Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
\ Az Acélgyáré a szó Tíz százalék nem Nógrádi megye szabálysértői jellemző az egészre Az utóbbi időben több ízben foglalkoztunk a Dunai Vasmű és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek közötti kooperációnak azzal a vonásával, hogy a termelőüzem csak meglehetősen magas járulékos anyag átvételi kötelezettség mellett hajlandó kötöttszén tartalmú acélféleségeket szállítani a salgótarjániaknak. Nyilvánvaló segítőszándékkal boncolgattuk az okokat, előzményeiket, kerestük az együttműködés javításának lehetőségeit. Létrejött a két partner között egy új, hatékonyabb, szocialista tartalmú kontaktus, a minő- séglánc, amely a közös törekvések eredményességét hivatott szolgálni. Legutóbb „Ismét a harminc százalékról” című írásunkban számos gondolatot és kérdést vetettünk fel, amelyekre Ür- mössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek műszaki igazgatóhelyettese válaszolt. Mérlegelte a kialakult helyzetet és részletesen taglalta álláspontjukat. Sorait most — a sorozat teljessége kedvéért és egyben záróakkordjaként — az olvasók asztalára tesszük. „A Salgótarjáni Kohászati üzemek hosszabb idő óta gyártja a magas karbontartalmú acélfajtákat, és a szükséges alapanyagot korábban az Ózdi Kohászati Üzemektől szerezte be — írja Ürmössy László. — Ózdon 125 milliméter széles melegtekercset tudnak gyártani, amit csak a hideg- hengermű régi, kis teljesítményű gépein lehetett feldolgozni. A gazdaságosság növelése érdekében vizsgálódni kezdtünk, honnan lehetne ennél szélesebb, 380 milliméteres alapanyagot beszerezni? Sikerült is 1967-beh csehszlovák partnerekkel kapcsolatot teremteni és az anyagszállítást megindítani. Az importanyag jelentős részben fedezte igé- nyeánket. Az exportérdeklődések fokozódása miatt egyre több nagy szilárdságú anyagra lett szükségünk, ezért a csehszlovák kooperáció mellett igyekeztünk a Dunai Vasművel is szerződéses viszonyt teremteni. Bár a vasmű gyártási programjában nem szerepeltek a kívánt minőségű acélfajták, mégis vállalkoztak megrendeléseink teljesítésére. A vállalt kötelezettségek megvalósítását a kezdeti időben megkönnyítette az a körülmény, hogy megrendeléseink a nagy karbontartalmú acélfélék több fajtájára terjedtek ki. Számunkra lényegében 0,4 és 0,7 százalék széntartalom között, minden lecsapolt acél megfelelő volt. A csehszlovák partnerrel az együttműködés időközben megszakadt, így az alapanyagellátás gondjai teljes egészében a Dunai Vasműre hárultak. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az igények zöme a 0,6—0,7 százalék széntartalmú acélok javára tolódott el, egyre kevesebb mennyiség kellett a 0,4—0,6 százalék kö- zöttiből. Ezek a változások tették szükségessé, hogy a vasmű a megrendelt mennyiség harmincszázaléka erejéig kérje a kívánatosnál alacsonyabb széntartalmú nyagok átvételét is, mivel azokat egyetlen más megrendelőjének sem tudja eladni. A kooperáció ilyen feltételek mellett is kedvező a számunkra, ezért a kapcsolatot változatlanul fenntartottuk — fejti ki Ürmössy László, amelyet számos ténnyel és megállapítással igyekszik alátámasztani. — A Kohászati Üzemeknek szüksége van a 0,6 százalékos széntartalom alatti acélfajtákra is. A harmincszázalék járulékos anyag ellensúlyozására kézenfekvő a megoldás, hogy ezeket az acélfajtáikat nem kell külön megrendelni. A gyártás bizonytalansági tényezőiből egyenesen következik, hogy ezek kerülnek majd az — általunk kritikusnak tartott — harminc százalékba. Tény, hogy a Dunai Vasmű a 0,6 százalékos széntartalom alatti acélokat is csak akkor adhatja át, ha azok a szabványnak megfelelnek. Az ettől eltérő, „akármilyen” minőség nem kerülhet leszállításra semmilyen körülményeik között sem. A leszállított alacsonyabb karbontartalmú adagokat eddig is be tudtuk osztani a rendelésekhez, — szögezi le a műszaki igazgató — a jelenleg rendelkezésre álló készlet is éppen így felhasználható. Keressük a további hasznosítás lehetőségeit is. A vállalat számára ez a tétel csak kisebb mértékű forgóalap-lekötést jelent, amelynek kamatterhe a gazdasági egyensúlyt kedvezőtlenül nem befolyásolja. Előnye, hogy a szállítási határidőket a hidegárunál javítja, sőt, exportmegrendelőit esetében ez árunövelő tényezővé válhat. Végeredményben: nagyobb veszteség érné a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket a magas széntartalmú acélokból készült termékek elhagyásából, mint amennyit a készlethitel kamatjai kitesznek.” Ürmössy László műszaki igazgatóhelyettes így fejezi be a levelét: „Nem tartjuk célravezetőnek két vállalat üzlettársi viszonyából kiragadni mindössze tíz százaléknyi hányadot, és azt a többi résztől elkülönítve, függetlenítve vizsgálni. Helyes, és teljes kép csak a kooperáció egészének körültekintő mérlegelésével alakítható ki. A kialakított partneri kapcsolatért legfeljebb a mi vállalatunk üzletpolitikáját, gazdasági döntéseink helyességét illetheti bírálat, semmiképpen ■sem a Dunai Vasmű álláspontját.” Ezzel a magunk részéről teljes egészében egyetértünk, s a megnyugtató sorok után reméljük, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek az alapanyagellátás a magas széntartalmú acélféleségekből az idén — ebben már a minőséglánc is segíthet — nem okoz any- nyi gondot, nehézséget és bosszúságot mint az elmúlt évben. K. S. — Ön szerint kedves igazgató, főmérnök, vagy osztály- vezető elvtárs milyen a jó titkárnő? — Művelt, szorgalmas, ügyes, rendes, figyelmes, nem feledékeny, precíz, ápolt, érti a munkáját, érdekli amit csinál, felelősséggel... — Elég, elég! — Hogy ennyi követelménynek eleget tegyen, ön, kedves titkárnő, mit tesz? — Beiratkoztam a TIT titkárnőképző kollégiumára. — És mit ér ez a tanfolyam? — Nagyon sokat. Hiszen csupa olyan tárgyú előadást hallgatunk, amely gyakorlati munkánk során szükséges. Magyar nyelvet és stílust, gaz- dosági ismereteket, ügyvitelt, levelezési ismereteket, jogot, kulturált magatartást. Az érettségizettek egy, a nem érettségizettek két év alatt. Hallottam, kétéves kísérleti tanfolyamot indítottak a gép- és gyorsíró iskolai tanulók számára is. Nem szívesen olvasnak Aiz osztrák közlekedési minisztérium prognózisa szerint a jelenlegi gépkocsiállomány 1980-xa megduplázódik. Az osztrák közlekedési szakemberek szerint az autósok szívesebben olvasnak az új autómodellekről, és a motortechnika kérdéseiről mint a biztonsági kérdésekről. Ez megnehezíti a balesetelhárítási szervek hatékonyabb propagandáját. Pedig az egyre fokozódó forgalomban az autózás csak akkor válhat kellemes időitöltéssé, ha megfelelő biztonságot is jelent. A TIT József Attila Szabad- egyetemén tíz éve kezdődött meg a titkárnők továbbképzése. A mai formában 1967 óta működik. Változatos témákkal ismerkednek, gyakorlati tanácsokat kapnak a hallgatók. Ügyelnek arra, hogy az órák ne legyenek fárasztók — hiszen hetente kétszer, 3—3 órára munka után jönnek a titkárnők, és a leendő titkárnők. Több csoportban, 200-nál többen iratkoztak be a tanfolyamra — sok közöttük a gyakorló titkárnő, de bőven 4 NÓGRÁD - 1970. március 8., vasárnap Eser hőmül 32 — Testre szabott bírság — Szívesen csinálják Mit mutat Nógnád megye 1989. évi szabálysértési statisztikája? Minden ezer ember közül 32 követ el szabálysértést. Országos adatunk nincs, ám ennek ellenére mondhatjuk: a megye „fertő- zöttsége” az országos átlag alatt van. A feljelentések száma a múlt évben 5,7 százalékkal, a bírság összege pedig 28 százalékkal növekedett 1968- hoz képest. A tanácsi szervekhez 1968-bam 2904, 1969- ben pedig 3370 szabálysértés „futott be”. Pontosan 466 az ügykülönbség. Vajon miért az emelkedés? Beszélhetünk-e morális romlásról? Új rendezés — felderítés összesen mintegy 170 szabálysértési cselekményről beszélhetünk. Az új jogszabályrendezés következtében a községi tanácsok hatáskörébe 38 cselekményfajta tartozik. Ezeket a szabálysértéseket helyben bírálják el, s azössz- szabáiysértések 60 százalékát ezek az ügyek teszik ki. A tulajdon elleni szabálysértések értékhatára 200 forintról 500 forintra emelkedett, s így bíróság helyett a tanácsokhoz kerül az ügy. Javult a felderítés is. Gondoljunk csak a nemrégiben megalakult mezőőri szervezetre. A mezőgazdaságban a tsz-ekmél történt lo- pások felderítésében a mezőőrök sokat segítenek. Kimondhatjuk: nem a morális romlás az oka, hogy nőtt a szabálysértések száma. Számok és magyarázat Tanácsi hatáskörben, a múlt éviben 22 közlekedési szabálysértést bíráltak eL (1968-ban 8-at). Érdekes, hogy ezeket tsiz-tagok követték el gépkocsival vagy traktorral. Menetlevél nélkül fuvaroztak, vagy ha volt menetlevél, rosszul volt kiállítva. Főleg a téli időszakban a tüzelpbeszerzés idején történtek ezek a szabálysértések. Miért? Vidéken kevés a magánfuvaros, és az AKÖV szolgáltatásait a községekre még nem terjesztette ki. Próbálkoznak hát magánerőből, szabálytalanul. A tankötelezettség megszegése: 1968-ban 260, 1969-ben 438 szabálysértés, A feljelentő az iskola, helyesebben annak igazgatója. Itt kissé mechanikus az eljárás. A megelőzésre kellene nagyobb gondot fordítani. Családlátogatásra, a körülmények felmérésére, a meggyőzésre gondolunk. Vá,sáriók megkárosítása? Két évvel ezelőtt 28 ügy, tavaly 17. A csökkenés nem azt jelenti, hogy jó a helyzet ezen a téren. Inkább azt, baj van a felderítő tevékenységgel. hiányzik a vásárlók kezdeményezése. Időzzünk az élelmiszer-hamisításoknál, a tej vizezésénél, a sütőipari termékeknél ' elkövetett szabálysértéseknél. (Spórolok a cukorral, a tejjel, lést: Kék fény.) A múlt évben 26 ilyenfajta szabálysértés volt. Ezek felderítése speciális ismereteket igényel. A vizsgálatot budapesti szakemberek végzik alkalomszerűen, mondhatni szúrópróbaként. Igény, hogy Nógrádban is megalakuljon egy szakemberekből álló olyan bizottság, amely az élelmiszer-hamisításokkal foglalkozik. Emelkedett az árdrágításokkal kapcsolatos szabálysértések száma. Sok a kontár. 1968-ban 90-en, 1969- ben 88-an kaptak bírságot kontárkodásért. Tekintélyes ez a szám, ha figyelembe vesz- szük, hogy a szolgáltató iparban mondhatni, mindenki kaphat iparengedélyt. Mindenáron növelni? A kiszabott bírság összege egy főre 1969-ben 241 forint volt. Az országos átlag 282 forint. A szécsényd járás egyik tsz^ében lopás történt. A tsz jelentést tett a községi tanácsnál, s a tanács 50 embert bírságolt meg, egységesen 50 forintot szabott ki fejenként, íme példa a helytelen bírságolásra. Testre szabott bírság kell. Az említett esetben nem vették figyelembe, hogy atöA Balassagyarmati járási- városi Rendőrkapitányság garázdaság bűntette miatt indított eljárást Markó Lajos 19 éves érsekvadkerti lakos ellen. Markó két társával Érsekvadkerten a Bokréta Étteremben italozott. Amikor fizetésre került volna a sor, a fiatalember értésére adta a felszolgálónak, hogy nincs szándékában fizetni. Amikor a felszolgáló ismételten felszólította Markot a számla rendezésére, ő nemcsak, hogy megütötte a meges elkövetés fokozott veszélyességet jelent, az 50 ember nem bírálható el egy kalap alatt, hiszen szociális körülményeik különbözőek, s harmadsorban az elkövetők között volt olyan, aki nem először, hanem már több alkalommal követett el szabálysértést. A bíróság mindé "- áron való növelése nem cél. Akkor jó és eredményes, ha jelentkezik visszatartó hatása. A cselekmény veszélyességét, az elkövető körülményeit is figyelembe leéli venni. Leggyakrabban 100 forinttól 300 forintig terejdő bírságot szabtak ki a múlt évben. JŐ az összetétel A községi szabálysértési bizottságok munkájában 1700- an vesznek részt. A pedagógustól az ipari munkásig, a mezőgazdásztól a tsz-tagig. Többségük szívesen csinálja ezt a munkát. A bizottságok összetétele jó. Tárgyalásaik nyilvánosak, s így a visszatartó hatás is jelentkezik. A több mint egyéves tapasztalat két végletet is felvet. Az egyik: a tanácsok idegenkednek a bizottságok igénybevételétől. A titkár maga intézi a szabálysértési ügyeket. A másik: amikor minden ügyet a bizottság tárgyak Tapasztalat, hogy legjobb az a módszer, amikor az elkövetésit gyorsan követi az elbírálás. Még ebben a hónapban érdekes napirendi pont szerepel a megyei tanács ülésén. Először kerül tárgyalásra a szabálysértések ügyintézésének tapasztalata. pincémőt, hanem bele is rúgott. Salgótarjánban, a Salgó Étteremben ittasan érkezett a 18 éves F. Ferenc kiste- renyei lakos. A pincérek megtagadták kiszolgálását és kivezették az étteremből. F. Ferenc erre egy széndarabbal betörte az étterem konyhaablakát, s így bosz- szultá meg, amiért nem kapott italt. A Salgótarjáni városi-járási Rendőrkapitányság garázdaság miatt indított eljárást a fiatalkorú F. Ferenc ellen. Szokács László Éttermi garázdák... van gyors- és gépíró, adminisztrátor, technikus, előadó. Járnak saját ’elhatározásukból és munkahelyük javaslatára. Néhányuknak a vállalat fizeti az évi 600 forintos részvételi díjat. Akadt olyan is, akinek a tanfolyam elvégzése után térítették meg költségeit, mert észrevették — megérte. Járnak vidékről — Vác- ról, Százhalombattáról, Mo- norról, Maglódról. Sőt, még a kecskeméti TÜZÉP is küldött egy hallgatót, természetesen útiköltségét, szállodáját is fedezik. Néhány vállalat a fővárosban és vidéken, kihelyezett titkárnő-továbbképző tanfolyamot rendezett, így a Pamutnyomóipari Vállalat, az Ózdi Kohászati Művek, ezenkívül Egerben, Szegeden, Debrecenben van hasonló tanfolyam. Kis és nagy vállalatok, szövetkezetek, irodák, intézmények, tudományos intézetek titkárnői ülnek a padokban V égighallgattam egy-egy órát magyar nyelvből, ügyvitelből éá kulturált magatartásból. Az élöbbin nyelvtan, helyesírás, stílusgyakorlatok szerepeltek. Éppen a rokonértelmű szavakról, a szólásokról, a közmondásokról és az idegen szavak írásmódjáról és kiejtéséről esett szó. Az ügyvitel órákon olyan témákkal foglalkoznak, mint a vállalati igazgató szerepe, az alsószintű vezetők önállóságának jelentősége, a titkárnő és a vállalati ügyrend, az aláírási jogok, meghatalmazások és a titkárnő ezzel kapcsolatos feladatai, vagy a vezetők postájának, tárgyalásainak, utazásainak előkészítése, időbeosztásának nyilvántartása. A kulturált magatartás című tantárgy a hallgatók véleménye szerint is a legérdekesebb. Hiszen ennek keretében pszichológiai ismereteket sajátítanak el. De olyan témák is napirendre kerülnek, mint a munkaegészségügy, az emberekkel való bánásmód, korok és nemek szerint, a pihenés és a munka pszichológiája. Különórán kapnak kozmetikai és divattanácsot, s útbaigazítást arra is, hogy mit olvassanak. A résztvevők pedig kérdeznek, tanácsot várnak. Egyikük megkérdezte: „a főnököm kilenc ismeretlen embert fogadott, viszem a kávét, kinek adjam először?” „Minisztériumi osztályvezető és vöröskeresztes szervezőtitkárnő várja a főnökömet. Melyiket vezessem be először?” A többi tantárgy is hasonlóan érdekes, hasznos tudnivalókat tartogat. Posch Károly- né dr., aki maga is tanít levelezést és ügyvitelt, s lelke, szervezője a tanfolyamoknak — mondja el —, hogy rendszeresen megkérdezi, miről hallanának még szívesen, mire kíváncsiak. S az utolsó órát önfényképezésre használja — leíratja valamennyi hallgatóval egy-egy napját, mit csinálnak és hogyan. — Minden órámat szemléltetéssel, gyakorlati példával kezdem. Újsághírt olvasok fel. a kezdőknek megmutatom, milyen az ablakos boríték, a bizonylat. Azt szeretnénk elérni, hogy szinte játékosan könnyedek legyenek az órák, tapasztalatcserével oldjuk meg a problémákat. Még én is tanulok tőlük. — Látogatási jegyet vezetünk, s aki szorgalmasan hallgatta az órákat, elsajátította az ismereteket, azok munkahelyére a TIT a tanfolyam befejeztével levelet ír. Többen kaptak már e letJelek révén jobb, megfelelőbb beosztást. Olyan főnök is akadt, aki maga kereste fel levelével a tanfolyamot, hogy elmondja, nagyon hasznosnak találja, titkárnője gondosabb, hozzáértőbb lett. — A fiatalok sokszor még túloznak, az idősebbek, gyakorlottabbak, tudják, a munka a fontos. — Ön szerint milyen a jó titkárnő? — Aki legalább 30 százalék. ban tehermentesíti főnökét. Kádár Márta *
