Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

Kif falvak ifjúsága A csécsei „zászlósokról” -rendhagyóan A rendhagyó beszélgetésre Csecsén egy nappal azután került sor, hogy a Tanácsköz­társaság tiszteletére rendezett pásztói ifjúsági nagygyűlésen a csécsei KISZ-szervezetnek kiemelkedő munkája elisme­réseként átadták a KISZ köz­ponti bizottsága vörös selyem­zászlaját. Rendhagyó volt a beszélgetés — kizárólag azért, mert a kitüntetett fiatalok he­lyett — s róluk szólva — a község idősebb vezetői ülték körül az asztalt. A műemlék­kastélyból átalakított csécsei iskola tanári és egyben igaz­gatói szobájában Takács Lász­ló igazgató, Kemenesy László­mé pedagógus, Kapuszta Mi­hály termelőszövetkezeti párt­titkár és Becsó Károly peda­gógus, járási népművelési felügyelő, rövid ideje a pász­tói művelődési központ meg­bízott igazgatója beszélt a fia. lakóról. Vonzó KISZ-élet A zászló, amelyet néhány napja a csécsei fiatalok őriz­nek, eddig a Nógrádi Szén­bányák ifjúkommunistáinak birtokában volt. A bányász­fiataloktól került a csécseiek kezébe, akikről azt tartják, hogy a járás legjobb, legvon­zóbb KISZ-szervezetét hozták létre viszonylag rövid idő alatt. A legutóbbi választások Csécsén is lendületet adtak az ifjúsági mozgalmi munkának. Jelenleg 56 tagja van a ki­tüntetett alapszervezetnek, munkáját állandóan figyelem­mel kíséri és erkölcsi, anyagi támogatással segíti a 'tsz-párt- szervezet, a gazdasági vezetés és a helyi általános iskola tan­testülete — szinte teljes lét­számban! — A szervezettség, a helyi felnőtt vezetők figyelme, és az ezzel összefüggésben levő, s állandóan fokozódó kultu­rális élet tette lehetővé, hogy a csécsei fiatalok KlSZ-szer- vezete ilyen nagy elismerés­ben részesüljön — mondta Takács László igazgató, aki maga is fiatal ember és pe­dagógustársait arra ösztön­zi, hogy a csécsei ifjúság' is­kolán kívüli nevelésében is vegyenek részt. A tantestület­ben két KISZ-tag pedagógus dolgozik és szinte valameny- nyien részt vállalnak az úttö­rő és kiszes mozgalmi mun­ka előmozdításában. — Kimondhatatlanul nagy volt az öröm, amikor a ki­tüntetésről tudomást szerez­tek a fiatalok — mondta Ke­menesy Lászlónál, aki jó ide­je nagy lelkesedéssel és hoz­záértéssel vezeti a fiatalok irodalmi színpadát. — Az ün­nepség előtt pár nappal még csak sejtettük, hogy valami készül, biztosat jómagam sem tudtam, pedig a gyerekek fag­gattak — miért kell külön- busszal Pásztora mennünk ... Szinte az utolsó pillanatban a NÓGRÁD közölte a rövid hírt: a csécsei fiatalok kap­ják az akcióprogram teljesíté­sében elért kiváló eredmé­nyeik és példamutató kultu­rális tevékenységük elismeré­seként a vörös zászlót. Kulcs: az irodalmi színpad Kemenesy Lászlóné. vagy ahogy a járásban szerte em­legetik: Dodi néni a beszél­getésen szerényen szólt az irodalmi színpad munkájáról. Pedig a csécsei siker nyitjá­nak kulcsa az ő kezében van. „Dodi néni” természetesen együtt örül a fiatalokkal a kitüntetésnek, de ahogy a töb­biek elmondták: számára leg­nagyobb elismerés az, hogy amikor egy-egy irodalmi szín­padi próbán telt ház van a könyvtárként is működő if­júsági klubban. Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Fúvős- zenc tánc-ritmusban. — 8.30: Né­pek zenéjéből. — 9.00: Hangos le­vél egy új sugárbiológiai létesít­ményről. — 9.10: Magyar muzsika. 10.00: Hírek, időjárás. — 10.0S: Operaegyüttesek. — 11.10: A svájci olasz rádió énekkara énekel, vezé­nyel: Edwin Leohrer. — 12.00: Dé­li Krónika, lottó. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — J2.30: Tánczenei koktél. — 13.15: A Magyar Hanglemezgyártó Válla­lat nótaf cl vételeiből. — 13.15: Ar­cok, munka közben. Riporter: Gá- csi Sándor. 11.00: Róka Móka bábszínháza. — 11.25: Fonotéka. Is­kolai magnötárosok ötperce. — 11.30: Diákszemmel a jövő iskolá­ja. Magánéletünk és az iskola. —i 15.09: Földes Andor Becthoven- tnüveket zongorázik. — 15.10: Ne­gyedszázad távolából. A szabadság zászlaja alatt. — 15.15: Kósa György: Kórusszvit Po-Csü-Ji ver­seire. — 16.05: ÜJ hazában. Bába Mihálj' dokumentumjátéka. — 11.20: Jack Brymer klarinétozik, Solomon zongorázik. — 18.12: Ta­más bátya kunyhója. Részletek Peter Thomas filmzenéjéből. — 19.00: Esti Krónika. — 19.35: Pab­lo Casals gordonkázik. — 19.51: Rá­diószínház. Pályadíjnyertes hang­játékok bemutatója. A harmadik tutó. _ 20.33: Pajkos diákok. Rész­letek Suppé operettjéből. — 20.00: Kapcsoljuk a székesfehérvári Vö­rösmarty Színházat. A Stúdió 11 nyilvános hangversenye. — 22.20: Nóták. — 23.00: Zenekari muzsika. — 21.00: Hírek, időjárás. — 0.10— 6.25: Könnyűzene. PETŐFI RADIO: 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Ezercgy délelőtt... — 10.00: A zene hullámhosszán. A Petőfi rádió délelőtti műsora. 11.11: Galambost László, Serfőző Simon és Ténagy Sándor versei. — 12.00: Színes népi muzsika. — 12.31: Schumann-müvek. — 14.00— 18.00: Mindenki kedvére, kettőtől hatig... A Petőfi rádió zenedél­utánja. — 18.10: Ifj- Magyart Imre népi zenekara játszik, Fekete Má­ria énekel. — 18.33: Csak én-nel kezdhető! Vita a minőségről. — 19.04: Az 1969-es sopoti dalfeszti vál. III. rész. — 19:34: Vendégség ben Endrődl Sándornál, a Karcag Lenin Tsz párttitkáránál- — 19.54 Jó estét, gyerekek! — 20.00: Est Krónika, n. — 20.25: CJ könyvek — 20.28: Bolto: Mefistofele. Há romfelvonásos opera — prológus sál és epilógussal. — 23.15: Baba vásár. Részletek Nádor Mihály— Kulinyi Ernő operettjéből. - 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.25—12.20: Iskola té­vé. — 11.05—11.35: Iskolátévé. — 11.10: Pedagógusok fóruma. Ho­gyan tanítok televizióval? — 11.53: Műsorismertetés. — 11.55: Hírek. 18.00: Tellzsák... Süssünk, süs­sünk! — 18.30: Reklámmüsor. — 18.35: Képrejtvény. — 18.55: Esti mese. — 19.05: Parabola. — 19.25: Az ezeréves per. Dokumentum­film. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv- Híradó. — 20.20: Péntek esti be­mutató. Valaki a sötétből. Tévé­film. — 21.15: Telesport. — 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 10.05: A ház, amelyben élek. (Szovjet film. lsm.) — 11.00: Csehszlovákia — Szovjet­unió jégkorong VB-mérkőzés. — 19.30 és 22.15: Tv-hiradó. — 20.55: Dalolc. — 22.35: San Eerao *10. ‘T* "> [ülj ül ? Autóskorszak 4 NÓGRAD - 1970. március 27., péntek — Csecse híre régebben egészen más jellegű volt — mondták a beszélgetés részt­vevői — errefelé könnyen el­járt az emberek keze, jó né­hány éve azonban nagyon is kedvezően érezteti hatását mindaz a változás, amely a mai paraszti életformára jel­lemző. Ebben, a változást rep­rezentáló folyamatban kapott jelentős, s túlzás nélkül for­radalmi szerepet a nagy hoz­záértéssel létrehozott és fá­radhatatlan energiával mind a mai napig továbbfejlesztett irodalmi színpad. — Nincs abban semmi túl­zás, hogy a nemrég még ne­hezen mozduló, s nem is a legkorszerűbben gondolkodó csécsei ifjúság szemléletválto­zásának és hirtelen megnöve­kedett igényességének, de a helyi KISZ eredményeinek kulcsa is az irodalmi színpad tevékenységében van — hang­súlyozták a felnőtt vezetők a csécsei beszélgetésen. — Az együttesen végzett munka ízére, a közösségi élet örömei­re, az irodalom és ezen ke­resztül a forradalmi hagyomá­nyok tiszteletére és ápolására is az irodalmi műsorok össze­állításánál, betanulása és si­keres előadása során jöttek rá a fiatalok. — Évente négy irodalmi műsort szerkesztünk, és adunk elő közösen — mond­ta Kemenesy Lászlóné — és ezek a műsorok szinte kivétel nélkül az aktuális politikai eseményekhez kapcsolódnak. Tovább az úton Bár a csécsei kiszesek tevé­kenységére a leginkább jel­lemzők a kulturális munkában elért eredmények — a járási szavalóversenyen az első öt közül négy(!) csécsei volt —, a termelés segítésében, a po­litikai oktatásban és a moz­galmi élet más területein is szép eredményeket értek el. Az elmondottakból látszik, de az elért eredményekből is következik, hogy a csécsei fi­atalok eddig Is számíthattak a felnőtt vezetők segítségére. — A kitüntetés kötelez, ar­ra ösztönöz, hogy tovább ha­ladjunk az úton, erősítsük, fejlesszük az eredményeket — vallják Csécsén a fiatalok. A felnőttek ugyanezt mondják. Pataki László Utazás a klubkönyvtárak körül Kevés a „járási pénz”, Ra­dies Győző, a Szécsényi járá­si Tanács VB művelődésügyi osztálya vezetőjének tájékozta­tása szerint költségvetésükben ez évben nincs pénz a klub­könyvtárak fejlesztésének cél­jára. — Az úgynevezett megyei pénzmaradvány tavaly komoly lehetőséget nyújtott bevásárlá­sainknál — tájékoztat az osz­tályvezető. — Így múlt évben mintegy 300 ezer forintot for­díthattunk bútorok, felszerelé­si tárgyak stb. vásárlására. Járási könyvtárunk pedig száz­ezer forintot használt fel, negyvenet bútorra, hatvamat könyvbeszerzésre költött. A továbbiakban kiderül, hogy a járásban számos erő­feszítést tesznek az anyagi alapok megteremtésére. így van ez rendjén, hiszen csupán az „állami pénz”-re hagyat­kozni ma már nem lehet, az alapok megteremtése társadal­mi erőfeszítéseket igényel. A szécsényi járásban a 100 falu — 100 könyvtár mozga­lomba három község, Magyar- géc, Litke, Ludányhalászi ne­vezett be. E falvakban foly­nak a korszerűsítési munká­latok, reménykednek a siker­ben. Mindinkább előtérbe ke­rül a községi erőforrások, a termelőszövetkezetek anyagi támogatásának fokozása is. Erre már tudnak jó példát említeni, azonban szükség van arra, hogy valamennyi közös gazdaság anyagi erőforrásaiból az eddiginél nagyobb támo­gatást adjon a helyi népmű­velési célokra, így a klub- könyvtárak fejlesztésére is. A járásban jelenleg hat klubkönyvtár működik. Meré­nyi János, a Krúdy Gyula Já­rási Könyvtár igazgatója tájé­koztat. — Tavaly, év végén felmér­tük klubkönyvtárainkban a szükségleteket, hogy milyen bútorokra, felszerelési tár­gyakra van szükségünk, ár­ajánlatot is kaptunk —mond­ja. — Már érkeztek is búto­rok, néhány helyre elküldtük őket. Azonban szükségesnek látszik, hogy egy ismételt fel­méréssel véglegesen tisztázzuk szükségleteinket. Erre "rövide­sen sort kerítünk. Milyen gondokkal küzdenek a klubkönyvtárak? Ipolytamócon új helyiség építésére lenne szükség. Most két egymással szemben levő helyen működik a könyvtár és a klub. A helyiségek is szűkö­sek. Felvetődött a gondolat, hogy a művelődési házban le­vő klubhelyiség folytatásaként lehetne bővítési munkálatokat végezni. Merényi János sze­rint tavaly ezt megbeszélték a községi tanáccsal. Akkor a tanács azt a választ adta: majd ... Eddig még nem tör­tént semmi. A helyi termelő­szövetkezet a korábbi években még a jelenleginél kedvezőt­lenebb anyagi körülmények között volt. A járási könyv­tárigazgató nem tud arról, hogy ebben az évben anyagi segítséggel kívánna a téesz hozzájárulni a gondok meg­oldásához. Radics Győző azon­ban értesült ilyen törekvések­ről, s ezt örömmel üdvözöl­jük. Nógrádszakálban megfelelő klubkönyvtárhelyiség van. A bútorok zöme is megvan. A klubkönyvtáros Zolczer Jó- zsefné. A könyvtár jelenleg 1867 kötettel áll az olvasni vágyók rendelkezésére, ta­valy 312 beiratkozott olvasót tartottak nyilván a község­ben. Ez a lakossághoz viszo­nyítva eléggé szép eredményt, illetve olvasottságot jelent. Szalmatercsen a felmérés szerint szintén nincs különö­sebb gond, az idén talán va­lamennyi szükséges berende­zési tárgy is megérkezik. A he­lyiség az igényeket kielégíti. Új András pedagógus klub- könyvtáros az 545 lelket szám­láló faluban a múlt évben 169 olvasót tartott nyilván. Magyargécen, ahol benevez­tek a 100 falu — 100 könyv­tár mozgalomba, új helyiséget építenek. A terv szerint augusztus 20-ra készül el, jelentős társadalmi munká­val. Zsunyban a termelőszövet­kezet anyagi támogatása az egész járás, sőt Nógrád megye téeszei számára példamutató. Hollókőn annál több a gond. Jelenleg a könyvtár egy kö­rülbelül 28 négyzetméteres he­lyiségben szorong. Itt külön­böző átalakítási és felújítási ( munkálatok mielőbbi elvég­zésére lenne szükség. A klubkönyvtármozgalom a kisebb települések közművelő­dési gondjainak megoldását célozza. Radics Győző szerint a. járásban a mozgalom az anyagi nehézségek ellenére, elérte célját. Szükség van azonban arra, hogy a helyi erőforrásokat, elsősorban a termelőszövetkezetek e célra fordítható pénzét minden köz­ségben ésszerűen használják fél. Ez természetesen közös gazdaságainknak is érdeke, hiszen elsősorban az ő dol­gozói általános és szakmai műveltségének fokozásáról van szó. T. E. Művészeti ízlésfejlesztés az üzemekben A rétsági járásban a szak­szervezeti mozgalom főleg a közalikalimazioitt dolgozókra, valamint néhány új üzemre korlátozódik. Álltaiéiban ér­vényt szereznek annak a fel­fogásnak, hogy a munkaihely a termelés mellett a politikai és kulturális munka bázisa is. A járási tanács értékelése alapján elmondhatjuk, hogy a szakszervezeti tagság eszmei, politikai és kulturális színvo­nala fejlődik a járásban. Ked­vező körülmények alakultak ki a művelődéspolitikai mun­ka számára különösein az újonnan telepített üzemek­ben (Diósjenő, Nagyoroszi). Az üzemvezetéssel közösen az utóbbi időiben helyesen szer­vezték a TIT-előadésokat, in­tézkedéseket tettek az üzemi ismeretterjesztés! és oktatási tanácsok jobb működése érde­kében. A szakszervezetek egyes üzemekben, különösen a Romihányi Csarépkályha- gyárbam, erőfeszítéseket tet­tek az irodalom és a művé­szetek népszerűsítésében, a dolgozók művészlett ízlésének alakításéiban. GORKIJ Leninről Csaknem minden találkozá­sunkkor ennél a témánál kö­töttünk is. S jóllehet szavak­ban az értelmiség iránit hizai- matliam, ellenséges maradt, valójában mindig helyesen ér­tékelte a szellemi energia je­lentőségét a forradalom fo­lyamatában, és mintha egyet­értett volna azzal, hogy a forradalom tulajdonképp en­nek aiz energiának a kirobba­nása, amely energia a túlha­ladott és korlátozó feltételek között nem találja meg a tör­vényszerű fejlődés lehetősé­geit. Emlékszem, egyszer a Tudo­mányos Akadémia három tag­jával együtt látogattam meg. Arról beszélgettünk, hogy Pé- tervár egyik legfőbb tudomá­nyos intézményét feltétlenül újjá kell szervezni. Lenin, amikor kikísérte a tudósokat, elégedetten mondta: — Ezt megértem. Ezek okos emberek. Náluk minden olyan egyszerű, mindent sza­batosan fogalmaznak, az em­ber rögtön látja, hogy ponto­sain tudják, mit akarnak... Valóságos öröm ilyenekkel dolgozni. Különösen tetszett nekem az a... És kimondta az orosz tudo­mányos élet egyik legnagyobb nevét, másnap pedig rrfér tré­fásan kérdezte tőlem telefo­non: — Kérdezze meg Sz.-től, hajlandó-e velünk dolgozni! XIL S amikor Sz. elfogadta az ajánlatot, Lenin őszintén örült, és kezét dörzsölve tré­fálkozott: — Lám csak, mi minden orosz és európai Archimédeszit magunk mellé állítunk, egyi­ket a másik után, s akkor a világ, ha akarja, ha nem, ki­fordul sarkaiból! A VIII. pártkongresszuson Buharin többek között ezt mondta: — A nemzet: a burzsoázia, és a proletariátus együttesen. Semmiivei sem egyeztethető össze, hogy elismerjük a meg­vetésre méltó burzsoázia ön­rendelkezési jogát. — Nem, bocsánatot kérek — vetette ellene Lenin. — Ez megegyezik azzal, ami van. Önök a proletariátusnak a burzsoáziától való elkülönü­lésére hivatkoznak, de majd meglátják, hogy megy ez vég­be. Majd Németország példáján bebizonyította, milyen lassan és nehezen halad előre ez az elkülönülési folyamat, és em­lékeztetve rá, hogy „a kom­munizmust nem erőszakos úton vezetik be”, arról a kér­désről, hogy mi a jelentősége az értelmiségnek az iparban, a hadseregben és a szövetke­zetekben, az alábbi módon nyilatkozott. (Szavait az Iz­vesztyija -inak a kongresszus­ról közölt beszámolója sze­rint idézteim). „Ezt a kérdést a Jelenlegi kongresszuson teljes hatá­rozottsággal meg kell oldani. A kommunizmust csak akkor építhetjük fel, ha a hurzsoá tudomány és technika eszkö­zeit hozzáférhetőbbé teszik a tömegek számára. Ehhez azonban el kell ven­ni az apparátust a burzsoá­ziától, be kel vonni a munká­ba minden szakembert. Bur- asoá szakemberek nélkül le­hetetlen fejlesztenünk a terme­lőerőket. Az elvtársias együtt­működés légkörével, mun- kásibiztosokkal, kommunisták­kal kell őket körülvennünk, olyan feltételeket kell terem­tenünk számukra, hogy ne szakadhassanak el tőlünk, de meg kell adni a lehetőségiét, hogy i jobb viszonyok között dolgozhassanak, mint a ka­pitalizmus alatt, máskülön­ben ez a réteg, amelyet a burzsoázia nevelt, nem fog dolgozni. Egy egész réteget nem lehet bottal munkára kénysiaeríteni. A bunzsoá szak­emberek hozzászoktak a kul­turált munkához, ezt a mun­kát mozdították elő a bun­zsoá rend keretei között, az­az óriása anyagi vívmányok­kal gazdagították a burzsoá­ziát, a proletariátus számára pedig csak morzsákat juttat­tak belőlük. De mégiscsak előbbre vitték a kultúrát, ez volt a hivatásuk. Ha látná fogják, hogy a munkásosztály nemcsak megbecsüli a kultú­rát, hanem még segít is a tö­megek közt elterjeszteni, ak­kor ezek a szakemberek meg fogják változtatni a viselke­désiünket velünk szemben. Akkor aztán erkölcsileg győz­tük le őket, nemcsak politi­kailag szigeteltük él őket a burzsoáziától. Be keli von­nunk őket az apparátusba, és ennek érdekében néha áldo­zatokat is keli hoznunk... A szakemberekkel szemben nem szabad a kicsinyes piszkáló- dés módszerét alkalmaznunk. Minél jobb életkörülményeket keli biztosítanunk számukra. Ez lesz a legjobb politika... Tegnap a kispolgári pártok legaiiizálásárói beszéltünk, ma viszont mansevikeket és bal­oldali eszereket tartóztatunk le; mindezen ingadozások el­lenére mégis az egyetlen kö­vetkezetes magatartás: elvág­ni az ellenforradalom útját, felhasználni a képzett burzsoá apparátust.” A nagy politikusoknak e remek beszédében sokkal több az eleven, megvalósítható ér­telem, mint a kispolgári, erőtlen és tulajdonképpen ál- szent „humanizmus” minden jajveszékelésében. Sajnos, so­kan azok közül, akiknek ér­teniük és értékelniük kellett volna ezt a felhívást, mely a munkásosztállyal való becsü­letes együttműködésre szólí­tott fel, nem értették, nem értékelték. Inkább vállalták az alattomos kártevést, az árulást. A jobbágyság eltörlése után a „cselédinépből'” sokan, a ter­mészetüknél fogva jobbágyok, ugyancsak tovább szolgálták uraikat, ugyanazokban az is­tállókban, ahol az urak va­lamikor botozták őket. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom