Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
,Os7Vo|tf*o% Ié3f(o<T<* voroesílí mck<>' A kínzó szer szám ok múzeuma Kiskunfélegyházán a kerületi kapitányság egyikori börtönébe múzeumot rendeztek be. Ott sorakoznak a régi világ büntetőeszközei, a hajdani bíráskodás és büntetés tárgyi maradványai, idegyűj- tötték az ország ilyen jellegű emlékeit. A volt budapesti Országos Börtönügyi Múzeum megmaradt tárgyait a fel- szabadulás után a kiskunfélegyházi múzeum kapta meg. A hajdani siralomházban és porkolábszobában még 1951Ha a vádlott nem vallott, tortúrának vetették alá. A kínvallatást a bíróság jelenlétében a hóhér végezte, pribékjeivel az erre kijelölt kín- zókamrákban. Különböző fokozatai voltak, úgy mint a fenyegetés a kínzással, a kínzóeszközök megmutatása, az első fokú tortúra hüvelyk- szorítóval (7 perctől fél óráig), a másodfokú tortúra spanyol- csizmával. „A kínzó vallatást lopás, rablás, rablógyilkosság, bestialitás, varázslás, gyújtomegtiltották neki a pipázást. Egy kerékgyártó előleget vett fel és nem teljesítette vállalását — a céhből kizárták és 36 pálcát vertek rá. Tizenkét font hús helyett csak tizet adott — két heti tümlöcre ítélték. A bírót fertelmes embernek mondta — 50 botütés járt érte. Az 1700-as években a szabómesterek, ha meg nem házasodnak előbb pénzbüntetést kapnak. 4 esztendő után „táblája vonatta tik fel, úgy, hogy mindaddig nem lesz ben, megteremtették a bör- cönmuzeumot. Most átrendezett, bővített formában tárják a közönség elé a középkori büntetőeszközöket és a betyárvilág emlékeit, a Tanácsköztársaságban szerepet vállalók megtorlásának válogatott eszközeit. Az első dokumentum a félegyházi tömlőé építési költségeinek elszámolása 1753-ból. Ott a Werbőczi Hármaskönyv, s az első büntetőtörvénykönyv, a Csemegi Károlyiéi 1878-ból. A halálbüntetések és kisebb fenyítések eszközei láttán megborzong az ember. Hát még ha arra gondol, hogy milyen bűntetteket toroltak meg eíéle szerszámokkal. A pellengér enyhe büntetésnek számított. Egy 70 éves kertész kerti szerszámokat lopott. Büntetésül 1 órai pellengért állt és kiutasították a városból. A kaloda hosszában nyitható talapján nagyobb kerek nyílás van a nyak, s két kisebb a csuklók számára. A veszekedő és nyelveskedő némberek megszégyenítő büntetése volt a kalodába zárás. Az erőszakért fővétel járt, a selmeci jogkönyv még a csábításért is halállal büntetett, ugyanakkor a kartörésért csak az orvosi költség megtérítésére ítélik a tettest. Pálcázás, botozás, furatps- sal megveretés, szalmakoszo- úzás, nyakvas jár a ..kisebb” oűnökért. Egy debreceni polgár így káromkodott: „ördögadta” — negbotozták és kitiltották a •árosból. Egy lány a szüleit ■yalázta — 3 hónapi kény- zermunkára ítélték, vasba érve. Részegeskedett a bőr- észítő mester — „oszlophoz öttetve veresség meg” — zólt az ítélet. Középkori kinzószerszámok gatás, gyermekgyQkosság és paráználkodás bűneseteknél használták.” Félegyházán őrzik Lőcse vá-/ ros kínzópadját. S íme egy lőcsei ítélet — 1684-ben egy nős polgár férjes szolgálóval folytatott viszonyt. A nőt vízbe fojtották, a férfit lefejezték. A siralomház falára Miklós hóhér portréját rajzolták. A kassai börtönt csak Miklósnak nevezték. II. Rákóczi Ferencnek egy állítólagos Miklus nevű, a hagyományok szerint kegyetlen hóhérjáról. Kassán a házasságtörő nőket, önkezűleg varrt zsákba kötve elevenen dobták a Hernád vizébe, másokat élve eltemettek és a szívét hegyes karóval "verték át. A szemet szemért, fogat- fogért büntetéseket illusztrálják a szemkiszúró, nyelvkitépő, hónaljsütögető szerszámok. Nem ritka a kerékbetörés, a karóbahúzás, a felné- gyelés, az akasztás sem. A kerékbetörés még a 19. század elején is használt, s főleg rablók, gyilkosok, gyújtogatok ellen alkalmazott minősített halálbüntetés. íme néhány példa: embert ölt — elevenen kerékbe törte a hóhér és holt tetemét újra kerékbe vetette, mások elrettentésére. 63 lovat lopott — akasztófára került. 1551- ben Sotschi Márton soproni rablógyilkost és gyújtogatót a városon kívül a vesztőhelyen felnégyelték és a város négy kapuján az országút felé eső oldalon kiszögezték. És néhány kuriózum: A város borát vízzel felengedte, miután a bort ellopkodta — megfizettették vele a bort, nyakvasba tették és 36 botot vertek rá. Égő pipáját a tö- rekre dobta — 24 korbácsot kapott vigyázatlanságáért és szabad mívelrri (dolgozni) míg nem házasodik”. Mária Terézia uralkodása idején eltörölték a kínvallatásokat és a kínzásokat. De a bűnözők vagy lázadók tetteinek megtorlásául ezentúl is változatos fenyítéseket, büntetést találtak: — koplaltató ládát, kivégzőszéket, akasztófát. Egy évig raboskodott a félegyházi tömlöc földalatti börtönében Bogár Imre. A betyár-, pandúrvilágra utal egy nyereg, amelyet Rózsa Sándor csapatából való legény használt. Olvastam rablevelet a Független Magyarország című laphoz, láttam rabmunkákat — évek alatt faragott, összegyúrt díszeket, rajzokat. Jól esik ennyi szenvedés és rémség után a néprajzi gyűjteményben elgyönyörködni, az alkonyi félhomályban az óriás szélmalom lassan forgó kerekeit nézni, míg egészen besötétedik. Kádár Márta E’őnvös és gazdaságos Felismerték, mcsrscni alkalmazzák A csere-rakodólapos áruszállítás igen kis mértékben terjedt el megyénkben, de az országban is, annak ellenére, hogy a csere-rakodólapos árukezelésből származó előnyöket mind a fuvaroztatók, mind pedig a fuvarozók korán elismerték. A rakodólapok alkalmazása lehetővé teszi az üzemen belül levő anyagmozgatást; megfelelő rögzítéssel olyan rakományegységek alakíthatók ki, amelyekkel a raktár gazdaságos kihasználását lehet biztosítani. A gépi anyagmozgatás a vasúti vagy a közúti kocsira való rakodásnál és a kocsiba rakodásnál is alkalmazható. A vasúti kocsiknál növeli a fuvarozási sebességet, csökkenti a kocsifordulót, megszünteti, vagy a minimumra csökkenti a kocsiállás- pénzt. A csere teszi lehetővé a fuvaroztatóknak azt, hogy a megérkezett árut nem kell a rakodólapokról lerakni. hanem azzal együtt kerül a raktárba, és mindaddig ott marad, amíg fel nem használják. Növekszik — csökken A csökkentett munkaidőre való áttérés parancsolóan megköveteli a hatékonyabb rakodási technológia alkalmazását, mert az élő munkánál olyan megtakarítást és előnyöket biztosít, amelyek feltétlenül gazdaságosak az üzemeknek. A hagyományos rakodáshoz szükséges 4—5 személy helyett elégséges egy, vagy két fő, a korábbi négy—öt órás rakodási idő helyett egy-egy vasüti kocsi megrakásához elegendő 20—30 perc. Előnye tükröződik a termelékenység emelkedésében és a rakodási költségek csökkentésében. Hazánkban 1964-ben indult be a csere-rakodólapos áruszállítás. Abban az esztendőben 16 234 megrakott lapon 5034 tonna árut továbbítottak. 1968- ban 503 921 lapra 272 037 tonna árut raktak. Még sürgetőbben vetődik fel a rakodólapos áruk szállítása a nemzetközi forgalomban. A külföldi fuvaroztatók közül egyre többen lépnek fel azzal az igénnyel, hogy áruikat a feladó rakodólapon szállítsa, illetve o hazánkba érkező importárut rakodólapon fogadja. A ' MÁV nemzetközi csere-rakodólapos áruforgalmát jelző statisztika a következőket mutatja: 1965- ben 909 megrakott lapon 1096 tonna árut szállítottak, 1968- ban pedig 10 043 lapra 7504 tonna áru került. Mindezekből kiviláglik, hogy a rakodólapos áruszállítás elterjedésének üteme nem kielégítő, holott a technika gyors ütemű fejlődése az áru- szállításban is a rakodólapos módszer gyorsabb elterjesztését sürgeti. Csak bizonyos áruknál Ha a rakodólapos áruszállítás helyzetét vizsgáljuk Nóg- rád megyében, azt látjuk, hogy a fuvaroztatók az áru- szállításnál, de főleg az áru- feladásnál nem veszik igénybe a csere-rakodólapot. Csupán néhány vállalatnak, és csak bizonyos áruk • érkeznek rakodólapon. Például gépalkatrész az AGRÓKER Vállalat balassagyarmati kirendeltségének, ládás. zsákos és ’dobozos áruk a salgótarjáni FÜ- SZÉRT-nek, papíráruk a salgótarjáni PIÉRT-nék, ládás áruk a Vegyianyag-nagy kereskedelmi Vállalatnak, Icád. kő, motorok, aszbeszt a salgótarjáni Síküveggyárnak. Az előbb említett vállalatokon kívül több vállalat részére érkezik még olyan áru, amelyeknél rakodólapot alkalmazhatnának, de nem teszik. Ezek közé tartozik a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, a Dohányelosztó, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat, az ÉVM Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, az építőipari ktsz-ek. a tsz építőipari vállalkozások, valamint a TÜZÉP-telepek. Megyénkben vannak olyan vállalatok, amelyek rendszeresen adnak, fel vasútra olyan árukat, melyeknél a rakodólap használata előnyös és gazdaságos lenne. Ezek közé tartozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, az öblösüveggyár, a Tűzhelygyár, a téglagyárak, a Szövetkezetek Nógrád megyei Központja és még néhány vállalat. Pedig nekik is számolniuk kell a fejlődéssel, és látniuk, hogy a növekvő forgalom zökkenőmentes lebonyolítása az új áruszállítási formák széles körű alkalmazását követeli meg. A vasút engedélye alapján A rakodólapok csereforgalmának zökkenőmentes lebonyolítása megköveteli, hogy a cserében csakis olyan lapokat használ janak, amelyek a nemzetközi előírásoknak minden tekintetben megfelelnek, azaz a 9710 számú szabvány szerint készültek. A forgalomba- hozatal előtt a rakodólapokat ellenőriztetni kel] a vasúttal, és kérni, hogy lássa el mind a MÁV-, mind pedig az EUR- jelzésekkel. Ezek a jelzések csak az illetékes vasút engedélye alapján alkalmazhatók. A • külföldi tapasztalatok alapján a Magyar Államvasutak is meghirdette a csererakodólapos árufuvarozás feltételeit. Ezek kiküszöbölik a megüresedett rakod óla-pok visszaküldését. A MÁV magára vállalja ezt a terhet, saját készleteiből a csere során visszakapott üres rakodólapokkal elégíti ki az árut feladók igényeit. A rakodólapos áruszállítás gyorsabb ütemű elterjesztésével nagyot léphetünk előre az áruszállítás korszerűsítésében, ami egyaránt érdeke "a fuvaroztatóknak és a népgazdaság nak. Fekete Albert *Méq mindig , röpül a páva' Tovább gyűrűznek a Röpülj páva felszabadulási népdal- verseny hullámai Nógrád megyében is. A nógrádi résztvevők elődöntőbeli szereplésével nem fejeződtek be a társadalmi reagálások. A Nógrád megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályára Salgótarjánba még mindig érkeznek a levélek, amelyek nemcsak a megye, de az ország legtávolabbi részeiből tó, Sopronból, Zalából stb. jönnek, s amelyek feladói ismételten melegen gratulálnak a Nógrád megyei szereplőknek, címűket kérik, levelezni szeretnének velük, s életükre, újabb népdalokra kíváncsiak. NÓGRÁD — 1970. január 6., kedd Mázsás és tollkonnyu pénzek Asszonyt vásárolni a Csendes-óceán nyugati részén, az Egyenlítőtől északra fekvő Jap-sziget férfiai számára a szó szoros értelmében „nehéz”: 50 kg-ot vagy még többet nyomó tárgyakat kell magukkal vinniük, hogy fizetni tudjanak. Ilyen pénz manapság is forgalomban van. A Jap-sziget- beliek „pán”-nak nevezik. E váltópénz a maga nemében a legeredetibb és a legértékesebb gyűjteményhez tartozik: a londoni British Múzeum kiállította azokat a tárgyaltat, amelyek valamikor, több mint 2,5 évszázaddal ezelőtt árucsereeszköznek számítottak, sőt még ma is annak számítanak. Ebben a gyűjteményben van például egy, a Salomon- szigetekről származó denevér fogakból készült lánc. amelyért több sertést lehetett vásárolni, továbbá egy régi a San- ta-Cruz-szigetek mézfaló madarainak tollából készült pénz is. A Csendes-óceán déli szigetein ma is forgalomban vannak pénzkagylók, pénz-paradicsommadár tollak, díszes öntött formák. Kezdődik a báli szezon A Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen január 17-én és 24-én rendezi meg a hagyományos Sváb-bált. A mintegy hatezer főnyi közönséget a szövetség művészegyüttesel szórakoztatják majd. A „központi” Sváb-bálon kívül Pécsett az Olimpia-étteremben rendezik. meg januárban, illetve februárban a közkedvelt sváb-bálokat. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ; 8.00: Hírek. — 8.20: Bruschino úr. — 9.00: Harson a kürtszó. — 9.35: Bálint Sándor nótákat énekel, Lakatos Lajos cimbalmozik. — 10.05: Fiatalok stúdiója. — 10.25: Balettzenc. — 11.00: Vakációs Iskola radio. — 11.35: Kodály-kórusok. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 13.45: Törvénykönyv. — 14.00: Grazietla Seiutti énekel. — 14.20: Micimackó. — 15.10: Barokk muzsika. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Éva. Készletek Lehár Ferenc—Gábor Andor operettjéből. — 16.28: Filmklub. — 16.48: Az élő népdal. — 17.65: „Szigorúan titkos” — dokumentumműsor. — 17.30: Lemezmúzeum. — 17.47: Az OTP Bartók Béla kamarakórusa népdalokat énekel. — 17.58: Szobahőmérséklet 22 C (ok. — — 18.28: Könnyűzenei biradó. — 19.25: A Szabó család. — 19.55: Caruso művészi pályája. □. rész. — 20.21: Közben volt egy háború... — 21.21: Kapcsoljuk a MOM Szaka- sits Árpád Művelődési Házat. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Afrika, 1970-ben. — 22.28: Leonard Bernstein vezényel. — 0.10—0.25: A hongkongi grófnő. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Muzsikaszó. — 8.55: Külpolitikai figyelő. — 9-4«: Fúvósindulók. — 9.20: Kamarazene. — 10.00: A zene hullám, hosszán. — 11.45: Tél a Tiszán. Előadás. — 12.00: Zenekari muzsika. — 23.05: Massenet operáiból. — 13.35: Pol-beat. — 13.45: Időjárásés vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. .. — 18.10—19.40: Fiatalok hullámhosszán. — is.28e 100 este — íoo népdal. Olsvai Imre műsora., — 19.40: Akiknek nem kell iskolatáska. Riport. — 19.54: 36 estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Nóták. — 21.06: Dunai szél. — 21.26: Negyedszázad magyar zenéje. — 22.30: Tánczene. 23.10: Bécsi vér. — 24.00—0.10: Hírek. TELEVÍZIÓ: 8.51: Iskolatévé. - 9.25: Mindennap ^háború. — A tv politikai tanfolyamának adása a bonvédség számára. — 9.50: Szünidei matiné. — 18.65: Rejtvényiskola. — 18.20; Szerkesztik a nézők... — 18.50: Reklámműsor, -i 18.55: Esti mese. — 19.10: Család és társadalom. — 19.40: Tv-hiradó. 20.00: Rossini; A sevillai borbély. — 22.25: Tv-hiradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 18.10: Dok.- film. — 19.00 és 22.25: TV-hiradó. _ 19.35: A sztálingrádi csata. Doku- mentumfilm. — 20.00: Nyolc másodperc és elég. Tv-sorozat. — 20.25: A szökevény. _ 20.55: Kísérlet kettőnknek. 1
