Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

Álla mesíny kísérlet a Kongói Népi Köztársaságban Vörös zászlós tüntetés a fővárosban A brazzaville-i rádió Kins- hasában lehallgatott adása szerint a hatalmat egy magát ..Nemzeti Félszabadító Bizott­ságnak” nevező testület vette at,.. A „Nemzeti Felszabadító Bizottság” felfüggesztette az 1969. december 31-i alkot­mányt, amely az országot Kongói Népi Köztársaságnak nyilvánította ki. A hatalomra került katona­tisztek letartóztatták Ngouabi államfőt, de a rádió adása szérint „nem ölték meg, mert a nép katonái nem gyilkosok”. A brazzaville-i rádió a hír­adások között a néhai kongói himnuszt játssza. A decem­ber 31-i alkotmány — mint ismeretes — az Internacioná- ét tette meg a Kongói Népi Köztársaság nemzeti himnu­szává. A brazzaville-i rádió Ngoua. bi kormányát „alkalmatlan­sággal, a politikai kezdemé­nyezőkészség teljes hiányával, a problémák figyelmen kívül • hagyásával” vádolja. Ikőnga, a Kongói Népi Köz­társaság külügyminisztere hét­főn délelőtt bejelentette, hogy a Ngouabi elnökhöz hű erők visszafoglalták a Brazzaville-i központi rádióállomás épületét a lázadóktól, s azok vezető­jét megölték. Mobutu, a szomszédos (Kinshasa) Kongói Demokra­tikus Köztársaság elnöke a brazzaville-i események kap­csán hétfőn reggel összehívta Ne fejlesszék New York-i képviselők és más közéleti személyiségek egy csoportja táviratban szólította fel Nixon elnököt, hogy a szovjet—amerikai stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalá­sok befejeztéig függessze fel az amerikai antiballasztikus és több robbanófejes rakéták fej­lesztését. A távirat szerint az ABM raxétaelhárí tó-rendszer közel­múltban bejelentett kiterjesz- ése arra kényszeríti a Szov­jetuniót, hogy maga is fokozza stratégiai fegyverkezési prog­ramjának végrehajtását. (MTI) kormányát. A kabinetülést az újabb fejlemények ismereté­ben az utolsó pillanatban le­mondták. Ikonga külügyminiszter a „Szabadság hangja” központi rádióállomás megtisztításáért folytatott harcokról elmondot­ta: az akciót különösen bo­nyolulttá tette, hogy az épü­letben tartózkodott a rádióál­lomás számos polgári alkal­mazottja is. A harcokban a lázadók több embert vesztet­tek, köztük vezérüket, Kiken- ga főhadnagyot is. A polgári alkalmazottak és a Ngouabi- hoz hű erpk soraiban szemé­lyi sérülés nem történt. A rádióállomás a délelőtt folyamán már folytatta nor­mális működését. Adásában megszólalt Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság ál­lamfője is. Beszédében élesen elítélte a Kikenga vezette ka­landot. A TASZSZ hírügynökség brazzaville-i tudósításban beszámol arról, hogy a város utcáin a tömeg vörös zász­lókkal tüntet Ngouabi mellett. <* Marien Ngouabi ejtőernyős százados 1968. augusztus 3-án Massemba-Debat kormányá­nak megdöntésével került az ország élére. 1969. január 1-f hatállyal a hatalom gyakorlá­sára 1968 augusztusában meg. alakult Forradalmi Nemzeti Tanács Ngouabit államelnök­ké nevezte ki, aki egyúttal a nemzetbiztonsági és nemzetvé­delmi minisztériumot is vezet­te. Marien Ngouabi 32 éves, az ország északi részéből szárma, zik. Katonai tanumányait Strassbourgban végezte, a kongói néphadsereg köteléké­be 1961-be lépett be. 1964-ben léptették elő századossá. Ngouabi kormányzata elle­nezte az amerikaiak vietnami háborúját, elítélte a közel-ke­leti izraeli agressziót. Belpo­litikai téren az ország szoci­alista átalakítását tűzte ki cé­lul. Független gazdasági rend­szer létrehozásán, a magán- szektor megszüntetésén mun­kálkodott. A földet az egész nép tulajdonának nyilvánítot­ta. 1970. január 4-én új alkot­mány lépett életbe. Az ország a Kongói Népi Köztársaság nevet nevette fel. Az alkot­mány az új nemzeti himnusz- szá az lnternacionálét tette meg. Üj kormánypárt alakult, a Kongói Dolgozók Pártja, amelynek elnöke — az alkot­mány értelmében — Marien Ngouabi lett. A párt szerve­zeti szabályzata leszögezi, hogy tevékenységének elméle­ti alapja a marxizmus—leni- nizmus, célja a kizsákmányo­lás minden formájától men­tes, demokratikus és szocia­lista társadalom építése. A párt legfőbb szervezeti elvé­vé a demokratikus centraliz­must választotta. (MTI) Szihanuk kiáltványa 2 ör Kénytelen a hatalomátvétel Norodom Szihanuk magán- titkársága hétfőn este Peking- ben a következő közleményt adta ki: Norodom Szihanuk kambod­zsai államfő magántitkársá­ga közli, hogy a khmer nem­zethez 1970. március 23-án in­tézett ünnepélyes kiáltványá­ban: 1. Norodom Szihanuk, mint az állam törvényes feje, haza­árulás bűntette miatt felosz­latja a Lón Nol tábornok el­nöklete alatt álló miniszterta­nácsot, a Cheng Heng elnök­lete alatt álló nemzetgyűlést, és az Ong Sim elnöklete alatt álló királyi tanácsot. 2. Meg fogják alakítani a nemzeti egység kormányát. 3. Addig is, amíg Kambod­zsában helyreáll a normális helyzet, tanácskozó gyűlést hoznak létre. Annak tagjai a buddhista papság, a hadsereg, a rendőrség, a tartományi gárda, az ifjúság, az értelmi­ségiek, a parasztok, a munká­sok, más dolgozók, iparosok, kereskedők. funkcionáriusok, nők stb. Olyan érdemes kép­viselői lesznek, akik a külön­féle hazafias, haladó és im­perialistaellenes irányzatok­hoz tartoznak. 4. Nemzeti feiszabadítási mozgalmat hoznak létre a ha­za felszabadítására azon reak­ciós árulók és imperialista­barátok diktatúrája és elnyo­mása alól, akiknek az élén Lón Nol, Sirik Matak és Cheng Heng áll és uraik, az amerikai imperialisták elleni harcra, amelyet közösen vív­nak majd a testvéri országok más népi és imperialistaelle­nes erőivel. 5. A nemzeti egység kormá­nya, a nemzetgyűlés és a nemzeti felszabadító hadsereg egyesülni fog a nép tömegé­vel, hogy egységfrontot alkos­son, amelynek neve „Kam­bodzsa Nemzeti Egységfront­ja” (SULK) lesz és amelynek kettős féladata az orszá| fel­szabadítása és az imperialista ellenség és lakájai felett ara­tott győzelem után annak új­jáépítése lesz. (MTI) Támogatják az egységtörekvéseket Musztafa el Barzani kurd vezető nyilatkozatot adott az AFP különtudósítójának. Az újságíró az iráni határ közelé­ben levő kurd főhadiszálláson kereste fel Barzanit, ciki el­mondta, hogy véleménye sze­rint a kurdok és a központi kormány által nemrég aláírt egyezmény egyszer s min­denkorra véget vet az arabok és kurdok viszályának. A kurd vezető megelégedé­sét fejezte ki, hogy az egyez­ményt az arab és kurd lakosság nagy többsége elfogadta. Azt mondta, reméli, hogy az iraki kormány jó szándéka és a köl­csönös megértés legyőzhetővé teszi az egyezmény megvalósí­tásával kapcsolatos nehézsé­geket. „A kurdok Irakhoz tartoz­nak és ha Irak és a többi arab ország egysége az iraki nép ér­dekeit szolgálja, és nem érin­ti nemzetiségi jogainkat, mi támogatjuk ezeket az egység­törekvéseket.” A berlini látogatás A MAGAS szintű államférfiúi találkozók sorozatában, amelyeken a Magyar Népköztársaság és a Német Demokrati­kus Köztársaság vezetői rendszeresen konzultának a két szocia­lista ország közöst ügyeiről, új tanácskozás kezdődött: Péter János, hazánk külügyminisztere Otto Winzernek, az NDK kül­ügyminiszterének meghívására Berlinbe utazott. E külügymi­niszteri tanácskozásra alig két hónappal azután került sor, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő miniszterelnök vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tett látogatást az NDK-ban, s folytatott tárgyalásokat a testvéri szocialista német állam legfelsőbb vezetőivel. Külügyminiszterünknek mostani berlini útján alkalma lesz berlini kollégájával áttekinteni azt a fejlődést, amely hazánk és az NDK kapcsolataiban a párt- és kormánydele­gációnk ottjárta óta végbement. Ezen túlmenően a tárgyalá­sok előterében a nemzetközi politika legfontosabb eseményei állnak. Péter János látogatásának ezekben a napokban az ad kü­lönleges aktualitást, hogy röviddel ezelőtt folyt le Willi Stophnak, az NDK miniszterelnökének és Willy Brandtnak. az NSZK kancellárjának erfurti találkozója. A két német ál­lam kormányfőinek első megbeszélése nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. ÁLLÁSPONTUNK, amelyet a magyar külügyminiszter is képvisel Berlinben, szilárd és egyértelmű: teljes erőnkkel és meggyőződésünkkel támogatjuk az NDK álláspontját a két német állam kapcsolatainak rendezésére irányuló törekvések­ben- Maradéktalanul egyetértünk mindenekelőtt azzal, hogy a két német állam viszonyának rendezésében az első lépés nem lehet más, mint hogy az NDK és az NSZK az egyenjo­gúságon alapuló, minden megkülönböztetést kizáró, nemzet­közi jogi érvényű kapcsolatot létesítsen, elismerve a háború után kialakult helyzetet, beleértve az NDK államhatárait és az Európában levő több határokat. Az ilyen szerződést nyo­mon követhetnék a többi megállapodások, mint az atomfegy­verek birtoklásáról és az erőszakról való lemondás és mások. A két német állam közti tárgyalások megindulása, és ebben az NDK által előterjesztett rendezési program széle­sebb, nemzetközi vonatkozásban is jelentős: nagy hozzájáru­lást jelenthet az európai béke és biztonság megszilárdításá­hoz. Meggyőződésünk, hogy a két német állam viszonyának rendezése, a realitások és a józan megítélések alapján, lénye­gesen csökkentheti az európai politikai feszültséget. Ha hala­dást érnek el az előbbiben, jelentős akadályok hárulnak el az európai biztonsági konferencia eredményes megrendezésének útjából. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy Pé­ter János nem sokkal berlini útja előtt látogatott el Belgium­ba, Bulgáriába, Lengyelországba és ezt követően tárgyaláso­kat folytat más európai országokban is. A berlini tárgyalá­sok beleillenek abba a nagyszabású tevékenységbe, amelyet a magyar diplomácia az európai biztonsági konferencia sike­res előkészítése érdekében kifejt. HAZANK és az NDK kapcsolatai minden tekintetben kielégítően fejlődnek. A Varsói Szerződés, illetve a KGST tagállamaiként, a lenini internacionalizmus szellemében, mindkét szocialista ország együttesen és külön-külön is, nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a szocialista tábor tovább nö­velje sikereit az egész emberiség békéje és biztonsága ér­dekében. Választási előkészületek a Szovjetunióban A Szovjetunióban június 14- si bizottság tagjainak jelölése, re kitűzött Legfelsőbb Tanács- A központi választási bízott- választásokkal ■ kapcsolatban, ság feladata lesz ellenőrizni, a választási kampány első hogy országszerte pontosan mozzanataként hétfőn meg- betartsák a választási törvé- kezdődött a központi választá. nyékét. (MTI) Erkölcsi kötelesség: tiltakozni az amerikaiak vietnami népirtása ellen Szőke Zoltán salgótarjáni lakos sajtóértekezlete Budapesten Nem hallgathatok tovább — ezekkel a szavakkal kezdte nyilatkozatát hétfőn a 28 éves Szőke Zoltán, aki 1956-ban disszidensként hagyta el Ma­gyarországot, majd Ausztriából az Egyesült Államokba került, az amerikai hadsereg katonája lett, részt vett a Vietnam el­leni agresszióban, megsebesült, s mikor megkapta a Vietnam­ba szólító második hadparan- csot, megszökött, hazamene­kült hazájába. „Erkölcsi köte­lességemnek érzem, hogy til­takozásul az Amerikai Egye­sült Államok bűnös, népirtó háborúja ellen, lemondjak amerikai állampolgárságomról, és amerikai kitüntetéseimről, mivel ezeket olyan ügy szol­gálatában kaptam, amelyre ma már nemhogy büszke nem lehe­tek, hanem amely mélységes szé­gyenérzetet kelt bennem” — jelentette ki. Ezeket a gondo­latokat levélben írta meg Ni­xon elnöknek. A sajtóértekezleten, amelyet Szőke Zoltán kérésére a ma­gyar kormány Tájékoztatási Hivatala rendezett Budapesten, az Üjságíró Szövetség székhá­zában, a hazai sajtó, rádió és televízió munkatársaival együtt számos külföldi tudósító is részt vett. Képviseltette ma­gát a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság magyarországi nagykövetsége is. Lakatos Ernő, a Tájékozta­tási Hivatal főosztályvezetője mutatta be a sajtó munkatár­sainak Szőke Zoltánt, aki To- my Tyler néven csaknem egy évet szolgált az amerikai had­sereg kötelékében. Elmondta, hogy 1963 februárjában ön­ként jelentkezett a hadsereg­be, ejtőernyős és helikopteres kiképzést kapott. Belőle is — mint minden társából —, már az alapkiképzéskor megpróbál­tak kiirtani minden emberi érzést, mert csak a gondolko­dás nélküli, „engedelmes auto­matákat” tartják jó katoná­nak. Azt igyekeztek tudatosí­tani bennük, hogy hatalmas technikai fölényükkel min­denkit elsöpörnek, aki útjuk­ban áll. Szövetségeseiket, a dél-vietnámiakat — kihangsú­lyozva felsőbbrendűségüket — sárga patkányoknak nevezték tisztjeik. Különleges osztagok katonái­nak kiképzésében vett részt Szőke — miután elsajátíttat­ták vele a dzsungelháború alapismereteit —, majd a par­tizánok ellen bevetett ejtőer­nyős brigádot szállított Bien Hoaba. Kétszer lelőtték heli­kopterét. Kutass és rombolj! — ez volt a jelszó aLalkulatá- nál, meg kellett semmisíteniük minden embert és élőlényt. „Számos esetben voltam szem­tanúja a polgári lakosság el­leni atrocitásoknak, védtelen nők puskatussal való verésé­nek, elfogott partizánok meg- kínzásának. Egységünk az ül­tetvények megsemmisítésére vegyszereket használt, más alakulatok a lakosság ellen is bevetettek vegyi-biológiai fegyvereket”. Gyakran szállí­totta helikopterén Szőke ejtő­ernyős alakulatának parancs­nokait, Williamson és Smith tábornokot, akik közül külö­nösen Williamson volt hír­hedt könyörtelenségéről. A vietnami amerikai főparancs­nok, Westmoreland tábornok Is Szőke helikopterén utazott, amikor megtekintette a had­műveleteket. Már csak egy hónap volt hátra a vietnami szolgálat egy esztendejéből, amikor „Tomy Tyler” helikop­terét kilőtték, s a pilóta csak a kórházban tért magához. San Franciscóba vitték, ahon­nan több hónapos kórházi ke­zelés és hátgerinccsigolya-mű- tét után távozott. Ezután, nem érezvén magát alkalmasnak, hogy helytálljon a polgári életben, s mivel biz­tosították, hogy nem kell újból Vietnamban teljesítenie szol­gálatot, 1966 augusztusában 6 éves szerződést írt alá tovább- szolgálatra a hadseregben. Az NSZK-ban állomásozó gépesí­tett hadosztályhoz került. Meg­nősült, magyar lányt vett fe­leségül. Az ígéretet megszeg­ve 1969 tavaszán mégiscsak megkapta a Vietnamba szólító második parancsot. „A vietna­mi háborút, amelyet minden szörnyűségével saját magam tapasztaltam — egyre > inkább igazságtalannak és bűnösnek tartottam, semmilyen körül­mények között sem akartam Szőke Zoltán vietnami tapasztalatairól tájékoztatja a meg je- --------- . l ent újságírókat, a Magyar Újságírók Szövetsége székhazában zik. (MTI) elpusztulni egy olyan ügyárt, amelyet nézeteimmel, lelkiis­meretemmel nem tudtam ösz- szeegyeztetni. Alakulatomnál Igen sok baj társam? volt ezen a véleményen, valamennyien keresték a kivezető utat”- — hangsúlyozta a sajtóértekezle ten Szőke, majd elmondotta hogy 1969 májusában hagyta ott egységét és családjával együtt visszatért Magyaror­szágra. „Hazám — mondta —. amelyet meggondolatlanul el­hagytam, visszafogadott, és le­hetőséget biztosított egy be­csületes, új élet kezdésére”. Az amerikai állampolgárság és az amerikai katonaként ka­pott kitüntetések elvetésével a magyar fiatalember — mint mondotta — azt kívánja ki­fejezésre juttatni, hogy az emberiségnek azzal a túlnyo­mó többségével érez együtt, amely a közelgő húsvéti béke­menetek idején is egyhangúlag fogja követelni, együtt az ame­rikai háborúellenes mozgalom­mal: vessen véget a háború­nak Vietnamban az Egyesült Államok kormánya. Itthoni életéről úgy nyilat- között Szőke Zoltán, hogy iga­zán csak most talált magára, hiszen hazájától távol sosem volt boldog, a pénz, ami ideig- óráig kint tartotta, nem bol­dogít. Most Salgótarjánban él, műszaki fordítóként — angol nyelvű munkákon — dolgo­Húsvéti vasát ■ Centrum Áruházban1 HÜSVÉTRA A CENTRUM ÁRUHÁZ EZT AJÁNLJA: Bakfis kötöttiruha, divatszínekben: 275,— Ft Kisméretű női .orkánkabát: 330,— Ft Női csipkeblúz: 265,— Ft Női tergánpulóver h. u. 410—480,— Ft Férfi tergángarbó 617,— Ft Női lakktáska, divatszinekben 190,— Ft Férfi nyloning, fehér és színes 163—230,— Ft Férfinyakkendő, több színben 78,— Ft Francia kőpúder 104,— Ft Importrúzs 135,— Ft >A/agy áruház — »*sy választéki

Next

/
Oldalképek
Tartalom