Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

Rákóczi-emlékek Rodostóból Barokk gyertyatartók, a fejedelem kápolnájából Amikor 1717-ben Rákóczi Ferenc feliismerte, hogy: „nerr bízhattam többé a keíe&sstéfty fejedelmek segítségében, a keresatény Európának egyet­len vidéke sem nyújt mene­déket a bécsi Udvar Uldözéw- ellen.” — elfogadta a török udvar hívását. A török szul­tán, III. Achmed 1716-ban Ausztriával háborúba kevere­dett, Rákóczii 1717 aaeptenube- rében,, sál Vében Új reménnyel hajóra szállt és mint Mikes írja, négyheti vitorlázás után megérkezett TörökországInl Harmadfél évig a szultán birodaJiinában sem volt a búj-. cltosókmaik nyugodt otthonuk, egyik helységből a másikba rendelte őket az uralkodó és arról a tervről, amely Rá- ivócaiit Törökországiba vonzot­ta hogy Ausztria ellen török sereget vezessen, szó sem esett. Az 1718-ban kötött oasszaroviczi béke Végleg megpecsételte sorsukat: nem mint harcosok, hanem mint bújdosók fognak a császár ol­talma alatt élmi. 1720 már­ciusában megérkeztek bújdo- sásuik végső állomására, Ro­dostóba. „Mi itt igen szép kiies helyt vagyunk — írja Mikes Kele­men. — A város elég nagy és elég szép, a tengerparton le­vő kies és tágas oldalon fek­szik, ,. az bizonyos, hogy su- hulit a fejedelemnek jobb la­kóhelyt hem adhattak volna. Akár mely felé menjen az ember, mindenütt a szép rme- *ő". A tenger parii szállásra Rá­kóczi sokat költött: kertésze­ket, építőmestereket hozatott. Lakosztályéit, kápolnáját dí­szítette, csinosította. A bujdo­sók életét szigorú rendtartás­sal szabályozta. Meghatáro­zott Időben keltek fel, reggel dobölésra. Dobolás jelezte a reggeli istentisztelet Idejét, a közös reggelit, ebédet, a sza­badfoglal kozást., a vacsorát. Miikas írja -a Váló, hogy egy kJ ostromban nincsen nagyobb rendtartás, mint a fejedelem házánál: Ezek pedig azok a rendtartások: reggel hatod fél órakor, a dobot megütik, ak­kor fel kell kelni és készen kell lenni hat órára. Hat óra­kor dobolnak, és ekkor a fe­jedelem felöltözik.,. Ami pe- léla előtt egy héttel még dói­dig á mulatságot és az idő gozott az esztergával. Amikor öltését illeti az sok féle és Thaly Kálmán Rodostóban felkutatta a feje. főtt „Célszerűbbnek gondol­nám tehát és ajánlanám a magányba vonultaiknak vál­toztatni, gyakran cserélni fog­lalatosságaikat és inkább kézi munkákkal foglalkozni egye­bek helyett ..." — írja a Vallomésok-ban. Nagy kedvteléssel kezelte Rákóczi maga is az esztergát Rodostóban és darabokra szedhető ládákat, „s meg ösz- szeilleszfbbető mesterséges bú­torukat talált föl”. Egyik hű apródjának, Szaithifnári Ki­rály Ád&mnak föíjegyaésel szerint pedig már grosbotoi magányában is esztergált. Mlikes 1726. március 24-1 le­velében Olvassuk: „Hogy pe­dig mimben úgy töltse az Időt, mint a ml űrünk, arra az Is­ten ajándéka kevánitaliik, mert ebédig az olvasásban és aZ írásiban tölti az időt, ebéd után pedig, aiki látná, azt mondaná, hogy valamely mester ember; vagy fúr, vagy farag, vagy az esz; lergé bán dolgozik. És az ő gyönyörű szakálla sokszor tele forgáca­usal. hogy maga is neveti ma­gét. És úgy izzad, mint ha munkája után kellene enni kenyerét. Ötét minden csu- dádlya, ő pedig neveti az ollyat, áld azon panaszkodik, hogy el unrayia magát’’. Mikes Kelemen azt is följe- gyezte, hogy a fejedelem ha­nyl Ilona emlékeit, a **omo- rú pusztulás képe tárult elé. Ényészőfélben a fejedelem lakóháza, a bújdosók emléke a távoli legendák ködébe ve­szett. Thaly Kálmán érdeme, hogy a még fellelhető emléke­ket felkutatta, számba vette. És amikor 1906-bán Thököly Imre, Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc hamvait hazahozták, ezek a tárgyi emlékek is haza­kerültek. Az ereklyéket a Kassai Múzeumban helyezték el és 1935-ben a fejedelem 200. halála évfordulóján Bu­dapesten is kiállították. Azóta nem látta a fővárosi közön­ség a Rákóczi-emlékeket. A Magyar Nemzeti Múzeum most Ismét kiállította ezeket a becses emlékeket, amelyek közül talán a legszebb egy hársfáiból faragott, festett ka- roMezék, a fejedelem mun­kája. A karosszák háttámláját és az ülőlap peremét virág-és gyiimölcsimotívumokból álló domborművű fáragvényok dí. Sizítiik, A háttámla középrésze stilizált virágtartóból kinövő csokrot ábrázol. Színei a Rá­kóczi-ház színeit Idézik: fe­hér alapon a pirosat és ké­kei. ki-ki a maga hajlandóságát követi, A fejedelem minden héten lóra ül és kétezer is es­tig oda vadászunk. 1. amikor pedig vadászni nem megyen a fejedelem, akkor Csak a sok írásban tölti az idői” írásaiból tudjuk, hogy a nagy célt, hogy hazáját fel. szabadítja, még akkor se adta fel, mikor a külpolitikai hely­zet telje*««! reménytelenné vált, Rákóczi gyakran foglalko­zott f rátáiban az Idő eltölté­sének helyes módjával (ker­tészkedés. kézimunka, olya­sáé) és erre másokat is dkta­Lyukkárlya a balesetekről A Nógrádi Szénbányáknál a Középdunántúli Szénbányák tapasztalatai alapján vala­mennyi üzemnél megvalósítják a balesetek lyukkártyás nyil­vántartását. Ezzel a rendszer­rel kimutatható lesz pillanatok alatt a balesetek helye, oka, a sérült tevékenysége, a sérült testrész. Időpont, a sérült életkora és valamennyi olyan adat, ami az ellenőrző mun­kához, Illetve a megelőzéshez szükséges. Az Ilyen adatok ki­gyűjtése szinte hetekig tartotl eddig. Egyetlen kartonon ez­zel az új, korszerű módszerrel 20 féle adatot tudnak rövid idő alatt ellenőrizni. Az új kartont, illetve lyukkórtyás rendszert minden három na­pon túl gyógyuló sérülésnél felfektetik és ezt a munkát a jövőben folyamatossá teszik. delem és a többi bújdosó. Bercsényi és a száműzetésben elődeik, Thököly Imre és Zri­val ószínű, hogy a fejedelem faragta Ugyancsak hársfából azt' a hat, szépen cizellált gyartyiat&rtót, amely Rákóczi rodostói lakóházának kápol- fiájában állott. , „pp no K Kegyelettel állunk a fejede- X888 oa-Den ]ern személyes tárgyai, halottá köpenye. Zrínyii Ilona emlékét idéző domborművű faragással diSiziített ládalap előtt. Kádár Márta Terméateívédefmi terület Ipolyiarnóc védelméért A Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottsága műemlék és természetvédelmi albi­zottságának tevékenysége Nógrád természet- védelmében mind nagyobb jelentőségre tesz szert. Nógrádban van-e Védeni valónk? A múlt gondatlansága sok pótolhatatlan természeti értékünket pusztította el Elég, ha csak az Úgynevezett Hurka—Pécskő nevű vul­kanikus képződményre gondolunk, amely 1023-ban pusztult el Salgótarján határában. Jelenleg mintegy félszáz természeti em­léket tartanak nyilván Nógrád megyében. Ide tartoznak a források, erdők, parkok is. Ter­mészetvédelmi szempontból — többi között — figyelmet érdemel Nógrád vulkánossága (Medves, Nagy- és Kis-Salgó, Bárna). Ez fia­tal vulkanikus emlék, az ősember még lát­hatta ezeket a vulkánokat működni. Külön említjük a salgól bazalthegyet. Öldalán om­lanak a sziklák, életveszélyt jelentenek. Néni elég kirakni a „Természetvédelmi terület" felirattal ellátott táblát, őr kellene 3 új nö­vénytakaró telepítésére Is szükség van. Nógrád világhíréé természetvédelmi te­rülete tpdytamóc. Itt a természetnek mint­egy 23 millió éves műhelyét tanulmányozhat­ja jelenleg az ember. Ez a világviszonylatban is első helyen álló leletanyag azonban — az eddigi erőfeszítések ellenére, veszélyben van. A múlt században például még ép állapotban láthattak az amijárók egy 46 méteres köve- sült fenyőfatörzset, az úgynevezett ,.gy urtyón- kő”-t. Ébből ma körülbelül tíz méter re­konstruálható. Pedig ez a törzs rendkívül rit­ka nyomatokat, lábnyomokat őriz De ez csak egy példa. Ipolytamőcon egyébként a növény- lenyomatos tufa alatt egy homokkőpadon ugyancsak értékes lábnyomok találhatók, ős­elefántok, gazellák stb mozdulatait őrzi ez a réteg. A szárazföldi üledékréteg alatt tenge­ri csigák, egyéb tengeri élőlények maradvá­nyai vallanak az egykor itt hullámzó tenger­ről. A Természetvédelmi Tanács megvásárol­ta e terület „szívét”, de a védettség enne! jóval tágabb körű. Ez a rétegsor ugyanis ilyen típusos kifejlettségben páratlan az egész vi­lágon, s a nemzetközi tudományos élet Is iga tartja számon. Itt sem elég tehát kitenni a „Védett terület” jélzést. feltétlenül gondos­kodni kell a terület hatékony őrzéséről. Mire lenne sürgősen szükség Ipolytamó- con? Mindenekelőtt a terület kultúrált megkö­zelítésének lehetőségét kellene megteremteni. Az Idevezető bekötőutat meg kell építeni, Il­letve ki kell javítani. A legnevezetesebb részt körül kell keríteni Fedél alá kell hozni a lábnyomos homokkövet. Alkotóházat kell épí­teni a tudományos kutatómunka lehetőségé­nek megteremtése érdekében Mindez azon­ban nemcsak Nógrád megye, hanem a magyar földtani tudomány elsőrendű érdeke is! Ipolytarnóc védettségi terve egyébként el­készült. A negyedik ötéves tervben a nyom- terület védettsége megvalósul. Mielőbb gon­doskodni kellene ezzel összefüggésben a nvomterület fölé emelendő épület megépítésé­ről Is. Az egyéb természetvédelmi feladatokról ezúttal nem szólunk. Ügy véljük, időszerű el­sősorban Ipolytarnócra felhívni Ismételten éz illetékesek és a közvélemény figyelmét. Tóth Elemér Idén csak félmillió Balassagyarmaton a közelmúil- ban határozták meg a város lakos­sága által 1970-ben önkéntesen végzendő társadalmi munka érté­két. Ennek az összege a tervek szerint az év végéig 9M ezer forint lesz — feleannyi, mint amekkora értékű munkát a városbeliek lété­ben végezték. A balassagyarmatiak aktivitása nem esőkként az eltelt egy év alatt. Egyéb ok játszik közre a társadalmi munka értékének vál­toztatásában! tavaly befejeződtek a komolyabb építkezések a varos­ban — nővérszálló, új rendelőin­tézet, Dézsa oyörgy Qtl Iskola, If­júság úti iskola tornaterme és aj tantermet, varost sportpálya — s ebben az évben már nem folyik a városban nagyobb, közérdekű cé­lokat szolgáló létesítmény építése. A lakosok esak a város parkosítá­sával és az Üzemek fejlesztésével, Illetve néhány kisebb épület léte­sítésével mutathatják meg segitő- készségüket. Jövőre azonban előreláthatólag ismét magasabbra Mg Balassagyar­maton a társadalmi munka össz­értéke — ekkor, UJ beruházások­kal, megindul a negyedik öteves terv. „Számomra ex kedves, szép játék...' Hivatásos ás amatőr, örök kategóriái esek életünk min­den területén. A sportban épp­úgy, mint a művészetben, Felelősségteljes dolog most itt amatőr művészről beszél­ni, amikor hivatásosok Is ke­vésszer juthatnak szóhoz, Ne­héz dolog másrészt azért is, mert az amatőrt mindig kö­rüllengi kissé a dilettantizmus gyanúja, a képességeken túl­méretezett akarnoksdg vádja. Akiről most szó lesz, 28 éves salgótarjáni fiatalember, aki ez évben a VÁM- és Pénz­ügyőrség Országos képzőmű­vészeti pályázatán harmadik helyezést ért el. Na és2 — mondhatná bárki. Ilyen ver­senyek tucatjával akadnak és nem minősítenek semmire, vagy csaknem semmire. Ne is erről a túlzásról essen szó most. Inkább arról, hogy ez a linómetszeteket álmodó-alakí- tó fiatalember a művészettel nem akar nagy célokat elérni. Egyszerűen csak hobbyja a művészet, vagy tán az sem; szükséges önkifejezési forma a prózai munka, a szürke hét­köznapok közepette, örül a most elért sikernek, de nem könyveli el olyan eredmény­nek, mely életét, szándékait megváltoztatná. Vidám, mosolygós ember Snjgál Attila. Olyan örök op­timista, aki még akkor sem esik kétségbe, ha netán a fe­je fölött ég a tető. — Ez a túláradó optimizmus a „mesteremről'’, Gzinke Fe­rencről ragadt rám. Nagyon sokat köszönhetek neki szak­mai vonatkozásban is. — Mióta foglalkozik képző­művészettel? — Gyermekkoromtól érde­keit a képzőművészet, de rendszeresen ésak öt éve fog­lalkozom Vele. Egy CZlnke-ki- állítás megtekintése után kap­tam kedvet, hogy én is meg­próbálkozzam valamilyen al­kotás létrehozásával. Linómetszeteket készít. El­mondja, hogy kezdetben sok gondot okozott neki a műfaj­hoz Szükséges technika elsa­játítása. Meg aztán hiányoztak a szerszámok is. A kezdeti ne­hézségeket sikerűit gyorsan áthidalnia, ezt bizonyítja a mostani pályázaton elért si­kere is. — Milyen jellegűek voltak beküldött munkái? — Felszabadulási pályázat­ról lévén szó, megpróbáltam valami aktuális, a felszabadu­láshoz kapcsolódó témát ke­resni. Így született meg a Nógrádi Sándor-félg partizán­mozgalom ihletésű három fi­gurális alkotás. — Először vesz részt Ilyen nagyméretű, országos pályáza­ton. Számított-e sikerre, he­lyezésre? — Őszinte leszek; legmeré­szebb álmaimban sem. Eddig teljesen csak kedvtelésből sa­ját szórakoztatásomra dolgoz­tam, nem is gondoltam arra, hogy a nyilvánosság előtt sze­repeljék. — Hogyan jut edeje erre a munkára, hiszen családos em­ber, s más elfoglaltsága js van? — Igen nagy nehézség szá­momra, hogy kevés az idő. Igyekszem a szombatokat, va­sárnapokat jól kihasználni. A kiállításra beküldött anyagban 72 órai intenzív munka fek­szik. Négy napig szinte meg­szakítás nélkül dolgoztam. — Miért éppen a linómet­szetekkel próbálkozik? — ügy érzem, ez a műfaj áll hozzám a legközelebb, s el­képzeléseimet ebben a kifeje­zési formában tudom legin­kább megvalósítani, Próbálko­zom még tusrajzokkal, s az utóbbi időben a szoborfaragás is kedvenc foglalatosságaim közé tartozik. Sajgál Attila nem tagja semmiféle képzöművés: éti csoportnak, öntevékeny mű­vész, akinek nincsenek nagy vágyai, elképzelései a képző­művészettel kapcsolatban. Mégis mi az ami állandó mun­kálkodásra ösztönzi? Vála­szoljon erre talán 6 maga: —• Számomra ez kedves, szép játék,.. (v. k. m.) Salgótarján Salgótarján új épületei közül egyik legszebb a Bolya. János gimnázium, A hozzá vezető sok lépcsővel úgy maga­sodik a város felett, mint a tudóm vára, melyet ifjúságunk minden korosztálya sorra elfoglal. Teraszáról szép kilátás nyílik a kétarcú, folyton változó, újuló városra. A magas épületek tövében még ott lapul sok lebontásra váró, régi, roskatag ház, de felnő a város Is mint a gyermekek, akii: majd tovább építik a várost. Az iskola most kézilabdapá­lyát építtet, hogy a tanulás mellett a diákok sportolhassanak Céhmester Erzsébet NÓGRÁD — 1970. április 16., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom