Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

Sok az aprosag Karancsalja, a város szomszédja Karancsalja. a nem egészen 1700 lelket számláló község, ott települt, közvetlenül a hegy tövében. Az itt élő embereket nem­csak a földesúr sanyargatta, gyötörték okét a bányatulajdonosok is. Az elkeseredés táplál­ta, azért lobbant olyan magasra a bányászok ellenállása. Az 1944-es karancslejtősi ellenál­lásnak több résztvevője, hőse is volt a falu­ból Bodor László, a községi párttitkár magya­rázta: Karancsalján sok követője volt a kommunista pártnak. Most, a 25 éves évfor­dulón száztizenegyen kaptak Jubileumi Em­lékérmet A köztiszteletben álló veteránok közül tizenheten a Szocialista Hazáért Érdem­érem tulajdonosai. Tízen ma is élő tanúi az elmúlt időknek, a történelemnek. Menczel Mihály és Tóth Mátyás tagjai voltak az 1919-ben megválasztott Munkás és Földmű­ves Tanácsnak. A községben 15 vöröskatona él. A hagyományok arra serkentik a község vezetőit, lakóit, hogy tovább járják az utat Egyre szebbé, tartalmasabbá tegyék az embe­rek életét. Karancsalja a megyeszékhely, Sal­gótarján szomszédja, s egyre méltóbb, egyre rangosabb szomszéd. Lukács József, a köz­ségi tanács megbízott elnöke, utunk kedélyes és szívélyes kalauza, sok mindent mesélt a településről. Mint mondotta, igazi életüket a. felszabadulás óta élik. Az utóbbi tíz eszten­dő alatt meg különösen nagyot lépett előre Karancsalja. A kislakások mellett óvoda épült, sokat fáradoztak az iskolán, orvosi rendelőjük van, korszerűsítették a közvilágí­tást. De ki győzné mind felsorolni, hogy az el­múlt években mennyi mindennél gyarapo­dott, gazdagodott a község. Nagy remények­kel és tervekkel várják a falubeliek a nyári „házasságot” Karancslapujtővel. Mert a szomszédos községekben tevékenykedő terme­lőszövetkezetek példájára, most együtt dol­goznak majd a tanácsok is. Az csak termé­szetes, hogy ennek az összefogásnak vala­mennyi község, így Karancsalja is hasznát látja. A sportpályán 'Mk * i* »■" 1 ­lr ^ *.r J ' n ' llÉiii ............. a z óvodában. Két éve még az volt a vezető óvónő gondja, hogyan népesítsék be Lakók­kal a kellemes, szép otthont Most két csoportban. 53 gye­tekkel foglalkozik a három óvónő. Lenne még jelentkező bőven- csak hát a lehetőségek korlátozottak. A látogatók közé tartozik Ta­kács Józsefeké kislánya Is, aki naponta 4 kilométert utazik a kerékpár csomagtartóján. Édesapja a termelőszövetke­zet megbecsült juhásza. Juliska néni és a gyerekek Még alig hangzott el a fel­hívás, hogy jelentkezzenek azok, akik a nyárra gyereke­ket vállalnak magukhoz az árvíz sújtotta községekből, amikor nyílt a tanácsháza aj­taja' és özvegy Csipke Ferenc- né lépett be rajta. — Én la vállalnék vagy négy-öt gyereket — mondta. —■ Sok lesz az magának, Ju­liska néni — próbálták eládli- ta.nl tervétől. Az asszony azonban méltat­lankodni kezdett: — Már miéirt Lenne sok'? Felneveltem én. hat gyereket és 13 unokát. Az sok volt, nem mondom! De most már egyedül vagyok. A lakásom rendben van, külön szobát rendeznék be nekik. Ellátnám őkét, főznék rendesen,.. Az együttérzésnek, az ára­dó szeretetnek nem lehet gá­tat szabni. Végül is két kicsi­ben egyeztek meg. A 69 éves Csipke Ferencivé megnyugod- wa tért haza. Kultúrközpotit Lámpák Még a nyáron egyesül Ka- rancslapujtővel Karancsalja. A hatalmas, jól berendezett, színpompás parkkal övezett tanácsházának más rendelte­tést szánnak a tanács vezetői, mint eddig volt. Ügy terve­zik, kultúr központtá alakít­ják az épületet. A mostani művelődési otthon régi, egészségtelen épület L assan- lassan elmaradoznak onnan a mozilátogatók is. A megoldás így jónak Ígérkezik. A nagytermet meg­jelelő padozattal, fűtőberende­zéssel látják el még az idén. Klubkönyvtárat hoznak létre, ahol a fiatalok kedvükre ta­nulhatnak, szórakozhatnak. Természetesen továbbra is itt kapnak helyet a község part­es társadalmi szervei. OrájjH yöUls^si Bármilyen furcsán hangzik is. de az ÁFÉSZ zöldséges bolt­jában drágábbak a zöldség- iélék mint bármelyik város ,dacán. A vásárlók ezt nagyon rossz néven veszik. Kutattuk az okát. Eddig a karancsla- pujíői tsz látta el őket. de ar­ra való hivatkozással, hogy a zöldségfélék termesztése ne­ki nem kifizetődő nem szállít •ühhé A MfiK a/ ellátójuk llol hoznak árut. hol nem, s amit hoznak drágán adják, fenni kellene valamit' Az elmúd.1, években sok mindennel gyarapodott Ka- raincsalja. A község vezetői és lakói különösképpen örültek a közvilágítás korszerűsítésé­nek. bővítésének. Annak, hogy a halványan pislákoló, régi lámpáit helyett ma mór korszerű, Mgianygőzlámpák szórják a fényt esténként. Az építők, szerelők 128 oszlopot állítottak fel, s ennek több mint a felén csaknem hetve­nen. higanygőzlámpa világít. A fogyasztók érdekében Két élelmiszerbolt működik a faluban. Az önkiszolgáló bolt Tóth Sándor vezetésével 170—130 ezer forint havi for­galmat bonyolít le. Az üzlet­vezető negyven éve dolgozik a szakmában, gondoskodik a lakosság zavartalan ellátásá­ról. Szép a bolt. gazdag az áruválaszték. A másik boltot Laczkó Er­zsébet vezeti, 125 ezer forint a havi forgalma. Itt is kifo­gástalan a munka. A bolt ve­zetőjének egyetlen kérése, nogy a kenyeret a reggeli órákban szállítsák ki, mert a vásárlók érdekének ez felel meg. Tóth Sándor és Kristóf Ernő­ire áruval töltik fel a meg­üresedett polcokat. Szolgáltatás «romlókkal A lakosság létszáma a köz­ségben: 1684. A községi ta­nács gondoskodott arról, liogj' cipész, fodrász, szabó, lakatos, vízvezeték-szerelő és más kis­iparosok a lakosság rendelke­zésére álljanak. Egyedül a gázpalackcserével van baj. Sok % fogyasztó. A palackot szállító járatnak hetenként kétszer kellene fordulni, hogy az igényeket kielégíthessék. Ezek a járatok gyakran kima­radnak és a fogyasztók gáz nélkül térhetnek haza. Nem megoldott a tüzelőolajjal va­ló ellátás sem. A községben többségében ezzel fűtenek, de nem tudnak hol vásárolni. Az AFÉSZ-t kérik, hogy árusít­son olajat, lehetőleg konnák- ban, amit a fogyasztók cse­rélhetnek. Egy csárda, több betyár A vendéglátás kifogástala­nul felkészült az ellátásra. A falu központjában szép eszp­resszó, mellette italbolt, amely kisvendéglőnek is beillene Ragyog mindkét helyiség a tisztaságtól. A falu elején működik a Csengő-csárda. A városból is kijárnak ide szó­rakozni, olyan csábító. Jó ételt, italt kapni benne. Nem is itt a baj, hanem abban, hogy ezekben a kulturált szórakozó helyiségekben egyes emberek nem viselkednek kulturáltan. Duhajkodnak, kö­tekednek. sőt verekednek. Aj egész községet felháborítják magatartásukkal. Az anvakönyvvezető öröme Karancsaljám évekre vissza­menő hagyománya van a tár­sadalmi esküvőknek és a név­adóknak, Ponyi Ferencné, a községi tanács titkára, az anyakönywezetó mesélte mindezeket, aki negyedik esz­tendeje adja össze a díszes házasságkötő teremben a fia­tatokat. — Már az idén is volt két esküvőnk és három névadónk — mondta a csinos fiaitalasz­Vlébészek, uy utászok Csúz Sándor, az ÁFÉSZ he­lyi intéző bizottságának az elnöke. Sok mindennel foglal­koznak. Méhész szakcsoport­juk is van. Éppen útra ké­szültek, az Alföldre, hogy jól hasznosítsák az akácvirágzást. A 17 méhész 309 család méhet gondoz. Az idén 25 mázsa mézre kötöttek szerződést. Megtudtuk, hogy a méhész szakcsoporton kívül az idén 12 taggal megalakult a nyúl- tenyésztő szakcsoport is. Ezer nyálra szerződést is kötöttek. Tóth Aladár az egyik legszor­galmasabb nyúltenyésztő. Ta­valy háromszázötven kiló nyúlhúst értékesített szörny. — Nagyon igyekezünk. hogy mindig valami új, ked­ves ötletet adjunk az ünnep­séghez. Tavaly összesen t izenegy es­küvő és kilenc névadó volt a faluban. Hogy mit szeretne legjobban a fiatal anyakönyv- vezető? — Azt, hogy hosszú, boldog életet éljenek együtt, akiket összekötök — mondta nevet­Tisztaság Eredményesem tevékenyke­dik Karancsaljón a Vöröske­reszt szervezet a betegségek megelőzésében, felderítésében a vöröskeresztesek jó segítő­társai a koraesti orvosnak. Nemrégiben véradómap volta falaiban, amelyen több mint hatvan véradó jelent meg. Nagy Károlyné, a Vöröske­reszt helyi titkára elmondot­ta, most a tisztasági hónap­ra készülnek. Több mint 400 lakóház van a faluban és azt szeretnék ha minél több épü­let falára feüken'lime a tisz­ta udvart, rendes házat jelző tábla. A kis sportpálya a fiatalok nak épült, az általános iskola tanulóinak. Sem a pénzt, sem a társadalmi munkát nem saj­nálták tőle, mégis gondok gyű­rűznek a pálya körül, elejétől fogva. Nincsenek sportöltözők és a víz sem jut el a pályáig, így aztán nincs tisztálkodási lehetősége a diákoknak, ez nem kis gondot okoz. Ka rancsalja ugyanis a környék sportközpontja. A rendezvé­nyekre gyakran 200 diák is összejön Karancsberényből. Karancslapujtőről, ezért, a munka végleges befejezést' három esztendő után, minden­képpen indokolt lenne. A sportpályán így is szor­gos munka folyik, a labda­játékok alapvető szabályait sajátítják el a fiatalok. Rom- hányi Judit a kézilabdacsa­pat tagja mindent megtesz, hogy jól szerepeljenek a ver­senyeken. Szorgalmas úttörők Vasárnap üttörőavatást tar­tanak, nagy az izgalom az is­kolában. Népes az úttörőott­hon is, amelyet egy különál­ló, régi házban rendeztek be a gyerekeknek. A Lenin-cen- tenárium alkalmából — di­cséretre méltó szorgalommal — albumokat készítettek a forradalom hőséről. Minden más feladatot is ilyen lelke­sedéssel végeznek el. A hasz­nosítható hulladékok gyűjté­séért 2000 forintot kaptak. A közelmúltban a Szolgáltató Ktsz egy televízióval lepte meg a gyerekeket. Az iskolá­sok nagyon megörültek az ajándéknak és fogadalmat tették, hogy a ktsz-sael to­vábbra is kapcsolatot tartanak és ünnepségeiken, gyűléseiken akkor ők úttörőműsorral köz­reműködnek. Húsbolt—új bolt Az Etes felé vezwtő úton ré­gi, elavult épületben műkö­dik a húsbolt. Mátyás István, a boltvezető mindent elkövet, hogy áruhiány ne Legyen. Mondják, még a vágóhídra is beutazik húsért. A bolt azon­ban konszerűtl/an. egészség­ügyi szempontból sem felel meg. A tanács és az Élelmi- szer-kiskereskedel mi Vállalat régen tárgyal arról, hogy új boltot létesítenek. A tanács felajánlotta, hogy társadalmi munkáival, építőanyaggal já­rul hozzá az építéshez. Salgótarján vonzása egyrt erőteljesebben érződik a fa­lun, s nemcsak azért, mert a felnőtt lakosság mintegy 85—90 százaléka jár dolgozni Salgo tarján üzemeibe. Alakul, főt málódik, mind városiasabb les/ Karancsalja külső képe. a müút mentén tágas, szép kő házak sorakoznak, s esténkén, higanygőzlámpák fénye Vila git a járókelőknek. Ezt a vál tozást kísérelte meg követni oldalösszeállítAsunk. Az íráso­kat bobAL GYULA és VINCZli ISTVAnne készítette. Fény­képezett: KOPPÁNY GYÖRGY Legközelebb június 3-án. j széesényi járásba. Szalmateres 1 re látogatnak szerkesztőst óunk munkatársai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom