Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

Jk közvélemény-kutató lapok nyomán Hét családnak egy a gondja Több éve megoldatlan gond­jukkal fordultak hozzánk Zagyvapálfalváról a Radnóti Miklós utca lakói Nincsen vi­zük, utcájukban egyetlen kút eines, ami használható lenne. Az a kevés -víz, amit a mé­lyükben rejtegetnek, talajvíz­hetetlen számukra. Már több- Lengyel József. — Korábban szőr jártunk kinn, megígértük, azt kértük tőlük, legyenek hogy elhelyezünk egy csapot türelemmel addig, amíg a ker- az utcában. Felkértük az érin- tekből a termést betakarítják, tetteket, hogy tanácstagjukkal ez már minden bizonnyal egyetértésben jelöljék ki a megtörtént, így akadályt ez közkút helyét és a vízvezeték nyomvonalát, ha ez megtör­től szennyezett, ihatatlan, s tént, azonnal intézkedünk, úgy látszik, azon a részen hogy a vízművek a szerelési egészséges vizű, nagyobb víz- munkát elvégezze Sajnálatos hozamú kutat nem lehet ásni. módon a két utca a vitás kér- Míg a szomszédos Blaha Luj- désekben nem jutott egyezség- za utcában két éve a vízmű- re. vek magasnyomású vízveze­tékcsövet fektetett le, amel- , lett két közkutat képeztek ki, s OSSIICÍGS a lakásokba is bevezették a V,arrrr vizet, addig az egyik közkút- nuDOIIlSCICi hoz, ámely légvonalban mint­Az eredménytelenség azt ,,r ... , , , , látszik igazolni, hogy a két luk, kényszerülnek elzárandó- utca kö^tt évek óta mélyülő, egy 40—50 méterre van tö­kölni, a szomszédos utcát meg­kerülve, ötszáz métereket gya­logolva a Radnóti utcaiak, ha vízhez akarnak jutni. Mit kémek? A másik panaszuk, hogy lia- zaik előtt az út annyira kes­keny, hogy lassan már lovas kocsival sem lehet rajta köz­lekedni. Ez a keskeny.ség azonban nem mindig állt fönn, hanem — idézek a le­velükből — „úgy a külső, mint a belső soron lakók kert jeik kerítését mindig kijjebb tet­ték”, kertjükhöz le-lehasítva egy-egy apró földdarabot • az útból. A zsákutcácskának leg­belső lakója, Szilágyi István így csaknem egészen elzáró­dott a külvilágtól. Mit kérnek az utca lakói? Szeretnék, ha a szomszédos egyetértésére, Blaha Lujza utca egyik telkén keresztül, a negyven méterre levő magasnyomású vízveze­tékből fölvezetnék a vizet ut­cájukba, s ott egy közku­tat alakítanának ki. hogy ne kelljen naponta kilométeréket gyalogolniok az ivóvízért. Má­sik kérésük pedig az, hogy a kerítéseket mindenki rakja vissza eredeti helyére, az út­nak szánt területet mérjék ki, hogy ismét járhatóvá váljon, s akár teherautóval is megkö­zelíthető legyen családi házuk. Soraikkal felkerestem Len­gyel Józsefet, a városi tanács elnökhelyettesét, aki elmond­ta: — Jogos és indokolt az ut­ca lakóinak kérése, mind az ivóvíz, mind az út nélkülöz­csendes háborúság dúl. A Bla­ha Lujza utcaiak állítólag nem engedik keresztül kertjükön vízért a másik utcában lakó­kat, s feltehetően a békés egy­más mellett élés szabályait, íratlan törvényeit már kölcsö­nösen számtalanszor megsér- másik— tették. Azt hiszem, nem já­runk messze az igazságtól, ha mindezek mögött a nevetsé­gesen kicsi, szinte tenyérnyi földdarab árnyékát véljük felfedezni. Még mindig ilyen sem jelenthet. Természetesen nem tudjuk a Radnóti utca teljes hossszában, minden la­kásba bevezetni a vizet, ezt anyagi lehetőségeink nem en­gedik meg, csak egyetlen köz- kútról lehet szó, de ezt a legcélszerűbb helyen építjük meg. — A lakóktól csak azt kér­jük, hogy társadalmi munká­val segítsék ezt a munkát. — bette hozzá Gellérthegyi Gyula, az építési és közlekedési osz­tály vezetője, aki beszélgeté­sünknél szintén jelen volt. — Szeretnénk, ha a földmunká­kat elvégeznék, kiásnák az árkot, ahova a csöveket lefek­tethetnénk, az aknát a kútnak, s a föld visszatöltését is ma­gukra vállalnák Ami a másik kérést illeti, a következő évben általános felmérésekre kerül sor, kijelö­lik az utat, a zsákutca végé­nél pedig bekötőutat alakíta­nagy úr lenne a föld? Elho- nak ki, hogy a legkényesebb mályosítja becsületes, tisztes emberek látását, szembe állít­hatja az egyik családot a másikkal? — Az álláspontunk tovább­helyzetbem levő két család gondja megoldódjon. Ha szükséges, a későbbiekben sor kerülhet a leendő útvonalba eső kerítések, építmények, vil­ra is az, hogy még ebben az lanyoszlopok áthelyezésere is évben elhelyezünk egy csapot a Radnóti utcában. Most már nem számíthatnak az itt élők építési osztá­ezzel lehetővé válik, hogy raj­ta bármilyen járművel köz­lekedni lehessen. Addig ta­lán megbékélnek egymással a lyunk veszi kezébe az ügyet, kőt utca lakói is, lehiggadnak hogy végre megoldódjon a hét a felajzott • kedélyek... család gondja — szögezte le K. s Pályaválasztási tájékoztató A megyei pályaválasztási tanács kiadásában a napok­ban ielenik meg a Nóarád megyei pályaválasztási tájé­koztató. A már hagvománvos kiadvány célja az. hogy* az iskolát végző fiatalok számá­ra közöljék mindazokat az iskolatípusokat. szakmákat, ahová továbbtanulásra je­lentkezhetnek. Részleteiben nem ismerteti a szakmákat, mert az iskolai könyvtárak rendelkeznek szakmaismerte­tő könyvekkel, kiadványok­kal. Az alaposabb tájékozta­tást segítik az Iskolák ál­tal szervezett üzemlátogatá­sok. ahol a gyakorlatban is láthatiák a fiatalok azt a szakterületet, ahol tovább kí­vánnak tanulni. A kiadvány összeállítói arra törekedtek, hogy a ielentkezés és a fel­vétel módiát. a továbbtanu­lási lehetőségeket a legtelje­sebb részletezésben közölték. A kiadványt a iövő hét ele­jén kapják meg az iskolák. Elektronikus zene Nógrád megye három zene­iskolájának — á salgótarjá­ni. a balassagyarmati és a nagybátonyi — tanárai évről évre rendszeresen vesznek részt szakmai előadásokon. Az előadásokat általában a salgótarjáni zeneiskolában tartják, központi előadóval. Az 1969/70-es tanév első to­vábbképzési napját december negyedikén, csütörtökön ren­dezik meg. Pongrácz Zoltán, az elektronikus zenével fog­lalkozó hazai szakemberek egvike tart előadást. Beszá­mol a huszadik század má­sodik felének zenei törekvé­seiről, majd hangszalagról bemutatót tart az elektront kus zenei kompozíciókból. Kölcsönöznek is A havi kétszázezer forintot is eléri olykor az fmsz-i ve­gyesbolt forgalma Nemtiben. amint Mag Gyula boltvezető távollétében Sulyok Máténé eladó nyilatkozott róla. Sze­rinte az áruellátás általában jó. de azért hiánycikk is akad. ' A disznóölések megkez­déséig keresni fogiák a sza­lonnát. azonkívül hiányos az ellátás egyes töltelékárukból, olajkályhát, nagyobb lábast és fazekat egyáltalán nem kapnak. A kenyeret Nagybá- tonyból hordják. minősége változékony, hol ió. hol rossz, bár utóbb többször jó. Egyéb­ként a vegyesbolt kölcsön­zéssel is foglalkozik: porce­lán edényeket. abroszokat, perzselő- és füstölőgépeket és egvéb háztartási haszná­lati cikkeket adnak kölcsön csekély térítésért. grafikai biennáté ^Miskolcon A Magyar Képzőművészek Szövetségének ■ Észak-magyar­országi Területi Szervezete társszervek közreműködésével az ötödik országos grafikai biennáléra készül Miskolcon. A nagyszabású képzőmű­vészeti esemény ünnepélyes megnyitója december 7-én lesz a miskolci galéria ter­meiben A biennálén alkotá­saival több Nógrád megyei képzőművész részt vesz. [\agryorotisi tanulság Miért betegedtek meg a jószágok 7 Szép eredményeket értünk az egészségeseknek. A szak­éi a szarvasmarha-állomány emberek véleménye szerint a gömőkórtól mentesítésének fertőzés legfőbb oka ennek a nehéz munkájában. Szívós, következménye. az ide­fáradságos igyekezetei köve­telt és igen nagy anyagi ál­dozatot. Az előzetes számítá­sok szerint az elkövetkező év­Más fogyatékosságok is vannak Nagyorosziban. Je­lenleg nagy építkezések foly­nak. Befejezéshez közeledik ben az állami gazdaságok, egy go férőhelyes borjúneve­termelőszövetkezetek és ház­táji gazdaságok minden egyes szarvasmarhája mentesül a betegségtől. Amíg ez nem va­lósul meg, addig korszerű szarvasmarha-tenyésztésről beszélni nem lehet. A nagy munka befejezése előtt állunk és ez mindenkit örömmel tölt el. A napokban azonban arról értesítettek, hogy Nagyoroszi­ban a termelőszövetkezet pél­damutatóan szép és már men­tesített tehénállományában 17 beteg állatot találtak. Vala­mennyit a legjobban tejelő tehenek és a reményteljes vemhes üszők között tartot­ták számon. A betegség felfedezése meg­döbbentette a termelőszövet­kezet vezetőit • és az állategész­ségügyi szakembereket egy­aránt. Ugyanis az elmúlt év­ben befejezett mentesítés több százezer forintba került, az állatok értéke is egvenként 15—17 ezer forint, ami most kárba veszett, a mentesítésre fordított fáradságos munká­ról már nem is beszélünk. Legutóbb a járási tanács vég­rehajtó bizottsága is foglalko­zott az üggyel. Az állategészségügyi szak­emberek mindenre kiterjedő vizsgálatot végeztek és végül is megállapitották, mi okozta a bajt. Annak ideién, amikor befejezték a mentesítést, a beteg állatokat ,a községben levő istállókban helyezték el. Ott történt a hiba, hogy ugyanaz a takarmányos látta el az egészséges állatokat és a betegeket is. Azzal a kocái­val hordta a takarmányt a lő és egy 132 férőhelyes üsző­istálló építése. Az építkezés miatt eltávolították a major kerítését. Az építkezésen dol­gozók a megye legkülönbö­zőbb vidékéről járnak Nagy­orosziba. Szabadon mozog­nak a major- területén, ezen­kívül a majorban még lakó­részt venniük, , vezetni egészségügyi könyvet, gén személy az istállókban, de még a majorban sem tar­tózkodhat. De számtalan ha­sonló óvórendelkezés van, amelyek betartása törvényes kötelesség. Az állategészségügyi dolgo­zók ezzel kapcsolatban rend­szeresen oktatják az állatte­nyésztéssel foglalkozókat Ezek után ők a felelősek azért, hogy a betegséget meg előzzék. A Rétsági járási Ta­nács VB nagyon helyesen úgy döntött, hogy a nagyoroszi ta­nulság alapján azokat a tsz­épületek is vannak. Emberek, üzemvezetőket, akik az állat­baromfik, kutyák szabadon kóborogiíak az istállókban és környékükön. Nem egy eset­ben melegedni is bemennek a szarvasmarha-istállókba. A fer­tőzés az ő révükön is terjed­het. Sehol sincs fertőtlenítő szőnyeg, ami egyébként a szarvasmarha-telepeken kö­telező volna. Nagyorosziban meknek. az I. számú istálló padlásán 12 ezer baromfit tartottak, ezeket a közelmúltban adták le a Baromfiipari Vállalat­nak. Emiatt idegenek is so­kan megfordultak a major­ban. Sajnos, a tüdőszűrések alkalmával az egyik gondozó tüdején is rendellenességet találtak. A nagyoroszi, eset szomo­rú tanulság. Súlyos anyagi veszteség az tsz-nek is és az államnak is. Csak az idén ki­lencmillió forintot fizetett az állam támogatásként az üze­meknek mentesítés céljára. De maguk a tsz-ek is jelentős összeget fizetnek ki ugyan­ezért. Itt nem szabad köny- nyelműsködni. Szabályok van­nak, amiket minden körül­mények között be kell tarta­ni. A tehenészetben dolgozó állatgondozók munkahelyükön a részükre létesített öltözők­ben kötelesek ruhát, lábbelit váltani és csak ezt követően léphetnek az istállóba Rend­egészségügy területén mú lasztást követnek el, vagy el­nézik az előírt szabályok be nem tartását, büntetésben ré­szesítik. Csökkentik, illetve megvonják tőlük a jutalma­kat. Legyen a nagyoroszi szó morú tanulság figyelmeztető a mezőgazdasági nagyüze Mündig csak a szabályozók? AZ EMBERI cselekvés fő mozgatórugója az érdek. Kö­vetkezésképpen társadalmunk és gazdaságunk tömeges je­lenségei, fejlődésének tendenciái — akár kedvezők azok, akár kedvezőtlenek — az érdekviszonyok közvetlen és átté­teles hatásaira vezethetők vissza így vagyunk a reform kü­lönböző jelenségeivel is. Örülünk, hogy kedvezőbben alakul az ország külkereskedelmi helyzete, mint előzőleg tervutasí­tásra. központi direktívára bármikor. Közben azonban a ta­valyihoz képest egyes területeken romlott a hazai áruellátás, örülünk, hogy végre csökkent a népgazdaság készletnöve­kedésének üteme. De nem örülünk, hogy az üzletek készlete, s főleg a keresett cikkek választéka is lényegesen csökkent. A bázisbér-szabályozással is kissé túlsóztuk a levest. A vál­lalatokat olyannyira sikerült a foglalkoztatás növelésében ■ érdekeltté tenni (a reform bevezetése előtt a munkanélküli­ségtől féltünk), hogy jelenleg számos területen munkaerő- hiány okoz gondot és nem kis veszteséget. A felsorolt eredmények éppen úgy, mint a hibák, lénye­gében az új mechanizmus szabályozó- és érdekrendszerében levő pontatlanságok tükröződései. Az alapelvek, sőt a fő szabályok is kiállták a gyakorlat próbáját, a részletek azonban finomításra szorulnak. Ez természetes és senkit nerr. ért váratlanul. Bonyolult gépezet a gazdaság, beszabályozá­sa nem is sikerülhetett egyszuszra. De vajon, több lépcső­ben, sorozatos finomításokkal elképzelhető-e olyan szabályo­zás, amely minden vállalat valamennyi döntésének meg­annyi vonatkozását közvetlenül a legcélszerűbb irányba be­folyásolja? Ezt ugyanolyan naivitás várni, mint azt hinni, hogy az elektronikus agy valaha is feleslegessé teszi az em­beri gondolkodást. AZ ILYEN mechanikus nézetekkel azért szükséges foglalkozni, mert mostanában divatos minden hiba láttán kizárólag a szabályozást okolni. Gyakran a közgazdasághoz értő és a hibát vétő vezetők is élnek ezzel a módszerrel. Kevés a szén és a cement a TÜZÉP-tel epeken? Nincs elég olajkályha és olcsó télikabát? Leválik a gyerekcipő talpa? Csak drágább WC-papírt vagy flanelt lehet kapni? Ilyenko? gyakran a szabályozásra hárítanak a szakemberek, s a re­formot emlegetik a kárvallott fogyasztók. Pedig nincs olyan mechanizmus vagy szabályozó rendszer, amely a vállalatok piackutató szervezetei helyett képes lehetne pontosan szám­ba venni a várható szükségleteket. A szabályozó rendszer finomításától Joggal várhatjuk, hogy elejét veszi néhány, a helytelen ösztönzésből adódó gyakori hibának, például a kereskedelem indokolatlan kész­letcsökkentési törekvésének. De nem várhatjuk, hogy sok- t ágú, összetett feladatok esetén a vezetők helyett igent vág’ nemet mond, számba veszi valamennyi lehetőséget és ki­választja a legjobb megoldást. A jelen és a jövő, a vállalat és a népgazdaság, a kollektíva vélt és tényleges érdeke’ kisebb-nagyobb mértékben az új mechanizmusban is ütköz­nek. Az elemzés, a döntés jogát és felelősségét nem lehet tehát a vezetőktől elvitatni. Nem szabad elfelejteni, hogy vannak vezetők, akik szakmailag irányító, szervező és elemző képességek dolgá­ban vagy éppen morálisan nem képesek felzárkózni a na­gyobb vállalati önállósággal és az új helyzettel járó felada­tokhoz. Ügy döntenek például, mintha az új hatáskör kor­látlan szabadságot jelentene — a gazdasági célszerűségtől függetlenül — s ezt is és akár az ellenkezőjét is határoz­hatják. Valójában pedig a sokféle lehetőség közül — minél megbízhatóbbak a döntést előkészítő módszerek, annál in­kább —_csak egyféle megoldás lehet optimális, igazán cél­ravezető és hasznos. S a minden szempontból rátermett ve­zető képes megtalálni ezt és kiállni érte akkor is, ha az népszerűtlen, ha ma csupán befektetést, áldozatot igényel, s holnap-holnapután fizet. VAGYIS a hibák, a negatív jelenségek okainak megol­dásához néha kevés az egyismeretlenű egyenlet. Mert nem mindig a szabályozó eszközökkel van baj. Előfordulhat, hogy a hiba a vezető „készülékében” van. Lehet is, kell is a gaz­dasági szabályozás, a reform esetleges fogyatékosságait bí­rálni, de ha szükséges, nem szabád félni a személyi kon­zekvenciák levonásától sem. Végül is a gazdasági reform si­kere emberektől, nem utolsó sorban hozzáértő vezetőktől függ, Kovács József Csenget a postás Bobál Gyula Csenget a postás. Már csak meg­szokásból. — Elnézést, ez tévedés volt, ma­guk ótépések, ugye? Még egyszer elnézést. Ez a beszélgetés gyakorta el­hangzik Salgótarjánban. Az átuta- víz- és csatornadíj, sót az OTP- április óta vezetett be, rendkívül népszerű. Több mint hétszáz be­tétszámla-tulajdonos van a megye- székhelyen. Az új szolgáltatással a‘ takarékpénztár nem kis terhet vesz le a betétszámla-tulapdonos válláról. Kiegyenlíti a lakbért, a villany, a gáz, a rádió, a tv rend­szeresen ismétlődő fizetéseit, ugyanakkor nem jelent gondot a hírlapelőfizetés, a biztosítási, a víz- és csatornadíj, sőt az OTP hiteltörlesztés sem. beteg állatoknak, amelyikkel szeres orvosi vizsgálaton kell Szabadsás! 'légy gazdaggá minket! V ersmondó verseny A szeti rendezik todikán II. salgótarjáni művé- hetek programjában meg december ha- és hetedikén a me­gyeszékhelyen az általános és középiskolások jubileumi versmondóversenyét. Ezt megelőzően az iskolákban háziversenyeket tartottak, melyeknek legjobbjai képvi­seltetik maaukat a jubileumi vetélkedőn. A Magyar írók Szövetsége által 1968 tava­szán elindított Olvasó népért elnevezésű mozgalomhoz kap­csolódó rendezvényeknek a ko­hász művelődési Tcözpont ad helyet. Hatodikén, szombaton délután négy órai kezdettel mintegy negyven közévisko­lás versmondó lép dobogó­ra. Au általános iskolások ve­télkedőjét 7-én, vasárnap tart­ják délelőtt kilenc órai kez­dettel. A résztvevők kötelező és szabadon választott verse­ket adnak elő. Az egyéni verseny győzteseit értékes könyvjutalomban részesítik, a csapatverseny első helyezett­jét vándorserleggel jutalmaz­zák. A versmondók jubileu­mi seregszemléjének mottója: Szabadság! Tégy gazdaggá minket! Mit jelent, hogy valaki betét- számla-tulajdonos? Elsősorban kényelmet, mert nem kell mást tenni, mint minden hónap nyolca- dikáig befizetni a havonként vár­ható kiadások fedezéséhez szüksé­ges összeget. Ebből az összegből a takarékpénztár a szolgáltató vál­lalatokkal kötött szerződések alap­ján kiegyenlíti a betétszámla-tulaj­donos tartozásait. Az átutalás és fizetési megbízá- sokért minimális díjat számít fel az OTP. Az első tétel után két forintot, minden további tétel után egy-egy forintot havonként. A belépésnek is szabályai van­nak. Havonként húszadika után a „belépett” ügyfelek megbízásait az OTP csak a következő hónapra fogadja cl és teljesíti. Jó tudni, hogy az átutalási betétszámla na­gyobb megtakarítások elhelyezésé­re is alkalmas. A számla havi legalacsonyabb összegét betétként kezelik, s az összeget 3 százalék­kal kamatoztatja az OTP. A ka­matokat évenként november har- mincadikán írják jóvá. Előnyös, hogy a betétszámla ősz- szegével a tulajdonos mindenkor szabadon rendelkezik. Például a számláról bármikor pénzt vehet fel. Az OTP az átutalási betétszám­la egyenlegéről havonta értesítést küld az ügyfeleknek. Mellékeli a kiegyenlített cl íjnyugtákat, ugyan­akkor az állandó és esetenkénti átutalási vagy kifizetési megbízá­sok teljesítéséről, a befizetések bizonylatairól is tájékoztatja ügy­feleit. a betétszámla-tulajdonosok között nemcsak salgótarjániak, ha­nem zagyvapálfalvi, baglyasaljaf és salgóbányai lakosok is vannak. A betétszámla-tulajdonosoknak nem kell a fizetési határidőket ész­ben tartani. Nem kell kapkodniuk, hogy mit, mikor kell bcfizetniök, mindezt átvállalja az Országos Takarékpénztár. NÖGRAD — 1969. december 4., csütörtök J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom