Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
sAhoqy a rajzoló látja A kávét persze elfelejtette! <2? \ III ;§ 42 ■fcita MOZI UTÄN... — Hát, ami azt illeti, tanulhatna tőlem bátorságot, a Itáliai Feri. .. (Kallus László rajza) Ifiíi mii :v-. ;. Á,ÁiÁ; h i ;l: ............áMJ &M0í3 " ■■HM Besegítenek a gyerekek Kép. szöveg nélkül NOGSAO - 1970. május 31., vasárnap Gyerekek—nyáron Á GYEREKEK már számolgatják, hány napig kell még iskolába jámiok. Nekik kivétel nélkül örömöt jelent a vakáció, ám a szülők egy részének éppenséggel gondot. S ez érthető is, hiszen az év kilenc és fél hónapjában megszokott otthoni életrend most megváltozik. Azokban a családokban, ahol az anya is dolgozik, kifejezetten megnyugtató volt, hogy a nap egyik felét jó helyen, az iskolában töltötte a gyerek. Ha pedig napközibe is járt, akikor meg semmi félnivalója sem volt. S most hirtelen minden megváltozik, két és fél hónapig otthon lesznek a gyerekek, ez pedig még akkor is problémákat okoz, ha az anya otthon van. Természetesen más gondok vannak a városi gyerekekkel, s mások a falusiakkal, és megint mások a kisgyerekekkel és a kamaszokkal, sőt az sem mindegy, hogy egy gyerekről van-e szó, vagy több testvérről. Mert városban, különösen a nagy forgalmú városrészekben a gyerekek felügyelete tűnik szinte megoldhatatlannak — kivált, ha nincs a közelben játszótér. Faluhelyen pedig a változatos szórakozási lehetőségek hiánya, a viszonylag szűk környezet túlzott egyhangúsága nehezíti az igazi kikapcsolódást, meg az, hogy sok család szinte az egész nyárra befogja munkára a nagyobbacska gyerekeket. A környezetváltozás, ha mégoly rövid ideig is tart, nagyon fontos a gyerekek számára. Az úttörőtábor, vagy a nagyobbaknál a KISZ-tábor, az iskolai kirándulás, és a napközis tábor, a szülőkkel együtt töltött üdülés, vagy néhány hét a rokonoknál szinte megduplázza a nyár jótékony hatását. Kivált akkor hasznos a környezetváltozás, ha ismeretszerzésre, élménygyűjtésre is sok lehetőséget kínál. Ezért, ha mód van rá, a városi gyerekek inkább vidékre, a falusiak pedig városba, talán éppen Budapestre menjenek. NAGYON hasznos lehet természetesen a fiatalok erejének és alkatának megfelelő munka is — de csak akkor, ha az nem tart egész nyáron. Nem kell félteni a gyerekeket a KISZ önkéntes építőtáboraitól, a gyári, vagy a mezőgazdasági kisegítőmunkáktól, tehát a fizikai tevékenységtől, mert ez kifejezetten egészséges számukra. S közben megismerkednek áz életnek ezzel a részével is, önbizalmat szereznek, önállóbbak lesznek, s nem utolsósorban valami pénzt is keresnek. Pénzt, amit nem kell teljesen elvenni tőlük, s amit nem is szabad elszorulok. Legjobb, ha valamilyen régen dédelgetett terv megvalósítására — utazásra, kerékpárra, új ruhára, azaz hasznos dologra — költik a kereset többségét, hogy egyrészt segítsenek a családnak, másrészt pedig maradandó legyen a nyári munka eredménye. Az általános iskolás gyerekek zöme azonban nem fog sem üdülni, sem dolgozni, hanem otthon tölti az egész nyarat. Mi legyen velük, s azokkal a társaikkal, akik már hazatértek a táborozásból, vagy az üdülésből? Mit engedjenek meg nekik, s mit követeljenek tőlük? Mindenekelőtt arra törekedjenek a szülők, hogy valamiféle állandó ritmusa, rendje legyein a gyerekek szünidei életének. Tehát keljenek általában azonos időben — ha nem is olyan korán, mint a tanévben —, s ne lustálkodjanak belátásuk szerint az ágyban. Ugyanolyan rendszeresen tisztálkodjanak, s reggelizzenek, mint eddig, legyen meg az állandó ideje az ebédnek, az uzsonnának, és a vacsorának is. És programjukban éppúgy legyen munka — takarítás, mosogatás, ház körüli teendő — mint játék és szórakozás. Csak most, az utóbbiakra tevődik a hangsúly. Nincs szomorúbb látvány mint az unatkozó gyerek. A szülőknek tehát azon is törölök kell a fejüket, hogyan segíthetnék fiaikat és lányaikat újabb, nemesebb szórakozásokhoz. Engedjék meg nekik, hogy nézzék a televízió szünidei programját, hogy rádiót hallgassanak — esetleg éppen a vakációra vett táskarádiót, — s ne vegyék rossznéven, hogy most többet járnak moziba mint eddig. Megfelelő felügyelettel rendszeresen stran- dolniok is kell a gyerekeknek. És az olvasás sem felesleges, írassák be őket ifjúsági könyvtárba, esetleg a szülők is hozhatnak olvasnivalót az üzemi könyvtárból. Aztán a nyelvtanulásra is megfelelő idő a nyár, ha van ambíció a gyerekekben, s nem csupán tananyagként kívánnak foglalkozni nyelvekkel, hanem azért, hogy azokat beszélni is tudják. Ám leckeszerűen semmivel se foglalkozzanak — még a javítóvizsgára bukottak is legyenek szabadok le galább a nyár egyik felében —, s inkább arra törekedjenek a szülők, hogy érdekes kisegítő-olvasmányokkal ébresztges- sék a fiatalok ismeretszerzési vágyát. A VAKÁCIÓ előtt, természetesen megkapják még gyerekek a bizonyítványt. Ki jobbat, ki pedig gyengébbet. Az egyik szülő örülni fog, a másik meg bosszankodik. De bármennyire is jogos lesz a bosszúság, a gyerekek nyári pihenését ne a jegyekhez mérjék. Rossz taktika, ha az elégségesek, vagy a közepesek miatt megvonjuk tőlük a felszabadult pihenés és szórakozás lehetőségét. Egy tanév még azoknak is fárasztó, akik alig tettek többet, mint bejártak az iskolába, s resztvettek az órákon. Most kikapcsolódás kell nekik, s ha jobb bizonyítványt akarunk a jövő tanévben, törődjünk többet velük. Tóth László Az erkélyekről Tennivalók: először is sürgősen takarítsunk ki onnan minden holmit, mely nem oda való. Ha lehetőség van rá, fessük ki, hogy tiszta legyen. A rácsokat is fessük át újra. Ne sajnáljuk a pénzt arra sem, hogy új, színes vászont, vagy gyékényt húzzunk a rácsok közé. Szereljünk fel virágtartókat a falra, s tegyünk bele futónövényeket. Ha van olyan szobanövényünk, melyet kitehetünk, ízlésesen elrendezve emeli az erkély szépségét. Szerejünk fel az erkélyre világítást, hogy este is kint tartózkodhassunk. Végül vásároljunk az erkély méreteinek megfelelő kisebb vagy nagyobb kerti bútort, nyugszéket stb. Kevés költséggel, kis ügyességgel magunk is barkácsolhatunk kerti bútorokat. Az erkély berendezésére ne használjunk tönkrement, régi bútorokat, rozoga székeket. Nem esztétikus látvány és az ott-tartózkodás sem olyan üdítő, mint a szép, szemnek is kellemes a környezet. A kulturáltan berendezett erkély a pihenés, a kellemes időtöltés helye, de alkalmas arra is, hogy levegőn végezze el a háziasszony a varrási, háztartási teendők egy részét. (Burgonyahámozás, borsó- és zöldségtisztítás stb.) Így levegőn is van és a házi munka nem köti a konyhába. De nagyszerűen felhasználható arra Is, hogy a gyerek ott végezze el iskolai feladat tait. A reggeli és az esti torna elvégzésére is alkalmas az erkély. A lehetőségekhez képest napozzunk sokat az erkélyen, mert a napfény szükséges szervezetünknek. Pólyásbabát is ott levegőztessünk, de vigyázzunk, nehogy napszúrást kapjon és ha már járni tud, megfelelő biztonságáról gondoskodjunk, nehogy kiessen az erkélyről. Mint látjuk rengeteg lehetősége van annak, hogy célszerűen felhasználjuk az erkélyünket —, éljünk velük. Fási Katalin Egy szép nyári napon La- cikáék hajnalban keltek föl. Apuka, anyuka lázasan csomagolt. Nyaralni indultak. Lacika a kiságyon üldögélt, és kinézett a nyitott ablakon. A körtefa egyik ágán, egy rigó vidámkodott és mindenféle bohókás dalt fütyült. Lacika hallgatta, nézte, tetszett neki. Négy szép, kis nyarában most figyelte meg először a rigóéneket. Anyuka meg apuka ezalatt két nagy bőröndöt megtörnöd mindenféle szükséges holmival. Egy külön hálószatyorba rakosgatták Lacika kedvenc játékait: a macit, a makit, a zsiráfot. Mikor Lacika szemügyre vette, mit tettek bele szülei, hirtelen ledobta magáról a paplant és odaszaladt a szatyorhoz, kidobálta belőle a macit, a makit, meg a zsiráfot. Láng Etelka: Csitecsütt — Ne ezt vigyük el anyukám. — Ne ezt?!... Hanem?'..: Melyiket akarod? — Azt, ott fönt. Azt a madarat, amelyik azt kiabálja folyton: csitecsütt... csitecsütt ... — Rigó, az Lacika. — Magyarázta apuka a lurkónak. — És nem is lehet megfogni. Hogy gondolod? — Milyen kár! — Motyogta a kisfiú. — Pedig úgy szeretem öt. — Biztosan ő is szeret téged, ha nem bántod és nem akarsz neki rosszat. De most már gyere öltözködni gyorsan, mert lekéssük a vonatot. Anyuka kézen fogta a kisfiút, és siettek a fürdőszoba félé. Lacika a nyitott ablaknál megállt, és kikiabált a rigónak. — Csitecsütt! Gyere majd utánam a Balatonhoz. Másnap, amikor a Balaton partján üldögéltek, Lacika felfigyelt az ismerős, jó kedvű füttyögetésre. Körülnézett, és tőlük nem messze az egyik fán fütyölt a rigó. Szakasztott úgy, mint tegnap hajnalban, indulásuk előtt. Lacika a fához szaladt, és felkiabált a rigónak: — De jó, hogy utánam jöttél Csitecsütt, Csitecsüttikém. Lacika körül mindenki elmosolyodott, és a kisfiú csak arra gondolt, hogy mindenki örül Csitecsüttnek. VÍZSZINTES: 2. La Fontaine, a nagy francia költő és meseíró írja egyik művében (folytatása a függőleges 1. szám alatt.) 14. Feszült, felfokozott idegállapot. 15. Alélt- ságából magához tér. 16. Azonos betűk. 17. . .vannak, mint a gonoszok.” 19. Patkányfogójáról híres német város. 20. Lerak, mássalhangzói. 22. Moz. gási energiát szolgáltató gép. 24. Idő előtti. 25. Tervidőszak. 27. Svájci regényíró (1875— 1947). 28. Két vegyi elem vegy- jele (neon és Protaktinium). 29. Raktároz. 31. Vízben élő növény. 33. Különböző római számok. 34. Sziget az Atlanti- óceánban. 36. .. .világát. 38. Személyes névmás. 39. A „Tu- randot” egyik alakjának neve. 40. Ásvány, az üveggyártás alapanyaga. 42. Latin „és”. 44. Azonos római számok, 45. Színtelen, szúrós szagú, maró folyadék, amely a bőrön hólyagot húz. 47. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 49. Ha négy van belőle, akkor szobának hívják. 50. A korai magyar rokokó költője (1703—1764). 51. Vágyának teljesítéséért sóvárog. 53. A csavar része. 55. Hüvelyes növény (névelővel.) 56. Ezen a napon szintén nem. 58. Kacag. 60. Szikladarab (névelővel. 61. Embertörzsű és halfar- kú tengeri isten, az ógörög mitológiában. 63. Kossuth-díjas állatorvos volt (József.) 65. Cipészszerszám. 66. Tetőfedő anyag. 68. Le tiszti tá, le6imítá. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Mcm mese! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ii 12 13 V, 14 18 15 >6 ■ 19 20 r ■ 22 , . 23 24 25 ?0 27 28 , 29 ■ “ 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 GY 46 47 48 49 n 51 52 53 “ B 55 56 57 58 ” ■ 60 61 “ ■ 63 64 ■ “ 66 f " ■ 68 69 V FÜGGŐLEGES: 1. A függőleges 2. számú sor folytatása 2. A tanításhoz szükséges tárgyak gyűjteménye az iskolában. 3. O. G. 4. Irán uralkodója. 5. Természeti erő. 6. Lásd a vízszintes 22. sort. 7. „Az eladott menyasszony” zeneszerzője (utolsó négyzetben keresztnevének kezdőbetűje). 8. Növény (ford.) 9. Költőies indulatszó. 10. Termet, forma. 11. Ördög, rossz szellem. 12. Esni kezd. 13. Palacsintává nyom. 18. Vándorló pásztornép. 21. Könyörögnek neki. 23. A kocsi fontos része! 26. Zárt katonai alakulat. 30. Csokonai szerelme 32. Az elégia magyarosítására képzett szó. 35. Énekelhető költemény. 36. összekevert név. 37. Kezdeti lendülettől kapott gyorsasága. 40. A finnek nagy nemzeti eposza. 41. Attila kisebbik fia. 43. Az állóvíz közvetlen közelében levő. 45. Ellentétes kötőszó. 46. Kis sziget Romániában az Al- Dunán. 48. Gyors léptekkel bemegy. 49. Köszörül. 52. Csillagász, a budapesti Csillagvizsgáló Intézet munkatársa. 54. Nagyobb szoba. 57. .. .Blanc (Európa legmagasabb hegytömege. 59. Személyes névmás (kétszer is egymás után.) 62. N; E T. 64. A Föld felszínén levő felhő, 67. Varróeszköz. 69 R. V. BEKÜLDENDŐ-' a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: június 7. Múlt heti fejtörőnk helyes m^S^eÍ^se: Semmi sem nehezebb, mint embernek lenni emberek között. Könyvjutalmat nyertek: özv. Kovács Istvánná Salgótarján, Váraljai Béla Etes-Albertak- na, Erdei Antal Balassagyarmat. A könyveket postán küldjük!
