Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-13 / 110. szám

Az eredményesebh isholai munkáért A pedagógusok és az újítás Se nem szakkör, se nem klub.» Rádiózó gimnazisták AZ UTÓBBI hetekben, sőt hónapokban alig múlik el nap, hogy a sajtó, rádió, tv ne foglalkozna a pedagógu, sokkal, munkájukkal, az előt­tük áHó feladatokkal. Hogy a nevelés, az oktatás témája és a pedagógusok napirendem vannak, azt is jelenti: ha­zánkban nem mindegy, mi­képp folyik az oktatás, a ne­velés. Mi, pedagógusok tudjuk mindannyian, hogy a jövő emberek neveljük, a jövő­nek nevelünk. Annak a jö­vőnek ma, a ma körülmé­nyei, technikai fejlettsége mellett, amelyet még ’mi sem ismerünk. Ki tudná ugyan megmondani, hogyan élünk, vagy helyesebben élnek csalt 50 év múlva is? Csak sejtjük, hogy egészen más lesz az élet mint ma és nekünk, pedagó­gusoknak mégis meg kell ol­dani a feladatot. Az oktatás és nevelés módszere és a megoldandó feladat is koron­ként más volt, s ugyanazon korban, sőt helyen is más, két külön, de azonos évfolya­mú osztályban is. A különb­ség ellenére vannak azonos vonások az oktatásban és a nevelésben. Vannak, akik a pedagógusmunka során gyor­san felismerik, hogy az egy­re több információt mily módszerrel lehet gazdaságo­san közölni a tanulóval úgy, hogy az termel oké pes, alkotó­képes tudássá váljon. Az a pedagógus. alti megtalálja egy-egy feladatnál a mód­szert, mellyel rugalmas vál­toztatással, rövid idő alatt kis energiabefektetéssel Is eléri, vagy túlszárnyalja a régebbi módszerrel elért ered­ményt, csak elősegíti minden pedagógus munkáját — ha módszerét közkiinccsé teszi. Minél kisebb energia befekte­téssel, miinél rövidebb idő alatt tudunk egy bizonyos in­formációmennyiséget átadni, és tud egy és több tanuló át­venni, annál közelebb ju­tunk ahhoz, hogy tanulóinkat a jövő emberévé neveljük. MUNKÁNK eredményessé­gének egyik és megoldható feltétele tehát az, hogy jól bevált módszereinket átadjuk egymásnak. A szakszervezet javaslatára a megyei műve­lődésügyi osztály erre meg is teremtette a lehetőséget. Az évek óta egy helyben álló újítómozgalmat új szabály­zattal, az ügyvitel rendes in­tézésével kimozdította álló helyzetéből és most csak raj­tunk, pedagógusokon múlik, éiünk-e egymás segítésével. A reformtervekben megha­tározott célkitűzések és fel­adatok, ezeken túl egész pe­dagógiai gyakorlatunk új ar­culatának kialakítása nem korlátozódhat a csak „eszkö-" zökben való gondoskodásra”, hanem új módszereik kikísér­letezésével és alkalmazásával a pedagógiai gyakorlatot me­todikait ag keli szélesíteni és gazdagítani. Keresni kell az utót és az újat, h9gy amikor ismeretet adunk, akkor tanuljunk és tanítsunk. El kell érni. hogy az iskolában megszerzett is­meretei alapján minden ta­nuló képes legyen tovább fej­leszteni önmagát, és szerzett ismereteit új körülmények között is hasznosítani tud­ja. Ha ezt elértük, jól ne­veltünk. Az élet területéről sokféle törekvés, igény, kísérlet ha­tol be a pedagógiába is, és ha ezekre reagálunk, akkor már hozzájárultunk ahhoz, hogy a jövő emberét nevel­jük. Nem elég azonban csak kívánni az újat. hanem keres­ni, alkalmazni is keli, hogy a kapott eredmények széles körű alkalmazásával gazda- sítsuk 'pedagógiai gyakorla­tunkat, emeljük általános metodikai kultúránk színvo­nalát. MEGGYŐZŐDÉSEM, hogy megyénk pedagógusai meg­értik az újítás fontosságát, és jó tapasztalataikat az újítása mozgalom révén közkiinccsé teszik. Minden jó újítást vár a megyei művelődésügyi osz­tály, a Pedagógusok Szak­szervezetének megyei Bizott­sága. Lakatos Géza $zép magyal1 komédia Magyar film írta: Garai Gábor és Banovich Tamás no­vellájából ' Banovich Tamás. Kép: Kende János. Rendezte: BA­NOVICH TAMAS. Fő­szereplők: Sztankay István, Beata Tyszkie- wicz, Széles Anna, Gyöngyösi Katalin. Egy nagy magyar költő, a XVI. század­ból, Ronsard, John Donne, Shakespeare kortársa. Keserű élete Rendező: Banovicn Tamás sok- SZÉP MAGYAR KOMÉDIA sítják ugyan, de Anna — aki megtudja a dolgot — sza­kít vele. Ekkor Bálint ti­tokban feleségül veszi uno­katestvérét, Krisztinát, de rövid boldogság után ér­vénytelenítik házasságukat, pert akasztanak a nyakába, minden vagyonából kiforgat­ják­Az örök múzsánál, az el- özvegyült Annánál keres vigasztalást, de‘már késő: Anna eljegyezte magát. A A dolog két éve kezdődött. Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Gimnáziumban egy lelkes, fiatal tanár — fő­ként azzal a céllal, hogy az ünnepekről, évfordulókról az iskola egyszerre, központilag tudjon megemlékezni — né­hány diákkal együtt rádióma­gazint szerkesztett. A tanár neve Madarász László. A fia­talok hamarosan belejöttek a rádiózásba, s nemsokára a maguk kezébe vették a maga­zin szerkesztését, tanáraiknak csak a felügyelet tiszte ma­radt. Konkurrencia Komjáthynak A kezdeményezés nem új, az órák szünetében sok isko­la tanulói adtak már rádió­műsort. A szántósok szabvá­nyosnak indult próbálkozása azonban tovább fejlődött, a tömegszórakoztatás új útjait kereste. A szerkesztők — a stúdió hetenként háromszor az igaz­gatói irodából jelentkezett — bővítették műsorukat. Tánc­zenét kezdtek sugározni. A műsorvezető Dtósí József szel­lemes összekötő szövege hal­latán még a konzervatív ta­nárok is kénytelenek voltak elismerni, hogy — legalábbis ami az iskolát illeti — Kom­játhy György komoly kon­kurenciát kapott. (A diákok is ugyanezt állapították meg, csakhogy az ő észrevételük magukra a táncszámokra vo­natkozott.) Tánczenei műsor és újdon­ság? Bár az iskolában az Il­lés- és a Beatles-számok nyil­vános hallgatása korábban el. képzelhetetlen volt. a szünet- műsor szerkesztői érezték, hogy ez még nem az igazi. Könyvismertetéssel, várostör. téneti érdekességek beolvasá­sával kísérleteztek, majd rejt­vényműsort állítottak össze. Az igazgatói iroda vázája ré­szesült abban a megtisztelte­tésben, hogy a nyertesek ne­veit belőle sorsolták ki. Ri­portok hangzottak el. Lom­bos Mártontól, a városi ta­nács elnökétől kezdve Vitray Tamáson át Dobos Attiláig sok érdekes ember megszólalt és nyilatkozott a riporterek és az iskola tanulói előtt. Mint felbolydult méhkas A rádiómagazln ekkor már csatát nyert. Pontos műfaját nehéz lett volna meghatároz­ni. A szakkörtől távol állt, mivel az egész iskola érde­keit szolgálva kívülállók ész­revételeit is szívesen haszno­sította, s teljes egészében maguk a diákok szerkesztet­ték. Klubnak sem igen lehe­tett nevezni; demokratikus volta miatt ez az elnevezés sem illett rá. Maradt a neve, műfaja az, ami eredetileg volt: rádiómagazin. A siker egyik kézzelfogható jele volt, hogy Gulya Pál is­kolaigazgató, akinek szobáját a ma gazt nos ok másodnaponként méhkashoz tették hasonlatos­sá, bosszankodás helyett mo­solyogva figyelte tanulóinak tevékenységét. (Ekkor még nem tudta, mi vár rá.) Mert az iskola rádiósai nem elégedtek meg az eredmények­kel, valami olyasmivel akar­tak kirukkolni, ami egyedül­álló iskolarádiós körökben. Vetélkedő mellett döntöttek. Az alkalom, hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója ön­magát kínálta. A szerkesztők: Vilimi József, Havasy Gábor, Gál Gábor és a többiek meg­egyeztek' abban, hogy pontos­ságban, szervezettségben olyan műsort kell összeállíta­ni, amelynek ha nem is he­tedhét országban, de az or­szág középiskoláiban nem akad párja. Hanula Károly vezetésével a „technikai sze­mélyzet” is eskü alatt fogad­ta, hogy a verseny zavarta­lanul bonyolódik majd. le. I-ía asz igazgatói szobát előbb egy normáladás kap­csán. méhkashoz hasonlítottuk. akkor a versenyről szólva olyan méhkasról kell beszél­nünk, melyben ráadásul még zsibvásárt is tartanak. Ä kü­lönféle stábok — egyik az el­méleti, másik a gyakorlati, harmadik a zenei kérdéseket állította össze, és játszotta be a mikrofonba — felváltva jöt- tek-mentek, vették ki egymás kezéből a mikrofont. Az egész iskola, mind a 12 osztály versenyzett. Bármifé­le lexikont, adattárat fel le­hetett használni. Az osztályok először 13+1-es totószelvényt állítottak ki. A legtöbb kér­dés a szülőváros felszabadu­lására, fejlődésére vonatkozott. Hat osztály „elvérzett”, másik hat tovább ment. Ezután fel­váltva. hol egyik, hol másik társasághoz intézve hangzot­tak el percenként a kérdések. A negyedik „A” szerzett ve­zetést. de szorosan ott volt a nyomában a negyedik és a harmadik „C” is. Egyre bo­nyolultabb, váratlanabb fel­adatok következtek: az igaz­gatói iroda ajtajának kilin­csét másodpercenként adták egymás kezébe a verseny rendezői és a megfejtésekkel ér. kező diákok. Ki írja a leg­jobb dicsőítő epigrammát az iskoláról? Ki hogyan tervez új iskolaemblémát? Ki fejti meg leghamarabb a rejtvényt, melynek eredménye egy szám, s melyet telefonon azonnal fel is kell hívni? Jövőre folytatják 1 A versenyt végül — miután a stúdió inkább csatatérhez, mint igazgatói irodához ha­sonlított — a harmadik „C” nyerte. Tagjai ötszáz forintot kaptak jutalmul. A kitűnő verseny rendezé­sével, zavartalan lebonyolítá­sával a Szántó gimnázium rá­diómagazinja feltette eddigi működésére a pontot De fo- gadkoznak: ha ebben a tan­évben már nem is szerkeszt­hetnek új, érdekes műsort, jö­vőre pótolják a hiányt — nem állanak meg a megkezdett úton! Baranyai László Ahol a világ forog az ember körül ban hasonlít későbbi nagy­jaink: Petőfi, Ady, József Attila sorsához, végzetéhez. Ez a sajátos sors inspirál­ta a szerzőket — hosszú évek kutatásai után — a Bálint: Sztankay István forgatókönyvének megalko­tására. A történelmi környezet, az események nagyrészt nagy költőnkre, Balassi Bá­lintra hasonlítanak. De nem életrajz vagy történelmi film igényével készült, ha­nem egy költő karakterraj­zának a Mohács utáni rom­lás vad, izgalmas, fordulatos világában. Vadkanvadászattal kezdő­dik a film, itt ismérkedik mdg a fiatal Bálint Anná­val, a művelt, okos szépasz- szonnyal, nagy szerelmével. Amikor a költő anyagi biz­tonsága érdekében feleségül kér egy gazdag lányt, eluta­Mikorra készül el? Türelmetlenül várják a salgótarjáni Fáy András körúti új lakótelepen élő családok, hogy végre autóbuszjáratot kap­janak. Az AKÖV a járat megindítását attól tette függővé, hogy mikor készül el a volt SBTC-pálya mellett a hegyre vezető lit. Ezen a felújításra váró útvonalon közlekednek majd az autóbuszok, ami annál is inkább előnyös, mert így a környéken élő családok is bekapcsolódhatnának a városi közlekedésbe. A kérdéses útszakasz felújítása már korábban elkezdő­dött, de a mai napig sem fejeződött be. Ügy tudjuk, új autóbuszokat is kapott az autóközlekedési vállalat, csak azon múlnának a rendszeres járatok, hogy azon a pár száz méteres szakaszon befejeződjön az útépítés. Az egész út­szakaszon azonban egyetlen útépítő sem dolgozik. Ügy lát­szik, nem mindenkinek sürgős a dolog ... Talán azt gondol­ják, hogy a nyár küszöbén vagyunk, ilyenkor mindenkinek jól esik egy kis séta, és a városközponttól távoli lakótelepen és környékén élőknek sem árt egy kis testmozgás? A cse­metéiket vonszoló kismamáknak, a bevásárlásból ólomnehéz bevásárlócckkerekkel hazatérő háziasszonyoknak, a tűzhely­gyárban dolgozó munkásnak, akinek kilométereket kell gya­logolni, hogy munkahelyére beérjen... _. r* is Delta májusi számából hír Bálintot Lengyelország­ba űzi, ahol magábabo­Anua: Beata ryszkiewtcz londítja Wesselényi fiatal felesége. A szerelmektől megeső- mörlött költő tovább mene­kül. Magára maradt, meg­öregedett. Az ős ellenség, a török elleni harcban, Esz­tergom várának ostrománál esik el. Két filmet vetít az új mű- sorhétbeni a salgótarjáni No­vember 7. Filmszínház. Az egyik egy nyugatnémet társa­dalmi dráma, a másik egy színes, olasz—spanyol paródia. Május 14—15-én kerül kö­zönség elé a Vadász jelenetek Alsó-Bajorországban cimp NSZK-produkció. A hajtóva­A A panoráma-filmtechnikák közül nem egy kápráztatta már el a nézőket, de egyetlen eljá­rással sem vetítettek még képet a néző feje fölé is. Az osakai világkiállítás Astroraxna mozi­jában most ezt valósították meg. A kép- és hangzuhatag középpontjában álló nézőnek lenyűgöző élményben van ré­sze az óriási félgömb vetítőfe. lületű moziban, amely az liXPO ’70 egyik szenzációja. Csinos, egyenruhás lányok fogadják az osakai világkiállí­tás Astrorama (japánul Mido- ri-Kan) mozijában a látogató­dat. A lányokat ama 32 japán vállalat dolgozói közül válogat­ták ki, amelynek közös mun­kájával megszületett az első olyan mozi, ahol a felhőket, a csillagokat is lehozzák a fe­jünk fölé. A filmgyártás a rádió kon­kurenciája ellen a hangos­filmmel, a televízió még veszé­lyesebb támadása ellen pedig az új mozifajtákkal védeke­zett. Ebben a harcban alakult ki a szélesvásznú és a panorá- mamozí. Az első panoráma- vetítési eljárást az amerikai Metro-Goldwyn-Mayer Gyár dolgozta ki. A Cinerama-rend- szerben három kamerával há­rom egymáshoz csatlakozó filmfelvétel készül, s ezeket felüliek látogathatják. *’ Május 16-tól 20-ig vetíti a mozi a Jöttem, láttam, lőttem című, nagyszabású, színes, olasz—spanyol westernparó- diát, mely három vadnyugati bandita rendkívül mulatságos kalandjait eleveníti meg aka- rikírozás eszközeivel. pontról vetítik egymás mellé az ívelt vetítővászonra. A hapg térhatását azzal érik el, hogy felvételkor nyolc helyről rög­zítik egy-egy hangcsíkra a hars- got, a moziteremben pedig a felvevő mikrofonok elrende­zésének megfelelően helyezik el a hangszórókat. A Cineráma a félkörmozit nyújtja a nézőknek. Nagy ki­állításokon bemutatták már a körpanorámás (Circorana) mo­zit is, amelyben a keskeny film­re készült felvételeket 9—11 géppel vetítették ki a teljesen kör alakú vászonra. A nézők a henger alakú nézőtér közepé­ről .nézték a képet. A vetített mozgókép széles­sége a normálisnál (35 mm) szélesebb film alkalmazásával is növelhető. Több kísérlet után (a Cinamescope filmje például 55 mm széles) Michael Todd, amerikai filmgyártó‘szé­les filmje ért el maradandó si­kert. A Todd-féle 70 mm széles filmszalagon a képen kívül hat mágneses hangcsík is elfér. Er­ről a filmről egyetlen géppel is olyan nagy kép vetíthető, amely hatásában megközelíti a többfilmes (és több vetítőgé­pes) rendszereket. Az Astrorama-felvételekhez használt film ugyancsak 70 mm széles, de a képkocka 36 mm magas és a Todd-féle filmmel szemben egy-egy koc­kája nem öt, hanem nyolc per­forálása van. A képméretet az­zal növelték, hogy a filmszala­gon nincs hangcsík. Felvétel­kor egyszerre hét kamera dol­gozik, közülük öt szinkronban, kettő pedig tartalékfelvétele­ket, különleges hatásokat rög­zít. A szinkronban működő kamerák nemcsak a körülöt­tük 360 fokban, hanem a fe­lettük levő látnivalókat is fel­veszik. A teljesen új konstruk­ciójú, 1:3,5 fényerejű kamerák látószöge 133 fok. A képkockánként nyolc per­forálásé filmhez különleges vetítőberendezést is szerkesz­tettek. A vetítéshez 5 kilowat- tos xenonlámpákat használ­tak. Különleges berendezés biztosítja, hogy az öt vetítési sugár választóvonalát ne érzé- kelje a szem, az öt vetítés tö­kéletesen egymásba olvad a ve­títőfelületen. Az Astrorama terme 30 mé­ter átmérőjű, 25 méter magas félgömb, amelynek teljes, 2000 négyzetméteres1 felületére vetítik az egyelőre rövidebb filmekből álló műsort. Mint­hogy a filmen nincs hangcsík, a beszédet, zenét, hanghatá­sokat külön veszik fel, majd 515 hangszóróból közvetítik , a kupolamozi közönségének. A sztereó-berendezések általában kétcsatornásak, az Astroramá* nak tizenegy csatornája van. _A panorámamozikban a né­zőnek az az érzése, mintha egy lapos tetővel fedett kilátó­toronyban lenne: félkör-, eset­leg teljes körkilátást kap. Az Astrorama jóval többet ad ennél: úgy érzi, hogy a szabad ég alatt áll, s kilátása minden irányban korlátlan, a tenger mélyéről készült felvételei! ve­títése közben pedig, mintha ő maga szállt volna le a mély­ségbe. A szakemberek és a né­zők megegyeznek abban, hogy mind technikailag mind él­ményszerűségben az Astrora­ma minden eddigi kiállítás hasonló törekvéseinél összeha­sonlíthatatlanul többet nyújt. Hevesi Endre NÓGRAD — 1970. május 13., srerrlo 5 Nyugatnémet és olasz—spanyol film dászat célja egy ember. A film előadásait csak 16 éven

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom