Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

Az emberi kapcsolatok szervezője } phpf.p szervezni azt, amiben nagy cuci r saerepe van ^ ösztönősség- ftek, a természetességnek, az érzelmeknek, sőt, nem ritkán az indulatoknak is? Lehet-e szervezni az emberi kapcsolatokat? Nemcsak lehet, de szükséges is. Mert igaz, az emberi kapcsolatok egyiík táj táját, a barátságot, a sze- retetet, szerelmet nevetséges erőlködés lenne „szervezni”,ám annál szükségesebbe kapcso­latok má§ik fajtáját, a kisebb és nagyobb kö­zösségekben szüntelenül alakuló, változó embe­ri viszonylatokat okosan' iránvítani. Szükséges, de: nem könnyű, s nem egyszerű teendő. Fő­ként ott, ahol még elevenen hatnak fölbom­lott, de erős gyökerű régi kapcsolatok. Pél­dául falun, s még közelebbről: a termelő­szövetkezetekben. Több közös gazdaságban kérdeztük: hol, miben látják a közösséget összetartó magot, van-e élesztője, serkentője az emberi kapcso­latoknak, s ha igen, mik vagy kik azok? A válasz lényege mindenütt azonos volt. A kommunisták, a pártszervezet tagjai alkotják azt a magot, mely szilárd erővel vonzza ma­ga köré a többieket, s éppen ezért az embe­ri kapcsolatok kovásza is ez a mag. A vá­lasz lényege mindenütt azonos volt, az in­doklás azonban már erősen eltérő. Egyik helyen arról beszéltek, hogy a szövetkezet nehéz napjaiban, amikor az elemi csapáso­kat, a tavaszi áradást követő nyári jégverést a kapkodó vezetés melléfogásai tetézték, a kommunisták résen voltak, lelket öntöttek a csüggedőkbe, s nem tűrték a közösséget ká­rosító dilettantizmust. Másutt arra hivatkoz­tak, hogy a párttagok a taggyűléseken mindazt szóvá teszik, amit napról napra a többiekkel együtt dolgozva hallanak, tapasz­talnak, s nemcsak beszélnek, hanem intéz­kedéseket is követelnek. Volt, ahol a légkört, a nemes értelmű baráti szellemet említették, azt, hogy otthon érzik magukat mindannyian a közösben, s e légkör kialakítói — nehéz csatákban —, erősítői a kommunisták voltak. Egy-egv közösség érzékeny műszerként reagál mindarra, ami benne s körötte végbe­megy. Figyelni a sok irányú mozgást, s szük­ség szerint csillapítani vagy éppen serkente­ni a lendületet, mérsékelni vagy növelni a reagálás nagyságát csak józan, higgadt fővel lehet A termelőszövetkezeti pártszervezetek nagy részét ma már olyan kommunisták al­kotják, akik képesek erre. Hozzátehetjük: keserves küzdelmek, lassan beérő eredmé­nyek vezettek idáig. A közös munka megkez­dése, a vezetési tapasztalatlanság, az embe­rekben rejlő bizalmatlanság legyűrése nehéz terheket rakott azok vállára, akik a párt tag­jaiként az első sorban álltak Embert, hitet próbára tevő évek voltak ezek, s éppen ek­kor kovácsolódott ki azoknak a láncszemek­nek a többsége, melyek ma már szorosan összefűznek volt zsellért és középparasztot, agrárproletárt és húszholdas gazdát A ko­vácsok a kommunisták voltak, ám sűrűn maguknak kellett vállalniuk az üllő, a ka­lapács, sőt, a tűzben Izzó anyag szerepét is. Akkori helytállásuk a mai eredményekben gyümölcsözik, mai tetteik a holnaphoz for­málnak alapot. Gazdag tapasztalatokkal a hátuk mögött indulhatnak tehát napról napra harcba a közös gazdaságok kommunistát. Az emberi kapcsolatoknak ugyanis az a legfőbb jellem­zője, hogy csak tettekkel, s nem ráolvasás­sal alakíthatók. Tenni pedig legtöbbször: harc. A bajvívó ügyessége, szívóssága kell például ahhoz, hogy a békétlenség, a lég­kört mérgező irigykedés, pletykálkodás sűrűn kísértő árnyát legyűrjük. A hegymászó ki­tartása ahhoz, hogy újra meg újra tények­kel bizonyítsák a fejlettebb agrotechnika elő­nyeit, hasznát. A birkózó rugalmassága ah­hoz, hogy kétvállra fektessék az elbizako­dottságot, a vezetők némelyikének hajlandó­ságát arra, hogy az eredményeket kizárólag személyes sikerének és tulajdonának te­kintse. Sokféle vért, fegyver, sisak szolgál alkal­matosságként a siker reményével folytatott küzdelemben, a döntő mégis az, kik és ho­gyan forgatják ezeket az eszközöket. A munkacsapat és brigádmegbeszélések, a kül­döttgyűlések, közgyűlések, a vezetőségi érte­kezletek, a pártcsoportok összejövetelei, a taggyűlések — sokféle fórum kínálkozik ar­ra, hogy a közösség kovászai, a kommunis­ták kisebb és nagyobb ügyekben a hangju­kat hallassák, kifejtsék véleményüket. Az okos tapintat, a szigorú számonkérés, a ba­ráti tanács, az elvtársi figyelmeztetés né­hány a lehetséges módok közül e fórumok kihasználására. Ott lenni mindenütt, tudni mindenről, kiválasztani a fontosat, s érdem­ben dönteni róla: a szövetkezetekben dolgozó kommunisták legfőbb dolga. P_ Ipttnp 32 emberi kapcsolatok szerveze­te írnnr ^ Igen. s az is, hogy emberi gond, baj, esendőség ne maradjon észrevét­lenül. A közösség valamennyi tagja előtt nyilvánvaló legyen: nem egyszál magában áll, hanem társak, támogatók, barátok, közös célokért fáradozók seregében. Olyan közös­ségben, ahol sok fontos dolog van, de az a legfontosabb: amikor kell, egyszerre moz­dulnak, mert egyet akarnak. M. O. A vaskorszak holnapfa Ax «MbcHses továbtur* is a vaskorszakban él. A vegyipar áriisi sikerei és az egyre nö­vekvő műanyaggyártás ellené­re a konstrukciók alapja még mindig a fém. A legutóbbi hatvanegyné- hány esztendőben az acélok és ötvözetek súlyegységére vo­natkoztatott szilárdságát nyolcszorosára—tízszeresére sikerült növelni. Az élet azonban egyre újabb felada­tokat tűz ki. A szédületes iramban fejlődő technikának olyan anyagokra van szüksé­ge, amelyek 3 ezer foknál magasabb hőmérsékleten és az abszolút 0-fok Közelében egyaránt szilárdak, a maró hatású közegekkel szemben ellenállók, rendkívül rugal­masak maradnak, s megtart­ják mágneses vagy nem mág­neses tulajdonságukat. Az ötvözeteké a jövő A konstruktőrök grandiózus építményeket és rendkívül bonyolult gépeket terveznek, amelyeknek termelékenysé­gét előre megszabják. A ko­hászok viszont még ma is először az új ötvözetet állit- ják elő, s csak ezután kez­dik az ötvözet tulajdonságait tanulmányozni. A még elő nem állított ötvözet jellem­zőit egyelőre senki sem tud­ja előre kiszámítani, csupán a kísérleti úton megállapított egyes törvényszerűségeket tudjuk felhasználni. A jövő azonban mégis az ötvözeteké. Körülbelül 80 fémet isme­rünk, az ötvözetek száma vi­szont több tízezerre tehető. A temek tulajdonságait atom­jaik elektronszerkezete ha­tározza meg. A fémek kris­tályrácsait is ismerjük. Az ötvözetek elektronszerkezeté­ről viszont úgyszólván még semmit isem tudunk. Ahhoz, hogy a még elő nem állított ötvözet tulajdonságait előre kiszámíthassuk, s hogy követ­kezésképpen a szükséges tu- ajdonságokkaí rendelkező anyagot megkapjuk, meg kell tanulnunk az ötvözetkristály­ban elhelyezkedő elektronok megoszlásának, kölcsönhatá­sainak kiszámítását és a kü­lönböző atomok közti kapcso­lat erejének mérését. A második fő feladat fel­tárni a fémanyagok és az anyagok új, eddig ismeretlen tulajdonságait, amelyek a technika merőben új ága­zatait hívhatnák életre. A 'jövőben valószínűleg sok­kal nagyobb jelentőséget kap­nak a rendkívül tiszta fémek, mivel az elemek igazi tulaj­donságai csupán akkor mu­tatkoznak meg, ha rendkívül tiszta állapotban állítjuk elő azokat. Minden elem tulaj­donságai megváltoznak, ha a szennyeződés meghaladja az egymilliomod, sőt olykor az egymilliárd százalékot, vagyis tonnánként a gramm ezred­részét. A tiszta vasnak merő­ben más technikai, elektro­technikai, mágneses tulaj­donságai vannak. mint a technikai vasnak. A tiszta vas még az abszolút 0 ionhoz közelálló hőmérsékleten is igen képlékeny. A technikai vas viszont már 40 fokos fagyban is törékennyé válik és megrepedezik. Az utóbbi években a tudo­mány lerakta az új metallog­ráfia, a nagytisztaságú fémek metallográfiájának alapjait. A jövő nagy feladata még a fémek és az ötvözetek már ismert tulajdonságainak tel­jesebb kihasználása. Mind a mai napig tizedrészét sem használjuk ki annak a stzi- lárdságnak. amellyel a fé­mek elméletileg' rendelkezhet­nek. A nem hibásodó fémek és ötvözetek előállítása egyér­telmű azzal, hogy több tízsze­resére, sőt több százszorosára meg kell növelni a fémanya­gok szilárdságát. Ekkor majd reálissá válnak az északi- és délsarki városok támasz nél­küli födéméi, a tengerszoro­sokat átívelő hidak, a több kilométer magasságú tornyok stb. A szokásos gépek, szállí­tóeszközök és készülékek sok­kal könnyebbek, olcsóbbak és tartósabbak lesznek. Évszázadok óta használjuk az acélokat — a vas és a szén ötvözeteit. Az utóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy a szén gátolja a vas sok értékes tulajdonságának meg­nyilvánulását. Bármilyen el­lentmondónak is tűnik, a vas egyik legártalmasabb szeny- nyező anyagának a szén bizo­nyult. Mostanában igen kis széntartalmú, rendkívül szi­lárd és korrózióálló acélfaj­tákat dolgoznak ki. A nehezen olvadó fémek (a molibdén. a wolfram, a niobi­um. a titán, a vanádium) kris- tá'vainak alkalmazása máris lehetővé tette, hogy 5—10- saeresére növeljük az elek- trovákuum-kásrűlokek tar­tósságát, továbbá, hogy új. igen nagy érzékenységű és megbízhatóságú műszereket hozzunk létre. A jövő techni­kájának azonban az Északi- és Déli-sarkon, a közeli és a távoli kozmoszban, valamint a föld mélyébe yaló behato­láshoz felhasználandó gépek számára szüksége lesz új strukciós anyagokra. Egyet- mást sikerült már elérni. így például egy ritka földfém, a tézium hozzáadásával az acélok még a legkeményebb antarktiszi fagyban is meg­őrzik szilárdságukat. Gyárak a kozmoszban A fémanyagok tulajdonsá­gainak megjavítására nagy Ki tud többet a polgári védelemről? Nógrád megyei siker Egerben A színhely Eger, a fegyve­res erők klukja. Két megye, Heves, és Nógrád versenyzői ülnek egymással szemben: azt kell eldönteni, hogy a verseny húsz résztvevője kö­zül ki tud többet a polgári védelemről. Ennek a versenynek meg­van az előzménye. A polgári védelmi parancsnokság Nóg­rád megyében még 1969 első felében totópályázaton (la­punk hasábjain közöltük a szelvényeket) döntötte el a versenyt. A legjobbak közül válogatták ki azt a tiz fiatalt, akik megyénk színeit képvi­selték a két megye vetélkedő­jén. Hevesben ugyanilyen előzmények után alakult ki a csapat. A versenyzők izgulnak. A zsűri is elfoglalja a helyét. A nógrádiakat külön szurkoló­gárda kísérte a szomszéd me­gye székhelyére. Képviseltet­te magát a megyei tanács, az MHSZ, a versenyzők hozzá­tartozói, szülők és barátok. Saalai István, a Ijíeves megyei Tanács VB elnökhelyettese megnyitója után szinte egy­szerre hangzik fel: hajrá Nógrád..., hajrá Heves. A szurkolók párharca után kezdődik a vetélkedő. Vajon ki is tud többet a polgári vé­delemről? Mert nem lehet közömbös, hogy hogyan ké­szüljünk fel a tömegpusztító fegyverek elleni védekezésre a károk helyreállítására, az élet biztosítására. Nemes Péter játékvezető hangja csattan. Kezdődjék hát a verseny, amelyikben vesztes nincs, de győztes mindenkép­pen. Totószelvényt kapnak a já­tékosok. 13 plusz 1-es a szel­vény. Sokoldalúak a kérdé­sek. Történelmi, politikai és polgári védelmi. Mi a vegyi riadó jelzése? Mi ellen hasz­nálnák vérsavót megelőzésre? stb., stb. A nógrádi szurkolók kis cso­portja Ozsvárth Katit, a Vas­tártalékok rejlenek az előál­lítás és megmunkálás feltéte­leiben. így például a kozmi­kus tér meghódítása nemcsak új, roppant nehéz feladatokat vet fel, hanem egyszersmind új érdekes lehetőségeket is teremt. Nemcsak az a fon­tos, hogy rendkívül tiszta anyagokat tudjunk előállíta­ni, hanem az is, hogy az anyagok tisztaságát megmun­kálásuk és üzemelésük köz­ben is megőrizzük. A rendkívül tiszta fémek, félvezetők és kristályok meg­munkálására különleges üze­meket kell létrehozni, telje­sen elszigetelve a külvilágtól, a fémeket különleges vá­kuumkamrákban vagy gáz­közegben kell megmunkálni. Az emberek itt űröltözékben dolgoznak. Mindez bonyolult is. meg sokba is kerül. Meg­történhet, hogy a nem is tá­voli jövőben a kémiailag ak­tiv ritkafémeket a közel-koz­moszban fogják olvasztani és megmunkálni. A kozmikus térben a vákuum százezersze­rese a földi körülmények kö­zött igen magasnak tartott vákuumnak. Míg a földön kí­vüli térben nem lehet , nyers­anyagot találni ezeknek a fé­meknek az előállítására, ad­dig valószínűleg technikailag és gazdaságilag is előnyösnek bizonyulhat, ha ezekét a fé­meket olvasztás és megmun­kálás céljából földön kívüli állomásira szállítják. A tudó­sok feltevése szerint körülbe­lül 2000-re azoknak az üzem­ágaknak az egész sora jelenik meg. amelyek a ritkafémek olvasztásán és megmunkálá­sán kívül eíektrovákuum-be-i rendezések szerelésére, anti­biotikumok és egyéb gyógy­szerek előállítására, valamint merőben új, ma még csak nem is gyanított termelési ágak céljaira a kozmikus tér vákuumját. súlytalanságát és sterilitását fogják felhasznál­ni. A kozmoszban természete- < sen az ingyenes napenergiát is széles körűen alkalmazni fogják. ötvözetgyár dolgozóját kíséri izgalommal. Amikor meglát­juk a helyes megfejtést tük­röző táblát, örömmel vesszük tudomásul Kati telitalálatát. A vegyi riadó jelzése? Sikon- gatás! tehát kettes. Mi ellen használnak vérsavót? Gáz- gangréna ellen — ellenőriz­zük mi ts. így ez Is kettes. És olvassuk tovább. Kati re­mekelt. Versidézet hangzik el. Mi a vers címe, ki írta. Kati megint telitalálatot ér el... De jól szerepelnek a többiek is. Az elődöntők után csapaton­ként négy-négy vérsenyző sajnos búcsúzik a vetélkedő­től. A döntő következik. Is­mét totó Mi a teendő, ha egy tábla szalonna hólyaghú­zó harcgázzal szennyezett? — olvasható á többi között. A válasz: nem mentesíthető, te­hát a szelvényre X kerül. Ozsvárth Kati itt is az első. Az elméleti kérdések egész özönére kell választ adni a versenyzőnek. Beszéljen ar­ról, mi az atomfegyver és hatásai, vagy mi a robbanás jelenségei, mi a lökőhullám, a fény- és hősugárzás, stb., stb. A válaszok konkrétak és megfelelőek. A taps nem egy­szer zúg végig a termen. Legyen az Heves, vagy Nóg­rád megyei versenyző. Be­szélnek a kitelepítésről, a be­fogadásról. Szakszerűen, úgy ahogyan azt szabályok, ren­deletek előírják. Meglepően pontosak a válaszok az ivóvíz, az élelmiszerek megelőző ra­diológiai, biológiai és vegyi védelméről,, az állatok men­tesítéséről. A zsűri két csoportra osztja a csapatokat. Egyik részük egészségügyi kérdésekre fe­lel, s gyakorlati munkát vé­gez el, mint például homlok­kötést, alkarkötést sínezessel, MOZGALMAS napokat, he­teket éltek november köze­pétől december közepéig az állami gazdaságokban, a gép­javító állomásokon, az erdő- gazdaságban tevékenykedő szocialista brigádok. Akkor rendezték ugyanis a felszaba­dulásunk negyedszázados év­fordulóját köszöntve, e közös­ségek szellemi vetélkedőjét. Két ok is arra késztette a rendezőket, hogy így válasz­szák meg a szellemi tornák időpontját. Decemberben sor­ra ünnepelték szabadulásuk évfordulóját a nógrádi köz­ségek, városok. Aztán az sem volt közömbös, hogy novem­ber végén, decemberben már szűnik a mezőgazdasági mun­ka a határban. A traktoro­sok, a szerelők, a gyalogmun­kások, a szocialista brigádok tagjai többet forgathatják a könyveket, a folyóiratokat.' Van idejük arra, hogy lelkiis­meretesen felkészüljenek a versenyre. Sokan, a megye állami me­zőgazdasági üzemeiből több mint félszáz szocialista bri­gád 300—350 tagja nevezett a versenybe. A jelentkezők között, voitak idősek és’ fiata­lok, szakmunkások és segéd­munkások, irodalombarátok és olyanok is, akik csak rit­kán vesznek kezükbe köny­vét. Ez a sokszínű, sokféle érdeklődésű, sokféle korú kö­zösség mégis kitűnően meg­egyezett. Valamennyien egy­forma igyekezettel, lelkese­déssel forgatták a könyveket. Egyforma szorgalommal bv- várkodtak a felszabadulásunk utáni időszak szépirodalmá­ban, történelmi eseményeiben, a munkásmozgalom távoli emlékeiben, a mezőgazdasági szakirodalomban. Egyetlén cél vezérelte valamennyiüket. mi­nél többet raktározzanak magukban az é-dHces i más, ezerszínű ismeretekből. Nyilván egyetlen brigádnak. brigáótagnak sem volt közöm­bös. hogy helyesen válaszol­nak-e a vetélkedő kérdéseire. I-iiszen a január közepén sor­lábszártörést sínezéssel, stb, stb. A csoport másik fele be­vásárlási körútra indul. A feladat között szerepel olyan anyag vásárlása, amellyel po­ros, olajfoltos, sugárszennye­zett ruhát lehet mentesítem, vagy megelőzhető az élelmi­szerek sugárszennyeződése, stb., stb. Visszaérkeznek a nógrádiak. Egymás után rakják ki az asztalra a vásárolt cikkeket. A jutalom: maximális pont­szám. A rövid, de annál színvona­lasabb műsor után következik a verseny legizgalmasabb perce. az eredményhirdetés. Mi is rijvid számítást vég­zünk. Számításunk nem csal: Nógrád megyei siker születik ezen a versenyen: első Ozs­várth Katalin, a salgótarjáni Vasötvözetgyár dolgozója. Ju­talma egy televízió készülék! Bő viz László táskarádiót nyert ezen a vetélkedőn. Játszanak és tanulnak ezek a fiatalok. Aki pedig a Leg­többet tud a polgári védelem­ről, jutalom is kijár érte. így fogalmaz Fóti Pál alezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokság képviseleté­ben, a zsűri elnöke. Először a kezdeményezést dicséri. Hi­szen országosan is elsőként rendelték ezt a két megye közötti versenyt. A vetélkedő pedig egy jelszó jegyében zajlott: Védeni az embert, a hazát! A verseny pedig azt bizonyította, hogy a polgári védelem által kiképzett fiata­lok és idősek képesek a fel­adatok megoldására. Fóti Pál mondotta: „Büszkék vagyunk a két megyére.” Mi pedig te­gyük hozzá: büszkék vagyunk fiataljainkra, akik megálltak helyüket Egerben, a két me­gye vetélkedőjén, ahol Nóg­rád megyei siker született, Somogy vári László ra kerülő megyei, majd az országos döntőre csak a leg­jobbak juthatnak el. Mégsem pusztán az egyéni siker, di­csőség vezérelte őket. Sokkal többet nyomott a latban, hogy eredményesen szerepei jen a község, a szocialista brigád. Együtt szurkoltak a brigáddal a munkatársak, a vezetők, s azok a pedagógu­sok, akik vállalták felkészíté­süket. Egyszóval „szorított” a versenyzőknek az egész üzem, egy kicsit a falu is. Különösen jól szerepelt a versenyben a Mátraaljai Ál­lami Gazdaság zabari üzem­egységének Zója növényter­mesztő brigádja. A közösség a gazdaság központjától távol dolgozik! Kint a határ szélén, kis településen peregnek szor­gos napjaik .Ez a vetélkedő azonban azt bizonyította, hogy ma már át lehet .hidalni a legnagyobb távolságokat is. Sikeresen vizsgáztak a Nóg- rádkövesdi, a Sziiráki Állami Gazdaság és a gépjavító ál­lomások szocialista brigádjai is. Kiváltképpen az üzemi és a szakmai kérdésekben jeles­kedtek. Ez annak a bizonyíté­ka, hogy a közös munka. a közös gondok, örömök alakít­ják, formálják az embereket A szocialista brigádok tagjai gazdaként ismerik üzemüket, s egyre inkább részt kérnek a vállalat irányításából, gaz­dálkodásából, AZ ERDŐGAZDASÁG dol- golgozói a szakmai ismeretek mellett az irodalomra és a történelemre vonatkozó kér­désekre válaszoltak a legtöbb sikerrel. Lehet-e mással ma gyarázni mindezt, mint. hogy a szocialista brigádok egészen komolyan veszik a jelszót, amelyet maguk elé tűztek. Nemcsak eredményesen dol­goznak, hanem szocialista módon próbálnak élni, ta­nulni és művelődni is. Egyro inkább új tartalommkl töltik meg a mozgalmat, s közben önmaguk is szélesebb látókö­rű, igazabb emberekké vál­nak. NÓGRÁD — 1970. január 6., kedd 5 Vetélkedő brigádok

Next

/
Oldalképek
Tartalom