Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
Az országgyűlés ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról) zada alatt betiltott és üldözőit, de mindvégig elszan- i-an Harcoló Kommunista part képviselte, amely az összes hazafias erő tömörülését, a társadalom demok- latikus átalakításának szükségességét hirdette. A kommunisták pártja kezdeményezte a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front zászlóbontását, létrehozta a pártok koalícióját, szorgalmazta az új demokratikus ailam első intézkedő szerveinek létrehozását, -az Ideiglenes Nemzetgyúles, az Ideiglenes Kormány, a nemzeti bizottságok megalakítását. Az építő munkához azonban biztosítani kellett a külső, nemzetközi feltételeket is. Az uralkodó osztályok a tömegek tudatát negyedszázadon át módszeresen fertőzték a nacionalista, soviniszta métellyel, és a „rokontalan nép”, az „egyedül vagyunk” csüggesztö érzését plántálták beléjük. A gondolkodásában és érzelmeiben amúgyis megzavart tömegekben nagy, létfontosságú kérdés volt, hogy a magyar fasiszta rezsim háborús bűnei után, nemzetközileg hol és kiben talál barátot, támaszt az a nép, amelynek országa a szövetséges hatalmak szemében még tegnap Hitler III. birodalmának csatlósa volt- Hazánk, népünk annyi megpróbáltatás és csalódás után a Szovjetunióban és népében végre igaz barátra talált. Segítséget kaptunk A Szovjetunió mérhetetlenül sokat szenvedett a fasiszta agressziótói, a hit- -erfasiszta és csatlós megszálló csapatoktól, mégsem azonosította sohasem az egyes országok uralkodó köreit és az adott országok népét. Mint ismeretes, a Szovjetunió, mikor arról volt .-.zó,’ kijelentette, hogy a hitierek jönnek és mennek, de a német nép marad. A Szovjetunió a magyar népét felszabadította, és segítette Magyarországot a békekötésre irányuló törekvéseiben, abban, hogy a legyőzött ország békét köthessen és rövid időn berni visszanyerje szuvereni- lasát. A Szovjetunió volt a magyar nép történetében az első nagyhatalom, amely a mi kis országunkat egyen- iogúkent kezelte, barátságéiba fogadta, majd szövetségeseként szerződést kötött vele. A legjobbkor jött az az anyagi segítség is, amelyet népünk a Szovjetuniótól a felszabadulás után nyomban és olyan időben kapott, amikor a szovjet nép sem a fölöslegből adottKedves elvtársak! Volt már vezető erő, amely az építő munka élére állott, volt már egy nagy és önzetlen barátunk, akire számíthattunk az élet újrakezdésében- Népünk hozzáfoghatott és a párt hívószavára hozzá is fogott az ország újjáépítéséhez, az új társadalmi rend felépítéséhez. Már a kezdetén, azonnal és parancsokban felvetődött a társadalom poltikai megújhodásának szükségessége. A szovjet hadsereg csapásai alatt szétesett a régi kapitalista, földesúri állam egész hatalmi rendszere is. De a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek kellett a kapitalista rendszer társadalmi alapjait megsemmisítenie, és felépítenie egy új, demokratikus államot; nekik kellett megvetniük egy új szocialista társadalmi rendszer alapjait. Az újjászületés vezető és lendítő ereje a munkásosztály forradalmi élcsapata, a Magyar Kommunista Párt volt. Fontos szerepet töltött be a kommunista pártot, a szociáldemokrata pártot, a nemzeti parasztpártot tömörítő baloldali blokk, amely a magva és összetartó ereje volt a legszélesebb demokratikus ösz- szefogást megvalósító — a kisgazdapártot és a polgári demokrata pártot is magában foglaló — Magyar Nemzeti Függetlenségi FrontnakA Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban megvalósult demokratikus párt- szövetség, s annak koalíciós kormánya idehaza a mindjobban aktivizálódó, és a forradalmi változást sürgető néptömegekre, nemzetközileg pedig a baráti Szovjetunió támogatására épített, és alapjában megoldotta történelmi feladatát. képünk összefogott Az a fejlődés, amely a felszabadulást követő években Magyarországon végbement, bebizonyította, hogy ha van világos cél, ha van megfelelő vezetés, ha minden haladó erő összefog, a felszabadult nép ereje minden ellenállás, minden nehézség leküzdésére képes. Munkásosztályunk, népünk az új világ megteremtéséért folytatott kemény osztályharcban, a bányák, a bankok és a gyárak államosításával a nagytőkések, a földosztással a nagybirtokosok hatalmának gazdasági, társadalmi alpjait megsemmisítette. Felszámolta a régi burzsoá rendet, a kiváltságok minden előjogát, a feudalizmus maradványait, és megnyitotta az utat előre, a szocialista forradalom győzelméhez. A demokratikus és szocialista forradalmi célokért a reakció erőivel vívott állhatatos harc, és az áldozatos, kemény munka eredményeként a felszabadulást követő első három évben hazánkban eltűntek a romok, megszűnt az infláció, megindult és szilárd alapokra került a termelés, megkezdődött és ’jelentős eredményeket hozott a kultúrá- lis forradalom. Az első évek harcainak legnagyobb eredménye azonban a munkásegység megteremtése, a parasztsággal szövetséges munkásosztály "hatalmának, a proletárdiktatúrának kivívása volt- Teljes joggal mondta ki akkor pártunk, hogy a hatalomért vívott harc eldőlt: 1948. a fordulat éve, a nép önmagának dolgozik, magának építi az országot. Az országgyűlésben, a tanácsokban, hatalmi szerveink Irányító posztjain, a fegyveres erők tisztikarában, a munkásőrségben, a bíróságok, a döntőbizottságok, a népi ellenőrzés szerveiben a munkásosztály, a parasztság öntudatos, politikailag és hozzáértésben kellően felkészült emberei döntő többségben vannak. Joggal mondhatjuk, hogy nálunk népi hatálom van, mert intézményeink demokratikusak és az állam, a nép ügyeiben a döntést, közvetlenül vagy képviselői útján maga a dolgozó nép hozza. A munkásosztály és forradalmi pártja a hatalom birtokában szilárdan a szocialista fejlődés útjára vezette az országot. Küzdelmes harcok fő történelmi eredményeként szilárd, szocialista alapokra került és azon fejlődött tovább hazánk, a Magyar NépköztársaságElvtársak! Barátaink! A negyedszázad alatt megtett utat áttekintve, hazánk akkori és mái helyzetiét egybevetve, a harc és a munka eredményeit számba véve, a Magyar Népköztársaság olyan vívmányokat mutathat fél, amelyek méltán váltanak ki elismerést. Hazánk gazdasága, termelésének jellege gyökeresen megváltozott. Az egykori elmaradott, nagybirtokos-tőkés gazdaságú ország ipari-agrár or2 NÓGRAD - 1970. április 4., szombat szággá vált, szocialista iparral, szocialista, szövetkezeti mezőgazdasággal, kisipari és szolgáltató szövetkezetekkel. Népünk a romokból nemcsak újjáépítette az országot, hanem teljesen új, szocialista népgazdaságot teremtett. Munkásosztályunk, dolgozó népünk az új erőművek, gyárak, üzemek sokaságát építette fel, új ipari városokat alapított. A népi Magyarország huszonöt éve alatt megkétszereződött országunk termelőeszköz-állománya, a gépek, a felszerelések, a szállítóeszközök, az ipari épületek száma. A nép munkája nyomán a nemzeti jövedelem háromszor olyan gyorsan emelkedik évente mint a két világháború között, és ma már majdnem négyszerannyi mint 1938-ban volt. Szocialista rendszerünkben, ahol már nincs kizsákmányolás, a nemzeti jövedelem egésze a népé, minden forintja az ország, a nép szükségleteit fedezi. A magyar munkásosztály, a hosszantartó politikai harcok időszakában, önfeláldozó munkával megteremtette és kifejlesztette a szocialista nagyipart, amely ma hét és félszer annyit termel mint a kapitalista Magyarország ipara 1938- ban. A létszámában is megnövekedett magyar munkás- osztály öntudata, felelősség- érzete nagyot fejlődött; számára a munka nem egyszerűen termelési folyamat, hanem mindinkább a szocializmus tudatos építése. Ezt nagyszerűen mutatja a széles körű munkaverseny-mozgalom is, amely az egész országot átfogja, s az utóbbi években kibontakozott szocialista brigádmozgalom, amely a dolgozó ember új szocialista vonásait fejezi ki. Mezőgazdaságunk fejlődésének feltételeit megváltoztatta és forradalmi lépést jelentett előre a földreform, amely 1945-ben megszüntette a félfeudális nagybirtokrendszert Űjabb forradalmi lépés volt előre, amikor parasztságunk tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista fejlődés útjára lépett. A szocialista forradalom e döntő feladatának megoldása társadalmilag felemelte a parasztságot, nagymértékben megerősítette államunk legfőbb politikai alapját, a munkásosztály és a parasztság szövetségét. Hazánkban az elmúlt 25 év alatt nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúra területén is kiemelkedő eredmények születtek. A kulturális forradalom nyomán a műveltségből korábban kirekesztett dolgozó tömegek előtt megnyílt a tanulás, a művelődés lehetősége. Az iskoláztatás, a tudományos képzés, a könyvkiadás, a színházkultúra, a művészetek fejlődése mutatja népünk törekvéseit, növekvő igényét a művelődésre. A fejlődés egyúttal bizonyítja a magyar értelmiségiek, a tudományok művelőinek, a pedagógusoknak, a művészeknek, általában az alkotó értelmiségieknek az eredményes munkásságát, a szocializmus, a nép iránti odaadását. Társadalmi forradalom Az általános fejlődésről, a megváltozott kulturális életről tanúskodnak az adatok. Amíg 1938-ban mindössze két és fél ezer könyv jelent meg Magyarországon 9 millió példányban, addig most, 1969-ben 450 művet adtunk ki 48 millió példányban. Közép- és felsőfokú oktatásunk fejlődésének méreteit mutatja, hogy az idei tanévben középiskoláinkban négy és félszer, az egyetemeken, főiskolákon ugyancsak négy és félszer annyi fiatal tanul, mint az 1937/38-as tanévben. A hazánkban végbement társadalmi forradalom a közép- és felsőfokú tanintézetek hallgatóinak szociális összetételében is tükröződik. A fel- szabadulás előtt, a kapitalista rendszerben a középiskolákban, az egyetemeken és a főiskolákban mintegy 3—4 százalék volt csupán a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a diákok, a hallgatók között. Jelenleg a középiskolák tanulóinak kereken 52 százaléka, az egyetemek és főiskolák hallgatóinak közel 40 százaléka munkás és paraszt szülők gyermeke. A Magyar Népköztársaságban, a művelődés és a kultúra területén a forradalmi fejlődés még nem fejeződött be, a szocializmus szellemében emelkedik tovább mind nagyobb mértékben népünk műveltsége. Kedves elvtársak! Barátaink! Az elmúlt huszonöt év alatt munkásosztályunk, népünk a párt vezetésével hatalmas utat tett meg. A munka minden területén olyan eredmények születtek, amelyekre büszkén hivatkozhatunk. A harc történelmi tapasztalatai arra tanítanak, hogy az előrehaladás nélkülözhetetlen feltétele a szocialista építés céljainak helyes és világos kijelölése, a párt és a nép egysége, ösz- szeforrottsága, a szocialista célok eléréséhez szükséges együttes , cselekvés. Amikor mindez megvolt, lendületesen haladtunk előre, amikor ezek hiányoztak, megtorpantunk. Történelmünk úgy alakult, hogy a munkásosztály, a nép hatalma, mint ez ismeretes, 1956-ban súlyos veszélybe került. Az 1948-as évet, a hatalom meghódítását követően, az ország a munkásosztály, a párt vezetésével a szocializmus útján fejlődött, s a lendületes munka nagy eredményeket hozott. A fejlődés menetében azonban jelentkeztek, és évről évre súlyosbodtak azok a szektás és jobboldali hibák is, amelyek végül mély társadalmi krízishez, az 1956- os ellenforradalmi felkeléshez vezettek. Leküzdöttük a hibákat A párt, az ország vezetésére sikkor döntő befolyással bíró személyek fokozatosan letértek a marxizmus—leninizmus útjáról, a gyakorlatban hatályon kívül helyezték a pártéletre, a párt és a munkás- osztály, a párt és a tömegek kapcsolatára vonatkozó lenini elveket. Ez mind nagyobb hibákhoz, végül súlyos torzulásokhoz vezetett a belpolitikában, a gazdaságpolitikában, a kultúrpolitikában, szétrombolta a párt belső erőit és kapcsolatait a tömegekkel, s mindez együtt törést idézeti elő a szocialista fejlődésben. A szocializmus elszánt ellenségei kihasználták az adott alkalmat, az elhatalmasodó revizionista áramlatot, és a nemzetközi reakció, az Imperialisták teljes támogatását élvezve, rohamot intéztek a munkáshatalom, a népi demokratikus rendszerünk ellen. A súlyos helyzetben a magyar kommunisták, támaszkodva rendszerünk, a szocializmus szilárd híveire, bízva a munkásosztály, a nép tömegeiben, kérve és élvezve a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom, s haladó emberek támogatását, véget vetettek az ellenforradalom tom- bolásának. Mindenkinek tudomásul kellett vennie, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányos, törvényes rendje, a magyar nép szocialista vívmányai sérthetetlenek. A párt, munkásosztályunk, népünk támogatásával határozottan és egyidejűleg felszámolva a szocializmus építésében elkövetett hibákat és az ellenforradalmi erőket, megvédte népünk nagy szocialista vívmányait. Helyreállította a szocialista törvényességet, a munkásállam alkotmányos, törvényes rendjét, és minden vonatkozásban megteremtette a szocializmus további építésének feltételeit Kedves elvtársak! Amikor számot vetünk eredményeinkkel, joggal meg. állapíthatjuk, hogy munkás- osztályunk minden áldozatot vállalva, még a legnehezebb körülmények köaött is helytállt. Eleget tett mindazon történelmi köcíjeteaettsé gémek, amely az elmúlt 25 évben reá, mint a társadalom, a nemz vezető osztályára hárult. A marxizmus— leninizmus vezérel Pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus—leninizmus elmélete vezérli. Állandó feladatunknak tekintjük annak megakadályozását hogy a marxizmus—leninizmust, harcunk, tevékenységünk vezérfonalát dogmává merevítsék, vagy revizionista módra meghamisítsák, megfosszák forradalmi lényegétől. Pártunk lenini tanításainak szellemében dolgozik, amikor azt vallja, hogy kerülnünk kell munkánkban mindenkor a sablonokat, a bonyolult valóság leegyszerűsítését. A magyar kommunisták meggyőződése, hogy a szocializmus építésének döntő kérdése a nemzetközileg közös fő törvényszerűségek és a nemzeti sajátosságok összehangolása, az ország adottságainak kötelező figyelembevétele. A belső és a nemzetközi helyzet egyes konkrét kérdéseinek megítélésénél, a feladatok meghatározásánál, a lehetséges megoldási módozatok vizsgálatánál pártunk a kérdések reális és sokoldalú megközelítésére törekszik és kellő gondossággal mérlegieli minden döntését, Pártunk most X. kongresszusára készül. A kongresszus ezúttal is, mint mindenkor, alkalom a párt számára a megtett út eredményeinek összegezésére, a tapasztalatok számbavételére, a feladatok kijelölésiére. Pártunk, mint a magyar társadalom eszmei, polirtikai vezetője, az ország kormányzópártja, feladatát a munkás- osztály, a nép érdekeinek hű szolgálatában látja. A közvélemény nagyon jól tudja, hogy a szocialista társadalom felépítése nem szűk pártérdek, még csak nem is egyedül a munkásosztály érdeke, hanem egész társadalmunk, a nemzet érdeke, és csak az egész nép műveként valósulhat meg. A magyar kommunisták pártja azért tudta öt évtizeden át betölteni történelmi hivatását, s az elmúlt 25 évben azért tehetett társadalmunk vezetője, építőm unkánk szervezője, mert szoros kapcsolatok fűzték a tömegekhez, és a jövőben is csak a munkás- osztállval. a nénnel szorosan összeforrva dolgozhat eredménnyel. Kedves elvtársak! Barátaink! Munkánk eredményeképpen megváltozott a helyünk a világban. Országunkat kiterjedt kapcsolatok fűzik a baráti, szocialista országokhoz, a fejlődő országokhoz, a világ különböző államaihoz. Harcunk, építőmunkánk eredményeképpen hazánk tekintélye megnőtt, tisztes helyet foglal el a nemzetközi életben, szavunk van különböző nemzetközi fórumokon. Nemzetközi tevékenységünkben a társadalmi haladás előmozdítására, a népek szabadságmozgalmának támogatására, a béke megszilárdítására törekszünk. Az a feladatunk és célunk, hogy biztosítsuk népünk számára a szocializmus építésének kedvező külső feltételeit. Népünk érdekeit szolgáljuk, az internacionalizmus elveit követjük, amikor részt veszünk a szocialista országok nemzetközi tevékenységében, a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. Haladó törekvéseink előmozdítása cél iából és az emberiség nagv kérdései megoldásának elősegítése, a népek közötti barátság erősítésének szándékával aktívan részt veszünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének és más nemzetközi szervezeteknek a munkájában. Ugyanezért dolgozunk a kétoldalú állami kapcsolatok területén ia. Külpolitikai álláspontunk elvi alapján mindent elkövetünk Európa biztonságának megszilárdításáért, azért, hogy kontinensünk sokat szenvedett népei, közbük a magyar néo. békében élhessenek. Kezdettől fogva elítéljük az Amerikai Egyesült Államok agresszív háborúját a vietnami nép elten. Elítéljük azokat az újabb — laoszi, kambodzsai — provokációkat is, amelyek arra vallanak, hogy az imperialista kalandorok egész Indokínát újból lángba akarják borítani. Változatlan a szolidaritásunk az agresz- szorokkal hosszú ideje harcoló vietnami testvéreinkkel és segítjük hősi küzdelmüket. Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép eléri célját, győzni fog! Továbbra is teljes mértékben szolidárisak vagyunk az agresszió ellen, a szabadságukért harcoló arab népékkel. Elítéljük az izraeli kormánykörök és bátorítóik magatartáséit. amellyel lehetetlenné teszik á közel-keleti térség helyzetének megnyugvását békéjének megteremtését, a tűzzel játszva, felidézik égy még szélesebb és súlyosabb nemzetközi konfliktus veszélyét. A nemzetközi helyzet egészét áttekintve látjuk, hogy az imperialisták a világnak még számos térségében veszélyeztetik a békét, a népek szabadságát. Ez sem változtat azonban semmit azon a legfőbb történelmi tényen, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével alapvetően megváltozott a világ- helyzet, A Magyar Népköztársaság külpolitikáját, amely nem kicsinyes spekulációkon, hanem szilárd elvi alapokon és történelmi tapasztalatokon nyugszik, — rendületlenül folytatni fogjuk. Országunk minden nemzetközi kötelezettségének eleget tett eddig is. eleget tesz a jövőben is. Külpolitikánk leglényegesebb eleme, népünk békéjének, szocialista jövőjének, nemzeti függetlenségünk nek legszilárdabb támasza, a magyar—szovjet barátság. Állandó törekvésünk, hogy barátságunk és együttműködésünk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival, valamennyi szocialista országgal, az összes haladó országgal, minden imperialista-ellenes erővel tovább növekedjék. Tisztelt országgyűlés! Keßv.es elvtársak!,. ,, Barátaink! Most ünnepelünk. Az: ünnep után a munka hétköznapjai jönnék; a szocializmus építése új tetteket kiván. A mi ünnepi fogadalmunk az Jegyen, hogy huszonöt éves munkáink eredményeire, vívmányaira támaszkodva, erőnket nem kímélve mindent megteszünk szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság további felvirágoztatáséért. Szilárd elhatározással és egységben haladunk tovább előre a szocializmus építésének útján, barátaink, testvéreink, a Szovjetunió, a szocialista országok népeinek oldalán. Ha ezt tesz- szűk, akkor bizonyos, hogy a magyar népre eredményekben gazdag évek, évtizedek köszöntének, a nemzetre szép jövő vár. Éljen hazánk, s Magyar N épköztársaság! Éljen felszabadítónk, a Szovjetunió! #■ Az országgyűlés ünnepi ülésén felszólaltak a testvérpártok küldöttségének vezetői. Felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából üdvözölte népünket !• /. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és tolmácsolta sok további sikert kívánva a szovjet nép üdvözletét. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke ugyancsak jókívánságait fejezte ki. Dr. Gustav Busák, a CSKP KB első titkára, Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Ivan Mihajlov, a Bolgár KP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Fadtlj Hodzsa, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttségének vezetője, Emil Bondaras, a Román Kommunista Párt KB Végrehajtó Bizottsága és Állandó Elnökségének tagja köszöntötte az országgyűlést és népünket a jubileum alkalmából. Az országgyűlés ünnepi ülése Kállai Gyula, az országgyűlés elnökének zárszavával fejeződött be. V
