Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
Portré A néptánc művésze Mindig szívesen kipucolta ezt lehetővé. 1960-ban tovább- A nógrádmegyeri cigány bátyja csizmáját, sőt a pró- képzésen vett részt, majd a együttes — melynek 1964-től bakra is elvitte utána. Aztán Népművelési Intézet központi' vezetője — eddig is szép si meghúzódott a sarokban és levelezői' szakán országos ér- ‘ figyelte a bonyolult tánclépé- vényű „B”-kategóriás működhet, a szédületesen forgó dési engedélyt szerzett, párokat. Egy vendégszerepMegelégedéssel beszél a me. gye néptáncoktatóinak szakmai felkészültségéről, képzettségéről. Ez a legnagyobb bizlésnél a csoport egyik tagja megbetegedett. Ö, aki észrevétlenül megtanulta a táncot, vállalta a beugrást. kereket mutathat fel. Jelenleg az észak-magyarországi néptáncfesztiválon a Mezőkövesd által felajánlott vándor díj elnyerése után a pécsi országos néptáncfesztiválra készülnek. A koreográfus terve: a cigányhagyományokat S a véletlent len követte. tosíték arra, hogy néptánckul- úgy színpadra állítani, hogy ÍIM’OviIt nr, S n rítrnvvi ó «trn ! v, U tn .. . ismét vélet- túránk és hswományaink to- az mai életüket tükrözne. A kőszegi tanítóképzőben a végzős diákok az ünnepi műsort próbálták, melyben a néptánccsoport is fellépett. Ö, mint „gólya” oldalról szemlél, te a táncosokat. S az eredmény; ismét egy beugrás, betegség miatt, szép sikerrel. Ezután belépett a csoportba. így kezdődött a néptánccal való barátkozása, és ennek a barátságnak ma már múltja és szép eredményei vannak. Székely István nevét jól ismerik a megyében. Tánccsoportjai országos fesztiválokon hívták fel magukra a figyelmet. 1953-ban került Salgótarjánba és néptánccal mutatkozott be. Bátyja — aki akkor szintén itt élt — csoportjával kulturális szemlére készült. Az egykori „csizmahordó testvér” is bekapcsolódott a készülésbe és egy táncjáték szvittel megnyerték a versenyt. Együtteseinek vezetője és koreográfusa egyszemélyben. Sok tanulás és munka tette vábbra is virágozzanak és csoportjaink kivívják maguknak az elismerést — mondja. Együtteseit egyformán szereti. Azon fáradozik, hogy új gondolatokkal és tartalommal bővítse azok repertoárját. Kopernikusz, a közgazdász Nikol-asz Kopernikusz, nemcsak kiváló aszfcronomus, hanem neves közgazdász is volt, a jelenlegi pénzforgalmi elmélet megalapítója. 1528-ban írott s.Moute Cudende” (Vert pénz) című értekezésében kifejti azt az elméletet, hogyan lehet kiszorítani a forgalomból a teljes súlyú drága pénsham-törvénynek” nevezték, — annak az angol közgazdásznak a neve után, aki Kopernikusz munkájának megjelenése, után leírta azt l| s Csak 1870-ben ismertette meg a tudományos világot Ludwig Wolowszky lengyel közgazdász a párizsi Iparműzeket, a nem teljes súlyú ér- vészeti Faiskola, akkori promékkel. Kopernikusz pontos meghatározását adja ennek a manapság széles körben elismert törvénynek (amelyre már a középkorban felfigyelt a francia Nicolas Oremuet és Pierre de Blois.) A tudósok egykor ezt a törvényt „Grafesszora Kopernikusz értekezésével. Wolowszky követelte, hogy nagy nevű lengyel elődjét ismerjék el a törvény szerzőjének. Jelenleg Kopernikusz törvénye Grasham-törvénye néven ismeretes. A másik, a szécsényi együt tese Csehszlovákiában is jól ismert. 1962-től kapcsolatban állnak a losonci csoporttal, és a Csemadok által rendezett füleki fesztiválon rend szeresen részt vesznek. Jelenleg a Zorba zenéjére a „szir- takit” viszik színpadra. Székely István a kompozíció mondanivalóját így fogalmazza meg: — Az emberek tiszta érzelmei tiltakoznak az elnyomás ellen, szabadságra vágynak. Az emberi törekvések egyenként is megvannak, de csak a tömeges összefogás eredményezheti a felszabadulást. E két csoporton kívül a megye valamennyi néptánc- csoportjának munkáját figyelemmel kíséri és segíti. Az eredetiség, a viselet, a hagyományőrzés szempontjából a kazári együttes munkáját emeli ki. Ugyanezt a funkciót hivatott betölteni a bujá- ki csoport is. A megye határain túl is kérik Székely István segítségét. A lonsonci Csemadok felkérésére a fülebpüspöki csoportot készíti fel a zselizi néptáncfesztiválra, mely a csehszlovákiai magyar csoportok fesztiválja lesz. Hogy milyen tervei, elképzelései vannak a jövőre vonatkozóan? — Székely István így vall erről: — Szeretnénk, ha sikerülne egy központi művészegyüttest létrehozni a megyében. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a gyerekekkel már az általános iskolában megszerettessék a néptáncot. Egyre több szakember áll rendelkezésre, csupán kedv és idő kérdése, hogy a terv megvalósuljon, s hogy a ma még úttörőgyerekekből felnőljenek népművészetünk, hagyományaink további őrzői. —VKM-— Május Budán i{(MTI foto — Fényes Tamás telv.) Barátom, Gomez reggeli gyors komó- — Az öt év komoly mű- a 120 kilométerre fekvő Flo- tosan ballag Pest fe- vészi alapot jelentett. Itt, Bu- rida szeleit, ma már egyre lé. Az ablak előtt egy kubai dapesten tanultam meg, hogy inkább megmutatják a nép zongoraművész, Jorge Gomez egyáltalán miért kell zenél- győzelmét. Nemcsak a cukor- Labrana néz ki a most már nünk, mit lehet elérni a zené- nádültetvények mellett, havel. Megtanultam, hogy a nem a művészetek területén zene általános beszéd. Pro- is. fesszorom — Gát József — Jorge Gomes virtuóz zongo- tanácsai nagyon érdekesek és rista. Mellette szenvedélyes lényegesek voltak. Karrierem politikus is. Művészet és poli- alapját adták. Jorge Gomez Labrana nemcsak kiváló zongoraművész és pedagógus, hanem a magyar zene lelkes agitátora is. Ku- szeti Főiskolán tanít. Ez már bábán eddig nem volt kiala- nagy eredménynek számit — kuli zongorametodika, öszmondja nem kis izgalommal, szebeszéltek többen fiatalok, s haszontalanabb dolgok, ame- hiszen addig csak a Nemzeti elkészítettek az első kubai lyékre régebben sokkal többet Művészeti Iskola kebelén be- zongoraisbolát. A munkában áldoztak. Á művészet, az allül folyt zeneoktatás. A ta- zeneszerzők is segítettek, kotás mindenki számára va- nárok közül ketten-ketten Ma- Egyesítették a legjobb len- lami pluszt jelent. Különben gyarországon, Lengyelország- gyei, szovjet és magyar mód- érvényes ez nálunk, ban és a Szovjetunióban vé- szereket, elképzeléseket. Nem- Jorge Gomez kinéz a vonat geztek. csak hazánkban, hanem Ku- ablakán. Ültetvények helyett A zongoraművész öt évet bábán is a bartóki Mikrokoz- vékony akácfák suhannak el töltött hazánkban. A buda- mosz emlőin nőnek fel a pesti főiskola növendéke volt zongoristapalánták. ismerős tájra. Talán Havannát keresi-kutatja egy-egy felbukkanó kanyarban. Pedig második hazájává nőtt fel ez a jegenyés sor, ezt a családias vonatot magának tudó nép Gomez felesége magyar, salgótarjáni lány. Otthon, Havannában, a tavaly megalakított Zeneművétika nála egyet jelent. Azt mondja: — A forradalom nem sajnálta a pénzt a művészettől. De miért is sajnálta volna? Nem a művészettől keli sajnálni a pénzt Vannak sokkal — kétéves párizsi tanulás után. S milyen hamar elrepült az a pár év! az ablak előtt. Tompa szür- késségükbe néha belezuhan Jorge Gomeznek nyolc nö- egy-egy nyírfa fehérsége. BaÉrdekes, megs&rgult Irat került elém minap az egyik nógrádi falucskában. S most, az ünnepi könyvhét nyitányán érdekesnek ítélem, hogy a nyilvánosságnak is átadjam: „Nagyságos kvr. Tanfelügyelő Ür! A bánki ev. isko- ^ fyasáPHani jegyzet A könyvhét nyitánya ahol a könyv példányszámait jelzik, öt-, tíz-, húszezres, sőt jóval nagyobb szériái a műveknek, s néha, a keresettebbekből ennyi sem elegendő. Pályakezdő költők, írók első alkotásai is két-, háromezres számban kínálkoznak. Móricz ötszáz csaknem Felszabadulásunk negyedszá- olvasóval beérte volna, a joés .............. .. , egybevetni_i/Jzisásii könyvtára^ az hatvan év előtti olvasói oda- zados esztendejében pedig a mai indulóknak ötszörié ked- 1912/13. tanévben 41 kötet iDhat a maival. Az éppen könyv ünnepi hete különös vezőbb a lehetőségük ismert- könnyvvel gyarapodott, egy esztendeje útjára indí- jelentőséggel bír. E negyed- té lenni. amennyiben az iskolafenntar- tott nagy kezdeményezés, az században a könyv kulturá- Móricz ötszáz olvasó matartó bánki ev. egyház a leg- olvasó népért mozgalom lis gyarapodásunk nélkülöz- gyárt áhított? ... Hol tarta- utóbbi kot tanévben befolyt, eredményeinek összegezése hetetlen szükségletévé vált, ruik már élő alkotóink e beiratasi dijakból meghozat- sem jenne érdektelen, mert — beszédes számok igazol- félszeg óhajtól!?... Legif- ta az 1912. évi 149. sz. mi- bárhogy elégedetlenkedünk, ják ezt. Könyvkiadásunk jabb költő-, írónemzedékünk -ritssí. -rencieietbe-n. foglalt türelmetlenkedünk is, mégis- 1938-hoz képest évente több, legszerényebb óhaja is " jegyzékből az első típus, csafc nagyszerű sikerekről mint kétszeresére, példány- val vérmesebb ennél — csillaggal jelölt könyveit 60 beszélhetünk a könyvtárhá- számban ötszörösére nőtt. A korántsem alap nélkül, k. 60 f. ertekben s így ifjú- lázat, az olvasói szám ala- közművelődési könyvtárak r>u,n*A «»„„ö iottani- v sági könyvtarunk most mar, Múlásában. olvasóinak száma jóval meg- v-Aitn <?»mint az idecsatolt leltár iga- j^z 0ivasl5 nép mai ará- haladja a kétmilliót, a köl- •' a zolja 112 kötetből áll. (71 kö- nyan tekintve szinte hihetet- csönzött köteteké az évi 52 ^-v- nemeink irámsze tét a Nemzeti Intézet aján- iennek tűnik amit Dutka milliót Ez annuit tesz hocru ^zonseg nemcsak szamsze- könuvtár alva- á? , „ , - uuiKa múltot, az annyit tesz, nogy rétégben, nőtt hatalmasra az Konymar oiva- Ákos A Holnap városa című hazank valamennyi polgárairodalmi korrajzában a hí- ra esztendőnként öt olva- antológia sott mű jut. „A Hol- Az idei ünnepi könyvhét nap első kötetéből a nagy méltó az eltelt negyedszá- lárma dacára is csak 70 zad méretnövekedéséhez kidéka.) — A sóinak száma 62 volt, mégpedig mindennapi iskolás 27, res Holnap című ismétlős 20, s felnőtt 15. A kelendőségéről ír: mindennapi iskolások egyen- kint átlag 11—11, az ismét- lősök 7—7, a felnőttek 3—3 példány fogyott el a könyv- adóink az alkalomra 68 művet, könyvet olvastak. Az iskolá- kereskedésekben.” És Mó- 942 ezer példányban bocsások legkedveltebb olvas- rjC2 Zsigmond is mindössze tottak ki. mánya: Benedek Elek meséi, ötszáz olvasó magyarról ál- Forgatom találomra a Ezen jelentésem után a leg- modozik — ha volna annyi friss nyomdaillatú műveket, mélyebb tisztelettel marad- a müveire. Némelyikből napok múlva tam Nagyságodnak alázatos Bárhogy elégedetlenke- talán már egyetlen példányt szolgája Bánkon, 1913. má- üünk tehát eddig mérhető sem lelünk a boltok polcain, jus 30-án Pauló János ev. eredményeink felett, bizony. Elviszik a betű, a szép szó tanító.” csak más a mai kép, mint szerelmesei. Lapozom a köBizonyára tanulságos vol- akár három évtized előtti, teteket, s meg-megállok ott, eltelt negyedszázadban, hanem igényességben is. A könyvekben a mai olvasó- közönség a való világ és élet művészi tükörképét keresi, az igazságkeresés küzdelmét tiszteli.” E közönségigény jegyében köszöntjük az ünnepi könyvhetet, az igazságkeresés küzdelmét vívó alkotókat; költőinket és íróinkat. vendéke van Havannában, a főiskolán. Mellette a konzervatóriumban is tanít — díjmentesen. Mikor ő tanít, a rátunk dúdolni kezd, halkan, alig észrevehetően. Ismerős a dallam, magyar népdalból fogant. Bartók második zongoradéli levegő tovább forrósodik versenye, amelyet 1969-beu Gubanacan-ban, a Havanna mutatott be Kubában, melletti művészeti vámosban, Jorge Gomez el sem tudná amely az ország egyik leg- képzelni az életét zene nél- festőibb része. Együtt tanul- kül. Tényeket állapít meg kis- nak zenészek, balettosok, fii- sé tört magyarsággal, de mesek, festők. Együtt végzik a mennyire igaza van, s meg- társadalmi munkát is. Ha kell, állapításai néha többet érnek a tanárok is. egy egyórás előadásnál. Azt J orge Gomez pihenni mondja: jött nemrégiben Ma- — A művészet közel hozza gyarországra. Azaz felkészülni a népeket. A magyarországi a moszkvai Csajkovszkij-ver- iskolai tanítás mintegy jelkép senyre. Felesége otthonában, számunkra. Az egész nép a itt Salgótarjánban ez lehetővé kóruson keresztül tanul ze- is válik. Hetente Budapestre nót. utazik, Ungár Imre professzor- Erről a három mondatról hoz, aki meghallgatja, s ba- ^ akár külön-külön is ráti tanácsokkal látja eL tanulmányt lehetne írni. Jorge Barátunk rutinos versenyző Gomez egyszerűen fejezi ki már. Részt vett az Enescu-, a magát magyarul. De lényegreChopin- és a Liszt-versenyen. Azt mondja: törően. S egy-egy mondatában axióma érvényű megállapításokat fogalmaz meg. Akár— A verseny számomra , ., , .. .... nemcsak forma. Hiszen lehe- csak hároméves fia aki job tőségeim adottak. Nekem azt beszel1 agyarul mint ő *s erre milyen buszke!). Kuba 16 ezer kilométerre kell figyelembe vennem, hogy egy olyan országot képviselek. . " “Br1. mlo"lelerre soha nem vett részt fekszik légvonalban Magyaramely soha nem vett részt versenyeken, csak a forradalom győzelme óta. S ez nekünk nagyon lényeges, hiszen a világ számos pontján mi mutatjuk be Kubát, a mi művészetünkből ismerik meg. Ez az év döntő jelentőségű a kubai zenei élet történetében. Első ízben rendezik meg a nemzeti zongora-, ének- és országtól. Furcsa érzés, látni hetente őt a Salgótarján—budapesti gyorsvonaton, aki bejáratos a világ hangverseny- termeibe. S ő legtermészetesebb módon közlekedik, mintha otthon lenne. De számunkra igazán csak akkor, ha a Csajkovszkij-verseny előtt vagy után — Nagytaá- tony példájára — kétéves zeneszerzésversenyt. Igen, Ku- szünet után Salgótarjánban is ba egyre többet akar hallatni ismét dobogóra léphetne, magarol. Ha a forradalom győzelméig nagyon is érezték Molnár Zsolt NÚGRÁD — 1970. május 31., vasárnap 7
