Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-13 / 110. szám

JOGI TANÁCSOK A fegyelmi büntetés alól rehabilitálható-e a dolgozó? P. M. olvasónkat 1 évvel ezelőtt áthelyezték fegyelmi büntetésként és fizetését 200 forinttal csökkentették. Azóta kapott jutalmait, és mosit a fegyelmi büntetés alól szeret­ne mentesítésit kérni, neon tudja, hogy joga van-e erre. A Munka Törvénykönyve szerint áthelyezés esetén két évig áll a dolgozó fegyelmi büntetés hatálya alatt. A vál­lalat köteles a munkaviszony megszűnése esetén a dolgo­zót alkalmazó új vállalait tu­domására hozni. Ha a dolgo­zó a fegyelmi büntetés hatá­lyának tartama alatt munkai- helyet változtat, a határidő eltelte előtti mentesítésihez az új vállalat köteles a, bünte­tést kiszabó vállalat vélemé­nyét előzetesem kikérni. Ez utóbbiról azért világosítjuk fel olvasónkat, mert P. M. le­veléből megállapíthatóan, az a szándéka, ha nem rehabilitál­ják, akkor kilép a vállalat­tól. Egyébként a vállalat igaz­gatójának megvan a joga ah­hoz; hogy levélarónkat két év eltelte előtt is mentesítse a büntetéshez fűződő hát­rányos jogkövetkezmények alól. Olvasónk azonban té­ved, ha azt gondol ja, hogy a mentesítés azzal jár, hogy visszahelyezik régi munkakö­rébe, és a fizetéstöbbleteit is megkapja. A fegyelmi áthe­lyezés határozatlan időre szól, úgyszintén az alacso­nyabb fizetés megállapítása Is, tehát a mentesítéssel sem kerülhet abba a helyzetbe, mint korábban volt. Vagyis sem az elmaradt fizetését nem követelheti, sem azt, hogy a mentesítéssel egyide­jűleg adják vissza régi fize­tését, helyezzék régi munka­helyére. Abban az esetben azonban, ha a súlyos fegyelmi büntetést meghatározott idő­re sízabták volna ki, már más lenne a jogi helyzet. A határ- f idő lejárta előtt történt men­tesítés ugyanis már azzal a következménnyel jár, hogy vissza kell helyezni korábbi munkahelyére, illetve ha fize­tését meghatározott időre csökkentették, a korábbi fi­zetését kell folyósítania Ebben az esetben sincs azonban jo­ga a dolgozónak arra, hogy elmaradt fizetését, illeitve ká­rát visszamenőleg követelje a vállalattól. A „folyamatos” munkaviszony és az „áthelyezett” munkavi­szony között a nyereségrészese­dés tekintetében vau-e különbség? Először a folyamatos munka­viszony meghatározást kell tisz­tázni. Az új Munka Törvény­könyve nem ismeri ma már a munkaviszony lolyamatossaganak a fogalmát. Az új rendelkezés értelmében a munkaviszonyban eltöltött időket kell összeadni te­kintet nélkül arra, hogy a mun­kaviszonyok milyen címen szűn­tek meg, és hogy a két munka­viszony között volt-e, és mennyi kiesés. Ebből következik, hogy bizonyos értelemben nem lénye­ges, hogy az új munkaviszony áthelyezéssel kezdődik. Az „áthe­lyezés” vagy a „munkaviszony megszűnt” munkakönyvi bejegy­zések a dolgozót a szabadság, a jubileumi jutalom, a társadalom­biztosítás szempontjából érintik kedvezően. — A nyugdíjnál nem lehet azonban továbbra sem 5 évnél hosszabb a kiesés. A sza­badság és Jubileumi jutalom szempontjából fontos, hogy ne le­gyen a dolgozónak fegyelmi elbo­csátás büntetése, „kilépett” mun­kakönyvi bejegyzés, mert akkor 3 év múlva számítható be a meg­előző munkaviszony. A nyereségrészesedés szempont­jából a helyzet az, hogy az át­helyezett dolgozónak időarányo­sam jár a részesedés akkor Is. ha nincs 6 hónapja a vállalatnál. (Z. K. és M. P. olvasónk válla­latánál ugyanis az az előírás, hogy 6 hónapi vállalati munkavi­szony esetén illeti meg a dolgo­zót részesedés) csak az a lényeg, hogy a korábbi munkaviszonya és az új munkaviszonya kitegye a 6 hónapot. Akik ilyen mó­don — áthelyezéssel — kerültek a vállalathoz, azoknak kollektív szerződésük alapján az Időará­nyos százalékot is biztosítani kell, vagyis, a máshol munkaviszony­ban eltöltött időt is figyelembe kell venni. Ezzel szemben, aki nem át­helyezéssel került a vállalathoz, azt csak akkor illeti meg alap­részesedés, ha legalább 6 hó­napja van a vállalatnál — tekin­tettel a kollektív szerződés sza­bályaira — de akkor már azt Is megilleti a kollektív szerződés szerinti időarányos századék, a korábbam eltöltött munkaviszo­nyai után —. kivéve természete­sen, ha „kilépett” bejegyzésű munkakönyvé van a dolgozónak — S éve» belül. Miért történt üz egyes kollektív szemezésekben a jutalomszabadság tekintetében változás? Kérdezik többen megyénk­ből. Csak. ott történitek változá­sok, ahol korábban azt hely­telenül szabályozták. A munkaügyi miniszter a kollektív szerződés módosítá­sához kiadott tájékoztatójá­ban határozottam kimondja, hogy helytelen és a jogsza­bály céljával ellentétes, hogy a jutalomszabadságból rend- sízenesein járó szabadságot csináltak. Eat tették sokan korábban panaszosaink vália- laitaimál is. Ezért módosították ezt most, mert a jutalomsza- badságnak a jő munka elis­merésének kéÜ. lennie. Meg­néztük azonban olvasóink vállalatainál ezt a kérdést, és megítélésünk szerint nagyon bölosen rendezték azt. Ugyan­is a szakszervezet és a válla­lat igazgatója közös megegye­zéssel a most már csak egy­szer járó jutalomsizabadságot felemelte több vállalatinál, így régebben pl. aki 10 évet a vállalatnál eltöltött, az egy nap j utalomsziabadságot ka­pott. most az — bár egyszer — de 3 naipot kap. A 20 év feletti idő után most 8 nap jár P. A olvasónk vállalatá­nál, igaz csak egyszer, de a régi 3 nappal szemben. Ugyanilyen arányban emel­kedtek a kitüntetéssel járó jutalomsizabadsiágiok is egyes helyeken. Sőt most a régivel szemben jutalomnszabadság ih­leti meg M. P. olvasónk vál­lalatánál a dolgozókat, ha a szocialista brigádok (tagjai) a különböző fokozatokat el­érik. Egyes dolgozóknál le­het, hogy ez visszalépést je­lent, a vállalat zöménél azonban több jutalomszabad- sá'got adnak egy év alatt, és az igazgató kezét sem költöt­ték meg. Ugyanis a kiemel­kedően jó munkát végzőket az igazgató 12 napig terjed- hetően (összesen) részesítheti j utalomsizabadsá'ghan. Természetvédelem Erdei szolsálat Törődjünk értékeinkkel £z­az — Kedves tőled, Péter, hogy megkéred a kezemet, de meg kell neked mondanom, hogy én nimfomániában szenvedek. — A vallásod, drágám, nem érdekel, csak hű maradj hoz­zám. ♦ — Pincér, friss ez a bifsz- tek? — kérdezi a vendég az étteremben. — Vadonat friss — biztosít­ja a vendéget a pincér. — Bar­nard doktor azt mondaná rá: „Még él!" Korábban már felmérték, hogy megyénkben milyen ter­mészeti ritkaságok találhatók. Ilyenek a természetileg védett területek, ritkaságszámba me­nő növények, állatfajták, par­kok, arborétumok stb. A tudo­mányosan megállapított ritka­ságokat, természeti különleges­ségeket, régi épületeket törzs­könyvezték és figyelmeztető táblákkal látták el, felhívták az emberek figyelmét értéke­inkre. Sajnos, több helyen a rit­kaságot jelző táblák megkop­Régi kérés tak, elvesztek, eltűntek. A községi tanácsok feladata, hogy a területükön nyilvántartott természeti ritkaságokat — amelyeket nyilvántartásba vet­tek, vagy törzskönyveztek — gondozzák. Megyénk becsüle­tére válik ez. Egyébként természeti érté­keink és az erdők védelmére önkéntesekből álló erdei szol­gálatot hoztak létre. A termé­szetjárók az erdei szolgálat tagjainak utasításait kötelesek betartani. Nagykercseg - védett terület A természetjárók régi Ké­rése valósul meg a közeljö­vőben. A Nagykercseglapost, amely szép fekvésénél fogva nemcsak a megyei természet­járó kedvenc kirándulóhe­lye, hanem az ország különbö­ző részéről érkező turisták is szívesen pihennek itt meg, védelem alá helyezik. A Ko­hász és az SBTC természetjáró- szakosztályainak tagjai kez­deményezték a védelem alá helyezést. Az intézkedést az is indokolja, hogy a hegyek kö­zé ékelődött völgy valamikor az illegális mozgalom titkos találkozóhelye volt. Emlék­oszloppal örökítették meg ezt a történelmi nevezetességet. A megyei tanács természetvédel­mi felügyelője úgy intézke­dett, hogy Nagykercseget védelem alá helyezi. Hollófészek a fenvőfán Nemcsak a fehér, hanem a feke­te holló is ritka jószág megyénk­ben. Ezért a madármegfigyelőket megörvendeztette, amikor Báriu környékén hollófészket találtak. mert fészkelni ritkán szokott er­refelé. Egy lucfenyő tetején íe dezték fel a fészket. Sajnos, az anyát elpusztulva, a fa tövében ta­lálták meg. Megállapították, hogy a madár vegyszeres mérgezés ál­dozata lett. A holló nagyon hasz­nos, ahol él, mindenütt védelmet élvez. Madárhangok magnón Ismert madármegfigyelőnk Varga Ferenc, a közelmúltban dr. Szőke Péter és Országh Mihály tudományos kutatók személyében neves vendégeket fogadott Nógrád megyében. A két kutatót a Salgó környékén kalauzolta és segítette őket abban, hogy a madárvilág hangjait magnóra rögzítsék. Sikerült felvenni az itt költő léprigó hangját, hasonlóan az erdei pityerét, a mezei pa­csirtáét, a fülemüléét és a, kövirigóét. Mint a tudomá­nyos kutatók elmondták, leg­utóbb hasonló céllal a Szov­jetunióban jártak, legközelebb a Távol-Keletre utaznak a ma- dárhangok felvételére. KOSSUTH RADIO: 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 8.52: A fáb megőrzik a meleget. — 9.12: Puc­cini: a fecske. — 11.18: Fúvós zene. — 11.30: A Szabó család. (Ism.) —- 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánc­zenei koktél. — 13.15: Kemény Klió és Palcsó Sándor népdalokat éne­kel, Béres János furulyázik. —< Mai műsor Felkapta a kisfejszéft A múlt év novemberében történt,, hogy Gyurján György 41 éves patvarci lakos szenet szállított Balassagyarmatról Patvarcra. Üt közben féldeci- zett, fröccsöt is ivott, s a sze­net lerakta lakása elé. Szólt a feleségének: segítsen behorda­ni. Gyurján közben szalmáért ment a tsz-be, s amikor visz- szatért, az asszony szóvá tet­te férjének: rossz helyre rakta a szenet, messziről kell behor­dani. A házaspár összeveszett, a hirtelen haragú Gyurján felkapott egy kisfejszét, és a tőle tíz lépésnyire álló felesé­géhez vágta, akinek a fejsze a karját találta el. Az asszony 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A Balassagyarmati Járásbíró­ság Gyurján Györgyöt, súlyos testi sértésért 3 hónap bör­tönre ítélte, s elrendelte az 1966-ban hozott, hasonló bűn- cselekmény miatt kiszabott 3 hónap felfüggesztett szabad­ságvesztés végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős. 13.4«: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.01: Kamarazene. — 14.30: Rá­dióreklám. — 14.32: Mai témák — mai dalok. — 14.42: Századunk kó­rusműveiből. — 15.10: Magyar szá­zadok. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Muzsikáról fiata­loknak. — 16.33: Pedagógusszemmel Amerikában. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Zathureczky Ede hegedül, Fischer Annie zongorázik. — 17.44: 12 hónap története. — 18.09: A Dalmour-együttes felvéte­leiből. — 18.24: Vendégszerkesztő: Orosz Júlia. — 19.25: Jelentés az országos öttusabajnokságról. — 19.30: Népzenei Magazin. — 20.10: Házimuzsika. — 21.16: Hírek. — 21.19: Gondolat. — 22.15: Indokí­na közelről. — 22.25: Ritmikus percek. — 22.40: A hazai társada­lomkutatás tapasztalataiból. 23.00: A csárdáskirálynő. — 24.00: Hírek, időjárás. — 0.10—0.25: Operaáriák. PETŐFI RADIO: 8.05: Jancsi és Juliska. — 8.33: Szimfonikus tán­cok. — 9.07: Ázsia munkásmozgal­ma. — 9.22: Fidibusz. — 10.00: A zene hullámhosszán... — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Népdalcsokor. — 12.25: Haydn­művek. — 13.03: Szimfonikus zene. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... -7- 17.20: ötórai tea. — 18.10: Kis magyar nép­rajz. — 18.15: Utak, terek, embe­rek. . . — 18.51: Üj könyvek. — 18.54: Jó estét, gyereke^! — 19.00: Kapcsoljuk Pozsonyt és a Magyar Rádió 6-os stúdióját. 20.25: Per­zsavásár. —» 20.55: Régi magyar mulatságok. A pünkösdölés. — 21.15: A Rádió Dalszínháza. Offen­bach: Az elizondói lány. — 22.07: A kölni rádió szimfonikus zenekará­nak hangversenye. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. * TELEVÍZIÓ: 9.00: Műsorismerte­tés. — 9.01: Agatha Christie: A Fü­lemüle-villa. Bűnügyi játék. — 9.30: Delta. — 10.00—10.50: Arany és ezüst. .. — 17.58: Műsorismertetés. 18.00: Hírek. — 18.05: Méhecske. — 18.15: Radar. — 18.35: Muzsikáló képek. — 18.50: Reklámműsor. — 18.55: Esti mese. — 19.05:* Tv-minta- bolt. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv- híradó. — 20.20: Mit tenne ön az én helyembe? — 21.10: Ültessetek ma- niokát! 22.10: Tv-híradó — 2. ki­adás. SZÍNES MŰSZAKI KÍSÉRLETI ADAS: 18.00—19.00: Verdi; Requi­em. Koncertfilm. (Ismétlés, 21.ÓO—. 22.00.) BESZTERCEBÁNYA: 16.45: Közv. a kerékpáros békeversenyről. — 19.00 és 22.00: Tv-híradó. — 20.10: Gogol: Játékos. (Tv-játék.) ŐSZ FERENC NYOMOZ A VÁROS 1. Amit az alábbiakban elmesélek, nem történt meg. Lehet, hogy előfordult már hasonló, hiszen sok minden megesett mifelénk. Egy azonban biztos: a szereplő sze­mélyeket kitaláltam, betelepítettem őket e történet cse­lekményébe, egy ideig hagyom, hogy öntörvényeik szerint mozogjanak, bonyodalmakat okozzanak. Ha megtették kötelességüket, megszüntetem őket, földi megfelelőjük ke­resgélése tehát céltalan és hiábavaló igyekezet lenne. A színhely N. kisváros, a nekeresdi járás székhelye. Amolyan mezőváros, amely azonban rendkívül büszke egyetemére, kórházára, hivatalaira és egyetlen gyárára. Dagasztja a helyi lokálpatrióták kebelét a dicső történel­mi múlt is. Petőfi Sándor ugyanis egy teljes éjszakát töl­tött a városban, és a gimnázium igazgatója az iskola év­könyvében publikált tanulmányában kifejtette, hogy a két sor, hogy „egy gondolat bánt engemet, ágyban pár­nák közt halni meg” a városka fogadójában született, mely ma is ugyanolyan állapotban van, mint annak ide­jén. Ne legyünk üimeprontók és áhítattal tisztelegjünk e dicső, történelmi emléknek. A cinikusok persze, gyakran mondják, hogy Petőfi becsavarogta az egész országot, így alig van hely, amely ne büszkélkedhetne azzal, hogy je­les költőnk falai között tartózkodott. Történetünk kezdetének idején a kisváros élte a megszokott, egyhangú életét. Legnagyobb eseménye az volt, hogy hetekkel ezelőtt az adóhivatal egyik fiatal előadója megszöktette a helybeli református lelkész hit­vesét, ami szintén bizonyítja, hogy a városkában az egy­házi és állami szervek békésen élték együtt. A kis papné különben híres szépség volt, mondták is, hogy a lelkész azért vette el, hogy vasárnaponként tele legyen a teimp- ; lom. Azóta semmi jelentős nem történt, hacsak azt nem említjük, hogy á földművesszövetkezeti bolt vezetője le­bukott. De ezt már megszokták a városkában. És akkor történt, hogy híre ment, egy szatír garáz­dálkodásának. A mende-momdák szerint a városi nagyer­dőben, mely a gyár és a város között terült el, egy sza­tír a hazafelé igyekvő munkásnpket és a kollégiumba tar­tó egyetemista lányokat megtámadta. A meg nem erősí­tett hírek szerint az áldozatok száma máris meghaladja a tízet. A közvélemény felbolydult. Mindenfelé a szatír volt a téma. Erről folyt a szó a hivatalokban, a főtéri Leven­dula eszpresszóban és a piacon is. Zöldi úr az OFOTÉRT-Dolt vezetője és a megyei lap helyi tudósítója félóránként tartott sajtótájékoztatót a Levendulában. Időnként általános fejtegetésekbe is bo­csátkozott: — Nem csoda ez Kérem... Ebben a világban.... Az ember már egy mosóporreklámot sem mer megmutatni a gyerekének. Most is megérkeztek hozzánk a legújabb szemüvegreklámok. Mindegyiken egy nő, akin több a szemüveg, mint a ruha — méltatlankodott, és szemeit el­gondolkozva függesztette a presszó egyik plakátjára, me­lyen egy bikinis hölgy buzdította korunk polgárait a , to­tózásra. Zöldi úr tekintélyét, azonkívül, hogy időnként írni szokott a megyei lapba, az is emelte, — különösen az ilyen ügyekben —, hogy felesége, született Kovács Ma­rika, Kovács László rendőr hadnagy húga volt. Azt ugyanis a kisváros közvéleménye nem hitte volna—.hogy Kovács hadnagy még a húgával szemben is mélységesen hallgat a hivatali ügyekről. A kisvárosi közvélemény ugyanis mindent képes magáévá termi, de a jót nagyon nehezen hiszi el. — A sógorom irányítja a nyomozást — mondta Zöldi Líllácskának, a kávégép felettébb csinos, pillanatnyilag vörösesszőke tündérének. — És mi van? — kérdezte Lillacska. — Egyelőre nem beszélhetek. Hírzárlat van — mond­ta ki a bűvös jelszót Zöldi úr. — Hallotta? A szatír hírzárlatot kapott! — közölte a piacon Czrauer Stefi, kiskereskedő a szomszédos stand igazgatójával, Kovács Marii tejfeleskofával. — Szörnyű. Az ember este már nem 14 mer az utcára menni — méltatlankodott Maris, mind a százhúsz kiló­jával: — Na. magának nincs mit félsz, az a szatír is bir szemt! — jelentette ki Stefi. — Kegyedről azt mesélik, kedvesem, hogy maga azóta állandóan az erdőn sétál, hátha találkozik a szatírral. így folyt a vita, mely természetesen a járásbíróságon ért véget, ahol már tervbe vették, hogy egy külön osz­tályt létesítenek Stefi néniéknek. Néhány ügyvéd pedig előre dörzsölte a kezét. A legtöbb izgalmat a szatír, természetesen, Kovács László rendőr hadnagynak okozta. A fiatal tisztnek ez volt az első önálló ügye, érthető tehát, hogy nagy lelke­sedéssel vetette magát a nyomozásba. Ezen a délutánon is az eddigi feljelentési és nyomozati anyagok tanulmá­nyozásába merült. Két eset történt eddig. Mindkettő a kiserdőben, az esti órákban. Az első áldozat Fazekas Fe­rencije, negyvenéves, négy gyermekes munkásasszony. j Nem csinos, inkább egy korán hervadásnak indult, törő- ] dött asszony. A támadó hátulról közelítette meg, erős ke- j zével lefogta, és egész idő alatt csak egyetlen mondatot sziszegett a fülébe: „Ha megszólalsz, hazaváglak.” Ugyan­ezt mondta a másik áldozatnak, Zakariás Ildikó gyári munkáslánynak is. A két asszony vallomása egymásnak ellentmondó részeket is tartalmazott. Fazekasné szerint a férfinak durva arca volt, és negyvenévesnek becsülte. Ildikó fiatalnak mondta, olyan sportoló formájú volt. A helyszínen csak a dulakodás nyomai maradtak. Csak az egyik helyen tudtak egy értékelhető lábnyomot kiönteni. E szerint a támadó negyvenegyes, valószínűleg műanyagtalpú cipőt visel. — Hadnagy elvtárs, kérek engedélyt jelentem. Egy lány van itt — lépett a szobába Sipos tizedes, a hadnagy közvetlen munkatársa. Róla annyit kell tudnunk, hogy Sípos öreg rendőr volt, már tizenöt éve viselte aV, egyen­ruhát. Pontos, fegyelmezett beosztott volt, nem túl nagy szellemi képességekkel. Jámbor, békés természetű ember volt ez a Sipos, aki néha meg is sajnálta ügyfeleit. Me­sélik, hogy egy fiatal huligánnak rántott csirkét csempé­szett a fogdába, mert nagyon hasonlított a fiára, akit az ellenforradalmárok öltek meg. — Küldje be — mondta Kovács. Belépett Zakariás Ildikó. — Kéremszépen... én visszavonom' a feljelentést. — Maga megőrült? ' — Az úgy van .. Szóval, nekem udvarol egy német ! fiú... Talán el is venne feleségül. De ha ezt megtudja, egyből otthagy. — Nem tudja meg. Ügyét diszkréten kezeljük. — Itt mindent megtudnak. Azt is tudják, aki nem tett feljelentést. — Van ilyen is? (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom