Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
Számvetés után ■február, az összegezés, az értékelés hó-. ® napja volt a megye több mint nyolcvan termelőszövetkezetében. A zárszámadó közgyűléseken csaknem 24 ezer termelőszövetkezeti tag vetett számot a múlt esztendei munkával. A közös munka elemzése az új körülmények között különös jelentőséggel bír, hiszen az önállóság egyben azt Is jelenti: a szövetkezet gyarapodása, a tagok jövedelme egészen szoros függvénye lett a gaz- dál kodásnak A mostani tanácskozások a hasznos tapasztalatok egész sorával gazdagították a vezetőket, a tagokat egyaránt. Ezek közül legszembetűnőbb, hogy a korábbinál alaposabb számvetés készül a gazdaságokban. A szövetkezetek vezetői, az ellenőrző bizottságok a valóságot'egészen pontosan tükröző beszámolót terjesztették a közgyűlés elé. Kevesebb volt benne a „tömjén”, s Így nem vette el füstje a szövetkezeti tagok látását. A közgyűléseken tagok és alkalmazottak közUl sokan kértek szót Az apró egyéni gondok, vélt sérelmeit helyett a legtöbben a gazdálkodóst* a közös munkát elemezték nagy felelősséggel. Ajánlásokat adtak a szövetkezeti vezetőknek, hogyan lehetne gyorsan, hatékonyan segíteni a gondokon. Az is Igaz, amennyire nehéz, annyira köny- nyü helyzetben is voltak az Idén a beszámolóvezetők. Volt miről beszélniök. Ismeretes, hogy a mezőgazdaság ritka jó esztendőt zárt. A termelés soha nem mért ütemben növekedett. A hatszázalékos emelkedés egyben azt Is jelenti, hogy megelőzte az ipari termelés fejlődésének ütemét. A nógrádi termelőszövetkezetek erőfeszítései, ha szerényen is. de mégiscsak erősítették az országos sikereket. A növénytermesztés a legtöbb gazdaságban a vártnál több bevétellel gyarapította a közöst. A gabona, ha nem is érte el a korábbi esztendő rekordját, így is szépen fizetett. A megyéi átlag 14,4—15 mázsa között volt. De Szécsénvben Sümegi János elnök arról adott számot, hogy búzából húsz mázsán felüt termett minden hold. Igaz, elmaradtak a korábbi, majd 23 mázsás terméstől, de így is fölötte vannak az országos átlagnak. S a szécsényiék példája nem egyedülálló. A kapásokat már több helyen is megviselte a kora tavasza fagy, a szárazság. Azonban a termelőszövetkezeti asszonyok szorgalmas munkája. az anyagi érdekeltség alkalmazása végül is sokat „hozott” a cukorrépán, a kukoricán, a burgonyán. Különösen a kukorica jelentett kellemes meglepetést. A pásztói járás több gazdaságában is 20—25 mázsa volt a holdankónti hozam. A zárszámadó közgyűlések beszámolóiból az is kiderült: az állattenyésztés a nagy átalakulások időszakát „éli”. Hollókőben az egészséges szarvasmarha-állomány kialakításáért tettek nagy erőfeszítéseket. Egymillió forintért vásároltak Jószágokat a beteg, gyengén tejelő állatok pótlására. Az egyesült nógrádi termelőszövetkezetben tavaly a szakosított állattenyésztő telepek kialakításán fáradoztak. A nagyobb, az erősebb gazdaságokban — Érsekvadkerten, Szécsényben — az iparszerü hústermelés megszervezését kezdték el. A litkei sertéshizlalási vállalkozást hasonló célból alakították a társult szövetkezetek. Mindezek ellenére az állattenyésztés, a hozamok növekedése csak lassan tudta követni a növénytermesztésben bekövetkezett, szinte ugrásszerű változást. A gépek, u vegyszerek az új növényfajták hatékonyabb, gyorsabban megtérülő „beruházások”, mint a korszerű Allatszállások építése, nagy hozamú tenyészállatok vásárlása. A közösben végzett munkának egyaránt hasznát látták a tagok és az alkalmazottak is. Ezt bizonyítja, hogy egy sor szövetkezetben új tagok jelentkeztek. Olyanok is felvételüket kérték, alak eddig az Iparban dolgoztak. A karancssagi egyesült termelőszövetkezetben 76 forint volt az egy munkanapra jutó kereset. Azok a tagok, akik rendszeresen dolgoztak 2—3 ezer forintot kerestek havonta. Természetesen jelentős összeget tartalékolt Is a szövetkezet, hogy az idén se érje meglepetés a tagokat. A szövetkezet, egyenletes fejlődése, a biztos keieset arra buzdítja a férfiakat, az asszonyokat, hogy rendszeresen dolgozzanak. Győri János, a tsz elnöke mondotta, hogy a kapások területét már mind elvállalták művelésre a tagok. Kár lenne eltagadni, hogy a szövetkezetek egyenletes fejlődése, haladása mellett gondjaink is voltak tavaly, A megye mostoha természeti adottságai miatt a szövetkezetek egy • része kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik. Ezekben a szövetkezetekben nehezebb is, költségesebb tg a munka, s az eredmények is szerényebbek. Az állam támogatja ezeket a gazdaságokat, mindez azonban kevésnek bizonyult ott, ahol a kedvezőtlen adottságokat még vezetési és egyéb gondok Is tetézték. Erre a Somoskőújfalui termelőszövetkezetben volt az idén sajnálatos példa. Nem törvényszerű azonban, hogy egy gazdaságban ilyen kritikus helyzet álljon elő. A káliéi és a palotási szövetkezetek példája bizonyítja ezt legjobban. A két szövetkezet tetemes veszteséggel zárta korábban az esztendőt. De komolyan vették a figyelmeztetést, a vezetők és a tagok, vállvetve dolgoztak egész éven át. Kállán egészen kiváló évet zártaik most. Visszafizették az adósságot és nyereségrészesedést is osztottak, de Palotáson Is negyven forint fölött volt a munkanap értéke. őst, hogy befejeződtek a zárszámadó közgyűlések, nyugalmasabbak a napok falun. A csend, a nyugalom azonban csak látszólagos. A szövetkezeti Irodákban már készülnek az új év gazdálkodási és pénzügyi tervei. Hamarosan sor kerül a tervtárgyaló közgyűlésekre is. A Jó tervekhez, a sikeres esztendőkhöz ezek a most lezajlott számvetéseik adták az alapot. Természetesen csak abban a szövetkezetben, ahol a vezetők és a tagok nemcsak az eredményeket, a sikereket „kergették”, hanem kritikus szemmel vizsgálták a gondokat, bajokat is. Vinczc Istvánná Nyugdíjban, do nőm munka nélkül A néhány keresetlen, szívből jövő, meleg szó emlékezetes marad Tajti Imire siaámára a nyugdíjas években. Barátok, munkatársak jöttek össze, hogy köszöntsék, búcsúztassák nyugdíjba vonulása alkalmából a ménkesi pérttltkárt. Azon a napon történt ez, amikor megkapták a hírt; az akna éMizem lett az elmúlt évi eredményei alapján. Számára kettős ünnep volt ez és nem csoda, ha a végén elérzéke- nyült egy kicsit és amikor hazaért, még sokáig nem tudott elaludni. Az elmúlt éveken gondolkodott. a Volt favágó a mátrai erdőkben, arató és summás az ország különböző vidékein földbirtokosoknál. Most, amikor a nyugdíjhoz szedték össze az időt, az így eltöltött hét évből csak négy hónapot igazoltak. Abban az időben tehát még a társadalombiztosítást sem fizették a summásért. Kilenc nyáron volt részesarató. A kisterenyei bányához 1042-ben került. Kétízben bevonultatták, de harmadszor. amikor megkapta a behívót, harmadmagával a Mátrát választotta. A szénbányák korabeli nyilvántartásába neve után bejegyzés került: szökött. Három hónapot kellett várniuk az erdei rejtekhelyen a felszabadulásra. Megérte a bújkálás. * A felszabadulás után nyomban megalakult a pártszervezet Mát.ru mi ndszonlen Is. Tajti Imiét vezetőség! tagnak választották. Szervezte a pártot. a helyi rendőrök parancsnoka lett. öt választották meg a Nemzeti Bizottság elnökévé. Volt a falunak párt- tltkáira, bírója a tanács, választásig. Társadalmi funkciók voltak ezek. Az első tanácsválasztáson elnöknek választották. Élete, munkásság« a felszabadulástól szinte megszakítás nélkül kapcsolódott a faluja, Mátramindszant életéhez, és ma Is tanácstag. ♦ A tanácsi apparátusból 1967- hen került, vissza a bányához. Ménkesen azóta párttltkár volt. Járta a bányát, szánté naponta. Kereste az embereket és fáradhatatlannak ismerték. Tájékozottságát éppen ennek a mindennapos közös munkának, eszmecserének köszönhette. Halk szavú, szerény ember akkor is, ha az emberekkel beszél és akkor la, amikor a gazdasági-műszaki vezetőkkel tárgyal az egéaz aknát érintő kérdésekben. Az egyszerűség, megfontoltság volt mindig az erénye és talán ebből fakadt tekintélye Is. Volt gond ennél a bányánál elég. Amikor idekerült 60 vagont termeltek naponta, most csaknem 100 vagon a terv. Sokat fejlődött ez az üzem. Üj, korszerűbb módszerek honosodtak meg. A műszaki fejlesztés, a termelés koncentrációja mellett változtak, formálódtak, cksze- kövácsolódtak Itt 1« az emberek. Ebben n pártszervezetnek oroszlánrésze volt és Tajti Imre, a titkár a jól végzett munka tudatában vonulhat pihenőre, ha ugyan lesz erre ideje. A bányánál most más vette át a teendőket, de ott- ivon, a faluban várják Tajti Imrét. Egy kommunistának mindig akad tennivalója, még akkor Is, ha hivatalosan nyugalomba vonul. Ö is csak Ízlelgeti még a hirtelen Jött nyugalmat, de közben már új tervek, tennivalók Járnak az eszében. Olyan dolgok, amelyekre több Idő jut most már. Nyugdíjba ment. de nem maiad munka nélkül. (B. i.) Jelentés a munkáról Jövedelemi fogyasztás (országos adatok) l*éó 1*67 1*66 ?*ó* Az árok váltató» 1968 - ka Jftg-hw L»a~ni-A..y rwftMfe) Vi«M fMtm MM cikkek Orvosi felszerelésre A balassagyarmati járásban sikerült megvalósítani az orvosi körzetek arányosítását. A drégelypalánki körzet megbontásával, s a szügyi körzet a tervezettnél korábbi — április 4-i — kialakításával a körönként! betegátlag mintegy két- ezer-háromszázötven lesz. A körzeti ellátás javítására a múlt évben mintegy 600 ezer forint értékű felszerelést kaptak a községek: vízmelegítőket, magas nyomású sterilizátorokat, oltóanyagokat, gyógyszereket stb. A kielégítőnek mondható helyzet ellenére Is n községi tanácsoknak többet kellene magukra vállalni — az őrhalml példához hasonlóan jobban fel kellene használni a lakosság segítőkészségét. lő feruezes rugalmas kereskedelempolitika Mindnyájan vásárlók vagyunk, tehát több-kevesebb tapasztalattal rendelkezünk, hogy javul-e az áruellátás. Amikor az üzletben azt válaszolják, hogy „sajnos nincs, elfogyott”, bosszankodom. Bizonyára így vagyunk ezzel mi, vásárlók valamennyien. Ilyenkor aztán bármennyire is tudjuk, hogy a kereskedelem dolgozói „mosolyunkért” versenyeznek, ettől nem hatódunk meg, sőt azt a kritikát is az eladó nyakába varrjuk, amely az iparra tartozik. Mindebből kitűnik, hogy a kereskedelem nem szűkíthető le elosztásra, nemcsak szakmai kérdés, hanem közvetlen hatást gyakorol a lakosság közérzetére, hangulatára. Az áruellátás szoros összefüggésben van az életszínvonallal, tehát fontos politikai tényező. Változó igények, korszerű árukínálat Nógrád megye Tanácsának egy korábbi határozata szerint a kereskedelem legfőbb feladata az, hogy a lakosság különböző társadalmi rétegeinek Igényét egyre differenciáltabban kielégítsék, a kereslet-kínálat összhangját a lehető legjobban érvényesítsék. Megyénk kereskedelme az elmúlt hónapokban általában eleget tett az alapvető követelményeknek. Nógrád kiskereskedelme 1969-ben 2,4 milliárd forgalmat bonyolított le, 9,5 százalékkal többet mint á megelőző évben. Ne hamarkodjuk el az örőmújjongást, a tervtúlteljesítés sikere sok kellemetlen problémával keveredik. A tervezettnél 4,2 százalékkal több volt a tavalyi forgalom, holott a hiánycikkek száma lényegesen nem csökkent. Átmenetileg közkedvelt és nagyobb mennyiségben keresett áruk kifogytak. Ismétlem. Megyénk kiskereskedelmi forgalma az elmúlt évben a tervezettnél 4,2 százalékkal több volt. Ez 102 millió forintos forgalomtöbbletet jelent. Mikor, honnan és milyen költségtöbblettel szerezték be ezt a jelentős árumennyiséget! KI viselte ennek következményeit? Az Ipar. a kereskedelem, vagy a vásárlók? Vagy a kereskedelem és az ipar tervezése, illetve a tervezés és a megrendelések között nincs összefüggés? A helyi kereskedelem vezetői arra hivatkoznak, hogy az Ipar velük „szóba sem áll”, a megyében nincs nagykereskedelmi vállalat, csak vegyi- és PlERT-lerakat működik és ez mindenképpen hátrányos. Azt Is mondják, hogy az ipar végezzen piackutatást, ennek megfelelően termeljen és pontosan szállítsa azt, amit a kereskedelem megrendelt, de ne a felét és a harmadát. Vajon csak az Ipar feladata és érdeke a piackutatás? Ezzel nem lehet egyetérteni, hiszen velünk, vásárlókkal a kereskedelem találkozik, ml Joggal elvárjuk, hogy a pult két oldalán dőljön el, hogy pénzünkért mit vásárolhatunk. Ügy gondolom, hogy a kereskedelem nem mondhat le az ipart befolyásoló szerepéről. Sőt, a tervutasításos módszer megszüntetése, a gazdaságirányító rendszer fokozottabban megköveteli, hogy Iparunk és kereskedelmünk a lakosság érdekében az eddiginél jobban együttműködjék. Mit bizonyítanak a tesztek? Ma már nem elég azt megállapítani, hogy a lakosság vásárlásának szerkezetű az előző évektől eltérően alakult, a parasztság nemcsak egyre többet vásárol, hanem egyre jobb és korszerűbb árut keres, az is szükséges, hogy a kereskedelem ennek megfelelően rendeljen és minden rendelkezésére álló eszközzel sürgesse, hogy az ipar a változó igényeknek megfelelő árut szállítsa. Nógrád megyében a ruházati kiskereskedelmi forgalom az elmúlt évben gyorsabban fejlődött, mint az elmúlt évtized bármelyik évében. De még több és még jobb felöltő és télikabát kellett volna. A tél elején érthetetlenül kevés volt a flaneláru, a bundanadrág és a harisnyanadrág. Az üzletekből már hetekkel karácsony előtt elfogyott a magnetofon, a televízió, a hajszárító és a hőkandalló. Pedig a Pécskő Aruház a jobb áruellátás reményében közös üzemelésre szerződést kötött a RAVILL-el, de az együttműködéssel, az áruválasztékkal sem a Pécskő vezetői, sem a vásárlók nem elégedettek. Megyénk tanácsi kiskereskedelme a tavalyi évhez képest az Idén 8,5—9 százalékos forgalomemelkedést tervez, a Centrum Áruházhoz hasonlóan. A szövetkezeti kereskedelem összesítése még nem készült el, de több vidéki ÁFÉSZ Indokolatlanul annyira alátervezett, hogy a küldöttközgyűlésen reálisabb program készítésére kellett őket biztani. Mindebből nem akarunk messzemenő és általános érvényű következtetéseket levonni, de emlékeztetni szeretnénk arra, hogy tavaly év elején a lakosság vásárlóerejét alábecsülte az ipar és a kereskedelem. Vontatottan, késedelmesen írták alá a szerződéseket. túlzott óvatossággal rendelt a nagy- «és a kiskereskedelem. Mi lett ennek a következménye? Sok olyan terméket eladtak külföldre, amire itthon is nagy szükség lett volna. Igáz, ennek a vlsz- szás helyzetnek pénzügyi okai is voltak. A kereskedelem hitelpolitikai kedvezményeket kapott, de erre sokan azt mondják, hogy az idén hitel van, de nincs áru, keveset és késedelmesen szállít az ipar. Van ebben igazság, de hamisság is. Az a véleményem, hogy az Ipar és a kereskedelem vezetői söpörjenek a saját portájuk előtt. A Gazdaságkutató Intézet tájékoztatót tett közzé, hogy az ipari és a kereskedelmi vállalatok hogyan ítélik meg fejlődési lehetőségüket. A3 Iparvállalatok becslése — országos átlagban — az Idén 5,3 százalékos termelésnöveléssel számol. De a kiskereskedelmi vállalatok 1970-re csak 4,8 százalékos forgalom- növekedést terveztek és még ennél is kisebb ütemű belkereskedelmi értékesítést becsülnek az Iparvállalatok vezetői? Vajon mivel indokolják ezt? A rendkívül óvatos és visszahúzó magatartásra a tesztek aligha adnak kielégítő választ. A kiskereskedelmi vállalatok az idén miért akartak csak 4,8 százalékos forgalomnövekedést tervezni, holott 1969-ben 9—10 százalékkal nőtt a forgalom? Gyorsabb ütemű fejlődés Az MSZMP Központi Bizottságának novemberi ülése, az országgyűlés decemberi és mostani vitája ráirányította a figyelmet, hogy a kereskedelem tervezése, üzletpolitikája jobban szolgálja a lakosság ellátását. Ismeretes, hogy az Iparvállalatok létszáma mintegy két százalékkal női. az iparban legalább öt százalékos bérnövekedéssel számolhatunk, de a parasztság pénzbevételei még ennél is gyorsabban emelkednek és tovább szaporodtak a takarékbetétek Mindent egybevetve az Idén tovább növekszik a lakosság vásárlóereje. A kereslet-kínálat törvénye, a piaci egyensúly fenntartása azt követeli, hogy a vállalatok aktív, dinamikus üzletpolitikát folytassanak, a keresett cikkekből az eddiginél többet gyártsanak és többet értékesítsenek. Ügy tűnik —- tisztelet a kivételnek —, hogy vállalataink többsége a kényelmesebb és a biztonságosabb megoldást választja. Eddig megtehették, mert nyereségüket és részesedésüket aligha veszélyeztették. De itt az ideje, hogy köz- gazdasági módszerekkel, az ösztönzők célszerű módosításával és politikai, társadalmi hatással a vállalatok vezetőit a lakosság Igényelnek jobb kielégítésére, a keresett cikkek fokozott termelésére és értékesítésére, a versenyképesség megtartására és fokozására késztessék. Dr. Fazekas László NÓGRÁD — 1970. március 8., vasárnap 3 l
