Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI .BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 48. SZÁM ARAr 80 FILLER 1970. FEBRUAR 26-, CSÜTÖRTÖK Köm :ndo t' rdekes pályázatot hir- dettek meg nemrégi­ben Pest megyében. A ta­nácsok dolgozói küldték el javaslataikat, észrevételeiket a megyének. Ugyanis egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a tanácsi munka egy­szerűsítésre, ésszerűsítésre szorul. Gyakori tapasztalat, hogy az ügyek egy részének intézése nehézkes, lassú. Gyakori, hogy a járásoknál vagy a megyei tanácsnál döntenek olyan kérdések­ben, amelyet a helyszín és a tények ismeretében a köz­ségi tanácsok jobban el tud­nának intézni. Az utóbbi időben egyre többet beszélünk az állam- igazgatási és hatósági mun­ka egyszerűsítéséről. A cél az, hogy kevesebb legyen a bürokrácia, az ügyfeleket gyorsabban, jobban „ellás­sák” a tanácsok. Az említett Pest megyei pályázat, amely­nek során a tanácsok dolgo­zóitól megkérdezték, hogy milyen ésszerűsítési javasla­taik vannak, a vártnál sok­kal jobban sikerült. Közel ezerötszáz javaslat érkezett a megyei tanácshoz, ahol fel­dolgozták őket és az arra ér­demeseket továbbították az illetékes minisztériumokhoz. Ez a nagy szám azt jelenti, hogy sok még a tennivaló a tanácsi munkában. Érdemes tehát arról beszélni, hogy mit lehet tenni az állam- igazgatási munka egyszerűsí­tésére. A példa követésre méltó. Az ügyintézés korszerűsítése országos törekvés. Nógrád megyében, a tapasztalatok szerint, a tanácsok munkájá­ban aránylag kevés a tör­vénysértő határozat. Az em­berek ügyeit az érvényes jogszabályoknak megfelelően, emberségesen és amennyire lehet, gyorsan intézik. Azon­ban vannak olyan területek, amelyek még próbára teszik az ügyfelek türelmét és ide­geit. Itt van például a ház­építés. Támogatjuk, ösztö­nözzük, kölcsönnel segítjük a családi és társasházak épí­tését. Azonban nagyon sok utánjárás szükséges a kü­lönböző igazolások' megszer­zéséhez. Azt szokták mon­dani, hogy aki belevág az építkezésbe, még nem is sej- I ti, hogy mi mindent kell végigcsinálnia. Gyakran nem kap útmutatást sem, hova menjen, kitől hozzon „pa­pírt.” Tudott dolog, és a min­dennapok gyakorlata egyre inkább igazolja, hogy bizo­nyos jogszabályok módosí­tásra szorulnak.* Tágabb te­ret kellene kapniuk az első fokú döntéseknek. Persze túlkapások nélkül. A közel­múltban a járások és közsé­gek több ügyben döntési jo­got kaptak. Az ügyfelek elé­gedettek a községi tanácsok döntéseivel. A Pest megyei pályázat tanulságai azt mutatják, hogy a tanácsi dolgozók szí­vükön viselik a tanácsi mun­ka ésszerűsítését, korszerűsí­tését. Sokan közülük évek óta dolgoznak az államappa­rátusban és ez alatt az idő alatt nagy tapasztalatra tet­tek szert. J-i izonyos, hogy a mime- gyénkben is hasonló sikere lenne egy pályázat-' nak; sok ésszerű és megva­lósítható javaslat, észrevétel látna napvilágot, amelynek hasznosítása megkönnyítené tanácsaink munkáját. A yj példa követendő, mondják sokan. És ami ugyanilyen fontos, a lakosság ügyeinek intézését, könnyítené meg. Cs. E. Kádár János látogatása a Magyar Távirati Irodában Kádár János elvtárs — Nyers Rezső és Aczél György elvtársak társaságában — szerdán látogatást tett a Magyar Távirati Iroda Szerkesztőségében. A vendégeket Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hivatalának főosztályvezetője és Léderer Frigyes, az MTI főszerkesztője fogadta. Burján Sándor a belföldi, Éliás Béla a külpolitikai, Horváth Tamás, a fotószer­kesztőség vezetője és Borbély György fő­mérnök ismertették a hírügynökség munkáját. A látogatókat végigkalauzolták az MTI közelmúltban elkészült új. korsze­rű hírközpontjában és bemutatták a hír- ügynökség telefotóját és fotólaboratóriu­mait. (MTI) Hetvenhóromezer dolgozót érint a március t-i bérrendezés 7ájékoztatás az egészségügyi dolgozók helyzetének javításáról Mint ismeretes, márci­us 1-től felemelik az egészségügyi dolgozók több kategóriájának bé­rét. Az erre vonatkozó egészségügyi és munka­ügyi miniszteri együttes ' utasítás most jelent meg az Egészségügyi Közlöny­ben. Az Egészségügyi Mi­nisztériumban a béreme­léssel kapcsolatban a kö­vetkező tájékoztatást ad­ták dr. Majercsik Sándor­nak, az MTI főmunkatár- sának: — A bérintézkedés fő cél­ja az, hogy javítsa, stabili­zálja az egészségügy mun­kaerőhelyzetét. Legtöbb helyen ápolónők, gondozónők, takarítónők és egyéb kisegítő dolgozók hiá­nyoztak. Ezek a munkakö­rök az egészségügy legnehe­zebb munkaterületei. A be­teget közvetlenül ápolók, gondozók elfoglaltsága ugyan­is folyamatos és a munka­erőhiány miatt állandóan fo­kozódik a megterhelésük. A nehéz munkakörülmények miatt például az ápolónők je­lentős számban hagyták el az egészségügyet és helyezked­tek el a népgazdaság más ágaiban. 1966-hoz képest az ápolónők elvándorlása 50 százalékkal emelkedett. — Az illetékes párt- és kormányzati szervek — elis­merve az egészségügyi dol­gozók áldozatos munkáját — a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével fokozato­san segítik elő az élet- és mun­kakörülmények megjavítását. Ezen a téren egyik jelentős lépés a most bevezetendő bérintézkedés, amelynek fon­tosságát jól érzékelteti, hogy mintegy 73 000 egészségügyi dolgozót, köztük 36 000 ápoló­nőt és gondozónőt, 10 000 ta­karítónőt és 27 000 kisegítő dolgozót érint. Az évi 190 millió forint kihatású intéz­kedés az összes egészségügyi dolgozó 50—55 százalékára terjed ki. — A most megjelent uta­sítás szerint béremelésben részesülnek: 1.) a megszakítás nélkül működő intézetekben — kór­házakban, klinikákon, cse­csemőotthonokban, szociális otthonokban stb. a közvetlen ápolási és gondozási felada­tokat ellátó, szakképzett és szakképzetlen ápolónők (gon­dozónők, szülésznők, szociá­lis otthoni ápolónők, mentő­ápolók stb.), továbbá az ilyen intézetekben foglalkoz­tatott takarítónők és a kise- kében Irányelvként mondtuk gítő dolgozók; 2.) a többi egészségügyi és szociális intézetek, intézmé­nyek (szakorvosi rendelő- intézetek, gondozóintézetek, bölcsődék stb.) összes kise­gítői munkakörben dolgozói. — A béremelés mértéke a betegágynál dolgozó ápoló­nőknél, gondozóknál mintegy 20—25 százalék, 200 és 400 forintos határok között, átlag 300 forint. A szakképzetlen ápolónők körülbelül 20 szá­zalékos béremelést kapnak, 150—250 forintos határok kö­zött, 200 forintos átlagban. A takarítószemélyzet béremelése 10—15 százalék, ami 100—200 forintos határok között, 150 forintos átlagnak felel meg. Á kisegítői munkakörökben dolgozó betanított és segéd­munkások, konyhalányok stb. március í-től 10—12 száza­lékkal, átlag 100 forinttal ma­gasabb bért kapnak, 50—150 forintos határok között. — /I betegágy mellett dol­gozóig. valamint a takarító­személyzet bérét munkahely­hez és munkakörhöz kapcso­lódó pótlék formájában emeljük, hogy ezzel is elő­segítsük ezeknek a munka­erőknek a betegosztályokon maradását. A kisegítő sze­mélyzetnél az alapbért kell emelni. — A miniszteri utasítás egyöntetű végrehajtása érde­ki, hogy a bérintézkedési differenciáltan kell megva­lósítani, az intézetvezetők­nek a pótlékot, illetőleg a béremelést a dolgozók meg­terhelésének, munkájuk sze­mélyi és objektív körülmé­nyeinek figyelembevételével kell megállapítaniuk, úgy­hogy a magasabb munka­bérben kifejezésre jusson a végzett munka. — A bérintézkedés az egészségügyi dolgozóknak mintegy felét érinti! Ezen túlmenően az irányelvekben arra hívtuk fel az intézetek vezetőinek figyelmét, hogy a bér fejlesztését használják fel a mostani bérintézkedéssel nem érintett dolgozók leg­égetőbb bérproblémáinak megoldására, emeljék a mű­tősnők, szakmunkások, to­vábbá az alacsonyabb kere­setű vagy az úgynevezett hiányszakmákban dolgozó egyes orvosok bérét. — Most az a feladat, hogy af. intézetek a besorolási munkákat mielőbb kezdjék meg és gondoskodjanak ar­ról, hogy a magasabb bére­ket az érintett dolgozók már az április elejei bérfizetés­kor megkaphassák. A mun­kaerő-utánpótlás megjavítását azzal is elő kívánjuk segíte­ni, hogy 1970. szeptember 1- től az egészségügyi szakisko­lák arra érdemes hallgatóit is ösztöndíjban részesítjük. A kisterenyei gimnáziumban kapott elhelyezést az ifjúsági filmtár, ahol jelenleg 800 darab filmet őriznek és kölcsönöznek különböző iskoláknak A kettős jubileum tiszteletére Harmincezer tonna szenet adnak terven felül a nógrádi bányászok A Nógrádi Szénbányáknál az elmúlt hetekben elkészült a szocialista és munkabrigádok 1970. évi felajánlása, ami az aranyalapot jelenti a vállalati felajánlás megszövegezéséhez, összesítve a dolgozók ígéreteit, a vállalatvezetőség, a párt-, a szakszervezet és a KlSZ-bizott- ság a következőkben fogalmaz­ta meg az 1970. évre szóló vál­lalati felajánlást. — Szocializmust építő ha­zánk 1970-ben ünnepli felsza­badulásunk 25 éves évforduló­ját, valamint Lenin elvtárs születésének 100. évfordulóját. E nagy események méltó meg­ünneplésére vállalatunk dolgo­zói a szocialista munkaverseny új szakaszát indították el. Dol­Eredményes esztendőt zártak Évzáró közgyűlés a Karancsvölgyi Vegyes Ktsz-nél Tegnap Karancskesziben, a községi művelődési otthonban rendezte évzáró közgyűlését a Karancsvölgyi Vegyes Kis­ipari Termelőszövetkezet. A jubileumi ünnepségen — tíz évvel ezelőtt alakult a ktsz — Zsidai Zoltán elnök szá­molt be az elmúlt év gazda­sági eredményeiről, az idei feladatokról. Az éves mérleg adatai alapján megállapítha­tó. hogy a ktsz éves gazdál­kodása az elmúlt esztendőben eredményes volt, tervszerűen gazdálkodtak. A közületi épí­tés hányada tavaly már elér­te a 94,8 százalékot, ezzel szembc-n csökkent, alig 2,4 százalék a lakosság számára elvégzett munka értéke. Igen jelentős, 4,2 millió forint ér­tékű munkát végeztek a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemeknek, 2,4 millió forint értékben pedig a Salgótarjáni Bányagépgyár részére. Az összes termelésen belül több mint 67 százalék­ban .tatarozási, karbantartási és fenntartási jellegű munkát láttak el. A teljes termelési értél? 1969-ben már meghalad­ta a 11,1 millió forintot, ami csaknem egymilliós növeke­dést jelent 1968-hoz viszonyít­va. Foglalkozott a beszámoló a nyereség alakulásával is, ami az elmúlt esztendőben több mint 1,8 millió forint volt. Ezt elsősorban a termelékeny­ség fokozásával, a termelés növelésével érték el. Ebből az összegből a fejlesztési alap csaknem 270 ezer, a részese­dési alap pedig több mint 459 ezer forint. Az 1969. évi gaz­dálkodás alapján 459 ezer fo­rintot osztanak ki részesedés cimén, 119 ezer forinttal töb­bet mint a korábbi évben. Eredményes volt az elmúlt esztendő saját fejlesztésük te­kintetében is. A beruházáso­kat a rendelkezésre álló fej­lesztési alapból valósították meg,' így beruházási hitel igénybevételére nem volt szükség. Tavaly, a többi között, saját kivitelezésben új garázst építettek, s mintegy 33 ezer forintot költöttek kisebb épí­tési és gépi beruházásokra. A 10 éves fennállását ün­neplő ktsz közgyűlésén Zsidai Zoltán elnök arról is beszá­molt, hogy a 21 alapító tag mellett, ma már 130-an dol­goznak a termelőszövetkezet­ben, s a szövetkezet mintegy 2,3 millió forint saját tarta­lékalappal is rendelkezik. Az évzáró közgyűlésen a beszámoló foglalkozott a tár­sadalmi és tömegszervezetek tevékenységével, a dolgozók szociális és kulturális életé­vel, a munkaverseny elmúlt évi eredményeivel, majd ki­osztották az 1969. évi eredmé­nyes munka után járó nye­reségrészesedést. A beszámolót vita követte, amelyben részt vett a ktsz több dolgozója, s néhány meg­hívott vendég. gozóink felajánlásai alapján, a Nógrádi Szénbányák a követ­kező munkaverseny-vállalást teszik 1970. évre. A termelési program feletti fogyasztói szénigények kielé­gítése érdekében a tervezettnél 30 ezer tonnával több szenet termelünk. Árbevételi tervünket 14 mil­lió forinttal túlteljesítjük. Vállaljuk, hogy a többletáru­termelést a teljesítmény növe­kedésével érjük el. Termelé­kenységi mutatónkat az egy főre tervezett 69 119 forintról 70 669 forintra túlteljesítjük. Árkiegyenlített vállaláti eredményünket a tervezett 28 millió 700 ezer forinttal szem­ben, még 7 millió 300 ezer fo- . rinttal javítjuk. Vállaljuk, hogy a tavaly el­ért ezer teljesített műszakra eső 10,4 baleseti műszakmuta­tónkat az idén tovább javít­juk. A vállalat felajánlását az igazgató, a párt-, a szakszerve­zet és a KISZ-bizottság titká­ra írta alá. Sok az új hallgató A szakszervezetek szervező munkájának eredményeként az idei oktatási évben 325 tanfo­lyamot indítottak be megyénk­ben, 8849 résztvevővel. Jelen­tősen növekedett a hallgatók száma a MEDOSZ megyebizott­ságához tartozó szakszervezeti alapszervekben. De a hallga­tók között sokan vannak olya­nok, akik korábban valamilyen oknál fogva nem kapcsolód­tak be a szakszervezeti okta­tásba. A tanfolyamok sikerét biz­tosítja az a 350 propagandista, akik közül 231 közép-, illetve felsőfokú iskolát végzett, 250- en pedig műszaki-gazdasági beosztásban dolgoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom