Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

Tavaszi divatkokfél gyermekeknek Talán még sohasem volt ennyi lehetőség a gyerekek változatos és divatos öltözteté­sére, mint manapság. Az OKISZ-Labor márciusi divat- bemutató sorozatában is méltó helyet kaptak a kicsinyek is. A gyermekruhák színössze­tétele és anyaga majdnem megegyezik a női ruhák szí­neivel. A pasztellszínek domi­nálnak, amelyek valamely erő­sebb tónusú színnel kevered­nek. így a sárgia, a narancs- sárga, a kék —* különféle ár­nyalatokban —, piros és fehér. A kicsiket leginkább könnyű kötött, pamut, jersey anyagú kelmékbe öltöztessük. Divat a kockás mindenféle formája, a csíkos és a kockás merész összevegyítése a tiro 11 és a pettyes is. Sok műbőr ruhát is láttam, ahiély nagyon prakti­kus, mert csupán vizes ruhá­val kell lemosná. A ruhák vonalvezetése laza, kicsit trapéze» vagy gloknis. A kötényruha és az ingruha ki­egészítője a mindenhez visel­hető úm. blézer kabátka, va­lamint a felnőttekéhez hason­ló mellény. A kisfiúk nadrágja lefelé bővülő szárral készül, akár­csak a női pantallók. A ruhák díszítéséhez fém- csattot, rézveretet, hímzést és műbőrt alkalmaznak. Csinosak a kötött és műbőr svájci­sapkák. Talán a legjellemzőbb a ma gyerekruhájára, hogy színes, élénk és laaa. Csak az alkalmi ruháknál láttunk fodrot — ami a régi rOtoantíküs stílust Idáid vissza — azonban az öltözködés ma inkább egyszerűbb és prakti­kusabb. Formájánál, színeinél fogva elmondhatjuk, hogy a mai gyermekdiivat neveld a kicsinyek ízlését. Két rajz ízelítőül a mai kotr gyerekdivatának bemutatására: 1. Sportos összeállítás kis­fiúknak. Bőrrel díszített öl­töny, hozzá bőrrel díszített öves — ugyanazon anyagból készült — tavaszi kabát, diva­tos rézseegekkel, Kiskatiét he­lyett kikötős blúz egészíti ki az öltönyt. 2. Trapéz vonalú kötényru­ha, bőr paszpóllal, és rézsze­gekkel. Felette egyenes vona­lú tavaszi kabát, elején bőr díszítéssel, rézsaegekkél és -karikával. Gáspár Judit RUMOS SZELET 25 deka lisztből, 15 deka vajjal, 1 tojással, 12 deka porcukorral tész­tát gyúrunk. Dupla késfoknylra nyújtva, gyengén kivajazott tepsi­be tesszük, vékonyan bekenjük ri­bizli- Vagy málnaízzel és félig ki­sütjük. Amíg sül, keverjük habos­ra 4 tojás sárgáját 20 deka cukorral és 2 evőkanál rummal, tegyünk be­le 20 deka őrölt diót, a tojások ke­ményre vert habját jól összeele­gyítve kenjük rá a léiig kisült tész­tára és lassacskán süssük meg, HABTORTA Maradék tojásfehérjéből. 12 tojás fehérjéből kemény habot verünk, hozzáadunk 20 deka por­cukrot és 15 deka pirított, darált mandulát. Jól megvajazott nagy tepsin gyenge tűznél megsütjük. Ha félig kisült, három lapba vágjuk és a következő krémmel töltjük meg: 15 deka vajat io deka pofcukorral Keceltek 10 deka puhított csokoládéval jól kikeverünk, adunk hozzá 10 deka cukorból főzött sűrű szirupot. Ha kihűlt, mégegyszer jól kikeverjük, mert úgy lesz könnyű, habos. POGÁCSÁK Tepertős pogácsa. Fél kg lisztben morzsolj el 30—35 deka apróra vágott vagy őrölt te­pertőt. Adj hozzá 3 tojássárgát, 1 evőkanál rumot, 3 deka, fél csé­sze langyos tejben megkelesztett élesztőt, egy tetézett kávéskanál sót, egy mokkáskanálnyl törött borsot és kb. másfél, 2 deci tejfellel gyúrjuk össze és hűvös helyen pi­hentessük egy fél óráig. Azután nyújtsuk ki fél centi vastagságúra és hajtogassuk jobbról, balról, alul­ról. felülről. Megint tegyük pi­henni fél órára, majd ismét nyújt­suk ki és hajtogassuk, úgy mint először. Fél órai pihentetés után nyújtsuk ki másfél újjnyira, cif­rázzuk meg késsel és kiszaggatva tegyük tepsire. Egy óra hosszat langyos helyen kelesszük, majd fel­vert tojással megkenve, jó tűznél süssük pirosra. VAJAS POGÁCSA Keverj habosra egy tálban w de­ka vajat, tégy hozzá a tojássárgát. 1 kávéskanál porcukrot, egynegyed liter jó, friss tejfelt, 4 deka lan­gyos tejben felfuttatott élesztőt, ízlés szerint sót és 1 liter lisztet, ezeket jól összevegyítve borítsuk lisztes deszkára és dolgozzuk ki jól. Egy kis pihentetés után, nyújt­suk ki fél centi vastagságúra, majd hajtogassuk össze, jobbról, balról, alulról, felülről. Ezt a műveletet ismételjük meg még kétszer, min­dig egy negyedóráig pihentetve a tésztát. Végül nyújtsuk ki ujjnyi vastagra, cifrázzuk meg késsel és szaggassuk ki apróbb vágóval. Tepsire téve kelesszük meg, ken­jük be felvert tojással és erősebb tűznél süssük ki. F. Bonéit — flrujevic» „Üresen hagyd a tányért” Egyszer, amikor Lenin ép­pen nálunk vendégeskedett, a gyerekeim — két lány és egy fiú — kint ültek a tera­szon a terített asztal mellett és várták az ebédet. Lenin és én kissé távolabb ültünk a gyerekektől és csen­desen beszélgettünk. A gyerekeknek kitálalták a levest, de bizony nagyon ét­vágytalanul ■ ettek, s majdnem az egészet otthagyták a tá­nyérban. Vlagyimir Iljics rosszallóan csóválta a fejét, de egyelőre szó nélkül hagyta a dolgot. Feltálalták a második fo­gást. Am, a három gyerek abból sem evett többet, mint az el­sőből. — Gyerekek, hát ti nem vesztek részt a jó étvágynak mozgalmában, az „üresen hagyd a tányért” mozgalom­ban?? — kérdezte Lenin a hozZá legközelebb ülő Nágyá- hoz fordulva. — Nem — felelte halkan Nágya, és zavartan nézett testvéreire. — Nem, mi nem — felelték ők is egymás után. — Hogy lehet az? Miért maradtatok ki belőle? — Azért, mert... mert.. mi..., mert mi még nem is hallottunk erről a mozgalom­ról. — Kár... nagyon kár!... Pedig már régen kellett volna róla hallanotok! — Mégsem hallottunk — mondta csalódottan Nágya. — De egyébként sem lenné­tek alkalmasak arra, hogy a mozgalom tagjai legyetek. Biztos vagyok benne, hogy egyikőtöket sem vennék fel ebbe a mozgalomba — mond­ta nagyon komolyan Lenin. — Nem?... Miért nem ven­nének fel minket? ... Éppen minket nem vennének fel?! — kérdezték erre egymás szavá­ba vágva a gyerekek. — Miért, miért?! Hát hogy néz ki a tányérotok? Nézzé­tek csak meg! Majdnem min­dent ott hagytatok benne? — Megesszük mi mindjárt! És a gyerekek egy-kettőre eltüntették, bekebelezték a tá­nyérról, amit az előbb meg­hagytak. — Így már más! Ez már rendes dolog!. . . Így már meg lehet próbálni a mozgalomba való jelentkezést... Mert ott még jelvényt is csak annak adnak, aki mindig üresen Ha sír a gyerek letevés az egyén aaervezetét érő iingerhajtósiokra. Bizonyos meghatároiaötit mgientetásotana sajátosam reagál a csecsemő iis, s ha valamilyen speciális hatás szabályos időközökben és rendszeresen éri gyerme- bünket, kapcsolat alakul ki idegrendszere és az őt érő állandó, ismétlődő külső hatás között. Például, ha mindig déli tizenkét óra körül etetik-CSALÁD (ez az ingerhatás), megszokja ezit, és állandóiam tizenkét óra körül lesz éhes (ez a válasz- aselekivés, válaszreakció). Nos, ilyen típusú kapcsolat alakul ki az éjszaka és a rim- gaitós között is, ha a szülő minden egyes felsárésra ölbe veszd csecsemőjét. Megszokja a gyermek, a például hajnal két óm körüli rimigatásit, ami, te ezután már esíak egyszer is elmarad, sírni kezd. ' Következésképp módján kell bémini az éjszakai rimgia' tá «okkal. — de tehetünk-« túl szigorúak.? Az anya az­zal a hittél, hogy nem akar gyienmekébem egy rossz szo­kást kialakítani, hagyja, hadd sírjon a csecsemő. „Majd. ra­jom, hogy hiába númdem és abbahagyja!” — mondják ilyenkor és ha különben egészséges a gyermek, el is fog hallgatná. S aztán másnap felsír újra, és azon módján abbahagyja ismét. Majd meg­ismétlődhet ez harmadszor is, negyedszer is: és a tájékozat­lan szülő nem is sejti,, hogy gyermeke és. a környezet kö­zött egy új kapcsolat alakult ki. Az éjszaka jelzésed szá­mára a sírást fogják már je­lenteni. Űj kapcsolat létesült, az éjszaka és a sírás közötf.. Mint ahogy a déli tlziemkei óra mindig az etetést jaten- teitte, úgy lesz gyermekűink­nek példáiul hajnali két óra a sírás ideje: ezt szók ja meg, hogy ilyenkor „sírnia kell”. Látható tehát, hogy bar nem helyes az állandó rings - tás, a kényeztetés, az előnyös idiegfcapcsolatok (jó szokások) kialakításánál nem lehetünk merevek, túl szigorúak. Gyer­mekünk nevelése, szoktatása nem idomítás. Bősz Jenő Sír a kisbaba. Sír éjjel, sír nappal. Mi lehet a baja? Ag­gódik a kétségbeesett édesi- amya. Fáradt az anya, fáradt az egész csalóid. A kisgyermekes családok életét sokszor keseríti meg gyermekük állandó felsírása. A tájékozatlan édesanya ilyenkor addig ringatja a ki­csit, míg az el nem csendese­dik. Mások meg bizonyos tá­jékozottságra hivatkoznak és hagyják végletekig ordítani. „Nem jó, ha megszokja az ál­landó ringatásti” — mondják. Az első módszer valóiban a túlzott elikényeztetésihez ve­zethet és ebből szokott a leg­több kellemetlenség származ­ni. Viszont a második mód­szer túl merev alkalmazása sem helyeselhető. Azért szük­séges erről szólnunk, mert a közfelfogás az előbbit ille­tően már bizonyos tájékozott­sággal rendelkezik. Miért kell vigyáznunk mind­két esetben, miért helyes most is, ha azt a bizonyos „középutat” választjuk a szoktatásnál ? (Tehát szokta­tásról, azaz nevelésről van szó ez esetben. Ha a gyermek azéirt sír, mert valami baja van, ment beteg, orvosi segít­séghez kai! íordiuílmi természe­tesen.) Az amiberi magatartás a feltételes reflexekre épül fel, A reflex egy adott váLa&zese­HORGOLT hagyja a tányérját —, folytat­ta Vlagyimir Iljics. — Jelvényeket is?! És mi­lyen jelvényeket?! — érdek­lődtek élénken a gyerekek. — És hogyan lehet oda belépni? — Először kérvényt kell be­adni. — Kinek. — Nekem. A három gyerek egyszerre ugrott fel erre az asztal mel­lől, és elrohant kérvényt írni. Néhány perc múlva aztán ismét visszatértek a teraszra és ünnepélyesen nyújtották át Leninnek teleírt papírlapjai­kat. Vlagyimir Iljics egymás után olvasta el mind a három „kérvényt” kijavította bennük a helyesírási hibákat és mind­három alá odaírta, hogy: „Fel­vehető". Fordította: Krecsmáry László GOMBOK Nemcsak horgolt ruha és kabát, hanem szövetruha és -kabát díszítésére is nagyon di­vatosak. A készítése: a fonal 4 láncszeméből gyűrűt zárunk, a gyűrűbe 14 felhúzott kispál- cát öltünk. A sor végét össze­kapcsoljuk, és a következő sor­ban 2—2 kispálcát összefogva, 7 kispálcát horgolunk. A szá­lat hosszúra hagyva elvágjuk, és tűbe fűzve (minden kispál- cába öltve) a nyílást körül- yarrjuk. Most saját szálból kis gombócot dugunk a gomb bel­sejébe, majd a tűben levő szál­lal a nyílást összehúzzuk, és szorosan összevarrjuk. Ezzel a szállal fel is erősíthetjük a gombot. (Hasonló módon hor­golva ‘ készíthetünk lapos, fém-vagy fagombot bevonva.) A második mintához 1—2 cm átmérőjű rézkarikát ve­szünk, sűrűn körülhorgoljük. Utána a képen jól látható mó­don, átlósan beszőjjük és a szálak találkozási középpontját körül varrjuk, s ezzel a szállal szintén felerősíthetjük a gom­bot. Ezt a gombot készíthetjük kétféle színű fonalból is. (Szegedyné) Érdekességek „ÖNLOCSOLÓ” VIRÁGCSERÉP Nyugat-Németországban olyan virágedényt hoztak for­galomba, amely 2—3 héten keresztül folyamatosan és automatikusan biztosítja a növény vízellátását. Az „önlo­csoló” virágedény felépítése rendkívül egyszerű — bárki maga is elkészítheti —, két műanyag-virágcserépből áll, egy kisebből és egy nagyob- ból. A kisebbe kerül a virág­földbe ágyazott növény, majd az egészet bele kell állítani a nagyobbá. A két cserép kö­zötti hézag vízzel töltendő fel (a cserepek nagyságát ak­kor választottuk jól meg. ha legalább 2—3 deciliter víz el­fér a két cserép között). Vá­sároljunk kb, 1 méter lámpa­belet, s azt vágjuk el olyan hosszú darabokra, hogy azok a cserepek közötti rés aljá­tól visszahajlítva a virágföld felszínéig érjenek (egyébként lámpabél helyett kötegbe fo­gott pamutfonál is megfelel a célnak). A lassan, egyenlete­sen felszivárgó víz a virágföl­det mindaddig nedvesen tart­ja, amíg ki nem fogy a nagy cserépből. A vízfelszívó csí­kok számának növelésével vagy csökkentésével szabá­lyozni lehet az öntözés mér­tékét. attól függően, hogy mennyi vizet igényel a virág, és hogy mennyi ideig va­gyunk távol a lakásból. MARHAPÖRKÖLT — SZÓJABABBÓL Hollandiában közel egy év óta árusítják azt a különleges terme két, amit legtalálóbban „műhús”- nak nevezhetnénk (a hollandok sokkal „prózaibb” nevet adtak neki, TVP-nek keresztelték el), Ize, szaga azonos a húséval, mégsem hús, hanem szójabab­ból készített — a húsénál sokkal egészségesebb összetételű utánzay Mintegy 50% tehérjét, 32% szén­hidrátot és csak 0,3% (!) zsiradé kot tartalmaz, különféle aroma- koncentrátumokkal Ízesítik. A háziasszonyok körében közked­veltségnek örvend, hiszen elké­szítése gyors és egyszerű, nem hizlal, könnyen emészthető és nem utolsósorban: jelentősen ol­csóbb a húsnál. Pillanatnyilag mégcsak kétfajta, sonka és mar­hahús jellegű „műhús” van for­galomban, de rövidesen sor kerül a választék bővítésére. (Blahó) NÓGRÁD — 1970. április 12-, vasárnap Jl

Next

/
Oldalképek
Tartalom