Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

% Negyedszázad a számok tükrében A nemzetiségi dolgozók helyzete hazánkban Felhívás A Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnöksége, tár­sadalmi összefogást hirdetett meg, amelynek célja, hogy az úttörőmozgalom negyedszázados jubileumára megépüljön Csillebércen egy kis városka, amely bemutatná azokat az épületeket, hidakat, közlekedési eszközöket, amelyekről a gyermekek 14 éves korukig tanulnak. Helyet kapna a város­kában sok más objektum mellett a moszkvai tv-torony, a Téli Palota, az Eiffel-torony, az egyiptomi piramisok stb. i A terület, ahol 1:50 arányú kicsinyítésben az objektumok elhelyezhetők, a Fővárosi Tanács bocsátja a pajtások rendel­kezésére. A parkosítási munkálatokat a Fővárosi Kertészeti Vállalat végzi majd. Az objektumok tervrajzainak elkészítését a budapesti Műszaki Egyetem KISZ-tagjai vállalták. A Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnöksége kéri a felnőtt társadalmat, az ügyes kezű KlSZ-fiatalokat, népadse- regünk ezermestereit, az úttöröszakkörök tagjait, hogy vegye­nek részt minél többen az elképzelések megvalósításában. Azok a gyermekek, fiatalok és felnőttek, akik részt kí­vánnak venni a városka építésében, felajánlásaikat jelezzék a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnökségének (Buda­pest. V., Balassi Bálint u. 16 ). Kérjük, hogy minél többen járuljanak hozzá az úttörő­szövetség 25. évfordulójára készülő létesítmény megvalósí­tásához! Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnöksége Üzemanyag: a vércukor A Delta legújabb számából Mintegy 400 000—450 000. re tehető a hazánkban élő nemzetiségek száma, de mindössze 0,2 százalékra te­hető azoknak a száma, akik nem beszélnek magyarul. A nemzetiségek lakta községek tanácsában és más közin­tézményeiben nemzetiségi, vagy olyan magyar ügyinté­zők tevékenykednek, akik „kétnyelvűek”, tehát magya­rul vagy nemzetiségi nyel­ven tárgyalnak ügyfeleikkel. Törvényes rendelkezés írja elő, hogy ott ahol legalább 15 nemzetiségi tanuló jelent­kezik, a községi tanács köte­les számukra iskolát, illet­ve tagozatos osztályt létre­hozni. Ugyanez vonatkozik az óvodákra is. Napjainkban az ország te­rületén 52 nemzetiségi óvo­da, 22 kétnyelvű, és 266 nyelvoktató általános iskola működik, ezenkívül hét gim­názium áll a nemzetiségi diákok rendelkezésére. Az óvodákban 1700 gyermekről gondoskodnak, az iskolákban több mint 20 000 diák tanul anyanyelvén 600-nál több nemzetiségi pedagógus irá­A múlt heti tévéműsor néhány vonásáról ejtsünk szót. Mindjárt a hét elején A komédiás című magyarul be­szélő angol filmet láthattuk. John Osbome drámájából maga a szerző és Nigel Knea- le írta. A drámát, amelyre a film is épül, 1957-ben mu­tatták be a Royal Court Szín­házban, Tony Richardson rendezésében, két évvel ké­sőbb vászonra is ő vitte. Mind az eredeti darabnak, mind az adaptációnak Laurence Oli­vier a főszereplője, alakítása meggyőző, öldöklőén gúnyos angliai körképet nyújt, hite­les figurákkal. Ez az Anglia a Dühöngő ifjúság című Os- bome-drámámből ismerős. A beszédtéma csütörtökön az irodalmi művek filmadap- tácdójáról szólt. Benedek Ist­ván és Ungvári Tamás beszél­getett az Utazás a koponyám körül című Karinthy—Révész­filmről. A film Budapesten beszédtéma, sokan — bizonyos divatot is követve ezzel — „leszólják” a filmet, Karinthy Frigyestől, illetve regényétől idegennek tartják. A képer­nyőn beszélgetők az egyik leg­jobb magyar filmet üdvözlik benne, kisebb-nagyobb hiá­nyosságai ellenére. Pécskő utcai hentesbolt, este fél hat körül. — Kérek négy szelet halat. — Nincsen. Már elfogyott. Miért nem tetszett korábban jönni, ak­kor még volt. — Mert eddig dolgoztam. De nem értem miért nincs, hisz’ egész sereg úszkál itt a medencében. — Az lehet, de még sincs, mert a halbontó már hazament. — De még csak fél hat. Az üzlet hétig van nyitva. Még bizonyára sokan vinnének, ha lenne. Itt eb­ben a pillanatban hárman állunk, akik szeretnénk vásárolni. — Tessék egész halat vinni. Az van elég. — Mit csináljak egy hallal? Ket­ten vagyunk a férjemmel. — Sajnálom. Majd tessék hol­nap jönni, akkor megint lesz. Nem gondoltuk, hogy ilyen sok elfogy, a halbontó elszámította magát. Gyorsan elfogyott. Pedig azt. hit­tük, marad estére is. Már nem tu­dunk semmit tenni. — Most mit csináljak? Szeretnék halászlét főzni. — Az a maga dolga, asszonyom! Ismétlem, majd holnap megint szeletelünk. Ila mindenáron ra­gaszkodik a halhoz, vigyen fa­gyasztottat. Az van. — De a frisset szeretjük. Itt van a sok hal, és mégsem lehet venni. Hiába magyarázza, nem tudom megérteni. * , Rövid megjegyzés: Annak idején nagyon örültünk, hogy bevezették a szeletelt hal árusítását. Sok mun­kától kíméli meg a háziasszonyo­kat. Egyaránt kedvező a vásárló­nak és az üzletnek. És ha van hal, miért ném úgy osztják be a sze­letelést, hogy mindig lehessen kapni? — cs — nyitásával, akik 1969 szep­tembere óta munkájuk elis­meréseként 5—10 százalékos működési nyelvpótlékot kap­nak. Egyetemeinken német, román, szerb—horvát, szlo­vák anyanyelvűek is felső­fokú képzettséget szerezhet­nek. Budapesten, Békéscsa­bán, Szarvason és Sátoralja­újhelyen szlovák, Budapes­ten és Pécsett délszláv, Gyulán pedig román diákok részére működik kollégium, a nemzetiségi iskolák tan­könyv-ellátottságát az utób­bi években nagymértékben elősegítette, hogy Csehszlo­vákiából, . Jugoszláviából, NDK-ból és Romániából szá­mos tankönyvet és segéd­könyvet hozunk be. A nemzetiségi kultúra ápolásának fontos bázisai a helyi művelődési csoportok, szakkörök és klubok. Jelen­leg 44 nemzetiségi színját­szó és irodalmi csoport, 34 zenekar, 30 énekkar és 73 táncegyüttes terjeszti a nem­zetiségi kultúrát. A közpon­ti nemzetiségi együttes az ország egyik legjobb mű­A 25 esztendő a szocializ­mus építésének útján című műsor második részét pénte­ken láttuk. A TV politikai tanfolyama érdekfeszítő moz­zanatokban bővelkedett he­lyenként. A negyedszázad do­kumentálása mindenképpen hasznos volt. A Volt egyszer egy borbély című tévéfilmet Cserhalmi Imre Nógrád me­gyének köszönheti. Mint mondja, innen kapta a meg­bízást és az ösztönzést. A film a képzeletbeli Ipolyváron játszódik, amely a szerző sza­vaival élve, Salgótarján és Balassagyarmat általa gyúrt keveréke. Fitos Béla szerepé­ben Dégi István, de a többi szereplő is igyekezett a szá­mára írt figurát eljátszani. Ügy vélem azonban, a bor­bély egy kissé túlságosan is a képzelet szülötte, nem ke­vésbé a környezet is, amely­ben mozog. Az Őrjárat az égen című tévéfilm második része min­den izgalom nélkül telt gl, már csak azért is, mert a to­Minden orosz, aki „politi­káért” legalább egy hónapig ült, vagy száműzetésben töl­tött el egy évet, szent köte­lességének érzi, hogy meg­ajándékozza Oroszországot szenvedésének naplójával. De mindmáig senkinek sem ju­tott eszébe könyvet inni arról, hogyan örvendezett egész életében. Minthogy pedig az orosz ember hozzászokott, hogy kigondolja az életét, de berendezni rosszul tudija, ezért nagyon valószínű, hogy egy boldog élet könyve arra taní­taná meg, hogy egy olyan éle­tet, hogyan kell kigondolni. Az én szememben Lenin éppen azért volt kivételes nagy, mert engesztelhetetle­nül, olthatatlanul gyűlölte az emberek bajait, lángolóan hit­te, hogy a balszerencse nem a lét kiküszöbölihetetlen alap­ja, hanem olyan nyavalya, amelyet az emberek kötelesek és képesek is eltávolítani ma­guktól. Ezt az alapvető jellemvoná­sát a materialista ember har­cos optimizmusának nevez­ném. S éppen ez vonzotta tel­kemet különösképpen ehhez az emberhez, ehhez a nagy­betűvel írandó Emberhez. 1917—1918-ban Leninhez fű­ződő kapcsolataim korántsem voltak olyanok, amilyennek szerettem volna, de nem le­hettek mások. Lenin politikus. Teljesség­gel magáénak mondhatta azt az élesen kidolgozott, elvhű látásimódot, amelyre feltétle­nül szüksége van egy olyan vészcsoportja. Az együttesek fontos feladatuknak tekin­tik. hogy felkutassák a nem­zetiségi dalokat, táncokat, összegyűjtsék és feldolgoz­zák a népszokásokat A nemzetiségi szövetségek közül 1945-ben megalakult a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, 1949-ben jött létre a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége és a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége, s 1955-ben alakult meg a Ma­gyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége. A szövetségek alapszabály­ban biztosított joga, hogy a nemzetiségi lakosság érdek- képviseleti szerveként, javas- lattevőként bármely intéz­ménynél eljárhassanak, vé­gül még egy adat: hetente több mint tízezer példány­ban jelennek meg hazánk­ban újságok délszláv, né­met, szlovák és román nyel­ven. A nemzetiségi könyv­tárak anyanyelvi könyvellá­tására tavaly félmillió forin­tot fordítottak. vábbi részeket is „kívülről” tudjuk. Hasonló filmproduk­ciókra a korábbi évekből bi­zonyára a film szerzői is em­lékeznek. Szombaton az Euro- vízió táncdalfesztiváljáról kaptunk közvetítését Amsz­terdamból, minden különö­sebb megjegyzés nélkül hall­gathattuk végig a többnyire melodikus számokat. A Min­denféle dolgok című ír szám megérdemelten került első helyre. A Röpülj páva döntője va­sárnap lesz Sopronban. A ka- rancskeszi Petróczi Andrásné képviseli ott Nógrád megyét, igazán joggal. A döntő előtti vasárnap dr. Ortutay Gyula, a középdöntő zsürielnöke be­mutatta a versenyzőket, s ér­tékelte az eddigi eredményt. Három hét alatt több mint ezer népdalt küldtek be sza­vazatként az ország minden részéből. A Röpülj páva va­lóban önmagából nőtt orszá­gos üggyé. hatalmas, súlyos hajó kormá­nyosának. mint amilyen az ólomsúlyú, paraszti Oroszor­szág. Én viszont alkatilag utálom, a politikát, nemigen hiszek a tömegek értelmében, általá­ban, s különösen nem a pa­raszttömegek értelmében. Az értelem, ha nem irányítja egy eszme, korántsem olyan erő, amely alkotó módon hatolhat be az életbe. A tömegek ér­telmében nincs eszme egészen addig, amíg nincs meg benne valamilyen egyén érdekközös­ségének tudata. Évezredekig a jobb iránti törekvésben él a tömeg, ez a törekvés azonban tulajdon húsából megteremti a ragado­zókat, akik rabságba döntik, a véréből élnek, s ez így is lesz mindaddig, amíg tudatára nem ébred, hogy a világon csak egyetlenegy erő szabadíthatja ki a ragadozók rabságából: Lenin igazságának ereje. Amikor Lenin 1917-ben Oroszországba érkezve közzé­tette „téziseit”, azt hittem, hogy e tézisekkel a politikai­lag képzett munkásoknak számszerűen jelentéktelen, minőségileg hősies csapatát és az egész őszintén forradalmi értelmiséget áldozatul dobja oda az orosz parasztságnak, s Oroszországnak ez az egyet­Mi van a kosárban ? Próbavásárlások és csomag- ellenőrzések formájában győ­ződött meg az Állami Keres­kedelmi Felügyelőség Nógrád megyei Felügyelőségének munkatársa a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat húsboltjaiban, hogy a fogyasztó azt kapja, abban a minőségben, amit vele kifi­zettettek. Harminchat esetben nézték meg, mi van a kosár­ban. Két és fél ezer forint érté­kű áru vásárlásakor 33 forint értékben károsították meg a boltok dolgozói a fogyasztó­kat. Ez a helyzet a korábbi aggasztó állapotokhoz képest, határozott javulást jelent. Ár­drágítást követtek el a 36-os számú Zagyvapálfalvi és a 164*es számú Salgóbányai Hús­boltokban 3, illetve 3 forint 3 fillér összegben. Hamis elszá­molásra kilenc egységben vál­lalkoztak, 28 forint értékben. Többségüknél a hamis elszá­molás nem haladta meg az 1 forintot, csupán a 152. szá­mú Salgótarjáni Húsboltban fogott jobban az eladó ceruzá­ja: véletlenül huszonegy fo­rinttal számított többet. A súlyosabb eseteknél a felügyelőség pénzbírsággal sújtotta a szabálytalankodó­kat. — V ~ Lemezek — ünnepre Nógrád megye népművelői saámára is jelentős segítséget nyújt a Magyar Hanglemez­gyártó Vállalat azokkal a Le­mezekkel, amelyek hazánk felszabadulása 25. és Lenin születésének 100. évfordulójá­val kapcsolatos felvételeket tartalmaznak. Az évfordulók kapcsán a közelmúltban lát­tak napvilágot jelentős felvé­telek. Az így, láttuk Lenint című lemez kor társak nyilat­kozatait tartalmazza, a Sza­badság-lemez visszaemlékezé­seket közöl 1944-ről, 45-röl, tömegdalokat, szavalatokat is tartalmaz. A Humgaroton- sorozat tíz lemezből áll majd és üzemek, társadalmi szer­vek részére készül a magyar zeneművészet reprezentáns műveiből. IX. len aktív ereje, mint egy ma­réknyi só fog beleszóródni a falu sátlan mocsarába, és nyomtalanul feloldódik, felszí­vódik benne, mit sem változ­tatva az orosz nép lelkén, életformáján, történelmén. A tudományos, műszaki és általában a szakképzett értel­miség véleményem szerint lé­nyegénél fogva forradalmár, s az én szememben a szocialista munkásértelmiséggel együtt az egyedüli értékes erő volt, amelyet Oroszország felhal­mozott; olyan erőt, amely ké­pes lett volna megragadni a' hatalmat és megszervezni a falut, a 17-es Oroszországban, én nem láttam. Ezek a szám­szerűen eLenyésző és ellenté­teik folytán szétforgácsolt erők azonban csak a legszilár­dabb belső egység esetén tud­ták volna betölteni szerepü­ket. Lenyűgöző feladat várt rájuk: megfékezni a falu anarchiáját, ráébreszteni a muzsikot a szabadságára, megtanítani arra. hogy ész­szerűen dolgozzék, átalakítani gazdálkodását, s ennek segít­ségével gyors ütemben előbb- revinni az országot. Mindezt csak. úgy lehetett elérni, ha a falu ösztönösségét valóban alávetik a város szervezett ér­telmének. A forradalom leg­első feladatának olyan körül­mények megteremtését tartot­Az orvostudomány mind több alkalommal alkalmaz a szervezetbe épített ütem­szabályzót (pacemakert), sőt, széles körű kísérleteket vé­geznek már szív-protézisek­kel, gépszívekkel is a súlyos szívbetegek megmentésére. Nagy gondot okoz e szerke­zetek energiaellátásának megoldása. A jelenlegi pa­cemakerek villamos telepeit bizonyos időszakonként újabb műtétekkel kell ki­cserélni. Kísérleteznek már hosszabb élettartamú rádió- izotópos áramforrásokkal is. de chicagói orvosok most olyan ötletes megoldást ja­vasolnak, amellyel a szerke­zetek működtetéséhez szük­séges energiát magából a vérből lehetne előállítani. Elképzeléseikben kétféle „telep” szerepel, az egyik teljesítménye 5—10 watt, a másiké pedig 0,1 milliwatt lenne a gépszívek, illetve az ütemszabályozók energiael­látására. Rendkívül egysze­rű elven' működnek. Elek­tródjaik mesterséges folya­dékhártyába burkolt nemes­fém rostok lennének. A na­gyobb tídus egyik oldalét tam, amelyek előmozdították volna az ors/ág kulturális erői­nek növekedését. Ebből a célból javasoltam, hogy létesítsenek muinkásiskolát a reakció évei­ben. 1907—1913-ban Capriban, erőmhöz mérten igyekeztem minden úton-módon fokozni a munkások szellemi frissesé­gét. Ezért mindjárt a februári fordulat után, 1917 tavaszán megalakult „A pozitív tudo­mányok fejlesztésének és ter­jesztésének szabad társulása”, amely azt tűzte ki feladatául, hogy egyrészt tudományos ku­tatóintézeteket szervezzen Oroszországban, másrészt pe­dig nagy arányokban népsze­rűsítse a munkások körében a tudományos és technikai is­mereteket. A társulás élén ki­váló tudósok, az Orosz Tudo­mányos Akadémia tagjai. V. A. Sztyeklov. L. A. Csugajev. Fersmann, Sz. P. Koszticsev, A. A. Petrovszkij és mások álltak. Szorgalmasan gyűjtöt­ték az anyagi alapokat; Sz. P. Koszticsev már helyet is ke­resett a zootechnika kérdései­vel. foglalkozó kutatóintézet építéséhez. A világosság kedvéért el­mondom, hogy egész életem­ben elkeserített, milyen nyo­masztó túlsúlyban van a tu­datlan falu a várossal szem­ben, milyen állatiasan önző a vénás vér öblítené, a kiseb­bik elektródját pedig a sejt­közi folyadékba ültetnék. Az üzemanyag a vércukor lenne. Az egészséges embe­rek vérében literenként 1 granyn szőlőcukor van, en­nek „üzemanyagként” való hasznosítása elméletileg megoldhatónak látszik. A vegyi reakció során a vér­ben levő szőlőcukorból és oxigénből széndioxid és víz keletkezik. A szövetnedv vagy a vérszérum elektroli- tikus tulajdonságairól még nincsenek tapasztalatok. A legnehezebb problémának a pozitív elektród elhelyezése látszik, mert ha kiáll a test­ből, fertőződhet, ezenkívül gyorsan ki is szárad. Ezért olyan hártyával kellene le­fedni, amely beereszti az oxigént és kiereszti a széndi­oxidot, s ugyanakkor egyen­súlyban tartja a vízháztar­tást is. Az elképzelések még messze vannak a gyakorlati megvalósítástól, de a kuta­tók remélik, hogy a „biote­lep” gondolata közelebb visz az életmentő szerkezetek áramellátásának megnyug­tató megoldásához. parasztság, s mennyire hiány­zik belőle szinte minden szo­ciális érzés. Nézetem szerint a tudományos és műszaki értel­mi séggiel szoros szövetségben álló, politikailag képzett mun­kások diktatúrája volt az egyetlen megoldás ebben a súlyos helyzetben, melyet kü­lönösen megnehezített a há­ború, mert még nagyobb anarchiát teremtett falun. A kommunistákétól eltérő véleményem volt az értelmi­ségnek az orosz forradalom­ban betöltött szerepéről, hi­szen a forradalmat éppen ez az értelmiség készítette elő, ehhez tartozott minden „bol­sevik”, aki százával nevelte a munkásokat a szociális hősi­esség és magas fokú intetlek - tualitás szellemében. Az orosz értelmiség — mind a tudo­mányos, mind a munkásértei- miség — volt, maradt és lesz még sokáig az az egyetlen igásló, mely Oroszország tör­téne!,mének súlyos szekerét húzza. A néptömegek esze, minden ösztönzés és lelkesítés ellenére, továbbra is olyan erő, amelynek külső vezetésre van szüksége. így gondoltam tizenhárom évvel ezelőtt, és így — téved­tem Emlékezéseimnek ezt a lapját, tehát ki kellene tép­nem. Ámde: „amit leírt a tollad. fejsze nem vágja ki”. Ezenkívül: „tévedéseinkből tanulunk” — mondogatta gyakran Lenin. Hadd ismer­jék hát az olvasók ezt az én tévedésemet. Jó volna, ha ta­nulságul szolgálna mindazok­nak. akik hajlamosak megfi­gyeléseikből elsietett követ­keztetéseket levonni. (Folytatjuk) 4 NOGRAD - 1970. március 24., kedd 9 A képernyő előtt ,,Szemelvények99 múlt hétről (te) G ORKIJ Leninről

Next

/
Oldalképek
Tartalom