Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

I Sokan jöüek és mentek a „L4MPART’ ZIM Sal •ótar'áni Gyárába Négy éve kezdték és jövőre befejezik a „L.AMPART” Zománc, pari Művek S^góiarjáni Gyárának rekonstrukció- jái. A termelés korszerűsítése mellett azért is .szükség volt a rekonstrukeióra, mert a régi, háromnegyed évszázados gyár egyes területein szinte életveszélyessé vált a munka. A termelést a fejlesztésnek megfelelően növelik. Az idei tervben 65 ezer kályha, 130 ezer tűzhely, 163 ezer gáztűz­hely, 20 ezer gázkályha és ugyanennyi gázresó gvártása szerepel. Az idén 540 millió forint értéket kell előállítaniuk, csaknem 45 millióval többel a tavalyinál. "I A feladat végirehajtásá- hoz azonban a megnem- delésecen, az anyagon és a műszaki feltételeken kívül kellő számú munkaerőire is szükség van. Az idén már csaknem ezer emberrel töb­bet kellene foglalkiozta/tni eb­ben az üzemben mint ameny- nyi dolgozott a rekonstruk­ció megkezdése előtt. Lesiz-e elegendő munkaerő? A kér­dés azért jogos, mert nagy­fokú ebben az üzemben a munkaerő-vándorlás. Tavaly például 1093 dolgozó lépett be és 973 távozott az üzem­ből, tehát alig szaporodott a létszám. A munkaerő-vándorlás okai­ról egy vállalati jelentés alapján a Szaksizervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége is tárgyalt. A munkaerő-ván­dorlás több okra vezethető vissza. Onnan távo2jtak első­sorban a dolgozók, ahol nem megfelelőek a munkakörül­mények. A tisztító és csiszoló műhelyekben a rossz feltéte­lek miatt például alig talál­nak embert. A szociális ellátottság sem megfelelő még. Igaz, a re­konstrukció változtat ezen. Az új fürdő már korábban elké­szült, de víz hiányában egyelőre nem lehet üzemel­tetni. Elkészült a modem ét­kezde is, de késik az üzem­be helyezése. Az építkezés ma még a termelést is gátolja Megnövekedtek a szállítási útvonalak, állapotuk rossz. Sok erőt Leköt az anyagmoz­gatás. Tavaly az első félévben a gyár rendelésihiánnyal küz­dött. Nem tudták megterem­teni a folyamatos munka feltételeit, ami természetesen a kereseteket is károsan érin­tette és ez is sok embert késztetett távozásra. Mire lett elegendő rendelés, pótolni le­hetett volna a kiesést, akkor­ra már a létszám nem volt elegendő. Ebben az időszak­ban jelentősen meglazult a gyárban a munkafegyelem, aminek a káros hatása még ma is érezhető. O Az okok között szerepel “* a bérezés is. Alacsony ennél a gyárnál a bétr&zÍTUvo- naJ, elmaradt a környékbeli üzemekétől, ahogy a jelentés is megállapította. Már az el­ső negyedév végén járunk, de például még most sem tud­ják, mennyit kapnak a dol­gozók bérének fejlesztésére, mert a központ még nem küldte meg számukra. A munkásokat gondolkodásra készteti ez. Naponta több mimt 1600 dolgozó autóbusz- szal és vonattal jár be, kö­zülük sokan 10—12 órát tá­vol vannak. Számolni kell ez­zel is. Közülük sokan fel­mondanak, ha lakóhelyükhöz közelebb tudnak munkát vál­lalni és oda mennek, ahol jobban megtalálják számítá­sukat. A környékbeli fejlődő üzemek munkaerővonzó -ha­tását jobban figyelembe kel­lene venni ebben a gyárban. A munkaerő-vándorlás okai tehát ismertek az üzemnél. A jövőre vonatkozó tanulságot nem “árt figyelembe venni. Igaz, már néhány intézkedést tettek. Igyekeztek például — az anyagi lehetőségeik hatá­rán belül — ösztönzőbb bé­rezést kialakítani. A kollektív szerződésben nagyobb anyagi megbecsülést biztosítottak a törzisgárdaitagok számára. A rossz körülmények között dolgozókat fokozott anyagi elismeréssel kívánják jobban megbecsülni. A tisztító mű­helynél például mér jutalma­zási rendszert alkalmaznak. Ugyanakkor megrendelték a körülmények javítását szolgá­ló berendezéseket is. A munkakörülmények ja­vulásában lényeges változást hoz majd a rekonstrukció be­fejezése. Néhány dolgot azért addig is el keltene végezni. Fontos például, hogy minél előbb megvalósítsák a csök­kentett munkaidővel kapcso­latosan tervezett műszaki in­tézkedéseket. Itt elsősorban az ígért kisgépesítésre gon­dolunk, ami mindeddig elma­radt. Q Rendezni kellene a munkások és egyes ve­zetők, elsősorban középkáde­rek kapcsolatát is, hogy ja­vuljon a munkaihelyi légkör. A munka- és technológiai fe­gyelem betartása szükséges, fontos, de a határozottságot, szigort nem szabad összeté­veszteni a durvasággal. Egye­seknél éppen ebben van ja­vítani való, a türelmes, em­berséges bánásmódiban. A vállalatnál jól látják a feladatokat, most már csak tenni kell érte, hogy megva­lósuljanak. A jövőre már most gondolnak, kelllő számú fiatalt akarnak beiskolázni, sőt az emelt szintű szakmun­kásképzést választották. A munkaerőt azonban nemcsak megszerezni kell, hanem meg­tartani is és ennek érdekében még nagyon sok a tennivaló. Van olyan teendő is kétség­telen, amihez központi segít­ség kell. Az SZMT Elnöksége éppen ezért jelzi a gondokat a Vasas Szakszervezet és a vállailat központjának is, és kéri a segítségüket a bajok orvoslásához. Közös erővel könnyebb lesz majd elejét venni a munkaerő-vándorlás­nak, ami a gyár jövője miatt talán ma a legfontosabb kér­dés. (B, J.) Már vége volt a háborúnak, Nógrádszakálban földet osz­tottak a nincsteleneknek, ami­kor Huszanyicza Ferenc haza­vergődött a hadifogságból. A fogyasztási szövetkezet ügyve. zetője volt már 1949-ben, ami­kor néhány gazda a közös munka gondolatával barátko­zott. Termelőszövetkezeti cso­portot alakítottak, s közösen dolgoztak 165 hold földet. A csoport elnöke a 20 holdas gazda, Huszanyicza Ferenc lett. Később igazi termelőszövet­kezetet alakítottak. — Mindjárt kettővel kezd­tük — szaladnak vissza húsz esztendővel is messzebbre az idős ember gondolatai. — A Petőfi volt a miénk, a gaz- dáké... A Tolbuhint meg a hajdani gazdasági cselédek alakították. Tíz évig dolgoztak így kü- löíi-külön. Aztán mindkét sző. vetkezetben úgy gondolták a vezetők, meg a tagok is, hogy közösen talán gyorsabban ér­keznek a jobb esztendők, könnyebbek lesznek talán a gondok is. — Mindjárt, alakuláskor, NYUGDÍJBAN még 1959 decemberében el­nökké választottak. Öt esz­tendeig vittem aztán a válla­mon a vezetés gondját-baját — meséli Huszanyicza Ferenc. Nyakát a két válla közé húz­za. mintha most is érezné a terhet, úgy beszél. — Amikor a ludányhálászi szövetkezettel egyesültünk, állattenyésztési brigádvezető lettem. Négyezer hold nem százhatvanöt. Az én erőm már ahhoz kevés, A vezetőségben- azért megma­radtam ... Ott van most is. De ahogy panaszolja, egyre gyakrabban feledkeznek el róla. — Azelőtt gyakrabban jöt­tek, hívtak a vezetőségi ülé­sekre. Kérdezgettek ilyenkor tavaszi induláskor: Feri bá­tyám, mit vetne ebbe a táb­lába? Én meg előszedegettem a tudományomat, a tapaszta­latot és mondtam... Ügy, mint amikor a magam 20 holdjával dolgoztam. Most bi­zony megtörténik, hogy elfe­lejtenek szólni, ha összeül a vezetőség... Egy éve a szövetkezet nyug­díjasa Huszanyicza Ferenc. Ilyenkor tavasszal, nyáron még tesz-vesz otthon, a ház körül. Nehéz annak a tétlen­ség, aki egész életében dolgo­zott. Aztán az a 434 forint sem olyan sok, hogy ne fér­ne mellé valami kis pótlás. Tulajdonképpen így is elége­dett lenne sorsával. Csak az zavarja időközönként, hogy nem segíthet. Pedig bizonyá­ra van olyan területe a közös munkának, ahol Huszanyicza Ferencnek hasznát látnák. Még akkor is, ha már elmúlt hatvan esztendős. Vincze Istvánná m pőrtirdnyifés iiiösirerü kérdései tIM.) A testületi előterjesztések jellegéről Napjainkban még nem kel­lően tisztázott, hogy a párt választott testületéi milyen jellegű előterjesztéseket tár­gyaljanak meg. Ezért igen sok kérdésben születik határozat, s erős a törekvés, hogy min­den előterjesztést határozati rangra emeljenek. Szükségessé vált annak egy­értelműbb tisztázása, hogy mi­lyen kérdésekben hozunk ha­tározatot, mikor van szükség intézkedési tervre, vagy tes­tületi állásfoglalásra, mikor fogadjunk el irányelveket, tá­jékoztatót, illetve ajánlást. Amikor a testület határozatot hoz A párt választott testületéi az alábbi ..érdésekben hoznak határozatot: — ha arra felsőbb pártszerv kötelezi őket, — a párt belső életével ösz- szefüggő kérdésekben, saját te­vékenységére, a közvetlen al­sóbb pártszjervre, átfogó kér­désekben az egész párttagság­ra, — alapvető társadalmi-poli­tikai, hatalmi kérdésekben, — azonos szintű állami, tár­sadalmi szervekben dolgozó kommunistákra, — olyan gazdasági és kultu­rális feladatokban, amelyeknek politikai kihatásuk van, — a KISZ azonos szintű szerveire, — a hatáskörükbe tartozó személyi kérdésekben, — a különböző szervek kö­zött felmerülő, nagyobb jelen­tőségű vitás kérdésekben, — minden olyan kérdésben, amely a párt politikájának megvalósítása, esetleges elté­rések megszüntetése érdekében feltétlen szükséges. A határozatokkal szemben alapvető követelmény, hogy a végrehajtásban az alsóbb pártbizottságok, alapszerveze­tek a sajátos viszonyaiknak legjobban megfelelő eszközö­ket és módszereket alkalmaz­zák. Az intézkedési terv és az allásfotilalás A pártszervek intézkedési tervet fogadnak el: — egy-egy felsőbb határo­zat végrehajtására, — fontosabb akciók, kam­pányok lebonyolítására, — a pártmunka, a pártirá­nyítás módszereinek fejleszté­sére. Ff»«* állomiÍHv Könyv a hét minden napján Régi panasza az olvasók­nak és a könyvtári dolgozók­nak is a salgótarjáni járási könyvtárban, hogy „félkarú óriásként” kénytelenek dolgoz­ni: irányítják ugyan a hozzá­juk tartozó községi könyvtára­kat, de mostoha körülményeik miatt, a helybeli olvasók igé­nyeit nem tudják kielégíteni. Ez a régi panasz nyert most orvoslást Kisterenyén. ahol a Népkertben levő kastély épü­letéből minden más intézményt kiköltöztettek, elvégezték a belső tatarozást, új bútorokkal rendezték be és a jövőben az egész épület a művelődés szolgálatában áll. A földszinten kapott helyet a gyermekkönyv­tár és az olvasóterem, az eme­leten pedig a felnőttkönyvtár. Felfrissítették a könyvállo­mányt is, az olvasóteremben pedig minden érdeklődésre számot tartható folyóirat is megtalálható. Reméljük, az új intézmény jól fogja szolgálni az Olvasó népért mozgalom célkitűzéseit és az olvasók élnek a lehető­séggel, hogy a hét minden napján igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait, Miniszteri rendelet a tsz-lagük háztáji állattartásának ösztönzéséről A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter rendelete a tsz-tagok háztáji állattartásának ösztön­zéséről. A kormány korábbi rendelete értelmében közös­ben végzett munkának számít a tsz-tagnak az a tevékenysége, amellyel — a közös gazdaság­gal kötött megállapodás alap­ján — háztáji gazdaságában szarvasmarhái vagy sertést tart. A most megjelent rende­let értelmében a közgyűlés ál­tal meghatározott körben és feltételek mellett a vezetőség köti meg a tagokkal a háztáji állattartásra szóló megállapo­dást. Ebben a tag arra vállal kötelezettséget, hogy a hízott állatot, állatszaporulatot Vagy a háztáji szükségletet meghala­dó tejet a tsz-nek adja el, vagy a közös gazdaság útján értékesíti. A szabályoknak megfelelően jelentkező tagok­kal a vezetőség köteles meg­kötni a megállapodást; kivéve, ha az állat értékesítését vagy hasznosítását nyomós ok (ál­latbetegség, meg nem felelő tartási körülmények stb.) te­szi kérdésessé- A megállapo­dást akkor bonthatja fel a ve­zetőség, ha az állat tartásával összefüggő súlyos mulasztást állapítják meg. A megállapodás alapján a tsz havonként a tag javára ír­ja a rendeletben meghatározott számú munkanapot. Az ilyen jogcímen jóváírt munkanapok beszámítanak a tag nyugdíj­idejébe, az egyéb társadalom­biztosítási szolgáltatásoknál (családi pótlék, anyasági se­gély) meghatározott jogszerző időbe, és ezen felül a tsz-től járó fizetéses szabadság és a szülési, betegségi segély el­nyeréséhez szükséges munka­teljesítménybe. A munkát fi­gyelembe kell venni a háztáji föld kijelölésénél és a nőket megillető gyermekgondozási segélynél is. A rendelet szerint a beszá­mított munkanapok után a termelőszövetkezet társadalom- biztosítási járulékot fizet. A munkanapok jövedelmét fi­gyelembe kell venni a tag nyugdíjosztályának meghatáro­zásánál is. A rendelet szerint adózási szempontból figyelmen kívül hagyják a megállapodáson alapuló háztáji állattartás munkanapjait. irta t Ma tűz Józse f Az intézkedési terv határo­zati jellegű. Konkret és opera­tív. Megszabja a célt. a fe­lelősöket és a végrehajtás ide­jét. Választási lehetőséget ad a végrehajtásban minden szin­ten a módszerek és eszközök sajátos megválasztásában. A * alapszervezeti űömesek sajátosságai Állást foglalnak minden olyan kérdésben a testületek, amelyben a pártszerv és szer­vezet véleménye elhatározó jellegű, de a döntés joga és a megvalósítás más szervre, vagy testületre hárul: — a terület, a termelőegy­ség gazdasági fejlődésének fő irányában, arányában és üte­mében (általában éves vonat­kozásban), — az állami és társadalmi szervek tevékenységét, mun­kamódszerét érintő fő kérdé­sekben, a párt politikájának, határozatainak megvalósítása oldaláról, — azokban a kettős hatás­körbe tartozó személyi kérdé­sekben, amelyekben a kineve­zés, a megválasztás, vagy le­váltás más szerv, testület jo­ga, — egy-egy fontosabb intéz­kedés, akció kezdeményezésé­ben, amelynek végrehajtása más szerv feladata, — ha egy-egy párthatározat értelmezésében eltérő vélemé­nyek vannak. Az állásfoglalás a pártszerv, a kommunisták véleményét tükrözi. Az állami, társadalmi életben dolgozó kommunisták ésszerű keretek között saját munkaterületükön azt, képvi­seljék, dolgozzanak a végre­hajtásán, megértessék és arra mozgósítsák a pártonkívülie- ket is. A végrehajtásban je­lentkező főbb problémák ese­tén jelezzenek az illetékes pártszervnek. Irányelveket célszerű a tes­tületek elé terjeszteni az aláb­bi fő kérdésekben: — az eszmei, ideológiai munka tartalmát illetően, a szocialista világnézet társadal­mi méretű terjesztésében, a kultúrforradalom főbb elveit, feladatait és módszereit érin­tő kérdésekben, — a terület, a termelőegy­ség középtávú gazdaságfejlesz­tési elképzeléseiben, a párt gazdaságpolitikájának helyi biztosítása, valamint a külön­böző szintű és jellegű szerveit gazdasági tevékenységének orientálása érdekében, — olyan kérdésekben, ame­lyekben döntés, állásfoglalás ' előtt helyes és szükséges a pártközvélemény, a lakosság szélesebb rétegeinek vélemé­nyét kikérni, amelyek még nem teljesen érettek döntésre, — amikor olyan körülmé­nyek. vonások jelentkeznek a társadalmi fejlődésben, ame­lyekhez a pártmunka tapaszta­latainak összegezése és a be­vált módszerek, eszközök ki­alakítása hosszabb időt igé­nyel. Az irányelv meghatározza az elérendő fő célt. Orientál az alapvető kérdésekben. A ha­tározatok, állásfoglalások elő­készítésében a demokratizmus szélesítéséi célozza. Az irány­elvekre épülő állami, gazdasá­gi intézkedések kidolgozásakor a kommunisták a párt állás­pontját képviselik. Az irány­elvek a megvalósítás útjában, módjában és eszközeiben szé­les választási lehetőséget biz­tosítanak. Tájékoztató kerül a testület elé: — Felsőbb párthatározatok­ról, állásfoglalásokról, intézke­désekről (tudomásulvétel vé­gett), — egy-egy fontosabb hatá­rozat, állami intézkedés és je­lentősebb akciók végrehajtásá­nak menet közbeni vizsgálása céljából, — a két testületi ülés kö­zött történt fontosabb esemé­nyekről, intézkedésekről, — minden olyan kérdésben, amely a testületi tagok jobb helyzetismeretét, a testületi munka színvonalának emelését segíti elő. . Ajánlást fogad el a testület: — a pártmunka egyes, sajá­tos módszereinek alkalmazását illetően, — a párt-, állami és társa­dalmi szervek testületéi mun­katerveinek kialakításakor, — a felsőbb párt- és állami szervek számára egyes, na­gyobb horderejű kérdések megvizsgálására, intézkedések­re. Az ajánlás javaslati jelle­gű. A kommunisták, a veze­tők az ajánlásból a saját te­vékenységüket elősegítő ja­vaslatokat értelemszerűen hasznosítsák. Az irányelvek. a tájékoztató es az ajánlás A testületi előterjesztések jellegére vonatkozó megálla­pítások értelemszerűen és fS vonásaiban vonatkoznak as alapszervezetekre is. Az alapszerveretek hatás- és feladatkörét azonban néhány olyan sajátos vonás és mód­szer is jellemzi, amelyek fel­tétlenül figyelmet érdemelnek. Részletes és alapos kimunká­lásuk még a jövő feladata, amely alapvetően az alsóbb szintű pártszervekre hárul. Az alapszervezetek az alábbi ha­táskörrel rendelkeznek: 1. Döntés, határozathozatala belső életre, a kommunistákra vonatkozóéul. 2. Állásfoglalás az alapvető helyi jellegű kérdésekben, amelyekben a döntés, a meg­valósítás más szerv feladata. 3. Széles körű véleményezé­si jogkör, alapvetően az alap­szervezet működési' területét érintő személyi kérdésekben. 4. Kiterjedt ellenőrzési ha­táskör, az alapszervezet mű­ködési területét érintő minden fontos kérdésben. 5. A vezetők beszámolta tu­sának es felelősségre vonásá­nak jogköre, amely a pártird- nyítág és ellenőrzés hatékony helyi eszköze. Ezek a hatáskörök elsősor­ban a taggyűlés, a pártvezető- ség, a kommunisták útján va­lósulnak meg (Folytatjuk) Elkészülnek a kieaószilő létesítmények Az év első felében befejező­dik számos kiegészítő létesít­mény építése a múlt évben új telephelyre költözött Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál- Ezek együttes beruházási költ­sége meghaladja az 1 millió forintot, a munkálatok tekinté­lyes részét — 80—90 százalé­kát — már a múlt évben el­végezték. hátra van még a II számú csarnok szociális részé nek átadása, a. tanműhely át­alakításának, az üzemi víztáro­ló és a daraboló segédüzem építésének befejezese. az úthá­lózat és a távfűtés bővítése Elkészül a dobjavító üzem ét kiépítik a távbeszélő hálózatot is. A kivitelezési munkákat csaknem egészében saját vá! lalkozásban végzik el. NÓGRÁD — 1970. március 27., péntek T

Next

/
Oldalképek
Tartalom