Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

Térzene Örömmel látom, hogy a NÓGRÁD Szerkesz őségé min­denkor készséggel ad helyet kon. lapjában olyan írásoknak, Elgondolásom lepedik le egy garrablásra” a kis „napöu- többször Sell hallanunk, kerti pado- ameddig zenei mondanivalói agyunkban rögződnek, de va- szerintnagy- jón nem volt-e ez így szá­amelyek szeretett városunk, szerű lenne, ha időnként élő zadunk fordulóján akár Ri- megyei székhelyünk, Salgó- zenét is lehetne élveznünk e chard Wagner esetében is? S tarján fejlődését, kibontako- szép környezetben: milyen ma már országunkban is na­jó lenne, ha egyenruhás ze­nekari tagjainkat akkor hallhatnák, zását, a megyei székhely ní­vóját igyekeznek emelni- A város rohamos fejlődése, új épületeinek sorozata szin­gyon sokan hallgatják „Lcr nemcsak hengrin” zenéjét. (Nem két­arcúkor lem, hogy a Tristan és Isol­ünnepélyes koszorúzáshoz vo- da, vagy a Parsifal zenéjé­csak öt-hat év óta járt utol­jára városunkban. megértünk és megszeretünk- A térzene műsoraiban — hozzáteszem nagyon jóleső érzéssel — regisztrálhat! illetékesek elkövetnek, hogy Salgótarján külső arculatá­ban is egyre jobban szépül­te elámít mindenkit, aki akár nulva, marsoló, pattogó zenét nék teljes élvezete még ma adnak. De élvezhetnők mű- is nehéz sokaknak). Nagyon vészé tűket térzene forrná já- Bartók Bélának van sok sok olyan dicséretet könyvel- ban is, hiszen tudomásom olyan alkotása, amelyeket is­iiét el Salgótarján vezetősé- szerint Salgótarjánban léte- mételt meghallgatás után ge, amely közvetlenül talán züt acélgyári és bányai zene­nem is juthat el fülükhöz, ^ar> van városi zeneiskola, de amelyet a vávos egyszerű amelyek biztosítani tudnák kezdetben — ezekből is kap- polgára, lakója ennek a tele- időnként, de már rendszere- jón a műsor összeállítást. pülésne'k, neim is ritkán _és sen> széles tömegek számára Ügy érzem, e kérdés felve­a zenét- tése időszerű már azért is, A szép mellett ismerettár- mert értesülésem szerint jesztő, úttörőmünkát is vé- nemrégen alakult meg az az Csak dicsérni lehet azt az gezhetnének. Igaz lehetséges, emlékbizottság, amely Bar- ígyekezetet, amelyet a városi h mindez bizonyos anyagi tók Béla életművét lesz hi­t 1 t /v4<á1*-^vn/\1r rt 1 olr i-IrtfYtl " 17 « . áldozatokat is követelhetne, de talán adódik a város mű­, , velődósi osztályának rovatai- azt a gondolatot: illetékese­3°n, díszesedjek ^ es . joggal ban valami erre a célra is. ink a népnevelés zenei lehe­Kezdetben a dallam kiasz- tőségeit — még némi áldo- szikusai lehetnének az elő- zathozatal útján is — a rend* A külső, látható csinositás térben, de emellett időszerű szeresen megrendezendő tér- mellett azonban emelni le- feladatuk lehetne Bartók, Ko- zene segítségével „csempész­dály, Szokolay, Sugár, Kado- szák be” (a csempészés szót soraival sa, Weiner, Petrovich stb., és persze jó értelemben haszná­lom itt) lakosaink agyába, szívébe, szeretetébe és — terével igen előnyösen ki- értése is- Tudom, hogy ez idővel — megértésébe. Kezd- A hosszú, utóbbi nem könnyű — talán jék el minél előbb a kisér- most kezdetben nem népszerű vatva ápolni. Ismételten felvetem tehát kapjon látogatóitól kritikát. elismerő hetne városunk fényét kultu rális rendezvények is. Rendelkezésre áll a József ma is élő zeneszerzők mü- Attila művelődési ház hát- veinek interpretálása, meg­képzett terünk- kellemetlen tél után már mégis csak kacérkodik feladat, mégis népünknek velünk a tavasz. Egyre több meg kell ismerkedni Erkel és több ember — s ezek kö- mellett, Bartók Béla alkotá- zött a sok nyugdíjas — te- saival is. Persze, az ő műveit letet! Dr- Szálkái Géza nyug. áll. közegészségügyi felügyelő Liszt Ferenc Leningrádban Leningrádban a LENFILM­stúdióban forgatják a szovjet— magyar kooprodukciós Liszt Ferenc-filmet, amelyet Keleti Márton rendez. Sinkovits Imre, a film cím­szereplője forgatás közben Női főszereplő: Irina Gubanova (MTI fotó — Keleti Éva felvételei) Útépítés hét müssahhasi Lapunk április 26-i szá- Közúti Építő Vállalattól- De mában szóvá tettük, hogy ha arra hivatkoznának, hogy Nográdban életveszélyesek az nincs elegendő gépük, újab- utak, kátyúk és gödrök vált- bak beszerzésére nincs ele- ják egymást, sok helyen az gendő fejlesztési alapjuk, alapokat is kiforgatták a ne- vagy a forgalom miatt halad héz járművek. Igaz, ember- nehezen a munka, akkor azt emlekezet óta a tél annyi kérdezzük az útépítők veze- kárt nem tett az utakban tőitől, hogy Salgótarjánban mint az idén. Az is tény, miért nem dolgoznak két hogy a rendelkezések szerint műszakban? így jobban ki­május végéig az országos használhatnák a gépeket és főútvonalakat, majd június éjszaka, amikor alig van 30 ig az egyéb utakat kell forgalom, semmi sem zavar­kijavítani- Mégis jogos a ná munkájukat, buszvezetők, tefusok és ma- Nem lehet elfogadni azt a szék autósok turelmetlense- mentegetözést sem, hogy a ge, mert lassan haladnak, (ejsgj,b rendelkezés szeriül helyen dolgoznak az nlas|i0va kell összpontosítani útépítők. az erőt. Ha kijelölt terüle­Kulonosen jogos Salgotar- tükön késedelmeskednek az ján lakóinak eszrevetele, ütépitök, akkor miért vállal­óiért indokolatlanul sokáig tak Borsod megyf;.ben mun- huzódik a varosba vezető es kat-, a Litke felé haladó útsza­kasz építése. Néhány nappal Az Egri Közúti Építő Vál- ezelőtt népes ENSZ-delegá- lalat vezetői többször ígér- eió előtt magyarázkodtunk és ték, sőt legutóbb írásba is szégyenkeztünk Salgótarján foglalták, hogy Salgőtarján- útjai miatt, de a teher- és ban április végére befejezik az utasszáliítás lehetetlen kö- a legsürgősebb útjavítást- A rülményei egyre inkább ne­hezítik az üzemek termelé­sét, joggal bosszantják a vá­ros vezetőit és lakóit. Előző cikkünkre nem kap­tunk még választ az Egri Eredményes öt hónap Pártlskolai tapasztalatok AZ MSZMP Nógrád megyei lakkozások tapasztalatai azt litikánk; szocialista erkölcs; Bizottsága 1969. augusztus 5- bizonyították, hogy a tarafo- hazafiság, proletár nemzetkö- i határozata értelmébe« a lytam hallgatóinak túlnyomó ai&é-g; a vallásos világnézet megyei oktatási igazgatósé- része megértette a tárgyalt elleni harc témáinak osztály- gon először kezdődött 5 hó- témákat Különösen eredmé- foglalkozásai« is. napos bentlakásos pártiskola nyesen tudják feldolgozni a Jelentős helyet foglalt el a 1969. november 3—1970. már- tematikának azokat, a témáit, tematikában A pórtélét és a ci'us 28. között. melyek szoros kapcsoltaiban pártmunka Időszerű kérdései Az 5 hónapos káderképző vannak a gyakorlati giazdasá- c témakör. A hallgatók túl- isko-lán ipari és mezőgaadasó- Só -politikai élettel és napjaink nyomó része alapszervezeti gi üzemek pántalaipszerveze- problémaira, a szocializmus párttitkár, vagy vezetőségi teinek titkárai, vezetőségi teljes felépítésének kérdéseire tag volt. Munkájukban nagy tagijai vettek részit. A tanfo- adnak válását. Ilyenek első- segítséget ad ■ e témakör Lyiam egyik célja volt, hogy a sorban a mostani gazdaság- anyagainak az ismerete, hallgatók 5 hónap alatt edsa- u^nyítesi rendszer alapvető Hasonlóan a többi témakö- jáiítsák a marxiam.us-leni- fsS h rökhöz, itt is számos ké-rdé­nizm-us egyes alapvető kérdé- ^;ul sük volt a hallgatóknak. Kér­geit, feldolgozzák és megrtar- f ._f? te, Tf.1' diéseik, válaszaik azt bizonyí­gyalják a szocializmus épító- tották. hogy tisztában vannak séből adódó gazdasági, politd- S ^ ^1,,,, ," a párt és pártépítés feladatai­kat pártépítési, közeli és lés, jnun^rő-gazd^kodás. a val< a SB0,cia]iamus épüésé- perspektiadikus feladatokat, *^yiá®rat v^afejlesztésé- ngk ;PienLe,gl és tóvolj A.. tanfolyam tematikája is e ^ Kában E témakörnél gyakor­gyaikor. lati foglalkozásokat is beik­tattunk. Ennek kereté-ben ta­célrt tükrözte. Ez négy rész- l®rn.poli,titka, életskínvonal-po­böl áJJlt: litikánk stb. ______ wiiuwtv A marxizmus—lemimizmus HASONLÓAN vitatott volt pasztalatcsere céljáiból Sal- kialatkulása és társa dalmi rn,agy,ar társadalom gó tar ján nagyobb ipari üze­szerepe; korunk alapvető kér- fejlődése és korunk alapvető meiben részt vettünk pártcso- tíései; a pórtélét és a pórt- kérdéséi a témakörnek a pont-, pártcsoportvezetői érte- munkia időszerű kérdései; a tárgyalása. _ kezleteken. Egy esetben pe­vezetésel-mélet néhány kért V-f osztalytoglalkozasokon dig pántoktatást hallgattunk élénk vitat váltották ki a szó- meg A tanfolyam másik célja volt, I^Wk^fei^leiról6^ Végül a vezetéselmélet né- hogy az anya,gok átvétele el- “ hány kérdéséwl ismerkedtek sajatítása es a tanárok cél.tu- lo marxista leninista tanító- m hallgatók d-atos oktató-nevelő munkája j demokráciánk fej­3-1 tál a hallgatókban erősöd- l<Mies,enek két sziafcasiza, a pol- AZ 5 HÓNAP végén mun- jék a kommunista szemlélet- demokratikus es a azo- fcaértekezleten beszéltük meg mód, a felmerült kérdések Clia tv, _ forradalomnak elv). a hallgatókkal az 5 hónap sokoldalú magyarázata, meg- Pöktiikai kérdését; a szociális- tapasztalatait. Mind a hali- értése, a marxista dialektikus Y1^a®ren'.zeT orszaS®-1 _ kö- gatók, mind a tanárok egyön- saemléletmód, zotfi egyseg problémái; a tetű véleménye volt. hogv a mnnlrnc nonnoní oínöinAtí-Árt An - ... c3'/ Az előadásokat és az ősz- mun-^as-Pa5as,zt szövetség és tanfolyam kisebb „zökkenők-, tólyL^lalko^Xt az oltatá- ^ S t^.áf elérte céljált Elsa^‘ si igazgatóság függieOenített Ezeken túlmenően naav vii- -------- “ s zakosított tanárai pártbi- ^ S’mSjIST melvefnek^Ts' aottsóigok tagjaa, alliami es foalalkoraásokon az «v« “ lt®rcl€selt- melyeknek is­tanácsfunkcionáriusai tar- lozófíaj kérdésekben ígv tár ,mer!:tl® n,a^y1 segíteéget ad tótták, akik e témák elméleti aadalm.unk oszÄzeSzSel ' "^n^ukhoz. es gyakorlata ismerői. szocialista államunk tovább- Godő László A tanfolyamon igen nagy fejlesztése; társadalmunk gonddal oktattuk: a szocializi- szellemi élete, művelődéspo- mus teljes felépítésének el- vi-gyakorlatá kórdé'seit; a gaz­dasági mechanizmus új rend­szerét; a nemzetközi és mar gyar m,unkásmozgalom kér­déseit. Mindezen túl a tan­folyam jellegéből következően fontos helyet kapott mun­kánkban a pórt és pártépíté- si kérdések tárgyalása. Megállapítható, hogy az 5 hónap alatt a hallgatók erecl- ményas, jó munkát végeztek. Ezt a következő tények bi­zonyítják : A hallgatók a tanfolyam el­ső felében az anyagok tár­gyalásánál csak egyes, konk­rét gyakorlatias kérdésekhez szóltak, sokszor vulgárisán, egymástól elszigetelten ma­gyarázták őket. A tanfolyam második felétől feleleteikben, állásfoglalásaikban dialekti­kusán fogalmaztak. A kérdé­seket nem elszigetelten és nemcsak praktikusan magya­ré zták, hanem több-kevesebb eredménnyel, egymáshoz va­ló függésükben is igyekeztek összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal. Bár. az egyes anyagok fel­dolgozása. alapos megértése során voltak problémák, még­is az összefoglaló osztályfog­a marxizmus,—leni­az oktatási igazgatóság helyettes vezetője Ki tud többet a polgári védelemről? Totó 5. sz. szelvény Kérdés 1. Mikor lőtték fel az első szputnyikot? 1 1956. december 1. x 1957. október 4. 2 1958 szeptember 1. Sz. Tipp: határidő elmúlt, a türelem is fogytán, ezét mindenképpen szükséges, hogy az útépítők állják szavukat, teljesítsék kötelességüket. F. L. 'sssssssssssssssssssssyssssssss/s///sjssyssssssssssssssssss/s/sss//ss//sssssss/syys/ssssssss/ssssssss/ssss/ssssssssfss/sssssssssss. Eszemben sincs Rejtő Jenő (Alias P. Howard) hasonló címen megjelent re­gényét még egyszer kiadásra protezsálni. Megteszik ezt azok, akik csodálatos mó­don fedeznek föl ed­dig rejtett Rejtő­kéziratokat, gyengé­ket mint a harmat, de viszont aggasztó­an áradó bőségben. Ha szegény Rejtő annak idején mellet­tem a Japán kávé­házban, tőlem talán a harmadik-negye­dik asztalnál, éjjel­nappal ír, nem eszik, nem alszik, csak ír, ír, ír, gyors­írónak sem tud any- nyit diktálni, amennyi könyv mos­tanában az ő nevén megjelenik. (Erről a. meghökkentő kézirat- áradásról egyébként a minap az ES-ben riport is jelent meg — bizonyos magyará­zattal.) Igaz, volt idő, amikor kéziratai kapósak voltak, s a nyomdászinas sűrűn lépett asztala mellé: Piszkos Fred, a kapitány 2. Mikor szabadult fel Budapest? 1 1945. január 31. x 1945. február 13. 2 1945. április 4. 3. Ki volt Csicserin? 1 Külügyi népbiztos x Belügyi népbiztos 2 Hadügyi népbiztos 4. Miiyen vastag földíeltöitést keli készítem az árok­óvóhelyek fölé? 1 40 cm x 60 cm 2 80 cm 5. Mikor találták fel az első szűrőbetétes gázálar­cot? 1 1900-ban x 1915 -ben 2 1917-ben 6. Mi a SARIN? 1 Saját rakéták indítása x Idegméreg 2 Mentesítő anyag 7. Mit jelent az KBV rövidítése? 1 Rádiós bemérési variáció x Radiológiai-Bioló­giai-Vegyi 2 Rakét.abemérési vezető 8. Mit jeient a SUFI? 1 Sugárfigyelés x Körsugaras figyelés 2 Sugárfigyelő és jelző „Szerkesztő úr, van már valami?" Ilyen­kor Rejtő pár flekk kézzel (!) írt papírt nyomott a gyerek markába, a kisfiú aztán, mint értékes zsákmánnyal, elro­hant a nagybetűs ákombákommal tele­rótt papírokkal. Rej­tő pedig tar fejét az előtte maradt üres papircsomó fölé hajt­va bonyolította to­vább Piszkos Fred sorsát a Boldogság­szigetek királynőjé­vel, belefűzve Fülig Jimmi kedvesen os­toba leveleit is. És írta a másodikat, a harmadikat, a soka­dikat, de ilye-n so­kat, amennyi neve alatt napjainkban megjelenik, ha bele­szakad, akkor sem tud írni. Bár tudott volna, s írna ma is! Ágy­ban, elalvás előtt, hosszú úton, vonaton és egyéb alkalmak­kor tízezrek forgat­ták, s forgatják lé­giós és egyéb regé­nyeinek lapjait. Tar­tok tőle. hogy olva­sottsága meghaladja Jókaiét is, aki pedig a statisztikák szerint vezet az olvasottság tekintetében, de Rejtő legalábbis Berkest vagy Szilvás! Lajos után következik. Helyes, megérdem­li. írásai érdekesek, lekötnek. Amig eljut odáig, hogy Piszkos Fred, a kapitány, voltaképpen egy ki­rályi család tagja, a meseszövésnek való­ságos bravúrját mű­veli. Humora külön­leges, bizarr, a ma­gyar irodalomban szinte egyedülálló. Balladaszerű, kiha- gyásos, szaggatott. Végetérhetetlen moru. datoktól mentes a stílusa, és még száz értéke van. , De az, amit 1945 után irodalmáraink, kritikusaink köny- nyebben lelkesülő része javára írt és eltúlzott, hogy tud­niillik személyében új humorista tűnt fel a magyar (sőt egyesek szerint a vi­lágirodalom) egén, talán mégsem áll. Az ilyen lelkesedés rokonszenves, meg is bocsátható de oly­annyira szubjektív, hogy általánossá tenni lehiggadván, ma már óvakodunk, s alig hiszem, hogy valaha Rejtő is vál­lalta volna ezt az értékelést. Tudta ő jól, s tudjuk mi is: az unalmas terjen- gősség nem belépő­jegy az irodalomba, de az izgalmas érde­kesség se minden, a humort pedig napja­inkban gyanakodva fogadják. Hamupipő­ke ő a műfajok sorá­ban, néha szinte szé­gyenkezve óvakodik egy-egy mű sorai fcö. zé...-- kussinszky — ; 9. Az első szűrőbetétes gázálarcot melyik ország­ban találták fel? 1 Angol x Német 2 Orosz 10. A vegyi íegyver elsősorban mi ellen irányul? 1 Elő erők x Frgvver-zettechnika 2 Erődrendszer . egysege 11. A padlástér tűzvédelmi feiszerelesi mennyi homokot tartalmazzon? 1 V4 köbméter x V2 köbméter 2 1 köbméter 12. Mikor dobták le Japánra a második atombom­bát? 1 1945 aug, 6. x 1945. aug. 8. 2 1945: aug: 12. 13. Vegyi harcanyagfertőzés eseten, mely a szemet éri, hány százalékos szódabikarbónás oldattal kell öblíteni? 1 1—3 százalékos x 4—5 százalékos 2 6—8 százalékos 14. Melyik óvóheiytípus a legkevésbé érzékeny kö­zeli becsapódásokra, hagyományos fegyvereknél? 1 Talajszint feletti bunker x Épület alatti pince 2 Árokóvóhely Beküldési határidő: 1970. május 12. Totózó neve: Lakcíme: Beküldendő: a Nógrád megyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság, Salgótarján, megyei tanács. NŰGRAD — 1970 április 7., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom