Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

AZ OLVASÓK Miért maradnak ki a helyijáratok? ■ avagy az ügyben ilyesmi is előfordul December 11-én 17.50 perc­kor mentem a főtéri buszmeg­állóhoz, hogy a 3/A járattal Zagyvapálíalvára utazzam. Nyugodt szívvel tehettem, mert egy busz a megállóban volt és így nem kellett attól tartanom, hogy a járat kimarad — mint oly sokszor. Csak akkor lepőd­tem meg, amikor a busz szél­védő üvegén megjelent a „NEM KÖZLEKEDIK” fel­irat. Ettől függetlenül utazni vá­gyó társaimmal együtt, úgy 25—30-an nyugodt szívvel vá­rakoztunk annak reményében, hogy jön egy másik busz, mely hajlandó a célig elszál­lítani bennünket. Nem is Csa­lódtunk, mert megjelent 18.10 perckor a GA 78—02 rendszá­mú kocsi, de a vezető ki­szólt, hogy kiállása van. Mire ő nyugodtan bement a postára, ahonnan 18.15 perckor kijött és beült a kocsiba. Szegény ha­landó útitársak egy része me­legebb helyet keresett, míg másik része velem együtt egészségügyi sétát tett a hideg téli estében. És ekkor mit ad isten, a 78—02 számú busz, melynek kiállása volt 18.20 perckor keleti kényelemmel kigördült a megállóból. Kí­váncsian néztem utána, mivel nagyon nem tetszett a dolog, a Centrum Áruház mögött meg­állt és fölvette egyetlen uta­sát, egy csinos hölgv személyé­ben és elgördült még néhány métert, ahol diszkrét sötétség­be burkolódzott. Ezt az autó­buszt 20.38 perckor láttam vi­szont újból üresen begördülni a főtéri megállóba éa nagy sietve „villogtatva” kitenni a 3-as számot. Ezek után másnap reggel felhívtam a buszállo­mást, ahol megérdeklődtem, hogy tegnap este 18 órakor a 3/A járaton milyen rendszámú gépkocsi közlekedett. (Bocsá­nat szegény fejemnek, mivel nem mondtam meg, hogy miért érdekel.) A válaszon meg sem lepődtem, amikor közölték ve­lem, hogy a fenti időpontban és járaton a GA 78—02 forgal­mi rendszámú busz közleke­dett. T. A. Salgótarján A vizsgálat befejeződött Nincs ok az aggodalomra December 11-1 lapunkban A vizsgálat megindult címmel közöltük, hogy az erdőkürti vízmű tars tea's sál kapcsolatban felmerült problémák kivizs­gálását a Pásztói járási Ta­nács VB elnöke elrendelte. A vizsgálat befejeztével kia­lakult tényleges helyzetről a járási tanács elnöke az aláb­bi tájékoztatást adta: „Erdőkürt községben meg­alakult a vízműtársulás, s ennek megbízása alapján az építés lebonyolítását a Nóg- rád megyei Beruházási Vál­lalat, kivitelezését pedig a Nógrád megyei Csatorna- és Vízmű Vállalat végzi. A szer­ződés létrejött arra vonatko­zóan, hogy a munka 1970-ben befejezést nyer. A kivitelező fixáras szerződéssel vállalta a munkát. A vízműépítés pénz­ügyi fedezete az alábbiak sze­rint van biztosítva: Állami támogatás 1250/mFt, OVF. 400/mFt, Jogi szemé­lyeknek hozzájárulás 216/mFt, lakosságot terhelő ‘ költség 585 mFt, összesen: 2451/mFt A kiviteli szerződés tényle­ges összege 2284/mFt. A kü- lönbözetet az okozza, hogy a tervezett vastalanító berende­zést nem kell megépíteni. Mint a fentiekből megálla­pítható, a teljes kivitelezésre a fedezet rendelkezésre áll. Tény, hogy a község a bank­A gázfogyasztók figyelmébe A földgáz fogyasztói ára A salgótarjlni gázfogyasztók nevében kérelem érkezett az Anyag- és Árhivatalhoz, mely­ben a gázárak felől érdeklőd­tek. Az Országos Anyag- és Árhivatal levélben értesítette osztályunkat a felvetett kére­lemről, s kérte, hogy a helyi sajtó útján tájékoztassuk az érdekelteket. Tájékoztatásul közölték, hogy a fogyasztói gázár a gáz fűtő (használati) -értékének meg­felelően egységes árak szerint került kialakításra, mind Bu­dapesten, mind Salgótarján­ban. (Az országos egységes gázutasítás szerint főzési cé­lokra a gáz egységára: 20 fil- lérTOOO kilokalória; fűtési cé­lokra: 16 fillér/1000 kilokalória. A köbméterben kifejezett árak közötti különbség a vá­rosi gáz, valamint a földgáz fűtőértékének különbségéből adódik. A gázok fűtőértékét a szolgáltató vállalatok rendsze­resen ellenőrzik. Az árutasítás szerint + 5 százaléknál nagyobb mértékű fűtőérték-változást a Gázszolgáltató Vállalat tarto­zik a Nehézipari Minisztérium­nak haladéktalanul bejelenteni. Ilyen esetben a köbméterben kifejezett gázár a változott fű­tőértéknek megfelelően módo­sításra kerül. Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya hitelét 1969-ben nem vette igénybe, mert erre nem volt szükség, ugyanis fizetni csak a munka befejezte, átvétele után: 1970-ben kell. Az álla­mi támogatást és OVF-hoz- zájárulást megkapták. A la­kossági befizetésnél jelentke­zett probléma, mert 1968. év­ről 98 személynél 79 200 fo­rint hátralék mutatkozott, amelyből a községi adócso­port 74 érdekelttől 46 800 fo­rintot már beszedett. Sajnálatos tényként kellett megállapítanom, hogy az „Er­dőkürti napon” e témával kapcsolatban a községi tanács vb elnöke nem megfelelő tá­jékozottságról tett tanúságot. Az ügy tisztázása során fel­hívtuk az elnök elvtárs fi­gyelmét, hogy a lakosság tá­jékoztatása, megnyugtatása érdekében megfelelő felvilá­gosító munkát végezzenek. Ispán Károly, a járási tanács vb elnöke” 6 szinte köszönet Kedves Szerkesztőségi Levelüket, melyben köztik a rendelőintézeti főorvos vála­szát, megkaptam. A fogpótlást vadéban megkaptam, kelleme­sen érintett a gyors intézkedés. Az Önök segítsége nélkül ezt még ma sem mondhatnám el. Fogadják érte őszinte köszöné­semet. Mégis vannak még olyan helyek, ahol tudnak és akarnak segíteni. Mégegyszer őszintén köszönöm fáradozásu­kat, közbenjárásukat. Bárány János Szécsényfelfalu Fenyőünnep az iskolában Fenyőünnepséget rendeztek» csécsei iskolások az utolsó ta­nítási napon. Iskolájuk hali­jában a gyönyörűen feldíszí­tett karácsonyfa mellett min­den osztály külön-külön mű­sort adott elő. A kicsik sza­valtak, a nagyok táncoltak és színdarabot mutattak be. Na­gyon szép volt a rendezés. Takács László iskolaigazgató üdvözölte a megjelent szülő­ket és tanulókat. A műsor ér­dekessége az volt, hogy a fe­nyőfán mindig .annyi csillag­szóró gyulladt ki, ahányadik osztályosok léptek a színpad­ra. Ahol tud, segít Két éve van a községi ta­nács élén, ahol baj van, min­denütt segít A járdásítás ide­jén, a földmunkák elvégzése­kor történt, hogy több idős család nem tudta ezt elvégez­ni, magas életkora és beteg­sége miatt ö vállalta, hogy munkaidő után a földmunkát helyettük társadalmi munká­ban elvégzi. De nemcsak ez jellemzi Podobén Mihály elv­társat a szarvasgedei tanács elnökét ő szívügyének tekin­ti a község lakóinak minden kis problémáját Ezt fénye­sebben semmi nem bizonyítja, mint a hosszú idő óta sok problémát okozó darálónak az ügye. amelyet a palotási ter­melőszövetkezet nem javítta­tott meg, sok más elfoglaltság­ra hivatkozva. A tanács fel nő­ké szabadságot vett ki és üzemképessé tette a darálót, így a község lakóinak nem kell a szomszéd községbe jár­ni a darálni való terménnyel. Ruman Imre Csécse Válaszol az illetékes Meg kell rendelni ••• Á NÓGRAD november 15-1 számában „Nincs segélykérő telefon" címmel cikk jelent meg. A segélykérő nyilvános állomások létesítésével kap­csolatban a következő tájékoz­tatást adom: — írja a Buda­pest—Vidéki Postaigazgatóság. A községekben a községi ta­nácsok megrendelése alapján létesítek segélykérő nyilvános távbeszélőállomást. A Sóshar- tyáni községi Tanácstól ilyen­irányú megrendelés nem érke­zett. A fenti -cikk nyomán a községi tanácsot megkeresem, és amennyiben az ezzel kap­csolatos költségeket vállalja, az állomás üzembe helyezéséről az év elején gondoskodom. Nagy Béláné, az igazgatóság vezetője MENNYI TÁPPÉNZ JÁR A KORHÁZI ÁPOLÁS IDEJÉRE? B. J. olvasónk hosszabb idő óta betegállományban van. majd ez év júliusában kórházba került. Amikor kijött, a táppénz 80 százalékát megkapta, mivel felesége nem dol­gozik. Következő táppénzfolyósításkor levonták a 30 száza­lékot, mondván: a felesége nincs 60 éves. Olvasónk szeretné tudni, jogosan vonták-e le a 30 szá­zalékot, szerinte tévedtek, mivel az eltartott után is jár a 80 százalék. Ha a dolgozónak eltartásra szoruló családtagja nincs, táppénzének felét, 50 százalékát kapja kórházi ápolás idejé­re. Ha eltartásra szoruló családtagja van, táppénzének 80 százaléka jár a kórházi ápolás alatt. Eltartásra jogosult csa­ládtagok közül eltartásra szorulónak azt a családtagot' kell tekinteni, alá a 16. életévét még nem töltötte be. vagy is­kolai tanulmányokat folytat és 24. életévét nem töltötte be, vagy 60. életévét már betöltötte, vagy állandóan kereső­képtelen. Minthogy olvasónk felesége sohasem dolgozott, és mun­kaképtelen állapotát sem állapította meg semmiféle orvosi bizottság, az illetékes társadalombiztosítási szervek nem követtek el hibát. Olvasónknak kellett volna olyan orvosi igazolásokat szerezni, és a társadalombiztosítási szerV ré­szére eljuttatni, amelyek alapján a munkaképtelenség meg­állapítható lett volna. Ebben az esetben már nem vonták volna le a 30 százalékot, hanem a 80 százalék" táppénzt kapta volna meg. Itt válaszolunk S. J.-né levélírónknak, akinek kislánya 17 éves, nem dolgozik, a háztartást vezeti, s amikor olva­sónk kórházban volt, táppénzét 50 százalékban állapították meg. Olvasónkkal szemben sem követtek el törvénysértést, mivel kislánya 16. életévét betöltötte, iskolai tanulmányo­kat nem folytat, következésképpen eltartásra szoruló csa­ládtagnak nem tekinthető. MIKOR HOSSZABBÍTHATÓ MEG A SZÜLÉSI SZABADSÁG? O. I.-né olvasónk írja, hogy műtéttel szülte meg gyer­mekét, és mivel úgy hallotta, hogy rendellenes szülés ese­tén a szülési szabadságot 4 héttel meghosszabbítják, ezért most hozzánk fordult tanácsért. Olvasónk értesülése csak részben pontos. __ Annyiban igaza van, hogy rendellenes szülés esetén lehetőség van a szülési szabadság meghosszabbítására. A jogszabály azon- bain meghatározza, hogy rendellenes szülés címén a szü­lési szabadság meghosszabbítására mikor kerülhet sor. E szerint akkor, ha koraszülés történt, és amennyiben a kora­szülött születéskor 2500 g alatti súlyú, vagy pedig ikrek születtek, feltéve mindkét esetben, ha a gyermek a szülési szabadság Leteltekor is életben van, és ha koraszülött volt a gyermek, nincs koraszülött otthonban, Azon a címen te­hát, hogy hasműtéttel szülte meg gyermekét, még a szülési szabadság nem hosszabbítható meg. A szülési szabadságot a betegállományba vételre feljo­gosított orvos javaslatára akkor hosszabbítják meg, ha a szülést megelőzően nem vett ki szülési szabadságot. Ugyan­is a jogszabály szerint a szülési szabadságnak 112 nap utáni meghosszabbítására csak akkor kerülhet sor, ha a szülő anya a szülést követően nem Lenne jogosult 140 napi (20 hét) szülési szabadságra. Ha tehát a szülő anya a szü­lést megelőzően 4 hetet már igénybe vett a szülési szabad­ságból, akikor a szülést követően csupán 112 nap illetné meg, ebben az esetben további 28 nappal meghosszabbítha­tó, a fent említett okok fennforgása esetén a dolgozó nő szülési szabadsága. Ha viszont a szülő anya a szülés nap­jáig dolgozott, a szülést követően vette igénybe a 140 napot, ez esetben további meghosszabbításra még a fent említett okok esetén sincs lehetőség. AZ ÁTHELYEZÉSI KÉRELMET KÖTELES-E A VÁLLALAT TELJESÍTENI? N. J. olvasónk azzal a kéréssel fordult a vállalat igaz­gatójához munkahelyén, hogy kikérő levél alapján helyez­zék át az általa megjelölt vállalathoz. A vállalatnál kéré­sét nem teljesítették. Panasszal fordult a döntőbizottsághoz, ott elutasították. Mit tehet? — kérdezi olvasónk. WSSSSSS*/S//Y///SSS*SSS/SSSSSS/SS/SSSS/YSSSSSSSSSSSSSSySSS/SS*SSSS/SSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSStSSS/sS/S*/s/,SSsVSSJSJ,/SSSSSSS/S*SS*SSSfS/S/JSSf/SSS/SSSSSysS/*Sy/SSSSSJSSSS* Az első. Akkoriban N.-ben dolgoztam és akármilyen kul- t.úrtekintély érkezett a város­ba, gazdáim érthetetlen módon mindig engem bíztak meg kíséretükkel. A Lenin-díjas Csuhraj szov­jet filmrendező Jugoszláviá­ból hazafelé tartott, és meg­hívásunkra két napot nálunk töltött. Természetesen én kí- sérgettem, hiszen — mondo­gatták főnökeim — egy film­rendező és egy újságíró, ugyebár... Mégiscsak közös a nyelvük, ha az egyiké magyar és a másiké orosz is. (Arról már nem is beszélve, hogy az egyik világhírű, a másik pe­dig egyszerű falusi fickó.) Mondhatom, kellemes meg­bízatás volt. Csuhraj igen szimpatikus ember. Hagyta magát két napig cipelni össze­vissza, mindenhová. Elvittem a Várba, úsztunk a Török-für­dőben, izzadtunk a szárazgőz­ben, és meglátogattuk az is­kolákat. Csuhraj jó külsejű, elegáns, nemes arcú férfiú, nagy sike­re volt a leánygimnáziumok­ban. N.-ben éppen akkor ját­szották a Ballada a katonáról című, nagyon szép filmjét. És nemrégen kapta meg a Lenin- díjat. És ez a zseni nem hó­fehér szakállú aggastyán, de mindössze 35 éves, magas, fe­kete ifjú. Kell-e ennél keile­fogadások mesebb csalódás a 16—17 éves romantikus lányszíveknek? Csuhraj beszélt a hazájáról, a művészetről, az országokról, ahol már járt, a maga művésze­téről és a lányok közbekiabál­tak, közbetapsoltak. Amikor abbahagyta, mindenütt kér­ték, kedvesen cibálták, von­szolták, maradjon miég. És oroszul kérték! Tetszett ez a művésznek, de mennie kellett, mert újabb iskolákban, újabb lányok és fiúk várták. Közben észre sem vette, hogy véletle­nül, a nagy tumultusban el­veszítette ruhájáról a Lenin- díj arany amuleittjét. Ez a csupa derű férfi vigasztalanul szomorú lett, és én tanácsta­lan. Aztán fölordítottam és bevittem egy házba. Csuhraj már mosolygott, mert tudta, hogy valami jó dolog jutott az eszembe, de legalábbis valami jón töröm a fejemet. Fél óra múltán háromezer diáklány kereste N.-ben az arany amu­lettet. Tizenöt perc múlva meglett Csók! Valódi, Csuh­raj-csók, nem holmi autogram a megtalálóknak. Most ezret adtak volna egy Csuhraj-csók­ért. Pedig mennyit ért ezelőtt még öt perccel egy Csuhraj- autogram! A második nap estéjén azért a pincében, ahol a jó bort hitelbe mérik, megjelentek a gazdáim is. Természetesen kor­holtak. hogy feladatomat rosz- szui látom el, a vendégre nem tudtam vigyázni. „És még van képem a pin­cébe lejönni.. — gondoltam magamban — „ahelyett, hogy szégyenemben manrézába vo­nulnék”. A második. A sanzonénekes­nő Nyugatról érkezett hoz­zánk. Egy ország izgulta vé­gig érkezését A sanzonénekesnő kulturált magabiztos, sőt fölényes. Ezt azonnal észre lehetett venni, és mégsem tűnt taszítóan. Pedig nem volt szép, sőt tulajdon­képpen agyomnyúzatt és fá­radt volt. Arcán egy kiló fes­ték, tízcentis szempilla, sötét­kék szemhéj, földig érő fekete ruha, nagy, túlontúl nagy kéz, sima fekete bubifrizura. És mégis: megjelenése maga az élő graciőzitás. Vakuk villannak, riporterek hasalnak a parketten, berreg a felvevőgép, aztán a kérdések özöne következik. A művész­nő mosolyog. („.... Júliámra, hogy találék, örömömben így köszönök, Térdet, fejet néki hajlék, Kin 5 csak elmoso- lyidék”). — Mi a véleménye...? A szakma legfiatalabb és legkíváncsibb tagjai gyűltek itt össze. És kérdeznek... És a művésznő válaszol... — Az a véleményem... — Miért hord állandó jel­leggel fekete ruhát a kedves művésznő? A sanzonénekesnő ránéz a kíváncsi nőre, aki éppen op­art ruhában tündököl, és meg­lehetősen rikító színekben. A művésznő tekintete merengő- vé válik, a válasz dallamos francia nyelven is egyszerű: — Nincs ízlésem, szégyellem bevallani, de így becsületes. Ezért feketében járok. A feke­te szín megbízható. Félek ... Nem szeretnék papagájnak öl­tözni (derültség). — Mi a véleménye arról, hogy hazánkban önnek igen sok lemezét játsszák? — Monseri, ez a legkedve­sebb, amit megtehetnek! Hi­szen Josef Kozma tudtommal magyar származású, és én az 6 számait énekelem ... — Mi a véleménye...? — Mégis, mi a vélemé­nye. ..? Tegyük a szívünkre a ke­zünket: hát mi lehetett sze­génynek? (suha) A vállalat nem köteles teljesíteni az áthelyezési kérel­met még akkor sem, ha a dolgozó kikérő levél alapján akar új munkahelyére menni. A vállalati döntés ellen mun­kaügyi döntőbizottsághoz sem lehet fordulni. A dolgozó azonban megteheti, hogy felmondja munkaviszonyát, és a felmondási időt letölti, ez reá nézve semmiféle hátránnyal nem jár az új munkahelyén. VALLALHAT-E MUNKÁT A ROKKANT NYUGDÍJAS? Akit rokkant-nyugállományba helyeznek, annak mun­kaviszonyát a vállalat jogosult felmondani. Megteheti azt is, hogy szünetelteti a munkaviszonyt, mert ha a dolgozo felgyógyul, úgy is köteles öt újból alkalmazni. A dolgozo azonban nem kötelezhető arra, hogy munkaviszonyát fel­mondja. Ha a vállalat mondja fel a munkaviszonyt, köte­les a dolgozót a kollektív szerződésben előírt időre a mun* ka végzése alól felmenteni, és részére az átlagkeresetet ki- fizetni. Ha a dolgozó mondja fel munkaviszonyát, általá­ban nem illeti meg őt felmondási Illetmény. Bár a vállalat megteheti, hogy a felmondási időre mentesíti a dolgozót a munkavégzés alól, és erre az időre átlagkeresetet ad neki. Ami a dolgozó munkavállalását illeti, megnyugtathatjuk a kérdezőket, mert éppen úgy vállalhatnak munkát, mint az egyéb nyugdíjasok. Vagyis egy naptári évben 6000 forintot kereshetnek anélkül, hogy rokkantnyugdíjukat korlátoz­nák, illetve szüneteltetnék. Tetőt kérnek fejük fölé« A salgótarjáni Művész-telepi és a Salgó-kapui buszmegálló­nál nap mint nap panasz hang­zik el, mivel a szabad ég alatt kénytelenek várakozni. Az esős, havas időben bölcsődés, óvo­dás korú kisgyermekekkel így nagyon nehéz útra Indulni. Sokszor kimaradnak az autó- buszjáratok is, s bizony a busz megérkezéséig nagyon ne­héz a várakozás. Azt kérik e két megállóból induló utasol. hogy a városi tanács sürgősen létesítsen egy-egy oszlopokból álló műanyagtetővel ellátott várakozót. Ez nem nag/ költ­ség akkor, ha a kisgyermekek egészségvédelméről van szó. K. János Salgótarján NÚGRÁD — 1970, január 8., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom