Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

A Glóbusz Nyomda üzemet létesít Az épftés kezdete: 1970 tavaszán — 13,5 míMiába kerül Mar a kezdetben 150 embernek ad munkál Az 1890 óta működő Glóbusz Nyomda először „lép ki” a fő­városból, s létesít üzemet vi­déken. Miért volt erre szükség, miért Rétsáeot választották az számára megfelelő terület új üzem teleíephelyéül, mikor épül fel az új nyomda? Kósa Zoltán, a Glóbusz Nyomda igazgatója válaszolt ezekre a kérdésekre. A Glóbusz Nyomda Budapes­ten, az Aradi utcában, tehát a zsúfolt belvárosban működik és nincs lehetősége területi ter­jeszkedésre. Gépészetileg ter­mészetesen módjában áll új, l\ korszerű gépekkel termelé­kenységét növelni, de a tech- ß rétsági ll\ OHIU'd f nikai fejlesztés határát is el­érték. Termékeinek ugyanak­kor jó piaca van bel- és kül­földön egyaránt. Megrendelői­nek igényeit csak újabb nyom­daüzem létesítésével tudja ki­elégíteni. tak a helyi vezetőkkel. A Nóg- rád megyei Rétságra kedvező adottságai miatt esett a válasz­tásuk. Rétságon az új nyomda és kellő számú munkaerő áll rendelkezésükre. A pártbizott­ság, a tanács pedig segíti őket az új üzem telepítési problé­máinak megoldásában. Rétság a fővárostól mindössze 56 ki­lométerre fekszik, közlekedése kielégítő. Milyen lesz A legalkalmasabb: iAógrad megye A Glóbusz Nyomda vezetői az ország számos területét be­járták, tárgyalásokat folytat­A Glóbusz Nyomda az új üzemének terveit a Nógrád megyei Tervező Irodával elké­szítette, a kivitelezésre pedig a Nógrád megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatot kérte fel. Az építkezést 1970 tavaszán kez­dik meg. Befejezését előrelát­hatóan 1971 őszére várják. Az új üzem építése 13,5 millió fo­rintba kerül. A panelelemekből készülő nyomdában kitűnő világítású, gőzfűtéses üzemhelyiségek lesznek. Épül hozzá étkezde, A legkisebb hibára is figyelmeztet Áprilisban már gyártfák az új gazssagosító anyagot A diát legutóbbi hármas tragé- okozó budapesti gázsze­rencsétlenség ismét a közér­deklődés előterébe helyezte a gázszagosítás problémáját. Felmerült a kérdés, vajon az e célra használt etilmerkap- tán megfelelően figyelmez­tet-e a szivárgásokra, vagy a nyitva felejtett gázcsapra? A vegyészek véleménye szerint ez az anyag nem teljesen megbízható. Ha ugyanis re­akcióba lép a csövek falán képződő rozsdával, elveszti a szagát. A Kőolaj- és Gázipari Tröszt még 1967-ben a Péti Nitrogénművek szakember- gárdáját bízta meg egy új, nagyhatású szagosító anyag előállításának és gyártási technológiájának kidolgozá­sával. Az MTI munkatársa tájé­koztatást kért Kincses Gyula műszaki igazgatótól, az eddi­gi eredményekről és arról, hogy mikor kerülhet új sza­gosító anyag a gázvezetékek­be? Az igazgató elmondta, hogy sikerült előállítaniuk a tetrahidrotiofént — rövidített néven THT-t — és kidolgoz­ták annak gyártási techno­lógiáját is. A laboratóriumi méretekben előállított szago­sító anyag a Székesfehérvári Gázműveknél . „vizsgázott” meglepően jó eredménnyel. Három és fél kilométer hosz- szú szakaszon szagosították THT-vel a gázvezetéket. Ha­tására az előző időszakhoz viszonyítva több mint tízsze­resére nőtt a lakossági beje­lentések száma. Ez a tény azt dokumentálta, hogy a rend­kívül erős szagú szerves kén­vegyület a legkisebb hibára is figyelmeztet. További előnye az eddig használt anyaggal szemben, hogy stabil, neih bomlik, és a vezeték legtá­volabbi pontján is intenzív hatású. A Péti Nitrogénművek fel­készült a THT gyártására, és áprilisban megkezdik a ter­melést. Az új szagosító anya­got „Gázodor” néven hozzák majd forgalomba. Az új üzem kapacitásának meghatározása­kor figyelembe vették a nagy külföldi érdeklődést is. Az el­múlt hónapokban szovjet és francia szakemberekkel tár­gyaltak a péti vezetők a ter­mék vásárlásáról, illetve a gyártás technológiájának át­adásáról. (MTI) A lakosság felét összeírták Vasárnap volt a népszám­lálás harmadik napja. Ezen a napon 60 000 ember járta a városokat és falvakat, össze­gyűjtve a népszámlálási ada­tokat. A számlálóbiztosok a hét végét már csak azért sem tölthettek pihenéssel, mert a munkaszüneti napokon sokkal könnyebben boldogulnak. A családokat ugyanis ilyenkor általában otthon találják és így vasárnap lényegesen több ember adatait tudják össze­gyűjteni, mint hétköznapokon. A népszámlálás jó ütemben halad. A vidékről beérkezett jelentések összesítésekor Iá- derült, hogy vasárnap estére már a lakosság felét összeír­ták. Ez kitűnő eredménynek számít, hiszen a kemény téli időjárás rendkívül megnehe­zítette a falun dolgozó szám­lálóbiztosok munkáját. A ter­melőszövetkezetek és a hon­védség alakulatai nagyon sok esetben hernyótalpas és te­repjáró járműveket bocsátot­tak a népszámlálók rendelke­zésére. Vasárnap Bács megye déli részén, a tanyavilágban például Zetor vontatású szá­nokkal közlekedtek a számlá­lóbiztosok. (MTI) Megjelenés előtt a harmadik kötet Nóerád megye története A .megye, s az ország ér­deklődő közvéleményének kö­rében élénk érdeklődést vál­tott ki a Nógrád megye tör­ténete című monográfia má­sodik kötete. Most került nyomdába a monográfia har­madik kötete, amely ugyan­csak számos adalékkal gazda­gít a tárgyalt korszakról. A kötet az Í919-től 1944-ig tar­tó időszak Nógrád megyei ese­ményeit tárja az olvasó elé. A mű szerzője dr. Molnár Pál és dr. Szomszéd Imre. Előbbi az 1919-től 1939-ig eltelt idő eseményeit tárgyalja, utóbbi az 1939—1944-es évek nógrádi történetét. A kötet megjelené­se szellemi életünk újabb ese­ményének ígérkezik. kultúrterem és megfelelő für­dők, öltözők. A berendezés nagy részét Budapestről viszik ki. A gépe­ken doboznyomás és kikészítés folyik majd, a tervek szerint, négy éven keresztül. Utána egyéb nyomdai termékeket is előállítanak. A rétsági üzem­ben egy év alatt 800—1000 ton­na doboz gyártását akarják megvalósítani, ami tekintélyes mennyiség. Ekkora volumenű termeléshez legalább 150 em­ber szükséges. A későbbi idők­ben újabb létszámemelkedés várható. Egy nyomdász lakik a faluban A Glóbusz Nyomda számára a legnagyobb gondot a szak­munkásképzés, illetve a -beta­nítás okozza. Rétságon nem volt soha nyomda, s egyetlen ember jár be dolgozni a vá­ci nyomdába. A Glóbusz Nyom­da tanfolyamot indít a je­lentkező helybeli fiatalok ré­szére. A gimnáziumban poli­technikai órákon is a nyom­dász mesterségre tanítják majd a tanulókat. A felnőtteket kü­lön oktatás keretén belül kí­vánják átképezni, a fővárosból ideiglenesen leutazó szakembe­rek segítségével. A Glóbusz Nyomda már vett is Rétságon egy kétszobás házat, ahol az első tanfolyamokat meg tudják tartani. Az új üzem 197I-es in­dulásakor már jól képzett mun­kaerővel akarnak rendelkezni. Rétságon az új nyomda jó kereseti lehetőséget nyújt majd a helybelieknek és a környék lakóinak. Sz. D. Az ok p« a lohofíSsélj Áz ember megbecsülése „Nagy hibát követtünk el az- Tévedés ne essék, a magunk Hallottam olyan nézetet, zal, hogy a Munka Törvény- részéről nem értünk egyet hogy a dolgozó ugyancsak ke- könyve módosításakor meg- azokkal a dolgozókkal, akik veset törődik azzal, milyen a szüntettük a kötöttségeket néha teljesen meggondolatla- munka szervezettsége, csak az- és lehetőséget teremtettünk, nul munkahelyet változtatnak, zal számol, hogy a pénze le- hogy a dolgozók különösebb azokat pedig, akik a vándor- gyen meg. Hamis és cinikus következmények nélkül mun- madarak sajnos, eléggé népes ez a nézet. Az ember nem kahelyet változtassanak.” — családjába tartoznak, mi is el- báb, hanem gondolkodó és Többször hallottuk gazdasági ítéljük. Ahhoz azonban, hogy a érző lény. Van önérzete, és vezetőktől ezt a megjegyzést az kilépők száma egyre kevesebb büszke, ha látja munkája gyü- elmúlt hónapokban. A szabad legyen, elsősorban az üzeme- mölcsét, de bizonytalankodni munkahely választás jogi bizto- ken belül kell megfelelő lég- kezd, ha nem dolgozhat tudó­sítására való hivatkozás a gaz- kört, jobb körülményeket és sa szerint, vagy olyan felada- dasági vezetők hamis érve és szervezettebb munkafeltétele- tokkal bízzák meg, amelyek aUenlezi a valóságos okokat, két teremteni. elvégzésének szükségessége 2 A dolgozók megtartású- kétséges előtte S a szervezet- • nak nemcsak a pénz, az lenségbol rakado bizonyta an- amyagi ösztönzés az eszköze, érzésé nem egyszer ya • hanem az emberről való gon- mar munkahely-vnltoz a^i doskodás, a munkás védelme, szándékká, a dolgozó megbecsülése is. ^ Említhetnék más példá­Egy üzem gyáregységében O. kát is — olyanokat történt még 1968-ban. Egymást ameiyek az előbbiekhez ha­sőt — mint nem egyszer kide­rült — saját felelősségüket is homályosítani akarták vele. 4 — Miért jött hozzánk 1 • dolgozni? — ezt a kér­dést tette fel egyik üzem mun­kaügyi vezetője harminc újon­nan belépett dolgozónak. A vá­laszt Ítélte, hogy ezzel is biztosítsa az őszinteséget és az objektivi­, , , ... ségről, amely a munkást gyan­tek a munka biztonsagával. ran jobban bosszantja. mim Az üzemrészben hiába volt az egyik-másik vezetőt Sorolhat- átlagosnál nagyobb a bér és a nék eseteket a liberalizmusról, nyereségrészesedés, a soroza- gj^jy a munkásság többségé­ül8 baleseteket követően még- ellenérzésével találkozik, is megduplázódott a kilépések s amelynek felmérhetetlenül írásban, de névtelenül követően több súlyos baleset sonlÓQJli de mas összefüggés­volt. A vizsgalatok kiderítet- ugyancsak a munkahelyi V,,,.™., az okozta a baleseteket, közérzettel kapcsolatosak. Be­tást. Igaz, hogy sok válaszban ^ogy elhanyagoltak a gépkar- széihetnék a fegyelmezetlen- szerepeit a nagyobb bér és a bantartásokat, keveset torod- „.wäi »m»iv a munkáit, svac- magasabb kereset lehetősége is, a többség mégsem ezeket emlí­tette első helyen. Jóval gyako­ribb volt a rossz munkakörül­ményekre való hivatkozás, a baleseti veszélyesség indoka, , ... „ ------------ ---------------------­u talás a szervezetlenségre, eb- sfa™a' ,,u]. .. nagy a vezetői tekintélyt rom­bol eredően a munka gyakori ?Í™lva. elodeik hibájából az hatása. De sokszor szól­állására és a bizonytalanság 1Y69'1 evet a blzt°n^- tunk már ezekről érvekkel ás gan-ak megteremtésere fordi- ggy^j esetek példázataival! tottáik. Mindennapos felada­^ túlórák tartották a baleseti Ezek a gyakoribb kilépések zető. ^íénvegében * mindenki art veszélyforrások megszűnteié- okai és nem a szabad munka- csinált amit akart és gyakran sét- ermatt például jo ne- vállalás jogi biztosítása. A olyan "civódás kerekedet, hogy is leállítottak hosz- munkások gyárhoz kapcsolású­több társával együtt ő is jobb- szantarto javításra Rendet és nak eszközei a javuló munka- nair tartotta a távozást A vá- tisztaságot teremtettek. sőt körülményekben, a szervezett lJzokban utaltak még az em- önmagukkal és társaik- és fegyelmezett munkában, a béri megbecsülés hiányára, a cal nemtorodo. fegyelmezel- heiyes értelemben vett embe­len dolgozok ellen fegyelmi Ti bánásmódban rejlik. És érzésére. Akadt, aki azt vála­szolta: előző munkahelyén nem volt a műhelyben tényleges ve szociális körülmények elmara­dottságára és sok más. főként intézkedéseket hoztak. A tor- már most nyilvánvaló, hogy a munkahelyi közérzettel ősz- melesben érthetően le- azok a gazdasági szabályozok, szefüggő kérdésre. maradtak, ezert némileg ki- amelyek az új év elejen a let­sebbek voltak a keresetek, és számgazdálkodással kapcsolat- A megkérdezettek közül sem- kevesebbnek ígérkezik a nye- ban életbe léptek, csak akkor ki sem hivatkozott arra, hogy reségrószesedés. Érdekes mó- lesznek hatékonyak, ha az azért jött, mert munkajogi kö- dón mégis csökkent a kilépé- üaemekben és a műhelyekben vefckezmények nélkül otthagy- sek száma, hiszen a dolgozók háttá előző helyét. Egy sem meggyőződhettek arról, hogy volt, aki a lehetőséget az okkal vezetőik őrködnek életük összekeverte volna. testi épségük megóvása felett. jobb munkahelyi és közérzetet teremtenek. emberi Kovács András „Sok jó tapasztalatot hoztunk” Beszélgetés Murányi Lászlóval, a MEDObZ megyei bizottságának helyettes titkárával Kovács Istvánnak, a vül néhány konkrét, a szak­MEDOSZ főtitkárának veze- szervezet tagságát érdeklő lésével a közelmúltban küL kérdésekben gyűjtöttünk ta­döttseg járt Lengyelország- pasztalatokat. Tanulmányoz- ban. A delegáció tagja volt tűk az erdőgazdasági dolgo­Murányi László, a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottságának zók munkájának anyagi és erkölcsi ösztönzését, a mun. helyettes titkára. Az útról, a kavédelmi tevékenységet, szóltak az erdészeti. és pari dolgozók munkájáról. El­mondották, hogy nemcsak munkájukat végzik eredmé­nyesen, de aktív részük van a megye, a járások politikai és társadalmi életében is. tese. az átlagkereset növelé­se. — Sok szó esett a szakmai megbetegedések megelőzésé­ről. Az erdőgazdaságoknál a vibrációs és a gyomor-meg­betegedéseket tekintik ilyen­nek. Általános előírás, hogv a motorfűrész-kezelők nap:' fai- négy órát dolgozhatna!;. lengyelországi tapasztalatok ról beszélgettünk Murányi Lászlóval. — Merre jártak Lengyelor­szágban, s mi volt az út célja? — Egy egész héten át utaz­tunk a baráti Lengyelország­ban. Ellátogattunk Varsóba, az Erdészeti és Faipari Dol­gozók Szakszervezetének köz­pontjába, ahol beszélgetésit folytattunk -Ján Monde gráf elvtárssal, a párt Politikai Bizottságának tagjával, a szakszervezet országos elnö­kével — kezdte a beszélge­tést Murányi László. — Meg. tekintettük a Varsótól 16 ki­lométerre fekvő Erdészeti Kutató Intézetet. A tudomá- nvos intézet vezetői, munka­társai szívesen tájékoztattak tevékenységükről. Megmutat­ták a kísérleti laboratóriu­mokat, a műhelyeket, gépe­ket. Bydgoszcz megyében a toruni és a tucholai járás­ban megnéztük a főerdé^zete. ket, a termelő és szolgáltató munkahelyeket. az Erdei Ter­mékeket Begyűjtő és Feldol­gozó Vállalat telephelveit. el­látogattunk egv erdészeti technikumba és megtekintet­tünk egy most épülő papír­gyárat is. foglalkozási betegségek meg­előzésére tett intézkedéseket. Ismerkedtünk a kollektív szerződésekkel, a lengyel szakszervezetek tevékenysé­gével. •— Hogyan dolgoznak a len­gyel erdészetek, a lengyel er­dészek? — A dolgozók anyagi, erkül- esi megbecsüléséről, a szak- szervezetek tevékenységéről, a gazdasági vezetők és a szák­szervezeti vezetők együttműkö­déséről milyen benyomásokat szereztek? Nem könnyű a munka az er­dőn. Lengyelországban 65 év a nyugdíjkorhatár. Az erde- szek 60-éves korukban nyug­díjba mehetnek. A meglevő rendelkezések, óvói’endszabá- tyok betartásával magyaráz­ták a beszélge+ések során, hogy csökkent a balesetek száma. A szakszervezeti köz­pontban a megvei bizottságo­kon munkavédelmi i csoport ellenőrzi a rendelkezések végrehajtását. A szabályta­lanságokért ötezer zloty ig bírságolnak. — A dolgozók munkaviszo­nyát, foglalkoztatásukat Len. gyelocszágban is kollektív Az erdőgazdaság szerve- szerződés szabályozza éppen zeti felépítése hasonló a mi­énkhez. Lengyelországban ugyarj több vállalati modellel is kísérleteznek, de a cél pon­tosan az, mint nálunk. Növel­ni a vállalatok önállóságát, bővíteni hatáskörüket. To- mnban, az erdőgazdasági egyesülés központjához mint­egy 372 ezer hektár erdő tar­tozik. Az igazgatósás 62 fő­erdészetet irányít. Átlagosan 3100 munkással dolgoznak, s kitermelnek évente 1 millió köbméter fát. A termelőmun­kát központosítortáv műn. kahelvekre gépkocsikkal szál lítiák a dolgozókat Különös úgy, mint nálunk. Hasonló­ak a bérezési formák is. A fizikai munkások teljesít­ménybérben dolgoznak. A fakitermelők 1200—1300, a mo­torfűrész-kezelők 2000—2200, az erdészek 1800 zlotyt keres­nek átlagosan. Jelentős az erdei munkások természet, beni járandósága is. Többek között tűzifát, illetményföl­det és lakást. egyenruhát kapnak. — A túlórát, h-a a szükség úgy kívánja, a gazdasági ve­zetők a szakszervezettel együtt rendelik el. Általában , , közösen ügyelnek az embe­rekre. munkakörülményeik. folyamatok gónesitésére. Ern irészfet: q lengvel erdészete1 két a munkaerő mozsá.aa. az mar szívó h"4ása s a költsé­gek csöVVen+éce is. — Utunk célja az volt. hogy tovább erősítsük, szilár. dítsuk lengvel barátainkkal a már korábban munkakapcsolatot. — Mint mondottam, az űt során alkalmunk nyílt arra is, hogy véleménycserét foly­tassunk a Lengyel Szakszerve­zetek Országos Tanácsának el- nőkével. megyei és járási kialakult pártbizottsági titkárokká' A ki- párt vezetői elismeréssel a művelődési, szórakozási le­hetőségek javítására. A túl­órapótlék az első két órára '50, azután már 100 százalék. Az erdőgazdaságoknál átlag­bér-ellenőrzés van. Ezen a módszeren azonban finomí­tani próbálnak a jövőben. Mint mondották céljuk az aránytalanságok megszünte­— Melyek azok a tapasztala­tok, amelyeket szívesen ho­nosítanának meg nálunk is? — Mindenképpen hasznos­nak értékeltük az emberekről való gondoskodást. Az erdő­gazdaságok. a faipari vállala­tok saját erőből támogatják a dolgozók lakásépítését. Ha például egy szövetkezeti ház. hoz 20 ezer zlotyt kell befi­zetni, ennek nagy részét, mintegy 13 ezer zlotyt, a vál­lalat adja. Rendkívül jó az üzemorvosi hálózat. Jobba- megoldották, mint mi a dol­gozók munkahe'yre való szál. Irtását, s a munkások ellátá­sát meleg étellel. — Jó volt hallani —- s bár­merre jártunk ezt tapasztal­tuk — , hogy a munkások. a vezetők egyaránt nagy lelke­sedéssel beszéltek terveikről Példás rendet fegyelmezek munkát láttunk az út során. Sók jó tapasztalatot hoztunk haza. ezeket hasznosítani tudjuk — mondn+ta végeze­tül Murányi László. NÓGRÁD — 1970. január kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom