Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-28 / 98. szám
VILÁG PROtfTÄRjAI. EGYESÜLJETEK! 1 AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA «XVI. ÉVF., 98. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. ÁPRILIS 28., KEDD A magyar nyelv hete — 1970 „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól vál,hatatlan dolog, s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra késiz lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is. ., de soha ne feledd, miiképpen idegen nyelveket tudni szép, s a hazait pedig lehetőségig mívelni kötelesség.” Kölcsey halhatatlan figyelmeztetése cseng fülünkbe, amikor örömmel üdvözöljük a magyar nyelv hete — 1970 mozgalmat s ehelyütt szerény lehetőségeink kihasználásával mi is kapcsolódni kívánunk e nemes mozgalomhoz. Feljegyezték, hogy Mezzo- fanti, a világ legnagyobb nyelvcsodája (élete végén 103 nyelven tudott) megtanult magyarul is. Az ő véleménye szerint a viliág egyik legdal- iamosabb és verselésre legalkalmasabb nyelve a magyar. Vannak, akik azért dicsérik nyelvünket, mert a magán- és mássalhangzók szép arái- nya, a hangok finom árnyalása, minden szótag egyenletes és tökéletes képzése és a magánhangzó-i-llesakedés harmóniája pompássá és férfiassá teszik ezt a nyelvet. De a legnagyobb dicsérettel talán a világhírű bécsi tanár. Ebersberg illette a magyar nyelvet: „Olyan ennek a nyelvnek a szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.” Mi ezt a nyelvet szeretni tartoznánk, ha ily szép és a maga nemében egyetlen nem volna is: mert a mienk — vallotta magyar nyelvművelés egyik legnagyobb apostola, Kazinczy Ferenc. A poézis nyelv nélkül nem virágozhat — írta egyik kortár sárnak. „Nyelv alatt minden nemzetnek a maga saját nyelvét értem. Jónak látnád-e egy varázsbot csapása által egynyelvűvé tenni az egész emberi nemzetet? Én azt, aki ezt cselekedmé, az emberiség legnagyobb ellenségének tekinteném.” A magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és a világosságot kívánja. Nyelvünknek ez a sajátos természete onnan ered, hogy művelői és megőrzői jobbára kétkezi emberek voltak, olyanok, akik valóságot és igazságot akartak közölni egymással. Ezért figyelmeztet Kölcsey: „Teljes birtokában lenni a nyelvnek, melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel”. De ennek a feltételnek teljesítéséhez nem elég az a nyelvismeret, amelyet a szülői ház az elbocsátó környezet adhat, szüntelenül tanulmányozni kell a nagy írók műveit. ismerni nyelvünk törvényszerűségeit. Mindannyi ónknak szól Kölcsey figyelmeztetése: „Igyekezned kell nemcsak arra, hogy beszéded hibátlanul zengjen ajkaidról, hanem arra is, hogy kedves hajlékonysággal, gazdag változékonysággal, tisztán kinyomva, s szívre és lélekre erőben munkálva, okaidnak s érzelmeidnek akarat ódtól függő tolmácsa lehessen.” Féltett kincsünk nekünk a nyelv, mert elődeink szívós igyekezettel, a nyelvében élő nemzet elkötelező parancsával építették olyanná, amilyen. Rajtunk is áll, hogy a hétköznapok valóságában hűséges megőrzői, továbbéltétől, „héroszai” • tudunk-e lenni az olyan sokak által méltán tisztek és csodáit nyelvünknek. Csukly László Minden perc drága Vasárnap is dolgoztak a nógrádi szövetkezetekben Későn érkezett a tavasz, elmaradtak a mezőgazdasági munkákkal az ország legészakibb területén gazdálkodó nógrádi termelőszövetkezetek. Most kihasználva a kedvező időt, vasárnap is munkába álltak a gépek, dolgoztak a termelőszövetkezeti tagok. A tél különösen a tízezer holdon gazdálkodó ceredi termelőszövetkezetben okozott nagy gondot. A hó csak későn, áprilisban olvadt el a földekről, erősen megviselte az őszi vetéseket. A rozsnak mintegy hetven százaléka kipusztult, s fagykár érte az őszi búza vetésterületét is. Csak nehezíti a tavaszi tennivalókat, hogy az ezerkétszáz höld őszi szántás felén újra el kell végezni a munkát Boros Béla, a szövetkezet elnökének tájékoztatása szerint 32 erőgép, 6 vetőgép és mintegy 40 ember dolgozott vasárnap is a közös gazdaság határában. Burgonyát vetettek, s előkészítették a talajt a soron következő növény, a kukorica alá. Sokkal kedvezőbb a kép a megye déli területein gazdálkodó pásztói járás termelőszövetkezeteiben. Lényegében befejezték a tavaszi árpa, a borsó és a cukorrépa vetését a közös gazdaságokban. Jelenleg a kukoricát vetik a szövetkezetek. A járás 17 termelőszövetkezete közül 13 gazdaságban dolgoztak vasárnap is. Mintegy 80 gép és a fogatok sokasága végezte a munkát. Mátraszőllősön, Pásztón, Fel- sőtoldon, Kutasón, Csécsén és Szurdokpüspökiben van még vetetten terület. Kihasználták a kedvező időt és dolgoztak vasárnap is a balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben. A jelentések szerint mintegy ezer termelőszövetkezeti tag és 180 erőgép tevékenykedett a határban ezen a vasárnapon. Van pótolni való ebben a járásban is, hiszen mintegy kétezer holdnyi területen a talajvíz, a belvíz miatt eddig nem sikerült elvégezni a soron következő munkálatokat. A járás egyik legjelentősebb termelőszövetkezetében, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben már földbe kerültek a koratavaszi növények) A burgonya vetése befejezés előtt áll, s a kukorica vetésterületének felén is földbe került már a mag. Vasárnap 30 erőgépet és 60 termelőszövetkezeti tagot mozgósítottak a burgonya és a kukorica vetésének meggyorsítására. A balassagyarmati járásban a közös földterületekkel együtt dolgoztak a háztáji gazdaságok területén is. Ér- sekvadkerten, Csitáron, Dré- gelypalánkon, s a járás több községében készítették elő a kukorica vetéséhez a háztáji területeket. Ez is azt bizonyítja, hogy a közös gazdaságok vezetői egyre inkább egységes egésznek tekintik a közös és háztáji gazdaságot. Gyorsítják a tavaszi munkák ütemét a szécsényi járás termelőszövetkezeteiben is. Ennek eredményeként az elmaradás nagy részét már pótolták. A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetben vasárnap kommunista műszakot tartott a termelőszövetkezet fiatalsága. Mintegy 60 fiatal dolgozott a kukoricavetés talajelőkészítésén, a háztáji földek megmunkálásán. Emellett a szövetkezet kertészetében csaknem 100 általános iskolai és gimnáziumi tanuló serénykedett. Dolgoztak a rétsági járás közös gazdaságai is. Tol- mácsi Ferenc, a nógrádi Béke Tsz elnöke elmondotta, hogy mintegy 10—15 erőgép végzett talajelőkészítést vasárnap. Ezekre a területekre kukorica kerül majd. A közös gazdaságban mintegy 250 holdon termelik a fontos takarmánynövényt. A hosszúra nyúlt tél sokáig visszafogta a munkát a nógrádi termelőszövetkezetekben. Most azonban minden nappal szaporodik a szántás, a talajelőkészítés, a vetés. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán nyert tájékoztatás szerint a mintegy 1800 hold borsó nagy része már földbe került. Befejezés előtt áll az árpa vetése, s a közös gazdaságokban most már a kapás növények, a cukorrépa, a burgonya és a kukorica vetésén fáradoznak. A nem egészen 3000 hold cukorrépának több mint fele a földben van. Burgonyából mintegy 1700 hold munkálatait végezték el, s mintegy 1000 holdon földbe került a kukorica is. Napirenden A tanácsok munkája Több járási tanács is napirendre tűzte tegnap tartott végrehajtó bizottsági ülésén egy-egy, a községi tanács munkájával foglalkozó vizsgálatot. A Rétsági járási Tanács Végrehajtó Bizottsága megvitatta Legénd Község Tanácsának irányig és szervező tevékenységét, valamint a falu fejlődését. Az előterjesztés részletesen foglalkozik a lakosság anyagi, kulturális, közegészségügyi és szociális igényeinek kielégítésével, a település fejlesztésével, valamint a helyi tanácsi testület munkájával. A végrehajtó bizottság megállapította', hogy az elmúlt években sokat fejlődött a község. Sor került a tanácsi épület felújítására, útkarbantartásra, valamint az általános fenntartási feladatok ellátására. A tanács 50 ezer forintos költséggel elkészítette a házhelyrendezési tervet és ezzel lehetővé vált a lakásépítés feltételeinek biztosítása, a megfelelő telekellátással, A lakosság támogatásával, sok társadalmi munkával kezd megvalósulni a község járdá- sítása, mert ebben jelentős lemaradás tapasztalható a járás többi községéhez viszonyítva. A községi tanács 1969-ben a fenntartási költségekre több mint 250 ezer forintot fordított, és így az elmúlt évre tervezett feladatokat túlnyomó- részt megvalósította. Az idei év egyik legfontosabb feladata ugyancsak a járdaépítés lesz, amelyre 40 ezer forintot szánnak. A végrehajtó bizottság felhívta a községi tanács figyelmét, hogy jobban vegye igénybe a faluban levő társadalmi és tömegszervezetek segítségét és támogatását a következő években. A járási tanács ezt követően a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról tárgyalt, és megállapította, hogy a felszámolás üteme megfelelően halad. Ugyanakkor 'felhívta a járási tanács építési, közlekedési csoportját: intézkedéseiről évenként számoljon be, hogy a felmerülő jogos igények megvalósíthatók legyenek. A Salgótarjáni járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Mátra- verebély Község Tanácsának irányító, szervező tevékenységét vitatta meg, részletesen elemezve a helyi tanács munkáját. A Szécsényi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a Szé- csény és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ kiskereskedelmi és vendéglátóipari áruellátásával foglalkozott. A Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága^ pedig a soron következő tanácsülés anyagát tárgyalta. A Balassagyarmati városi Tanács Végrehajtó Bizottsága először tűzte napirendre a városban élő értelmiségiek helyzetének tárgyalását. A kezdő pedagógusoknál — állapítja meg a jelentés — már a közeljövőben számítani lehet az üzemek elszívó hatására. Különösen a természettudományos szakon levők azok, akiknél az 1200, illetve 1400 forintos kezdő fizetés helyett számítani fog az üzemekben felajánlott 2500—3000 forint. A Balassagyarmati járási Tanács a termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodási eredményeit befolyásoló tényezőket vizsgálta. Az előterjesztés szerint a kedvezően alakult pénzügyi helyzethez nagymértékben járult hozzá a növénytermesztés hozamának növekedése. Az állattenyésztés ösz- szességében csökkenő tendenciát mutat, a 100 kh. szántóra eső állomány 2,1 darabbal csökken. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbágyi fiuouutonf *>*• - ció üzemében három műszakban, közel száz asszony készíti a szép nyári ruhákat ’« j||»iiM|inm ijjgj». urn Mm» Jelenleg öt fazonban készülnek a könnyű nyári ruhák, nadrágkosztümök. a MEO gondosan átvizsgálja az üzemből kikerülő termékeket, hogy minőségi reklamáció ne forduljon elő (Koppány György felvételei) Kiváló lett a pásztói szövetkezet Ünnepi termelési tanácskozást tartott tegnap a Pásztó és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A Lovász József művelődési központban, mintegy félezer ember hallgatta meg Mezővári Józsefet, a szövetkezet igazgatóságának elnökét. aki a múlt évi tevékenységet, gazdálkodást értékelte. A pásztói szövetkezet 1969. évi munkája alapján elnyerte a Kiváló szövetkezet címet, és most már tizenegyedszer kapta meg a kitüntető oklevelet. Az új gazdaságirányítási rendszer — ahogy a beszámoló is hangsúlyozta — sokat segített a szövetkezés céljának, a szövetkezet társadalmi, gazdasági jellegének megfelelő önálló vállalati gazdálkodás kialakításában. Teljesítették, illetve túlteljesítették a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és felvásárlási forgalmi terveket. Tavaly a szövetkezet 220 millió forint forgalmat - bonyolított le. huszonegymillióval többet mint 1968-ban. A kiskereskedelmi forgalom 181. a vendéglátóipari forgalom majd 34 millió forint volt. Maradéktalanul eleget tettek a mozgalmi célkitűzéseknek, s megvalósították a fejlesztési előirányzatokat is. Tavaly ötéves rekonstrukciós programot fejeztek be' amelynek utolsó állomása a közelmúltban elkészült pásztói ABC Áruház volt. Az igazgatóság elnöke külön hangsúlyozta a szocialista brigádok tevékenységét, amelynek jelentős része volt a sikeres gazdálkodásban. Tavaly huszonöt kollektíva csaknem kétszáz tagja a Szocialista címért és több mint ötven bolti kollektíva a Kiváló egység címért versengett. A brigádok közül tizenöt kapta meg a kitüntető címet, s az ezzel járó arany-, ezüst-, bronz-, illetve zöldkoszorús jelvényeket. a ■ brigádzászlót és az oklevelet, tíz kollektíva pedig a Kiváló egység cím tulajdonosa lett. A tavalyi tevékenység alapján a szövetkezet hatmillió forint nyereségre tett szert. Ez mintegy másfél millió forinttal több az 1968-ban elért nyereségnél. A szövetkezet valamennyi üzemága nyereségesen zárta a múlt esztendőt. A beszámoló szólt az idei tennivalókról is. A szövetkezet 235 és fél millió forint nyereséggel számol. Céljuk az árukészlet, a választék bővítése. A Kiváló szövetkezetnek járó oklevelet Pilinyi László, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke adta át a pásztóiaknak. Mezővári József, az igazgatóság elnöke a Kiváló szövetkezeti munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. Az ünnepi tanácskozáson adták át a szocialista brigádoknak, a kiváló bolti kollektíváknak a jelvényeket, az okleveleket, s a Kiváló dolgozó jelvényeket. A szövetkezet vezetősége több mint százezer forint jutalmat osztott ki a legjobbak között. 1 \
