Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
A szelni meglepetések tája Műemlékvédelmünk — tíz év tükrében A közvetlen környezet, a táj, a szülőföld szeretetét. anyagi és szellemi értékein* védelmét Nógrádban is egy. re inkább mindennapi tennivalónk, gondolataink közé soroljuk. Többek között felhívta erre a figyelmet Lenin és Zalka Máté is, aki úgy vélekedett: ha nem szereted hazádat, nem lehetsz internacionalista sem. MŰEMLÉKVÉDELEM dách Tragédiája, s ez a vi- műemlékvédelmi- és dék adta az óvatos, szomo- szemle rúan tréfálkozó Mikszáthot. A című építészettörténeti 1969. évi 4. száma Nógrád akinek minden írása teli van megye műemlékvédelmével szelíd meglepetéssel, mint ez olvasíoglalkozik, s ez irányú te- a vidék mindenütt az úgynevezett járulékos költségektől. Az így megmentett népvagyon értéke többszöröse az említett csz- szegnek, esetenként pénzben ki sem fejezhető. TERÜLETI MŰEMLÉKI EGYÜTTESEK. Három műemléki együttessel rendelkezünk : Hollókő. Szécsény. Pásztó. Részletes elemzésükre — terjedelmi okból — ezúttal nincsen mód. A tevékenységünket kedvezően hatjuk a most megújuló rnerült gondokkal egyébként értékeli. A műemlékvédelem továbbra is folyamatosan ____________________________ „Magyarország felfedezése N ógrádban is számíthat a könyvsorozat egyik első kö- foglalkozunk. Ezúttal csu. pan néhány megjegyzést tennénk. Hollókőn népi épíMűemlékvédelmünk csaknem egy évtizedes eredmépárt-, állami és társadalmi tétében, szervek erkölcsi és anyagi támogatására. Géczi János, Nógrád megye Tanácsának VB-elnöke tészeti rezervátum alakul, itt a műemléki érdekek mellett ... , , ... . , kát a műemlék- és termé a Muemlek vedelem Nograd szetvédelmi albizottság nem. megyei szamának bevezetonyeit, s további tennivalóin- figyelembe veszik az idegenforgalom szempontjait, a társadalmi érdekeket és a TIT helyi lakosság igényét. A .... _ ...... ... ... _ rég Salgótarjánban, * .. ^ . székházéban lezajlott ünnepi község esv részének védetté sg:s°«—« og»u&ss si'; rozat Nógrád megye mű- mutortenesz-epitesz, az Or- középkori vár 1967-ben meg- e™Li cI köteteT954-ben szagos ^ügyelő- kezdett feltárását is. Szémint réeríta se® nyugdíjas munkatársa es csény 25 éves gondot jelent, rír* Snmnolrortv Tctirán táió- 1.. X -------j elent meg; várt, hézagpótló munka. Ügy gondolom, adottságaink alapján sem véletlen, hogy szakkörökben is feltűnést keltett a feltárt anyag gazdagdr. Somoskeőy István tájé- g elsősorban anyagi szem- koztatása alapján foglaljuk pontból. Itt mindenekelőtt, össze, a teljesség igénye nél- a községközpont távlati székül. repének meghatározására, ki=____= 300 OBJEKTUM 107 KÖZ- alakítására, s a fallal körüls ága, sokrétűsége, az addig SÉGBEN. Nógrád megyében ve^ középkori városmag re- periferiálisan kezelt me- a munkát nehezíti az a helyi konstrukciójára van szükség, gyénkre irányítva a témá- sajátosság, amelyet műem- A közeljövőben napirendre val hivatásszerűen foglalkozó lékállományunk területi kerül a 17-—18.^ századi kasszakemberek, intézmények szórtsága jelent. Jelenieg 300 tély ^ helyreállítása, a munka tudó- objektumot tartanak nyíl ván 107 községben, az em. lékanyagban minden kor és nincs ját a helyi tanácsi, társa- stílus képviselteti magát. a területrendezés a jövő fel- dalmi szervek műemlékvé- Állományunk értékszintje adata, delemre irányuló tudatosabb az országos átlag körül mofigyelmét. Értékeink mányos igényű számbavétele képezhette egyúttal alapazonban ezzel nem fejeződhet be. Pásztón jelenleg különösebb gond, itt EGYES ÉPÜLETFAJTÁK. tevékenységének, népműve- zog. A bizottság felmérése Várakról, kastélyokról, népi lési munkánk ilyen irányú szerint az elmúlt tíz évben épületekről, egyházi objek- továbbfejlesztésének.” 110 objektumot állítottunk tumokról van szó. ValaS még egy idézet, amely- helyre 31 millió forintos mennyi épületfajta közül re a szemlének ez a száma költséggel. Ebből a taná- egyil? legnagyobb gond a szintén hivatkozik: „Nógrád csők, állami szervek 18, az várakkal van, amelyekben órája akkor jön el, amikor a egyház nyolc, az OMF négy, Nógrád megye rendkívül nap már alulról süti a várromok barna köveit, és a földek árnyalt szalagjait... évente másfél milliót költöt- itt, Nógrádban született Ma- tünk erre a célra, eltekintve s a szövetkezetek egymillió gazdag. E problémakörökkel forintot adtak. Átlagban külön-külön foglalkozunk a jövőben. Tóth Elemér Nógrádi várak Nógrád megye műemlékei között előkelő helyet foglalnak el a várak, legalábbis ami számukat illeti. Helyreállításuk ugyanis lassan halad, elsősorban gazdasági okokból. Feltárásukat rendkívül megdrágítják a földmunkák, a vízhiány, a járhatatlan utak stb. Az Országos Műemléki Felügyelőség kivitelező kapacitása is korlátozott. Az utóbbi időben megkezdődött Hollókő várának feltárása. Azonban Salgó, Drégely, Nógrád, Buják várának feltárása, illetve helyreállítására még várni kell. a Duna-kanyar közelsége miatt Bánk fejlesztése szintén napjaink gondja. Színházi étel iMagyarnändorbiw A korszerű művelődési ház a ják a helyi színházi élet gerin- magyarnándori színházi élet cét. A magyarnándori gazdaélénkülését több szempontból sági szervek egy jutalomelő- is elősegítette. A modern kör- adást is vásároltak dolgozóik nyezetben szívesen játszanak részére, ezt június 21-én tart- az együttesek, s a község la- ják. A Filharmónia egy elő- kossága is nagyobb számban adást tart a községben. S még tekinti meg az előadásokat, ebben a félévben szeretnék Ebben a színházi évadban a vendégül látni Magyarnándor- Déryné Színház négy előadást ban a Magyar Rádió és Televí- tart a községben, ezek alkot- zió Gyermekkórusát. Tavaszi szél vizet áraszt (Hörcsög Ernő felvétele fyasárh api jegyzet TJj'uszonkilenc esztendő- vei ezelőtt egy fiatal lány lépett ki tanítónői diplomával a kezében a Debreceni Tanítóképző kapuján. 1942-tőt írtak akkor. A há- . ... , ............................... h armincadik ev küszöbén letésű fiatal tanítónő Békés megyébe került Nagyszénás- gó tekintetük jelenik meg dobta mi történt, soha sem de akkor természetesnek ra, egy uradalmi iskolába. előttem. tudta meg. vettük, hogy így kell len_ j,, ... A háború szeszélye, a sors 1945 augusztusában szüle- nie. * cseiea- es zseuergyere- vditozasa Völgyi Lászlónét tett meg az első kislánya Balassagyarmaton a tanács ™ “ ™l ^Kotankoa. sokfelé dobálta. 1944-ben már Balassagyarmaton. Ta- művelődési csoportjának veMezitlab jöttek, a Iratukon kerdn Kőszegszerdahelyre. nítani akart, de a plébános zetője lett, itt dolgozott a tarisznyával, ahogy olyan Akkor volt az esküvöje, fér- nem volt hajlandó elhelyez- harmadik gyerek születésé- sok regényben megírtak. ^ azonban Balassagyarmat- ni egyházi iskolába, így Dej- i9- Már elmúlt 10 esztende- Csakhogy ez nekünk a való- Ta helyezték. ott, a határ- tárra nevezték ki. Hamaro- je, hogy Salgótarjánban lak- sagot jelentette, Ezek a gye- S2^jen érte végig a nyilas- san megszületett a második nak és a városi tanács mű- rekek hol járták iskoiaoa, uralom eszeveszett hónapja- gyerek, és Völgyiné Balassa- velődési osztályának általából nem, ahogy eppen a ^ Hajszálon múlt, hogy fe- gyarmatra került az akkor nos tanulmányi felügyelője, munkák engedtek. sokat ketelistára nem került ő is, alakuló általános iskolához. — Komoly évfordulókat kellett küszködni, hogy egy- néhány nevelőtársával 1946-ban lépett a pártba, ünnepelek az idén — moáltálán járjanak hiszen, a eflry,atí> mert tanítványai férjével együtt jelentkeztek, solyog Völgyiné —, 10 éve szülök sem szívesen enged- ngm voitak hajlandók a nyi- Ezt a régi tagkönyvet még vagyok tanulmányi felügyelő tek okét. Kellett otthon a (as kösZöntésre. És ott élte ma is őrzi. és ez a 30. év, amelyet pemunkaskez, nem ülhettek, a v£gig életének egyik legszo- Két gyerek mellett kéz- dagógusként töltök be. gyerekek az iskolapadban. mordbb emlékét. Kőszegről dett el tanulni, a matemati- — Nem hiányzik a taníAhogy most visszagondolok jö(íe?£ a, édesanyjával. ami- ka, fizika, kémia szakot vá- tds? azokra az evekre, megszépül feo). egy munkaszolgálatos lasztotta. — Igaz, hogy tanulmányi bennem minden emlek. lm- csopuriot hajtottak nyugat — Mindenképpen tanár felügyelő vagyok, de ha betöm magamat mint fiatat ^ Más nem iévén a ko- szerettem volna lenni, így a megyek egy órára, rögtön tanítónőt, kezemben az ősz- sarukban, almákat potyog- gyerekek mellett is vállaltam tanárnak érzem magam. És talykonyvvel. A gyerekek tattak a föidre, amit föl- a tanulást. azon töröm a fejem, hogy én szinte olyan magasak voltak szedtek a halál felé mene- Ezt követően iskolaigazga- vajon hogyan vezettem vol- mint en es némelyik korban ieiők, És egyszer egy levél- tónak nevezték ki, majd egy na le azt az órát. Mi öten ís 'as híján utolért. A cse- kg hu]u a földre_ völgyiné év múlva szakfelügyelő lett voltunk testvérek, és már ledhazak sötét szobaiból, a hirtelen fölkapta zsebébe a rétsági járásban. Ez akko- kislány koromtól tanítőnő közös konyhák nyomorából dugla A hirtelen mozdulat riban nem is volt könnyű akartam lenni, állandóan ezt jöttek, de olyan figyelem- -föZtűn/ieteít az őrnek, mert foglalkozás. Más közlekedési játszottam a kisebb testvéremel kísérték a magyaraza- 0(iajött és hátraarcot párán- eszköz nem lévén, gyalog ifiméi, örülök, hogy ezt a tót, hogy a tudás vagya o t cso^ a asszonynak. A járta a falusi iskolákat, hogy hivatást választottam. Ha, újült az arcukon. Atiogy visz- ieveie^ amelyen a cím is ellenőrizni tudjon, ra kezdeném, ismét tanítónő szagondolok, a sok nehézség rajta volt, eljuttatták a cím- — Sose felejtem el, egy- lennék, mellett, az ő figyelő, csillo- zetthez. Hogy azzal, aki le- szer télen, hóviharban gya- Cs. E, Iratok és történelem A Múzeumi Füzetek követ- Ennek ellenére a levéltár kig 80 ezerről 150 ezer polc- kező száma még nyomdá- még nem foglalta el méltó folyóméterre, az Országos Le- ban van. nem jelent meg — helyét a köztudatban a lakos- véltá közéDkori avűitemé- kultúrpolitikai szempontból ság körében. Akik felkeresik, Veltar , kozepk°1'1 ^ 3 ® bizonyos értelemben hézag- főleg szakmabeliek, a törté- nye> okleveleinek szama 40 pótlónak ígérkezik. A Nógrád nészeken kívül népművelők, ezerről 106 ezerre, filmtárá- megyei Levéltárat mutatja be pedagógusok, községi tanács- nak állománya pedig egymil- az olvasóknak,Schneider Mik. titkárok, és így tovább. Az n, ,, ,q rnmjrt felvételre lós levéltárigazgató kalauzoló- utca embere nem tudja, hogy gyarapodott. AU felszabadulás aaYaL Abemutatasszo ide- Salgótarjánban levéltár mu- után létrehozott nemzeti és zojel nélkül is megállja a he- Írod* hol található, egyalta- igazülo bizottságok, valamint lM mi £án terem? a földosztás végrehajtására KtortíSS, “ S£SS FM* a „agyar t.vé.«rügy »Idosató bizo.teágoi, munkásai, s — nem utolsó- mind fontosabb helyet foglal í^atai sz‘ í. n leeltan orlzet- sorban — a Nógrád megye el hazai és nemzetközi vi- be kerültek, története című monográfia-so- szonylatban is a szellemi élet. A n világháború esemé- rozat szerzői igen eredménye- ben. 1969-ben a levéltári nyej következtében az Orszá- sen végzik kutatómunkájukat anyag védelméről es a level- go Levéltárban és több vi- a nemrég Budapestről Salgó- tárakról újQ törvényerejű ren- *£i az iratanyag tarjanba került intézményben, delet (27/1969. sz. tvr.) jelent tekintélyes része teljesen rende. A levéltárral lapunkban is meg amely szerint az ország- 2etlen áiiapotba került, s az többször foglalkoztunk, a Pa- ban általános (Magyar Orsza- újonnan beszállított több tíz- lócföld című Nógrád megyei gos Levéltár Üj Magyar Koz- ezer folyóméter irat is zömfolyóirat ugyancsak ismertető ponti Levéltár és a tanácsi mel újrarendezésre szorult, dolgozatot jelentetett meg róla. levéltárak), valamint szakle- Érvénye e Nógrád megyei veitarak működnek (egy-egy Levéltár anyagára is. A levél. szakterulet, vagy szerv ira- táraknak kétévtizedes műn- tarnak orzesere). A törvény- káv„, „.került iratanvagnkat erejű rendelet egyúttal _ előír- kutathatóvó tenni. Mivel a le- JVZ is’. h°®y az állami szer- véltárakban őrzött iratoknak vek, szövetkezetek, tarsadal- úgynevezett levéltári segéd- mi szervezetek es mas jogi , /k útiá történő hozzáfér- személyek iratainak védelme hetővé tételére a felszabadu- és a hozzájuk fűződő ügyvi- fás előtt afi*"törtfai SiUto- teli és levéltári érdekek biz- ^íférlet e térm i tosítása végett az irattári ’ e i. JfJLtl anyag kezelésének mind céllogoltam Alsópetényből Bánk felé. Mindenképpen el akartam érni az esti vonatot. De olyan hóvihar volt, hogy jóformán menni sem tudtam. Egy fa tövébe ültem le pihenni, azt hittem, soha nem jutok el Bánkig. Küzdelmes, nehéz idők voltak, véltárosainknak évtizedek , mulasztását kellett pótolniok. szerubb rendszeret kell kiala- A megyei levéltár vonatkozá- kitam. A levéltáraknak joguk sában P7 mestörtént van a szervek iratkezelési D ez gt tént rendjét és az irattári selej Mind nagyobb súllyal je- a tezést a levéltári anyag vé- lentkezik levéltárainkban „ delme érdekében szakmailag népművelés, amelynek levélellenőrizni. Ez a munka Nóg- tárosaink kiállítások rendezé- rád megyében is megkezdő- sével, középiskolai szakkörök dőlt. patronálásával, anyaguknak a Az iratanyag védelme, a le- fSSf bSSSSS? n'pste' éltárat muniíáia talár, „ , „re Docsaiasavai. nepsze. rusito cikkek irasaval es előadások tartásával igyekeznek eleget tenni. így van ez Nógrádban is, bár a levéltár szakmai gondokkal is küzd. véltárak munkája, kissé talán költői szóhasználattal élve. történelmi tevékenység. a múlt megőrzésén keresztül a haladó hagyományokra támaszkodva, a tanulságok levo. násánaklehetőségét segítielö ^eHen képesített levéltáros- - - - ra hárul a szakmai munka a jelen és a jövő érdekében. elvégzése. Lássunk néhány adatot, az kA ^utatás «ffébSÄSSf ÍS£ “SIHf 1 = A magyarországi levéltárak ’ ,.utató ü|Lx, kprp„- efZ6,r őrizetében levő iratanyag - a Bizon;ára a "klgótadlnban községi, bírósági, iskolai, testű- levő Nógrád megyei Levéltár leti, egyesületi, üzemi, pénzinté. látogatottságának emelkedésé- zeti, családi stb. anyagok átvé- re is számíthatunk a jövőben, telével — 1950 végétől napjain- t. E. NÓGRÁD — 1970 március 22., yasárnap 7
