Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Egy évvel ezelőtt 'ittalak utoljára. Nagyon vártalak, tudtam, ereztem, hogy nyár végén ismét nálam leszel, meri mindenkor hittem a hulló őszi levelekés az örök vissza­térésbe: Hű maradtam hoz­zád, a U ;:zc'ob kísértésnek is ellenálltam, és nem kerestem melletted mást; érzem, több vagy te nekem, mint sok. Ra­gaszkodom hozzád, nem adlak másunk, elárulom, a közel­múltban fondorlatos módon leiépésedről beszéltek; hivat­kozva, osztozzam meg veled, mert ez jó üzlet számomra. Ne haragudj te drága, ezt el kellett mondanom, de hagyjuk a szavakat, most csak téged akarlak látni, mennyit változ­tál tavaly óta? Óh, csak né­hány percig nézlek szótlanul, mert téged ismét meg kell is­merni, s utána megszédülve gyöngyöző homlokkal számolni Vallomás .7 múló hónapokat. Te mindig más vagy, gyakori változásaid megkönnyebbülést jelentenek számomra, bár tudom, az évek gyorsan múlnak. És vissza­gondolva megismerkedésünk örvendetes pillanatára, arpikor a lakásról és boldogságról ál­modozva nem vettem figye­lembe, hogy kövér és magas vagy — mégis elfogadtalak, s e perctől kezdve hozzám tar­tozol. Gondolataimban száz­ezerszer megjelentél, mert itt minden reád emlékeztet, laká­som minden része, minden sarka. Eszembe jutottál ami­kor fáradtan hazatértem és a kilincs a kezemben maradt, reád gondoltam viharos éjsza­kán, amikor a zúgó széltől Öt évvel ezelőtt lakást cse­réltem és új orvosi körzetbe kerültem, új körzeti orvosra kellett bíznom testem kar­bantartását. Az új körzeti orvosom többször járt nálam és ezalatt egészen jól összeszoktunk, majdnem megbarátkoztunk. Így tudtam meg róla, hogy szenvedélyes külföldjáró és ezekről az útjairól sokat tud és nagyon szeret mesélni. Olyan gyakorlat alakult ki, hogy ha valamiért kihívtam, Kedves beteg egy órát mesélt legutóbbi kül­földi útjáról, aztán pár perc alatt megvizsgált, receptet írt és már sietett is, mondván, hogy rengeteg dolga van. Az útimeséket mindig türelme­sen végighallgattam. „Életem a kezében van” — gondol­tam. Legutóbb, amikor meghűl­tem és belázasodtam, kihív­ÜNNEPI FEJTÖRŐ A TÉL Csokonai Vitéz Mihály írja versében: A madarak nagyobb része elutaza, Csak veréb, csak varjú, maradt (folytatása a vízszintes 1. és a 13. számú sorokban) VÍZSZINTES: 13. Latyakos. 14. Lyuk. lä. Dolgát végzi. 16. Argon vegyjele. 17. Szenve­dés. 19. Számnév (—’). 20. Helyrag. 21. Hangszer. 23. Közterület. 25. A testet fedi. 26. Káposztaféle. 27. Francia folyó. 29. Nagy lélekszámú helység. 31. Sütemény. 32. Női becenév. 34. Betegség. 35. Régi magyar főrang. 36. ZO. 38. Hajdani. 40. Fi­nom szemcse. 41. Ból, bői — latinul. 42. Jugoszláv város. 43. Vissza: buzdítószó. 44. Légüres tér. 45. ... poetica. 46. Allatlakhely. 47, És, an­golul. 48. Város a VDK-ban. 50. Névelő. 51. Baromfi bel­sőszerv. 52. Dal. 54. Észak­venezuelai helység. 56. Fá­nak van. 59. „Az” előirány­zat. 61. Észak-olaszországi fo­lyó. 62. Hivatali helyiség. 64. Végtelen óriás! 65. Féltve (—’). 66. Női név. 67. Kerek idő. 69. Néma tanár! 70. Kicsinyítő képző. 71. Üttörő- egység. 73. Vissza: női ének­hang. 75. Menni, angolul. 76. Nő ruhadarabja. 78. Elvisel. 8Ó. Enyeleg (régiesen). FÜGGŐLEGES: 2. Ilyen ha­táridő is van. 3. Szellemi munkát végez. 4. Több a kel­leténél. 5. Álmos (—’)• 6. Nem valódi. 7. Nyílás. 8. In­díték. 9. Itt. németül. 10. öm- leszt. 11. Néma Zita! 12. Fa­idehaza..''. függőleges héj (g=t). 18. Személyi adat. 19. Bátor és vakmerő. 22. Hiányos öble (+’). 24. Vízi- állat 25. Ital. 26. Mint víz­szintes 17. számú. 28. Fala­tozó. 30. Figyelmeztet. 31. Kettő. 33. Olasz folyó. 35. Fogasoló. 37. Olaj, angolul 39. Növény tartozéka. 40. Pépes étel. 41. Mátka. 47. Gépjár­mű. 49. Tiszta súly, helyes­írási hibával. 51. övezet, kör­zet (—’). 53. Veteményes. 55. Pedagógds. 56. Értéke. 57. Mint vízszintes 75. számú. 58. Állami bevétel. 60. Gyü­mölcs (—’). 62. Ami nem áll meg soha. 63. Művészet, fran­ciául. 66. Tempó. 68. „A” lyuk. 71. Végtelen szög! 72. Tüzel. 74. Ajándékozás. 77. Megszólítás. 78. Állóvíz. 79. Reá. 81. Német személyes névmás. Beküldendő: a vízszintes 1.. és függőleges 13. számú so­rok megfejtése. Beküldési határidő: 1970. január 7. Ünnepi fejtörőnk helyes megfejtése: Zengő szavakkal s egyre lelkesebben szóltam hozzád könnyűléptű béke. A helyes megfejtésért könyvjutalmat nyertek: Csák- vári Gábriellé Pásztó, Bálint Józsefné Szilaspogony, Ecker Kálmán Balassagyarmat. A könyveket postán küld­jük el! 10 NÓGRÁD - 1970. január 1.» csütörtök megmozdultak, a szőnyegek és lefekvéskor, amidőn szemeim a mozaikká változott mennye­zetet bámulták, és óh, drágám, amikor megsimogattam a fa­lat, szép kövér summádra gon­doltam, mert a malter sovány­ra sikerült. Megcsaltak az ide­genek, mégis segítettél, de ön­magad pótolni nem volt erőd — kölcsönösen kimerítettük egymást. Ügy érzem, egy élet­re elköteleztél, s ha előbb meg­szűnne kölcsönösségünk, utána is sokra becsüllek, mert még­is csak te adtál mennyezetet a fejem fölé. Tudom, sok éven át visszatérsz még hozzám az őszi levelekkel, de akkor kar­csúságod nem lesz rám izgató hatással. És most egy időre el­búcsúzom tőled, betakarlak egy kekszesdoboz fedelével te csip­keszélű, ótépés, számlakivona­tos papiruszom... Kiss Zoltán tam őt, hogy ismét megment­se az életemet. Ezúttal — va­lószínűleg az influenzajár­vány miatt — tényleg sok dolga lehetett, mert csak fél órát mesélt olaszországi útjá­ról, azután gyorsan elmond­ta szokásos szövegét, felírt Kalmopirint és egy új gyógy­szert, ami előttem ismeretlen volt. Mielőtt elment, még elpanaszolta, hogy ő is influ­enzás, de ő nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy beteg legyen, aztán gyorsan elviharzott. Miután idegenkedem min­denféle gyógyszertől, az új gyógyszert nem használtam, mégis hamarosan elmaradt a láz, erőre kaptam és fakép­nél hagytam az ágyat. Pár nap múlva véletlenül összebotlottam az utcán az orvossal. — Látom, rendbejött. — Igen. Kitűnően érzem magam. — Tudja, az az új gyógy­szer, amit felírtam magának, remekül bevált. — Közelebb hajolt és halkabban mondta1 — Nem mindenkinek írom fel csak a régi kedves betegeim­nek... (v. I) “Tréfa kaleidoszkóp PÁRIZS A szépen berendezett lakás­ban megszólal a telefon. Az asszony felveszi a kagylót, megértőén bólogat, majd hal­kan megszólal: — Igen, igen, értettem, rend­ben van — s ezzel leteszi a kagylót. A férfi megkérdi: — Ki telefonált, szivecském? — A férjem — feleli a nő —, azt mondta, hogy ma ké­sőbb jön haza, mert veled van fontos megbeszélni valója... PRÁGA Sápadt arcú férfi panaszko­dik orvosának: — Doktor úr, tíz éve va­gyunk házasok és mégsincs gyermekünk. Mindent megpró­báltunk és hiába. Az orvos elkomorodik: — Ha jól emlékszem, a múltkor a feleségének hathe­tes üdülést javasoltam a Tát­rába — dünnyögi. A férfi megadóan tárja szét karjait: — El is mentünk, pontosan hat hetet töltöttünk ott! A doktor arca felderül: — Pedig én ezt az üdülést csak a feleségének ajánlot­tam ... MOSZKVA Cseng a telefon. A nagyma­ma felveszi a hallgatót: — Az unokám nincs ideha­2d • • • — Legyen szíves, írja fel ak- | kor, hogy Malov kereste 6t. — Betűzöm: Mihail, Alek- szej, Leonyid, Oleg, Vaszilij. Tetszett érteni? — Igen, leikecském, a ke­resztnevét értettem, de most legyen szíves betűzni a veze­téknevét is... NEW YORK Két hajótörött csónakját do­bálják a hullámok. Semmi mást nem tudtak megmenteni a hajóról, csak egy tranziszto­ros rádiót. Három napi hányó­dás után végfe egy kis sziget­re vetődnek. A sziget kopár, lakatlan, sehol egy állat, ame­lyet elejthetnének, gyümölcs, amellyel csillapíthatnák kín­zó éhségüket. — Éhhalálra vagyunk ítélve — nyöszörgi az egyik, majd kimerültén mély álomba me­rül. Két óra múlva a. társa fel­rázza: — Ébredj, Jim! megva­gyunk mentve! közönségszervező. — Felejthe­tetlen élmény, lenyűgöző ren­dezés, csodálatos színészi ala­kítás, ragyogó díszlet... — Szóval nyugodtan ajánlja nekem? — Magának nem. De ha vol­na egy rosszakarója... 1 ­Nem értem, leikecském... SÁGI Eredményekben gazdag új évet kíván a Vetőmagíermelfető és Értékesítő Országos Vállalat pest vidéki központja. MOfSOR V •• 9 DISZNÓÖLÉSHEZ, HÚS- PÁC0LÁS- H0Z S0NKÄPÄC GYÁRTJA- HERBARIA - BUDAPEST MILÁNÓ A férj alaposan megkésve érkezik haza. — Hol voltál, Luigi? — tá­mad rá a felesége. — Hát kérlek, Antonella... jövök az úton, egyszercsak észreveszem, hogy az irodában felejtettem az ernyőmet. Luigi nyugtalanul figyeli az asszonyt, aztán homlokát tö- rölgetve: — Ha ismered, Antonella, szólj, hogy ne mondjam to­vább ... BERN — Miért? Mentőhajó közele- Két pszichiáter beszélget, dik? — Hogy mennek az ügyeid? — Nem. Égy New York-i _ kérdi az egyik, vendéglő reklámját hallottam most a rádión: Ebédet, vacso- — Kitűnően. Van egy gaz- rát kívánságra házhoz szállí- dag kliensem, aki tudathasa- tunk!... dásban szenved. — Mi ebben a kitűnő? — Az, kollégám, hogy mind a két tudatán behajtom a ho­noráriumot ... STOCKHOLM Műbíráló: — Ó, mester! Micsoda re­mekmű! ... Mennyi mondani­való, milyen káprázatos szín­skála! ... A festő: — Gondolja? Csakhogy ez nem festmény, hanem az a vászondarab, amelyen kipró­bálom a színeket... LIPCSE A Trabant hátsó ablakán ha­talmas bernáthegyi kutya bá­mul kifelé. Körülötte tanakod­nak a srácok: ♦ — Hű, de nagy kutya! Hogy került ez vajon a kocsiba? — Biztosan kölyök korában oda ültették és most nem tud kijönni... BUDAPEST Szilveszter hajnaltájban egy alaposan becsiccsentett "férfiú megszólít az utcán egy másik dülöngélőt: — Mondja, uram, hukk, ma­ga nem a Kvaszticsek Közért- boltvezető testvére, a Tyukodi utcából? — Nem, uram. En vagyok Kvazsticsek, a boltvezető. — Mö-mö-most már értem, hukk, hogy miért hasonlít ennyire hozzá ... BUKAREST SZÓFIA — Nézze csak, pincér, hogy milyen csirkét hozott. Az egyik lába nagyobb, mint a másik. — Na és? Táncolni akar az­zal a csirkével, a kedves ven­dég, vagy meg akarja enni?,, BRÜSSZEL A hatalmas gyár igazgatója meséli ■ otthon: — Felvettek egy titkárnőt mellém, aki olyan mint egy hajasbaba. Remekül gyors- és gépír, amellett helyes, csinos, szőke, nagy kékszemű, arany­hajú, pirospozsgás, egyszóval — hajas baba. Mire hatéves kislánya meg­kérdi: — És, amikor lefekteted, le­csukja a szemét is?... BELGRAD Szilveszter éjszakáján a köz­lekedési rendőr megállít egy autót, mert az ifjú vezető csak egyik kezével fogja a volánt — a másikkal csinos útitárs­nőjét öleli át. — Mondja, fiatalember — szólal meg a rendőr —, nem volna jobb, ha mind a két ke­zét használná? A vezető nagyot bólint a rendőrre: — Ezt a darabot föltétien — Bizony jobb lenne, dehát meg kell nézni — mondja a akkor, hogy vezessek?... Budapesti Lakásépítő Vállalat (X., Pongrác u. 21.) felvesz kollégiumi elhelyezéssé teljes ellátással, ösztöndíjjal szakmunkástanulókat az 1970/71-es tanévre. Kőműves, ács-állványozó, épületburkoló, szigeteié központifűtés-szerelő, víz—gáz-szerelő, fapadlózó—mű­anyagburkoló, bádogozó. üvegező, épületasztalos, vas­betonszerelő szakmunkákra. A Budapesten, vagy környékén lakók villanyszerelő, épületlakatos, szobafestő-tapétázó, épí­tőgépszerelő szakmára is jelentkezhetnek. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom