Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

N A PT A B Mözös tű rajára tok kai Falóctöld Megyénk irodalmi, művé­szeti. művelődési folyóiratá­nak az idei első száma a jö­vő héten jelenik meg az új­ságárusoknál. A lap gazdag és komoly igénnyel szerkesz­tett szépirodalmi rovatában olvashatjuk Mezei András, l'égh Miklós és Sebestyén La­tos verseit, valamint Kunsza­bó Ferenc. Barna Tibor, Kő-Szabó Imre, Kontó István, fíaráth Lajos és Gulyás Mi­hály elbeszéléseit. A Palócföld mostani száma, amely a fel- szabadulás 25. évfordulója je­gyében jelenik meg, az évfor­dulóhoz méltón emlékezik meg a 25 évvel ezelőtt történ­tekről. Molnár Pál Az állam- hatalom helyi szerveinek ki­épülése Nógrád megyében, 1945 első felében címmel írt dokumentumokkal illusztrált, tanulmányt. Hasonló jellegű Szomszéd Imre Súlyos örök­ség a múlttól című írása is. G. Zavizion páncélos altábor­nagy Nógrád megye 1944 őszén című visszaemlékezése a kelet-nógrádi harcokat elve- níti fel. Szabó Béla Hősök emlékmúzeuma című írása a Karancsberényi Felszabadulá­si és Partizán-emlékmúzeumot mutatja be. Ehhez kapcsolód­nak a műmellékleten látható fényképek is. Az arcképso­rozatban Paku Imre figye­lemre méltó írását olvashatjuk Győry Dezsőről. A tanul­mányt a költő versei teszik még érzékletesebbé. A Kör­kép rovatban nemrég megje­lent könyvekről találunk re­cenziókat. A Palócföld ízléses címlapján Vígh Tamás Ka- rancsberényben felállított szobra látható. Kommunista vasárnap Kommunista műszakot szer­veznek május 1-én a Mátraal­jai Állami Gazdaság dolgo­zói. A pártszervezet felhívás­sal fordult a gazdaság vala­mennyi dolgozójához, hogy társadalmi munkával tegyék rendbe a telephelyek környé­két. A kezdeményezés a gaz­dasági vezetés teljes egyetér­tésével találkozott. A dolgo­zók csatlakoztak a felhívás­hoz és munkával töltik május elsejét. Különösen a szocia­lista brigádok, körében talált megértésre a felhívás. E kö­zösségek a szocialista munka- versenyben több mint kétezer társadalmi munkaóra teljesí­tését vállalták. A Nógrád megyei Patyolat és a Nógrád megyei Vegyes­ipari Javító Vállalat járművei rendszeresen járják a megye szinte valamennyi útját. A különböző szolgáltatások fej­lesztését mindkét vállalatnál szállítási gondok nehezítik: nincsen elegendő jármű, aka­dozik a' javításra váró és a tisztításra beadott ruhadara­teljes lendülettel tolyik a „Te­gyük szebbé falvainkat” moz­galom. A tavasz beköszönté­sével mindenütt parkosítanak, virágokat ültetnek, társadalmi munkában dolgoznak. Különösen jól dolgoznak és dicséretet érdemelnek Somos­kőújfalu lakói, ahol nagyon szépen parkosítottak, Szé- csényfelfalu, ahol vízlevezető árkot ástak. Karancslapujton, Karanoskesziben megalakult az ÁFÉSZ 16 tagú tánccso­portja, amelynek vezetését Fricska Gábomé, a helyi ál­talános iskola tanára vállalta el. A tánccsoport első ízben április 3-án, az évfordulós ünnepségen mutatkozott be, amikor saját készítésű, szín- pompás hímzett ruháikban nagy sikert arattak. A siker részese Petróczi Andrásné bök szállítása. Felmerült a terv, hogy közös gondjaikat közösen könnyebben megol­dáshoz. segíthetnék. A két vál­lalat eddig külön-külön indí­tott túrajáratokat. Kidolgoz­tak egy tanulmánytervet, ho­gyan lehetne közös útvonala­kat kialakítani, hogy a ren­delkezésre álló járműparkot jobban kihasználhassák. az új tanácsház környékének és udvarának parkosítását végzik. Karancskesziben is minden vasárnap dolgoznak az új tömegszervezeti székház építésén, amely legnagyobb­részt társadalmi munkával ké­szül. A „Tegyük szebbé íalvain- kat” mozgalom értékelésére május végén kerül sor, ami­kor a legjobbakat külön dí­jazzák. aki a Röpülj páva népdal­vetélkedőn szerzett hírnevet Nógrád megyének. A tánccso­port bemutatkozásakor éneké­vel gyönyörködtette a csak­nem 600 személyes közönséget. A „népművészet mestere” az együttest továbbra is patro­nálja és — amint már eddig is — régi palóc dalokra tanít­ja a fiatalokat. Legközelebbi fellépésük május 1-én lesz: az ünnepi alkalomra már új táncszámot tanulnak. A „fia­tal” szövetkezeti tánccsopor­tot, nemcsak az ÁFÉSZ, ha­nem a tsz, a ktsz, a községi tanács és a nőtanács is anyagi támogatásban részesíti. 1970. április 36., vasárnap Ervin napja. A Nap kel: 4.37, — nyug­szik: 18.48 órakor. A Hold kel: — —, — nyugszik: 7.19 órakor. 1970. április 27., hétfő Zita, Marianna napja. A Nap kel: 4.35, — nyug­szik: 18.49 órakor. A Hold kel: 0.44, — nyugszik: 8.33 orakor. Zápor, sivalar Várható időjárás ma estig: t'el- hőátvonulások, szórványosan elő­forduló futó záporral, egy-két he­lyen zivatarral. Mérsékelt, időn­ként megélénkülő déli, délnyuga­ti szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet ma: 19—24 fok között. ♦lói (izet a négyes A17. játékhéten öttalálatos lottószelvény nem akadt. Az egyes osztályokra jutó nyere­ményösszegek a nyereményil­leték levonása után a követ­kezők: a négytalátatos szelvé­nyek száma 33 darab, a nye­remény egyenként 120 007 fo­rint, három találabos szelvény 3824 van, ezekre egyenként 518 forintot fizetnek. A 138 278 kéttalálatos szelvény egyenkénti nyereményösszege 18 forint. Nógrádi siker Szombaton délelőtt Budapesten, a Royal Szálló éttermében tartot­ták meg a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a KPVDSZ által meghirdetett felszabadulási, jubi­leumi kirakatverseny eredményhir­detését. Az ünnepségen megjelent dr. Sági Vilmos, a belkereskedel­mi miniszter első helyettese és ér­tékelte a kirakatverseny jelentő­ségét. A vidéki kirakatok kötfcül első helyen emelte ki a salgótar­jáni Pécskő Uzletház Üj tavasz »cí­mű kirakatát, amelynek rendeaáöje Korontai Endre volt. Az értékelés után dr. Selényi József, a minisz­térium főosztályvezetője adta át a díjakat. Ezek között szerepelt Ko- rotnai Endre országos fődíja és a vele járó 3 ezer forint, valamint a KPVDSZ réklámszakosztályának különdíja, amely a kirakatrende­zők eddigi kimagasló munkájának elismerése, ezt egyedül a 19 me­gyéből a Pécskő Uzletház rende­zője kapta. Oklevelének sorszáma: 001. Az ünnepség után a meghí­vott kirakatrendezőket fogadáson látta vendégül a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ. — ány s-r — Salgótarjánban megkez­dődött a megyei kórház épü­letén belül a megyei kardio­lógiai gondozás. Az elmúlt néhány n,ap alatt már több mint száz szívbeteget foga­dott a kardiológia. — Elnyerte a Szocialista címet a Nógrád megyei Tex­tilipari Vállalat salgótarjáni üzemének műszaki brigádja. földművesszövetkezeti tag is, Megérkezett a tavasz • • Összefog a MÉK és a tsz Kísérletként megyénkben is bevezetésre kerül a fóliás sa­láta- és zölségtermesztés. A Nógrád megyei MÉK két fó­liasátrat biztosított a kistere- nyei Vörös Október Termelő- szövetkezet részére, azzal a megegyezéssel, hogy a meg­termelt zöldségféléket a tsz a MÉK-nél értékesíti. Hasonló módon végeznek burgonya- esíráztatást a dejtári József Attila, a kazári Zöldmező és a ludányhalászi Ipolymente Tsz- ben. Teljes lendülettel Nógrád megye községeiben Május elsejére készülnek B. M. Blfirnson Hatvan évvel ezelőtt, 1910. április 26-án halt meg B. M. Björnson világhírű norvég író. Az 1832-ben született Bjprnson ősi parasztnemzetségek leszármazottja. Vagyontalan lutheránus pap gyermekeként nevelkedik, s fiatalkori fejlődését meghatározza a norvég természeti világ lenyűgöző volta; jelentősen hatnak rá a félévezredes kulturális hagyományok, a népköltészet, de az ortodox protestáns erkölcs világa is. Húszéves korától rendszeresen ír a lapokban, többnyire színházi bírálatot. Ö az első költő, akinek a norvég parlament 1862-ben irodalmi munkásságáért jelentős életjáradekot szavaz meg. Gazdag irodalmi munkássága: 57 év alatt 28 színmüvet, 24 elbeszélést, két regényt, 12 kötetet megtöltő publiciszti­kai anyagot és levelet ír. Első alkotói periódusából drámai és prózai kísérletei emelkednek ki. Az utókor különösen történelmi drámáit értékeli nagyra. Ismét világirodalmi szintre emeli a hagyományos paraszti elbeszélés műfaját. Költészete egymásba mosódó kettősséget mutat. Egy­aránt fellelhető benne a finom lírai elemekből szőtt román- cos-drámai komponáltság, s a néptribuní retorika. (Ö a nor­vég nemzeti Himnusz szerzője is). 1903-ban Nobel-díjjal tüntetik ki. Hatása a norvég, s általában az északi színpa­dokon is jelentős; a nyugati országokban is sokáig divatos szerző. Johann Martin Fischer 150 évvel ezelőtt, 1820. április 27-én halt meg Johann Martin Fischer híres osztrák szobrász, több magyarországi műalkotás mestere. Az 1740-ben Bécsben született Fischer itt tanulja meg a szobrászkodást is. Tehetségével hamar kitűnik, s előbb aka­démiai tanár, majd 1815-től az Allgemeine Mahler — und Bildhauerschule (általános festő- és szobrásziskola) vezetője. Síremlékei, templomi és szabadtéri szobrai átmenetet kép­viselnek Donner első klasszicista stílusa és a századforduló nagy klasszicista stílusa között. Hatása a korabeli osztrák mű. vésztársakra, különösen a fiatalabb szobrásznemzedékre jelentős. Sok megrendelést kap, és Ausztria-szerte számos műalkotás, szobor őrzi művészi géniuszának nyomát. Neve és művészete számunkra is jelentős. 1775—76-ban ugyanis két gazdag szobordíszes oltárt készít a Pécsi Dóm­nak; ezek egyilce — a koronafelajánlás sokalakos jelene­tével — ma Sumonyban van. 1776-ból való a gyulai Harruc- kern-sír emlék; az 1786 körül készült pozsonyi Bender-sírem- lék időközben megsemmisült. — Operatív bizottsági ülést tart keddien a megyei nőta­nács. Ez alkalommal az anyákmapi és a gyermekna­pi programot állítják össze. — t)j egészségügyi szakis­kola építését kezdték meg Sál góbarjómban. A 40 személyt befogadó, s mintegy 3 millió 700 ezer forintba kerülő lé­tesítmény jövő esztendő nya­rába Lesz készen. — Megjelent a Nógrádi Orvosok Lapjának első szá­ma. A megyei orvosok ne­gyedévenként megjelenő tu­dományos folyóirata a beteg­ellátás további javulását és az egészségügyi dolgozok szakmai, tudományos fejlő­déséit szolgálja. Kottás daloskönyv Nagy népszerűségnek ör­vend a könnyűzene barátai között a Zeneműkiadó Kottás dalosköny-sorozata. A 65-ös számú kötetben rejtvénypá­lyázattal kedveskedtek a vá­sárlóknak. Az eredeti dátum szerint május 1. a rejtvény beküldési határideje. A Zene­műkiadó Vállalat értesítése szerint az új beküldési ha­táridő: május 8. A helyes megfejtést beküldők közöli sorsolják ki azt a szerencsés nyertest, aki 1970. június 10—13. között — mint láto­gató — részt vehet a Po­zsonyban megrendezésre ke­rülő Bratislava Lyre 1970. (Aranykulcs) nemzetközi könnyűzenei fesztiválon. — Tsz-brigádvezetők ta­nácskoznak holnap Szécsény- ban. A megbeszélést a Haza­fias Népfront szervezte, s a megvitatásra kerülő téma: a gazdasági mechanizmus tár­sadalmi hatása. Ahány gép csak van, mind dolgozik most a kisbágyoni határban. A hajdani kis szö­vetkezet egyik üzemegysége az egyesült, nagy palotási gazda­ságnak. Jákfalvi Mátyás üzemegység-vezető nemcsak a gépjavítást kísérő gondokról beszélt. Dicsérte a traktoroso­kat, a szövetkezeti tagokat, mert jól haladnak a munkák­kal. Elvetettek eddig 100 hold árpát, 20 hold zöldborsót, s végeztek a cukorrépával is. A gépek most már a kukorica alá készítik a talajt, vetnek belőle 160 holdon. Gyorsan és jól dolgoznak. Azt mondja Jákfalvi Mátyás, ez most a legfontosabb. Csak így tudják behozni azt a késedelmet, amit a szeszélyes idő okozott a mezőgazdaságnak. Játsszunk, zenét! Friss Gábor—Szabó Hel­ga—Varga Károly Játsszunk zenét! című könyve, amely­nek az első kötete 1968 ka­rácsonyára jelent meg, pár nap alatt elfogyott. A máso­dik kiadás is rövidesen. A több kötetre tervezett zenei gyermekkönyv három vérbeli pedagógusszerzője azt a célt tűzte ki maga elé, hogy mint a gyermekek és felnőttek egyik legszebb játékával, úgy foglalkozzon a zenével. A két kiadásban megjelent első kö­tet sikere bizonyítja azt, hogy a szerzőik megtalálták a he­lyes módszert, a megfelelő hangot. A könyv első kötete alapján most rádióvetélkedőt rendeznek, melyek az alábbi időpontokban hangzanak el: április 26. — 8.15; május 2. — 10.03; május 10. 8,50. Mindhárom adást a Kossuth rádió sugározza. Mit takar a név? Szöveg; Balassagyarmat nevét hallva ar­ra következtetne az ember, hogy a szóval eredetileg a Balassa család birtokát, „gyarmatát” jelölték. Nem így van; 1246-ban, mikor a várost a Balassák ősének, Detre fia Mik­lósnak adományozza IV. Béla, a település már a honfoglalás hét törzse egyikének, Gyarmatnak a nevét viseli. A jelenlegi helység­név első felét a Balassák csak a XVIII. században ajándékozzák a városnak, a nemesi előnevet — Gyarrnathy Balassa — viszont már a XIV. században kölcsönveszik tőle. Cs. Horváth Tibor. Rajz: Gugi Sándor — Hét új vasbetonhídat építettek az elmúlt években Kisbágyonbam. A községi ta­nács 30—40 ezer forintot for­dított erre a célra. — Negyvenhét asztalt és 188 sízéiket festett áit az étte­rem és italbolt részére vasár­napi mun,kában a balassa­gyarmati ÁFÉSZ 17 tagja, háromezer forint értékben. A fiatatok 1300 forintot a viet­nami sízoliidantási alapra fi­zettek be. ^ — Három hangverseny. A Nagyfbátonyd Állami Zeneis­kola rendezésében tegnap koncertet rendeztek a zeneis­kolában. A sorozat ma foly­tatódik: délután 3 és 5 órai kezdettel újabb növendék­hangversenyeket tartanak, amelyeken a központi iskola, valamint a kisiterenyei, rnát- ramováki és pásztói fiókimté- aet növedékei lépnek föl. — Növendékhangverseny, a balassagyarmati zeneiskolá­ban április 28-án, kedden délután . hat órai kezdettel növendékhangversenyt ren­deznek. A koncerten 28 ze­neművet mutatnak be a nö­vendékek. Áramszünet IV. hó 27, 28, 29 és 30-án: 7—15 óráig Salgótarjánban, Di­mitrov úton, Május 1 úti is­kolától északra cső területen. NOGRAD, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: GOTYAH GYULA. Szerkesztőség: Salgótarján, Petőfi n. L Telefon- 22-94 22-93 22_96 22-91. Főszerkesztő: 12-94. Belpolitikai rovat: 14-40. Sportrovat: 11-59. Éjszakai szerkesztés: 13-05. Kiadja a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: VIDA EDIT. Kiadóhivatal- Salgótarján ’ Petőfi o. L Telefon: 10-29. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető: a hejyl postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 forint. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat' Saleó. tarján. Petőfi u. L Felelős vezető: PAPP GYÖRGY igazgató. Index-szám: 25012. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom