Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Ashabad ókori elődje l'Orkmén történészek meg&lUpf- tása szerint Ashabad a Szovjetunió egyik legősibb települése. Egé­szen a legutóbbi Időkig úgy tud­ták, hogy a TUrkmén SZSZK fő­városa 1881-ben keletkezett, ami­kor az egykori falu helyén meg­kezdték az új város építését. Az utóbbi években azonban ása­tásokat végeztek a városban mind­máig fennmaradt Osl dombon, melyet a helybeliek „Gorkának" — Kishegynek - neveztek el. Ezek az ásatások, valamint az építkezések során előkerült arche­ológiái leletek egészen mást bi­zonyítanak. A felszínre került agyag vízlevezető csövek, kerá­miaedények és egyéb tárgyak ma­radványai arra mutatnak, hogy a „Gorka” valamikor egy ősi tele­pülés központja volt. Kiderült, bogy az aahabadi „Gorka” és a körülötte épült település az I. e. III. század és az i. u. III. század kö­zötti időből származik. Gyilkos skorpiók Szinte lázba hozta az orszá­got a hír, hogy a Budapesti Állatkertből elloptak két skorpiót. Az Állatkert vezető­sége figyelmeztette a sajtón keresztül a még ismeretlen tetteseket, hogy az állatok ma­rása veszélyes, esetleg halálos is lehet. Baleset szerencsére nem történt, megkerültek a tolvajok, a 'kipreparált állatok. Mégis jogos a kérdés, milye­nek ezek a nálunk ismeretlen állatok, hol élnek, és valóban mekkora veszélyt jelentenek? A skorpiók az állatvilág faj- és egyedszámban legna­gyobb csoportjába, az ún. ízeltlábúak csoportjába tartoz­nak. Közelebbi rokonaik a pó­kok. Éjszakai ragadozók, leg­szívesebben a száraz területe­ken élnek. Az erdőtlen, szá­raz, sokszor sivatagi homo­kos vagy agyagos vidékeken találhatók. Bőrük kemény, erős páncélt viselnek. Fejük­kel összenőtt a középső test­részük; ezen a testrészen fej­lődtek ki a végtagok, a zsák­mány feldarabolására szolgá­ló csáprágók és az ollók. Bel­ső szerveik a test hátsó ré­szében, a potrohban helyez­kednek el. Potrohúk elkeske­nyedő farokban végződik, amely nagyon töifékeny é^ mozgékony: a támadás és a védekezés fő fegyvere. Utolsó ízén karomszerű tüskét, ful­lánkot viselnek, amely két méregmiriggyel kapcsolatos. Testhosszuk — fajonként vál-' tozóan — 1—-16 cm. A skorpiók kevéssé mozgé­kony, lomha állatok. Nappal rejtekhelyükön, kavics alatt, földbevájt gödrökben, falcéreg alatt húzódnak meg. Zsák­mányszerző útjukra éjjel in­dulnak rejtekhelyükről. Igazi ragadozók lévén, csak élő ál­lattal táplálkoznak, főleg ro­varokkal,‘pókokkal, ászkákkal, Jó hírek pb-qázf Olyan városokban, falvak­ban is vezetékes gázzal fűié­nek és főznek ma máir, ahol néhány évvel ezelőtt álmodni siem mertek ilyesmiről. Ez se csökkenti azonban a propán- bután jelentőségét, hisz’ szá­mos olyan helység van — s lesz is még sokáig —, ame­lyet nem érint gázvezeték. Az ilyen városokban, községek, ben, tanyáikon is élvezni akarják a modern fűtőanyag, a gáz előnyeit: s igyekeznek mielőbb palackozott pb-gá»- hoz jutni. A nagy érdeklődésit mutatja egyebek között az, hogy a termelés rendkívül felfutott. Míg 1967-ben 72 ezer, addig 1969-ben 160 ezer tonna pb-t palackozott a Kő- olajvezeték Vállalat budaörsi, azajoli, nyíregyházi, szegedi és új-udvari telepe. — Mire számíthatnak a pb-fogyasztók az idén és a negyedik 5 éves tervben? — kérdeztük Gyöngy La­jostól, a vállalat főosztály- vezetőjétől. — Ax ellátás szempont,játeol döntő a termelő és tároló ka-- pacitás nagysáiga, a szállítási távolság, a műszaki színvo­nal, és az igények ingadozá­sához váló alkalmazkodás. A nyári hónapokban. például ugrásszerűién megemelkedik a fogyasztás, télen visszaesik. Ez nehéz feladait elé állít bennünket. A hullámzást fi­gyelembe kell vennünk a táv­lati terveknél is. A közelmúltban arra töre­kedtünk, hogy az ÁFOR-tói átvett üzemek kapacitását a Lehető Legkisebb költséggel növeljük. Ezt egyrészt a be­rendezések korszerűsítésével értük el: új típusú szivattyúk­kal láttuk el üzemeinket, s meggyorsítottuk a láncpályák kialakításait, továbbá új mér­legeket állítottunk be. Más­részt növeltük a műszakok számát. 1969-ben Budaörs ki­vételével valamennyi üze­münk három műszakban dol­gozott. — Azt jelenti-e ez, hogy új üzemekre nines is szűk. ség: a kapacitásnövelés megoldható a belső tarta­lékok feltárásával? Erről szó sincs. Először is az igények rohamos növeke­déséhez nem lenne elegendő. 1970-re az eddigi 1 millió 200 ezerről 1 millió 500 ezerre emelkedik a pb-gázfogyasz­ták száma; másodszor, ha üze­meinket állandóan három műszakkal terhelnénk (ily módon próbálnánk kielégíteni az igényeket), a csúcsfogyasz­táshoz nem tudnánk alkal­mazkodni, nem lenne tarta­lékunk. Ezért kellenek új üzemek, illetve kell bővíteni a régieket. S ezt az idén több helyütt megtesszük. Mindjárt ott kezdeném, ahol 'imá/r ' léptünk: De ve cserrel. Jubileumi felajánlásunk volt, hogy a községben felszabadu­ló berendezéseket alkalmassá tesszük pb-töltésre. ígéretün­ket beváltottuk. Egyelőre két tankautóval szállítjuk hely­színre a gázt. Két új kocsi pedig már útban van. Ebben az évben 4000 tonna pb.-t pa­lackozunk Devecserben, 3 óv múlva évente 20 ezer tonnát. 1970-ben Győrött is megin­dul a töltőüzem építése. Az ottani gázmű mellett létesít­jük a telepet, felhasználva annak energiáját. Szilveszter­kor szeretnénk avatni. Ez a telep mintegy 5000 tonna pb. palackozására lesz alkalmas. Az idén fogunk hozzá Tol­na megyében, Pincehelyen is a munkához. Ott teljesen új üzem épül, szolgálati Lakás­sal. 1972 decemberétől —ek­kor készül el — évente 36 ezer tonna gázt palackozha­tunk. Növeljük a pb. palackozá­sát az algyői olajmező felsza­baduló tartályainak hasznosí­táséval is. Ehhez másfél ki­lométer vezeték kell. Ezután Pécsett kezdünk épiteni. A városban az ÁFOR területéire — olajipari objektum mellé — települünk. Tulajdonkép­pen a győri lépést ismételjük meg Pécsett. Majd Hajdúszo­boszló következik. Ott is a győrihez hasonló nagyság- rendű üzemet hozunk létre. S végül Egerre kerül sor. A vá­ros olajipari berendelésének felhasználásával készül elegy modern töltőüzem. Mire Eger napirendire ke­rül — azaz a jelenlegi 5-ről 10-re emelkedik a töltőüze­mek száma — be is fejeződik a negyedik 5 éves terv. Talán nem érdektelen, ha elmon­dom, hogy 4—5 év alatt 300 millió forintot fordítunk töltő- üztemek fejlesztésére. — Ügy tudjuk, ma még átlagosan mintegy 120 km- re kell szállítani a töltő­üzemből a palackokat. Ho­gyan alakul ez a negyedik 5 éves terv végére? — Ha az említett üzemek fejlesztése megtörténik, tele. peink behálózzák az orszá­got. A jelenlegi 120 kilóméte- res távolságot átlagosan 50- re tudjuk röviditeni. Ez nem­csak az ellátás szempontjából lesz kedvezőbb, hanem a szál­lítási költségek csökkenése révén, a mi gazdálkodásunkra is jótékony hatást gyakorol. Szegedi Nándor százlábúakkal. Az éhezést Igen sokáig tűrik, és vízre egyálta­lán nincs is szükségük. Zsák­mányukat megragadva, olló­jukkal felemelik, és farkukat a hátuk felett előrehajtva, fullánkjukkal ölik meg. Ha azonban zsákmányuk apró, nem méreggel ölik meg, ha­nem csáprágó jukkái szétmor­zsolják, majd kiszívják és ke­mény vázukat félredobják. A skorpióméreg hatása kü­lönböző, a skorpió és a zsákmányul ejtett állat fajé­tól függ. Dél-Európában Is él skorpió, ez azonban szeren­csére nem túl veszélyes. Nem ritka ezen a vidéken az sem, ha a skorpió megszúrja az embert. Ezek szúrása az em­berre nem veszélyes, helye könnyen gyógyul. A nagyobb testű, trópusi területen élő fajok azonban már sokkal ve­szedelmesebbek. Mérgük szín­telen, vízben jól, alkoholban kevésbé jól oldódik. Kísérlet­ként zöld béka combizomz&tá- ba 0,0006 g skorpiómérget fecskendeztek be. Már abban a pillanatban erős fájdalom jelei mutatkoztak a békán, 10 perc múlva a comb elhalt, 20 perc múlva zavar támadta légzésben, 30 perc múlva mozdulatlanná vált az állat, szívműködés! rendellenesség lépett fel, és az 50. percben a béka elpusztult. Érthető ezek után. hogy a forró égöv lakói az óriási skorpiófajokat — »és ilyenek voltak az Állatkertből lopot­tak is —, úgy kerülik, mint a legmérgesebb kígyókat. Sok olyan esetet említ a szakiro­dalom, amikor valóban halá­los volt az emberre a skorpió­méreg. Ultraszonikus szemüveg vakok számára: a készülék által fel­erősített hangokból könnyebben igazodhatnak el környeze­tükben. E szemüveg segítségével a vak ember meg tudja kü­lönböztetni a vaskerítést a kőfaltól, a lámpaoszlopot a posta­ládától Érdekes gombakísérletek A nagykőrösi Dózsa Tsa-ben nagyarányú laskggomba-ld- sérleteket folytatnak a minél gazdaságosabb gombatermesz­tésre. A kísérletek, az eddig ismert módszerektől eltérően, fólia védőburkos eljárással történnek. A megdarált, mi- céliummal fertőzött kukorica- csutkás alapanyagú „talajt” dróthálóval és fóliás védőbu- rokkal veszik körül, amelyet a micéllummal való „átszö­vés” után eltávolítanak az áll* ványróL Itt a fólia lényegé­ben a befőttes üveg szerepét •ölti be. Egy-egy állvány kb. 200 befőttes üveget helyettesít, így ez az eljárás sokkal ke­vesebb befektetést igényel. Az eddigi eredmények biztatóak, a- tervek szerint a tsz nagy- územileg is termeli majd az ízletes laskagombát. Képünkön: Zodor Klára techni-' kus egy „csokor” frissen sze­dett. laskagombával (MTI fotó — Király Krisztina felv.) Közlekedési problémák iVincs több hely a németországi utakon Tanulmány a motorizálással kapcsolatban — 15 év múlva 20 millió személygépkocsi i. • ' ’ :'f / ’ v> ■ r^*\. - , '~X\ ' h Nemcsak az elcsigázott gép- társaságban gyorsabb méretű Ennek okát a 100 090 lakosú kocsivezetők tekintenek az lesz mint a rendelkezésre álló városok térszűkében látják, NSZK közútvonalain uralkodó úthálózat növekedése. A becs­végeláthatatlan kocsisorok lát- lések szerint 1968-cal szemben ,fe^T . , j ­?». y«*«■■We. "?*** SÄÄ Sokkal nagyobb problémát je® gépjárműállomány és az át- lent ez a közlekedés- és vá- lagos menetteljesítmény szón- rostervezőknek. Annál Is In- zata —, évente 50 százalékkal ^ s y ' kább érthető az egyik ásvány- nő meg, a közlekedés rendel- a szakemberek azonban olajipari nagyvállalat által kezesére álló terület — az nem látják teljesen reményte- nemrégiben kiadott tanulmány utak hosszának és szélességé- lennek a jövő forgalmi hely­utáni érdeklődés, amely a gép- nek szorzata — azonban csak zetének alakulását. Az elkö- kocsi-közlekedés fejlődésével 25 százalékkal. Ennél a szá- vetkező évtized közlekedési foglalkozik 1985-ig az NSZK- mi tásnál figyelembe vették, összeomlásának veszélyét el ban. hogy az autók évi menettelje- lehetne kerülni, ha a városok A vizsgálat megállapítása sitanémye a jelenlegi 17 000 ki- és a távolsági útvonalak épí szerint a következő évtized loroéterrö1 (1959-ben még tési terveit lényegesen kibővf- . ,,, 18 000 km) tovább csökken, a tenék. A számítások alapján közepéig a motonzálodás a személyautók száma viszont erre mintegy 300 milliárd Németországi Szövetségi Köz- cca. 20 millióra emelkedik. márkára lenne szükség. Ha a _____________________ A tudósítás szerzői végül is közúti forgalmi adóból és il e gy érdekes prognózist állíta- letékekből származó bevételt nak fel. Az általánosságban az NSZK-ban — különösen a érvényben levő feltevéssel magas ásványolajadóból — szemben, ami szerint a közle- kivétel nélkül az útépítés cél- kedés a következő években jaira fordítanák, úgy 350 mi) különösen a nagyvárosokban liárd márkára lehetne szert vezet rohamos és állandó jel- tenni. Mivel azonban a szö- legű emelkedéshez, arra a vetségi köztársaságban az ás- megállapitásra jutottak, hogy ványolajadó 50 százaléka még az emelkedési hányados a nem oélhoz kötött, így ez a nagyvárosokban az NSZK át- rész az államháztartás egyéb lagos szintje alá fog süllyedni, helyeire vándorol. Miért nem nőnek meg a pigmeusok? Két nemzetközi orvosi ex­pedíció járt az utóbbi időben a Közép-afrikai Köztársaság­ban annak megállapítására, hogy ml az oka egy ott élő törzs tagjai alacsony termeté­nek. Az első expedíció meg­állapította, hogy itt nem ar ról van szó, mint a törpék­nél, ti. arról, hogy nem ter­melődik szervezetükben nö­vekedési hormon elegendő mennyiségben. A pigmeusok gyermekei normális súllyal születnek, s serdülő korukban Sem hiányzik az agyalapi mi­rigy növekedést szabályozó hormonja, s ennek vegyi ösz­szetétele sem különbözik normális hormonétól. A serdr lök mégsem nőnek, sőt felnő korukban is megtartanak ve lami gyermeki jelleget külst jükben. A washingtoni Orvosi Egyt tem egyik professzora ált vezetett második expedi alkalmával végzett vizsgák tok után arra a következte lésre jutottak, hogy a csői tozat és az Izomzat nem rét gál a növekedési hormont A beadott hormoninjekcú sem eredményezték a mn embereknél kiváltható biok. miai változásokat, s nem bt folyásolták a növekedést sen MÓGRÁD — 1970. május 31., vasárnap 11 s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom