Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

Miniszteri értekezlet után v Lépési tartani az igényekkel Április elején a Kohó- és Gépipari M Lnisztér i um ban adott számot a Salgótarjáni Kohászati Üzemek az eddigi tevékenységéről, az eredmé­nyekről, gondokról és a jövő­re vonatkozó elképzelések­ről. A miniszteri értekezlet megfelelőnek minősítette a vállalat kereskedelempoliti­káját és helyeselte a fejleszté­si törekvéseket. További fel­adatul jelölte meg a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek szá­mára a belkereskedelmi, a mezőgazdasági szeráruigé- nyek jobb kielégítését. Azóta másfél hónap telt el, ami elegendőnek látszik ah­hoz, hogy a feladat megoldá­sát célzó elképzelések letisz­tuljanak és a hosszabb időre szóló program körvonalai ki­alakuljanak. Mit kíván tenni a belkereskedelmi ellátás ja­vításáért a vállalat? Ezzel a kérdéssel fordultunk Bolló Imre melegüzemi kereskedel­mi osztályvezetőhöz. Kétasás tonnával többet — Tavalyihoz hasonló mennyiségben terveztünk eb­ben az évben is mezőgazdasá­gi szerárut gyártani és forga­lomba hozni — tájékoztatott. — A miniszteri értekezlet után újra felülvizsgáltuk le­hetőségeinket. Minden fel­szabadítható erőforrást a ko­vácsológyárba összepontositot- tumk. A hónap elején tárgyal­tunk a KGM kereskedelmi főosztályával és a Belkeres­kedelmi Minisztérium keres­kedelmi főosztályával Beje­lentettük, hogy intózkedé­seimk révén mintegy 200 ton­nával tudjuk növelni a ter­melést mezőgazdasági szer­áruból. De ezzel a belkereskedelem ellátási gondjai teljes egé­szében nem oldódnak meg. Az igényeik jelenleg 20—30 százalékkal nagyobbak mint a korábbi két évben. A keres­let az utóbbi négy évet te­kintve eléggé hullámzó képet mutat. A „itetőződésí” 1966 jelentette, ettől kezdve egyre kevesebb megrendelést kap­tak. Egy évvel később ötszáz, majd ismét egy év leforgása alatt újabb közel ezer tonná­val zuhantak lentebb az igé­nyek. Ez az év volt az új gaz- daságinámyításd rendszer in­duló éve. Ezt a viszonylag alacsony rendelési szintet még egy évig tartani tudta a kereskedelem, de erre az évre már meglepe­tésszerűen 600 tonnával na­gyobb igényt jelentett be. Mi Lehet az oka ennek az inga­dozásnak? Valóban a tényle­ges kereslet természetes vál­tozásait tükrözi? Az igények általában stagnáló, vagy töb- bé-kevésbé egyenletesen csök­kenő és emelkedő tendenciát mutatnak. Éppen ezért nehe­zen érthető, miért éppen a mezőgazdasági szerárukat súj­tanák a rapszodikusan hul­lámzó igények. • • O <a%e fognak a gyártók — Arra kell gondolni — fejtette ki Bolló Imre —, hogy a készLetgazdálkodás szigorí­tásának hatására a kereskede­lem nem rendelt kelő meny­Előkészítő tárgyalás a regionális vízmű második üteméről r Az észak-nógrádi regionális vízmű második lépcsőjének megvalósításáról, a 180 millió forintos beruházás előkészíté­séről tárgyaltak az elmúlt na­pokban az illetékesek Salgó­tarjánban. A tanácskozáson a Nógrád megyei Tanács Terv­osztálya, az Építési és Köz­lekedési Osztály, valamint a Mélyépítő Tervező Vállalat és a Nógrád megyei Beruházási Vállalat képviselői vettek részt. Valamennyien egyetér­tettek abban, hogy a város vízellátásának végleges meg­oldása sürgető feladat. Kidolgozták a jelentős be­ruházási terv előkészítésének menetrendjét. Az előkészítő tárgyalás során a lebonyolítás­sal a Nógrád megyei Beruhá­zási Vállalatot bízták meg. Megállapodtak abban, hogy ( a Mélyépítési Tervező Vállalat a tervezési munkára az év köze­péig szerződéstervezetet állít össze, hogy az ezek után elké­szülő kész tervjavaslat meg­vitatására, az indító konzultá­ciós tárgyalásra és egyeztetés­re még szeptember hónapban sor kerülhessen. Az év végéig adják át a II. telep és a komravölgyi tározó közötti útra és völgyzáró gátra vonatkozó előmunkálatok ki­vitelezési terveit. A völgyzáró gát és a hozzá tartozó létesít­mények építéséhez szükséges vízjogi és építési engedélyek kiadásához szükséges terv­anyagot 1971 január végéig készítik el. Ugyancsak a következő év derekáig állítják össze az I. telep vízkivételi mű előtisztí- tójának, a kazánházi tartozé- kos létesítményeknek az I. telep és a völgyelzáró gát, va­lamint az I. és II. telepek kö­zötti csővezetékek és a villa- mosenergia-ellátás kiviteli ter­veit. A teljes tervanyag, s a terv­összesítő a következő év vé­géig 8 millió forintos költség­gel készül el, amelynek alap­ján később majd felépülhet az észak-nógrádi regionális víz­mű második lépcsője. nyiségű árut. Kicsit az a szemlélet alakulhatott ki, hogy az áru forgalmazásában az ipar és a fogyasztó kö­zött a kereskedelem nem más, mint egyszerű áteresztő zsilip. Addig nem is volt baj, amíg a korábbi raktárkészletek meg nem csappantak. Mivel közben az utánpótlás is jócs­kám leapadt, lassacskán az átmeneti áruhiány jelei kezd­tek mutatkozni, amit már csak a megrendelések szinte ugrásszerű növelésével lehe­tett ellensúlyozni. Ma már az okok és okoza­tok boncolgatásának vajmi kevés közvetlen gyakorlati haszna van. Sokkal fontosabb kérdés: mit tett és mit tesz a termelőüzem a mezőgazda- sági szeráruk iránti kereslet jobb kielégítéséért? — Nemrégen Mosommagya- róvároét jártunk, ahol éppen ebben az ügyben folytattunk megbeszéléseket — válaszolt az osztályvezető. — Tárgyal­tunk egy szentgotthárdi üzem­mel is, amely szintén mező­gazdasági szerszámokat állít elő, hogy valamelyik termék gyártását teljes egészében ve­gyék át. A mezőgazdasági gépjavító vállalatokait is megkeressük, hogy a mező­gazdasági szeráruk gyártásá­ba segítsenek be. Azért szo­rulunk erre a megoldásra, mert körülményeink korláto­kat szabnak a termelés növe­lésére irányuló törekvéseink elé. A körülmények gyors változására pedig nem lehet számítani. Tervezzük ugyan a fejlesztést, de ennek megva­lósítására legfeljebb a követ­kező évben kerülhet sor. * II jí gének f a ieehnológia A fejlesztési elképzelések között szerepel, hogy korsze­rűsítik a technológiát: a ko­vácsolás helyett saj tolással és hengereiéssei állítanak elő mezőgazdasági szerárukat. A „kísérleti” gyártás már meg­kezdődött, de 6—8 millió fo­rint értékű gépi berendezésre lenne szükség ahhoz, hogy ez a technológia nagyobb rész­ben vehesse ki a részét a ter­melésből. Még valami, ami hozzájárulhat a belkereske­delmi ellátás javulásához: a megyék nagykereskedelmi vállalataival hároméves szer­ződéseket * kötnek mezőgazda- sági szeráruk szállítására. Ez azt a célt szolgálja, hogy a forgalmazóik. gondosabban :mérjék föl az igényeket és az üzem időben fölkészülhessen a kereslet kielégítésére. Várható-e javulás a szegel- látásban? Erre a kérdésre Papanicz István hidegáru ke­reskedelmi osztályvezető vá­laszolt: — A kereslet évrőll évre egyenletesen növekszik, bár ezen belül egyes fajtákból — például a vastag szegből — visszaesett az igény. A zavar­talan belső ellátás biztosítása érdekében már két évvel ez­előtt leállítottuk az exportot. Változatlanul arra törekszünk, hogv a hazai igényeknek ma­radéktalanul eleeet tehessünk. Kiss Sándor Ha noipiirendre kerül Nóg­rád megyében a szolga itatá­sok helyzete, szinte általános a megállapítás. hogy nem megfelelő szintű es minőségű. Amikor valamit létesítünk — példa erre az AFlT-szerviz — rövidesen kicsinek bizonyul. Ez arra mutat, hogy a lakos­ság igényli _ a szolgáltatáso­kat. i Egyet mindenképpen el kell ismerni. Az elmúlt években fejlődött a szolgáltatások száma és minősége. Ez első­sorban a megyeszékhelyre, Salgótarjánra vonatkozik. De még itt is nagyon sokszor előfordul, hogy például a ház­tartási gépek garanciális ja­vításait anyaghiány miatt nem tudják elvégezni. Egy rendelet szerint, ha a garan­ciális javítást 15 napon be­iül nem tudják befejezni, a javító vállalat köteles a to­vábbi időtartamra új készülé­ket adni. A gyakorlatban, sajnos, nincs elég cserekészü­lék. ami elég sok vitára ad alkalmat. Ha gyári hibás a ké­szülék, a javító vállalat utal­ványt adhat, amelyet a ke­reskedelem köteles beváltani. A Vegyesipari Vállalat több­ször ad ilyet, a GELKA azon­ban nagyon ritkáin. Pedig az is a szolgáltatások javításá­hoz tartozik, hogy a vevőt megkíméljék attól a sok bosz- szúságtál, amit az ilyen ügyek okoznak. Amikor a szolgáltatásokról beszélünk, az* is néznünk leéli, hogy a szolgáltatások ára maximált. A gyorsan nö­vekvő igényeket kis nyereség­gel kell kiszolgáni. Ez eléggé nehéz helyzetet teremt. Egyes vállalatok ezt ki akar­ták küszöbölni és — hagyva a szolgáltatásokat — áttér­tek a késztermék-gyártásra, amely nyitván nagyobb nye­reséggel jáir. A nagyobb nye­reség jobban biztosítja a vál­lalat fejlesztési lehetőségét, jobban tud beruházni, dolgo­zóit anyagilag érdekeltté tud­ja tenni. Sajnos, éppen a pe­igények ritérikus területekre jellemző ez a tendencia, ahol pedig a legnagyobb szükség volna a szoligáltatásiokria. Belenyugodni a jelenlegi helyzetbe természetesen nem lehet. A közeljövőben fel kell mérni a reális igényeket, amelyeket a negyedik ötéves terv során megvalósíthatunk. Az összehangolt igények ér­teimében kell keresni a fej­lesztés lehetőségeit, a szol­gáltatással foglalkozó állami, tanácsi válla latoknak, szövet­kezeteknek és magóinkisíjparo- soknak egyaránt. És itt a ta­nácsoknak van fontos szere­pük. Egyrészt abban, hogy alaposain mérjék fel az igé­nyeket, és azt megfelelőien hangolják össze az egyes vál- Lalaitokkal. A jelenleginél bát­rabban kell támogatni a kis­ipart, amely elsősorban a pe­riférikus területen szolgálja ki a lakosság igényei*. Jó szüretre készülnek a szamóeás és a málnás szövetkezetek Kísérletek az intenzívebb gyümölcsfajtákkal Nógrád megye közös gazda­ságaiban jelentősen megnöve­kedett és ma már több száz holdat tesz ki a bogyós gyü­mölcsösökkel betelepített te­rület. A második és a harma­dik ötéves terv időszakában mintegy ezer holdon telepítet­tek bogyós gyümölcsöt a közös gazdaságok. Mindenekelőtt a Börzsöny lankáin gazdálko­dó termelőszövetkezetekben az egyik legjövedelmezőbb üzemággá lépett elő a szamó­ca, málna és feketeribizli ter­mesztése. A balassagyarmati járásban vannak a legjelentő­sebb ültetvények, hiszen több mint ezer holdról szüretelnek gyümölcsöt az idén. A drégelypalánki Szondy Ter­melőszövetkezet Nógrád leg­tekintélyesebb bogyós gyümöl­csöt termelő és exportáló gaz­dasága. , A szamóca-, málna-, és ribizlitélepítések több mint 360 holdat foglalnak el. Sza­mócát 130 holdról szüretelnek és ahogy Kapás József, a kö­zös gazdaság elnöke elmondot­ta, a tavalyinál gazdagabb szüretre készülnek. A soron következő ápolási munkálato­kat mind elvégezték és a gon­dozott, virágba borult szamó- cáskertek jó termést sejtetnek. Az idő azonban kiszámítha­tatlan, még sokat ronthat a kedvező kilátásokon. A dré- gelypalánkiak azért óvatosan terveztek és mindössze 40 va­gon szamóca hazai és külföldi értékesítésével számolnak. Az idei szüret különösen érdekes­nek ígérkezik Drégelypalán- kon. Húsz holdon különbőzé intenzív szamócafajtákkal kí­sérleteznek, amelyek most először hoznak termést. A ter­mékeny, bő fajták közül a leg­jobbakat termesztik majd a nagyüzemben. A málna és feketeribizli terméskilátásai ugyancsak kedvezőek Drégelypalánkon. A szövetkezet szakembere! ügy számolják, ha az idő nem szól közbe, az eddigi legjobb ter­mést szüretelhetik a 80 hold­ról. Málnából 14 vagonnyit terveztek, többet, mint ameny- nyit tavaly értékesítettek. A mdlnaültetvények Jelenlegi ál­lapota azonban a tervezettnél két-három vagon gyümölccsel többet „jelez.” Ipolyvecén, Drégelypalánk szomszédságában is jobb gyü­mölcsszüretre készülnek, mint tavaly volt. Kmetty Sándor, a szövetkezet főagronómusa szerint az időjárás sok gon­dot okozott a gazdaságban. A sok eső után huzamosabb ideig víz alatt állt a szamócáskertek egy része. A munkát azonban most már sikerült elvégezni, s a szamóca virágzása erőtelje­sen megindult. A 120 holdas telepítésből 80 a termő és nem kevesebb mint 3 millió forin­tot várnak a gyümölcs értéke­sítéséből. Van, de inésg sincs A cím ne tévesszen meg senkit, nem eget-földet ren­gető nagy dolgokról lesz szó a következőben. Csak egy, számomra érdekes „társasjátékról”. Hetek óta figyelem ugyan­is, hogy a szécsényi elegáns Rákóczi-étterem és esz- preszó mellékhelyiségének ultramodern szappantartó­jába mikor kerül már végre szappan is. Kezdetben ugyanis vala szappan, az ember csak csavargatta a kis kereket és hullott a ke­zére a szappanreszelék. A kedves vendég utána szépen bekapcsolta a szárítót és máris mehetett. Így volt ez hajdanán, vagyis a nyitást követő időkben. Amióta az első adag kifogyott, nincs után­pótlás. Ha valaki kezet akar mosni, csak szappan nélkül teheti. Pontosan az jelenti a társasjátékot, hogy próbá­lom kitalálni az alapvető okot. Nem lehet megfelelő szappant kapni? Nem tud­ják belerakni a tartóba? Vagy csak egyszerűen elfe­lejtik? Ha más megoldás nincs, a mosdóra rakjanak ki egy darabot, ahogyan azt máshol teszik. De ez esetben szereljék le a modem tartót, mert az így teljesen felesleges. Csak bosszantja a vendége­ket. — csatai — Az előzetes tervek szerint a negyedik ötéves tervbein 30— 40 millió forint támogatást leap Nóigrád megye a szolgál­tatások fejlesztésére. Ezzel kell gazdálkodni úgy, hogy az a legjobb legyen. Egyet azon­ban nem szabad elfelejteni. Nem elég erre az anyagi alap­ra támaszkodni és várni azt, hogy majd megoldja a jelent­kező problémákat, hanem a sajáit erőket is fel kell hasz­nálni. Ez annyit jelenít, hogy az egyes vállaltaitoknál saját anyagi erejükre támaszkodva is kell fejleszteniük, illetve beruháBniok. A szolgáltatások javítását rövid időn belül nem tudjuk teljes mértékben megoldani. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie, aki szemléli, és figyelemmel kíséri az erőfe­szítéseket. A fehér foltok fel­számolása kizárólag a taná­csok és az ilfetélkes vállalatok közös összefogásával lehetsé­ges. Ennék az útját kell meg­keresni. hogy reálisan tervez­hessünk az elkövetkezendő években. Cs. E. Több bizalmat A termel őszövetkezetek fá­sítják a művelésre nem alkal­mas területeket. Csemetéket — mivel nekik nincs — az erdészetektől vásárolnak. Ha nem haladnak a fásítással, arra hivatkoznak, hogy az er­dészet nem ad számukra megfelelő mennyiségű cseme­tét. Hivatalos értekezleten is sokszor szóba hozzák ez*. Az erdészetnél viszont ar­ról győződtünk meg, hogy ez nem helytálló. Az erdőgazda­ság a saját erdősítési felada­tához méretezte eddig cserne- tekertjeit. Néhány tsz mind­ezt figyelmen kívül hagyva, felkereste az erdőgazdaságot és bejelentette facsemete­igényét. Mivel az erdészet az előzetes bejelentés hiányában ezzel nem számolt, az igénye­ket csak részben tudta telje­sítem. Hozzájárult ehhez az is, hogy az elmúlt esztendő­ben aszály pusztított az erdé­szeti csemetekertekben. Emiatt erdei facsemetéből ma is nagy hiányuk van. Az erdőgazdaság a lehető­ségihez mérten szívesen juttat csemetét a tsiz-eknek, amit kötelességének is tart. De a tsz-ek közül jó néhány, mint például a terényi, 30 ezer akáccsemetét csak késve szál­lított el. A palotási termelő­szövetkezet megrendelt 38 ezer akáccsemetét és amikor szállításra került a sor, le­mondta a megrendelést. A facsemete 50 százaléka tönk­rement, az erdőgazdaságnak tetemes kárt okoztak. Ilyen körülmények között az erdő- gazdaság tartózkodó a tsz- ekkel szemben. Egyébként is a tsz-eknek számolniuk kell azzal, hogy az erdősítéshez szükséges cs emetene velőshez több esztendőre van szükség. A csemetéket tehát ennek fi­gyelembevételével remdeláéfa meg. Kétségtelen, az erdőgaz­daság jó kapcsolatot szeretne a tsz-ekkel kiépíteni, és jog-, gal reméli, ha a tsz-ék meg­rendelik a csemetéket, be is tartják a jó üzletfelekhez méltó szabályokat. B. Gr j MW'H------------L----------JÜLk. . V etélkedő — párbaj lövészettel Érdekes Ki mit tud? vetél­kedőt rendez vasárnap dél­előtt 10 órától a salgótarjáni Tarján-vendéglő nagytermé­ben az MHSZ megyei vezető­sége. A hovédelmi jellegű, or­ezágépítési és szépirodalmi kérdésekből álló vetélkedő ke­retében egy különleges ver­senyszám is helyet kapott. A résztvevők párbajlövészetben is összemérik tudásukat, fel- készültségüket a vetélkedőn. Szalvai Mihály nevével..« Gyár és Iskola kézfogása Kedves ünnepségre került sor tegnap délben a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek hi­deghengerművében. A válla­lat Szalvai Mihály nevét vi­selő hengerműi kikészítő ex­portbrigádjához látogattok el az ország egyetlen, ugyancsak Szalvai Mihály nevét viselő zagyvarónai általános iskola küldöttei. A zagyvarónai szü­letésű, nagy magyar interna­cionalista nevét viselő brigád és diákkollekitíva korábban kezdődött barátságát pecsé­telték meg ebből az alka­lomból, szocialista szerződés­sel. A hideghengerműi Vörös sarokban megtartott találko­zón — ahol részt vettek a gyárrészleg politikai és gaz­dasági vezetői is — Gaál László a 26 tagú brigád ve­zetője köszöntötte a résztve­vőket, s rövid ismertetőt mon­dott az ezüstkoszorús szocia­lista brigád tevékenységéről. Az iskola nevében Berki Mi- Iiályné igazgatónő válaszolta brigádvezető szavaira, s mél­tatta a szocialista szerződés jelentőségét. Az ünnepélye­sen aláírt szerződésben mind a brigád, mind a tanulok és a nevelői kollektíva kölcsö­nösen vállalják egymás mun­kájának figyelemmel kíséré­sét és a sajátos eszközeikkel történő támogatását. A szer­ződésben a brigád vállalta, hogy rendszeresen látogatja az iskolát, segítséget nyújt a felszerelések javításához, a hiányzók pótlásához, a jó ta­nulók jutalmazásához, a gyá­ri a munkásélet alaposabb megismeréséhez. A gyerekeit ezt irodalmi műsorral, fali­újság, tablók készítésével és mindenekelőtt jó tanulással viszonozzák. A szocialista szerződés alá­írása után a brigádtagok vi­rággal kedveskedtek az isko­la küldötteinek, majd az igazgatónő a Szalvai Mihály életéből a gyerekek által gyűjtött dokumentumokat nyújtotta át’ a brigád vezető­nek. NÓGRÁD 9 1970. május 23-, szombat "J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom