Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

Bemutatjuk

új városainkat

Hogyan lesz a faluból város? Könnyűnek látszik a felelet erre a kérdésre: hát úgy, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatot hoz a várossá nyilvánításról. Mégsem ilyen egyszerű mindez, hiszen az Elnöki Tanács határozata csupán egy megindult folyamatnak adja meg a jóváhagyást. Még csak attól sem lesz város egy nagyobb lakott helységből, hogy azoda- valósiak szeretnék megkapni a magasabb rangot. Legalább száz hely van'- az országban, ahol a helybeliek, sőt még a környékben lakók is úgy mondják: „a városba megyek” vagy: „a városban lakom”. Valóságos városaink száma pedig mindeddig összesen 73. Ez év április 1-től ez a szám hárommal emelkedik. Az „új” városok: Kisvárda, Dombóvár ás Százhalombatta. (A 73, illetve 76 között van Budapest, és a négy megyei jogú város: Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged.)

Valamikor, régen, a múlt század közepétől egészen a felszabadulásig — vagyoni rangot jelentett a városban- lakás. Nemcsak egyszerűen azért, mert a tehetősebb polgár húzódott városokba, hanem — és elsősorban — azért, mert a városi közigazgatás magas költségeit a helybelieknek kellett fizetniük. Többnyire a képviselőtestületé, városi „rendezett” tanácsé volt a döntés joga: ha vállalták a nagyobb terheket a felsőbb szervek megadták nekik a városi jogot, ha nem vállalták — megmaradtak falusiaknak.

Városban lakni — mi tagadás — ma előnyökkel jár. Elsősorban azért, mert a megyék a hozzájuk tartozó városokat igyekeznek jobban fejleszteni. Lakásépítkezésekbe, közművesítésbe, kulturális jellegű beruházásba szívesebben fognak városban, mint falun. Az igazgatás is megváltozik. A községi, egyszerű igazgatási szervezet helyére szakágazati feladatok ellátására alkalmas, osztályokra tagozódó szervezet áll.

Mindez azonban még mindig nem ad választ a bevezetőben feltett kérdésünkre: hogyan lesz manapság város a faluból.

Amikor egy községnek városi rangra emelése szóbakerül, az ezzel foglalkozó hivatalokban — a Minisztertanács tanácsszervek osztályán, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, a Központi Statisztikai Hivatalban, és számos más helyen — ösz- szevetik a legfontosabb adatokat. Mennyire városias a szóbakerült település, hogyan, milyen arányban növekszik a lakosság, mennyire iparosított vagy iparosodó helységről van szó, s az összes kereső közül mennyien dolgoznak az iparban, mekkora a jövendő város kereskedelmi, oktatási és egészségügyi vonzása — azaz: mekkora az egy lakosra jutó évi kiskereskedelmi forgalom, hányán járnak ott középiskolába és hány beteget tud befogadni a kórház. Számításba jön még az is, hogy mennyi a leendő városban a vízvezeték és a csatorna, hány kilométernyi burkolt útja van. S mert a megfelelő szintet természetesen nem minden nagyközség éri el egyszerre — még csak évtizedben vagy emberöltőben számolva sem — azért került most sor Kisvárdára, Dombóvárra és Százhalombattára.

Az ábécé és a lakosság számának sorrendjében első Dombóvár. Jelenleg 15 400 lakosa

van, s közülük 3875-en dolgoznak az iparban. Ennél is nagyobb azonban a közlekedésben dolgozók aránya: néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a közlekedésben a lakosság 20,2 az iparban 19,8 százaléka dolgozott.

Az új város — mint neve is mutatja — ó, azaz régi település. A Kapos völgyében, a mai Tolna megye délnyugati részén fekszik. A történelem előtti időkben is éltek már itt emberek, ezt bizonyítják az ásatások során előkerült régészeti kincsek. Az avarok földvárat emeltek ezen a helyen, annak megmaradt dombjára épült az Árpádházi királyok egyik vára (Domb-óvár). Később török pusztította lakosságát, s amikor végleg el- takarodtak az ozmán hadak, mindössze 278 lelket számláltak a mai Dombóvár helyén állott faluban. Fejlődésnek akkor indult — a múlt század második felében —, amikor elérkezett ide a vasút. Azóta is fontos vasúti csomópont, s mint ilyen, további nagy fejlődés előtt áll. Ehhez a fejlődéshez nyújt segítséget a várossá alakulás.

Kisvárda a három új város közül a legvárosiasabb. Emeletes házai, aszfaltozott utcái mellett azzá teszi a most épülő új vízvezetéki és csatornahálózat, a korszerűsített közvilágítás is. De nem kevésbé az is, hogy a 13 800 lakost számláló új város kereskedelmi vonzásában több' mint 71 ezer fő tartozik (Dombóváron 24 700), az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom pedig 14 600 forint (Dombóváron 11 500). 42 község tartozik vonzási körébe.

Itt is a vár őrzi a legrégibb emlékeket. A Gut-keled nemzetségből való Várday család valószínűleg már 1280-ban a mai Kisvárda várában lakott piacát 1370-ből fennmaradt írásos emlék „Fórum Warda” néven említi. A reformáció és ellenreformáció harcaiban többször is elpusztult, 1670- ben és 1830-ban tűzvész pusztította, 1944-ben pedig a fasiszta barbárság ritkította meg lakosságát annyira, hogy a második világháború előtti lélekszámot csak az 1950-es években érte el Ismét.

A hetvenedik járási jogú városnak először Mátyás király adta meg a városi rangot 1469-ben. Ipar híján újra faluvá szürkült, de most új fejlődés indult Kisvárdán. Az Öntödei Vállalat 1200 fővel dolgozik, a Bútoripari Vállalat 250-et, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvárdai üzemében pedig 600-an jutnak munkaalkalomhoz, többségben nőik.

Az új városok közül — névsorban is, lakosságszámban is

— Százhalombatta a harmadik. Nevének első felét Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője onnan származtatja, hogy — állítólag — itt zajlott le a hunok és a rómaiak nagy csatája, amelyben annyian estek el, hogy az élet- benmaradottak el sem tudták temetni a csata áldozatait. Halmokba hordták hát, s éppen száz halom emelkedett így hamarosan a csatamezőn. Ezt a legendát a történelem nem igazolta —, s talán azért maradt csak fenn, mert Százhalombattának ezenkívül

semmi nevezetessége nem volt

— egészen 1960-ig. Akkor kezdődött a felvonulás a nagy építkezésekhez, azóta ért ide a Barátság-olajvezeték, felépült a Dunai Kőolajipar és»a Dunamenti Hőerőmű két hatalmas üzeme, az első lakóteleppel együtt. Jelenleg 7800 lakosa van az új városnak, s a lakosság 51 százaléka dolgozik az iparban. A lakosság száma a következő években az eddigieknél is nagyobb ütemben nő, hiszen az elsőt második és további lakótelepek is követik majd az ötéves tervek során. Város lesz a szocialista magyar vegyi- és energiaipar egyik legújabb bázisa — amelynek szóra érdemes, régi múltja nincs, történelme szinte csak mos kezdődik. S a továbbit már városként éli...

Várkonyi Endre

Mai műsor

Töltsön néhány napot kolostorban!

‘ A szentélyeiről és kolostorairól híres japáni Kiotóban a helyi utazási iroda „Vakáció a kolostorban” címmel rendez utazásokat. A résztvevők a kolostori rendtartásnak és feltételeknek megfelelő körülmények között töltenek néhány napot. A szállásdíjat személyesen kell átadni a szerzeteseknek — papírzsebkendőbe burkolva.

KOSSUTH RADIO: 8.05: Műsoris- mertetés. — 8.20: Fúvószene tánc- ritmusban. — 8.29: Verdi: Ernanl.

— 10.59: Lottóeredmények. — 11.00:

Iskolarádió. — 11.35: Édes anyanyelvűnk. — 11.40: Artur Rubinstein Chopin-műveket zongorázik.

— 12.20: Ki nyer ma? — 12.30:

Tánczenei koktél. — 13.15: Népdalcsokor. — 13.40: Kereszt a hegytetőn. — 14.00: Tudod-e? — 14.25: Iskolarádió. — 15.10: A munkásoké a jövő. . . — 15.30: Mozart-müvek.-— 16.05: Falusi délután. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe: — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Lemezek közt válogatva. . . — 17.50: Mikrofórum. — 18.08: Mi is voltunk fiatalok. — 18.58: Hallgatóink f igy elmébe! — 19.25: Sport híradó.

— 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — Közben; Kb.: 20.35: Láttuk, hallottuk. . . — Kb.;

21.35: Vörös Sári nótákat énekel, Balogh Elemér cimbalmozik. — 22.20: Bach: Magnificat. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Szabad szél. — 0.10—0.25; Kórusművek.

PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: A Belügyminisztérium Duna Művész- együttesének népi zenekara játszik. — 8.50: Időszerű ^nemzetközi kérdések. (Isin.) — 9.00—10.00:

Ezercgy délelőtt. . . — 10.00: A

zene hun-'»'«hosszán. — 11.45: Irodalomtörténeti füzetek. — 12.00: Zenekar muzsika. —- 13.03: Domenico Sca* .Atti-szonáták. — 13.25: A Margaréta terv. — 14.00—18.00:

Mindenki kedvére — kettőtől hatig. . . — 18.10: Renata Tebaldi operafelvételeiből. — 18.35: Beruházás- politika és gazdaságosság. — 18.50: Közvetítés a József Attila Színházból. Egérút. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25—20.28: Cj könyvek. — 21.27: Az égen át a földre, r— 21.57: Berki István népi zenekara játszik, Szentendrei Klára éa

4 NÓGRÁD - 1970. március 13., péntek

Száz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az Alkotmány utcában a Kereskedelmi Akadémia. Ma a nagy múltú oktatási intézmény helyén főiskola működik, a Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola- A százéves épület renoválása a közelmúltban fejeződött be. A korszerű oktatási eszközökkel berendezel) tantermek, előadótermek és laboratóriumok magas szinten segítik elő a fiatal kereskedelmi és vendéglátóipari szakemberek képzését. Képünkön: A főiskola olvasóterme.

Megjelent a Béke legújabb

és Szocializmus száma

A februári számban közzétett cikkek többsége a nemzetközi jelentőségű esemény: a Lenin-centenárium jegyében íródott. A múlt év novemberében Prágában nagy érdeklődésre számot tartó elméleti konferenciát rendezett a folyóirat „A leninizmus és korunk” témakörből. A világ kommunista és munkáspártjainak illusztris vezetői és teoretikusai közül harminchármán szólaltak fel. Az előadások rövidített szövegét közli a folyóirat februári és márciusi száma. Ezúttal B. Pono- marjov a szovjet, Tim Buck a kanadai, Alvaro Vasquez a kolumbiai, Werner Lamberz a német (NDK), Hyman Lu- mer az amerikai, Chinmohan Sehanavis az indiai, Julio Laborde az argentin, Albert Buchmann a németországi (NSZK), Jan Szydlak a lengyel, Luciano Gruppi az olasz, Ib Nörlund a dán és Jean Buries a Francia Kommunista Párt nevében világítja meg sokoldalúan azt a központi göndolatot, hogy a korunk által fölvetett elméleti és gyakorlati problémák csak a leninizmus jegyében oldhatók meg.

A folyóirat múlt havi számában ;,lenini kérdőívet” bocsátott ki, amelyben felkérte olvasóit, hogy írják meg a lenini életművel kapcsolatos személyes élményeiket. A mi pártunk részéről Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja tett eleget a kérésnek.

A Szovjetunióban nemrég lezajlott harmadik kolhozpa- raszt-kongresszusról — amelyet Magyarországon is élénk érdeklődés kísért — olvashatunk értékelést „A lenini szövetkezeti terv realitása és perspektívái” címmel.

A kommunista és munkáspártok életéből című rovatban G. Napolitano elvtárs, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja elemzi a párt XXII. kongresszusa után kialakult helyzetet, a kommunisták feladatait a jelenlegi bonyolult belpolitikai viszonyok között. Hasonlóan sokoldalú beszámolót olvashatunk a Chilei Kommunista Párt XIV. kongresszusáról J. Dickmann-nak, a párt elnökének tollából.

Figyelemre méltó kezdeményezést valósított meg a folyóirat. A szerkesztőség egy csoportot küldött ki Franciaországba azzal a céllal, hogy tanulmányozzák a kommunista tanácstagok munkáját a helyi közigazgatásban. A francia elvtársak nagy politikai felkészültséget és rugalmasságot kívánó tevékenységéről részletes beszámolót közöl a szerkesztőség.

Az olvasók kérésére a folyóirat új rovatot nyitott „Az antiimperialista harc frontján” címmel. Elsőként vietnami demokratikus köztársaságbeli és dél-vietnami közéleti személyiségek írtak beszámolót.

Pályázati felhívás

Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága oktatás! igazgatósága 1970/71. tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetem 3 éves általános és a 2 éves szakosított tagozatának: általános politikai gazdaságtan, szocializmus politikai gazdaságtana és magyar munkásmozgalom szakára.

A 3 ÉVES TAGOZAT .éíja, hogy a párt-, az állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását biztosítsa.

Tanulmányi idő 3 év.

Tandíj egy évre 170 forint. I

A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát, évenként szigorlatot tesznek. A tanulmányi eredményekről, Illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. sz. kormányrendelet biztosítja.

Felvételüket kérhetik azok, akik egyetemi, középiskolai végzettséggel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. A jelentkezők felvételi vizsgát .tesznek. A felvételi vizsga tárgya: a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskola teljes anyaga. Az esti egyetemnek Salgótarjánban és Balassagyarmaton 3 éves tagozata, Pásztón és Szé- csényben kihelyezett osztálya piúködik.

A SZAKOSÍTOTT TAGOZAT célja: vezető propagandisták képzése, illetve magas fokú marxista műveltség biztosítása funkcionáriusok és az adott szakterület dolgozói számáZekc Gyula énekel. — 22.38: Rtt- tmisturmix.. — 23.15: Schubert: G- dűr vonósnégyes. — 24.00—-0.10: Hírek, időjárás.

TELEVÍZIÓ: 8.25:—12.20; Iskolatévé. 13.10—16.20: Iskolatévé. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00:

Hírek. — 18.05: Pedagógusok fóruma. Hogyan tanítok televízióval? — 18.35: Munkások, diákok, papok. . . — 18.55: Esti mese. — 19.05: Sanzontól, sanzonig. Dénes

Margit műveiből. — 19.25: Vendégasztal. Több fiatalt az élelmiszergazdaságba! — 19.55: Szünet.

— 20.00: Tv-híradó. 20.20: Halló!.., 21.20: Az utolsó ítélet. Tévéfilm. (16 éven felülieknek!) — 22.25: Tv- híradó — 2. kiadás.

BESZTERCEBÁNYA; 17.30: A SÍ- VB-ről. — 18.00: Katonák Magazinja. — 19.00 és 22.00: Tv-híradó.

19.50: Muza Pavlova. (Egyfelvoná- sos tv-változat.) — 20.30: Dalműsor.

— 21.10; öten egy pohár bor mellett.

A szakosított tagozaton a tanulmányi idő két év.

A két év elvégzése után a hallgatók államvizsgát tehetnek. Azok a hallgatók, akik az általuk választott szakot — két év — elvégezték és eredményes államvizsgát tettek, levelező hallgatóként folytathatják tanulmányaikat.

A hátravelő két államvizsgát két éven belül (évenként egyet) kell letenni.

A marxizmus mindhárom szakából tett államvizsga után a 17/1963. VII. 2. Korm. sz. rendelet fiőskolai végzettséget biztosít.

A szakosított tagozatra felvételüket kérhetik azok, akik elvégezték az esti egyetem 3 éves általános tagozatát, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga tárgya: a 3 éves általános tagozat vonatkozó szakának anyaga.

Tandíj egy évre 250 forint.

A pályázatot a munkahely szerinti illetékes járási és városi pártbizottsághoz kell benyújtani az alapszervezet javaslatával együtt. A pályázathoz szükséges kérdőívet a pártbizottságoknál és az egyetem igazgatóságán lehet beszerezni. A pályázatok 1970. március 31-ig nyújtandók be. A felvételi vizsga április 20. és május 1. között lesz.

MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGA