Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Billenoietnős betonszállító A csehszlovák Tátra-gyár mérnökei újszerű betonszállító te­hergépkocsit konstruáltak. A Tátra—138 típus alvázára il­lesztették rá az 5 köbméter űrtartalmú kúpos teknőt, melynek billentését hidraulikus segédberendezés végzi. Az ürítő tolózár, valamint a tek nőbe beépített kavarómű 180 fokos mozgatása ugyancsak hidraulika segítségével tör­ténik. A betonszállító kocsi sebessége rakottan 50 km/óra. A rádióadó segítőtárs A Szovjetunióban kidol­gozták és elkészítették a ..Komplex” 2 nevű rádió- telemetrikus berendezést, amely a köhnyen lenyelhető minatűr rádióadók segítségé­vel lehetővé teszi az ember és az állgtgk emésztőcsator­nájának tanulmányozását. A páciens lenyel egy „rá- diópilulát”,'• amelynek belse­jében savlogossági (vagy hő- mérsékleti és nyomási) im- pulzátor van. Ezt megelőző­en szíjjal kötik le a pácienst. A S£Íj voltaképpen vevőan­tennául szolgál. Amikor a rá­diókapszula bekerül a gyo­morba, jelzéseket kezd adni, a jelzéseket felfogja az an­tenna és a villanyáram to­vábbadja az elemző berende­zés felvevő részlegébe. A be­rendezés felerősíti, átalakítja és „leméri” az emésztőcsator­na paraméterereit oly módon, hogy mozgó szalagra rögzíti a jelzéseket. Az orvos az így kapott grafikon birtokában megállapíthatja az emésztő­csatorna különböző részei­nek állapotát különböző fel­tételek között, és továbbiak­ban elkészítheti a diagnózist. Az olasz kultúra pusztulása Olaszország a barbárok ke­zében: ezt dokumentálja a milánói királyi palotában ren­dezett kiállítás, amelyen fény- képfelvételek ezrei mutatják be a kultúrjavak és műkin­csek, a tudományos és művé­szi emlékek megsemmisítését az utolsó évtizedben. Az Abruszok nemzeti parkját po­litikusok, rokonaik és pártfo- goltjaik számára parcellázták fel. Az. olasz tengerpart, a „virágok Riviérája” a beton Riviérájává alakult át. Rimi- nit felhőkarcolók éktelenítik el, a költőktől annyiszor meg- enekelt a Nápolyi-öböl feldúlt vidék benyomását kelti. Szicí­liában csak a görög templo­mok lábánál áll meg a be­tonhullám. Rómára már nem Michelangelo kupolája, ha­nem a túlméretezett Hilton Hotel nyomja rá bélyegét. A Velencét végpusztulással fenyegető árvíz elhárítására nem tudnak előteremteni egy- milliárd lírát. Talán ennél is vigasztalanabb képet mutat­nak a Pompejiről készült fel­vétele^, A hatalmas áldozatolt árán kiásott antjjt vámosokat menthetetlenül elnyeli a gaz. jeléül, hogy a nemtörődöm­ség, a hozzá nem értés és az erózió kártétele nem cseké­lyebb az egykori természeti katasztrófákénál. ysssssssssssssssssssssssssssssssssssssysssssssssssssysysssssysysssssssssssssssssssssssssssyssssssssyssssssssssyssyssssssssssssssssj A gáztörvény után... A gáz hasznos fűtőanyag, de nem veszélytelen. Gyullad, rob-* ban. s — főként a városi gáz — mérgező is. Érthető, hogy elterje­désével egyre jbbban előtérbe kerül a biztonság, a balesetek meg­előzése. A gáztörvény, amelyet nemrég fogadott el az országgyűlés, kellő teret szentelt a biztonságtechnikai problémáknak is: .. A gázve­zetékbe, a közterületeken levő elosztóvezetjékéoe csak olyan sza- gosíiolt földgázt szabad juttatni amely az általánosan használt fo­gyasztó-berendezésekben biztonságosan és gazdaságosan használha­tó fel. ..” A szagosító anyag jelzi az embernek, hogy környezetében .meg­jelent az egyébként színtelen, szagtalan földgáz, és azonnal cse­lekedni kell. Szigorú rendszabályok A földgáz szagosítását a Kőolajvezeték Vállalat végzi, amely nemcsak megépíti a távvezetéket, hanem gondos­kodik a góz távvezetéki szál­lításáról, a propán-bután palackok töltéséről és értéke­sítéséről is. Igen szigorú sza­bályok írják elő, hogyan kell elvégezni a szagosítási műve­letet. Vecsésen, ahonnan el­látják a budapesti fogyasztó­kat, alkalmunk volt meggyő­ződni erről. Láttuk a magas műszaki színvonalon elkészí­tett adagolót, amely óramű pontossággal működik, s — a vezetékrendszerbe, a gáz- mennyiségek megfelelően — csepegteti az etilmerkaptán nevű szagosító anyagot. Ezer köbméter gázba 16—18 gramm etilmerkoptán kerül, ezt rög­zítik a naplóba is. A követke­ző állomáson, ahol ismét ada­golnak szagosító anyagokat, ugyancsak pontosan naplózzák a folyamatot, sőt vissza is iga­zolják. A nagyfogyasztóknál pedig vizsgálják a szag in­tenzitását. Ha valahol nem érzik a vészt jelző illatot, m azonnal intézkednek. Nem rongálja a berendezéseket Előfordulhat, hogy a kelle­metlen szagot nem érzi az ember, a gáz mégis jelen van környezetében. Ez különösen szabadban történhet meg, — főként vézetéktörésnél. A nagymolekula súlyú etilmer- kaptánt ugyanis a föld ki­szűri, a kismolekula súlyú föld­gázt pedig átengedi. A sza- gosítónak ilyen, s hasonló negatív tulajdonságai tették szükségessé a kutatást, más anyag alkalmazását. Az etilmerkaptán nemcak a biztonságosság oldaláról néz­ve nem a legtökéletesebb szagosítóanyag: meglehetősen gazdaságtalan is. Könnyen reakcióba lép a szolgáltató rendszer szerkezeti anyagai­val, tehát korrodeállja, ron­gálja a vezetékeket, a sok­szor nagyon drága műszere­ket. Csökkenti valutánkat is, hiszen nyugati országból hoz­zuk be. Az új szagosító anyag a tetrahidrotiofén (THT), amellyel ki akarják szorítani a merkaptánt. Sokkal több jó tulajdonsággal rendelkezik, mint elődje. Kevésbé oxidál­ja a fémes elemeket. Nem egyesül gyorsan a föld egyes alkotó elemeivel, tehát nem úész el könnyen, nem rongál­ja a berendezéseket. Kis mennyiségben is jól érezhető, és egyáltalán nem mérgező. Kedvező a fagyás- és forrás­pontja is. S végül, de nem utolsó sorban, az sem elha­nyagolható tény, hogy a THT itthon is előállítható. A THT használata kétség­telenül jobban véd az alat­tomos veszélytől, mint amer- kaptán. Ám teljes biztonság­ról így sem lehet szó. A szak­emberek szerint az, hogy a szagosító anyag kifejtj-e a várt hatást, több tényezőtől függ. így például még attól is, hogy milyen a levegő nedves­ségtartalma, vagy a kellemet­len körülmények közé került ember szaglóérzéke. Az ezer köbméter gázba tett 16—18 gramm szagosító anyag azon­ban olyan erős szaghatást eredményez, amely — különö­sen zárt helyiségben — még a kevésbé jó szaglásé embe­reket is figyelmezteti: csele­kedni kell, ki kell nyitni az ablakot, el kell zárni a csa­pot, azonnal hozzá kell kez­deni a hiba kijavításához. Magyar szabadalom A THT-t nem mi fedeztük fel, egyes nyugati országok­ban már használják. Nálunk, a felhasználó a siófoki Kő- olajvezeték Vállalat megren­delésére, a Veszprémi Nehéz- vegyipari Kutatóintézet vizs­gálta a THT-t, összehasonlít­va azt a merkaptánnal. Az anyag hazai, nagyüzemi előállításával a Péti Nitrogén- művek foglalkozik — magyar szabadalom alapján. Szegedi Nándor Kemence — fűtőanyag nőikül Szovjet feltalálók egy cso­portja újtípusú, aerodinami- kus előmelegítő kemencét szerkesztett, amely elektro­mos áram vagy bármiféle fűtőanyag felhasználása nél­kül is képes hőt fejleszteni. A kemence alkalmas arra, hogy vele alumíniumötvöze­teket hevítsenek fel az ed­zéshez szükséges hőfokra, nagyszilárdságú szerkezeti elemeket melegítsenek fel hegesztés előtt, biztosítani tudják a gumi és üveg egyenletes melegítését és el­végezzék az autódugattyúk megmunkálását. Egy zárt rendszerben működő kö­zönséges ventillátor a meg­hajtására felhasznált teljes mechanikai energiát hő­energiává alakítja át. Minél több energiát használ fel a ventillátor, annál magasabb a zárt rendszer belsejében uralkodó hőmérséklet. A kemencéhez nincs szükség elektromos berendezésre, tüzelőtérre, kürtőre, s az ily módon végzett előmele­gítés nem jár füsttel és ko­rommal. Az új eljárás se­gítségével kétszer olyan gyorsan elvégezhető a fé­mek előmelegítése, mint a legmodernebb elektromos kemencékben. Angliából, Fraríciaország- ból, Olaszországból és Bel­giumból máris szabadalom­igényt jelentettek be az új berendezéssel kapcsolatban. Akkumulátoros „riksa ” Francia mérnök konstruálta a képen látható kétszemélyes akkumulátoros „riksát”. A há­romkerekű jármű nem ország­úti közlekedésre készült, még- csak nem is a városi forga- !bm számára, hanem affé­le „sétakocsinak” üdülő-, für­dő- és gyógyhelyek részére. A felépítményt habosított mű­anyag alkotja. így súlya rend­ÜT __ k ívül csekély. A járművet mozgató elektromotort négy darab 12 voltos akkumulátor táplálja: óránként legfeljebb 40 kilométeres sebességet ér­het el a kis kocsi. A kézi sza­bályozókar „mindenes” szere­pet tölt be: a kormányzás, a fékezés' (a motorfordulat irányának megváltoztatása) és a sebesség szabályozása egya­ránt vele végezhető. A jármű nyitott és fél tetős változatban, és egyszemélyes kivitelben is készül. Az akkumulátorok egyszerű módon , regenerálha- tók a beépített töltőberende­zés segítségével, csak oda kell állni a legközélebbi csatlako­zó mellé néhány órás, vagy egész éjszakán át tartó „tan­kolásra”. Szuez száz éve 100 év Után a szuezi földszo­ros éppen olyan akadályt ké­pez a hajózás útjában, mint 1869. november 17-e előtt: ezen a napon indult útjára terve­zője, Les««ps (Ferdinand, hogy először hajózza 'végig teljes hosszában az akkor elkészült Szuezi-csatornát, A Szuezi- csatornának — melynek 100 esztendős évfordulójára most emlékeztetnek a technikatör­ténet kutatói — azonban több ezer éves elődei vannak. Ré­gi papirusztekercsek adják hírül, hogy a római biroda­lom virágzásának szakaszában a hajók átjuthattak a Föld­közi-tengerről a Vörös-tenger­re. A feljegyzésekből azonban arra is következtetni lehet, hogy ez a víziót nem a mai csatorna vonalvezetésének fe­lelt meg. Napóleon tervei? A hetedik században a tö­rökök felújították a pusztu­lásnak indult csatornát és ugyanők temették is be: stra­tégiai okokból... így is marad, több mint egy évezredig, amikor Napóleon katonái je­lentek meg a piramisok tövé­ben. Napóleon szakembereket vezényelt serege mellé, akik régészeti térképezési, útépítési feladatokat oldottak meg. A műszaki alakulatok egyik tiszt­je felderítette a hajdani csa­torna nyomait, azonban a fel­újítást (egy számítási hiba miatt) kedvezőtlenül ítélte meg. Szerinte ugyanis a fel­újítás csakis zsllipkapus rend­szerrel, a hajók többszöri át­emelésével lett volna meg­oldható. Később a számítási hibát felismerték és egy osztrák származású mérnök elkészí­tette azt a tervet, ami nagy­jából a francia Lesseps Fer- dinánd által véglegesen ki­dolgozott változat elődjének tekinthető. Az 1859. április 25-én meg­kezdődött munkálatok mögött a XIX. század második felé­nek súlyos külpolitikai vi­szályai húzódtak. Szuez: kapu India felé és ez az India az angol gyarmatbirodalom egyik — nem egészen megbízható — pillére. A csatorna építési módszerei kevéssel különböztek a ró­mai kori változat technológiai eljárásaitól. Egyszerre több ponton, zömmel kézi erővel kezdték meg a csatorna feltá­rási munkálatait. 25 000 fellah ásta a homokot, melyet éjsza­ka a sivatagi szél eredeti he­lyére sodort vissza. Lesseps nagy szervező munkát vég­zett, nagymértékben az ő erő­feszítéseinek köszönhető, hogy végül is rendelkezésre állt az az 500 millió frank, melyet 1869-ig az építési munkála­tok felemésztettek. Közbeszól a kőolaj A csatorna által összekötött két tenger között gyakorlati­lag nincs szintkülönbség, ami elősegíti a hajózást: a csa­torna sík terepen halad. A sivatagi környezet azonban komoly fenntartási gondokat okoz. A sivatag homokja ál­landóan új támadásra indul a csatorna ellen, melyen szi­gorú előírások 14 km/órában maximálják a haladási se­bességet. A csatorna korsze­rűtlensége egyébként nem új­keletű téma; 12 méteres víz­mélysége és a meder 100—115 méteres hajózható nyílása egyre kevésbé felel meg a hajógyártás nemzetközi szab­ványainak, melynek egyik jel­legzetessége a gaidaságosság szempontjait figyelembe vevő egyre nagyobb olajszállító ha­jók építése. A közel-keleti olajforrások feltárása századunk 20-as éveiben komoly feladatot há­rított a Szuezi-csatornár^. Míg a megnyitás utáni első évben 486 hajó haladt át rajta, 1942-ben már 1646, 1955-ben pedig .14 666 egység.' A tankhajók részaránya mind­inkább nőtt, kiugró volt szá­muk a második világháború időszakában. A közel-keleti olajban érdekelt nyugati ha­talmak számára a Szuezi-csa- torna az olaj útját jelentette és az ezzel kapcsolatos 1956- os agressziójuk az ötvenes évek történelmének egyik leg­kritikusabb időszaka. Az 1956-os Szuezi-agresszió majd az 1967-es arab—izraeli háború ugyanakkor a Szuezi- csatorna sebezhetőségére is felhívta a figyelmet. Az 1967. júniusi események során a csatornán rekedt alig tucat­nyi hajó kijutása a politikai okokon túlmenőleg műszaki­lag is fogas kérdést jelent a harci cselekmények során a csatornában elsüllyedt hajók miatt Csatorna helyett csővezeték ? Bár a csatorna jelentősége az általános hajóforgalom te­kintetében igen nagy, mégis elsősorban a kőolajszállítás­ban betöltött szerepe határoz­za meg fontosságát. Az olaj­tankhajók számszerű és brut- tó-reglsztertonna aránya egyaránt növekedett. Ha tehát a Szuezi-csatorna nem tudja feladatát betölteni, akkor ezt főként a nemzetközi kőolajke­reskedelem érzi meg. A ha­jógyártás „új hullámaként” kezdődött ezért a mind na­gyobb befogadóképességű tankhajók gyártása a hatva­nas évek közepén és ennek az 1967-es események újabb im­pulzust adtak. Sorra készül­tek és készülnek az 150 OOO-i < sőt a 200 000 tonna be­fogadóképességű tankhajók} j (itt tört be a világpiac- j ra a nagykapacitású tartály- '• hajók gyártásában gyakorlat­tal rendelkező, dinamikus ja­pán hajógyártás, mely ma a legjelentősebb nemzetközi olajcégek állandó szállítója).' A másik megoldás: olajvezetékek építése. Július elején hozták nyilvánosságra, hogy az egyiptomi kormány francia segítséggél építi meg a Szuezi- csatornát helyettesítő olajve­zetéket a Vörös-tengernél, il­letve a Földközi-tengernél el­helyezett szivattyúállomások­kal. A Szuezi-csatorna jövője természetesen nem választha­tó el ma a térség politikai problémáitól. Egy azonban bi­zonyos: ha sikerül a techni­kai akadályok felszámolásá­val a hajózást megindítani, a tankhajók tonnatartalmának növekedési irányzata elenged­hetetlenné teszi korszerűsíté­sét. Ligeti György NŰGRÁD — 1970. január 1., csütörtök 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom