Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

Vizsgálódás sza k mim kásii^v ben

Elsőként Kajla Józseffel, a hosszú éveken át gondok nyo- benne. Ha a csibenevelő an- hatezer holdas homokterenyei másították. Most jutottak el nak rendje-módja szerint meg- Zagyvavölgye Termelőszövet- odáig, hogy a szerelőműhely- telik, a fizetése sem rossz, kezet elnökével beszélgettünk nél, az állattenyésztő telepen Ezerhatszáz forint körül kap a fiatalokról. Riasztó számo- fürdőt, öltözőt építenek. egy hónapban. Bizony, az elekat sorolt. A három község- jén sokat kellett a szülőknek

ben: Nádújfaluban, Mátrano- I* szaladni azért, hogy Tóth Ervákon és Homakterenyén 350 zsike megfelelő körülmények

tagja van a szövetkezetnek. Mátranovdkon a gépműhely- között dolgozzon, s megkapja Átlagos életkoruk 55—56 év. ben Vanó Sándor fogadott, az őt megillető járandóságot. Ami viszont a fiatal, szak- Fiatal ember, huszonnégy esz- munkás-utánpótlást illeti, tendős. Körzeti szerelő volt a *■

azok körül az elnök vélemé- Kisteranyei Gépjavító Állományé szerint nincs minden son, majd csoport-, illetve Az út utolsó állomása a rendben. üzemvezető lett. Decemberben Homokterenyei Általános Is' a tavaly végzett általános íott a Zagyvavölgye Termelő- kola volt. Tóth Gyula, az iskolai tanulók közül (megint szövetkezethez. Ott megkere- igazgató és Bóka István, a csak a három községtől van havonta háromezer fo- helyettese csak megerősítették

szó), még hatan jelentkeztek rintot> itt két « fél ezret kap. azt, amit a szövetkezet elnö- mezőgazdasági szakmunkás- Hogy miért hagyta ott a k® mondott. A 34, most vágnak. Az idén már egyetlen gépjavítót? z° nyolcadikos tanuló kovállalkozó sem akadt. Pedig a Mindenekelőtt azért, mert ZÜ1 egyetlen egy sem. jelentke- szövetkezet vállalja taníttató- kedveli a mezőgazdasági mun- mezőgazdasági szakmun- sukat, munkaruháról, tan- kát. Ebben az utóbbi időben kasnak. Akik nem tanulnak könyvről gondoskodik. A fia- egyre kevesebb része volt, tovább, azok elmennek az falok, tanulmányi eredrné- hiszen az állomás profilja iparba. A Mátranovákra tele- nyüktől függően, ösztöndíját megváltozott. Itt nagyobbak a Pült Garaz-MÁVAG 11 fiút kapnak. Az utolsó évben, ami- lehetőségek. A szövetkezet ro- „vitt el”. A lányokat a jános- kor a gyakorlati időt töltik, a hamléptekkel igyekszik behoz- aknai női fehérnemű üzem szövetkezet bért is fizet. Amo- ni elmaradását a gépesítésben, „csalogatja”. Ahogy Egri Alf- Iván kedvcsinálás ez, hogy a Harminc erőgép, négy kom- rédné, az üzem műszaki veze- íiatal szakmunkások ne pá- hájn, nyolcvan munkagép tője mondotta, még 100—150 lyázzanak el a gazdaságból. üzembiztonságára ügyel. Hogy leányt, asszonyt tudnának fog- ’ Hogy mindezek^ellenére ml- tartaJli tudí® a beírat- Mlkoztatni a most üres száláért idegenkednek a fiatalok a kozott a. technikumba. gokon.

mezőgazdaságtól, a szövetke- ^ másik lenyeges köa*ülm«ny ^ pedagógusok még azt is zettől? az, vcdt Van° Sándor döntésé- kifejtették, hogy amennyire a

Többféle okot is sorolt ma- JJ*1’ :^^vf^’hoev a lehet6ségek engedik- igyeksze- gyarázatul az elnök. A jőve- ^kÍkörütoLvek & a Ldokok között. Hiszen a fiatal, „är_ ® wiJiura f«i 111 azanjDan a szoveucezew

ió -szakmunkások keresete gattf van: De a tec“TUÍca szakembereknek is többet kelalig-alie tér el az iparban dől- tortóztathatatlanul vonul be a jene Arra gondoltak: ne

alig alig tér el az ip ban szövetkezetbe is. Amennyire a csaie akkor keressék mee az is- gozo társukétól. A gépszerelő- domboraati adottságok Psak,akkor keressek meg azis

8-^2 .fo*ntos ,'?7,bé:rr„el ST M a&”neh^fbb Skssztoet^l^idkT lónS számoljak el. Gyurcsák György m ’ ^i^motokat A aénmű- !!! ' ’ , °

traktoros a múlt ősszel, végig ^^“OlyamatoKat. A gépmü segítsegere van szükség.

Tr “ ", I *. "f, hely új és Vanó Sándor meg- uevancsak lénveses a oedanyujtott műszakban dolgozott. _ készülő fürdőt, is. . *2

Keresett egy hónapban 5400 forintot.

Az iparmedencében, ahol a homokterenyei szövetkezet is

mutatta a készülő fürdőt is. gógusok szerint, hogy a végzett technikusokat, a szak- munkásokat olyan munkakörben foglalkoztassa a szovetke- A korábbam végzett szak- zet( a képesítést szerezgazdálkodik, az ipán mun- munkások közül mindössze ték Ez sainos nem mindig Icának van nagyobb hagyatná- egy, Tóth Erzsébet dolgozik az történt ígv nya. A keresőképes lakosság állattenyésztésben. Tavaly fe- többsége a környező bányák- jezte be az iskolát, megtették ban, üzemekben dolgozik. A a baromfinevelők csoportveszülők ide irányítják a fiata- zetöjének. Akik vele dolgoz- Igaza volt Kajla Józsefinek, lókat is. A szövetkezet ka- nak, korosabb asszonyok mind. R szövetkezet elnökének, ami- lenc szakmunkástanulója kó- Tapasztalatuk nyilván több, kor beszélgetés során azt zül hét gépésznek, gépszerelő- mint a 19 esztendős Tóth Er- mondta: ^ iparl lehetőségek- nek jelentkezett, mert a gép- zsikének. Azonban a baromfi- kel az ottani munkakörülmé- muhelyben ipari jellegű teve- nevelés korszerű, hatékony nyekkel mo még nem tudják kenyseg folyik. módszereit, a tápszerek ete- felvenni a versenyt. Az iparA fiatalok áltaiában inkább tését, a b6t6§sé§6k m€§cloz6“ szerű tönnelés, a nyolcórás olyan munkát keresnek, ahol sét 6 tanulta a szakmunkás- munkaidő, a szabad szombat kulturált körülmények között képző iskolán. Ezek voltak a még bizony csaknem elér- dolgozhatnak, a munka nem döntő érvek, amikor csoport- heteden álomnak tűnik Ho- veszi ki minden erejüket. S vezetőnek választották. mokterenyén. Az azonban így

ezt néni is lehet felróni nekik. Tóth Janos, Erzsiké édesap— jg hasznos lenné, ha a mosta— Azt kívánják, hogy ha elvé- ja is a szövetkezetben dolgo- nin£l nagy0bb gonddal fog- gezték dolgukat, ne olajosán zik. Ö indította el a kislányt iaikoznának azokkal a fiata- keUjen „végigszégyenkezniök” a szövetkezetbe, biztatta ar- iokkak „kik már a szövetke- a faluin. A fürdő után ele- na, hogy tanuljon. Azt mond- cetben vannak. Mert bizony gáns, utcai ruhában sétálhas- ta, most már rendben yan még akad itt is tennivaló, sanak, szórakozhassanak. A Erzsiké dolga. Lelkiismeretes,

homokterenyei szövetkezetét rendes a munkában, bíznak is Vlncze Istvánná

Közművelődésünk és az élet

Befejeződött az országos népművelési konferencia, amelyen a küldöttek megvitatták a közművelődés helyzetét és fejlesztésének feladatait. Az esemény lezajlott, de a konferencia csak ebben az értelemben ért véget, egyébként nem. Az ott elhangzottak hosszú időm áit útmutatásul szolgálnak a közművelődé« munkásainak az elméleti és a gyakorlati tennivalók sokaságában.

így lesz ez Nógrádiban is, amelynek küldöttei ugyancsak részt vettek a konferencián, s holnaptól gazdagodva folytatják munkájukat. A konferencián, elhangzottak elemzése sokáig napi feladatunk lesz, ezúttal azonban nem erre vállalkozunk. Csupán arra, hogy — a teljesség igénye nélkül —, néhány szót ejtsünk megyénk közművelődésének helyzetéről, itt-ott a gondokról.

E

Az elmúlt ötéves

vei összefüggő gondokról, a Az elimúilit években magam- megyei levéltárról. Külön be- vizsgára vialó felkészítés is szélihetinémk a közművelődés folytt például Mizserfam, tervben személyi feltételeinek alakú- amelynek tapasztalatait az orközrnű vetődésünk anyagi és személyi feltételei rendelkezésre áiiLtak. Ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy néhány mai gondunk alapja éppen ennek ellenkezőjében gyökeredzik, hiszen ipart és mezőgazdasági üzemeink csökkentették a fordítható összegeket. A tanácsi költségvetésben azonban nötit az e célra felhasználható keret, így a korábban korszerűtlen intézményhálózatot viszonylag megfelelő szinten tartjuk. Itt persze sok a gond, hiszen például a hatvanas években épült művelődési otthonok építésekor még nem számoltak a mai, differenciált igényekkel.

Egyébként művelődési otthoni hádőzaitiunk vizsgálatakor nem is a számszerűséggel van baj, hanem inkább a minőséggel. Például á járási művelődési központok hálózata most kezd csak' kibontakozni, a ma követelményeinek egyedül a pásztói felel meg. Községi, üzemi művelődési otthon jellegű intézményéMátottsá- gunk az országos átlag felett van. De például az intézményieknek majdnem felét nem

lásárói, arról például, hogy a szógos szervek is tanuknál

járási intézményvezetőknek a fele, a községi függetlenítetteknek hetven százaléka felel meg a követetményekinek. Ez még akikor sem kielégítő, ha az elmúlt időszakban kétség_______________ kívül nőtt a népművelők

k

özművelődése szakmai képzettsége

A kozművelés tartalmi részének elemzésekor ugyancsak nem lehetünk nyugodtak. sok még a tennivalónk, amelyek elvégzéséhez minden bizonnyal útmutatással szolgálnak a konferencián elhangzottak is.

Elmondhatjuk, hogy a nagy történelmi évfordulók előkészítése és megünneplése hasznos szolgálatot tett a politikai nevelésben, kedvező változás indult meg az ismeretterjesztésben, nőtt a társadalomtudományi előadások száma, az országos és megyei kiadványok. eljutnak az olvasókhoz, alakítják tudatát, és így tovább.

Az eredményeken túl azonban még további létező gondjaink is vannak. így például az általános műveltség emelésében. Jóllehet megnőtt a népművelés szerepe a szervenyozzák. Az egyéb, iskolán- kívüli formák is váLtozek» képet nyújtanak.

Nincs mód részletesen elemezni a könyvolvasók arányát, aranyit azonban megjegyezhetünk, hogy nem úgy emelkedett a munkásolvasóik száma mint szerettük volna, a parasztoivasók száma pedig csökkent. Ez önmagában is újara ez irányú erőfeszítéseink tokozására hívja fel a figyelmet. De szólhatnánk még a művészeti munkánkról, a irodalmi műveltség, a képzőművészeti és zened ízlés állapotáról, az itt jelentkező gondokról, az öntevékeny művészeti mozgalomról. Vagy a bejáró dolgozók, a munkás- szállásokon lakók közművelődési viszonyairól.

Az elmondottak is Jeteik azonban, hogy számiunkra az országos népművelési konferencia a tanácskozás lezajlásával nem fejeződött be. Ellenkezőleg. Még világosabbá

tudtuk besorolni egyik típus- ze5"" felnőttoktatásra való elő- vált az az ismert tény, hogy a

ba sem a 105/1968. MM. számú utasítás végrehajtásakor. Ez is még a jövő feladata, a

klubkönyvtárak építése a nagytermek mellé.

A könyvtárhálózatról szóivá sem a számokkal van a baj, inkább a korszerűség fájó hiányáról. Maga a megyei könyvtár sem tudja könyvállományát elhelyezni, szűk a helye. A gyermekkönyvtár mostoha körülményei Salgótarjániban egyedülállóak az országban. A járási könyvtárak közül csak a szécsényi működik kedvező körülmények között. A rétsági járási könyvtár helyzete viszont annál szomorúbb. Falusi intézményeink zöme szántén korszerűtlen, Itt még a könyvek avultsága is távolitantja az olvasókat.

készítésben, a felnőttoktatás számszerű növekedése nem következett be. Pedig ez nem azt jelenti, mintha már minden rendiben lenne, hiszen például Salgótarján üzemeir ben is gond a dolgozók egy részének iskolázatlansága, ami természetesen a munkaerkölcs szempontjából sem közömbös.

korszerűséget ma a tudományos-technikai forradalom körülményei között az anyagi

lehetőségek felkutatásán túl az elméletileg képzett, a gyakorlat teendői között gyorsan

tájékozódó népművelő képes eredményesen végezni.

T. E.

Szólihaitnánk még a filmszínházak állapotáról (151 közül 60-nak az állapota rossz), a múzeumi hálózat bővltésé*ssysssssssssyysssssssyjyssssj!SjssssssyjssjsssssssssssssssssssssrsssssssssssssfSfSS/sss/sssssA<sryrfrsjCSfsrA*fjvsssss//fS/ssssssfssr/ssssArssssysssss/ssfssssssrsssfsssssssssfssA

'Á nagy fekete zeneszerszám ma is úgy szól, mint ötvem- óvvel ezelőtt. A billentyűk leütéséből érződik a régi lendület, a hév és a kedv. Hallgatjuk a felcsendülő hangokat, s közben szemünk a falon kószál : Liszt, Chopin és Beethoven tekint le a fekete Bösen- dorferre. Aki zongorázik, be- húnyja szemét, talán az elA Bösendorfer ma is szól...

va önmaga erejére utalva is képezheti ró.agát.”

S elkészült az újabb füzet is, amely kiadásra vár. Előtanulmányok a fúvószenekari játszáshoz a címe. 1967-ben fejezte be, s a kézirat lapjai kő

Az akadémiai évek után, bök mellett különböző kiad- sött kutatgatva kiderült: hiBékéscsabára, szűkebb pát- ványokat hangszerelt. Köztük ánypótló munka,

fiájába ment. Zeneiskolát szer- Bar tők-műveket is. A 15 pa- Pongrácz Gézát áprilisban ... át vezett, majd a honvédséghez rasztdalt ma is az ő feldolgo- nagy öröm érte. Fúvószenekar

a h.mÄii ««látó Haiinmfűzé- sze^dött karmesternek. Mis- zásában hallhatjuk, alakult Drégelypalánkon. Vekolcon szolgált, majd Buda- Pongrácz Géza mint zene- lük foglalkozik, de szeretné az pestre került. szerző is jelentős szerepet ját- úttörőket is bekapcsolni a ze— Jó érzés visszatekinteni— szott a magyar fúvószene fel- ne világot hódító légkörébe.

a h-moll szonáta dallamíüzé' sei között.

Pongrácz Gézáéknál vagyunk Drégelypalánkon. A zene volt élete sója. össze most is napjait.

az köti mondÍa- Szép koncerteket lendítése érdekében. E mellett Eddigi életében mindig eladtunk. Bacher Mihállyal, kvartett-, zongora- és cselló- ismerték munkásságát. 1950- Lengyel Gabriellával, ”-----1

— Édesanyám zongoramfl- ^ .He|yi verseny fémjelzi munkásságát, ben megkapta a Magyar Népi— —u -------js.. DA... Manóval. Később Udvardi Ti- Filmzenéket írt. öt évig diri- köztársasági Érdemérem ezüst

b

erf együtt tanul^Sauer Emil- tJorrak Orosz Júliával, Házy gált a Néphadsereg Színház- fokozatát. Tizenöt évvel ez- lel Én is zongoristaként in- Er.z!ielft^1- .. t , ban is, Ladányi Ferenc igaz- előtt, mint a magyar néphaddultam el a nagy pályán. Mostanában nyugodtan tel- gatósága alatt. Pedagógiai sereg alezredese szerelt le, voA nagy pályán” -r- így em- nek M^ai' Horgászik. S munkássága szintén jelentős. A miit nyugdíjba. Muzsikusai üti s milyen igazság ez az ilyenkor’ a. nyugalom termé- fúvószenekar hangszerei cí- nagy szeretettel váltak el tő- egvszerű mondat! Mert Pong- S2»t-tengerében visszaemléke- niű tekintélyes műve 1956-ban le. Bárhol járok, muzsikusok rácz Géza Liszt Ferenc utol- zik 65 tagu szimfonikus zene- jelent meg a Zeneműkiadónál, között, Pongrácz Gézát min- só növendékétől, a legendás karára- Hetenkent kétszer- Három évtized gyakorlati ta- deraütt nagy tisztelettel emle- Thotnán Istvántól sajátította ^romszor sz^repeltek a rá- pasztalatait dolgozta fel mű- getik.

el a zongorázás művészetét. S "^en figyelemre Megmutatja a legutóbbi elisLapozgatok albumában. íz- hangversenyt vezényelt. méltó ma is a kötet ajanlasa: merést is; a Felszabadulási Jugatott kézzel veszem kezembe eza “V , ’ „Célom az, hogy nemcsak a bileumi Emlékérmet. Nem száThomán István leveleit. Élő venc zeneszerzője. zenekarvezetők kezébe adjak mltott rá> meghatódva bezenetörténetet tartok ujjaim — Mindig Beethoven-rajon- olyan könyvet, amely kellő szél róla.

között Aztán a másik nagy gó voltam. Aztán Liszt! A h- részletességgel ismerteti az

pedagógussal és muzsikussal is moll szonátával diplomáztam, egyes hangszereket, hogy en- u ^ megbízást, s

találkozom: Wetner Leóval. Szinte valamennyi zongorada- nek áttanulmányozása után a műveiVel továbbra is nePongrácz Géza tőle sajátította rabját játszottam. És Chopint zenekarvezetők a reájuk bi- élhetné a muzsikára éhes fiáéi az Akadémián a zeneszerzés is nagyon szeretem. zott zenészeket oktathassak, a , , ,

mesterségét. A fúvószenekar volt mindé- jövő zenészgenerációt, a jövő

— Weiner szabadon enge- ne. 1955-ig, nyugdíjba vonulá- utánpótlást értelmes muzsi- dett minket dolgozni. Később sa idejéig a magyar néphad- kussá neveljék, hanem a mu- tal-sa»’ s Siklós Albertnál tanultam. Ki- sereg vezető karnagya volt. Az zsikusnak is vezérfonalat ad- *s fiatal, váló pedagógus volt. eredeti fúvószenekari daca; jak a kezébe, melyen elindulBárcsak megyénkben, NógHiszen mindene volt a fiaszemléletében maga

Molnár Zsolt

Ásatások

Kezdődik a szezon, nem- — Nógrád megyében specs ak az üdülőhelyeken, a ré- ciális régészeti jellegzetesse- gészetben is. Gádor Judit, a günk nincsen — mondja a ré- balassagyarmati Palóc Múze- gesz. — őskori leletanyagunk um régésze mosolyog a ha- van. A késő bronzkor, kora sonlaton. Laikus szemében vaskor idejéből is rendelke- ugyancsak furcsán fest az a zünk régészeti anyaggal. Leg- szezon, melynek egyik fősze- fontosabb volna azonban szá- replője az evező helyett a munkra a nógrádi középlapát. De fordítsuk komo- kor. Sok a feltáratlan közép- lyabbra a szót. kori anyag, a Karancs-vidéNógrádban ezekben a na- kén fontos lelőhelycsoporttal pókban kezdik az első idei rendelkezünk. A különböző ásatást Sziigyben, ahol egy típusú honfoglaláskor! teme- Árpád-kori templom alapjai- tők közül itt nemzetségi tara bukkantak. Sajnos, a köz- metőket találunk, ség lakóiban felébredt az Gádor Judit szakdolgozatá- amatőr régészkedés vágya, s nak témája a középkori, úgy- ezt bizony ki is elégítették, nevezett földvárak kutatása Így a tavalyi szakszerűtlen volt. (Például ide tartozik a bontás sok kárt okozott. Most szuhai ásatás) a »in hitelesítését vég- _ Középkorra, foglaló Z!k el. E munkával parhuza- ^gesz vagyok> célom az is.

pánsági, királyi székhelyek.

települést is szeretnék „beazonosítani”, és ásnak a ^

templom körüli temetőben íöídvárakkiT kTpcsoíatosaiTií

feudális központok kutatása. Kevés ásatás az Árpád-kori

Valószínűleg ugyanis itt volt a XIII. századi Szügy. Ez egyébként leletmentő ásatás.

A feltárások júniusban kezdődnek.

Folytatják Szanda-vár feltárását, amely tavaly kezdődött. Mindenekelőtt a vár alaprajzát kívánják tisztázni. Valószínűség szerint a XIII. század végére tehető a vár első építési periódusa. Hollókőn júliusban vagy auguszvolt. Ezekéből, mint tudjuk, semmi sem maradt meg, csak a föld formájáról, színéről lehet következtetni, hogy itt, vagy ott kisebb erődítmények álltak. Milyenek? Milyen célból építették őket? Kiké voltak? Megannyi izgalmas, és még nem tisztázott kérdés. E földvárak nyomaira egyébként Németországtól Ukrajnáig Európa-szerte rábukkanunk Velük kapcsolatban

Sít.'TSK* 08 »‘“i <*>•«* »«*“'*•

templomot találtak a korábbi években a vár alatt, itt is tisztázni szeretnék az alaprajzot.

Gádor Judit régész 1967-től

e kérdéskör tisztázása tehát módosíthatja a középkori történelmet.

Gádor Judit múzeumi szobájában térkép függ, rajta

a Palóc Múzeum munkatár- megjelölve láthatjuk az idei sa. A honfoglalás és a közép- ásatások tervezett helyét. Kis kor foglalkoztatja. Sóshartyán- Pontok jelzik, hogy 1970-ben ban korábban honfoglalásko- Nógrád mely részén faggatják ri temető leletmentést. Holló- az ásók a múltat. Fontosnak kőn Árpád-kori templom- tartjuk, hogy ismételtén, felásatást, Szuhán Árpád-kori hívjuk a figyelmet arra: a kis várásatást, Szügyien Ár- leletmentést az évszázadok pád-kori templomleletmentést Pusztító hatása sem nehezíti vezetett és vezet. Érdekes- annyira, mint sokszor a jó nek tartja a szandai várása- szándékú, de hozzá nem értő tásokat is, itt két vár viszo- ember, nya vár tisztázásra. Tóth Elemér

NÓGRÁD a 1970. május 17-, vasárnap