Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
Tudatos eQyiiifrnfik'i'té'i*fíl Közös érdek A Pásztói járási Népművelési Tanács a középtávú népművelési terv alapján nemrég vizsgálta meg a járás gazdasági egységeiben folyó kulturális nevelő tevékenységet, illetve a kulturális célokra tervezett összegek felhasználását. A vizsgálódás alapján készült jelentés szerint is, a termelési kultúra és az általános műveltség összefügg A kulturális szint a további gazdasági fejlődés feltételei közé tartozik. Ennek ellenére a járás községeiben a kettő egységét még kevés helyen látják, a tudatos együttműködés kevés helyen valósult meg. (Sziráki Állami Gazdaság, pásztói ÁFÉSZ, jobbágyi Ktsz, mátraszőllősi termelő- szövetkezet). Mi van? A járási NEB vizsgálat ösz- szeíoglaló jelentésében — többi között — megállapítja: „A vizsgálat szerint a szociális és kulturális alap felhasználása a helyi viszonylatban vizsgált egységeknél nem segítette megfelelően a párt szocialista művelődéspolitikai irányelveinek végrehajtását. Ennek döntő oka, hogy a legtöbb vizsgált egységnél a tervezett összegek igen alacsonyak. Különösen vonatkozik ez a kulturális célok megvalósítására. Kultúrcsoport a vizsgált egységeknél egyáltalán nincsen, a művelődési házakat nem támogatják, TIT-előadásokra és egyéb kulturális , rendezvényekre szinte egyáltalán nem fordítanak gondot.” Természetesen az is tény, hogy például a művelődési otthon jellegű intézmények, könyvtárak sem illeszkednek be eléggé a falu struktúrájába, nem élnek együtt a lakossággal, nem tudnak megfelelő kulturális programot adni a gazdasági egységek dolgozóinak, nem ismerik terveiket, célkitűzéseiket. Vagyis, a falu a művelődési programját nem a helybeli, égető gondok megszüntetésének rendelik alá. Persze ehhez az is hozzájárul, hogy kevés a népművelő szakember, az intézmények állaga rossz, berendezésük sok esetben korszerűtlen. Mit tudunk meg ezek után a jelentésből a kulturális alapok tervezéséről és felhasználásáról? Ezek az összegek mind nagyobbak, s általában egyre ésszerűbben használják fel őket, de — mint az előbbiekből is kitűnik — még korántsem művelődéspolitikai céljaink tervszerű, tudatos megvalósítására. A jelentés készítői által megvizsgált üzemeli egy részében (Szerszám- és Készülékgyár, Pásztói Állami Gazdaság, Gépjavító Állomás) nincs is részletes terv az alap felhasználására. Űj jelenség azonban, hogy ma már több helyen találkozunk a népművelési intézmények, rendezvények közvetlen anyagi támogatásával is. Például Mátraszőllősön havi 500 forinttal növeli a tsz a klubkönyvtárvezető tiszteletdíját 1967-től. Több helyen vettek felszerelési tárgyakat, hangszereket, fényképezőgépeket stb. A pásztói ÁFÉSZ két éve fenntartója a felnőtt vegyeskórusnak. A jobbágyi Építőipari Ktsz évek óta önállóan rendel és fizet ki a TIT-nél ismeretterjesztő előadásokat. Szirákon az állami gazdaság több esetben hozat le hivatásos művészeket ünnepségekre. A közelmúltban a vanyarci tsz is önállóan rendelt és fizetett egy ORI-műsort. A Déryné Színház előadásaira is több tsz vásárolt jegyet, s még lehetne sorolni a példákat. Mi legyen? Hogyan működnek a járásban a termelőszövetkezeti kulturális bizottságok? A vizsgált tsz-ek közül egyedül Erdőkürtön alakult meg az oktatási-kulturális bizottság múlt év júliusáig. Itt sem állt rendelkezésre tevékenységéről semmi dokumentáció. Munka- terve nem volt, megalakulása óta nem ülésezett. Folyamatban van a bizottság létrehozása Szirákon, a dengelegi egyesült tsz-ben, Kállón, és tervezik Pásztón Is A jelentés összeállítói szerint több gazdaságban a régi, úgynevezett szociális-kulturális bizottság működik — jórészt formálisan. ' A járási népművelési tanács a jövőre nézve feltétlenül szükségesnek tartja a bizottságok megalakítását minden tsz-ben. A népművelési tanács azt is fontosnak tartja, hogy valamennyi községben és termelőegységnél fokozódjék a dolgozók szocialista nevelése érdekében való együttműködés. Ehhez — többi között — az szükséges, hogy a művelődési intézmények ne csak „áltálé-’ ban” művelienek, hanem kapcsolódjanak az adott gazdasági egységhez, a helyi aktuális feladatokhoz. A termelő- egységekben pedig — egyében kívül — szorgalmazzák a szocialista brigádok kulturális vállalásait, mérjék fel a művelődési szakemberek bevonásával a tagság műveltségi szintjét, igényeit. Vállalják a működő intézmények közöß fenntartását, járuljanak hozzá művelődési ház, klubkönyvtár építéséhez, átalakításához azokban a községekben, ahol a jelenlegi épület nem megfelelő stb. Miből? A folyamat, a segítő szándék a pásztói járás több községében már anyagiakban is realizálódott a termelőegységek részéről. Van példa — nem is egy — a tsz-ek, gazdaságok és a művelődési intézmények eredményes együttműködésére. A kulturális alapok felhasználása, természetesen nem csak a pásztói jársban gond, másutt is találkozunk vele. A kulturális bizottságok működése sem csak itt okoz gondot A megoldás azonban mind sürgetőbbé válik. Elsősorban annak s gondolatnak jegyében, hogy nem lehet gyors és tartós gazdasági fejlődést sem elérni a tagság, az üzemi dolgozók kultűrális szintjének emelése nélkül. Az érdek tehát e vonatkozásban is közös. T. E. A szovjet tudomány és technika távlatai U atalmas méretű tudo- raányos-technikai forradalom korát éljük. Az emberiség története során tevékenykedő tudósok kilencven százaléka kortársaink közé tartozik. A Szovjetunióban a tudományos kutatók és a felsőoktatási intézményekben oktatók száma meghaladja a nyolcszázezret. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája különböző intézeteiben harmincezer tudományos munkatárs dolgozik, háromszázszor any- nyi, mint az októberi forradalom előtt. Ugyancsak harmincezerre tehető az egyes köztársaságok tudományos akadémiáiban dolgozó munkatársak száma. A Szovjetunió többi akadémiái — a mezőgazdasági, az orvostudományi és a pedagógiai — szintén nagyszámú kutatót tömörítenék. Közismert tény, hogy a tudomány napjainkban közvetlen termelőerővé vált. „Nincs egyetlen olyan ága sem a népgazdaságnak, a hasznos emberi tevékenységnek, amelyben a tudomány és technika haladásának kérdései ne rendelkeznének elsődleges jelentőséggel” — mondotta az Ogo- nyok című hetilapnak adott nyilatkozatában V. A. Kirillin akadémikus, miniszterelnök- helyettes, a Szovjetunió Állami Tudományos és Technikai Bizottságának elnöke. Korunk 4 NÓGRAD - 1970. j egyik jellegzetes vonása, hogy egyre szorosabb kapcsolat, kölcsönhatás alakul ki a tudomány és a technika között. Mint M. Millionscsikov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke írja: „Korábban az emberi tevékenység e két területe teljesen vagy majdnem teljesen elkülönült egymástól. A közöttük levő kapcsolat oly lassan jött létre, hogy sok évtized telt el egy tudományos gondolat megszületése és a termelésben való alkalmazása között”. Ezt a szakadékot szüntette meg az alkalmazott tudományok létrejötte. E tudományok — amelyek ma már az összes tudományos munkáknak mintegy a felét teszik ki — közvetlenül segítik a termelés gyakorlati problémáinak megoldását, ugyanakkor az alapkutatások számára nélkülözhetetlen tényeket, módszereket, eljárásokat, eszközöket szolgáltatnak. Millionscsikov adakémikus szerint a tudományos-technikád haladás általános iránya az, hogy munkamegosztás jön létre az alapkutatások, az alkalmazott kutatások, a technikai kidolgozás és az ipari termelés között. Ezen „szakaszoknak” lehetővé kell tenniük „a tudomámvos- technikai haladás általános folyamának megszakítatlanságát és gyorsaságát — új természeti törvények és jelensé&» csütörtök gek felfedezésétől az Iparban való alkalmazásukig”. Noha gyakran az egyes tudományos felfedezések nem ott történnek, ahol várhatók, a fejlődés iránya ma sokkal könnyebben meghatározható, mint régebben, hiszen a felfedezések nemcsak az egyes tudós leleményétől, hanem a korszerűen felszerelt kutató- csoportok tervszerű tevékenységétől is függenek Millions- csikov szerint a természetről alkotott elképzeléseink legjelentősebb fordulatai az asztrofizika, az elemi részek fizikája és a biológia terén várhatók. Ami a technikai fejlődést illeti, Kirillin miniszterelnökhelyettes arról beszélt. hogy ennek egyik legfontosabb feltétele a további villamosítás, amely nélkülözhetetlen a me- chanizáció. a termelési folyamatok automatizácíója és a közszolgáltatások fejlődése szempontjából is. 1970-ben a szovjet villamosenergia-ipar 750 milliárd kilowattóra elektromos áramot termel majd. Nagy előrehaladás várható a kémia és a metallurgia terén, a kutatások elősegítik a népgazdaságnak a legkülönfélébb anyagokkal való ellátását. Sikeresen fejlődik a gépgyártás, amely új technológiai folyamatok létrehozásának az alapja. A technikai haladás egyik legfontosabb eszköze a rádióelektronika. amely többek között az elektronikus számítógépek építésénél nélkülözhefi mozgás gyógyító hatosa NAPJAINK ROHAMOS technikai fejlődése számtalan területen megkönnyíti, kényelmesebbé teszi életkörülményeinket. A fizikai munka jelentősége elsősorban a szellemi dolgozóknál, de modern, nagyüzemeinkben is kezd háttérbe szorulni. Ugyanakkor a felgyorsult életritmus az emberek szellemi, idegrendszeri kapacitását mindinkább igénybe veszi. így kevesebb idő jut a rendszeres testmozgásra és a technika által biztosított kényelmi lehetőségek miatt akkor sem fordítunk rá kellő figyelmet, ha arra egyébként módunk nyílna. Sok kényelmet nyújt az autó, megkönnyíti, és főleg ' meggyorsítja ügyes-bajos dolgaink intézését, de általa lassan elfelejtjük még a testmozgás minimumát jelentő 1/2—1 órás gyaloglást is. Szükséges tehát, hogy a mozgáshiány által okozott káros következményekre felhívjuk a figyelmet. SOKAN AZT HISZIK. az örökös autóban, fotelben ülés egészséges és ezt maximálisan igyekeznek kihasználni (ráadásul bőséges étkezéssel kombinálni). Az orvosi rendeléseken sok eipoca- kosodott. fulladásról, ideges bán tál makrói, magas vérnyomás tüneteiről panaszkodó fiatal és középkorú beteggel találkozunk, akik panaszaikra gyógyszeres segítséget kérnek. Az életmód iránt érdeklődve arra derül fény. hogy az túlzottan egyoldalú, hiányzik belőle a mozgás. Ezek a betegek — vagy „betegjelöltek” — meglepődve, bizonyos fokig elégedetlenül, hitetlenkedve fogadják azt az orvosi tanácsot, hogy panaszaik nem elsősorban gyógyszerekkel szüntethetők, hanem az egészségesebb életmódra való áttéréssel. Aki azonban megfogadja az ilyen orvosi tanácsot, hónapok múlva jóleső érzéssel állapíthatja meg általános állapotának nagyfokú javulását. A mozgásnak tehát, mint látjuk — egyrészt az egészség megóvásában, a betegségek megelőzésében van nagy szerepe. Az egyes szerveknek külön-külön és az egész szervezetnek általában éltető eleme a harmonikus működés, a rendszeres mozgás. Az a szerv, amely nem kapja meg a szükséges ingermennyiséget, előbbutóbb visszafejlődik, értékes szövetelemei elsorvadnak, hetetlen. Ugyancsak nagy fejlődés várható a közeljövőben a közlekedésben és az építőiparban, előrehalad a mezőgazdaság kérnizálása és mechanizá- lása is. Óriási gyakorlati jelentőségük van azoknak a kutatásoknak, amelyek az úgynevezett kvantumgenerátorokkal — a laserakkel — folynak. A lasersugarakat már napjainkban is felhasználják bizonyos technológiai folyamatokban, valamint a gyógyászatban, ám ma még beláthatatlan lehetőség nyílik a jövőben a lasereknek a távközlésben, az energiatovábbításban, és egy sor más területein való felhasználására. Van a modem tudománynak és technikáinak egy olyan ága, amely általánosan alkalmazható egyre több műszaki és természettudományban, sőt, a közgazdaságtanban és más társadalomtudományokban — például a pszichológiában és a szociológiában is. A kibernetikáról van szó, amelynek rendkívül fontos része az információelmélet, az Információmennyiség mérésével és ennek alapján az információ tárolásának, átalakításának optimális, legbiztonságosabb módszereivel foglalkozó diszciplína. Az emberi tevékenységben — a társadalmi életben, a termelésben — sok olyan terület van, ahol nagyszámú információval van dolgunk, és az optimális irányítás, vezérlés csak az információk gyors feldolgozása és továbbítása révén oldható meg. A Szovjetunióban is rohamléptekkel fejlődik a számítógépek építésének technikája. Ma már elektronikus számítógépek segítségével kutatják az élet keletkezésének problémáját, az élő szervezet működélyüket haszontalan salakanyagok (pl. lerakódott mész vagy zsírszövet) foglalják el, melyek az egyébként is meggyengült szervek működését tovább akadályozzák Mozgásszerveink sem kivételek e törvényszerűség alól. Természetesen a túlzott megterhelés ugyancsak káros tehet, de akiknek figyelmébe elsősorban e sorokat ajánljuk (szellemi munkát végzők), nem a túlzott testi igénybevételtől, hanem az ellenkező véglet káros hatásaitól fenyegetettek. , AMENNYIRE KAROS a fizikai tétlenség, ugyanúgy óvakodni kell a hosszú ideig azphos testhelyzetben való tartózkodástól is. Ez sokszor a végzett munka jellegétől függően nem kerülhető el, azonban a munkakörrel járó egyoldalúságot is ellensúlyozhatjuk frissítő sétákkal, néhány perces gimnasztikával. Ne sajnáljuk a lakhelyünk és munkahelyünk közötti napi Ví, 1 órás gyaloglást, mert ez a kis séta frissítőleg hat. Érdemes reggel 10—15 perccel előbb felkelnünk, hogy munkába indulás előtt 10—15 perces gimnasztikát végezhessünk, de ha erre mégsem jut idő, teremtsük meg lehetőségét az esti órákban. Az elhízás nemcsak esztétikai kérdés, hanem sok káros következménnyel jár. Legjobb ellenszere a mindenki által könnyen elvégezhető testmozgás. hétköznapok otthoni és testgyakorlás, fontos, hogy sének elveit, a pszichikus folyamatok szerveződésének egyes kérdéseit. Tért hódítanak a komputerek a népgazdaság egészének, egyes ágainak, illetve egyes üzemeknek, illetve technológiai folyamatoknak tudományos igényű irányításában is. V. M. Gluskov akadémikus Ogonyok-beli cikkében beszámol arról a hatalmas tervről, amely szerint a Szovjetunióban egységes kibernetikai hálózat — kibernetikai „kontinens” épül ki. A tervezett rendszer — az egységes állami számítóközpont-hálózat — három fokozatból áll majd. Az első fokozatot az információk összegyűjtésére és legelső feldolgozására szolgáló központok, továbbá a vállalatoknál és tudományos intézeteknél működő számítógépek alkotják. A második fokozatban az információk a köztársaságok fővárosaiban, a nagyobb ipari városokban összpontosulnak már, s innen jutnak tovább az „agyközpontba”, amely az ország egész információs hálózatát irányítja majd. A rendszer kiépítése ugyan a jövő feladata, egyes elemei azonban már eredményesen működnek. 44 a különösen igazak és aktuálisak Lenin szavai : „... A technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya az egész nép közkincsévé válik, és mostantól az emberi értelem és tehetség sohasem alakul át az erőszak, a kizsákmányolás eszközévé. Tudatában vagyunk ennek — és vajon e hatalmas történelmi feladat nevében nem érdemesre dolgozni, nem érdemes-e minden erőnket átadni?” a szabad szombatokat, pihenőnapodat ne < v • res tétlenséggel töltsük. Tegyünk nagyobb sétákat a szabadban, s az autós turisztika során is szánjunk egy-két órát gyaloglásra. Nyári kirándulásainkat kapcsoljuk össze utazással. télen igen kellemes a síelés, szánkózás. Az aktív pihenés sokkal jobb, hasznosabb felfrissülést jelent. A mozgásmennyiség kialakításánál szem előtt kell tartani a fokozatosság elvét. A hirtelen túlerőltetés zavarokhoz vezethet. Nem csak a szellemi dolgozókat fenyegeti az általános mozgásszegénység, bizonyos firkái munkáknál is — és sajnos a legtöbb fizikai munka ilyen — megtalálható az egyoldoJúság. Sofőrök, kalauzok, pincérek, kereskedelmi alkalmazottak fokozottan igénylik a ^egészítő testmozgást. A nehéz testi munkát végző bányászok, kubikosok, gyári munkások ugyanúgy rászorulnak a gimnasztikára, mely által fokozottan igénybevett izmaink t nusánakellazulása, az igénybe nem vett izmok erejének fokozata érhető el. A MOZGÁS NEM CSAK a betegségek megelőzésében, hanem gyógyításukban is nagy szerepet játszik. A mozgásszervek betegségeinek gyógyításában a gyógyszerek adásánál is nagyobb a jelentősege, de alkalmazzuk egyéb betegségek komplex kezelésére is. A sok izületi gyulladássá járó zsugorodások, deformitások csakis rendszeres gyógytorna által gyógyíthatók. A végtagsérültek, különböző okú bénulások gyógyítása gyógytorna nélkül elképzelhetetlen. A torna végzésének a kezdetben tapasztalt fájdalom nem lehet akadálya. Gyógyintézeteinkben betegeinket ma már szakszerű gyógy tornában részesítjük, de az ott eltöltött idő csak arra elegendő, hogy a beteg a tornát megtanulja, azt otthon rendszeresen kell folytatni. Bizonyos alapbetegségek gyógyulása, csak akkor lehet teljes, ha a betegnek a hétköznapi életbe való visszatérését akadályozó maradványtüneteket, mozgászavarokat is sikerűi rendeznie. A légzőszervek idült megbetegedéseiben és a közhiedelemmel ellentétben a szívbetegségek bizonyos formáinál is hasznos a kellő mértékkel, szakszerűséggel végzett gyógytorna. Terhes nőknél a terhesség alatt végzett rendszeres torna megkönnyíti a szülést, a szülés után pedig megelőzi a laza hasfal és az ezzel együttjáró kellemetlenségek kialakulását. Különféle műtétek. eredményei nagy fokban javíthatók a korán megkezdett gyógytorna segítségével, miután így csökken a thrombosis-készeég, javul a szervek vérellátása és fokozódik az általános izomerő. A MODERN, KULTURÁLT ÉLETMÓD kialakításához tehát a kényelmi eszközök igénybevétele mellett feltétlen hozzátartozik a testmozgás jelentőségének felismertre, mindennapos életünk ennek szellemében való kialakítása. A betegségek gyógyításában pedig az orvosi uta&i tusoknak megfelelően meggyőződésből és az ellenőrzés hiánya esetén is rendszeresen végezzünk jobb gyógyulásunk érdekében gyógytornát. Dr. Fancsik János rheumatológus főorvos fl^íj ej*y férd« torony A pisai ferde toronynak „konsuTenciáia” van Indiában; a 80 méter magas Ka- tub-minar. A Katub-minar is elf ', iült. Igaz, hogy a' torony teteje még csak 60 centiméterrel hajolt el a tengelytől, s a szakemberek szerirat egyelőre nem fenyegeti közvetlen veszély az építményt. A Katub-minart a régi korok egyik legtökéletesebb építészeti emlékének tartják, s különböző verziók szerint valamikor a XI—XIII. században épült. Amennyire a során fontos az munkahelyi legalább annyira E. F.
