Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

VHÄ<fPROlETÄRJAI. EGVESUUCTEKI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az országgyűlés ünnepi ülése XXVI. £VF„ 79. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1970. ÁPRILIS 4., SZOMBAT Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken ünnepi ülést tartott az országgyűlés. A Parlament folyosói és az ülésterem körü­li társalgók már jóval az ünnepi esemény kezdete előtt benépesültek, Ünnepi fényárban úszott a Parlament ülés­terme, amelynek páholyait és karzatait dél­után 3 órára zsúfolásig megtöltötték az ün­neplőbe öltözött vendégek, akik — csakúgy, mint az országgyűlés tagjai — o kivételes al­kalomra feltűzték kitüntetéseiket. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Je­nő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér La­jos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai és a kormány tagjai. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba ér­kezett küldöttségek: L. 1. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezetésével a szovjet; Walter Ulbricht, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának első titkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke és Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagjai, az NDK miniszterelnöke vezetésével az NDK; dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizott­ságának első titkára vezetésével a csehszlo­vák; Józef Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnö­ke vezetésével a lengyel; Ivan Mihajlov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettes, hadseregtábornok vezetésével a bolgár párt- és kormányküldöttség; Fadilj Hodzsa, a szövetség tanácsának, a JKSZ Elnöksége Vég­rehajtó Irodájának tagja vezetésével a ju­goszláv küldöttség; Emil Bodnaras, a Román KP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottsá­gának és Állandó Elnökségének tagja vezeté­sével a román párt- és kormányküldöttség; Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnökének vezetésével az osztrák pártküldött­ség. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok veze­tője és tagja. Az ünnepi ülést — a Himnusz hangjai után — Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. KÁDÁR JÁNOS Egységben a további úton Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Kivételes alkalomból, ünne­pi ülésre jöttünk ma össae. Mincteniekelőtt, engedjek meg, bogy abban az ünnepi árában títi ia kö&zöntsem legfelső tör­vényhozó testületünk, az or- saággyűlés tagjait, kedves külföldi vendégeinket, az ülés minden részvevőjét. Innen, az ország házából köszön*öm né­pünk minden fiát és leányát; minden honfitársunkat. Kü­lön köszöntőm, túl határain­kon, a nagy szovjet népet, a .szocializmust építő népeket, a nemzetközi munkásosztályt, a te&tvérpártokat, a népi Ma­gyarország mindéül barátját. Elvtár sale! Barátaink! Április 4-e a mi számunkra nagy évforduló, naptáraink­ban minden évben piros be­tűs ünnep, a Magyar Népköz­társaság hivatalos, állami ün­nepe. Ez a nap a magyar nép számára a felszabadulás nap­ja volt s az marad örökre. Ezen a napon felszabadulá­sainkat, nemzeti függetlensé­günket, népünk hatalmát ün­nepeljük, szocialista forradal­munk nagy vívmányait érté­keljük. Nemzetünk e nagy ünnepén, gondolatban, egy pillanatra fel idézzük a távoli, régmúlt időket, egymást köve­tő sok-sok nemzedék küzdel­mes harcainak emlékét. Elődeinkre emlékezünk Népünk több mint ezer éve, a honfoglaló Árpád fejede­lem, az államalapító Isfvám- kiirá'ly korától itt él, a népek tengerében, itt a Duna—Tisza partján, ahol birodalmak süllyedtek el. Sokszor járt a hadak útján a lélakazámbam kis magyar nemzet, sokszor dúlt a harc, hullott a vér a megmaradásért. Ezen a napon gondolunk azokra, akik egykor Hunyadi, Rákóczi, Kossuth zá&zlai alatt harcoltak a hazáért; azokra, akik Dózsa, Petőfi, Táncsics követőiként síkraszálitak a népszabadságért. A századok egymást követ­ték, míg az új kor hajnalán Új osztály született, a mun­kásosztály, amely az unak, a polgárok utón mind nagyobb mértékben. és felelősséggel vette magára a nép, a nemzet szabadságának, boldogulásá­nak ügyét. Ma gondolunk azokra a munkástestvéreinkre, honfi­társainkra, akik az idő hívó szavát megértve Oroszország­ban részt vettek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom harcaiban, s a polgárháború idején a fiatal szovjet hata­lom oldalán küzdöttek. Gon­dolunk azokra, akik elsőként követve orosz testvéreik pél­dáját, hazánkban kibontották a nemzetközi miunkásosaíé'ly vörös zászlaját és harcoltak a Magyar Tanácsköztársaságért, egy új, szabadabb világért. Negyedszázaddal ezelőtt a népek szabadságának legkö­vetkezetesebb. harcosai, Lenin fiai, a Szovjetunió Vörös Had­seregének katonái jöttek el hozzánk s áldozatos harcokban űzték ki hazánk földjéről né­pünk leigázóit, a megszálló £a­siszita erőket. Sok szovjet har- oos öntözte vérével a magyar földet s adta életét népünk szabadságáért. Mély és el nem múló hálát érzünk a szovjet nép iránt a haHaitilam áldozatokért. Soha nem fe­ledjük: felszabadítónk a Szovjetunió! Ügy tartjuk, a hősi harcban elesettek emléke az élőktől mindig és mindenekelőtt an­nak bizonyságát kívánja, hogy az áldozat nem volt hiábava­ló. A magyar népben erős az elhatározás, hogy a szabadsá­got, amelyet az értünk harco­lók elhoztak nekünk, mindig megőrizzük, s elorozni nem hagyjuk soha, és senkiitől. Kedves elvtársak! A magyar nép felszabadulá­sát nem sokkal követte 1945. május 9-e, a Hitler és Musso­lini fasásztip. erői felett ara­tott világtörténelmi győzelem napja, az a nap, amikor Euró­pa csataterein végire elhall­gattak az ágyuk, s eljött a bélre csendjének első napja, tjj világhelyzet A küzdelemben részvevő népek, a tömegek harcának célja a fasizmus megsemmisí­tése, a nemzeti függetlenség és társadalmi szabadság kiví­vása, a demokratikus jogok kibővítése, a tartós béke meg­teremtése volt. Ez tette lehe­tővé a világméretű fasiiszta- ellenes összefogásit és hozta közelebb a fasiszta hatalmak feletti győzelmet. A Szovjet­unió. a szőve!ségeselc győzel­me a második világháború­ban, nagy, elképzelhetetlenü 1 súlyos katasztrófától mentette meg az emberiséget, s új helyzetet teremtett a világ­ban. A fa&izm.us európai és ázsiai fészkének eítiprása uitó.n olyan világhelyzet állott elő, amelyben sok nép számá­ra elérhető valóság lett a nemzeti függetlenség kivívása, s a társadalom forradalmi át­alakításénak lehetősége. A magyar nép a hátráló hiflerfasisztók vereségeinek idején, a fasizmus feletti vég­ső győzelem közeledtével, egy viszonylag kedvező világhely­zet érlelődésének időszakában szabadult fel. De a magyar kommunistákra és más hala­dó erőkre, a népre hatalmas feladatok vártak, mert a hely­zet hazánkban elképzelhetet­lenül súlyos volt. Elkezdődött az erszágépítés Az országban 1919 ősze óta uralkodó eUenforradalmi kor­mányzat külpolitikájában a fasiszta hatalmak készséges szövetségese és kiszolgálója volt. Aláírta a hírhedt „anti- komintem” paktumot, s bű­neinek, nemzetárulásának be­tetőzéseként sietve csatlako­zott Hitler sízovjetellenes há­borújához. Mindezek követ­keztében felszabadult a ma­gyar nép addig volt uraitól, a kapitalistáktól, a föidesurak.- tól és a fasiszta rendszerük­től politikailag kompromittált, kifosztott, füstölgő, romokban heverő országot kapott örök­ségül. A háborúban az ország amúgyis fejletlen iparának harmada megsemmisült, összes hídjait módszeresen elpusztították, lakóházai sú­lyosan megrongálódtak, a föld nagy része műveletlen maradt, az állatállomány nagy részét elhajtották. Az emberek éheztek, ellátatla­nok voltak. A felszabadulást közvet­lenül követő időszak rend­kívül bonyolult és sokrétű feladatainak, a romok elta­karításának, a termelés be­indításának, az ellátás meg­szervezésének, a közleke­dés helyreállításának meg­oldása mindenekelőtt a nép talpraállítását, önbizalmá­nak visszaadását, a társada­lom szétzilált erőinek ele­mi megszervezését, egy új, demokratikus hatalom, szer­vezett állam megteremtését kívánta meg. A kishitűség leküzdésére, a tömegek mozgósításához világos utat mutató vezető erőre volt szükség- Ezt a politikai erőt társadalmunk­ban a fasizmus negyedszá­(Folytatás a 2. oldalon) Megemlékezések az évforduló előestéjén Tegnap folytatódott me­gyénkben a nagy történelmi évforduló tiszteletére rende­zett ünnepségsorozat. Balassagyarmaton, a váro­si tanács nagytermében dél­előtt ünnepi együttes ülésre került sor, . amelyen részt vett Lipták József, az SZMT ve­zető titkára és Olga Pavlov­na Taranova, Balassagyar­mat felszabadításáért folyó harcokban hősi halált halt őrnagy leánya. Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, délután ugyanitt 400 KISZ- íiatal ünnepélyes eskütételé­re került sor. Pásztón, az évforduló elő­estéjén avatták a járási ta­nács új székházát, ahol Is­pán Károly, a járási tanács vb -elnöke ünnepi beszéde után kitüntetéseket adott át. A BM Nógrád megyei Rendőr-főkapitányságán ren­dezett ünnepségen részt vett Ma tűz József, a megyei párt- bizottság titkára, Géczi Já­nos, a megyei tanács vb~ elnöke. Eljöttek az ünnep­ségre szovjet és csehszlovák vendégek, 'a fegyveres társ­szervek képviselői is, Salgótarjánban délután folytatódtak a negyedszá­zados évforduló tiszteletére rendezett ünnepségek. Díszt öltött a város. A több ezres közönség előtt honvédségi és ifjúgárdista díszegység sora­kozott fel a szovjet hősök emlékműve előtt. A szovjet és magyar Himnusz hangjai után a Fel vörösök, prole­tárok melódiájára a megyei, városi, járási pártbizottságok a szovjet, majd a csehszlo­vák vendégek, a megyei, já­rási* városi tanácsok, a me­gyei járási, városi KltíZ-bi- zottságok, az SZMT, a tö­megszervezetek, a fegyvere., testületek és üzemek veze­tői, képviselői helyezték el a szovjet hősi emlékmű ta­lapzatára a hála és kegye­let koszorúit. Koszorúzási ünnepséget rendeztek a felszabadulás: emlékmű előtt is. A koszorúzási ünnepség után a József Attila megyei művelődési központban ün­nepi műsoros estre került sor, ahol dr. Tóth István, a városi tanács vb elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a felszabadulással új kort teremtettünk dolgozó népünk számára. Este a várost övező he­gyekben hála tüzeket gyújtot­tak , Éljen hazánk felszabadulásának 25. évfordulója!

Next

/
Oldalképek
Tartalom