Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
Köszöntünk szabadság CZINKE FERENC RAJZA Á vörös szegfű a forradalom szimbóluma Irta: Afanászij Jestokin, az SZKP Kemerovói területi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja E zekben a kora tavaszi napokban területi lapjaink hasábjain., a rádióban, a televízió képernyőjén egyre gyakrabban. _ olvasni, halliard magyar városok, községek, de különösen sokszor hallani Nógrád megye helységeinek és Salgótarjánnak nevét. Magyar barátainkkal együtt a szovjet emberek is készülnek a nagy ünnepre — Magyarország fasiszta elnyomás^ tói való felszabadításának negyedszázados évfordulójára. Az ünnep előtti napokban szovjet—magyar barátsági hetet rendeztünk, melynek keretében a terület nagyvárosaiban a dolgozók ünnepi nagygyűléseket, barátsági esteket, tanácskozásokat, előadásokait, beszélgetéseket, fotókiállításokat tartottak. Ebben az időszakban rendeztük meg a magyar zene és film hetét is. Újságaink rendszeresen közölnek cikkeket, melyek a testvéri magyar nép életéről szólnak, az évforduló napján, április 4-én pedig teljes oldalakat szentelnek Magyarország felszabadulása 25. évfordulójának, a szocializmust építő magyar nép eredményeinek, a Szovjetunió és Magyarország között, valá- mimí a Kuznyecki-medence és Nógrád megye között meglevő barátság fejlődésének és erősödésének. Szeretnénk minden esizközzel bemutatni, és hangsúlyozni, hogy ez az ünnepség az egész emberiségé és világméretű jelentőségé van. Magyarországon jártunkban hallottuk: a burzsoá hatalom idején úgy ismerték Nógrád megyét, mint a „fekete, kenyeremen Nógrád1”. Most pedig.... Pompás, sokemeletes, modem" láütóházakaíl, kultúrpalotákat, iskolákat és óvodákat, kórházakat építettek. Gyarapodnak és lényegében újjáépülnek a megye ipari vállalatai is. Sok, ugyancsak meglepő változás történt a magyar falu életében is. A régi burzsoá Magyarországot a hárommillió koldús országának nevezték. Napjainkban viszont számos faluját szinte meg sem. lehet különböztetni a városi lafcó- teüepekitőL. És mindez, ahogyan a mi barátaink elmondták, voltaképpen az utóbbi másfél évtized leforgása alatt ment végbe. Fejlődik az ipar, szilárd szocialista alapokra került a mezőgazdaság és Magyarország népe sokkal jobban ét, mint valaha bármikor. Egyetlen törekvés fűti.: előre, a jövő felé. És ez a jövő nem más mint, a megvalósítandó szocializmus. Mi, szovjet emberek saját tapasztalatainkból ismerjük a szocializmus előnyeit, a társadalmi haladásit elősegítő objektív lehetőségeit. A szovjet hatalom esztendeiben mélyreható változások történtek Kemerovo megyében is. A forradalom előtt ezen a vidéken két és fél ezer tonna nyers vasat, egynüliió-kétszázhúsz- ezer tonna szenet, kilencszáz- hatwan Idlowaitt villamos energiát termeltek. Mindössze egyetlen gimnázium működött, és három elemi iskola, amelyekben ötszáznál alig valamivel több tanuló járt. A munkásoknak és parasztoknak szánalmas vegetálás jutott osztályrészül. A Kuznyec- kl-medience, akár egész Szibéria, a száműzetés helye volt. Az embereiket Szibériáival ijesztgették,.. És ma? A Kuzinyecki-me- demce hazáink keleti területeinek hatalmas ipari féllegivána. Ma itt több, mint százmillió tonna szenet termelnek ki évente. A forradalom előtti évek nyersvastermelését ma túlszárnyalja egyetlen nap alatt egyetlen nagykohónk. Évente tizenötezer lakást építünk és adunk át. Az egész területet villamosítottuk. Jelenleg például csak az egyetlen mozzsuinseki kolhoz évente több mint hárommillió ki- towattt villamos energiát fogyaszt, Az iparban, mezőgazdaságiban, kulturális, tudomá- nym, oktatási és egészségügyi intézményeinkben tö/bb mint százötvenezer felső- és középiskolái végzettséggel rendelkező szakember dolgozik. Jelenleg több mint haitszázöt- veneznem tanulnak iskoláinkban, s harminckétezren főiskoláinkon. Büszkék vagyunk, a testvéri magyar nép sikereimé, eredményeimé is. Öröm volt habiam a szovjet nép iránti hála szavait, mert — ahogyan a magyarok mondják — kétszer is segített megszabadítani őket a félelmetes bajtól. Egyszer 1945-ben a fasizmustól, majd 1956-ban az elieinforra- dalomtól. Az internacionalizmus és a kölcsönös látogatásai lényegé- szocialista szolidaritás ilyen w ismerkedés jegyéber, egysége a Szovjetunió Kom- törtómtek ma már minden munista Partijának es a Ma- , , _ . ... gyár Szocialista Munkáspárt egyes utazásnak meghatáro- bölcs politikájának eredmé- zott célja van. Így példa j, nyeképpen jött létre. barátaink mélyrehatóan taA két nép testvéri barátsá- nulmányozták nálunk a tóga és együttműködése ezer miegpóMitlkai és a pártszerve- látható és láthatatlan szállal 230 munkát, azt, ahogyan a te- erősödik Az egyik ilyen szál btoottsá& a járásé es a megyék, varosok, járások , . _ . . . , közvetlen kapcsolata. Ilyen varosa partszerveket kanyit- kapcsolatok jöttek létre és ja, ahogyan a párthatározatokat a gyakorlatban szilárdultak meg 1966-tól a Kemerovo terület és Nógrád vi&zont megye kozott. végre- Nógráo megyében a pártmunka ta~ A Kuznyecki-medenoet öt- pasztalatait tanulmányoztuk ezer kilométer választja el miként hajtják végre a ^ Magyiarorszagitol, de ez nem _ , zavarja a két iipami megye veae^i 05 politikai akciókat: barátságát. E barátság fórrá- miként tevékenykednek a la. sa a történelem melyéről fa- kosság életmódjának, a szolé, harcok korszakáig. A Nagy dekeben. éveiíbenf teSad^íjft Nem^ mulaszthatom el, hogy hazáját a fasiszta terütetrab- említsem meg itt a legna- léfctól, a Kuznyecki-medence gyobb elismerés és tisztelet ezer és ezer katonája harcolt hangján Pothornik Józsefet, az «ZMP KB tagját. , Nógr.di Szénbányák Vállalat igazgatóját, akit nálunk épp úgy. mint Magyarországon, Józsi bácsinak hívnak. Ez a fáradta fényes jövőjéért. K ülönösképpen megerősödött a kapcsolat és a barátság a Kuznyecki- medence dolgozói és a magyar nép között a Magyar hatatlan ember már három- Népköztorsasag megiaiakulá- szór járt nálunk, és nagyon ^ utáT1- sokat tett barátságunk megA Kuzmyeckd-medencéből szilárdításáért. Ugyanez evemte több mint százan utaz- mondható Jedlicska Gyuláról. nak turistaútlevéllel Magyar- Nó ád meevei koiiéeámról országira. A terület ipari üze- w°Sraa megyei kollegámról. mei, vállalatai huszonhatféle a megyei tanács végrehajtó terméket szállítanak Magyar- bizottságának elnökéről. Géczi országra, a többi között sze- János elvtársróL és más elv- net, nyersvasait, acélsaerkeze- ,, ... tét, festékeket, vdllanymotoro- tarsaKroi* kát, bányaberendezéaeket, Mi most ^ a feladatot fogyasztási cikkeket stb. E tűztük magunk elé: minden termékeket ^ olyan. ^hatalmas rendelkezésre álló eszközzel vattaiatok állítják elő, mint a szélesítjük kapcsolatainkat a Kuznyedki Kohászati Kombi- vállalatokkal, állami gazdasá- nat, a Kuznyecki Gépgyár, a gokkal, termelőszövetkezetek Kemerovoa Ve^eszeta Üze- kel isei:olákkal. Hiszen a kél mek, a Karbolit, a Novoke- megye profilja sok tekintet- merovoa Vegyiművek stb. ^ rokan. Nógrád.ban is, a De mi is kapunk Magyar- Kuznyecki-medencében is a országról különböző fogyasz- munkásosztály gerincet a ba- tásd cikkeket, árukat. A ml gyászok, kohászok, epitomun- dolgozóioiiknalk nagyon teftsae- kasok teszik ki. nek a kényelmes lkarus autó- A Kuznyecki-medence dol- buseol^ amelyekből évente gozói jól ^merik Nógrad m=sok érkezik. A Kuznyecki-me- gyét Magyarországot. Ahhoz, dience iparvállalatai közül sok „ _ ’ ....,r__.____.. j,. h ogy ezek az ismeretek a jurendelkezik ki'fcünő magyar _____________ k linikai berendezésekkel A büeum napjaiban meg me‘ Kuznyiecki-medence üzemeilyebbek, alaposabbak legyenek, területi lapunkban, p n már pontosan nem emlékszem “ április 4-re. Az első, 25 év előttire. Annyit tudok, hogy a Nagytemplom előtti téren ingyen pereceket osztogattak minden arra járó gyermeknek, meg hogy a szerkesztőségünkben a francia tudású főszerkesztő az idegen adást figyelve nekünk diktálta a fordítást az eseményekről. Óriási dolog volt ez egy vidéki lap életében. Nem minden szerkesztő értett és tudott „külföldiül”, a mienk ilyen volt. és a nemzetközi határozatok, döntések mondhatni „elsőkézből” jelentek meg nálunk. Lázas izgalom volt az egész redakcióbán — mai szóval: szerkesztőségben —, de örültünk annak, hogy részesei vagyunk a történelemnek. És örültünk, hogy a moziban ingyen vetítenek. j Persze, a hatalom átvételének pilla- . natai tele voltak kaotikus mozgásokkal i az élet minden oldaláról. I Emlékszem én arra is, hogy Groza I elnöktől, Romániából egy vagon sót I Kaptunk, debreceni újságírók, aminek nagy részét lisztre cseréltük a nyomasztó napokban. De mit tehettünk?! Groza és egy debreceni Itollégánk örök érdeme, hogy így volt, s ma 25 év után sem tudok mást mondani a tényről. Huszonöt éve hárman dolgoztunk egy napilap szerkesztőségében. Az egyik ÜNNEPELÜNK Sarkadi Imre volt, akire a világért sem hivalkodva akarok emlékezni, mert sokkal tisztességesebb és becsületesebb kolléga volt, mintsem, hogy ilyen becstelenségre vetemedjek az író gyönyörű emlékével szemben —•, de a tény az makacs dolog, így volt — és Cséfai Imre (alias Sarkadi) sok kis művet szült annál a vidéki lapocskánál is. Az ünnep szép napján nem akarom az ő érdemeit túlbecsülni, csak egyetlen írásából hoznék vissza néhány sort, ami valahol az újfasizmus kezdetét akarta megelőzni, mert nálunk is volt ilyen, ha ellenkező előjellel is, mint két, vagy három évvel korábban. Akkor a svábokat telepítettük hazánkból. „Négyszázharmincezer sváb. Igazságtalannak tartjuk, mart magyarnak lenni nem bűn. Kirgiznek, hottentottának lenni sem bűn. S ezek után meg merjük kérdezni, Auschwitz Belsen, Dachau, Mauthausen után, Sopronkőhida után, Wessenmayer után, kirabolt Magyarország után — bűn svábnak lenni? Mind a négyszázharmincezer magyarországi sváb bűnös abban, hogy volt Hitler, volt Himmler és háború volt? Ilyet a demokrácia nem ismer. Mert a népbírósági törvény szerint, aki a Volksbund, vagy az SS tagja volt, az háborús bűnös és megfelelő börtönnel büntetendő, de olyan törvény nincs, amelyik azért von valakit felelősségre, mert sváb. A demokrácia az embereket csak cselekedeteik alapján különböztetheti meg, de a nagyapja neve alapján nem, a nemzetisége alapján nem. Európa bizonyára figyel ránk, nemcsak azért, mert be kell bizonyítanunk magunk előtt is, hogy komolyan vesz- szük a demokráciát, az emberi szabadságjogokat, de azért is, mert előttünk van a közelmúlt intő példája, milyen iszonyatos lélekrombolást végezhet a társadalomban az igazságtalanul végrehajtott üldözés, a kollektív felelősség revonás, a bosszúvágy, gyűlöletté vált törvény, a szenvedélyek rászaba- dítása azokra, akik éppen védtelenek.” Érdemes volna az egész írás mai közlésre, de a múlt az múlt. Az idő, a történelem megérlelte dolgait. Április 4-ét úgy ünnepeljük ma, hogy valóban azt érezzük, amit a nap valamennyiünknek jelent. Amennyit mindnyájunknak jelentenie kell. Amit abban a kis szerkesztőségben három embernek jelentett akkor, amikor a szerkesztő a francia adást fülelte, mi meg a szöveg fordítását gépeltük. ben nem ritkán találkozunk KUzbassz-ban vetélkedőt «er- Magyanorstagon készült gépekkel, amelyek műszaki tu- üszögöt?” címmel. A széllé- lajdomsagaait mérnökeink, . ^tAikedő svőztase turista munkásaink nagyira értékelik. útlevelet kan ^Maeyarorszás- A Kuznyecki-medence keresi uUevelet dsap MagyarorBZdS kedelmi hálózatában, évente érkeznek Magyarországról cipők, ruházati cikkek, háztartási gépek és így tovább. Erős kapcsolataink alakúira. A jubileum megünneplésének napjaiban szeretnénk a Nógrád megyei pártszervezetnek, a testvéri Magyarország takkT a bSd^veitart- ^amennyi dolgozójának új, raiK ki a wograa megyei part- . Sikf,-«kef kívánszervekkel, szakszervezetek kel, az ifjúsági és űttörőszen- vezetekikel, a sportegyesüle- tefckel és a sajtóorgánumok- van egy nagyon szép szokta: az ünnepi asztal hofeher abmég nagyobb sikereket kívánni a szocializmus építésében. A mi magyar barátainknál Nógrád megyéből meghívároszára egy csokor vörös szegfűt tesznek. Ám ez nem csu- , , pán szép. A vörös szegfű a suinifcra evemte erkeznek ma- forradalom szimbóluma. Nóg- gyiar küldöttségek a Kuznyec- rád megye pedig dicsőséges ki-medencébe. De nem egy- forradalmi hagyományolt vlseaer jártak Magyarországom a déke, amire méltán biiszké.; . .• ...................... . Nógrád veterán és ifjú kcmi k emerovoa küldöttségek is. munistái egyaránt. Büszke.. Ezenkívül sor került csere- rá és szent megbecsüléssel őr- látogaíásokra más sízenveze- zik, s megsokszorozzák min- te-k révén is. Ellátogatott Sál- dennapi munkájukban. gótarjémba és Nógrád megye k iem kétségeS) hogy eze.v más helységeibe Kemerovo N a sikerek annál érta- néptáncegyübtese, a „Bányász- kiesebbek, tekintélyetüzacske”. Kölcsönösen felke- sehbek lesznek, minél inkább r„«k, tarts«« új. ssgr*JKSg&£ ságírók, szerkesztők. a E kapcsolatok alapvető két megye pártszervezetei — a Kuznyecki-medencében csakúgy, mint Nógrád megyé- oéllja és tartalma: kicserélni a ben — elkövetnek mindent, szocializmus, a kommunizmus hogy elősegítsék a barátság, építésének tapasztalatait. együttműködés további mélyülését, gazdagodását, meg_ Ha az; első másfél—két évszilárdulását. NÓGRÁD — 1970« április 4,, szombat /
