Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

Számvetés után ■február, az összegezés, az értékelés hó-. ® napja volt a megye több mint nyolc­van termelőszövetkezetében. A zárszámadó közgyűléseken csaknem 24 ezer termelőszö­vetkezeti tag vetett számot a múlt esztendei munkával. A közös munka elemzése az új körülmények között különös jelentőséggel bír, hiszen az önállóság egyben azt Is jelen­ti: a szövetkezet gyarapodása, a tagok jöve­delme egészen szoros függvénye lett a gaz- dál kodásnak A mostani tanácskozások a hasznos ta­pasztalatok egész sorával gazdagították a ve­zetőket, a tagokat egyaránt. Ezek közül leg­szembetűnőbb, hogy a korábbinál alaposabb számvetés készül a gazdaságokban. A szövet­kezetek vezetői, az ellenőrző bizottságok a valóságot'egészen pontosan tükröző beszámo­lót terjesztették a közgyűlés elé. Kevesebb volt benne a „tömjén”, s Így nem vette el füstje a szövetkezeti tagok látását. A köz­gyűléseken tagok és alkalmazottak közUl so­kan kértek szót Az apró egyéni gondok, vélt sérelmeit helyett a legtöbben a gazdálkodóst* a közös munkát elemezték nagy felelősség­gel. Ajánlásokat adtak a szövetkezeti vezetők­nek, hogyan lehetne gyorsan, hatékonyan se­gíteni a gondokon. Az is Igaz, amennyire nehéz, annyira köny- nyü helyzetben is voltak az Idén a beszámo­lóvezetők. Volt miről beszélniök. Ismeretes, hogy a mezőgazdaság ritka jó esztendőt zárt. A termelés soha nem mért ütemben növe­kedett. A hatszázalékos emelkedés egyben azt Is jelenti, hogy megelőzte az ipari ter­melés fejlődésének ütemét. A nógrádi ter­melőszövetkezetek erőfeszítései, ha szerényen is. de mégiscsak erősítették az országos si­kereket. A növénytermesztés a legtöbb gazdaságban a vártnál több bevétellel gyarapította a kö­zöst. A gabona, ha nem is érte el a koráb­bi esztendő rekordját, így is szépen fizetett. A megyéi átlag 14,4—15 mázsa között volt. De Szécsénvben Sümegi János elnök arról adott számot, hogy búzából húsz mázsán fe­lüt termett minden hold. Igaz, elmaradtak a korábbi, majd 23 mázsás terméstől, de így is fölötte vannak az országos átlagnak. S a szécsényiék példája nem egyedülálló. A ka­pásokat már több helyen is megviselte a ko­ra tavasza fagy, a szárazság. Azonban a ter­melőszövetkezeti asszonyok szorgalmas mun­kája. az anyagi érdekeltség alkalmazása vé­gül is sokat „hozott” a cukorrépán, a kukori­cán, a burgonyán. Különösen a kukorica je­lentett kellemes meglepetést. A pásztói já­rás több gazdaságában is 20—25 mázsa volt a holdankónti hozam. A zárszámadó közgyűlések beszámolóiból az is kiderült: az állattenyésztés a nagy át­alakulások időszakát „éli”. Hollókőben az egészséges szarvasmarha-állomány kialakítá­sáért tettek nagy erőfeszítéseket. Egymillió forintért vásároltak Jószágokat a beteg, gyen­gén tejelő állatok pótlására. Az egyesült nóg­rádi termelőszövetkezetben tavaly a szako­sított állattenyésztő telepek kialakításán fá­radoztak. A nagyobb, az erősebb gazdaságok­ban — Érsekvadkerten, Szécsényben — az iparszerü hústermelés megszervezését kezd­ték el. A litkei sertéshizlalási vállalkozást ha­sonló célból alakították a társult szövetkeze­tek. Mindezek ellenére az állattenyésztés, a hozamok növekedése csak lassan tudta kö­vetni a növénytermesztésben bekövetkezett, szinte ugrásszerű változást. A gépek, u vegy­szerek az új növényfajták hatékonyabb, gyor­sabban megtérülő „beruházások”, mint a kor­szerű Allatszállások építése, nagy hozamú te­nyészállatok vásárlása. A közösben végzett munkának egyaránt hasznát látták a tagok és az alkalmazottak is. Ezt bizonyítja, hogy egy sor szövetkezet­ben új tagok jelentkeztek. Olyanok is felvételüket kérték, alak eddig az Iparban dolgoztak. A karancssagi egyesült termelő­szövetkezetben 76 forint volt az egy munka­napra jutó kereset. Azok a tagok, akik rend­szeresen dolgoztak 2—3 ezer forintot kerestek havonta. Természetesen jelentős összeget tar­talékolt Is a szövetkezet, hogy az idén se ér­je meglepetés a tagokat. A szövetkezet, egyen­letes fejlődése, a biztos keieset arra buzdítja a férfiakat, az asszonyokat, hogy rendszere­sen dolgozzanak. Győri János, a tsz elnöke mondotta, hogy a kapások területét már mind elvállalták művelésre a tagok. Kár lenne eltagadni, hogy a szövetkezetek egyenletes fejlődése, haladása mellett gond­jaink is voltak tavaly, A megye mostoha ter­mészeti adottságai miatt a szövetkezetek egy • része kedvezőtlen körülmények között gaz­dálkodik. Ezekben a szövetkezetekben ne­hezebb is, költségesebb tg a munka, s az eredmények is szerényebbek. Az állam tá­mogatja ezeket a gazdaságokat, mindez azon­ban kevésnek bizonyult ott, ahol a kedvezőt­len adottságokat még vezetési és egyéb gon­dok Is tetézték. Erre a Somoskőújfalui terme­lőszövetkezetben volt az idén sajnálatos pél­da. Nem törvényszerű azonban, hogy egy gazdaságban ilyen kritikus helyzet álljon elő. A káliéi és a palotási szövetkezetek példája bizonyítja ezt legjobban. A két szövetkezet tetemes veszteséggel zárta korábban az esz­tendőt. De komolyan vették a figyelmeztetést, a vezetők és a tagok, vállvetve dolgoztak egész éven át. Kállán egészen kiváló évet zártaik most. Visszafizették az adósságot és nyere­ségrészesedést is osztottak, de Palotáson Is negyven forint fölött volt a munkanap ér­téke. őst, hogy befejeződtek a zárszámadó közgyűlések, nyugalmasabbak a na­pok falun. A csend, a nyugalom azonban csak látszólagos. A szövetkezeti Irodákban már készülnek az új év gazdálkodási és pénzügyi tervei. Hamarosan sor kerül a terv­tárgyaló közgyűlésekre is. A Jó tervekhez, a sikeres esztendőkhöz ezek a most lezajlott számvetéseik adták az alapot. Természetesen csak abban a szövetkezetben, ahol a vezetők és a tagok nemcsak az eredményeket, a si­kereket „kergették”, hanem kritikus szem­mel vizsgálták a gondokat, bajokat is. Vinczc Istvánná Nyugdíjban, do nőm munka nélkül A néhány keresetlen, szív­ből jövő, meleg szó emlékeze­tes marad Tajti Imire siaámára a nyugdíjas években. Bará­tok, munkatársak jöttek össze, hogy köszöntsék, búcsúztas­sák nyugdíjba vonulása alkal­mából a ménkesi pérttltkárt. Azon a napon történt ez, ami­kor megkapták a hírt; az ak­na éMizem lett az elmúlt évi eredményei alapján. Számára kettős ünnep volt ez és nem csoda, ha a végén elérzéke- nyült egy kicsit és amikor ha­zaért, még sokáig nem tudott elaludni. Az elmúlt éveken gondolkodott. a Volt favágó a mátrai er­dőkben, arató és summás az ország különböző vidékein földbirtokosoknál. Most, amikor a nyugdíjhoz szed­ték össze az időt, az így el­töltött hét évből csak négy hónapot igazoltak. Abban az időben tehát még a társada­lombiztosítást sem fizették a summásért. Kilenc nyáron volt részesarató. A kisterenyei bányához 1042-ben került. Kétízben bevonultatták, de harmad­szor. amikor megkapta a be­hívót, harmadmagával a Mátrát választotta. A szén­bányák korabeli nyilvántar­tásába neve után bejegyzés került: szökött. Három hó­napot kellett várniuk az er­dei rejtekhelyen a felszaba­dulásra. Megérte a bújkálás. * A felszabadulás után nyom­ban megalakult a pártszerve­zet Mát.ru mi ndszonlen Is. Taj­ti Imiét vezetőség! tagnak választották. Szervezte a pár­tot. a helyi rendőrök pa­rancsnoka lett. öt választot­ták meg a Nemzeti Bizottság elnökévé. Volt a falunak párt- tltkáira, bírója a tanács, válasz­tásig. Társadalmi funkciók voltak ezek. Az első tanács­választáson elnöknek válasz­tották. Élete, munkásság« a felszabadulástól szinte meg­szakítás nélkül kapcsolódott a faluja, Mátramindszant életé­hez, és ma Is tanácstag. ♦ A tanácsi apparátusból 1967- hen került, vissza a bányához. Ménkesen azóta párttltkár volt. Járta a bányát, szánté naponta. Kereste az embere­ket és fáradhatatlannak is­merték. Tájékozottságát ép­pen ennek a mindennapos kö­zös munkának, eszmecserének köszönhette. Halk szavú, szerény ember akkor is, ha az emberekkel beszél és akkor la, amikor a gazdasági-műszaki vezetőkkel tárgyal az egéaz aknát érintő kérdésekben. Az egyszerűség, megfontoltság volt mindig az erénye és talán ebből fakadt tekintélye Is. Volt gond ennél a bányánál elég. Amikor ide­került 60 vagont termeltek naponta, most csaknem 100 vagon a terv. Sokat fejlődött ez az üzem. Üj, korszerűbb módszerek honosodtak meg. A műszaki fejlesztés, a ter­melés koncentrációja mellett változtak, formálódtak, cksze- kövácsolódtak Itt 1« az embe­rek. Ebben n pártszervezetnek oroszlánrésze volt és Tajti Imre, a titkár a jól végzett munka tudatában vonulhat pihenőre, ha ugyan lesz erre ideje. A bányánál most más vette át a teendőket, de ott- ivon, a faluban várják Tajti Imrét. Egy kommunistának mindig akad tennivalója, még akkor Is, ha hivatalosan nyu­galomba vonul. Ö is csak Íz­lelgeti még a hirtelen Jött nyugalmat, de közben már új tervek, tennivalók Járnak az eszében. Olyan dolgok, ame­lyekre több Idő jut most már. Nyugdíjba ment. de nem ma­iad munka nélkül. (B. i.) Jelentés a munkáról Jövedelemi fogyasztás (országos adatok) l*éó 1*67 1*66 ?*ó* Az árok váltató» 1968 - ka Jftg-hw L»a~ni-A..y rwftMfe) Vi«M fMtm MM cikkek Orvosi felszerelésre A balassagyarmati járásban sikerült megvalósítani az orvo­si körzetek arányosítását. A drégelypalánki körzet megbon­tásával, s a szügyi körzet a tervezettnél korábbi — április 4-i — kialakításával a körön­ként! betegátlag mintegy két- ezer-háromszázötven lesz. A körzeti ellátás javítására a múlt évben mintegy 600 ezer forint értékű felszerelést kap­tak a községek: vízmelegítő­ket, magas nyomású sterilizá­torokat, oltóanyagokat, gyógy­szereket stb. A kielégítőnek mondható helyzet ellenére Is n községi tanácsoknak többet kellene magukra vállalni — az őrhalml példához hasonlóan jobban fel kellene használni a lakosság segítőkészségét. lő feruezes rugalmas kereskedelempolitika Mindnyájan vásárlók va­gyunk, tehát több-kevesebb tapasztalattal rendelkezünk, hogy javul-e az áruellátás. Amikor az üzletben azt vála­szolják, hogy „sajnos nincs, el­fogyott”, bosszankodom. Bi­zonyára így vagyunk ezzel mi, vásárlók valamennyien. Ilyen­kor aztán bármennyire is tud­juk, hogy a kereskedelem dol­gozói „mosolyunkért” verse­nyeznek, ettől nem hatódunk meg, sőt azt a kritikát is az eladó nyakába varrjuk, amely az iparra tartozik. Mindebből kitűnik, hogy a kereskedelem nem szűkíthető le elosztásra, nemcsak szakmai kérdés, ha­nem közvetlen hatást gyako­rol a lakosság közérzetére, hangulatára. Az áruellátás szo­ros összefüggésben van az életszínvonallal, tehát fontos politikai tényező. Változó igények, korszerű árukínálat Nógrád megye Tanácsának egy korábbi határozata sze­rint a kereskedelem legfőbb feladata az, hogy a lakosság különböző társadalmi rétegei­nek Igényét egyre differenci­áltabban kielégítsék, a keres­let-kínálat összhangját a le­hető legjobban érvényesítsék. Megyénk kereskedelme az el­múlt hónapokban általában eleget tett az alapvető köve­telményeknek. Nógrád kiske­reskedelme 1969-ben 2,4 milli­árd forgalmat bonyolított le, 9,5 százalékkal többet mint á megelőző évben. Ne hamarkodjuk el az örőmújjongást, a tervtúltelje­sítés sikere sok kellemetlen problémával keveredik. A ter­vezettnél 4,2 százalékkal több volt a tavalyi forgalom, hol­ott a hiánycikkek száma lé­nyegesen nem csökkent. Át­menetileg közkedvelt és na­gyobb mennyiségben keresett áruk kifogytak. Ismétlem. Megyénk kiskereskedelmi for­galma az elmúlt évben a ter­vezettnél 4,2 százalékkal több volt. Ez 102 millió forintos forgalomtöbbletet jelent. Mi­kor, honnan és milyen költ­ségtöbblettel szerezték be ezt a jelentős árumennyiséget! KI viselte ennek következménye­it? Az Ipar. a kereskedelem, vagy a vásárlók? Vagy a ke­reskedelem és az ipar terve­zése, illetve a tervezés és a megrendelések között nincs összefüggés? A helyi kereskedelem ve­zetői arra hivatkoznak, hogy az Ipar velük „szóba sem áll”, a megyében nincs nagykeres­kedelmi vállalat, csak vegyi- és PlERT-lerakat működik és ez mindenképpen hátrányos. Azt Is mondják, hogy az ipar végezzen piackutatást, ennek megfelelően termeljen és pon­tosan szállítsa azt, amit a kereskedelem megrendelt, de ne a felét és a harmadát. Va­jon csak az Ipar feladata és érdeke a piackutatás? Ezzel nem lehet egyetérteni, hiszen velünk, vásárlókkal a keres­kedelem találkozik, ml Joggal elvárjuk, hogy a pult két ol­dalán dőljön el, hogy pén­zünkért mit vásárolhatunk. Ügy gondolom, hogy a keres­kedelem nem mondhat le az ipart befolyásoló szerepéről. Sőt, a tervutasításos módszer megszüntetése, a gazdaságirá­nyító rendszer fokozottabban megköveteli, hogy Iparunk és kereskedelmünk a lakosság érdekében az eddiginél job­ban együttműködjék. Mit bizonyítanak a tesztek? Ma már nem elég azt meg­állapítani, hogy a lakosság vásárlásának szerkezetű az előző évektől eltérően ala­kult, a parasztság nemcsak egyre többet vásárol, hanem egyre jobb és korszerűbb árut keres, az is szükséges, hogy a kereskedelem ennek megfe­lelően rendeljen és minden rendelkezésére álló eszközzel sürgesse, hogy az ipar a vál­tozó igényeknek megfelelő árut szállítsa. Nógrád megyében a ruhá­zati kiskereskedelmi forgalom az elmúlt évben gyorsabban fejlődött, mint az elmúlt év­tized bármelyik évében. De még több és még jobb felöl­tő és télikabát kellett volna. A tél elején érthetetlenül ke­vés volt a flaneláru, a bun­danadrág és a harisnyanad­rág. Az üzletekből már hetek­kel karácsony előtt elfogyott a magnetofon, a televízió, a hajszárító és a hőkandalló. Pedig a Pécskő Aruház a jobb áruellátás reményében közös üzemelésre szerződést kötött a RAVILL-el, de az együttmű­ködéssel, az áruválasztékkal sem a Pécskő vezetői, sem a vásárlók nem elégedettek. Megyénk tanácsi kiskeres­kedelme a tavalyi évhez ké­pest az Idén 8,5—9 százalékos forgalomemelkedést tervez, a Centrum Áruházhoz hasonló­an. A szövetkezeti kereskede­lem összesítése még nem ké­szült el, de több vidéki ÁFÉSZ Indokolatlanul annyi­ra alátervezett, hogy a kül­döttközgyűlésen reálisabb program készítésére kellett őket biztani. Mindebből nem akarunk messzemenő és álta­lános érvényű következtetése­ket levonni, de emlékeztetni szeretnénk arra, hogy tavaly év elején a lakosság vásárló­erejét alábecsülte az ipar és a kereskedelem. Vontatottan, késedelmesen írták alá a szer­ződéseket. túlzott óvatossággal rendelt a nagy- «és a kiske­reskedelem. Mi lett ennek a következménye? Sok olyan terméket eladtak külföldre, amire itthon is nagy szükség lett volna. Igáz, ennek a vlsz- szás helyzetnek pénzügyi okai is voltak. A kereskedelem hi­telpolitikai kedvezményeket kapott, de erre sokan azt mondják, hogy az idén hitel van, de nincs áru, keveset és késedelmesen szállít az ipar. Van ebben igazság, de hamisság is. Az a vélemé­nyem, hogy az Ipar és a ke­reskedelem vezetői söpörjenek a saját portájuk előtt. A Gazdaságkutató Intézet tájékoztatót tett közzé, hogy az ipari és a kereskedelmi vállalatok hogyan ítélik meg fejlődési lehetőségüket. A3 Iparvállalatok becslése — or­szágos átlagban — az Idén 5,3 százalékos termelésnöve­léssel számol. De a kiske­reskedelmi vállalatok 1970-re csak 4,8 százalékos forgalom- növekedést terveztek és még ennél is kisebb ütemű bel­kereskedelmi értékesítést be­csülnek az Iparvállalatok ve­zetői? Vajon mivel indokol­ják ezt? A rendkívül óvatos és visszahúzó magatartásra a tesztek aligha adnak kielégí­tő választ. A kiskereskedel­mi vállalatok az idén miért akartak csak 4,8 százalékos forgalomnövekedést tervezni, holott 1969-ben 9—10 száza­lékkal nőtt a forgalom? Gyorsabb ütemű fejlődés Az MSZMP Központi Bi­zottságának novemberi ülése, az országgyűlés decemberi és mostani vitája ráirányította a figyelmet, hogy a kereskede­lem tervezése, üzletpolitikája jobban szolgálja a lakosság ellátását. Ismeretes, hogy az Iparvállalatok létszáma mint­egy két százalékkal női. az iparban legalább öt százalé­kos bérnövekedéssel számol­hatunk, de a parasztság pénz­bevételei még ennél is gyor­sabban emelkednek és tovább szaporodtak a takarékbetétek Mindent egybevetve az Idén tovább növekszik a lakosság vásárlóereje. A kereslet-kíná­lat törvénye, a piaci egyen­súly fenntartása azt követeli, hogy a vállalatok aktív, dina­mikus üzletpolitikát folytas­sanak, a keresett cikkekből az eddiginél többet gyártsa­nak és többet értékesítsenek. Ügy tűnik —- tisztelet a ki­vételnek —, hogy vállalata­ink többsége a kényelmesebb és a biztonságosabb megoldást választja. Eddig megtehették, mert nyereségüket és része­sedésüket aligha veszélyeztet­ték. De itt az ideje, hogy köz- gazdasági módszerekkel, az ösztönzők célszerű módosítá­sával és politikai, társadalmi hatással a vállalatok vezetőit a lakosság Igényelnek jobb kielégítésére, a keresett cik­kek fokozott termelésére és értékesítésére, a versenyké­pesség megtartására és foko­zására késztessék. Dr. Fazekas László NÓGRÁD — 1970. március 8., vasárnap 3 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom