Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

Negyven takaró és húsz szalmazsák... Jubilál a leánykollégium SALGÓTARJÁN megyei vá­ros Arvaszékének: Megkere­sésére közlöm, hogy Komó­di Jánosné a vezetésem alatt álló kollégiumnak nincs al­kalmazásában. Ideiglenesen alkalmazta azonban a meg­szervezés alatt álló, s a közeli napokban megnyíló leánykol­légium. Dátum: 1948. decem­ber hó 15-én. Aláírás: dr. Ra­vasz Dezső igazgató. Levél a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének: ... az újjászervezett leánykollé­gium is a laktanyatömb egy más épületében kapott ott­hont. 1949. A háború utáni der­medtségből ébredő ország az újjáépítésen dolgozik. Túl a kezdeti nehézségeken, de még tele problémákkal. Salgótar­jánban még mindig gondot jelentett a középiskolás lá­nyok elszállásolása. A kér­dést magáénak érzi mindenki, s megszületett az összefogás. Idézet a fenti levélből: „...a városban olyan romos épület, mit rendbe hozása után célja­inkra igénybe vehetnénk, nincs, s arra sincsen semmi reményünk, hogy akár több kisebb épület igénybe vételé­vel oldhassuk meg ezt a rend­kívül fontos kérdést. A NÉKOSZ korszakában vagyunk. Tele lelkesedéssel, tűzzel. A fiatalság nemcsak az újjáépítésben követel ma­gának helyet, hanem a hét­köznapok munkájában is. Mindenki tanul( vagy leg­alábbis tanulni akar. 1949 decemberében az alábbi le­írat érkezik a kollégium igaz­gatóságához: Ahhoz, hogy a most tanuló magyar fiatalság világosan lássa feladatait, tudatosodjék benne az új tí­pusú értelmiség valódi tartal­ma, a komoly szakmai fel- készültségen túl, eszmei, po­litikai műveltségének céltu­datos és állandó emelése szük­séges.” Kialakítják a kollégi­umi könyvtárakat. A könyve­ket — mintegy ötven dara­bot —- a december 15-i kol­légiumi esten adják át a ta­nulóifjúságnak. A kollégium . elhelyezése azonban még most sem oldó­dik meg! — Mind a város polgármestere, mind Oczel Já­nos országgyűlési képviselő ezen a ponton a legteljesebb megértéssel sietett segítsé­günkre, és a városi főmérnök bevonásával az eljövendő épít­kezések céljaira alkalmas te­lek átengedését ígérték meg. Hangsúlyoznom kell: mind a ketten arra az álláspontra he­lyezkedtek, miszerint a város kulturális fejlődésének érde­kében szükségesnek látják, hogy a kollégium megépítése­vei lehetőleg egyidejűleg a középiskola (gimnázium, eset­leg ipari gimnázium) elhelye­zése is kapcsoltassák össze. A salgótarjáni szénmedence középiskolaszükségletének kielégítésére, figyelembe véve annak szociális helyzetét és a jövő fejlődési,lehetőségeket, egy 6—700-as létszámú közép­iskolával kell számolni, akik közül 500 kollégiumi elhelye­zést igényelne. EZ VOLT A KEZDET. Az első lépéseket intézkedések követték. — A fentieket fi­gyelembe véve egy 3300 négy­szögöles telket ajánlott fel a város polgármestere. A telek a város központjától déli irányba a fő utcán (Rákóczi út)), 1200 méter távolságban a városházától a Budapest—Sal­gótarjáni Gépgyár és Vasön­tödével szemben fekszik. Ifjúsági klub Horpácson Hosszas huzavona után Horpácson. megalakult az If­júsági klub. Pillanatnyilag ez az egyetlen lehetőség, amely megoldja a kis falu fiataljai­nak együttes szórakozását, ak­tív művelődését. Kultúrterem és mozi nincs. A színes klubélet kialakí­tásának egyik feltétele a kis helyiség megfelelő felszerelt­sége. Tavaly erre 15 ezer fo­rint támogatást kaptak a hor- pácsi fiatalod Otthonos kör­nyezetet sikerült kialakító- niok. A kellemesen fütött szo­ba, a kényelmes fotelek, a magnetofon, rádió, lemezját­szó láttán nem egy irigykedő vélemény hangzott mát el. Az újságok, folyóiratok mellett gyakran előkerülnek >a szóra­koztató társasjátékok is. Ha­dat üzentek a közönynek, az érdektelenségnek, nem is .érédménytelenül. De még csak az első lépést tették meg. A következő még nehezebb, ki­tartóbb munkát igényel. Olyan erőfeszítésekre van szükség, melynek eredményeként a szórakozási igénnyel együtt a művelődési igény is jelentke­zik. A játék, a tánc, oktatás még nem jelent kulturális éle­tet. , A horpácsi klubnak is csak egy lehet a célja: szórakozva művelődni. Ilyen célokért pe­dig érdemes munkálkodni, mert ez nem falusi, nem vá­rosi, de társadalmi igény. Cs. S. A kollégiumot mégsem épí­tik itt fel. Helyére a gépipa­ri technikum épülete kerül, S hozzá fiúkollégium a Bajcsy- Zsilinszky úton. A leánykol­légium továbbra is a volt hon­védségi épületben működik, a Füleki utcában. Igényt tar­tanak rá. De hagyjuk a helyi­ség kérdését. A belső, tartal­mi élet nem szünetelhet. A Vallás és Közoktatási Minisz­térium Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatala 1949. de­cember 9-én kelt Kollégiumi negyedévi értékelés című jegy­zetében olvashatjuk: a salgó­tarjáni leánykollégiumban a negyedévi ellenőrző értekez­letig, két hét alatt, a kollégi­um átlaga 3,8-ról 4,2-re emel­kedett. Ezt most december 21- ig 5,4-re akarják emelni, ere­deti felajánlásukat ugyanis negyedévig teljesítették. Egy­ben hangsúlyozták az iskolák és a diákotthonok, kollégiu­mok egymáshoz való kapcso­latát: — A kapcsolatos iskola vagy iskolák tantestülete mát a tanév elején tantestületi ér­tekezleten fogalkozik a diák­otthonok kérdésével. Ezek megtárgyalják a tanulmányi ellenőrzést, az otthonban la­kó diákok korrepetálásának kérdését, hogy a munka ne kampányszerű, hanem ■ a tan­év elejétől fogva folyamatos és tervszerű legyen. A tantes­tület módszeres értekezletein a tanév folyamán is rendsze­resen foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Közben a tanulók szüntele­nül ostromolják a kollégiu­mot, hogy felvételt nyerjenek. Idézet egy jelentkező felvite­li lapjáról: Milyen pályára ké­szül és miért?: Hogy tudá­somat átadhassam egy új nem­zedéknek, hogy a megkezdeti •ton tovább építsék, kellő tu­dással a boldog, békés jövőt' De a körülmények még 1951 ben sem a legkedvezőbbek Bővíteni kellene a kollégiu­mot, s új tárgvak beszerzé­sére adnak utasítást: A VKM. 1071—4—227/1950. sz. rendele­tével 40 db takarót és 20 db szalmazsákot, utalt ki a ve­zetése alatt álló diákotthon részére. ÍGY KEZDŐDÖTT a fenn­állásának húszéves évfor­dulóját ünneplő salgótarjáni Furák Teréz Leánykollégium története. A lányok legtöbb­je Nógrádban maradt. A de­cemberi jubileumi ünnepségen láttam: együtt sírt szülő és lánya, a kollégium eevkori és jelenleei lakója. Az összeha- sorilftást ők is megtették. Szolgáljon a visszaemlékezé­sekhez adalékként ez az írás M. Zs. Üzenet Vietnamból CVIII.) H holnapról — egyszerűen Magam is kissé banálisnak tartottam volna korábban azt a megállapítást leírni, amire itt most vállalkozom: a viet­nami ember bizonyos a teljes győzelemben. Talán azért is élt bennem az az aggály, mert már sokszor leírtuk az új­ságok hasábjain, és sok olva­sóban ilyen érzések is lap­panghatnak: „ki tudja ezt, hisz olyan messze élnek?” Persze, értjük, hogy a szocia­lista világrendszer egyik, S íegexponáltabb végvára most Vietnam — az ő harcuk ben­nünket is érint, az 6 sikereik a mi, világban elfoglalt hely­zetünkre is visszahatnak. Se­gítjük őket; s ők mindenütt köszönetüket fejezték ki ezért, az ott mindenfelé pontosan ismert segítségért. Tudjuk, hogy a vietnami nép jogos függetlenségi igényének, ön­rendelkezési jogának, igazsá­gos harcának végül Délen is győzedelmeskednie kell. Az érzelmi húrok elsősor­ban a híradó képsorai nyo­mán, vagy alkalmi személyes találkozásokkor rezdülnek meg bennünk. Többre van szük­ség. A vietnami emberek sze­mében égő fényeket, a sík mezőn sorakozó bombakráte­reket, az égre meredő kormos romok figyelmeztetését, a hétköznapokban megmutatko­zó éietszeretetet, békevágyu­kat is minél közelebbről meg kell ismernünk, hogy érzel­mekben is erős meggyőződé­sünkké váljék: amikor a vi­etnami nép munkahelyén, s ha kell, a védelmi állásokban, erejét nem kímélve, haláltól sem rettenve harcol a hatal­mas imperialista ellenféllel. — azt a hazaszeretet belső parancsára teszi. Készen állnak a harcra — s készülnek a békés jövőre. Figyelmüket most olyan prob­lémákra irányítják, amelyek révép nemcsak a helyreállí­tás, hanem már a jövő felfe­lé ívelő útja is bontakozik. Meglepő józansággal és éles­látással beszéltek például a csepeliek testvérüzemében, a hanoi gépgyárban gondjaik­ról, s arról, mit kell tenniük, hogy Ismét növekvő eredmé­nyeket tudjanak felmutatni. A vink-i Cementgyárban sem csak azt mondták el, mi tör­tént .ott a bombázások évei­ben, milyen tervek foglalkoz­tatják őket a gyárfejlesztést —- a holnapokat — illetően. A számunkra egzotikus táj bűvöletében, a csodás halong-i öböl láttán vagy éppen a csu­pa zöldbe rejtezett szép fő­város utcáit írva, nem lesz a külsődleges látvány rabja az Ide érkező vendég — lépten- nyomon találkozik a hétköz­napok vaskos realitásaival, s az emberekkel együtt maga is bogozni kezdi a jövő le­hetőségeit. A vietnamiak felkészültek arra, hogy még nehezebb idők is köszönthetnek rájuk, hogy még hosszú az út, míg az or­szág sebei behegednek, az anyaföld szétdaraboltsága megszűnik. Ám mosolyogva adták kezüket a búcsúzáskor: „A mielőbbi viszontlátásra —• a teljes győzelem napján.’i 4 NÓGRÁO m 1970* január 30., péntek Befejezésébe" közeledik a Győrött felszerelt távbeszélő-távválasztó berendelés próbaüze­meltetése. A megyében elsőnek Győrből hívhatják a város előfizetői közvetlen tárcsá­zással Budapest bármely számát. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár által készített berendezés a próbaüzemelés alatt kifogástalanul működött. E hálózatot bővíteni kíván­ják. A következő város, amelyet a távválasztó rendszerrel szerelnek fel, Sopron lesz tdlilyen bélyeget gyújtsunk Amióta a bélyeggyűjtés lé­tezik, örökös gond, probléma volt a filatelisták számára a gyűjtés tematikailag, vagy irányának meghatározása. Va­lamikor a bélyeggyűjtés ős­korában, a filatelisták min­den állam bélyegét gyűjtöt­ték. A szakirodalom a jelenleg érvényben levő gyűjtési irány­zatokat az alábbi főbb cso­portokba sorolja: a világ bár­mely vagy csak egy bizonyos korszakának bélyege; egy or­szág valamely korszakának bélyege (hazánkban az utób­bi időben elterjedt a felsza­badulás utáni bélyegek gyűj­tése) bélyegjellegzetességek szerinti specializálódások; té­makörök szerinti gyűjtés, le­velezőlapokra nyomtatott bé­lyegek gyűjtése, speciális bé­lyegzések, postai ragjegyek gyűjtése stb. Mindezek figye­lembevételével nehéz tanácsot adni arra vonatkozóan, hogy milyen bélyegek beszerzésére törekedjék a gyűjtő. Ezt ugyanis az érdeklődés iránya, a lehetőségek, s nem utolsó­Harcra készen békés kö­rülményeket teremteni — olyan kettős feladat ez, amely kemény próba elé állítja a vietnami népet. Kiállják ezt is, mint történelmük annyi más tűzpróbáját — hiszen az igazság az ő oldalukon van, s aki igazságos harcot foly­tat, annak minden pusztító erővel szemben is nagyobb a hatalma. Pálmafák halk rezdülése villan elém, a rizsföldeken hajladozó asszonyok munka­ritmusa kísér, a halászbárkák csendes lebegése a vízen, a kerékpárosok hullámzó soka­sága, — s hallom, mint fu­tottak süvítve a célpontok fö­lé a légi kaluzok, mint robban­tak gyors egymásutánban, szünet nélkül a bombák, mint ropogott az égő házak tetőze­te, mint sírt a kisgyerek a pusztító égiháborúban... Arról a hitről, meggyőző­désről szerettem volna szá­mot adni — egy testvéri nép üzeneteként —, amellyel leg- érzékelhetőbb formájában ak­kor találkoztam, amikor egy- egy romra mutatva azt mond­ták nekem: „ez az áruház”; „ez itt a mozi”; „ez a mi is­kolánk”. Magamban mindun­talan hozzátettem; volt és lesz. ök már jelen időben be­szélnek, mert a múlt sebeit begyógyító holnapokra gon­dolnak. (Vége) Jenkei János sorban a gyűjtő anyagi hely­zete szabja meg. Tény azonban, hogy jelen­leg egy adott korszak orszá­gon belüli bélyegeinek össze­gyűjtése került előtérbe. Jbirat a molintmqyiijtés A bélyegkép témaköre egy­re bővült, amit oda vezetett, hogy egyes gyűjtőket már nem elégítette ki a megjelent so­rok kronologikus sorrendbe rakása. így fokozatosan ki­alakult az a gyűjtési irány­zat, amely csupán a bélyeg­ábra, tehát azonos témakörű sorok alapján igyekszik a gyűjteményt összeállítani. Ez az irányzat a motívumgyűj­tés, vagy ahogy újabban ne­vezik, a konstruktív filatélia. Lényege az, hogy a gyűjte­mény nem időrendi, hanem tematikus felépítésű. Hogyan is állítunk össze egy motí- vumgyűjteményt? A gyűjtő mindenekelőtt eldönti, hogy milyen ábrájú bélyegek ér­deklik. Ha például a kép­zőművészet mellett dönt, a festményeket és szobrokat áb­rázoló bélyegeket keresi. ley idővel kis reprodukciós gyűj­teményre tesz szert. Termé­szetesen a bélyegeket valami­féle rendszer szerint kell el­helyezni az albumban. Példá­ul művészeti korszakok, vagy KOSSUTH RADIO: 8,18: Nicolai: A wlndson víic nők. — 10.30: Hol törtónt? — LvAu: Lukács lJal D.c.í.ifccuun játszik. — 10.39: Lottóeredmények. — 1LOO: I«koia- rádió. — 11.33: Édes anyanyel­vűnk. (Ism.) — U.40: Híres éne­kesek operettleiveiéieibíH. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánc­zenei koktél. — 13.13: Népek ze­néjéből. — 13.43: Mennyit ér hat­van perc? — 14.00: Róka Móka bábszínháza. — 14.25: IskoJarádio. IS.lo: Mai témák — mai dalok. — 13.21: Mi újság nálatok? — 15.50: Kóruspódium. — 16.03: Család, fé­szek. .. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Versenyművek. — 18.15: Mikrofórum. Vonzalmak és ellenszenvek. — 18.30: Gigli mű­vészi pályája. I. rész. — 18.25: Egy óra jazz. — 20.26: A Rádió- színház bemutatója. Kora esti lá­togató. — 31,19: Láttuk, hallot­tuk. . . — 31.S9: Beszélgessünk ze­néről. — Kb. 23.15: Sporthírek. — 22.20: A szegedi Bihari János né­pi zenekara játszik. — 22.50: Me­ditáció. — 23.00: Jean Fournet vezényel. — 0.10—0.25'. Uj Hold, PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Népdal­csokor. — 8.50: Időszerű nemzet­közi kérdések. (Ism.) — 9.00— 10.00: Ezeregy délelőtt. .. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.43: Dani bácsi. — 12.00—13.33: A hét műsoraiból. — 13.33: Kórusok ma­gyar költők verseire. — 14.00— 18.00: Mindenki kedvére. Kettőtől hatig... A Petőfi Rádió zene- déluüuija. — 18,10: svéd Sándor alkotó művészek szerint cso­portosítva. Ez esetben való­ságos ábrás művészettörténet­hez jutunk. i Cyyve értékesebb Feltétlenül szólni kell arról is, hogy a bélyeggyűjtés szó­rakoztató, pihentető, tanító kö­vetelményén kívül kifizetődő is. Mint ilyen a takarékosko­dás egyik formája. A bélyeg ugyanis az idők folyamán — mint a tapasztalat is bizo­nyítja — egyre értékesebbé válik.. Természetesen csak ak­kor, ha teljesen hibátlan és szép példányokat teszünk el albumunkba. B. J. ^Megérkezett ez első Az első fecske, azaz az első színpompás gyűjtemény a szegedi Rigó utcából érkezett Salgótarjánba. A 240 darab­ból álló értékes bélyeggyűj­teményt a szegedi állami ne­velőotthon bélyegköre küldte a Salgótarjánban megrende­zésre kerülő VIII. országos ifjúsági bélyegkiállításra. Mint ismeretes, a bélyeggyűj­tő körökben nagy érdeklő­déssel várt kiállítást a Bo­lyai János gimnáziumban rendezik meg. A szegediek 50 albumlapból álló gyűjte­ménye a nemzetközi és a ma­gyar munkásmozgalom tör­ténetének állít emléket. nótaíclvételeiből. — 18.30: Sors­húzás százhúsz lakáskulcsra. — 19.óu: Dalida énekel, A1 Hirt és együttese játszik. — 19.20: Jő es­tét, gyerekek! — 19.35: A roman- tikus dal mesterei — IV. — Kb. 20.55: Üj könyvek. — Kb. 20.58: Kár lenne elmulasztani... — ILb. 21.40: Római szerellenesek; — Kb. 21.53: ránczene. — "2,17: Száza­dunk mestermüveiből. — 2305: Könnyűzene. — 24.00—000: Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.05—12.20: Iskoia- tévé. — 13.10—14.15: Iskolaiévé. — '7.25: Vita az V. Nevelésügyi kongresszus téziseiről. — 18.05: Tel: zsák . . Szervusz Tél! Vidám műsor óvodás koraiaknak. — 18.35: Joan Bacz énekei. — 19.05; Esti mese. — 19.15: Vendégasztal. A szovjet kolhozparasztok IH. or­szágos kongresszusáról. — 19.45: Ajándék. A televízió kisfilmje, — 20.00: Tv-híradó. — 30.20: Szélnél sebesebben. Magyarul beszélő an­gol bűnügyi film. (14 éven felüil- -knek). I. rész. — 21.15: Para­bola. — 21.35: Szülők, nevelők egymásközt. A félévi bizonyit- • Any. — 22.15: Tv-híradő — £, ki­adás. BESZTERCEBÁNYA: 17.30; Ze­nés musical gyermekeknek. —i 18.15: !ic -.ri'is napló. T égi háború. — 19.00 és 21.55: Tv-híradó. — 19.30: Tudósítás a Magas-Tátrá- ból. — 20.40: Grönlandi filmri­port, — 21.05: öten egy pohár mellett. Fubl. Mai műsor r

Next

/
Oldalképek
Tartalom