Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-13 / 110. szám
JOGI TANÁCSOK A fegyelmi büntetés alól rehabilitálható-e a dolgozó? P. M. olvasónkat 1 évvel ezelőtt áthelyezték fegyelmi büntetésként és fizetését 200 forinttal csökkentették. Azóta kapott jutalmait, és mosit a fegyelmi büntetés alól szeretne mentesítésit kérni, neon tudja, hogy joga van-e erre. A Munka Törvénykönyve szerint áthelyezés esetén két évig áll a dolgozó fegyelmi büntetés hatálya alatt. A vállalat köteles a munkaviszony megszűnése esetén a dolgozót alkalmazó új vállalait tudomására hozni. Ha a dolgozó a fegyelmi büntetés hatályának tartama alatt munkai- helyet változtat, a határidő eltelte előtti mentesítésihez az új vállalat köteles a, büntetést kiszabó vállalat véleményét előzetesem kikérni. Ez utóbbiról azért világosítjuk fel olvasónkat, mert P. M. leveléből megállapíthatóan, az a szándéka, ha nem rehabilitálják, akkor kilép a vállalattól. Egyébként a vállalat igazgatójának megvan a joga ahhoz; hogy levélarónkat két év eltelte előtt is mentesítse a büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Olvasónk azonban téved, ha azt gondol ja, hogy a mentesítés azzal jár, hogy visszahelyezik régi munkakörébe, és a fizetéstöbbleteit is megkapja. A fegyelmi áthelyezés határozatlan időre szól, úgyszintén az alacsonyabb fizetés megállapítása Is, tehát a mentesítéssel sem kerülhet abba a helyzetbe, mint korábban volt. Vagyis sem az elmaradt fizetését nem követelheti, sem azt, hogy a mentesítéssel egyidejűleg adják vissza régi fizetését, helyezzék régi munkahelyére. Abban az esetben azonban, ha a súlyos fegyelmi büntetést meghatározott időre sízabták volna ki, már más lenne a jogi helyzet. A határ- f idő lejárta előtt történt mentesítés ugyanis már azzal a következménnyel jár, hogy vissza kell helyezni korábbi munkahelyére, illetve ha fizetését meghatározott időre csökkentették, a korábbi fizetését kell folyósítania Ebben az esetben sincs azonban joga a dolgozónak arra, hogy elmaradt fizetését, illeitve kárát visszamenőleg követelje a vállalattól. A „folyamatos” munkaviszony és az „áthelyezett” munkaviszony között a nyereségrészesedés tekintetében vau-e különbség? Először a folyamatos munkaviszony meghatározást kell tisztázni. Az új Munka Törvénykönyve nem ismeri ma már a munkaviszony lolyamatossaganak a fogalmát. Az új rendelkezés értelmében a munkaviszonyban eltöltött időket kell összeadni tekintet nélkül arra, hogy a munkaviszonyok milyen címen szűntek meg, és hogy a két munkaviszony között volt-e, és mennyi kiesés. Ebből következik, hogy bizonyos értelemben nem lényeges, hogy az új munkaviszony áthelyezéssel kezdődik. Az „áthelyezés” vagy a „munkaviszony megszűnt” munkakönyvi bejegyzések a dolgozót a szabadság, a jubileumi jutalom, a társadalombiztosítás szempontjából érintik kedvezően. — A nyugdíjnál nem lehet azonban továbbra sem 5 évnél hosszabb a kiesés. A szabadság és Jubileumi jutalom szempontjából fontos, hogy ne legyen a dolgozónak fegyelmi elbocsátás büntetése, „kilépett” munkakönyvi bejegyzés, mert akkor 3 év múlva számítható be a megelőző munkaviszony. A nyereségrészesedés szempontjából a helyzet az, hogy az áthelyezett dolgozónak időarányosam jár a részesedés akkor Is. ha nincs 6 hónapja a vállalatnál. (Z. K. és M. P. olvasónk vállalatánál ugyanis az az előírás, hogy 6 hónapi vállalati munkaviszony esetén illeti meg a dolgozót részesedés) csak az a lényeg, hogy a korábbi munkaviszonya és az új munkaviszonya kitegye a 6 hónapot. Akik ilyen módon — áthelyezéssel — kerültek a vállalathoz, azoknak kollektív szerződésük alapján az Időarányos százalékot is biztosítani kell, vagyis, a máshol munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni. Ezzel szemben, aki nem áthelyezéssel került a vállalathoz, azt csak akkor illeti meg alaprészesedés, ha legalább 6 hónapja van a vállalatnál — tekintettel a kollektív szerződés szabályaira — de akkor már azt Is megilleti a kollektív szerződés szerinti időarányos századék, a korábbam eltöltött munkaviszonyai után —. kivéve természetesen, ha „kilépett” bejegyzésű munkakönyvé van a dolgozónak — S éve» belül. Miért történt üz egyes kollektív szemezésekben a jutalomszabadság tekintetében változás? Kérdezik többen megyénkből. Csak. ott történitek változások, ahol korábban azt helytelenül szabályozták. A munkaügyi miniszter a kollektív szerződés módosításához kiadott tájékoztatójában határozottam kimondja, hogy helytelen és a jogszabály céljával ellentétes, hogy a jutalomszabadságból rend- sízenesein járó szabadságot csináltak. Eat tették sokan korábban panaszosaink vália- laitaimál is. Ezért módosították ezt most, mert a jutalomsza- badságnak a jő munka elismerésének kéÜ. lennie. Megnéztük azonban olvasóink vállalatainál ezt a kérdést, és megítélésünk szerint nagyon bölosen rendezték azt. Ugyanis a szakszervezet és a vállalat igazgatója közös megegyezéssel a most már csak egyszer járó jutalomsizabadságot felemelte több vállalatinál, így régebben pl. aki 10 évet a vállalatnál eltöltött, az egy nap j utalomsziabadságot kapott. most az — bár egyszer — de 3 naipot kap. A 20 év feletti idő után most 8 nap jár P. A olvasónk vállalatánál, igaz csak egyszer, de a régi 3 nappal szemben. Ugyanilyen arányban emelkedtek a kitüntetéssel járó jutalomsizabadsiágiok is egyes helyeken. Sőt most a régivel szemben jutalomnszabadság ihleti meg M. P. olvasónk vállalatánál a dolgozókat, ha a szocialista brigádok (tagjai) a különböző fokozatokat elérik. Egyes dolgozóknál lehet, hogy ez visszalépést jelent, a vállalat zöménél azonban több jutalomszabad- sá'got adnak egy év alatt, és az igazgató kezét sem költötték meg. Ugyanis a kiemelkedően jó munkát végzőket az igazgató 12 napig terjed- hetően (összesen) részesítheti j utalomsizabadsá'ghan. Természetvédelem Erdei szolsálat Törődjünk értékeinkkel £zaz — Kedves tőled, Péter, hogy megkéred a kezemet, de meg kell neked mondanom, hogy én nimfomániában szenvedek. — A vallásod, drágám, nem érdekel, csak hű maradj hozzám. ♦ — Pincér, friss ez a bifsz- tek? — kérdezi a vendég az étteremben. — Vadonat friss — biztosítja a vendéget a pincér. — Barnard doktor azt mondaná rá: „Még él!" Korábban már felmérték, hogy megyénkben milyen természeti ritkaságok találhatók. Ilyenek a természetileg védett területek, ritkaságszámba menő növények, állatfajták, parkok, arborétumok stb. A tudományosan megállapított ritkaságokat, természeti különlegességeket, régi épületeket törzskönyvezték és figyelmeztető táblákkal látták el, felhívták az emberek figyelmét értékeinkre. Sajnos, több helyen a ritkaságot jelző táblák megkopRégi kérés tak, elvesztek, eltűntek. A községi tanácsok feladata, hogy a területükön nyilvántartott természeti ritkaságokat — amelyeket nyilvántartásba vettek, vagy törzskönyveztek — gondozzák. Megyénk becsületére válik ez. Egyébként természeti értékeink és az erdők védelmére önkéntesekből álló erdei szolgálatot hoztak létre. A természetjárók az erdei szolgálat tagjainak utasításait kötelesek betartani. Nagykercseg - védett terület A természetjárók régi Kérése valósul meg a közeljövőben. A Nagykercseglapost, amely szép fekvésénél fogva nemcsak a megyei természetjáró kedvenc kirándulóhelye, hanem az ország különböző részéről érkező turisták is szívesen pihennek itt meg, védelem alá helyezik. A Kohász és az SBTC természetjáró- szakosztályainak tagjai kezdeményezték a védelem alá helyezést. Az intézkedést az is indokolja, hogy a hegyek közé ékelődött völgy valamikor az illegális mozgalom titkos találkozóhelye volt. Emlékoszloppal örökítették meg ezt a történelmi nevezetességet. A megyei tanács természetvédelmi felügyelője úgy intézkedett, hogy Nagykercseget védelem alá helyezi. Hollófészek a fenvőfán Nemcsak a fehér, hanem a fekete holló is ritka jószág megyénkben. Ezért a madármegfigyelőket megörvendeztette, amikor Báriu környékén hollófészket találtak. mert fészkelni ritkán szokott errefelé. Egy lucfenyő tetején íe dezték fel a fészket. Sajnos, az anyát elpusztulva, a fa tövében találták meg. Megállapították, hogy a madár vegyszeres mérgezés áldozata lett. A holló nagyon hasznos, ahol él, mindenütt védelmet élvez. Madárhangok magnón Ismert madármegfigyelőnk Varga Ferenc, a közelmúltban dr. Szőke Péter és Országh Mihály tudományos kutatók személyében neves vendégeket fogadott Nógrád megyében. A két kutatót a Salgó környékén kalauzolta és segítette őket abban, hogy a madárvilág hangjait magnóra rögzítsék. Sikerült felvenni az itt költő léprigó hangját, hasonlóan az erdei pityerét, a mezei pacsirtáét, a fülemüléét és a, kövirigóét. Mint a tudományos kutatók elmondták, legutóbb hasonló céllal a Szovjetunióban jártak, legközelebb a Távol-Keletre utaznak a ma- dárhangok felvételére. KOSSUTH RADIO: 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 8.52: A fáb megőrzik a meleget. — 9.12: Puccini: a fecske. — 11.18: Fúvós zene. — 11.30: A Szabó család. (Ism.) —- 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Kemény Klió és Palcsó Sándor népdalokat énekel, Béres János furulyázik. —< Mai műsor Felkapta a kisfejszéft A múlt év novemberében történt,, hogy Gyurján György 41 éves patvarci lakos szenet szállított Balassagyarmatról Patvarcra. Üt közben féldeci- zett, fröccsöt is ivott, s a szenet lerakta lakása elé. Szólt a feleségének: segítsen behordani. Gyurján közben szalmáért ment a tsz-be, s amikor visz- szatért, az asszony szóvá tette férjének: rossz helyre rakta a szenet, messziről kell behordani. A házaspár összeveszett, a hirtelen haragú Gyurján felkapott egy kisfejszét, és a tőle tíz lépésnyire álló feleségéhez vágta, akinek a fejsze a karját találta el. Az asszony 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A Balassagyarmati Járásbíróság Gyurján Györgyöt, súlyos testi sértésért 3 hónap börtönre ítélte, s elrendelte az 1966-ban hozott, hasonló bűn- cselekmény miatt kiszabott 3 hónap felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős. 13.4«: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.01: Kamarazene. — 14.30: Rádióreklám. — 14.32: Mai témák — mai dalok. — 14.42: Századunk kórusműveiből. — 15.10: Magyar századok. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Muzsikáról fiataloknak. — 16.33: Pedagógusszemmel Amerikában. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Zathureczky Ede hegedül, Fischer Annie zongorázik. — 17.44: 12 hónap története. — 18.09: A Dalmour-együttes felvételeiből. — 18.24: Vendégszerkesztő: Orosz Júlia. — 19.25: Jelentés az országos öttusabajnokságról. — 19.30: Népzenei Magazin. — 20.10: Házimuzsika. — 21.16: Hírek. — 21.19: Gondolat. — 22.15: Indokína közelről. — 22.25: Ritmikus percek. — 22.40: A hazai társadalomkutatás tapasztalataiból. 23.00: A csárdáskirálynő. — 24.00: Hírek, időjárás. — 0.10—0.25: Operaáriák. PETŐFI RADIO: 8.05: Jancsi és Juliska. — 8.33: Szimfonikus táncok. — 9.07: Ázsia munkásmozgalma. — 9.22: Fidibusz. — 10.00: A zene hullámhosszán... — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Népdalcsokor. — 12.25: Haydnművek. — 13.03: Szimfonikus zene. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... -7- 17.20: ötórai tea. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Utak, terek, emberek. . . — 18.51: Üj könyvek. — 18.54: Jó estét, gyereke^! — 19.00: Kapcsoljuk Pozsonyt és a Magyar Rádió 6-os stúdióját. 20.25: Perzsavásár. —» 20.55: Régi magyar mulatságok. A pünkösdölés. — 21.15: A Rádió Dalszínháza. Offenbach: Az elizondói lány. — 22.07: A kölni rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. * TELEVÍZIÓ: 9.00: Műsorismertetés. — 9.01: Agatha Christie: A Fülemüle-villa. Bűnügyi játék. — 9.30: Delta. — 10.00—10.50: Arany és ezüst. .. — 17.58: Műsorismertetés. 18.00: Hírek. — 18.05: Méhecske. — 18.15: Radar. — 18.35: Muzsikáló képek. — 18.50: Reklámműsor. — 18.55: Esti mese. — 19.05:* Tv-minta- bolt. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv- híradó. — 20.20: Mit tenne ön az én helyembe? — 21.10: Ültessetek ma- niokát! 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. SZÍNES MŰSZAKI KÍSÉRLETI ADAS: 18.00—19.00: Verdi; Requiem. Koncertfilm. (Ismétlés, 21.ÓO—. 22.00.) BESZTERCEBÁNYA: 16.45: Közv. a kerékpáros békeversenyről. — 19.00 és 22.00: Tv-híradó. — 20.10: Gogol: Játékos. (Tv-játék.) ŐSZ FERENC NYOMOZ A VÁROS 1. Amit az alábbiakban elmesélek, nem történt meg. Lehet, hogy előfordult már hasonló, hiszen sok minden megesett mifelénk. Egy azonban biztos: a szereplő személyeket kitaláltam, betelepítettem őket e történet cselekményébe, egy ideig hagyom, hogy öntörvényeik szerint mozogjanak, bonyodalmakat okozzanak. Ha megtették kötelességüket, megszüntetem őket, földi megfelelőjük keresgélése tehát céltalan és hiábavaló igyekezet lenne. A színhely N. kisváros, a nekeresdi járás székhelye. Amolyan mezőváros, amely azonban rendkívül büszke egyetemére, kórházára, hivatalaira és egyetlen gyárára. Dagasztja a helyi lokálpatrióták kebelét a dicső történelmi múlt is. Petőfi Sándor ugyanis egy teljes éjszakát töltött a városban, és a gimnázium igazgatója az iskola évkönyvében publikált tanulmányában kifejtette, hogy a két sor, hogy „egy gondolat bánt engemet, ágyban párnák közt halni meg” a városka fogadójában született, mely ma is ugyanolyan állapotban van, mint annak idején. Ne legyünk üimeprontók és áhítattal tisztelegjünk e dicső, történelmi emléknek. A cinikusok persze, gyakran mondják, hogy Petőfi becsavarogta az egész országot, így alig van hely, amely ne büszkélkedhetne azzal, hogy jeles költőnk falai között tartózkodott. Történetünk kezdetének idején a kisváros élte a megszokott, egyhangú életét. Legnagyobb eseménye az volt, hogy hetekkel ezelőtt az adóhivatal egyik fiatal előadója megszöktette a helybeli református lelkész hitvesét, ami szintén bizonyítja, hogy a városkában az egyházi és állami szervek békésen élték együtt. A kis papné különben híres szépség volt, mondták is, hogy a lelkész azért vette el, hogy vasárnaponként tele legyen a teimp- ; lom. Azóta semmi jelentős nem történt, hacsak azt nem említjük, hogy á földművesszövetkezeti bolt vezetője lebukott. De ezt már megszokták a városkában. És akkor történt, hogy híre ment, egy szatír garázdálkodásának. A mende-momdák szerint a városi nagyerdőben, mely a gyár és a város között terült el, egy szatír a hazafelé igyekvő munkásnpket és a kollégiumba tartó egyetemista lányokat megtámadta. A meg nem erősített hírek szerint az áldozatok száma máris meghaladja a tízet. A közvélemény felbolydult. Mindenfelé a szatír volt a téma. Erről folyt a szó a hivatalokban, a főtéri Levendula eszpresszóban és a piacon is. Zöldi úr az OFOTÉRT-Dolt vezetője és a megyei lap helyi tudósítója félóránként tartott sajtótájékoztatót a Levendulában. Időnként általános fejtegetésekbe is bocsátkozott: — Nem csoda ez Kérem... Ebben a világban.... Az ember már egy mosóporreklámot sem mer megmutatni a gyerekének. Most is megérkeztek hozzánk a legújabb szemüvegreklámok. Mindegyiken egy nő, akin több a szemüveg, mint a ruha — méltatlankodott, és szemeit elgondolkozva függesztette a presszó egyik plakátjára, melyen egy bikinis hölgy buzdította korunk polgárait a , totózásra. Zöldi úr tekintélyét, azonkívül, hogy időnként írni szokott a megyei lapba, az is emelte, — különösen az ilyen ügyekben —, hogy felesége, született Kovács Marika, Kovács László rendőr hadnagy húga volt. Azt ugyanis a kisváros közvéleménye nem hitte volna—.hogy Kovács hadnagy még a húgával szemben is mélységesen hallgat a hivatali ügyekről. A kisvárosi közvélemény ugyanis mindent képes magáévá termi, de a jót nagyon nehezen hiszi el. — A sógorom irányítja a nyomozást — mondta Zöldi Líllácskának, a kávégép felettébb csinos, pillanatnyilag vörösesszőke tündérének. — És mi van? — kérdezte Lillacska. — Egyelőre nem beszélhetek. Hírzárlat van — mondta ki a bűvös jelszót Zöldi úr. — Hallotta? A szatír hírzárlatot kapott! — közölte a piacon Czrauer Stefi, kiskereskedő a szomszédos stand igazgatójával, Kovács Marii tejfeleskofával. — Szörnyű. Az ember este már nem 14 mer az utcára menni — méltatlankodott Maris, mind a százhúsz kilójával: — Na. magának nincs mit félsz, az a szatír is bir szemt! — jelentette ki Stefi. — Kegyedről azt mesélik, kedvesem, hogy maga azóta állandóan az erdőn sétál, hátha találkozik a szatírral. így folyt a vita, mely természetesen a járásbíróságon ért véget, ahol már tervbe vették, hogy egy külön osztályt létesítenek Stefi néniéknek. Néhány ügyvéd pedig előre dörzsölte a kezét. A legtöbb izgalmat a szatír, természetesen, Kovács László rendőr hadnagynak okozta. A fiatal tisztnek ez volt az első önálló ügye, érthető tehát, hogy nagy lelkesedéssel vetette magát a nyomozásba. Ezen a délutánon is az eddigi feljelentési és nyomozati anyagok tanulmányozásába merült. Két eset történt eddig. Mindkettő a kiserdőben, az esti órákban. Az első áldozat Fazekas Ferencije, negyvenéves, négy gyermekes munkásasszony. j Nem csinos, inkább egy korán hervadásnak indult, törő- ] dött asszony. A támadó hátulról közelítette meg, erős ke- j zével lefogta, és egész idő alatt csak egyetlen mondatot sziszegett a fülébe: „Ha megszólalsz, hazaváglak.” Ugyanezt mondta a másik áldozatnak, Zakariás Ildikó gyári munkáslánynak is. A két asszony vallomása egymásnak ellentmondó részeket is tartalmazott. Fazekasné szerint a férfinak durva arca volt, és negyvenévesnek becsülte. Ildikó fiatalnak mondta, olyan sportoló formájú volt. A helyszínen csak a dulakodás nyomai maradtak. Csak az egyik helyen tudtak egy értékelhető lábnyomot kiönteni. E szerint a támadó negyvenegyes, valószínűleg műanyagtalpú cipőt visel. — Hadnagy elvtárs, kérek engedélyt jelentem. Egy lány van itt — lépett a szobába Sipos tizedes, a hadnagy közvetlen munkatársa. Róla annyit kell tudnunk, hogy Sípos öreg rendőr volt, már tizenöt éve viselte aV, egyenruhát. Pontos, fegyelmezett beosztott volt, nem túl nagy szellemi képességekkel. Jámbor, békés természetű ember volt ez a Sipos, aki néha meg is sajnálta ügyfeleit. Mesélik, hogy egy fiatal huligánnak rántott csirkét csempészett a fogdába, mert nagyon hasonlított a fiára, akit az ellenforradalmárok öltek meg. — Küldje be — mondta Kovács. Belépett Zakariás Ildikó. — Kéremszépen... én visszavonom' a feljelentést. — Maga megőrült? ' — Az úgy van .. Szóval, nekem udvarol egy német ! fiú... Talán el is venne feleségül. De ha ezt megtudja, egyből otthagy. — Nem tudja meg. Ügyét diszkréten kezeljük. — Itt mindent megtudnak. Azt is tudják, aki nem tett feljelentést. — Van ilyen is? (Folytatjuk)
