Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

V 9^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP N OG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 56. SZÁM. ÁRA; 80 FILLER 1970. MÁRCIUS 7., SZOMBAT Járatlan utat taposott <3 oldal) „Verekedni" tudni kell... (4 oldal) Röpülj páva (szavazólap) (7—8 oldal) Kitüntetések Parlamentben emzetközi nőnap alkalmából A nemzetközi nőnap alkalmából pénteken a .Parlament kupolacsarnokában a nőmozgalomban kifejtett eredményes munkássága elismeréséül 100 nődolgozót tüntettek ki. Az ün­nepségen megjelent Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Erdei Lászlóné. a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Ott voltak a nemzet­közi nőnap alkalmából hazánkba látogatott csehszlovák, in­diai. jugoszláv, koreai, lengyel. NDK-beli. román, szovjet és vietnami nőküldöttségek. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás­paraszt kormány nevében köszöntötte a magyar nőmozga­lom legjobbjait. Beszédében kiemelte: L<osoiic*zi l*ál beszéde — Aa. idén haitvanadisaoi- emlékeziik meg a haladó világ a nemzetközi nőnapról. Az ünnepre készülve igaz megbe­csüléssel és őszinte szeretet­tel üdvözlöm nőmozgalmunk itt megjelent kiemelkedő munkásait. Egyben pedig igen értékes és vonzó személyükön keresztül hadd köszöntsem a magyar nőket, nélkülözhetet­len és nagyszerű társainkat az építőm«tikéban, a politi­kai vezetésben és a családi életben. — A felszabadulás óta el­telt negyedszázad küzdelmed és történelmi eredményei azt a lenini igazságot bizonyítják, hogy ,a proletariátus nem vívhatja ki a teljes szabadsá­got, ha nem vívja ki a nők teljes szabadságát”. — Gyakorlati tapasztalattá lett ennek a megállapításnak a másik oldala is. Az, hogy a nők kizárólag csak a szocia­lista társadalomban érhetik el a teljes egyenjogúságot: a Ma­gyar Népköztársaságban a keresők 40 százaléka, a diplo­mások 30 százaléka nő. Sza­vuk, állásfoglalásuk döntő té­nyező a munkahelyeken és a közéletben. De van még ten­nivaló. El kell érnünk, hogy a nők munkához való joga, a munkában teljes anyagi és er­kölcsi jogegyenlőséggel, a ve­zetésben való nagyobbarányú részvétellel párosuljon min­denütt. Le kell küzdeni azt az előítéletet is. amelynek kö­vetkeztéiben a családi felada­tok zöme még mindig az anyákra és feleségekre háruL — Kormányunk sokféle szo­ciális intézkedéssel, gyermek- gondozási segéllyel, az anya- és csecsemővédelem kiterjesz­tésével évről évre fokozottab­ban javítja a nők helyzetét. Erőteljesen érvényre kell jut­tatnunk azt a politikai törek­vésünket, hogy aZ egész tár­sadalom tisztelettel, megbe­csüléssel és gyengédséggel vegye körül a dolgozó nőt, az édesanyát, a hitvesitársat. — Önök különböző munka- területeken végeztek mara­dandó szolgálatokat — foly­tatta Losonczi Pál. — De egy dologban mégis hasonló a munkájuk: forrón és áldoza­tosan szeretik a mi épülő tár­sadalmunkat, felemelkedő né­pünket, a békét és a szocia­lizmust. Ezzel példát adtak nőtársa­iknak és mindannjüuriknak. Az önök munkájának is az eredménye az a fejlődés és létbiztonság, ami hazánk, a családok és egyének sorsát jellemzi. Liononczl Pál ezután át­nyújtotta a kitüntetésekét. Tízen kapták a Munka Ér­demrend arany, 55-en az ezüst, 35-en pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Az ünnepség után az Elnöki Tanács fogadást adott a ki­tüntetettek és a vendégek tiszteletére. Pádár Istvánnénak, a nagy- bátonyi Búzakalász Tsz nö­vénytermesztési brdgádvezető- jének, a tsz párt-titkárának, a Munka Érdemrend bronz foko­zatát adták. (Riportunk o 3. oldalon) Szilárd *1 közbiztonság Befejezte munkáját az országgyűlés» Az országgyűlés márciusi ülésszakának harmadik nap­ján dr. Szénást Géza legfőbb ügyész és dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját vitatták meg a képviselők. Az ügyészi munka, valamint a Legfelsőbb Bíróság tevé­kenységének elhangzott be­számolói igazolták: > hazánk­ban a közbiztonság szilárd, a Magyar Népköztársaság ál­lampolgárai általában törvény- tisztelők, becsületben élő és dolgozó emberek, a bűnözés országos statisztikája évről évre javulást jelez. 1965 óta fokozatosan csökken az is­mertté vált bűncselekmények száma. A múlt esztendőben az összes bűntettek száma 6,5 százalékkal volt alacsonyabb mint 1968-ban. A 10 ezer büntethető korú lakosra jutó bűnesetek száma 1965-ben 145, tavaly pedig kb. 135 volt. Némileg emelkedett viszont a bűnt elkövetők száma. Ennek főként az a magyarázata, hogy néhány esztendeje — főleg a fiatalkorúak bűnözésében — szaporodott a csoportos bűn­elkövetés. A nem nagy számú, de a társadalmi tulajdont sú­lyosan károsító bűntetteknél is a bűnszövetségben való elkö­vetési mód az uralkodó. Az ismertté vált bűntettek­nek mintegy 70 százalékát a vagyon elleni és a közlekedés­sel kapcsolatos bűncselekmé­nyek tették ki a múlt évben. A vagyon elleni bűntettek ki­sebb jelentőségét mutatja az, hogy az esetek csaknem 60 százalékában az okozott kár nem haladja meg az ezer fo­rintot. A legfőbb ügyész és a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, vala-* mint több felszólaló is külön aláhúzta: sok bűncselekmény­re az ellenőrzés példátlan la­zasága miatt nem kerül kellő időben fény. Dr. Szénási Géza mondta el, hogy a Hatvani Cukorgyárban például egy bűnbanda öt és fél vagon cuk­rot lopott el, sokáig háborítat­lanul fosztogatták a társadal­mi tulajdont, sőt leleplezésük után a gyár azt közölte a nyo­mozó hatósággal, hogy nincs hiány. Az ilyen nemlétező, vagy csupán formális ellenőr­zés felbátorítja a tolvajokat, a sikkasztókat, s az emberek jó részét közönyössé teszi a nép­tulajdon védelmével szemben. A két beszámoló feletti kö­zös vitában többször szóba - került az ifjúság. Az előadók és a felszólalók egyöntetűen Dr. Szénási Géza állapították meg: ifjúságunk egy csekély töredéktől elte­kintve becsületes, törvény­tisztelő fiatalok serege. Ezt igazolja az a tény is, hogy az ország 14—18 éves lakosságá­nak mindössze 1,1 százalékát teszik ki a fiatalkorú bűnel­követője. 1969-ben az erősza­kos szexuális bűntettek elkö­vetőinek 25,2 százaléka volt fiatalkorú. A garázdaságnál ez az arány 13,2 százalék. A társadalmi tulajdont károsító betöréses lopások 42 százalé­kát, a személyi tulajdont ká­rosító betöréseknek pedig 33,6 százalékát követték el fiatal­korúak. Az ilyen bűnök jó része a galerik tevékenységét kíséri. Az a körülmény, hogy ezek a galerik felszámolásu­kat követően újra szerveződ­nek, fokozottabb megelőző te­vékenységre, nagyobb szigor­ra inti a társadalmi és bűn­üldöző szerveket. Mint dr. Szénási Géza és dr. Szakács Ödön beszámolójából kitűnt, fokozott védelmet nyújtanak a tórsiadalomnak'az élet és a testi épség elleni A SOKARCÚ, VÁLTOZÓ ETES Csaknem százötven gyerek tanul az etesi központi iskolában Amália-telepen. Az épületet két éve újították fel 400 ezer fo­rintos költséggel. Az iskola épületének megújítása érdekében összefogott az egész község, a falu apraja-nagyja sok társadal­mi munkával járult hozzá az építkezéshez. Azóta Etes egyik színfoltja lett az iskola, amely előtt vidám hócsatát vívnak a tízperces szünetben a gyerekek (Összeállításunk az 5. oldalon) bűntettekkel szemben, s a ko­rábbinál szigorúbban sújtják az erőszakos nemi cselekmé­nyeket is. ' Több alkalommal is szóba kerültek tegnap a Parlament­ben a közlekedéssel kapcsola­tos bűntettek. Ezek az összes bűncselekmények 16,8 száza­lékát teszik lei, s számuk minden erőfeszítés ellenére rendszeresen, s egyre erőtel­jesebb ütemben növekszik. Ezek többsége az ittasság mi­att fordul elő. Az alkohol egyébként sok más bűncse­lekménynél is első helyen áll a kiváltó okok között. Azön- vádas büntettek több mint 30 százalékát követték el alko­holos állapotban. Az ember­ölésnél. a testi sértésnél és a nemi erőszaknál az arány­szám megközelíti az 50 száza­lékot, a garázdaságnál és a hivatalos személy elleni erő­szaknál pedig a 70 százalékot is meghaladja. Mint dr. Szakács Ödön be­számolójából kitűnt, a Leg­felsőbb Bíróság fontos felada­tának tartja, az állampolgá­rok panaszaival való foglal­kozást. A legfőbb ügyész és á Leg­felsőbb Bíróság elnökének be­számolójában, valamint dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter felszólalásaiban is kiemelt hangsúlyt kaptak a gazdasági reform elveinek törvényes védelmével kapcso­latos feladatok. Minit a beszámolókból ki­derült, az igazságszolgáltató szervek fontos feladatuknak tekintik a társadalmi tulaj­don hatékony védelmét, ugyanakkor azonban nagy gondot fordítanak a jogos egyéni érdek védelmére is, mert a törvényes egyéni ér­dek érvényesülése egyben az egész társadalom érdeke is. A társadalmi és az egyéni ér­dek összehangolásának prob­lémádról beszélt a Legfelsőbb Bíróság elnöke a kisajátítási, kártalanítási perek kapcsán. A beszámolókban és a fel­szólalásokban — köztük dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter beszédében is — szóba került, hogy a lakosság egy részének megítélése sze­rint egyes bűncselekmények­ben enyhe ítéletet hoznak a bíróságok. Ezzel kapcsolatban az igazságügyminiszter el­mondta, hogy a törvény szi­gorának felelős alkalmazása mellett a szocialista büntető ítélkezés nem szorítkozhat a paragrafusok puszta alkalma­zására. A vita lezárása után az or­szággyűlés, mind a legfőbb ügyész, mind pedig a Legfel­sőbb Bíróság elnökének be­számolóját elfogadta. Ezt kö­vetően került sor az inter­pellációk tárgyalására. Először az országgyűlés mezőgazdasá­gi, valamint szociális és egész­ségügyi bizottságának együttes jelentését hallgatták meg a képviselők, dr. Guba Sándor képviselő múlt év decembe­rében előterjesztett interpel­lációja ügyében. Dr. Guba Sándor az idős termelőszövet­kezeti tagok öregségi járadé­kának alacsony volta miatt interpellált akkor a munka­ügyi miniszterhez, akinek a válaszát azonban sem az in­terpelláló képviselő, sem az országgyűlés ndm fogadta el. Az országgyűlés két bizott­sága ezért januárban meg­vizsgálta a munkaképtelen és egyéb jövedelemmel nem ren­delkező termelőszövetkezeti járadékosok ügyét, s jogosnak ítélte, hogy azok az idős, ke­resőképtelen tsz-járadékosok, akik semmiféle természetbeni vagy pénzben! támogatást nem kapnak, munkaképtelen­ségük folytán pedig a háztá­ji gazdálkodásból sem juthu;- nak kiegészítő jövedelemhez életük végéig tartó rendsze­res segélyben részesüljenek. Az országgyűlés két bizottsá­ga ezért azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy erre a célra évente mintegy 18 millió forintot. 1970-re 15 millió forintot bocsásson a tanácsok rendelkezésére ez é március 1-től kezdődően. \ kormány a javaslatot elfogad­ta. Molnár József, Komárom megyei képviselő az építőipari munkák szavatossági idejének meghosszabbítása ügyében interpellált Bondor József építésügyi és városfejleszté­si miniszterhez. A miniszter elismerte, hogy a képviselő aktuális problémát vetett lel: az építkezési munkák meg­szaporodása, az új technoló­giák, új anyagok alkalmazá­sa az építőiparban jelentős mértékben előtérbe helyezi a minőség kérdését. Nagyon sokrétű problémát kell meg­oldani ahhoz, hogy az építő­ipar hosszabb szavatossági időt adhasson. Jelenleg alkal­matlan szolgáltatás esetén egy évig, rejtett hiba setén pedig három évig kötelesek kijavíta­ni a hibát az építők. A mi­niszter szerint jelenleg nincs lehetősége annak, hogy a sza­vatossági időt felemeljék. Az interpelláló képviselő csak részben, az országgyűlés 9 ellenszavazattal fogadta el a miniszter válaszát. Riss Jenő képviselő azt kér­te interpellációjában a köz­lekedés- és postaügyi minisz­tertől: adjanak engedélyt a gazdasági vezetőknek, hogy aki kívánja, maga vezethesse a rendelkezésére bocsátott ál­Dr. Korom Mihály lami gépkocsikat. Külföldi or­szágokban ez már bevált gya­korlat. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter az interpellációra vá­laszolva bejelentette: jelenleg is biztosítva van, hogy a meg­felelő állami szerv vezetője engedélyezze beosztottjainak állami kocsi vezetését. Gon­doskodni kívánnak azonban arról, hogy ezt a módszert ki­szélesítsék. A kormány gaz­dasági bizottsága megbízta a pénzügyminisztert gondoskod­jék ennek olyan kiterjeszté­séről, amely gazdasági szem­pontból jelentősebb megtaka­rításokra ad lehetőséget, s elősegíti, hogy az így felsza­baduló gépkocsivezetők nagy részét az autóbusz-közlekedés­ben és az áruszállításban használhassák fel. Az inter­pelláló képviselő és az ország- gyűlés a miniszter válaszát egyhangúlag elfogadta. Az or­szággyűlés idei első ülésszaka ezzel befejezte munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom