Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

Ifjú szakemberek Fotó Céhmester E. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Eljön az ideje VÍZSZINTES: 1. Shakes­peare írja a „Hamlet”-ben (folytatása a függőleges 1. szám alatt). 14. Udvarias módon erre a helyre hivat­ja. 15- A kiolvasztott sza­lonnának- összezsugorodott ré­sze. 16. Rámája. 17. Magához rendel. 18- Egymásutáni be­tűk az ábécében. 19. Szov­jetunió egyik városába való. 20. Emlékezetéből kiesik. 21- M. ö. C. 22. Árpádkori vá­ráról híres község Zalában­23. Orosz költő, az eszté- tizmus elvének képviselője. 24. Gabonanövény. 25. Majd, mássalhangzói. 26- Hűlés következtében elveszti hang­ját. 28. József idegen vál­tozata. 29. E. T- 30. A szín­mű része (amikor a szerep­lők változnak). 32. Morze­jel (duplázva). 33- Nagyít, bozzátold. 34. A hideg iránt érzékeny. 36. A magyar tájképfestés legnagyobb mestere (1846-1879)- 38. Rendszerint csak romjai láthatók. 40. Bácsi — népi­esen. 41. A Jobbágytól a öldesúrnak járó tartozások sszessége (1848-ban meg­szűnt). 42. A dohány fran­cia meghonosítója Európá­ban- 43. Tudomány. 44. A "üleivel érzékel. 46. Így ezdődik a tilolás. 47. Űz­et. 48. Jugoszláv folyó 49. Nemesfém mérték. 51. Szín- művésznőnk (Elma). 52. '{ettőshangzó- 53. Legyőz. 54. A kórházban állítják ki minden betegről. 55. Női név. 57. Nagy halom. FÜGGŐLEGES: 1 A víz­szintes 1. számú sor folyta­tása. 2. Erre a helyre dug. 3. Némely gyümölcsnek ter­mészetesen elváló része. 4- Beszorítja. 5. A kaszálón termő. 6. A falevélnek van. 7- Személyes névmás. 8. Az éter és az alkohol gyöke. 9. Hahotázik. 10. Kevesbe- dik, fogy. 11. Gyakorító kép­ző- 12. Y. R. 13. Csata, harc. 17. Valamivel többen, mint féltucaton. 20. így bólogat az eperfa lombja a „Csalá­di kör”-ben. 21. Folyadékkal való tisztítás.' 23- Feljegyez. 24. Generátor, turbina for­gó része. 26. .. -River (A Missisippi mellékfolyója). 27. Költségvetési hiány, veszte­ség- 30. Kitűnően megy a sora. 31. Messze. 33. Telt ház esetén teszik ki a szín­házban. 35. Z- Á. T. 37. Nemesfémmel bevon. 39. Pengetés hangszer. 40. „•. .a katonáról” (szovjet film cí­me). 43. íróeszközök. 45. ■. .Gora (a Nyugati Beszki- dek legmagasabb része). 47. Szövetségi köztársaság Hát­só—Indiában. 49. Szükséges. 50. A Balaton jege teszi télen- 51. A menyétf élék­hez tartozó ragadozó állat. 53. Szemmel érzékel. 54. Méhlakás. 56. Fordított né­velő- 57. G. E. Beküldendő: a vízszintes és függőleges 1. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: április 16. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Én tudom csak mit jelent ez és mát ér ez, először szánt a magáén az a béres. Megy az eke. Könyvjutalmat nyeltek: Kiss Istvánná Endrefalva, Harerán Sándomé Salgótarján, Majori Ilona Lucfalva. A könyveket postáin küld­jük! 10 NOGRAD - 1970. április 12-, vasárnap Elűzött délibáb Néhány évvel ezelőtt a helyi telepesek sem hittek abban, hogy a Góbi sivatag keleti részén is tért hódít az iparosítás- A sivatag kö­zepén jelentős város létesült három- és négyemeletes bér­házakkal, összkomfortos la­kásokkal, vendéglőkkel, üz­lethelyiségekkel. A mongol nép életében történt válto­zások itt különösen észre- vehetőek. A valamikor tel­jesen elhagyatott hely anyi- nyira megváltozott, hogy az emberekben felvetődik a kérdés, valóban olyan bor­zalmas, megfékezhetetlen-e a sivatag? Gépkocsinkkal a sivatag­ban haladunk. Itt nincsenek utak, nem találkozunk a ci­vilizáció nyomaival, dzsip- pünk felváltva homoksző­nyegen és köves lejtőn ha­lad. Kétórás út után várat­lanul egy jurtára bukka­nunk. Bárányok és tevék legelésznek a kút körül. A jurta lakói meghallották a motor zúgását és elénk siettek- A 40 fokos hőség­ben a jurta szinte paradi­csomnak tűnik számunkra. Csak később vesszük észre, hogy bent egy kis kályhá­ban fűtenek és a kályhán aluminiumkannában víz forr. A, háziúr forró teával és tejjel kínál bennünket. Ezu­tán hús, sütemény, kumisz következik. Az ebéd után szóba elegyedünk házigaz­dáinkkal és megtudjuk, hogy a pásztor feleségével 700 ju­hot gondoz. Mikor megpihentünk, új­ból folytattuk utunkat. Eszembe jutott, hogy a déli hőségben fel kell tűnnie a délibábnak, később azonban megtudtuk a szövetkezet el­nökétől, hogy a sivatagban már nagyon ritka a déli­báb, a juhnyájak kikerget- tók- Csak az ulambadrohi szövetkezetnek 60 000 tevéje, juha van. A filatélia alvilága Már megszoktuk, hogy a béiyeglopások szinte állan­dóan szerepelnek a nemzet­közi bűnügyi krónikában, de ezek között is egyedülálló az a vakmerő bűncselek­mény, amellyel elrabolták a prágai bélyegmúzeum egyik legféltettebb kincsét: Auszt­ria 1851-ben kibocsátott Mercur-fejes újságbélyegé­nek kétszázötvenezer dollár­ra becsült, nyolcvanas tömb­jét. Egy fiatalember a te­remőrt leütötte, társa pe­dig a tárló felfeszítésével kiemelte a bélyegritkaságot. Mint az egész világon elő­forduló számtalan eset mu­tatja, az alvilágnak nem­csak az érdeklődése fokozó­dik a bélyegek iránt, de párhuzamosan filatélia! szak-, értelme is növekszik. Sőt, az Interpolnak az a vélemé­nye, hogy egyes bandák ép­pen bélyeglopásra speciali­zálták magukat­Még a rendőri bizottság is meglepődött, amikor meg­jelent London kereskedel­mi központjának egyik üz­letházában, ahol éjszaka két bélyegkereskedőt raboltak ki. Az egyik üzlet ajtaja, ab­lakai riasztóárammal is fel voltak szerelve. Ezt úgy ke­rülték ki, hogy a szomszéd közfalának megbontásával hatoltak be az irodába. A tettesek nemcsak betörési, hanem bélyegszakértők is voltak: az olcsó tömegárut otthagyták, az értékeseket pedig kiválogatták. Mint egy tekintélyes aukció katalógu­sa, olyan volt az ellopásra kiszemelt bélyegekről készí­tett jegyzékük. A kár meg­haladta a 60 ezer fontot. Egy koppenhágai kereskedő üzletéből 400 ezer dán ko­rona értékű bélyeget rabol­tak el, szintén hozzáértő vá­logatás után. Valószínűleg minden idők legnagyobb bélyegrablása az volt, amikor Dublinban egy aukciós cég páncélszekrényé­ből elvitték a nemrég el­hunyt Maurice Burrus sváj­ci dohánykirály többmülió értékű gyűjteményének te­kintélyes részét, amelyet a cég az örökösöktől megvá­sárolt. Hogy az értékesítést lehetetlenné tegyék, két kö­tetben kiadták az ellopott bélyegek katalógusát. (Bi­zonyára ezen okulva később egy londoni bélyegüzlet ki­fosztásánál a betörők a nyilvántartási könyveket is elvitték, hogy az ellopott bélyegek pontos jegyzékét ne állíthassák össze). Később a genfi rendőrség nagy fogást csinált. Orgazdasági ügyben nyomoztak, lefogtak egy gö­rög házaspárt és a házkuta­táskor többmillió svájci frank értékű bélyeget talál­tak, amely a Burrus-gyűj- teményből származott. Egy locarnoi bélyegkiállí- táson akkor loptak el egy nagy értékű svájci klasszi­kus bélyegekkel ellátott bo­rítékot, amikor a szomszéd helyiségben a kiállítók ju­talmazása folyt és az őrök nagy része is a díjkiosztást nézte. Néhány éve a Német De­mokratikus Köztársaság pos­tája bélyegsort adott ki, amely a drezdai • képtárnak azokat* a felbecsülhetetlen értékű festményeit ábrázolta, amelyek a második világhá­borúban eltűntek- Ezzel az eljárással korábban a fran­cia posta kitűnő eredményt ért el- Ugyanis egy múzeum­ból ellopták Cezanne Kár­tyások című világhírű fest­ményét. Nem sokkal később egy bélyegsorban ennek a festménynek a reprodukció­ja is megjelent. Ilyen pél­dátlanul nagy számú „kö- rözvénynek” meglett a ha­tása: a bélyeg valóban hoz­zásegített a remekmű meg­kerüléséhez. Romániában fordított eset történt. Egy belyegsorban szerepelt Tizi­an Ecce homo című fest­ménye. Nehány hét múlva a Sibiu múzeumból ellopták az eredeti művet- A posta igazán nem számíthatott ar­ra, hogy a bélyeg ekkora „érdeklődést” kelt a fest­mény iránt. A filatéliai bűnügyi kró­nika egy-két olyan esetet is tud, amikor a tolvaj nem ismerte fel, milyen kincs­hez jutott. Az angol főva­ros Waterloo pályaudvarán egy fiatalember bőröndöt lopott, de még aznap a kö­vetkező dühös levél kísére­tében küldte el a rendőrség címére: „Ruhákat kerestem, nem holmi bélyegeket. Ad­ják vissza a tulajdonosának’ A hamarosan kézre került tolvaj elájult, amikor a ren­dőrségen megtudta, hogy a „holmi bélyegeknek” milyen óriási értékük volt. Befejezésül említsük meg: előfordult, valaki azért ke­rült a rendőrségre, mert pénz nélkül akart értékes gyűjteményhez jutni. Egy angol fiatalember az egyik londoni napilapban hirdetést adott fel a következő szö­veggel: „Jó családból szár­mazó, két millió font hozo­mánnyal rendelkező, húsz­éves, csinosnak mondott leá­nyomat férjhez- adnám”- Érthető, hogy a csábító hir­detésnek frappáns hatása lett. A világ minden tájá­ról ezrével érkeztek a vá­laszok, pályázva a gazdag leányzó kezére és az élel­mes fiatalember így a borí­tékokon levő bélyegek révén pompás gyűjteményhez ju­tott. De nem sokáig élvez­hette, mert a rendőrség le­fülelte. Hajdú Endre Fehér tevecsikó született a budapesti ÁUatkertben. Képünkön: a boldog anya Jerinával, a ritka tevecsiköval. A Lenin évforduló szovjet kiadványai: o könyvek, o fotóalbumok, o képzőművészeti kiadványok, o plakátok aagj választékban kaphatók a Salgótarjáni Könyvesboltban: Salgótarján, művelődési hás Állami vállalatok, szövetkezetek részére alábbi: 1. geodéziai munkák: területkisajátítás, geodéziai felmérések és tér­képezések, föld alatti vezetékek, kábelek, csator­nák műszeres felkutatása és térképezése. 2. geológiai munkák: talajmechanikai, laboratóriumi vizsgálat, szakvé­lemény-készítés, vízkutatás, fúrás elvégzését vállaljak rövid határidőre. Megrendeléseiket a NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK, SALGÓTARJÁN címre kérjük eljuttatni. )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom