Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

lista magyar lista kocka kommunista Megsárgult lapok as első szabad választásokról A fegyvereit már elnémultak Magyarország területén. Az ország utolsó falujában, városában is előbújtak az embe­rek rejtekhelyükről. A keleti országrészen, Debrecenben már új honfoglalásról tárgyaltak az ország vezetői. Salgó­tarjánban és a megye ipari településén a pártok megalakulá­sa után már a termelés megindításán fáradoztak a munká­sok. Ha kézzel is, de forgatták a gépeket, hogy megmozdul­jon a transzmisszió, forogjon az esztergagép. Az erőműben, az Acélárugyárban kigyulladt az életet jelentő villanyfény. Elnémultak a fegyverek. Űj harc kezdődött. Harc a ha­talomért. Harc az újjáépítésért, a boldogabb, a szebb holna­pért. esülettel készültek az első sza. ken, mikor a jegyző kizavar­hat! választásra. ta őket, ha valamit kértek”, Nézzük a számokat. A Ma- Gregor István 1947-ben kép- gyar Kommunista Párt a sál- vlselojelolt lett a megyeben' gótarjáni járásban leadott „1-es kocka, első párt: Ma- 25 552 szavazatból 16164 sza- gyár Kommunista Párt! 1-től vazatot kapott. Zagyvapálfal- 1-ig az 1-es listára szavazunk” va, Baglyasalja, Zagyvaróna, hirdették a falragaszok. Az Kazár. Vizslás, Mátranovák, egyre fokozódó választási küz- Somoskőújfalu az élen. De ki- delem közepette került sor a tettek magukért a szécsényi salgótarjáni nagygyűlésre, járás dolgozói is, már akkor ahol Kádár János listavezető 5159 szavazat jutott a kom- mondott beszédet. Pedig szomorú kép tárult a munkások elé. A csatát vesztett, kivonuló német csa­patok hatalmas károkat okoz­tak a megyében. Tönkretették a vasutak nagy részét, felrob­bantották a hidakat. Csupán a bánya kára mintegy 30 mil­lió pengőre tehető. Leszerel­ték a gépeket az acélárugyár­ban, az üveggyárakban. Je­lentős károkat szenvedett a mezőgazdaság is. A szarvas- marha- és sertésállomány 50 —50 százalékát, a juhállo­mány kétharmadát hajtották el Nyugatra a fasiszták. Két­ségbeejtő volt a helyzet. So­kan arról beszéltek, hogy öt­ven év múlva sem lesz itt normális élet. A kommunisták azonban ki­adták a jelszót: lesz magyar újjászületés. Most már a jelszó valóra váltásáért harcoltak. Munkás­gyűléseken, választási gyűlé­seken erről beszéltek a kom­munista párt jelöltjei. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés után elérkezett az idő a tör­vényes választások megtartá­sára. Egymás után alakultak a választási bizottságok. 1945. október 9-én már elkészült az „elfogadott jelöltjegyzék 16. választókerület Heves—Nóg- rád—Hont vármegye” számá­ra. A listavezető Kádár János elvtárs. A jelöltek között sze­repel Hermann Ferenc, Dömö­tör Ferenc, Domonkos Ferenc, Bandúr Gyula, Alics János és még többen, a munkások-pa- rasztok képviselői. Október 24-re pedig már plakát hív­ja Salgótarján és vidéke dol­gozó népét, hogy vegyen részt az MKP Salgótarjáni városi Bizottsága rendezésében sorra kerülő választási nagygyűlé­sen. Ezrek Szorongtak a Fő­téren. Megjelentek a különböző plakátok is. „Jóléthez, rend­hez függetlenséghez 1 út ve­zet: szavazz az 1-es listára”, hirdette a párt röpirata. Má­sikon: „1-es lista' magyar lis­ta, 1-es lista • győztes lista”. A választási harc során fel­hívás jelent meg. „Heves és Nógrád-Hont megye választóihoz! Világos mindnyájunk előtt az út: a munkásegységre, a munkásság és parasztság együttműködésére, a nemzeti összefogásra támaszkodva fel kell építenünk az országot! A Magyar Kommunista Párt azért küzd, hogy a nélkülözés idejét, a nyomorúság eszten­deit megrövidítse. Azért küzdünk, hogy 20—30 esztendő helyett 3 év alatt hozzuk helyre a háborús rom­bolásokat és megteremtsük az emberi élet feltételeit. Azt akarjuk, hogy 3 eszten­dő alatt tervszerű, szorgalmas munkával biztosítani tudjuk a szükséges gépet, szerszámot, igásállatot az új és a régi gaz­dák számára egyaránt. Azt akarjuk, hogy a város és falu dolgos népe családjuk megélhetéséhez elegendő élel­met, tisztességes fizetést, munkabért kapjanak. Azt akarjuk, hogy a város és falu dolgos népének egy­aránt rendes lakása, ruhája és lábbelije legyen. Mindez meg­valósítható! A Magyar Kom­munista Párt elszántan küzd e célokért! Hogy mindez meg­valósulhasson, el kell távolí­tani a magyar nép útjából a gáncsvetöket! Meg kell véde­ni a földet a kisgazdapárt kö­ré tömörülő volt földesurak, bankárok és ravasz ügyvédek támadásával szemben. Le kell számolni mindörökre a Hor- thy-rendszerrel, és a fasisz­tákkal, Magyarország sírásói­val. Az újjáépítés nagy munká­jához, a reakció elleni kemény harchoz leérjük a magyar nép támogatását. Aki azt akarja, hogy sze­génységünk mihamarabb meg­szűnjön, aki azt akarja, hogy hazánkban minden dolgozó ember boldoguljon; aki a ma­gyar népi demokrácia meg­erősödését kívánja és a ma­gyar nép becsületét a nagy­világban, az jöjjön velünk. — Szavazzon a Magyar Kommu­nista Pártra! Kádár János nemzetgyűlési képviselő.3’ A választási harc óráról órá­ra fokozódott. A választáso­kat megelőző propagandaje­lentésben Alics János megyei propagandavezető azt közli a központtal, hogy ,,... az egész megyében a központi kikül­dötteken kívül választási gyű­léseket a megyei bizottsági tagok és a járási titkársági munista párt jelöltjeire. A két várost, Salgótarjánt és Balas­sagyarmatot nem számítva, a falvak dolgozóitól 26 250 sza­vazatot kapott a Magyar Kommunista Párt. A harc nem szűnt meg. Bár az ország újjáépítése nagy ütemben haladt előre, egyre közelebb került a valósághoz a párt jelszava: lesz magyar újjászületés, amikor két évvel később újabb nagy feladat állt a kommunistáit előtt. 1947. július 9-én a kommu­nista párt megyei bizottsága — éppen az 1945-ös válasz­tások jó tapasztalatait fel­használva, újabb ütközetre ké­szült. Megalakultak a válasz­tási irodák, munkához láttak az összeíró biztosok, a nép­nevelők, a falujárók, köztük számos, hadifogságból haza­tért katona, több pedagógus és mások. A kommunisták aktivaértekezleten beszélték meg a tennivalókat. A gyűlé­sek egész sora követte egy­mást. A NÓGRÁDI ÜJ9ÁG 1947. augusztus 10-én már közzé teszi a képviselőjelöl­tek névsorát. A listavezető is­mét Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhe­lyettese. Indultak a választá­son a munkásosztály, a pa­rasztság legjobbjai, Hermann Ferenc, Pothornik, József, Pála Károlyné, Gregor István, Hav- ran István, Tőzsér K. János és ■mások. A kommunista párt 649 képviselőjelöltet állított, és ebből a heves—nógrád—honti választókerületre 30 képviselő- jelölt jut. A NÓGRÁDI ÚJ­SÁG 1947. augusztus 17-i szá­mában Kádár János életútját „Ez a város az 1945-ös vá­lasztásokon a magyar demok­rácia és az MKP erős várá­nak bizonyult” — mondotta. „Az emúlt két esztendő alatt a bányák, a gyárak és a föld dolgozói becsülettel megtették kötelességüket. Büszkén jelen, tem ki, hogy a szenet az ipar számára vitán felül a kom­munisták adták, mert a bé- nyamunkásság túlnyomó több­sége pártunk híve és harco­sa”. „Méltók voltunk Salgótar­ján népének bizalmára. A múlt választásokon elért 17 százalékos szavazattal szem­ben Salgótarjánban 66, a já­rásban pedig 64 százalékot kaptunk és erre külön büsz­ke vagyok. Az MKP hűnek bizonyult erre a bizalomra ... 1945-ben ez a város összeforrt a Magyar Kommunista Párt­tal. Az MKP és az egész or­szág népe azt várja a meden­cétől, hogy a kommunista mozgalomnak még erősebb vára legyen, mint 1945-ben” — mondotta a nagygyűlés szónoka, s felhívással is for­dult Nógrád megye dolgozói­hoz. Ebben a többi között eze­ket írja: „Újból történelmi döntés előtt áll a magyar nép, ha­zánk jövőjéről, népünk boldo­gulásáról van szó! Választani fogunk. Kádár János elvtárs egy salgótarjáni nagygyűlésen tagok tartották meg... a me­gyében mintegy 60 000 ember vett részt gyűléseinkben ...” A reakció itt maradt kép­viselői sem tétlenkedtek. A rémhírek egész sorát terjesz­tették a megyében. Ezek közé tartozik a többi között, hogy „A hadifoglyok a határon van­nak, a választások döntik el sorsukat”, vagy „Budapesten vannak már az ángolok és amerikaiak... és jaj a kom­munistáknak.” Megyénk lakosságát nem zavarták ezek a rémhírek. Be­mutatja be. Bemutatja a lap Hermann Ferenc bányászt, Pála Károlyné gyári munkást, méltatja munkásságukat, amit az ország újjáépítésében, a párt szervezésében, s külön­böző munkaterületeken fejtet­tek ki. Gregor István rétsági parasztember írja a korabeli újságban: „1925-ben elhalt édesapám és öcsém mellett én, mint legidősebb testvér fog­laltam el a kenyérkereső apa helyét. Voltam napszámos, községi kisbíró. Igen megesett a szívem a szegény embere­Üj és régi gazda, bányász, munkás, minden becsületes dolgozó kisember azon töri magát, hogy önmagának, csa­ládjának boldogabb jövőt te­remtsen. Hazánk minden iga­zi fiát az a szándék vezeti, hogy független és szabad ha­zában boldog magyar élet le­gyen ... Aki velünk együtt a békés, alkotó munka országút akarja megteremteni és biz­tosítani a dolgozó ember bol­dogulását, segítsen nekünk, szavazzon a Magyar Kommu­nista Pártra”. Jó talajra hullottak ezek a szavak. Bizonyítékul álljanak itt a számok. „Nógrád megye és az ország legnagyobb párt­ja a Magyar Kommunista Párt” — adja hírül az újság 1947. szeptember 7-én. Ebből kiderül, hogy a párt jelöltjei­re 48 287 szavazatot adtak a választók, a szavazatok 39,49 százalékát. Salgótarjánban 9161 szavazat 74,5 százalékot jelentett. A salgótarjáni já­rásban 20 491 szavazatot ka­pott a párt, ami 68,9 százalék­nak felel meg. De megnőtt a szavazatok száma nemcsak az iparvidéken, hanem a mező- gazdasági járásokban is. Sal­gótarjánban tizenötezres tö­meg ünnepelte a párt válasz­tási győzelmét. Megsárgutak ezek a lapok. Fényük mégis tisztán ragyog. Hirdetve egy új kor kezdetét, a munkásosztály harcát a biz­tos jövőért, hogy hazánkban minden dolgozó ember boldo­guljon, segítsen a békés, al­kotó munka országát megte­remteni. És a nép győzedel­meskedett még akkor is, ha nem volt mindig sima az az út, amely a mához, a biztos jelenhez vezetett. Somogyvári László Szovjel és magyar vezetők ttív íratva itass» KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa eLnökének, FOCK JENŐ eJ/Vitérsinak. a magyar forradalmi mumkás- paraszit kormány elnökének. BUDAPEST Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe — Magyar­országnak a fasiszta iga alóli felszabadítása 25. évforduló­ja alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, s Szovjetunió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében, legszívélyesehb üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságénafc, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsénak, a magyar forradalmd munkás-paraszt kormány­nak, az egész testvéri magyar népnek. Az ország felszabadulása, a Horthy-fasiszta diktatúra alól — a hitlerizmus szétzúzása eredményéként — a magyar történelem legkiemelkedőbb eseménye. Ledobva a nemzeti és társadalmi elnyomatás bilincseit, a miagyar nép az új élet. építése, a szocialista fejlődés útjára lépett. Magyarország méltó módon járul hozzá a testvéri szo­cialista országok együttműködésének kibővítéséhez, egysé­gének megszilárdításéhoz, a Varsói Szerződés és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa szervezete tevékenységé­nek tökéletesítéséhez. A népi Magyarország dicső jubileuma napján, minden szovjet ember érzelmét tolmácsolva, kívánunk Önöknek kedves elvtársakí s az égése testvéri magyar népnek új eredményeket és győzelmeket a szocializmus teljes felépíté­sében, Európa és a világ békéjéért és biztonságáért vívott harcukban. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei­nek örök barátsága! L. HI ZSNYEV. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi! Bizottságénak főtitkára N. PODGORN1J, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsi Elnökségének elnöke A. KOSZIGIN, a Szovjetunió Miniszter tanácsa elnöke * L. I. BREZSNVEV elvtársinak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársinak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Taná csa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársinak, a Szovjetunió Mimisztar- tamácsa elnökének, MOSZKVA Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forra­dalmi munkás-panaszt kormány, egész népünk nevében szívből köszöntjük a hazánk felszabadulásának 25. évfordu­lója alkalmából hozizánk intézett üdvözleteiket és jókíván­ságaikat. A magyar nép jogos elégedettséggel állapíthatja meg, hogy 25 esztendős küzdelmes munkájával, a Szovjetunióval és u szocialista közösség több országával való szoros együtt­működésiben haladva, országunkban leraktuk a szocializmus alapjait, s jelenleg a szocializmus teljes felépítésén műn - kálikodumk. Felszabadulásiunk 25. évében pártunk és népünk a szov­jet néppel együtt készül a szovjet állam megalapítója, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom nagy harco­sa és tanítója. V. I. Lenin születése 100. évfordulójánál megünneplésére. Kedves elvtársak! Nemzeti ünnepünkön forró, őszinte jókívánitógiaáinik&t küldjük Önöknek és a Szovjetunió népeinek. KÄDÄR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ a magyar forradalmi munkás-panaszt kormány elnöke Táv íratok a felsxaiiadulás évfordulójára Nagy történelmi eseményünk, hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkalmából több távirat érkezett me­gyénkbe. Táviratban köszöntötte megyénk kommunistáit, dol­gozóit, az SZKP Kemerovói kerületi Bizottsága. A távirat­ban így írnak: „Kedves Elvtársak! Kérjük, fogadják a Szovjetunió Kommunista Pártja Ke­merovói területi Bizottsága, a terület kommunistái és dol­gozói forró üdvözletét, Magyarország, a fasizmus alól tör­tént felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Együtt örülünk a testvéri magyar nép nagy sikereinek a szocializmus építésében. Szívből kívánunk a magyar népnek további sikereket a gazdasági és kulturális építő munkában. Baráti üdvözlettel: az SZKP Kemerovói területi Bizottságának megbízásából A. Jestokin, a pártbizottság első titkára” Szibériai testvérmegyénk dolgozóit viszonttáviratban kö­szöntöttük. A távirat így hangzik: „Drága Szovjet Elvtársak! Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett együttes ülése elvtársi, baráti üdvözletét küldi az SZKP Kemerovói területi Bizottságának, a kemerovói szovjetnek, Kuznyeck . kommunistáinak és valamennyi dolgozójának. Örök dicsőség és hála a hazánkat felszabadító szovjet népnek, a Vörös Hadsereg harcosainak, azoknak, akik a legdrágábbat, az életüket adták hazánk felszabadításáért. Éljen és virágozzék a szovjet és a magyar név örök barát­sága, a két testvérmegye szélesedő kavesolata! MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, mee'ei tanács Hazafias Népfront megyei bizottsága.” NÓGRÁD — 1970. április 4., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom