Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

Csirke és tojás Falu — emlékekkel rSSA'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSjrSSSSSSSSfSSSSSSSSSrS/arSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSJ*SSSJVJVSVS**SSWrS£*ffirSSfSSS*SSSSSSj A megtépázott torony Csodálatos szépségű táj a cserhátszentivá­nl. Pedig még fel sem ébredt a tavasz és a Cserhát oldalában csupaszon nyújtózkodnak a csertölgyek. Nem véletlen, hogy valami­kor híres üdülőhely volt, amelyet az ország minden részéről, de még külföldről is szíve­sen látogattak, nemcsak a táj szépsége, ha­nem strandjának kellemes hőmérséklete mi­att is. Ma is sokan felkeresik még ezt a vi­déket az elszánt turisták, különösen a Há­rom forrás környéke örvend nagy látogatott­ságnak. Ámde a község vonzása, szerepe közel sem hasonlítható a korábbihoz. Strandja már csak emlék, a lakosság meggyérült, vendég­látással, szállásadással már csak édeskevesén foglalkoznak. Sándor Gyula, ki immár tizenkét eszten­deje tölti be a község vb-titkári tisztségét, némi nosztalgiával emlegeti, hogy valamikor, néhány évtizede ez még nyolcszáz lakoson felüli község volt, a felszabadulás óta felére, 420 főre csökkent a lakosság száma. Az utóbbi két esztendőben 58 személy hagyta el véglegesen a községet, s nem lehet azt állítani, hogy a folyamat megállt. Sok mindennel igyekeznek magyarázni ezt a jelenséget, amely jellegében egyáltalán nem, de méreteiben teljesen egyedülálló. Ke­vés községben ment végbe ilyen nagyszabású lakosságcsökkenés. A csökkenés magyarázatai között első helyet foglalja el, hogy ez már múltban is kijáró község volt, kőművesei, ácsai, asztalosai eljártak a fővárosba és a Dunántúlra dolgozni, sokszor hetekig, hóna­pokig se látták otthonukat. Most, munkaadó­ik, az építőipari vállalatok jóvoltából, mód­juk nyílott Pesten, Pest környékén leteleped­niük, hát otthagyták a falut, amely már úgyis hosszú idő óta csak téli szállásnak szá­mított. A másik magyarázat szerint a szét­szóródás, a község lakosságának nemesi szár­mazásából fakad, mert hát „annyi nemes egy- kupacban el nem férhet". Véleményünk sze­rint, ez mondvacsinált indokolás. A legelfo­gadhatóbb a harmadik, amit a szentiváni asz- szonyok határoztak meg: nincs a községben a tsz-en kívül semmi munkaalkalom. A tér melöszövetkezet egymagában és a jelenlegi profil fenntartása mellett, képtelen megoldd ni a falusi lakosság foglakoztatását. A kijá­rás, az ipari vidékekre történő orientálódás vaskényszerűség és nem érzelmi tünet. Mindez nem változtat azonban azon a té­nyen, hogy Cserhátszentiván halódik, a la­kosság száma fogy, sok olyan nagy ház van, amelyben már csak egy-egy öregasszony et magányosan. Megbecsült A kitüntetett Mátyás kútja postások A szövetkezeti vegyesbolt vezetését Balázs István és fe­lesége vállalta el. Mindent elkövetnek, hogy a község egyetlen boltjában mindent kapni lehessen, amire egy fa­luban szükség lehet. Így többek között előjegyzés alapján naposcsibét Is árusítanak. Eddig 2700 csirkét osztottak ki az igénylők között. Ezenkívül 300 libát és 240 kiskacsát is elő­jegyeztek náluk. Ugyancsak ők vásárolják fel a háztáji gaz­daságok tojásfölöslegét is. Képünkön Baláz&né éppen az át­vett tojásokat lámpázza. __ Figyelmet az iskolának Iskolai szünet lévén, Ba- kallár Ernőnével, az egyet­len Cserhátszentivánban élő pedagógussal tudtunk az is­kola dolgairól beszélni. Már maga az a tény, hogy a pe­dagógusok más községből járnak Cserhátszenti vánra tanítani, nem öröm. Kevés gondot tudnak fordítani az iskolán kívül a gyerekekre. Jókedélyű ember Szondi Pálné, a posta vezetője, pe­dig igen nagy feladatot kell elvégeznie két postai kéz­besítőjének segítségével. A postahivatal három közsé­get lát el- A pénzforgalom naponta 30—00 ezer forint között mozog. Levelet is 80—100 darabot kézbesítenek naponta. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a 420 lélekszá­mú községben 134 napi- és hetilapot olvasnak és 57 te­levíziót tartanak nyilván. A takarékbetét pedig egy mil­lió 400 ezer forint. A postahivatal dolgozói igyekeznek munkájukat a lakosság megelégedésére el- KlSZ-szervezet, nincs sport- végezni. Szontágh Rezső kéz­egyesület. Amikor azt kutat- besítőnék naponta 25 kiló­juk, mi ennek az oka, az métert kell gyalogolnia, hogy emberek csak összemoso­lyognak. Ügy mondják, hogy mindössze két fiatal tartóz­kodott rendszeresen otthon, a postások nagy felelősség- . w az egyik közülük nemrégi- gei dolgoznak és ezért min- azonban "nem emeli ki elég­ben ment férjhez Szécseny- deraki megbecsüli őket­Nincs KISZ, nincs sport Cserhátszentivánban nincs Juracska József a községi a postai küldemények a címzettekhez érkezzenek. Azt mondják a községben, hogy tanács hivatalsegédjeként vonult nyugdíjba. Ez a tény be. Egy szál fiatal pedig Kincs egyetlen szakkörük ”em alkothat szervezetet. sem, kivéve a lövészszak- Hasonló az oka a sportegye- járdát epitenek UiVUVU Cm iv V uüOűOCAlk ’— kört, amely azonban csupán ^bomlásának is- Leg­néhány gyereket foglalkoz- utbbb mar azzal kísérletez- tat. Legnagyobb gondjuk mé­gé személyének fontosságát. A községnek nagyon fon­tos közéleti férfia ő, aki változatos pályafutása alatt számos funkciót betöltött. , ” 7~ . .. a legutóbbi választások elfltt, a számos íuuttuiui, uewmuu. tek, hogy négy község ŐSZ- jelölőgyűléseken a lakosság szinte frTV többek között volt nárt szefoeásával tartanak fenn Lvöntetű kérése volt. hoív évii- lSY toboek Kozott volt part­szefogásával tartanak fenn egy labdarúgócsapatot, ám­egyöntetű kérése volt, hogy épít- , ... sék meg a járdákat. Ezt a kérést titkár, tsz-elnók, népfront­gis az, hogy rossz az isko- egy i^uuaiugoosapatot, am- „ tallác= ig^ekezctt'is megoldani, IV i, la felszerelése. Mint Bakai- kétévi kísérlet utun ez egyes helyeken késleltette a elnök is. Felszabadulásunk mondott. Csak a nyári vaká­ció idején jelent valami lárné mondta, még mikrosz­kópjuk sincsen. Ennek az­tán az a következménye, hogy amikor a felsőbb iskolákba ------------, h átrányos helyzetben van- pályás bajnokságot, nak a többiekhez viszonyít­va- A járási tanácsnak kell ebben a kérdésben nagyobb figyelmet fordítani az isko­lára és lehetőségekhez mér­ten anyagiakban is támogat­ni. a próbálkozás is csődöt munkát a szeszélyes Szuha-patak huszonöt éves szabályozása. Előbb ugyanis az , . útrongáló patak medrét kívánják alkalmából az Elnöki kiburkolni. Ha anyaghiány nem avélénkséget, hogy a hazatért lesz (egyelőre cementet nem min- uclus \ , gyerekes .... „„df-zilc a kis- flíf lchf‘ kapni), akkor még az íeumi emleke kerülnek, QiaK0K: megrendezik a KIS idén minden utcában lesz Járda , ,, , . ’ —it. Cserhátszentivánban. tette kl. A legelfoglaltabb ember évfordulója Ta­nács ..Felszabadulási jubi- ,érem”-mel tün­tette ki. Jó a közlekedés A szentiváni emberek roppant elégedettek a menetrenddel: gyak­ran Indul innen és Jóformán min­őén fontos Irányba autóbusz. Olyan Jó a közlekedés, hogy pász­tói, Balassagyarmatot és Szécsényt egyformán Jól meg lehet közelíte­ni. Ügy mondják, ennél már Job­bat nem Is kívánhatnak. Ha az asszonyok meg akarják Járni a pásztói piacot, reggel ötkor autó­buszra ülnek és már hét órára vissza Is érhetnek. Így még a ter­melőszövetkezeti munkából sem esnek ki. Eleven díszlet A községbeliek a táj szép­ségének bizonyságaként gyakran hivatkoznak arra, hogy a környék gyakran szol­gált magyar játékfilmek díszletéül. Érvelésük igaz. Utóbb például itt vették filmre Fekete Gyula Az orvos halála című film temetői jelenetét, amelyben Páger Antal és Kovács Ká­roly folytatott párbeszédet. Gáli István, a Nógrád me­gyei származású filmrende­ző is itt forgatta a Zöld ár című filmjét. így lett a szentiváni táj eleven dísz­letté. Ismeretes a Mátyás-mon­dák sorából, hogy az igaz­ságos uralkodó, ki gyakran indult álruhában országnéző körútra, egy alkalommal a szentiváni völgybe is elju­tott. Az egykori szőlők aljá­ban a kiskutat Mátyás kút­jának nevezték el, mert ál­lítólag Mátyás király ittjár- takor abból oltotta szomját. Keressük a kutat, de már nem találjuk. Az öregek elmondása szerint kár is ke­resnünk, mert a hegy lába rácsúszott és eltemette a mondabeli kutat. Talán ép­pen az 1866- augusztus 6-án déli 12 órakor kitörő, nagy földrengés vitte véghez a pusztítást, amelyet a króni­kás is feljegyzett. Teri néni beteg Erre is ritkán volt példa, hogy Balázs Benedekné, született Kasza Teréz, a község legidősebb, S3 éves asszonya beteg lett volna, Most azonban ágyban találtuk öt. Reszketeg, ráncos kezével láztól ptrosló arcát simogatta. A tsz révén kap havi 300 forintos öreg­ségi járadékot, de mint elmond­ja, róla a gyermekek Is szépen gondoskodnak. Egyedül él a la­kosban, mint erre több példa Is akad ebben a különös községben. Kívánunk neki gyors gyógyulást, további jó egészségetI Nagyobb tisztaságot! Sok minden szépet láttunk ebben a községben is, de nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy láttunk kirívó dolgo* kát is- Több ház gondozat­lan, udvara szemetes. A ki­öntött szennyvíz az utcára folyik, nincsenek kitakarít' va a vízlevezető árkok és emiatt nagy a sár. Kár, hogy a Vöröskereszt szervezet sem működik. Neki vol­na a feladata a kör* zeti orvossal egyetemben felvilágosítani a lakosságot. Remélhetőleg, a tavasz be­álltával kicsinosítják a köz* séget, amely valóban festői­én szép környezetben van. Árván áll magában a re­gi katolikustemplom tor­nya, a falu fölött, a hegy­tetőn. Műemlékké nyilvání­tották, de védelmével senki sem törődik- Omlik, roska­dozik úgy, hogy a csonka torony szójátékaként csorba toronynak hívják. Jelenlegi formájában a XVIII. sza­zadban építették újjá, de néhai Palásti István, jegy­ző krónikája szerint eredete 1037-re nyúlik vissza, akkor kapta a Keresztelő Szent János nevet. A törökök le­rombolták és mint a króni­kás írja, 1742-ben a rom­templom anyagát a sipekiek vitték el, akik ezt a terü­letet száz éven át zálogként bírták. Csak a torony ma­radt itt. Kár pusztulni hagy­ni! üresen áll A megyében az elsők kö­zött építették fel a községi művelődési otthont egymil­lió forint költséggel. Két­száz személyt befogadó a nagyterme, van könyvtár- helyisége, klubhelyisége és büfé is. Hegedűs Sándorné, a művelődési otthon veze­tője arról panaszkodik, hogy nem látogatják a filmelő­adásokat sem. Valamikor járt ide a Déryné Színház, de az utóbbi években ők is elmaradtak. Tehát ott a szép művelődési otthon, de üresen áll. A művelődési otthon ve­zetősége kevés gondot fordít a lakosságot érdeklő ren­dezvényekre- Legalább szom­bat-vasárnap, amikor a fiatalok hazatérnek munka­helyükről, kellene szórakoz­tató klubestéket rendezni. Modern berendezést is kap­tak, de azt is a raktárban tartják. Cserháti Híradó Dr. Szantner Tibor állatorvos a község egyik legelfoglaltabb embere- Ugyanis Cser- hátszentivánon kívül még öt községben őrködik az állategészségügy felett. Most a legfőbb gondja körzetében befejezni a szarvasmarhák tbc'től való mentesítését. Emellett gondoskodni kell arról is, hogy a lakosság megismerkedjék a háztáji ál­lattartásra vonatkozó kormányrendeletről. Ennek érdekében rendszeres beszélgetést folytat az állattartókkal. Mint mondja, máris igen sokan kedvet kaptak az állattar­tásra. Az elmúlt hetekben hét üszőt vásároltak- A háztáji szarvasmarha-állomány 60 darabra emelkedett. Azonkívül 30 anyakocát és szaporulatát tartják számon. Ügy mondják, hogy most ó a legelfoglaltabb ember a községben. Felvételünk a tsz-ma­jorban készült. Dr. Morvái Pál, a körzeti orvos szenvedélyes filmező. Több száz méter filmet for­gatott már a község életéről. A társadalmi megmozdulá­sokat örökíti meg leginkább- Ott van a filmfelvevő gépé­vel amikor az iskolások sze­repelnek, megörökítette a községet ért nagy árvizet és filmezett, amikor társadal­mi munkát végeztek a dol­gozók a károk helyreállítá­sára, de megörökítette az egyik helybeli embert is, aki annyira berúgott, hogy első­segélyben kellett részesíte­ni. Aztán a filmet bemutat­ja a lakosságnak, megfele­lő kísérő szöveggel. Nagyon népszerű ez a vetítés és maguk a nézők nevezték el Cserháti Híradónak. A dok­tor — aki egyébként jelen­leg betegeskedik — azt ter­vezi, hogy egészségügyi elő­adásokhoz fogja felhasznál­ni a mozgóképet. • Elsősor­ban a köztisztaság megjaví­tása érdekében, amire bi­zony Cserhátszentivánon is nagy szükség van. Sajátos gondokkal küszköd, községben leltünk ezen a héten Válogatást. Ügy találtuk azon­ban, hogy létszámával együc. nem csökken a község wtalitá- sa Is. Összeállításunk képei, Koppány György készítette, a cikkeket Bobál Gyula és Lakos György írta, a panaszosok, vé­leménykérők fogadására Tóth Lajosné állt készenlétben. Legközelebb a salgótarjáni já­rás egyik községeb". l.ucfnlTá- ra látogatunk el, ápriPs í.t-én, szerdán, amikor egyik mi, -.ka­lácsunk a tanácsházán fogadó­órát is tart. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom