ráshoz Letenye, Borsfa, Kis­tolmács, Molnári, Oltáré, Sem- jénháza, Tótszentmárton, Tót- szerdahely, Zajk, Bánokszent- györgy (Várfölde), Becsehely (Petrivente, Valkonya), Puszta. magyaród (Bucsuta, Szentlisz- ló) lesz átcsatolva. Valika néni Valószínűleg nagyon ijesztő látványt nyújtottam az iskola folyosólyán, amikor megpil-. lantott. mert rögtön visszalé­pett a tanterembe. Vártam rá. hogy kilépjen a szünet tíz­perces idején, de ő csak bent dolgozott a tanári asztal mel­lett, miközben kis tanítványai vígan hancúroztak a frissfüvű pálya kerítése mellett. Azon töprengtem, hogyan le­hetne a tanító nénit — aki­ről oly sok jót hallottam már — kicsalogatni a padok vilá­gából, végül egyik kollégája segítségemre sietett, s kihívta. Módszereiről kezdtem kér­dezni. Gárdonyi Aurelne, a kiste* renye-bányatelepi iskola sze­retett Valika nénije nem tar­tozik a bőbeszédű nevelők kö­zé. Az esztergomi tanítókép­zőben megalapozott pedagógiai elveit nem a látványosság, ha­nem a komoly. megfontolt muhka jellemzi. Hallatlanul nagy akaraterő rejtőzik ebben a törékeny asszonyban, aki mindennél természetesebbnek tartja kísérleteit Gárdonyi Aurélné a legna­gyobb természetességgel mu­tatja a villanó egyszeregyet, Elektromos tábla, a második osztályban alkalmazza. Lénye­ge: a kapcsolások segítségéve) ellenőrizhető, ki mennyire sa­játította el a szorzás tudomá­nyát. A gyerekeknek annyira megtetszett. az elektromos szerkentyű, hogy több apuka elkészítette csemetéjének ott­hon a kicsinyített mását. 10—12 éve bevezette a könyvjelzős rendszert. Az ár­tatlan lapmutató sok mindent elárul a szülőnek. Ha egy napra eltűnik a gyerek táská­jából, a szülő máris sejtheti, hogy kisfiával valamilyen „zökkenő’" volt az iskolában. Valika nem nem fiatal oe- dagógus már. Mégis hajtja, űzi a kutatás szenvedélye. — Nem szabad elfáradni — mondja félhangosan — mint­egy önmaga meggyőzésére is Aztán azzal folytatja: ha a gyerek észreveszi, látja, hogy tanítója következetes. nem nyúzza, nem kíván és követe’, lehetetlent, akkor nagy lép­tékké) lehet haladni. De köz­ben nincs megállás. Szenve­délyes szenvedés ez. de bol­dogan vállalt feladat, mert a gyerekek szeretete és reagá­lása a jutalom. Tanítványait, ezeket a maso„ dikos kis csikókat saját gye­rekeinek tekinti. Néha nyug­talanul mozognak a padokban, ilyenkor nyugodtan rájuk néz, s a tekintetéből áradó meleg­ség leköti az izgő-mozgó gyer­meket. Kívülről — lopva — hallgattam órájából néhány pillanatot, összeadás és szor­zás szerepelt a műsorban, s az ajtón kívülről magam elé kép­zeltem a kis tudnivágyó fejek gyülekezetét, ahogy Gárdonyi Aurélnét ügyelik. Mivel lehet honorálni a pe­dagógus munkásságát? Nem­régiben meghívták egy eskü­vőre, és a vőlegény — egyko­ri tanítvány — így mutatta be a mennyasszonynak: — itt az én első tanító nénim. — Vala­hogy így. Gárdonyi Aurélnénak álla­munk az eredményes pedagó­giai munkásság érdeméként a Kiváló tanító kitüntetést ado­mányozta. Molnár Zsolt Műim KOSSUTH RADIO: 8.2«: Lá­nyok, asszonyok. — 8.45: Szere- n-ádtoangverseny. — 10.05: Prágai muzsikusok. — 11.15: A Rádiószín- ház bemutatója. Tükörkép. se 12.20: zenei anyanyelvűnk. — 12.30: Melódiakoktél, — 13.50: Gát­lás nélkül. Földes György írása. 14.00: Mai témák — mai dalok. —14JÓ: Farkas Gyula: Cimba­lomkettős népi zenekarral. — 14.20: Kis magyar néprajz. — 14.25: Üj zenei újság. — 15.05: Hétvégi külpolitikai figyelő. — 15.20: Csak fiataloknak! — 16.05: Rádióreklám. — 16.08: Ünnepi könyvhét, 1070. — 16.35: Szombat délután, — 18.01: Carlo zecchi vezényel. — 18.58: Hallgatóink fi­gyelmébe !— 10455: 130-660. A Ma­gyar Rádió automata közönség- szolgálata. — 22J.5: Sporthírek. — 23430: Táncoljunk! — <U0—1.5«: Melódiakoktél. — Közben: 0.55— 1.00: Hírek. Időjárás. PETŐFI RADIO: 8.05: Haydn- művek, — 8.45: Külpolitikai fi­gyelő. — 0.00: Nótacsokor. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10430: Zenés műsor üdülőknek. — 12.00: Az élő népdal. — 12.10: Irina Arhipova és Gottlob Firick énekel. — 12.50: Ünnepi könyvhét, 1070. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásje­lentés. — 14.00—15.00: Naprafor­gó... — 15.00: Bach: D-dúr szvit. — 15.38: Falvaikban — mezőkön. — 16.05: Orvosi tanácsok. — 16.10—17.45: Szívesein hallgattuk... — 17.45: Egy hír a mikroszkóp alatt. — 18.10: Kerekes Tóth Er­zsébet énekel, Albert István népi zenekara játszik. — 18.30: Üj könyvek. •— 18.33: Közvetítés az FTC—OSC vízilabda-rangadóról. — 18.50: Húszas stúdió. — 19.50: .?* estét, gyerekek! — 20.25: Közvetí­tés a labdarúgó-bajnokság A- és B-csoportgyőztesének első mér­kőzéséről, a Megyeri úti sportte­lepről. — 2L20: Gershwin: Porgy és Bess. — 24.00—0.10: Hírek. Idő­járás. TELEVÍZIÓ: 9.00: Műsorismerte­tés. — 0.01': Kertbarátok. — 0.35: Aranyborjú. — 11.40—12.10: „Mit tud már a. baba?” Nők félórája. — 16.33: Műsorismertetés. — 16.35: Fesztiválőrület. Magyarul beszélő dokumentumfilm-összeállítás. — 17.05: Antenna. — 17.45: Hírek. — 17.50: Hozzál nekem kengurut. . . — 18.10: Reklámműsor. —- 18.20: Turpi úTfi. Magyarul beszélő amerikai rajzfilmsorozat. — 18.45: A Tv jelenti. — 19.30: Cicavízió. h* 10.40: Sanzonról sanzonra... — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Köztünk maradjon! Tabi László ötperce. — 20.25: „Vér folyt a Blandings­kastélyban”. — 21.15: Tom Jones. — 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22.20: Reklámrevü. — 22.30: Mozart: Fantázia. — 22.50: Tele­sport. Labdarúgó-világbajnok­ság. Uruguay—Ola&zország-mér- kőzés közvetítése Pueblából. BESZTERCEBÁNYA: 9.30: A drótos (tv-játék). — 10.45: Szó­rakoztató műsor. — 15.00: Salak- pályás motorkerékpár vb. — 17.30: Rövidfilmek. — 19.00: Tv-híradó. — 19.45: A Lambarene-expedíció. — 20.50: A Titanic végzete (angol film). — 22.50: Labdarúgó-világ- bajnokság. Szovjetunió—Belgium. Ritkaságok gyűjteménye — Naleczow üdülőhely (lublini vajdaság) számos lát­ványosságának egyike az el­hunyt dr. Stanislaw Bartosie- wicz gyűjteménye. Az 1410- ben lefolyt grunewaldi csatá­ból származó kard, valamint egyéb harci eszközök mellett itt őriznek egy 2000 éves, olajfalevelekre írt hindu kéziratot, valamint egy gomb­gyűjteményt, amelyben kü­lönböző korszakok gombjai láthatók. A ritkaságok közé tartozik egy nagyon régi por­celán éjjeliedény, amelyet hosszú istentisztelet esetén a szolgahad az előkelő hölgyek számára tartott készenlétben. (fyűjtőpályázat A Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága néprajzi, nyelvjárási és helytörténeti gyűjtőpályázatot hirdet. Pályáz­hatnak önkéntes gyűjtők és gyűjtőcsoportok (általános és középiskolás tanulók közös munkáin alapuló szakköri pálya­munkáival) bármilyen néprajzi, nyelvjárási és helytörténe­ti tárgyú, illetve az ajánlott tételek jegyzékében szereplő valamelyik témát kidolgozó, nyomtatásban még meg nem jelent, eredeti helyszíni gyűjtésen alapuló pályamunkával A pályamunkát két példányban, szeptember 10-ig kell el­juttatni a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága címére: Balassagyarmat, Palóc-liget 1. Költészet és tánrdal Igen érdekesnek, újszerűnek ígérkező költészeti és táncdal gálaestet rendez ma 8 órától Salgótarjánban a Tarján-ven- déglő. Az esten fellépnek az idei, csehszlovákiai versenyek kitűnő képességű táncdaléne- kesei és versmondói. Többek között Rozsnyóról Vajda Va­léria, Kassáról Hornyák János. Rimaszombatról Rusznyák Ibolya. Galántáról Benes Il­dikó és Fülekről Váry Marika. Vasárnap Zagyvapálfalván a Tükrösben és Somoskőújfalun a Bambuszban is fellépnek a vendégművészek. 4 NÓGRÁD — 1970. június 6., szómból Piramisok földjén A háborús Kairó (li ) Ezt tehát a hatmilliós vi­lágváros, mely már nagyon régen kinőtte saját kereteit, s jutott a többi világváros nem könnyű, nem egy esetben ál­datlan sorsára A házaik zöme magas, nem egy közülük nyolc—tíz emele­tes, s állandóan építkeznek. De nem épült aiz utolsó évti­zedekben ház garázs nélkül. Szinte szokatlan volt, ha egy- egy ház földszintjén vagy pincéjében nem láttam ga­rázst. Kairóban rengeteg autó van. De természetes jelenség, hogy a modern autócsodák mellett a legforgalmasabb fő­útvonalon is ott megy a ke­rékpáros fellah, fején esetleg hatalmas csomaggal. Bámula­tos bűvészkedéssel, tenyérnyi helyen „lopja” át magát az autók között. S ugyanígy megszokott, természetes kép bárhol a szamár vontatta kordé. S ne feledjük a tarka mintáikkal feltűnővé festett földimogyorós kocsit, amit gaiabijába vagy pizsamába öl­tözött arab tol maga előtt, hangos szóval kínálva porté­káját, ami itt nemzeti cse­mege. E tekintetben sincs semmi átmenet az éjszaka és a nap­pal között Kairóban. Különb­ség számomra talán csak annyi, hogy egész éjjel jól hallható volt az ezeréves vá­rostól mindössze kilencven kilométerre dúló háború zaja, jól látható volt néha az ágyúk torkolattüze, az egyébként öt­venszázalékos elsötétítésbe burkolózó városban. Az egyiptomi embert az or­szág sok évezredes múltja, a Korán, s megszámlálhatatlan hagyomány kényszeríti arra, hogy valahogy másképp él­jen, mintha mondjuk Európái­ban élne. A napkeltekor és nap­nyugtakor keletre forduló és földire boruló imádkozó arab számára ma már természe­tes, hogy esténként a televí­ziót nézi, a rádiót hallgatja. Ez utóbbit nemcsak este, ha­nem egész nap. S ez már ön­magában mutatja, hogy mind­az, amiivei itt találkozik a lá­togató, valami rendkívül bo­nyolult. összetett jelenség. Súlyos könnyelműség lenne tehát, ha megpróbálná egy­két mondatban megfogalmaz­ni tapasztalatait. A felületes szemlélő ebbep a teljes demokráciát láthatná. Az aggódó szem azonban va ­lami egészen mást. Egyiptom, és egyáltalán az arabok háborúja különleges háború, amely nemcsak a csatorna mentén, nemcsak a Jordán partjainál, vagy Li­bainon határainál folyik, ha­nem bent az országon, s az egész arab világon belül is. A háború naponta szedi ál­dozatait, és ezzel együtt még mindig nem érte el az em­bereket. Érzik, de nem tud­lak a háborút. Olvassák, hall­gatják a híreket, de az ezek­ben rejtező drámaiságát még nem ismerik teljesen. S az el­lenség ezt használja ki. Ügy végzi aknamunkáját, hogy az emberek a háború lényegi Igazságát, valóságát sohase — vagy legalábbis miinél később — ismerjék fel. Érthető ez a taktika, hisz’ ez a háború az igazság és a béke jegyébein folyik. S ez az igazság és bé­ke nem a csatorma keleti partján van. Ezt a háborút nem ezen az oldalon kezde­ményezték. A háború tehát a lelkekben és a lelkekért is folyik. Ugyanígy minden fűszálért, fáért, amit a sivatag szélére telepítettek-, hogy egy-egy négyzetínéterrel kevesebb le­gyen a pusztító homok. Ugyanígy folyik a háború, hogy megtanuljon, irni, aki nem tud; olvasni, akinek idegen a betű, hogy kőmy- nyebb legyen eligazodni a vi­lág dolgaiban, hogy a legegy­szerűbb embernek is legyen szeme látni. S mindez nem könnyű. Szőllősy Tibor Következik: A háború a siva­tag ellen is folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom