Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-03 / 2. szám

T Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit (10 ) Az ügyészségek Népköztársaságunk ügyészi «zenjei: st Legfőbb Ügyészség, amelyet közvetlenül a leg­főbb ügyész vezet, első he­lyettese és helyettesei segít­ségével; a megyei főügyészsé­gek, illetve a Fővárosi Fő­ügyészség, amelynek élén a megyei főügyészek, illetve a fővárosi főügyész áll; a járá­si, a városi, a fővárosi kerüle­ti. az összevont városi—járá­si ügyészségek, élükön a járá­si. városi. kerületi vezető ügyészekkel. A Magyar Nép- köztársaság katonai ügyészsé­geinek legmagasabb szerve a Katonai Főügyészség; ezt a katonai főügyész vezeti, aki működését illetően a legfőbb ügyésznek van alárendelve, és annak egyik helyettese. Az ügyészi szervezet fő fel­adata a törvények megtartá­sa feletti felügyelet. Ennek során biztosítja a szocialista tövényességet; az állami és társadalmi rend, a társadalmi tulajdon védelmét és az or­szág rendjét, biztonságát, füg­getlenségét sértő vagy veszé­lyeztető cselekmények követ­kezetes üldözését; szocialista rendszerünk büntető politiká­jának érvénvrejuttatását a büntetőeljárásban; az állam­polgárok részére az alkot­mányban biztosított jogok vé­delmét. Ha az ügyész megállapítja, hogy valahol törvénysértés történt, ügyészi óvással élhet. Fontos funkciója a bűnügyi nyomozás törvényessége felet­ti ügyfelügyelet. Az ügyész biztosítja a bűncselekmények gyors felderítését és a bün­tetőeljárás megindítását, s mindent elkövet annak érde­kében, hogy senkit törvény­ellenesen és alaptalanul ne vonjanak büntetőjogi felelős­ségre, ne fosszanak meg sze­mélyi szabadságától, ne zak­lassanak, korlátozzanak vagy fosszanak meg jogaitól. A nyomozás során az ügyé­szeket igen széles körű, az ope­rativ beavatkozást is magaba faglaló jogok illetik meg. Így az ügyész — egyebek közt — nyomozást, pótnyomozást ren­delhet el, ezek lefolytatására bármely nyomozó szervet uta­síthat, a bűnügyeket a nyo­mozó szervektől magához ve­heti, nyomozást vagy egyes nyomozati cselekményeket maga is végezhet; bármikor felülvizsgálhatja az őrizetbe­vétel, illetve az előzetes le­tartóztatás törvényességét; ugyancsak bármikor felülvizs­gálhatja a nyomozó szex-vek munkájának, intézkedéseinek törvényességét, s elbírálja a nyomozás során beadott pa­naszokat; a törvényben elő­írt feltételek esetén a nyo­mozást megtagadja vagy meg­szünteti, illetve az ügyet vád­irattal az illetékes bíróság­hoz teszi át. A nyomozó szer­vek az ügyészi utasításokat kötelesek teljesíteni és — er­ről külön nyomatékkai in­tézkedik a jogszabály — elő­zetes letartóztatást csak az ügyész jóváhagyásával ren­delhetnek el. Az ügyész képviseli bün­tetőügyekben a bíróság előtt a vádat, és a tárgyaláson in­dítványt tesz; polgári peres és nem peres eliárás bármely szakaszában felléphet (fel­szólalhat), indítványt terjeszt­het elő; a törvényben megha­tározott per- és jogorvoslatok­kal él, ha a bíróság határo­zata törvénysértő vagy meg­alapozatlan, vizsgálhatja, hogy a polgári peres ügyben hozott bírósági határozatok végrehajtása kellő időben, a törvénynek megfelelően törté­nik-e; polgári peres (és peren kívüli) eljárást indíthat, s minden olyan ügyben eljár a bíróság előtt, amelyben azt az állami, gazdasági vagy társa­dalmi szervezetek, illetve az állampolgárok védelme meg­kívánja. Az ügyészek látják el a le­tartóztató intézetekben való fogvatartás törvenyessége fe­letti felügyeletet is. Ebben a körben különösen széles körű jogosítványaik vannak, ame­lyek alapján — a törvénysér­tések kiküszöbölése érdekében — a felügyeleti tevékenysé­gen túlmenően, operatív jel­legű intézkedéseket tehetnek így az ügyész köteles és jo­gosult nyomban szabadlábra helyezni azt, akit törvényes határozat nélkül tartanak le­tartóztató inézetben; ezeknek az intézeteknek a vezetősége köteles az ügyésznek a tör­vények megtartására s a le­tartóztatottak fogvatartásának körülményeire vonatkozó ren­delkezéseit végrehajtani, ami azt jelenti, hogy az ügyész­nek ezen a területen döntési és utasítási joga van a letar­tóztató intézetek vezetőségei­vel szemben. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét az ország- gyűlés választja meg hat évi időtartamra. Helyetteseit a Népköztársaság Elnöki Taná­csa, az ügyészi szervek tag­jait pedig a legfőbb ügyész nevezi ki. Újlaki László dr. Szilveszteri meglepetés Tv-előzeies „A salgótarjáni helyijára­tok — Zagyvaróna. Baglyas- alja, Zagyvapálfalva és a strandfürdő felé — decem­ber 31-én este 23 órától ja­nuár 1-én 1,40 óráig óránként közlekednek" — olvasom a NÓGRÁD december 31-i szá­mában, a 6. oldalon. Nos. ez már a mechaniz­mus szele — gondoltam ma­gamban, s rögvest úgy osz­tottam be a szilveszteri prog­ramot, hogy a 2-es AKÖV jóvoltából könnyen közleked­hetek majd többed magam­mal — százakról beszélek — Salgótarján és Zagyvapálfal­va között. Sajnos. a szilvesz­teri meglepetés ezúttal sem maradt el. Hiába álltunk ki többen éjfél után, 0 óra 10 perckor a felüljáróhoz, azon kívül, hogy egy autóbusz be­fordult a gépkocsivezető la­kása felé, egyetlen „járgányt" sem láttunk helyijáratban. Mi volt a tennivaló? Ügy, ahogyan ott álltunk — az utasok között idős emberek Is — nosza neki a havas, szél- fúvott éjszakának, nekivág­tunk a hosszú és egyáltalán nem kellemes útnak. Csaknem éjjel két óra lett. mire a városba érkeztünk, hóember módjára. Azt mon­dani sem kell, hogy útközben is számos emberrel találkoz­tunk, akik „dicsérték" az AKÖV vezetőit. Magamban pedig arra gondoltam, hogy ez az AKÖV szilveszteri meg­lepetése, avagy pedig öngól hiszen az autóbuszok közle­kedéséről szóló hirt éppen a mi újságunkban jelentettük meg. — somogyvári — 4 NÓGRAD - 1970. Kristóf, a magánzó (szom­bat, 15.20). Nézők kívánságá­ra közli a tv ismét a négy éve éppen karácsonykor su­gárzott adást. A Rideg Sándor Kristóf rózsafái című regé­nyéből, Majoros István által tv-re írt történet három fő epizódja méltán tart számot a nézők emlékezetére: vidám, furfangos, bölcs népi figurát ismerhetünk meg Kristóf sze­mélyében (Bodrogi Gyula), akinek anekdotikus ízű ka- landiai során sajátos szem­szögből kaphatunk képet a 30-as évek társadalmáról. S találkozhatunk a kópéságok során a szerelemre sóvárgó éltes szakácsnéval. Kristóf el­ső számú riogatójával (Dajka Margit), a komoran előkelő hegemon főkomornyikkal (Sin- kovits Imre), aki — miként komomyiktársai — jóval elő­kelőbb, mint gazdája. A gu- nyoros hangvételű történet minden bizonnyal négy év után is kellemes szórakozást nyújt majd. Krupp und Krause (szom­bat, 16.50:), magyarul beszé­lő tv-filmsorozat. Az első részt láthatjuk a játékfilm- szérűén feldolgozott „család- történetből”. A film öt részé­ben nyomonkövethetiíik a két család, a hírhedt Krupp fa­mília és az egyszerű Krause- ék életútját az első világhá­borút megelőző időszaktól egé­szen napjainkig. A két háború közötti éveket, a Krupp-kon- szem nagyhatalommá válását és Krause útját a munkás- mozgalom : Hindenburg kor­szakát és Hitlerét, majd az 1945 utáni éveket. Érdekes vállalkozásnak ígérkezik ez a párhuzamos családregény-tv- film, amelynek főszerepeit a nálunk is ismert Günther Si­januór 3., szombat mon és Wilhelm Koch-Hage alakítja. Maigret felügyelő — a be­törő felesége (vasárnap, 20.20), magyarul beszélő angol bűn­ügyi tv-sorozat. Megjelenik tehát a képernyőn is Gero- ger Simenon már világhírű detektív figurája, Maigret. S ezzel egyben angyalrivális is, mivel a televíziónak jelen­leg 39 rész áll rendelkezésé­re e sorozatból, amivel a ter­vek szerint — havonta jelent­kezik majd. S ez ily módon több mint három évet jelent! A sorozatot már több mint egy tucat országban vetítet­ték, s maga Maigret szülő­atyja, Simenon jelentette ki a filmről, hogy a legjobban sikerült Maigret — megjele­nítésnek tartja — a figurát és regényei hangulatát is leg­inkább az elképzelései szerint mutatja be. A főszereplőt Ruppert Davies alakítja, a BBC-sorozatban; az első rész­ben egy kasszafúrásról esik szó, a betörő a fogorvos vil­lájában — mielőtt hozzákezd­hetne munkájához — egy női holttestet talál, s szerszámait hátrahagyva, rémülten elme­nekül. Maigret nyomozni kezd az ügyben... Winden kedves bérlőnknek és i?y felünknek eredményekben gazdag boldog * 0 esztendői kívánunk. Salgótarjáni Ingat, ankezelő V, Hogy az elején kezdjük Bélyeggyűjtőknek Szokatlan történőt Az egyik legnagyobb német bélyegkereskedő cég, Her­mann E. Sieger. Lorch fo­lyóiratában a fenti címen foglalkozik a magyar vágott Marx-bélyeggel. amely a tu­dományos szocializmus nagy alakja születésének 150. év­fordulóján, 1963. május 5-én 4000 példányban került for­galomba. A német kereskedő cikkében leírja, hogy meg­várta. amíg az első rendelése­ket a Magyar Posta leszállít­ja, majd a teljes maradék mennyiséget, összesen 835 da­rabot megvásárolta, „mert 4000 példány európai ország bélyegéből nagyon kevés.” Vevőinek ezzel az alacsony példányszámú különlegesség­gel kíván örömet szerezni és egy mozijegy áránál (átszá­mítva mintegy 20 forint) ol­csóbban értéket adni. A továbbiakban olvasha­tunk Holdrakéta bélyegünk­ről. amelynek érdekességét fokozza, hogy e kiadáson a becsapódás időpontja 10 má­sodperccel téves A 20 ezer példányban megjelent vágott változat ára 18 német márka, ami a tíz év előtti 6 forintos megjelenéskori árhoz viszo­nyítva szép emelkedést jelent. Áralakulás szempontjából a legkedvezőbben fejlődő ma­gyar bélyegnek a postánk ál­tal 1961-ben kiadott Gagarin- pár vágottját tekinti a cikk. Ezt a megjelenés alkalmával 30 forintért vásárolták a gyűjtők. most belföldi ára 1200 forintba, illetve 180 né­met márkába kerül. A vágott bélyegekről ná­lunk sokszor megfeledksznek, úgy látszik a filatériában sem lehet próféta senki a sa­ját hazájában. Vilásrekorrf é* hiba A nemzeti űrhajózási hiva­tal illetékese közölte, hogy bélyeg rajzát hónapokkal a repülés végrehajtása előtt ké­szítették, amikor a leszállás helyét még nem jelölték ki. Hélyeunyomtatás Sva/chan és itthon Egy szép bélyeg a nyomda- technika remeke. Az első bé­lyegek egyszerű rajzától, ki­vitelétől az utóbbi időben for­galomba kerülő színpompás sorozatokig hosszú utat tett meg a bélyegnyomtatás. A Svájci Posta most kiállításon mutatja be az ott használt nyomási eljárásokat, amelyek általában megegyeznek a ma­gyar kiadások ölőállítási módjával. Az 1930-as évekig a kőnyomás uralkodott, így készültek krajcáros, turulos, aratós bélyegeink, ugyanúgy, mint a svájci Helvetia jelké­pes sorozatok. Az utolsó 30 év a mélynyomásé, azóta az úgynevezett raszteres eljárás­sal készül mindkét országban a legtöbb bélyeg. Svájcban főleg a nagy példányszámú forgalmi sorozatoknál hasz­nálják az előkészítésnél sok kézimunkát igénylő metszet- mélynyomást. a magyar bé­lyegeket a magas művészi színvonalat képviselő réznvo- mattal készülő kiadások te­szik változatossá. A svájci bé­lyegeket előállító világhírű Courvoisier Nyomda legmo­dernebb berendezése ontja az értékcikkeket számos külföldi megrendelő részére is. A Bu­dapesti Állami és Pénzjegy Nyomda a technikai adottsá­gok problémáit gondos mun­kával hidalja át. két nyom­dánk jó hírét nagyon sok or­szág bélyegei hirdetik Mon­góliától Dél-Amerikáig. Tegnap hétfő volt, ma szom­bat, a közbeeső napokra nem emlékszem. Nem csoda, ez a hét közbeeső napok nélkül telt el. Hosszú ivásainkat rövid hét követte. De szóljunk röviden az inas­ról. Hajnaltájt — szilveszter éj­szakájának vége felé — egyik szórakozóhelyen rohannak a pincérek az üzletvezetőhöz: — Főnök, a konyhát elönti a víz. — Adjanak neki valamit in­ni — hangzik a válasz. Két férfi megy — imbolyog — a havas utcán. — Most hazamegyek a kis családomhoz, szépen lefekszem — mondja az egyik. Aztán el­terül a járdán. — Nem kelsz fel azonnal — kiált rá a másik. — Az ott az én helyem. Egyébként szilveszter éjsza­káján és újév napján minden­ki a helyén volt. Egyedül a Karancs Szállóban mintegy félezer ember szórakozott. Há­romféle menüből választottak, megittak fejenként több mint fél üveg pezsgőt, 6—800 üveg bort, egyelőre még fel nem mért mennyiségű tömény italt, hallgatták az étterem beat-, a presszó tánc- és a félemelet cigányzenekarát, bekapcsolód­tak a tombolába és a malac­sorsolásba. S ki-ki maga gyár­totta műsorokon is részt vett. Minden szórakozóhely megtelt, s az otthonok nagy része is szórakozóhellyé alakult ezen az éjszakán. Éjfél után az utca is benépesült, trombiták is szól­tak. Néhányon megjegyezték, hogy kemény hideg van, ezt azonban legtöbben nem vették észre. Nekem is úgy mondták. (Lehet, hogy mást is mondtak? Arra sem emlékszem.) Űjév napján kipillantottam az ablakon a kavargó hóesés­be. Meg is ártott a hópihék szédült kavargása. Vagy csak a fejem szédült? Lehúnytam a szememet. így sikerült elkerül­nöm a tengeri betegséget. Ügy átaludtam január 1-ét, mint medve a telet. Tegnap megvettem a hétfői lapokat, s felvettem a fizeté­semet. mindkettő rámfért. A lapokból értesültem, hogyan szórakozott a jó nép Buda­pesten, hazánk határain belül és kívül. A fizetésről meg az jutott eszembe... dehát ezt úgyis tudják. Tegnap még egy külföldi lapba, az Unesco Courir-ba is belenéztem. Láttam, hogy 1970 nemzetközi nevelési év. Ránk fér. Bocsánat, ezzel kellett volna kezdenem: Boldog új évet kí­vánok. . és évtizedet. S termé­szetesen, kellemes hétvégét. (tóth) Szeptember 9-én jelent meg az Egyesült Államok Apollo— 11 emlékbélyege. A posta nagy érdeklődést várt. de a valóság mindent felülmúlt. A más kiadásoknál szokott fél­millió körüli mennyiség he­lyett tíz és fél millió boríték erkezett az egész világról, hogy elsőnapi bélyegzéssel lássák el. Száz alkalmazott foglalkozott a levelekben sze­replő kérések, így a különbö­ző bélyegzési előírások betar­tása. a használatlan példá­nyokra vonatkozó igények el­intézésével. de csak 2 hónap alatt értek a borítékhegy vé­gére. Szakértők szerint ez a na­gyon keresett bélyeg, hibás. A magyar származású Teller Ede professzor egyik munka­társa. aki a California Egye­tem csillagászati tanszékén dolgozik, megállapította, hogy a bélyeg ábráiéról úgy tű­nik. mintha az első földi lá­togatók a Hold északi sarka közelében értek volna talajt. A valóságban a holdkomp az egyenlítő közelében szállt le, tehát az árnyéknak a pilóta és a bélyeg alsó része közé kellene esni és a föHgömb- nek csak az északi fele lát­szana. Eredményes aukció Olyan zsúfoltan álltak a fl­latelisták a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége központi helyiségében decem­ber 7-én, mint ahogy csúcs- forgalomban a közlekedési eszközökön tömörülnek az emberek. Itt állították ki 9 órától az árverésre kerülő 40 tételt; 7 gyűjteményt időköz­ben kiváltottak a tulajdono­sok. A hatalmas érdeklődő sereg lélegzetét is visszafojt­va leste, amikor az első té­telt vételre ajánlották. 300 forint kikiáltási ár helyett 380 forintért kelt el az első kis gyűjtemény, aztán ezresek következtek már 1800 forint kikiáltási ár után 2000. hét­ezer után 8500 forintnál kop- pant a lcalanács. Egy használt tétel az eredeti összegnél 50 százalékkal magasabban kelt el, a nagv vágott gyűjtemény 10 ezer forintos indulás után 12 ezerért (tízszázalékos ár­verés! díjjal 13 200 forintért) cserélt gazdát Alig egy óra alatt véget ért az aukció, ahol 37 gyűiteménv talált új gazdá’-a. a legtöbb esetben a kikiáltási árnál magasabb áron. Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Lá­nyok, asszonyok. — 8.40: Do­nizetti: Boleyn Anna — jele­net. II. felvonás. — 9.01: A csudálatos Mary. — 9.20: Le­mezmúzeum. — 10.05: Hall­gassuk együtt! Kroó György műsora. — 10.57: Fúvószene. — 11.11: Rádiószínház: Lé­lek és pofon. — 12.20: Zenei anyanyelvűnk. — 12.30: Me­lódiakoktél. — 13.50: Czine Mihály könyvszemléje. — 14 00: Kóruspódium. — 14.07: Oliver. — 14.25: Üj Zenei ŰjV ság. — 15.05: Hétvégi külpo­litikai figyelő. — 15 20: Csak fiataloknak! — 16 05: Rádió­reklám. — 16.06: Húszas Stú­dió: A toronyőr előre pil- laht... — 17.05: Hármasugrás. — 17.38: Üj lemezeinkből. — 18.23: Decemberben hallották először... — 18.58: Hallga­tóink figyelmébe! — 19.25: Caruso művészi pályája. — 19.56: Rendező munkában: Egri István. — 20.59: Leme­zek közt válogatva... —21.34: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Táncoljunk! — 0.10—1.56: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ: 8 05: Men­delssohn: B-dúr szonáta. — 8.40: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 8.55: Népdalok, nép­táncok. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Orvosok a mikrofon előtt. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásje­lentés. — 14.00: Egy hír a mikroszkóp alatt. — 14.15: Tánczene. — 14.58: Wilhelm Backhaus Beethoven-szonátá- kat, játszik. — 15.50: Magán- vélemény közügyekben. — 16.05—17.47: A hét műsorai­ból. — 16.05: Mása. — 16.36: Üj felvételeinkből. — 16.44: Egy rádiós naplójából. — 17 27: Az élő népdal. — 17.47: Jindrich Bauer fúvószeneka- ra játszik. — 18.10: És mégis mozog a Föld... — 19.13: Ifj. Lakatos Vince népi zenekara játszik. — 19.47: Űj könyvek. 19 50: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Verdi: A végzet hatal­ma. Közben: 21.45—22.01: Könyvtár a szomszéd utcá­ban. — 23.38: Fodor János énekel, Fátyol József klariné- tozik. TELEVÍZIÓ: 9.45: Szünidei matiné. — 10.45: Mese, tudo­mány, fantázia... — 11.30— 12.25: A kockázat. Magyarul beszélő lengyel filmsorozat. 13 Edit. (Ism.) — 15.20: Né­zőink kedvére! - Kristóf, a magánzó! — 16.50: Krupp és Krause Magyarul beszélő NDK-tévéfilmsorozat. 1. Miért olyan szép a Rajna mentén? — 18.10: Reklámműsor. — 18.20: Tévé-opera kalauz. — 18.40: A tv jelenti. — 19.25: Cicavízió.. . — 19.35: Költé­szet. — 20.20: Vízszintes — függőleges. . — 21.50- A Mú­zsák neveletlen gyermeke. — 22.40: Tv-híradó — 2. kiadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom