Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

Kiváló szövetkezetek M-egyénfoben két kisipari szövetkezet. » salgótarjáni Ci­pész. Ktsz, és a salgótarjáni Sao-lgáLtató Ktsz nyerte el az elmúló évi jó eredményei alapján a Kiváló szövetkezet címet. A salgótarjáni Cipész Ktsz tavaly jelentősem fokozta a termelést úgy, hogy nagyrészt csökkent munkaképességű dolgozókat vett fel. Az előző évhez viszonyítva 40 százalék­kal termelt többet, ugyanak­kor létszámát csak 20 száza­lékkal növelte. Év közbein termelői árengedményt is adott, ennek ellenére mintegy 15 százalékos nyereségeit ént el. A salgótarjáni Szolgáltató Ktsz a lakossági szolgáltatás­ban ért el jelentős fejlődésit Termelése az előző évhez vi­szonyítva 15 százalékkal nö­vekedett. Valamennyi gazdál­kodási mutatója kedvezően alakult A lakossági szolgál­tatás fejlesztése érdiekébe» ál­dozatot is hozott ez a szövet­kezet, hiszen emiatt többlet­nyereségről mondott le. En­nek ellenére — éppen a meg. növekedett forgalom eredmé­nyeképpen — másfélszerese lett a nyereség az előző évi­nek. A két szövetkezet egyenként 10—10 ezer forint jutalomban résizesiiiLt. A cipészeknél 3-án, a szolgáltató ktsz-mél pedig 4-én tartják az ünnepi köz­gyűlésit. Az új Salgótarján Az újjáépülő Salgótarján­ban egyre növekszik az üze­mek száma. Az építkezések városszerte hatalmas mére­tűek, 8—9 szintes házak emelkednek a magasba, rendkívül rövid idő alatt. Az építők lebontják a régi házakat, helyükre modern, szép épületek kerülnek. Az építkezés fölött, mint a jövő és múlt szimbóluma egymás mellett magasodik a torony­daru és az öreg templomto­rony. Fotó: Céhmester Erzsébet Gyorsabb előrehaladásunk feltétele: Egyenlösdi helvett érdem szerint A legtöbb munkahelyen ki­osztották a részesedést és so­kan kaptak értesítést, hogy ezután több lese az alapbé­rük. Pénzt kapni öröm, de aiz általános vígságba cseppent üröm is. Most nem a jogos, vagy a vélt egyéni sérétonek- rői van szó, inkább bérezé­siünk és a nyeneségelosiztiás új módizserének néhány tapaszta­latáról. Menny ivei több vitát váltott ki, hogy ki mennyi részese­désit kapott. Pedig az évesjö- vedeürnekmek a részesedés csak 9 százaléka, a bérek pe­dig annak 91 százalékát te­szik ki. Igaz, a részesedés fel­osztáséinak módszere új, a bér­arányok pedig hosszú évek óta alakultak ki. Viszont a részesedés megállapításakor az éves keresetből indultak ki. Ez helyes, de az sok munkahe­lyen joggal kifogásolható, hogy a növelő, a csökkentő, vagy éppen kizáró tényezőket nem alkalmazták eléggé. Mi következett ebből ? Az, hogy ahol az alapbérekben eddig az egyemJŐ6dd volt a divat, most, a nyereségrészesedés új mód- szerű felosztása után sem vál­tozott a helyzet. Maradt, vagy éppen még „töményebb” lett az egyeiniősiöL Ellentétele Mindenki tudja és az embe­rek többsége helyesnek tartja, hogy a munkást, műszakit és alkalmazottat a végzett mun­ka mennyisége és minősége szerint fizessék. Azt is elis­merik, hogy a részesedés fel­osztásánál fődieg azt kell vizs­gálni, hogy ki milyen hatást gyakorolt a vállalati nyereségre Amíg csak az elvekről volt szó, addig nem esett baj. De a gyakorlat sok helyen ellentét­be került az elvekkel. Az egyik vállalat igazgatója az üzemvezetőire bízta a juta­lomkeret szétosztását. Egyet­len kikötése volt, hogy a több­szörös szocialista brigád tag­jai 500 forintnál kevesebb ju­talmat nem kaphatnak. Az igazgató ezzel azt akarta el­érni, hogy a kiemelkedő jó dolgotok megkülönböztetett jutalmat kapjanak, akik pe­dig nem iparkodtak, azoknak ne jussom. A nyugták 500 fo­rintról szóltak- de harmadnap kitudódott, hogy a műhelyben 100—100 forintos jutalmakat osztottak szét. Ki differenciál? Sok gazdasági vezető pa­naszkodik, hogy a munkaerő- vándorlás olyan méreteket ölt, ami a folyamatos terme­lést zavarja, sőt egyes esetek­ben akadályozza. De nem igaz, hogy ebben az országban másfél millió ember váltogat­ja munkahelyét. Ha akarják, minden vállalatnál azonnal ki tudják mutatod annak a ki­sebbségnek nevét — öt, leg­feljebb tíz százalék — akik évente többször jönmek-men- nek, akiknek csak átjároház bármelyik munkahely. Min­denki tudja, hogy ez káros je­lenség, sőt „ragályos beteg­ség”. Mégis sok helyen meg­alkudtak, a kényelmesebb megoldást választották, azokat sem zárták ki a részesedésből és a béremelésből, akik na­gyon is megérdemelték volna. Sokain szemet hánynak, amikor differenciáiltan kellene bérezni, akkor a kényelme­sebb egyenlősddt választják. Természetesen tudom, hogy sok év helytelen gyakorlatát, az elődtől öröklött adott hely­zetet nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. De a helyes elvek hangoztatásán kívül mivel segítjük a nehéz­nek tűnő gyakorlatot? A felügyeleti szerv vezetője elvárja az igazgatótól, hogy a differenciált bérezést valósít­sa meg, de a tárcához, vagya tanácshoz tartozó vállalatok igazgatóinak fizetése, illetve jövedelme között alig van kü­lönbség. Az igazgató az egyenlösdi miatt elmarasztalja az osztályvezetőket, de az osz­tályvezetők fizetése között ő legfeljebb 100 forintos kü­lönbségiét tett. Folytassam a művezetők és a csoportveze­tők példájával? Azt hiszem levonhatjuk a következtetést, hogy az fog érdem szerint bért és részesedést adni, aki­nek jövedelmét differenciál­tan állapították meg. Ezért kell a művezetőket is rangso­rolni és ennek megfelelően kapják füzetesüket De easaei egyidejűleg követeljük meg, hogy a művezető tudja érdem szerint adni a béremelést, ül­tetve a " jogtalan követelésit merje megtagadni. Még mindig hallhatjuk azt az érvet, hogy a kevésből, nem lehet sokait adná, nem lehet a differenciált bérezésit megva­lósítani, ahhoz, még szegényei vagyunk. Amikor az újjáépí­tést kezdtük, akkor az egytál étel, a krumpli, vagy a ke­nyéradag biztosítása volt a munka előfeltétele. Huszon­öt évvel ezelőtt az egyenlösdi volt az elosztás egyetlen mód­szere. Most sem vagyunk gaz dagok, de összehasonlíthatat­lanul jobban élünk és évről évre előbbre akarunk jutni. Ehhez többet, jobban, és gaz­daságosabban keli dolgoz­nunk. Folyamatosan vizsgál­ják. hogy ki, hogyan dolgozik és ennek megfelelően, érdem szerint adják a fizetést, a pré­miumot és a részesedésit. Felelösségrgei A feladatok egyre nagyob­bak és bonyolultabbak. Gon­dot okoz a munkafegyelem la­zulása, problémák jelentkez­nek a termelékenység miatt. Ilyen körülmények között nem önmagunk és az ország elleni vétek-e a felelősség elhárítá­sa, az olcsó népszerűség és a gyorsabb fejlődésre féket ra­kó egyenlösdi? Nincs más választás. Ha gyorsabban akarunk előbbre jutni, ha rendet, fegyelmet és nagyobb termelékenysége! akarunk, akkor következete­sen meg kell valósítani a dif­ferenciált bérezést. Hogyan ? Erre nincs és nem lehet sab­lon, erre nem lehet országos rendelkezést hozni. A tárgyi adottságokat és a személyi feltételeket csak a munkahe­lyen, csak a vállalat kapuin belül ismerhetik. A bér- és jövedelemarányokat, valamint az elosztás módját a kollek­tív szerződésben meghatároz­ták. Most mér a megvalósítá­son a sor. Ehhez a vezetők felelőssége és a kollektíva együttes akarata szükséges. Dr. Fazekas László Willi 4 felsaabadulási munkaversenyről jelentjük Olcsóbban és többet termelnek A múlt évben számos prob- sáért. Az egyik legfontosabb a melegüzemi selejtnek közel lémával és nehézséggel kel- vállalásuk az új üzemcsarnok- egy százalékos csökkentését lett megbirkóznia a ZIM Sál- ba való átköltözös elősegítése, határozták el, amivel ebben gótarjáni Gyára kollektívájá- amelyhez számos társadalmi az évben félmillió forintos nak. A rendeléshiány, majd a munkaórát ajánlottak fel. Az eredményjavulás érhető el. létszámhiány és a beruházás üzemrészek átköltözése az­elhúzódása megakasztotta fej- óta befejeződött, így a tárgyi A gyár vezetősége a szak- lődésében a korábban ered- feltételek már megvannak a szervezeti bizottsággal egyet- ményesen dolgozó gyárat. Ami- mindennapi eredményes mun- értésben már értékelte a múlt kor a felszabadulási munka- kához. év második félévi és az idei versenyt meghirdették, a szó- Hosszasan lehetne sorolni a e-S^. negyedévi munkát. Kü- cialista brigádok és a dolgo- termelési mutatókat javító és lönösen sokat tettek a vállalá- zók azt tűzték ki maguk elé, műszaki fejlesztési intézkedé- so'k teljesítéséért a TMK szo- hogy úrrá lesznek a gondokon, seket, amelyek megvalósulá- szervezettebb és gondosabb sáért ki-ki saját munkaterüle- munkával csökkentik a selej- tén kötelezettséget vállalt. A tét, a gyártási költségeket, nö- szerelőszalagokról műszakon- valamennyi üzemrész dolgozói vélik a termelést, javítják a ként felszabadulásunk ne- helytálltak a versenyben. A minőséget, fokozzák a gyár gyedszázados évfordulója tisz- tíz üzem egy-egy kiemelkedő termékeinek verseny- és ex- teletére két-két gázkészülék- szocialista brigádjának erőfe- portképességét. kel több kerül le. Csökkentet- szításéit felszabadulásunk év­ötvenhárom szocialista bri- ték az egy gáztűzhelyre eső fordulója alkalmával vörös gád, 1100 dolgozó indult ver- zománcozási költséget, ami vándorzászlóval jutalmazzák, senybe a célok megvalósítá- — ha a szintet tartani tudják Ugyancsak megjutalmazzák a cialista üzem kollektívái, köz­tük Varga János többszörös szocialista brigádja, de szinte ti4MM/VWVVVA<^M/VV<WiA'WVVVVAi^/VV'i'VW<^/VVV^/V"VVVVWl/VVWVVVi^VlVVVWV<\Vv«/VkVWVVVVWVVVVV,>(VC Neve: Bárány István. Szü­letett: 1901- Varsányban. Foglalkozása: földműves. A harmincas években kitöltött, de az idő múlásával már megsárgult papír őrzi eze­ket a feljegyzéseket. Alul a megjegyzésben még olvasha­tó hogy rendbontó, lázadó. Az utolsó holdig... lik éj? nem volt földjük'.. Kétezer-hétszáz hold föl­det osztottak szét. Bárány István most azt mondja: — Itt éltem, ismertem én rázsdón az ottmaradt répát Bárány Istvánt választották l^'tsmeriek.^^Iorba vrttük, főztük ki pálinkának. Ahol meg a foldoszto bizottság .. . e k , tudtam, segítettem az embe- jegyzőjének, ö meg hozzá- -- - ..........’ é lt a legszűkösebben, azok­Megfenyegette Baros Ferenc reken, mert nagyon el vol- látott, hogy ősi jussát visz- nak adtuk a földet ’A méltóságos urat, hogy ka­szával átvágja a derekát. tunk csigázódva.. Bárány István így szakapja a parasztember, emlé- — A módosabb emberek Ellenállásra buzdítja a la- kezik arra a tavaszra. delet azt mondta, hogy hagyjunk a birtokosnak is kosságot is. Csendőri fel­ügyelet alá kell helyezni. — Nem szerelem az ura­kat- Ezért mindig megbé- vegzett voltam. Mikor vége lett a háborúnak, üzent ér­tem a komisszár és kinevez­figyelmeztettek, hogy ne te- száz hoWat> de nálunk olyan eljutott, -ÄVT'Ä* utolsó holdig kiosztottuk... Az volt az igazi tavasz- Ki Hozzánk is eijuiou, nyjra rnegrémítették az em hogy a parasztok osztják a bereket is> hogy karót sem földet. Mi csak nézegettük, jöttek faragnj _ mondja. hogyan szikkad. Jött aztán _ Mikor végül is kijelöltük az embereket. felszerel­tük a malmot és őröltünk, hogy legyen kenyér. A Da­a tehenével, borjával, vagy • • az első három holdat, a mó- „fff1" vetnf'^’lrSLír íhln tak: kezdjük meg mi is a dosabbak jelentkeztek, hogy ™ent vetm‘ ElobZor életeben es - ni _ így történt ez 25 évvel i egy papír, abban bátorítot­hogy „ , , . , ,LUK es nekik is mérjünk. Fel falugyűlést tartottunk- rodtak az emberek és arra A földre áhítozva, de fél- kellett ügyelni, hogy azok­tem a komisszár és kinevez- : '.V7 ° , . aosaoDaa jeienucezieK, nogy maeának tek rendőrnek, összehívtam SSÄ“ " nekik, is mérjünk. Felbáto- “g“* ezelőtt, Varsányban. ve várakozott az éhező nép. nak jusson, akik megérdem- B, Gy. — éves viszonylatban 80 ezer múlt évben legeredményeseb- forint megtakarítást jelent, be« tevékenykedő brigádokat Több gyártmány selejtjének 1®' mennyiségét is csökkentették, — is A minőséglánc új formája KISZ-védnökséggel épül betartják a határidőket és Salgótarjánban Vegyiipari jótállnak az elvégzett mun- Gépgyártó és Szerelő Válla- káért- Ennek érdekében az lat új gyára. A 260 milliós építőipari vállalat kiszesei beruházás fő védnökeinek, a felhívással fordulnak a koc- Nógrád megyei Állami Épí- peráló partnerek KlSZ-szer- tőipari Vállalat fiataljainak vezeteihez, hogy együttesen erőfeszítései csak akkor le- hozzák létre a minőséglánc hetnek eredményesek, ha a új formáját, amely már nem kivitelezésben közreműködő eßy_e6y termék minőségének vállalatok és alvállalkozók javiítás.át’ ,.han.em egy \elfn" . . . tos beruházás zavartalan ifjukommunistái is bekap- megvalósítását hivatott elő- csolódnak a védnökségbe, segíteni. NÖGRÁD — 1970. április 2., csütörtök 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom