Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-24 / 70. szám
i árjám fiatalok lakásépítési akciója Érdeke® és újszerű, de ami ennél fontosabb, kivihetőnek látszó lakásépítési programról tárgyalt a hét végén a Salgótarjáni Síküveggyárban több városi üzem, az OTP és a KISZ képviselőiből alakult alkalmi bizottság. A Síküveggyár kezdeményezésére összehívott tanácskozás témája: hogyan lehet olcsón és gyorsan száz lakást felépíteni. A KISZ-lakásépítési akció megyénkben eddig Balassagyarmaton hozott számottevő eredményeket, jóval vontatottabban haladt viszont a salgótarjáni fiatalok lakásgondjait enyhítő építési akció. A mostani vállalkozás újszerűségét elsősorban az adja, hogy a KISZ központi bizottsága javaslatára elfogadott, de szélesebb körben még nem ismert rendelet lehetőségeit kihasználva mód nyílik az eddiginél nagyobb összegű OTP-kölcsön felhasználására. Milyen kedvezményt kaphatott eddig a fiatal építtető? Abban az esetben, ha az építkezés költségeihez az üzem is hozzájárult — természetesen kölcsön formájában —, az OTP legfeljebb 40 ezer forinttal „társult”. Az új rendelkezés szerint, ennél lényegesen nagyobb összegű kölcsönt is adhat az OTP, üzemi hozzájárulás esetén is, csupán egy feltételnek kell megfelelni. A feltétel: a szóban forgó építkezés legalább 100 lakásra terjedjen ki. Az első tanácskozáson valamennyi képviselő kivihetőnek ítélte a tervet — a kezdeményező Síküveggyárral társulva a Bányagépgyártó Vállalat, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat, a 2. AKÖV és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat együttes összefogással Zagy vapálf alván, az úgynevezett Brezina-területen néhány év leforgása alatt felépíti a 100 lakást. Számos érv szól a terv mellett, s a helyválasztás is indokoltnak látszik. Az egymás mellé települt üzemek dolgozói — s ez alól a legfiatalabbak sem kivételeit — szívesen laknak közelebb a munkahelyhez, s igaz az is, hogy a város e fontos munkáskerületében élő hagyományai vannak a kolóniáknak. Az új KISZ-lakótelep persze sok mindenben különbözik majd a régebbi, korszerűtlen lakótelepektől A terv szerint a felépítésre kerülő épületek Ivét-, illetve négyszintesek lesznek. Figyelemre méltó megállapítás az is, hogy az említett üzemek közül néhányban feltűnően nagy a fluktuáció, ezt csökkentheti a fiatal dolgozók lakásépítkezése, amely mindenképpen a legmeggyőzőbb érv a meggyökereztetés mellett. Az ifjúsági Lakásépítési akció mellett szól az Is. hogy az új, fejlődő üzem, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat létszámfejlesztésekor számít az NDK-bói, hazaérkező fiatal, jól képzett szakmunkásokra, akik vizsont lakást szeretnének. De beleillik az elképzelés a város távlati fejlesztési terveibe is, hiszen az említett terület a későbbiek folyamán egy újabb városközponttá válik. A vállalati hozzájárulás és a 100 lakás építése esetén felemelhető OTP-kölcsön, továbbá az a tény, hogy az építtető üzemek — a szervezés, ügyintézés, lebonyolítás átvállalásával, a szállítási, valamint a szakipari munkák olcsóbb elvégzésével — nagyobb részt vesznek magukra az építkezés terhiéből, jelentős mértékben megkönnyíti a fiatal építők helyzetét. Egyedül a kezdeményező Síküveggyár több mint egymillió forinttal akar hozzájárulni az építkezéshez, mintegy 30—40 fiatal dolgozó érdekében. Az építkezésben résztvevő fiataloknak — az előzetes számítás szerint — legfeljebb 20—25 ezer forintot kell készpénzben kifizetniük. Az első megbeszélést most a vállalati tanácskozások követik. (pataki) As együttmussikálás öröme Az elmúlt hét vége a zeneiskolai zenekari fesztivál jegyében telt el. Az észak-ma- gyaronszági találkozó fokmérő egyben és bizonyíték is: mi mindent tettünk huszonöt év alatt a zenekultúra fejlődéséiért. Marx írja egyik művében: „A fogyasztás kettősen termeli a termelést: 1. azáltal, hogy a termék csak a fogyasztásban válik valóságos termékké; 2. azáltal, hogy a fogyasztás teremti meg az új termelés szükségletét... A fogyasztás teremti meg a termelés ösztönét, megteremti a tárgyait is, amely célhatáino- zóam működik a termelésben. A termelés nemcsak anyagot szolgáltait a szükségletnek, hanem szükségletet is szolgáltat az anyagnak..., a műtárgy ugyanis — ugyanúgy mint minden más termék — műértő és a szépség élvezetére képes közönséget teremt. A termelés nemcsak tárgyakat termel az alany számára, hanem alanyt is a tárgy számára”. Ez a látszólag bonyolult, de nagyon is könnyen érthető tétel nem más, mint az elmúlt hét végén lezajlott kétnapos fesztivál bizonyítása. Ami Salgótarjánban történt, az nemcsak a tanárok diadala, a növendékek öröme és a megjelent szülők boldogsága volt. hanem önfeledt muzsikálás. a teljességre való törekvés. Azt a szüntelenül újat kereső formát mutatta, amelynek jegyében huszonöt év alatt több mint száz zeneiskola alakult az országban. Az egész országot átölelő hálózat nemcsak a tanároknak és a •' nulóknak jelent minden- nap; 'árada.lmat, gondot és sík:-";, hanem rajtuk keresztül egy új hallású hangverseny,közönség alakult, illetve alakul ki. Huszonöt évvel ezelőtt a zene luxuscikk volt. A hallatlanul kedvező lehetőségek hatására megvált ettől a jellegétől és közszükségleti cikké vált. Bármelyik itt megjelent zenekart nézem végig, mindegyik saját létével tüntet: ipa.ro sodó vagy ipari centrumból érkezett'. Tanulóösszetétele így meghatározó, kisugárzása még örvendetesebb. Érthető, hogy ez a kisugárzó szerep egyáltalán nem tetszelgő csupán egyszerű magyarázat — kijelentő módban Özdon. tonyban ugyanúgy igényt tarj,o«p,v \npi.skolák működé» -k'í'cben. Hatvanba. vts1: Pcon Gvöngyösöo vae Salgótarjánban. A hatvani tücsökzenekar, —: Balassagyarmaton, . Debrecenben. Nagybáamely a kamarakórusok tisztaságával szólalt meg (tíz nyolc-tizenkét éves gyerek!) ugyanolyan. műgonddal készült fel a találkozóra mint a rutinosabb, nagyohb múlttal rendelkező gyöngyösi gyermekszámfonikus zenekar. A balassagyarmatiak őszinte muzsikálása — ahogy a hangok egymásutánja zenévé vált — éppúgy fényszóró és tükör volt, mint a debreceniek könnyed, elengedettebb zenélése. Az ózdi zeneiskola féléves múlttal rendelkező zenekarának bemutatkozása — mennyire kihasználták Gárdonyi Népdalvariációk című művének színes, hangulatos lehetőségeit! — hasonló sikert váltott ki, mint a nagybáto- nyiak magabiztos, erőtől duzzadó műsora. A kis Szüts Kati brilliéms zongorázása éppoly örömet szerzett a hallgatóságnak mint a többi szólista: Ispán János, Édes Éva, Bánhegyi Géza bemutatkozása. Az egyetlenegy Bartók-művet megszólaltató miskolci ,6. számú Általános Iskola zenekarának tiszta interpretálása méltó megemlékezés volt a nagy zeneszerző emléke előtt, akárcsak az egriek ízes Vivaldi-előadása. Igényes műsorválasztás jellemezte az együtteseket. Mindegyik figyelem.be vette a maga képességeit, tulajdonságait. Talán egyedül azt kifogásolhatnám, hogy kevés magyar szerző művét szólaltatták meg Hatásos lenne, ha a következő fesztiválon minden zenekar számára egy-egy új magyar darab bemutatóját is előírná a zsűri. ★ Az előbbiekben szándékosan nem esett szó a két salgótarjáni együttesről, az úttörőház és a zeneiskola zenekaráról. Ahogy az első napon is elhangzott. a fesztivál egyik legnagyobb meglepetését a vendéglátók szolgáltatták. Külső szemmel könnyű kritizálni, de másképpen nyilvánul meg az érték, ha ennek a két ragyogó képességű zenekarnak a léte komolyan befolyásolhatja a város zenei életét. Az úttörőház már szinte monumentális nagyságrendet képviselő zenekara — amely nem vezet megszólaltatásbeli tiszta tlansá ghoz! — és a zeneiskola együttesének igényes és egészséges hangzásvilága egy komoly szimfonikus zenekar bázisát jelentené Salgótarjánban, amennyiben a város erre igényt tartana és egzisztenciálisan is sikerülne itt tartani ezeket a gyerekeket. Sokat beszélgetünk manaoság a központi zenekar gondolatáról. amelynek létrehozása nem idea, hanem kötelesség tenne! — mivel ezeknek a növendékeknek csali tizennégy avagy tizennyolc éves korig gondoskodunk zenei tanulmányaik végzéséről. Ezen túlhaladva, mint felnőtteket is együtt kellene tartani őket! Az alap megvan, de a faiak építése egyelőre akadozik. A kétnapos találkozó intő példa volt: ne herdáljuk el kincseinket, aknázzuk ki a bennük rejlő lehetőségeket. Előttünk áll más városok, gyakorlata, csak az első lépés m egtétele nehéz. De a gondokon könnyíteni kellene addig is. mert a későbbiekben tehertétel lehet. «. Külön lei kell emelni a példamutató rendezést. Ahogy máshol gyakorlat: az események előre megvannak, csak a Lényegjes elemek lépnek be a megadott időben — ebből az elvből vezéreltetve dolgozták ki a programot. Dicséretes a KISZ kezdeményezése, hogy bábáskodott a találkozó fölött, ugyancsak ezekkel a szavakkal nyugtázhatjuk a megyei művelődési központ tevékenységét. A muzsikusoknak külön köszönet, hiszen az ő munkájuk elismeréseként adózhattunk ily méltóan a zene nyelvén felszabadulásunk 25. és Bartók Béla halálának 25. évfordulója előtt. Molnár Zsolt Ha jól emlékszem, Takács Gézának, a Salgótarjáni Öblösüveggyár tervezőjének nevével először a szép kiállítású „Lakáskultúra” időszaki folyóirat lapjain találkoztam, de azt már korábban is tudtam, hogy a klasszikus anyag, az üveg, csodálatos, szemet gyönyörködtető formák, használati tárgyak és díszműáruk, szép iparművészeti alkotások alapanyagául szolgálhat. Csak éppen tehetség kell hozzá, érteni kell a rakoncátlan anyag nyelvén. Takács Géza, aki rendelkezik ezekkel az adottságokkal, a már nem egészen fiatalok, a negyvenévesek korosztályába tartozik, életútja nehéz és kacskaringós, hosszú út volt, amíg eljutott a tervezőasztalig. — Vézna, sápadt kamaszgyerek voltam — emlékszik vissza. — Amikor már dolgozni szerettem volna, mert már nagy szükség volt a családban a keresetre — Baglya- son éltünk akkoriban, és nem volt könnyű a megélhetés —, hosszú ideig sehol nem tudtam elhelyezkedni. Végül a szénosztályozóba, a bányához felvettek volna, de az orvos nem engedett... Az üveggyárba kerültem üvegcsiszoló tanuA pörtírtínyatús • dösxerű kérdései I. A párthatározatok szerepe és jelentőség«» Irta : Vifitúz Jóssef A párthatározatok a pártirányításnak, a párttagság egységének és a pártmunka módszerének alapját képezik. A társadalmi, gazdasági élet változó körülményei indokolják, hogy a határozatok hozatalának, ismertetésének és a végrehajtás megszervezésének, ellenőrzésének rendszerét időről időre megvizsgáljuk. Ebből kiindulva a megyei pártbizottság február elején tartott ülésén irányelveket tárgyalt meg és fogadott el e témával kapcsolatban. Az irányelvek felölelik a határozatok előkészítésének, kidolgozásának. meghozatalának, valamint ismertetésének és a végrehajtás megszervezésének, ellenőrzésének helyzetét, feladatait. A párt irányit á». a munkamegosztás fejlesztéséért A megyei pártbizottságot e téma napirendre tűzésekor az alábbi főbb célok vezérelték: "I A IX. kongresszus ha* tározatainak megfelelően helyileg is tovább fejleszteni, erősíteni a párt vezető szerepét. Hatékonyabbá tenni a pártszervek és szervezetek vezető, irányító és ellenőrző te- kékenységét. Tovább fejleszteni a különböző szintű és jellegű, párt-, állami és társadalmi szervek közötti munka- megosztást. Ezek szükségességét a gazdaságirányítás reformja különösen aláhúzza. O Tovább fejleszteni, erő- “• síteni a pártdemokráciát, egyben az állami élet demokratizmusát is. Szoros ösz- szefüggésben a KB 1969 novemberi, a pártdemokráciáról szóló határozatával. Minden szinten erősíte* ni a centralizmust, még eredményesebben érvényt szerezni a központi akaratnak. A különböző szerveknél, az egyes vezetőknél erősíteni a fegyelmet, a következetességet és a személyes felelősséget, különösen a végrehajtásban. Ezt a követelményt erőteljesen aláhúzza a hatás- és jogkörök decentralizálása, az önállóság szélesedése. Egyértelműbbé tenni, * hogy a párt választott testületéinek, a taggyűléseknek milyen kérdésekkel szükséges és érdemes foglalkozni. E szervek és szervezetek milyen jellegű előterjesztéseket tűzzenek napirendre és tárgyaljanak meg. Ezt igényli, hogy e témában elég sok a helytelen felfogás és gyakorlat. különösen a gazdasági életben végzett pártmunkát illetően. 5! Tökéletesíteni és tovább- fejleszteni a pártmunka módszerét. Határozottabban küzdeni az elavult gyakorlat, a bürokratikus vonások ellen Bátorítani és szélesíteni e vonatkozásban a kezdeményezéseket. a körültekintő fejlesztési elképzeléseket A megyei pártbizottsáv mindezeket a kérdéseket elsődlegesen saját munkáját illetően, valamint a megyei és alsóbb szintű pártbizottságok kapcsolatában vizsgálta. t A párthatározatok főbb funkciót A párthatározatok összességében nyer megfogalmazást a párt politikája. Ezért a politika tartalmát adják. Egyben megjelölik a végrehajtást képező konkrét feladatokat, a végrehajtás módját is. Ezzel a párthatározatok jelentős szervezési funkciót valósítanak meg. Kifejezik a demokratikus centralizmust a felsőbb és az alsóbb pártszervek és szervezetek kapcsolatában. A felsőbb pártszervek határozatai kötelezők az alsóbb pártszer- velcre, amelyeknek határozatai nem lehetnek ellentétesek a felsőbb pártszervek határozataival. Ez a kommunista pártok erejének és szervezettségének egyik forrása. Megtestesítik az egyes párttagok és a határozatot hozó pártszerv kapcsolatát. A határozat ugyanis minden kommunistára kötelező. Ezért a párttagság egységének alapját képezik, különösen az egységes cselekvés tekintetében. Rendszerbe foglalják a párt-, valamint az állami, társadalmi szervek kapcsolatát. A párt-, az állami, társadalmi szervekre közvetlen határozatot nem hoz, hanem az ott dolgozó kommunisták, vezetők útján valósítja meg politikáját.. Felsőbb szerveik határozataiban, intézkedéseiben szintén a {tart határozatai jutnak érvényre. E szervekben tehát a párt céljai a proletárdiktatúra mechanizmusa útján valósulnak meg. A párthatározatok szervezik és kifejezik a párt és a párton kívüliek kapcsolatát is. Jelentős hatással vannak a dolgozó tömegekre. Olyan politikai és morális erejük van, amely erőteljesen befolyásolja. orientálja a pártankívüliek véleményét, állásfoglalását és cselekvését. Természetesen akkor, ha a határozatokban foglalt célok eléréséért kitartó, szívós szervező és politikai meggyőző munkát fejtünk ki. A oárthatározatok funkcióiából. jelentősegéből ered. hogy meghozatalukban ervényesi lenünk keli néhány aiapvető követelményt Első hel>er. mlfteném. hogy páríhatározatot csak választolt pártszerv taggyűlés hozhat. Néhány alapvető lÖW(B/m6HV A határozatok iránti alapkövetelmény hogy o tényleges. objektiv helyzetet tükrözzék, mentesek legyenek a különböző óhajoktól, szubjektív elképzelésektől. A határozat legyen egyszerű, világos és egyértelmű. Szabja meg az elérendő célt. jelölje meg a végrehajtás módszerét, eszközeit. idejét és' a felelőst, valamint az ellenőrzés módját. Légyen konkrét, amelyből minden párttag tudja, mi a fela data. Kerülni keli az általános megfogalmazásokat. < cselekvésre nem mozgósító frázisokat A párthatározatok fő vonása. hogy politikai jellegű határozatok. Az legyen a jellemzőjük. hogy politikai, társadalmi. emberi oldalról, e kapcsolatok oldaláról vizsgálják a kérdéseket. A politikai viszonyok és hatások alapján szülessen meg a döntés. A párthatározat nem lehet egyoldalú, nem korlátozódhat szűk szakmai, gazdasági-termelési vagy ágazati reszortérdekekre. A pártmunkában — és az állami, társadalmi szerveknél is — egyre erőteljesebb követelmény, mérce, hogy csak annyi határozatot szabad hozni, amennyi jól szervezett munkával végrehajtható, amennyiért érdemben felelősséget. lehet vállalni, amennyi hatékonyan ellenőrizhető. Nem szabad azonos témában azonos, egymást fedő határozatot hozni. Egy kérdésben egy időben — csak egy érvényes határozat legyen. Azok következetes végrehajtását biztosítsuk. A gazdaságirányítás reformja megköveteli, hogy a párthatározat olyan legyen, amely a helyi erők, eszközök és lehetőségek maximális Iáhasználására mozgósít. Ma már nem járható a felsőbb szervektől való követelés útja. A növekvő önállóságnak és felelősségnek a pártszervek és szervezetek határozataiban is tükröződnie kell. Elsősorban arról az oldalról, hogy feltárják a fejlesztés, a fejlődés lehetőségeit, forrásait, amelyek az élet- és munkakörülmények további javításának elsőrendű alapját képezik. (Folytatjuk) Arcképek Hosszú út az első díjig lónak, a háború alatt szaba- lennek is nagy szerepe volt. dúltam fel. Már akkor mocorgott valami a liatal fiúban. Egy ízben saját szórakoztatására fuserált valamit a gépen, a mesternek megtetszett, kiajánlotta a kereskedőnek. Mozgékonyságára a felszabadulás után hamar felfigyeltek, 48- ban versenyfelelősnek nevezték ki, később áttették egy másik munkakörbe exportfelelősnek. — Mindig szerettem rajzolni, ügyeskedni, de éreztem, ha valamit akarok csinálni, ’ tanulnom kell. Hosszú ideig jártam Bóna-Kovács Károly képzőművészeti szabadiskolájába, amely a megyében alakult. Itt sajátította el az üvegtervezői .munkához elengedhetetBár ezt vitatni lehetne, hiszen a véletlen mindig azt veszi pártfogásába, aki valamilyen módon már felkészült a reá váró feladatok ellátására. A rajzirodában váratlanul tervezőre volt szükség., nyomban Takács Gézára gondoltak. Az első tervezői siker egy ideig váratott magára, pedig az akkori csoportvezető. Mán- ezos Józsi bácsi sokat segített a kezdő tervezőnek. Kitartó erőfeszítéseit végül siker koronázta, 1957-ben részt vehetett a Csók-galériában a „Mi- kó”-féle kiállításon. Attól kezdve egymást követték az eredmények, évente egy, néha kettő, három is, oklevelek, jutalmak és pályadíjak. Az 1969. évi exportpályázaton egy első, két második és 10 kategeilen ül fontos alapfogásokat, de ekkor még eszébe sem jutott, hogy valamikor üvegtervező lesz belőle. Hogy a meg sem fogalmazott álmok mégis valóra váltak, abban a véletriadijat nyert. A repertoár nemzetközi sikerekben is gazdag. Hacsak a legutóbbi évet vesszük, jól szerepelt a Ljubljanában évenként megrendezésre kerülő „BIO” elnevezésű pályázaton és kiállításon, egyik pályamunkáját oklevéllel jutalmazták és részt vett, ami szintén rang, a iabljoneci üvegipari kiállításon. Takács Géza állandóan dolgozik valamin, rendezi a salgótarjáni jubileumi ipari kiállítás öblösüveggyári anyagát, s újabb és újabb pályaterveket és formákat forgat a fejében. Legutóbb, amikor találkoztunk, lelkesen újságolta, hogy Hamburgban hirdettek meg egy nagyon jelentős művészeti pályázatot, amelyen iparművészeti rangú üvegtermékekkel is szerepelni lehet Azt forgatja a fejében, jó lenne a pályázók sorába feliratkozni. Még egy kérdés, amit feltettem Takács Géza üvegtervezőnek: melyik a legkedvesebb munkája? Jókedvűen hunyorogva válaszolt: — Mindig a következő —is NÓGRAD — 1970. március 24., kedd 3